Pesti Napló, 1861. április (12. évfolyam, 3342-3365. szám)
1861-04-09 / 3347. szám
az érintett elnök létévé az esküt, a számosan képviselt értelmesség és nép hallatára, utána férfias hanggal fölszólítván kitkit, hogy nyíltan adja elő véleményét, kit akar, kit kiván követnek, minden választónak jogában áll*), egyhangú harsány fölkiáltás által Madách J. megválasztatott, kinek üdvözletére és meghívására egy kiküldöttség, b.-gy. J. K. plébános vezérlete alatt kineveztetvén, ez azonnal tisztében eljárt és a nagy terem ajtainál, különösen a tót nép és mások a kijelöltet vállaira emelvén, a nagy terem közép asztalára vivék, hol is megállapodván az ujdon megválasztott követ politikai credoját, magyar és tót nyelven, szokott jeles tapintatával, előadá mire a kerület részéről, hatályos és erélyes szónoklatával üdvözlé őt Imády K. b.-gy. pléb. az összes közönség többszöri éljenzési félbeszakitások között megemlité többi közt a küszöbön álló, nemzetünk évkönyveiben roppant horderejű, mint e hon ujjáalakitási vészterhes országgyűlésnek korszakát és habár a követnek szép múltja, feddhetlen polgári jelleme, de főleg általánosan ismert becsületessége kezeskedik minden jövendőjéről — mindazáltal gyengébbnek hiszi az emberi természetet, miszerint isteni segítség nélkül e viharos elemek súlya alatt az emberi erő össze ne roskadjon — megemlíté, miszerint minden földi nagyság, hiányos isteni segedelem nélkül és a haza nagy fiai vallásosságából örökli erkölcsét, ez ad erőt, kitartást minden nagynak, ez könnyíti a terhet; hogy e század viselői és születni fognak nagyszerű napok, élet és halál vészes napjai — azért tartsuk itt ma, ősz helyen a kézfogást, miszerint hazánk függetlenségét semmi áron föl nem áldozandjuk, stb. Estve a b.-gy. polgárság zeneharsogása mellett megtisztelé a megyeház kapuja előtt az ujdonan megválasztott kövezet díszes fáklyás zenével és a legszebb rendben minden botrány nélkül szétoszlott. Szomszéd nógrádi kerületekből eddig is áthatott kellemetlen jelenetekről értesültünk. r. 1. Különfélék. — Holnap f. hó 9-én tartja a képviselők háza 2. ülését a nemzeti muzeum díszteremében. — Veszprém megye devecseri járásából Gyepesről Szalatkay István ur 121 frtot és 3 darab aranyat küldött be hozzánk a Széchényi-szoborra az adakozóknak névsorával együtt, de a melyet a helyszűke miatt nem közölhetünk. A pénzt illető helyre jutattuk. — Vadnay Károly, tehetséges fiatal írónk, kinek nem rég jelent meg „Eszter a szép kardalnoknő“ cziműi két kötetes regénye, ismét egy uj regényt adott sajtó alá, mely Emich Gusztávnál nemsokára meg fog jelenni. Czime : „Az eltévesztett életutak.“ — Az 1853-ban, mart. 3-án Pesten törvénytelenül kivégzett Jubáhl Károly szerencsétlen családjának Pragerhofból 50 frtot küldöttek be kiadóhivatalunkhoz, melyet ott az illetők bármikor felvehetnek. — P. Szathmáry Károly II. Rákóczy Ferencz leveleinek összes gyűjteményét szándékozik sajtó alá bocsátani. Mindenesetre nagy becsű gyűjtemény lesz, s azért óhajtanék, hogy ha valahol valami poros családi levéltárban találtatnék ily levél, azt az illetők Szathmáry Károlynak minél előbb beküldenék. — Az „Izraelita magyar egylet“ tegnapi gyűlésében Horn Ede menekült hazánkfiát tiszteletbeli elnökének, választotta meg. — Schmerling államminiszter megengedte, hogy a bécsi „marczio Bru-hírokra emlékszobrok állítassanak . Béke hamvaikra“ fölirattal. Kedden, ápril 9-én a budai színkörben Molnár színtársulata által adatik: „Vén bakancsos és fia a huszár.