Pesti Napló, 1861. március (12. évfolyam, 3316-3341. szám)
1861-03-07 / 3321. szám
rvényesség kivánatainak tett eleget, mikor e körívesét irta. Mi méltányoljuk a közbenjáró szivénekrzelmeit, de a törvényt oly szentnek tartjuk, melyit oly országosan tisztelt tekintély fölhívására sem rhetünk el, mint e levélnek magas állású írója tisztelettel félretétetni kivánja. Hunkár Sándor: Elvitázhatlanok a prímás hazaf érdemei, mi elismerjük ez érdemeket, s ugyaniért levelét sem tesszük félre. De a törvény terét em hagyjuk el, s tiszteletteljes válaszban tudatjuk eminentiájával, hogy a törvénytől el nem távoznunk. Pap Gábor lelkész: Földi halhatatlansága koszorját hazafius érdemek hervadhatatlan virágaiból írte össze az ország főpapja. Erős volt akkor is, akor a szomorú országos helyzet nyomasztó hatása ott nagy erők roskadtak össze. Nemcsak el nem oszté, sőt másokban is fönntartá a szebb jövő hitét nemcsak méltó utóda volt Szelepcsényinek és Szécényinek, a nemzet alkotmányos szabadsága, s törényes állása visszaszerezhetéséért folytatott szellemi küzdelemben, hanem túl is szárnyalta azokat,érdekűségének erkölcsi súlyával támogatván a protestánsát azon küzdelemben,amelyet a kormányhatalom elvében az orsz. törvényeiben gyökerező jaikat védi a szellem fegyverével folytattak.Én,mint protestánskész, osztom azon tiszteletet, melylyel az ország e pap iránt viseltetik — s e tisztelet értelme nem emdi, hogy körlevelének egyszerű félretételére szaizzak. De ugyancsak e tisztelet — amely őt, mint szafit s törvényeink egyik hatalmas védőjét illeti— min csaphat túl a törvényesség korlátain, nem jogos is arra, hogy ő eminentiájának e fölhívására—mely a különben is csak közbenjárói állásának kiírása —segédkezet nyújtson bizottmányunk oly adóhajtására, mely — mint az országgyűlés beleegyese nélkül kivetett — törvénytelen, s melynek beírtásánál a segédkezés országos megbélyegeztetésünkt vonná maga után. Ő eminentiája reményét fezte ki, hogy őt a nemzet meg fogja érteni ... s énzt hiszem, akkor értettük meg őt, ha igy járunk el. n is válaszküldésre szavazok Hunkárral, s e fölatban kifejeztetni kívánom hazafiai közbenjárása■t hálás köszönetünket, az adóbehajtásnali segéd íz nyújtásról világos törvények s ki nem irthatott gérzetünk általi eltiltásunkat, mint szinte azon obasisunkat : legyen továbbra is közbenjáró a nemű és király között, s világosítsa föl Ő Felségét felöl, hogy a magyar nemzet — mely őse, trónját álságos időkben, erőszakos rázkódások közt fönnírtá, bajló az engesztelődésre nyújtott jobbot elfoadni, de csak úgy, ha alkotmányos szabadsága srvénye — mint csonkitatlan egész nyujtatikálja vissza .... s ha törvénye téték kérdés tárcává, ha a békülés időszakában is azt látja, hogy jobb meg újabb sebeket ejtnek alkotmányán, akár ne a nemzetnek rovassák föl, ha bizalmának kelő Ivénye előbb leszárad,sem mint virággá fejlődhetett úgy a dynastiára, mint a nemzetre nézve értékesen pümölcsözővé válhatott volna. Végzés: Válasz küldetik ő Eminentiájának, melyen a legnehezebb napokban is törhetlen buzgalma üzbenjárásáért köszönet szavaztatik. Kijelenti mesénk, hogy határtalan bizalommal van iránta, s kéri, így a kibékülés nagy művét elősegitni most teszünk meg. Egyébiránt adó behajtásrai fölhívását is sok engesztelő szelleme kifolyásának tulajdonítván, tekintetben a megye — félre nem magyarázható toronyot tiltván el ettől — óhajtásának sükert nem eszközölhet. Olvastatott a veszprémi honvédsegélyző bizottány értesítése s illetőleg kérelme, melyben tudatja megyei bizottmánnyal, f. hó 25-kén d. u. történt megalakulását, Gr. Eszterházi Pál elnöklete alatt, s ilkérte a megyei bizottmányt,e téren leendő segédkézyujtásra a csonkult honvédek iránt f. évi január 1 -én tartott bizottmányi ülésben elrendelt segélyesi gondoskodásnak a megkereső bizottmányra leenő átruházására, s végre Rosos István első alispán által nemes czélra fölajánlt fizetésének a megye úzi főpénztárából a segélyző bizottmány pénztárába tudására, hogy ez összeg a szinte Rosos István áltl e czélra ajándékozott 100 fihoz csatoltathassék. A megye kedves tudomásul vette a honv. segélyzö izottmány alakulását s közreműködését ígérte meg mindaddig, mig a nemes czélra egyesült bizottmány megye elveivel egyező törvényes téren maradva hald, a csonka honvédek elrendelt összeirása, m. n. agélyzésrőli gondoskodás az egyletre ruháztatott át, megkereső bizottmánynak kiadatni határoztatott. A irásbirák utasittattak , hogy az alakult bzottmának járásaikra vonatkozó fölhívásaiban segédkezet sujtsanak, s Rosos I. 1-se alispán urnak azon fizesse, mely viselt hivatala alatt őt illetné, de a melyet nemes czélra adás föltéte alatt a megye rendelkeése alá bocsátott, a honv. segélyző bizottmány pénzirába — kellő nyugta mellett — átadatni határozitott. Olvastatott Varasdmegye körlevele, melyben öröjét fejezi ki, hogy az elnyomatásnak szomorú időtaka után, az alkotmányos élet hajnalán, ismét azon arátságos szövetségre lép, mely századok során át magyar koronához csatolta, s megküldi 1-sö közülésén hozott határozatait, melyekben kivánja hogy Ő Felsége az áprilisi megnyitandó közös mayar országgyűlésen az alaptörvények értelmében mint magyar, horvát, szlavón s dalmát király, korváztassék meg, s hogy Ő Felsége legkésőbb martius jéig a horvát, szlavón , dalmát országgyűlést hívja isze. Rosos István. Örülünk a testvéri contestationak sárasdmegyének a régi barátság megújítására irányit átiratában nyújtott békejobbot e megyének kifitmánya szives készséggel fogadja el, mert azon utudat nyugodtá teszi, hogy a magyar kiszabadítja igen, de elnyomója soha nem volt a testvérnéeknek, nem idézte elő a 800-dos baráti viszony megavatását. Szebb elégtétel nem lehet, mint mikor a linket megtámadott s még élő nemzedék mondja el mea culpat. Adja az ég, hogy ezt ne kelljen többé mondania. Két föltétel van az átiratban : 1. a nemzetiség bizootága, 2. a dalmátországgali kapcsolódás sehetett : Magyarország és a kapcsolt részek királya, kifejezés : Magyar , Szlavón-, Horvát- s Dalmátország irálya. Kijelentjük, hogy 1. örülünk a kornak, mely meg-nérett a nemzetiségek tiszteletére, de 2. százados kapcsok elszakitására nem érezzük magunkat fölfogoltaknak. A testvéri kezet elfogadjuk, kiengesztelődtünk s örülünk, hogy valamint az ők nemzetisége elismertetik, úgy ők is a kapcsolatba visszalépni szándékoznak. Varasdhoz választ küld és határoztatott Rosos I. beszédének szelleme szerint. Olvastatott a pesti levél az országbiró levelére, s határzatta jön, hogy pártoltatik, s a törvékenyzés átvétele mikéntjének kidolgozásával megbízott választmánynak használatul kiadatik, hogy munkálatába szölje be. Egy hang : Ha ezt pártoljuk, akkor