“ Énekes népszínmű 3 fölvonásban. Irta Szigeti. — Tegnapelőtt estve a szatmári püspök Haas Mihály ur pesti szállása előtt macskazene tartatott. — Krakóban husvét másodnapján nagy ingerültséget gerjesztett az, hogy a várostól nem meszsze fekvő Kosciuskó dombjához zarándoklók előtt a különben szerződés szerint mindig nyitva álló bejárat bezáratott. A nép e miatt természetesen igen izgatott volt, s más napon sokkal tömegesebben indult a Krakó alapítójának tartott Krakusemlék dombjához. Itt azonban a tegnapi után egészen egyebet váró néptömeget igen kellemesen lepte meg a sok kedves nemzeti lengyel dallam, melyet egy ott fölállított katonai zenekar játszott, s a főnemességnek eddig szokatlan nyájas magaviselete. A lengyel nemesség, mint a víztől az olaj, mindig külön vált a néptől, s még a nép által viselt nemzeti konföderatka nevű sipkák viselésétől is ez okból visszatartó magát, most pedig a nép közé vegyülve, a régi szokás szerint pénzt, zsemlét és almát osztott szét. — Bécsi lapok írják, hogy Rokcaevih horvátországi bánt a császár hivatalától fölmenteni s helyébe Jelasics, a meghalt bán testvérét kinevezni szándékozik. Körlevél az első magyar általános biztosító társaság t. ez. részvényeseihez. Pest, ápril 2. Az első magyar általános biztositó társaság ez évi rendes közgyűlése az alapszabályok 59. §-a szerint, jövő május hó 2-án, csütörtöki napon, délelőtti 10 órakor fog a társaság úr téren levő 3. sz. a. saját háza második emeleti teremében megtartatni , melyre a t. ez. részvényesek az alapszabályok 62. és 63. §§. értelmében tisztelettel meghivatnak. E közgyűlés tárgyai lesznek : 1. Az igazgatóságnak az intézet állásáról és az 1860. évi Üzlet menetéről szóló jelentése s a vizsgáló bizottmány által átnézett zárszámadásnak előterjesztése. 2. Uj választások, az alapszabályok illető szakaszainak rendelkezése szerint. 3. A választmány által indítványba hozandó tárgyak fölötti tanácskozás. Az első magyar általános biztosító társaság választmánya. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről: ápr. 8-án 5°/o metalliques 63.40; nemzeti kölcsön 75.— ; bankrészvény 6,97 ; hitelintézet 157.— londoni váltó 150,75; arany 7 frt 13 kr. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ápril 9-ére van kitűzve: „Eljegyzés lámpafénynél“, Operette 1 felvonásban. Ezt megelőzi: „Legjobb az egyenes út“, vígjáték 1 felvonásban. *) Erre Horváth L. e megye veteránusa, practicus ékesszólásával, a jövendő országgyűlés nagyszerűségét, egy követ nehéz hivatását és Madách Imre követte megválasztatását indítványozá. Politikai események ANGOLORSZÁG. A londoni lapok a magyar kérdéssel foglalkoznak. A „Globe“ Deák álláspontjáról értekezik részint helyeselve, részint hibáztatva, és ajánlja Austriának, hogy minden lehetséges áron béküljön ki Magyarországgal. Ellenben a Daily News a bécsi Donauzeitung következő szavait: „A veszély fenyegető, ütött a végső óra, melyben az európai hatalmaknak el kell határozniok, hogy meg akarják e menteni Európát“ stb. véve föl elmélkedése tárgyául, így nyilatkozik: „A „Donau Zig“ a világ rokonszenvére hivatkozik, kétségen kívül azért, hogy a bécsieket föllármázza, s a német tartományokat a többi nemzetiség ellen fölizgassa. Sok valóság van e rémkiáltásban, több mint amennyit azon czikk írója tud. Igen is a veszély fenyegető, és Ausztria sorsa a közelebbi hetek alatt a császári kormány magatartásától függend. Az egymásra gyorsan következő s egymással ellenkező telegrammokból ítélve, a császár ingadozó, nem tudja mit tegyen, most német — majd magyar tanácsosaira hallgat. Deák programmja minden inkább, mint „democraticus“ vagy „forradalmi,“ de azt el kell ismerni, hogy a legnagyobb mértékben alkotmányos és conservatív. Ő nem akarja a Császár és Magyarország közti viszonyt széttépi, sőt azt szilárdabb, ősi tervalapra akarja fektetni. Szilárd, méltóságos