bevágjuk az utat, mely az országbírói értekezlet munkálatának elfogadásához vezetne, pedig még azt sem tudjuk, minő leendő munkálat? Hunkár Sándor: Az országbírói értekezlet nem törvényhozó test, s bárminő munkálatot készítsen is, az ocrog. Vermes Illés. Uniformitás tekintetéből mondtuk bevárandónak az országbírói értekezlet eredményét, várjuk be hát azt, s akkorra tartsuk föl véleményünknek rólai kimondását, majd mikor az megküldetik. Pap János: Cetroyt nem fogadunk el, hol a törvények biztos útmutatóul szolgálnak. De vannak divergáló nézetek, s nem lehet más igazságszolgáltatás Győrben, mint Pesten. Az is bizonyos, hogy a régi törvények nem rehabilitálhatók, vegyük például a váltó eljárást. Meg lévén rontva a hitel, most csak váltóra adnak pénzt, s gyakoriak a váltóperek. S hiitél ezekben ? Magyar törvény szerint a megye nem ítélhet, hanem ítélhetne a soproni váltó törvényszék, a mely nincs. — 12.000 fton fölüli keresetnek nincs bírája, mert csak a kerületi tábla hozhatna ebben ítéletet, a mi szinte nincs. — Azt vetik ellenükul: hát 1848/9-ki? Inter arma silent leges. Hát 1853-ig? Eddig is volt titkos instructio, mely az eljárásnál betölté a hiányokat. Elvre nézve tisztában vagyunk, de a bíróságokra nézve a Septemvirális tábla hozhat decisiokat stb. Olvastatott azon fölirat másolata, melyet Pest város közönsége Fiume város és kerület ostrom állapotba helyezése tárgyában intézett ő Felségéhez, s tudomás végett közlött megyénkkel. E fölirat, mely a Fiume város s kerület ellen elkövetett sérelem orvoslatára irányoztatok, pártoltatott, s az ostromállapot megszüntetésének eszközlése végett b. Vay Miklós önáltóságához fölirat intéztetik. Somody József a bizottmányi ülések határnapjának megállapítására tesz indítványt. Bizonyos időszakokban jogunk van itt megjelenni, s nem terhelhetünk senkit azzal, hogy minket ide hívjon. Mondjunk hát köszönetet méltó főispán urnak eddig helyettünk tett fáradozásaiért, de jövőre tűzzünk ki bizonyos időhatárt az összejövetelre, s főispán úr csak rendkívüli esetekben hívja össze. Hunkár Sándor minden két hóban egy nagy, minden hónapban egy bizottmányi, és minden 4-dik hóban recapituláló gyűlést indítványoz. Végzés : jövőre minden hó 1-ső hétfőjén 1-ső alispán az elnöklete alatt közönséges bizottmányi ülés, minden második hó 1-ső hétfőjén nagyobb s végre minden 4 ik hónapban emlékeztető bizottmányi ülés tartatik. Minden fontosabb közérdekű tárgyak a nagy bizottmányi ülésre halasztandók, s ha tán halasztás nélküli intézkedést igényelnének, akkor rendkívüli gyűlés hivatkatik egybe. A legközelebbi nagyobb bizottmányi ülés határidejéül áprillis 2-ika tűzetett ki, mely egyúttal 1-ső alispánt választó, s a megye polgári és büntető törvényszékeit alakító ülés is leend. Pap Gábor. — Veszprém megye (központi választmány Ülése február 25-kén.) 1. Az összeírásra kiküldött küldöttségek (kik a választók összeírását épen az nap kezdték meg), utasíttattak, hogy az összeírást mártius 10 -e estjéig a törvények értelmében bevégezzék, s az összeírás példányait márczius 11-kén Veszprémbe küldjék, úgy hogy azok már 11-kén eszkor mind a központi választmánynál legyenek. Ez összeírások egy példánya a megyeházánál másod alispán urnát lesz letéve, s előre közhírré tétetik, hogy itt mindenki megtekintheti 2. A központi választmányhoz márczius 14-kéig beadandók mindazon folyamodások, melyeket vagy a bejegyzéstől elmozdított, vagy a mások bejegyzése ellen észrevételező nyújt be, s a választmány e folyamodások felett már 17. 17-kéig határoz. 3. A megigazított összeírások egy példányát a választókerületek választási elnökeinek küldi meg, a másikat — a törvények értelmében — a hatóság levéltárába teszi le, s a harmadik — nem lévén belügyminiszter, akihez kellene a törvény szerint küldeni — a független felelős magyar minisztérium alakiltatásáig szinte a hatóság levéltárába tétetik le. 4. Követ választási határidőül márczius 19-ik napján délelőtti 9 óra tűzetik, ki mely határidőnek már most leendő kihirdetése elrendeltetett. 5. A választás napján és helyén, a választást megelőzőleg, de a választók előtt, mind a királyi meghívó levél, mind a megyének a központi választmányhoz a követválasztásra vonatkozólag irányzott két rendbeli határzata (melyek közöl az 1-ső az 1848-ki törvényektől el nem térhetést, akik azon föltételeket tartalmazza, melyek alatt és mellett a követek választatnak) egész terjedelmében fölolvasandó leszen. 6. A képv. választm. minden üléseiről a törvények értelmében rendes jegyzőkönyvet vezettet, s annak egy példányát a levéltárba teszik, másik példánya — nem lévén jelenleg belügyminisztere Magyarországnak — addig, mig a független felet. m. minisztérium kineveztetnék, szinte a megye levéltárába tétetik le. 7. Üléseit a törvények értelmében nyilvánosan tartja. 8. Mind a hat választókerület részére a választást vezérlő egy elnököt s jegyzőt, mint szinte ezeknek szükség esetére a helyetteseit is megválasztotta. Pap Gábor: H o n t b ó 1. (Folytatása a febr. 25-iki bizottmányi ülésnek.) A már említettem főbb tárgyak közé sorozhatók még ezek : úgy a cs. csendőrök mint a finánsok mielőbbi eltávolítása, kiknek jelenléte folytonos, súrlódásra tág alkalmat nyújt, külön föliratokban, a helytartótanácsnál sürgettetni fog. — Prímás ő excellentiájának ismeretes körlevelére, a ref. vallásu Blaskovics Pál indítványára, oly nemű válasz küldése határoztatott, hogy noha a megye közönsége az országgyűlés beegyezése nélkül az adó befizetését nem eszközölheti, mégis ő igének a trón és haza körüli bokros érdemeit méltányolja s magas személyét további közbejárásra fölkéri. Az ezen szellemben Pongrácz Lajos főjegyző által föltett válasziratnak külön kinyomatása is elrendeltetett. — Országbiró Apponyi grófnak, a törvénykezési egybeni körirata Paczolay János előadására tudomásul vétetik, egyszersmind fölkéretik ő amllga, hogy iparkodjék saját részéről az alkotmányos törvényszékek helyreállítását eszközleni, s az olyak eltávolítását, melyek a megye autonom működését akadályoztatják. — Teleky László grófnak e megye részérőli üdvözlő iratára adott oly gyönyörű mint erélyteljes válasza, mélyen hatott az egész közönségre, s az nemcsak általános éljenzéssel fogadtatott, hanem egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe iktattatni rendeltetett. — A törvényhatósági számos, többnyire rokonérzelmű, szives öszhangra talált levelezések közül kiváltkép Varasd és Ugocsáé voná magára a közfigyelmet. Amarra Dacsó Pál szép szónoki előterjesztésére, rokon érzelmeinket kifejező válasz menesztetett, emez pedig Mezey lelkész szívből fakadó, a municipiumot a felelős minisztérium ellenében pártoló előadása folytán