és mérsékelt a szélsőségek felé csapongó áradat között, köztiszteletben álló vezetője Deák most nemcsak a mérsékelt pártnak , hanem az egész nemzeti mozgalomnak Magyarországon. Az igaz, hogy ő „a magyar ügyek igazgatását tökélletesen külön akarja választani az osztrák ügyektől“, de ez nem forradalmi, hanem egy törvényes alkotmányos követelés, mely Magyarország nemzeti létezésére nézve lényeges, sőt a magyarok részéről épen politikai öngyilkosság volna,ha ennél kevesebbet kívánnának és elfogadnának. Ha a császárnak és miniszternek komoly szándéka a monarchia fönntartása, akkor ne utasítsák vissza Deák programmját, mint kivihetetlent, és ha valóban kivihetetlen, akkor Ausztriára nézve menekülés nincs, akkor Magyarországot és mellékrészeit visz■zabozbatlanul elvesztette. Az új alkotmány már előre elítéltetett. A birodalom fele ellene nyilatkozott. A magyarok és Szövetségeseik soha n6 fognak beleegyezni, hogy egy bécsi birodalmi gyűlésbe követeket küldjenek. Nekiek joguk van, több politikai egységet követelni a maguk részére, mint a menyivel Schmerling úr kínálkozik, ők ragaszkodnak jogaikhoz, és nem tágítanak míg meg nem nyerik.“ Az „Engl. Corresp.1* megjegyzi a D. News czikkére, hogy ez a londoni magyar menekültek nézetét tükrözi vissza. Manchesterben Wilson elösülése aatt meetinget tartottak, mely elhatározta a londoni Kossuth védelmi pénztár bizottmányának segélykezet nyújtva, a Kossuth bankjegyperének költségeiről gondoskodni. FRANCZIAORSZÁG. Április 5 étől megint sok mindenféle hírekről szólnak a nem franczia lapok párisi tudósításai. Mutatványul csak a következőket említjük: Mac-Mahon tanagy hosszas beszélgetésbe ereszkedett a császárral; valamennyi tábornagy meg van híva a hétfőn, április 8-án a tuileriákban tartandó tanácskozásra ; a lyoni tábor legközelebb tetemes erősbítéseket fog kapni; a turini kabinet aziránt kereste volna meg a tuileriák kabinetjét, küldjön várőrséget Anconába. Napóleon császár azért nem várakozott volna I. Napóleon hamvainak átköltöztetésével május 5-ig, mint a szilénai hős halála évnapjáig, mivel előre látja, hogy ez időben nagy események fogják elnyerni egész munkásságát; új dandár küldetnek nemsokára Szíriába, ahol új mészárlásoktól félnek, és végre, amit a „Patrie“ is hall, ami tehát legtöbb hitelességgel bír, hogy Toulonban négy sorhajót fegyvereznének föl, melyeknek Bejrutba kell menniök. Mindezen hírek legalább is jellemzők a kedélyek nyugtalan állapotát illetőleg, azonban az „Ind. belge“ túlságosnak találja azok aggodalmát, akik szerint a bábom mostanában kikerülhetetlen ; a belga lap örömmel emeli ki, hogy mindenütt, ahol a viszálkodásnak csirái vannak, mint péld. Magyar- és Lengyelországban, mind a kormányok, mind a népek érzik helyzetük fontosságát, s különösen az utóbbiak vetekednek a törvényességhez való ragaszkodásban. A magyar kérdés fölfogását illetőleg a „Constitutionnel“ április 5-ei szemléjének néhány sorában épen annyi józan fölfogást tanúsít, amennyi elfogultságot mutat ismét az „Ostd. Post“ és „Donau Zig“ szavaira esküvő orleanista „Journal des Débats.“ Míg ez utóbbi politikai kétszerkettőnként fogadja el a bécsi lapok azon okoskodását, hogy az ausztriai monarchia azonnal föl lesz osztva, mihelyt a német miniszterek a Lajtán inneni dolgokba nem szólhatnak, addig a „Constitutionnel“ szemleírója így ítél: „Tudva van, hogy a magyar országgyűlés 6-án Budán fog egybegyülni, azonban néhány nap (?) múlva Pestre megy át, ahol Üléseit tartani fogja. Ez egy első engedmény, melyet szükségképen sok másnak kell követni. Bizonyára nincs semmi kívánatosabb, mint oly kibékülés, mely vérontás nélkül adná vissza Magyarországnak