hosszas,de parlamentáris vitát szült,melyben számos szónokok vettek részt. A fölhívás a nagy többség által egyszerűen tudomásul vétetett. A régi törvényes (pozsonyi) ármértékek ismét visszaállíttattak. Miután még úgy irodalmi működéseiről, mint egyéb jeles tulajdonairól ismert Pajor István ügyvéd s bizottmányi tag, főispán ő maga által tiszt, főügyésszé kineveztetett, s Ducesz izraelita, megyei rendes sebészszé elválasztatott volna : a jövő igazi, bizottmányi ülés április 22-re határoztatott. Hazánkban, kivált a vidéken, a társadalmi térem mozgalmak többnyire a megyegyűlések kifolyásai, s egymással szoros kapcsolatban lévén, úgy méltán fölemlíthetjük itt még az olyanokat, melyek nagyobb közönséget is érdekelhetnek. Előbbi rövid közleményünkben érintettük már ama körülményeik közt nagyszerű fáklyás zenét, melyet megyénk volt honvédei által, egykori híres tábornokuk, Schultz Bódognak, hazafias szónoklatok kíséretében adatott. Másnap ugyancsak az ő elnöklete alatt megalakult megyénkben is egy megyei honvéd-segélyző egylet. Alelnökké Pongrácz István volt alezredes, jegyzővé Salkovszky László és pénztárnokká Totovics Márk volt honvédtisztek választottak el. Czélja az egyletnek, a leginkább szükséget szenvedő volt honvédek anyagi fölsegélése, kiknek kinyomozására stb. a megyei bizottmány segélye is fölkéretett és egész készséggel megnyeretett. Egyik estve székvárosunkon átutazó Hayn nevű énekesnő által, felből a honvédegylet javára, egy zenészeti és szavalati hangverseny rögtönöztetett, melynek fénypontjait Gáspár szbiánk remek zongora s Libertiny testvér tisztviselőink humoros énekkel kisért guitarre játéka tévé; legfényesebb pontját azonban isztelt főispánnénk váratlan, de annál kedvesebben fogadott megjelenése, mivel egy maga képviselő ezúttal, bár minden tekintetből méltólag, vidéki nőink koszorúját. E váratlan alkalmat a teljes számban jelen volt megyei tisztikar fölhasználni óhajtván, egy általa készíttetett az utolsó megyei „iktatási beszédeket“ magában foglaló díszes albumnak tiszteletteljes átadására, melyet ő maga szállásába tisztikar szónoka Rajner Pál c. alispánunk rövid, de érzésteljes szép szavakkal nyújtott át, mit, valamint a szívélyes választ is, viharzó éljenzések követtek volt. Gy. f A Petőfi-szobor ügyében f. hó. 10-én d. e. 10-kor a m. Akadémia teremében értekezlet tartatik, mely, mint biztos kútfőből tudjuk, nyilvános lesz. Vettük az előfizetési fölhívást „Malvina költeményei“re, mely 15 nyomtatott ivén, kis 16-od részben ápr. végén hagyja el a sajtót. A tiszta jövedelem része az írói nyugdíj intézet s 14-ed része a Petőfi-szobor tőkéjéhez fog csatoltatni. Az előfizetéseket (1 ft) mártius hó végéig Ráth Mór pesti könyvkereskedésébe kéri küldetni, a szerző, gróf Niczky-Tarnóczy Malvina. Nem mulasztjuk el ez alkalommal szintén megemlítni, hogy közkedvességű költőnk, Szász Károly, ki már 15 év óta gyönyörködteti verseivel az olvasó közönséget, még csak most látta elérkezettnek az időt, midőn már úgy is régen óhajtott összes költeményeit kiadja! Fölhívjuk rá a magyar irodalom barátinak figyelmét.A pesti városi hatóság közgyűlést tartana mart. 9-én reggeli 9 órakor a városház teremében. Pesten, a Józsefvárosban, mint tudjuk, három követjelöltet említettek a lapok : Jókai Mórt, Királyi Pált és Szilágyi Virgilt Valamelyik lap Királyiról azt írta, hogy visszalépett. Mi arról értesülünk, hogy e visszalépés valótlan. Tehát csakugyan hárman versenyeznek. Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről: mart. 6 áról 5°/0 metalliques 65 ; nemzeti kölcsön 76.30; bankrészvény 730; hitelintézet 161.70; londoni váltó 149.75; arany 7.9. NEMZETI SZÍNHÁZ. Márczius 7-ére van kitűzve: „Tűz a zárdában.“ Vigj. 1 felv. — »Férj az ajtó előtt.“ Operette 1 felv. Különfélék. Pest, mart. 5. Nyilatkozat. Tudomásomra esvén, hogy Nógrádvármegye Széchenyi kerületének némely választói, megemlékezve azon kedves baráti kötelékekről melyek engemet hozzájok fűztek, kívánják tudni, nincs-e ellenemre, ha a kerületnek követjelöltül ajánlanának, ezennel kijelentem hogy legnagyobb dicsőségemnek tartanám, ha a legközelebbi követválasztásnál a választók bizodalma személyemben pontosulna össze. Turin, febr. 2-dikán 1861. Pulszky Ferencz, a Széchenyi kerületnek volt képviselője, s Szilágy-Somlyóról írják , hogy ott a legnagyobb izgatottság uralt. A köznépet mindenféle utakon izgatják az urak ellen, s hogy a szelíd nép dühét fokozzák, a legrettentőbb utakhoz fordulnak, majd mindennap újabb és újabb gyújtogatások fordulnak elő, legközelebb már tizenhárom helyen kísérlették meg a fölgyújtást, s daczára a nép éber gondosságának, a napokban mégis kitört a tűz, s a lehető legnagyobb károkat okozott. A tettes kézrekerült, s ez a helybeli volt csak. Amtschener, most börtönben várja a vizsgálatot, s bizton hiszik, hogy a legkülönösebb vallomásokat fogják hallani. A Somlyói nép saját kebléből 300 polgárt választott ki, kik közül minden éjjel 30, őrt áll polgártársa becsülettel szerzett vagyona fölött. M. 1 A fiumeiak Szalay László páratlan történetírónkat egy becses történeti képpel szándékoznak megajándékozni, a lapunkban Fiuméról írt jeles czikekért. A félhivatalos „Sürgöny“ írja, hogy az országházban megkezdett szerelési munkák egy, a helytartóság által e czélra kirendelt építészigazgatósági főmérnök saját műtani vezetése mellett, derekasan haladnak. A sok famunka közt eddig azonban csak egy csomó nagyon egyszerű padot és állványt lehet látni, melyek eddig semmi nyomát sem mutatják azon nagyszerű, tekintélyes alaknak, melyet ily ünnepi czélra már első kezdetben is látnunk kellene. Az előnyben részesített vállalkozótól méltán várható, hogy mint tudjuk, jövedelmes munkája mellett az asztalos Szabó ur ezen eddig ugyancsak szegényes bútorzatot, bársony vagy posztóval fogja behúzni s átalában egy nemzet országgyűléséhez méltólag ékesitendő föl. Habár az országház-terem fölszerelése a rövid idő miatt nem lehet oly fényes és pompás, mint az angol vagy franczia képviselőházaké, a kitűzött ár mellett azonban mégis megvárjuk, hogy a szónokszék, állványok s trónmennyezet oly ékesen fognak készülni, mint az a gazdag és pomaszerető magyar nemzethez illik. Politikai események: ANGOLORSZÁG, London, márcz. 