legtörvényesebb jogait. Nem kell ugyanis feledni, hogy a mostani centrálisait állapot, mely Magyarországot az osztrák monarchia puszta tartományává teszi, az erőszak műve, hogy ezen helyzetet idegen fegyverek erőltették rá, és hogy Magyarország abba soha bele nem egyezett. „Autonómiájának visszaállítása, mely jelenleg kérdés alatt van, el fogja hallgattatni meglehet a neheztelő érzelmeket, azonban megkívántatik, hogy azt őszintén elfogadják az illetők, és hogy ezen visszahelyezés fölött ne fillérkedjék (marebandae) a német befolyás. Semmi sincs inkább ellenökre a magyaroknak, mint ezen befolyás, mely csak legközelebb tiltakozott a miniszteri tanács kebelében azon józan ész szerinti polika ellen, mely felé az ausztriai császár ügyesen hajlik. Sajátságos dolog, hogy épen a német liberális elem mutat jelenleg legkevesebb liberalismust Magyarország iránt.“ — A „Patrie“ a lengyel kérdésről egy czikket ír, melyben szerencsét kíván az orosz kormánynak, hogy Lengyelország irányában őszintén a szabadelvűség ösvényére lépett, azonban figyelmezteti a sz.-pétervári kabinetet, mily részakaratot tanúsítanak némely másodrendű hivatalnokok az általuk kapott rendeletek végrehajtásában. Reményli, hogy II. Sándor császár kormánya híven végre fogja hajtani az adott engedményeket, és hogy ezen engedményeket mások követendik. Ha így jár el, akkor aztán a rendetlenségért minden felelősség azokra fog hárulni, akik előidézik. Akkor nem elnyomottakat fog látni a világ, akik igazságot kívánnak, hanem pártosokat, így járván el Oroszország, szorosabbra fogja fűzni a Francziaországgal való szövetséget is, mely, mint a „Patrie“ hiszi, szilárd és tartós lesz. A franczia lap egyébiránt kiemeli ez alkalommal, hogy Francziaország ágyai csakugyan szabadelvű eszmékkel vannak töltve, mert ime, a krímiai háború fölszabadította az orosz parasztságot, s az olaszországi hadjárat szabadelvűvé tette Ausztriát. — A „Patrie“ az egymással ellenkező konstantinápolyi és bécsi tudósításokból nem tud eligazodni, igaz-e, nem igaz e a Spitzánál híresztelt kiszállása 50 garibaldistának valamelyik lengyel vezérlete alatt, csak azt tudja, hogy a legjobb osztrák hajók czirkálnak a dalmát partoknál, és hogy Törökország készületeket tesz tettleg fönntartani az általa kihirdetett part zárt. A „Hamburger Nachrichten“ Bécsből ápr. - ről a következő telegrammot közli: „A bajor kormány kérdést tétetett Párisban, várjon a tuileriák kabinetje felszólalna-e Salzburgnak és Tyrolnak Bajorország általi megszállása ellen, azon esetre, ha Ausztriában komoly jelzavarok ütnének ki.“ — A félhivatalos lapok április 5-ről jelentik, hogy a császár Murat Lucian herczegnek levelet irt, melyben sajnálatát fejezi ki, hogy azon manifestumot kiadta, mely az általa követett politikai ösvénynyel nyíltan ellenkezik. — A „Nat. Zig“-nak Párisból április 4-ről írják : „Holnapután megy véghez B resciában az olaszoknak, magyaroknak és lengyeleknek Garibaldi által összehitt gyűlése, amelyben a legközelebbi időben követendő magok tartása iránt fognak határozni. Garibaldi a telet, mindazon conjuncturákkal, melyeket annak folyama alatt szőttek-fontak, nyugton elhagyta tenni, s most egyszerűen az általa kihirdetett légyotton jelenik meg. Itt Párisban túlnyomó azon nézet, hogy további elhalasztásról van szó, és hogy Napoleon herczeg is a jövő nyárig való elhalasztás mellett van. A tegnapi börze mozgalmai azonban oda mutattak, hogy a többnyire jól értesült fensőbb pénzügyi világ igen komoly aggodalmakban van. Oly állampapirosokat adtak el tegnap, melyek ritkán kerülnek a piacra, mivel többnyire igen gazdag házak kezei közt vannak, mint p. a Rivoli-részvények és az orleansi pálya. Miután a Perore-ház legtöbb ily papirosokkal bír, s a Rivoli-részényeket 20 frank árcsökkenéssel adatta el, ebből azt következtették, hogy a nevezett urak vagy háborút látnak előre, vagy pillanatra nagy pénzzavarban vannak.