1. A Kossuthbankjegyek ügyében, mint tudjuk, megkezdődött a per: „Emperor of Ausztriaverzus Dayet Sons“. A vád bejelentésére a jegyek tovább nyomatása hivatalosan fölfüggesztetett, s a már nyomott jegyek kiadása a per eldöltéig betiltatott. A vádló ügyvéd sir H. Cairns, ki a Derby-kormány alatt államügyész volt. A vádlónak védője nem kevésbé híres ügyvéd lesz, sir Edwin James például valószínűleg vállalkoznék a védelemre, ha felszólítják. A per feladata lesz megmutatni, hogy Kossuth e jegyeket csakugyan forradalmi czélból nyomatta, s hogy az austriai császárnak, mint „magyar királynak“, van kizárólagos joga Magyarország czimerével jegyzett pénzjegyeket készíttetni. Az ausztriai követ csak febr. 23-kán tudta meg, hogy a britt kormány a nyomtatók ellen nem érzi magát jogosítva föllépni. Megjegyzi végre a köllni lap levelezője, hogy nem 100 millió, hanem csak 35 millió forintnyi értékű jegy rendeltetett meg. Esti posta, Pest, mart. 6. — A tegnap reggeli vasutvonatlal Apponyi gróf, Majláth és Sennyey báró Bécsbe utaztak, mint a „P. Lloyd“ értesül, fensőbb helyről jött meghívás következtében, a függőben levő alkotmány kérdésében tanácskozni. — Turinban a varsói véres esemény nagy boszankodást keltött. Ott osztrák és orosz ügynökök mesterkedését vélik látni ez eseményben. Austria — úgymondanak — meg akarja rémíteni Oroszországot, Oroszország pedig ürügyet keres, melylyel Európa közvéleménye előtt magát igazolja, ha újólag szövetkeznék Austriával.Az elfogott Wiesnert Mieroslawski ajánlotta az olasz forradalmároknak, de ezek az ajánlat daczára szemmel tartották, kivált miután látták,hogy a bajor tisztekkel kelletén túl társalog. Közelebbről tudomásukra jött, hogy Wiesnernek egy bajor barátja Veronába készül. Két elszánt honfi mellé ült a kocsiba, s út közben mellének irányzott pisztollyal csikarták ki tőle Wiesnernek Benedek tónokhoz írott ismert tartalmú levelét. (?) — Napoleon császár, mint a kölni lap írja, igen szeretetreméltó levelet irt unokaöcscséhez, melyben a senatusban tett föllépéséhez szerencsét kíván, azonban a beszéd ellen több kifogást tesz. Napoleonig egyébiránt jelenleg a nap hőse, a Palais-Royal hemzseg az udvarlóktól. Ellendemonstrativul a elericalis párt meg H e e k e r en urnái tesz látogatásokat, miután Larochejaquelein marquisnak, a szent atya Ugye melletti minden fáradozása daczára a St.-Germain külvárosban, még nem bocsátottak meg. A császár márc. 2-án a bibornokokat fogadá, Toolouból, mart. 1-ről írják : — „Itt minden nyugodt, de ez az erő nyugalma. Mindenki kész, és mindenki vár. A közép tengeri hajóhad Gaetából lett visszatérte óta teljesen ellátta magát eleséggel. Azt hisszük, nem sokára az adriai tengerre veszi útját, ahol az osztrák népségek és Montenegro izgatottsága a legkomolyabb eseményeket idézheti elő. Ami Mundy tengernagy angol hajóhadát illeti, ez elhagyta a nápolyi vizeket, s visszatért Máltába, hogy eleséggel szinte ellássa magát. Elutazta előtti nap a tengernagy lakomát adott, melyre Viktor Emanuel helytartósági tanácsosait meghívta. Szárazi és tengeri arsenálaink — így végződik a tudósítás— folyvást ellátják magukat szabály szerint és szakadatlanul, a nélkül, hogy még valamely rendkívüli mozgalom volna. De az első hadi jelre a metallurgiai és egyéb huták, melyek a birodalom belsejében az ő számukra dolgoznak, rögtön ontanák oda gépeiket, s fegyverkezési vagy hajózási anyagszereiket.“ A touloni kikötőt alaposan ki akarják tisztítoani, s 12 méternyire mélyíteni mindenütt, így a legnagyobb hajó is belemehessen. — Jacquinot altengernagyot, a touloni főnököt, Párisba hívták, s Bonét Villaumet altengernagy által helyettesittetik. A „Pesti Napló“ magán távsürgönye. Varsó, mart. 6. Pétervárról azon hír érkezett, hogy a császár testvére mielőbb Varsóba jövend.