“ A Ladmirank osztály feletti szemle meg volt. Ezen osztály, mely Magenta és Solferino mellett jelen volt, bir szerint csakugyan Lyonba megy. Az excentricus magaviseletéről ismeretes Gasstellanc tanagy, április 3-dikán Lonból Párisba érkezett, azonban mint a kölni lap állítja, nem hívásra, hanem azért, mivel egy svájezi lap Trochu tábornokról úgy beszél, mint aki a tábornagy alteregojánl küldetnék Lyonba. A tábornagy által kívánt felvilágosításra a hadügyminiszter azt jegyezte meg egész udvariassággal, hogy ő nem levelezője a svájezi lapoknak, tehát azokért nem felelhet. — Mundy tengernagy hajóraja Máltából a róniai szigetek felé ment, ahol az izgatottság nőttön nő. Ezt jelenti ápril 4-dikéről a „Patrie“, 5-dikén pedig hozzá teszi, hogy Corfuban, Zantéban, Cephalonrában és egyéb városokban minden éjjel oly falragaszokat szegeznek ki, melyek a Görögországhoz való csatlakozást kívánják. Mundy admiral hajóit 15-dikére várják. Ugyancsak a „Patáé“ jelenti, hogy a sultán O mer basát tárcza nélküli miniszterré nevezte ki. — A Tajo folyam torkolatához egy franczia hadihajó ment. — Nunziante thnok Párisba érkezett. — Az „Invincible“ vértes fregattot ápril 4-dikén vízre bocsátották Toulonba. OLASZORSZÁG. Turin, mart. 31. A legkülönbözőbb hírek szárnyalnak. Mondják, hogy a király szükségesnek látta Garibaldit Turinba hivatni, nem azért, hogy hadi tervekről értekezzék vele, hanem, épen ellenkezőleg azért, hogy minden fölkelési tervet ellenezzen, és nyilvánosan roszóljon minden elhamarkodott lépést. Beszélik, hogy nyomába jöttek valami osztrák ügynököknek, kik összevásárolgatták a Garibaldi önkénytesek szabadságleveleit (dicsit 3—400 frankkal), hogy aztán ezt vereséégbe öltöztetett osztrákoknak adják, kikkel aztán berontatnak Velenczébe vagy Dalmátországba. Ekkor aztán Ausztriának joga lesz támadni. Ez eléggé kalandosan hangzik, de itt ha még egyszer oly valószínűtlen is, könnyen elhiszik Austriáról. Mondják, hogy Lamarmora hadügyminiszter lesz. Anglia részéről a királyság elismerése egy mart. 16-án kelt jegyzék által történt. Turin Masolino képviselő a következő törvényjavaslatot terjesztette a kamara elébe: 1. Czikk. Garibaldi József tbk kineveztetik Olaszország első polgárának. 2. Czikk. A parlament a nemzet nevében az első polgárnak és maradékainak szabad és független birtokul egy nagy területet vagy több uradalmat ajándékoz, melyeknek évi jövedelme 150.000 frank legyen, nem jutalom, hanem nemzeti ajándék czim alatt, hódolatul a hazának tett megmérhetetlen szolgálataiért. — Az Opinione jelenti: Lamarmora tbk Turinba hivatva a királynál volt elfogadtatáson, lemondását visszavéve, állomására utazott. Azt mondják, hogy Liborio Romano 5 diken ideérkezik — ezt most muratistának tartják, beszéllik, hogy egy itteni lap is megvan nyerve a Murat ügyének. Genna, apr. 2. A Corr. mere, jelenti: Tegnap este 9 órakor egészen váratlanul ide érkezett .Garibaldi tábornok a szárb postahajóval, s Cancio Mihályhoz szállott.Most még itt van, mondjuk Turinba megy. A polgárőrség a syndicussal tisztelgett nála. 31-dikén indult Caprerából a Jehnusa gőzössel. A nakások egyletének küldöttsége, mely Caprerába volt indulandó, szinte tegnap csaknem egy időben érkezett ide a tábornokkal. A tábornoknak kezén és lábán jelentéktelen sérülés van, vele együtt jöttek Capreraból: Gusmaroli, Corte, Missori, Carcolati és Dezza. Az Opinione írja: „A kiáltás: Roma 1 Roma 1 nem egy párt kiáltása, hanem az egész nemzeté. A parlament megerősítette Olaszország jogát. Reményjük, hogy végrehajtjuk győzelmünket a franczia kormány segélyével, mely nem hagyhat fel oly nemes és dicső missióval milyen Olaszorszország alakítása, és az egyház szabadsága.“ Turin. A képviselőház ápr. 3 diki ülésében a belügyminiszter felett Masorinak, Paternostronak és Ricciardinak alsó Olaszország rész kormányzása miatt emelt vádaskodásaikra, kinyilatkoztatva, hogy a veszély ott nem oly nagy mint hirdetik, ami van, annak elhárításán a kormány szorgalmasan dolgozik, s hogy a déli tartományokban a katonai erő a közbátorság tekintetéből szaporíttatni fog A miniszter ezután több vádolt tisztviselőt védelmezett, az ellenök támasztott kárhoztatásokat bebizonyíthatlan rágalmaknak bélyegezte. Egyébiránt a kormány most a nemzetőrség szervezésével foglalkozik, mely Nápolyban eddig elő esik hiányosan volt ellátva fegyverrel. Ezután a közmunka minisztere tett jelentést a déli tartományok vasút-, posta- és távirda ügyeinek állapotáról, azon megjegyzéssel, hogy a vasúthálózat kiterjesztésére több új szerződések köttettek. Az ápr. 4-diki ülésben tovább folytatták az Alsó-Olaszország ügyében kezdett vitát, anélkül hogy megállapodásra jutottak volna. Ferrari a déli tartományok helyzetét veszélyesnek és terhesnek rajzolta. Egy vizsgáló bizottmány kiküldését indítványozta, mely módokról gondoskodjék, melyek által e tartományok helyzetét javítani lehetene, és a nápolyi és sziciliai igazgatás egyes ágait elemezve, állítá, hogy a kormány nem értette módját, miként kell e nép bizalmát megnyerni. Ferrari másodszor is felszólalva indítványozta, hogy Garibaldi neveztessék ki a déli tartományok kormányzójának. Garibaldi csekély roszullét miatt nem lehetett jelen az ülésben. A hamis pénzt melyet Rómából Nápolyba be akartak csempészni, csakugyan lefoglalták, mi igen könnyű volt, miután a rézpénzzel tömött zsákok postán küldettek. Az Ind. béig. levelezője nem hiszi Hourbon Ferenczről, hogy hamis pénzeket veressen, mind a mellett Rómában mulatása miatt tekintélye napról napra enyészik, az ő kinevezései, keresztosztogatásai mosolyra kényszerítenek sok oly komoly embert, ki különben nem szokott a szerencsétlenségen nevetni. — Triesti lapnak írják Nápolyból: Sajátságos események előjelének tekintik, hogy Vetter tábornok, ki eddig csak magyarokat és ausztriaiakat vett fel légiójába, most már francziákat is befogad. Néhány olasznak, kik hadtestébe akartak állani, közelebbről így nyilatkozott: „Várjanak még néhány napig, akkor majd fölvehetem önöket. Előbb hadd legyen egy kis lőporszag. Ha megtörténik az, amit most várnak, akkor nem leszek kénytelen a nemzetiségek között oly óvatosan válogatni.“ Napóleon berezeg a magyar légiónak 5 millió frankot küldött. A „Pesti Napló“ magán távsürgönyei Salzburg, ápr. 8. A mai országgyűlésben a császárhoz intézendő felirat terve elfogadtatott. A birodalmi tanácsba leendő választások szerdán fognak végbe menni. Bécs, ápr. 8 Az országgyűlés a helytartó által megnyittatván, az kinyilatkoztatta, hogy az országgyűlés a birodalmi tanács összeillése előtt elnapoltatik; a kormány fönntartja magának az országgyűlés egy lehívását a birodalmi tanács üléseinek bevégeztével eszközölni; kijelenti továbbá, hogy a császár az országgyűlést a birodalmi tanácsban pótférfiak választására fölhatalmazza. A válaszfelirati bizottmány saját fölirati javaslatot terjeszt elő. Élénk vita után Pillersdorf, Kuranda és Mühlfeld által egyetértőleg megállapított fölirati javaslat fogadtatott el. Linz, apr. 8. Az országgyűlés a császárhoz lojalitási és a minisztériumhoz bizalmi föliratot határzott. Zimony, apr. 8. Garashanin előbbi szerb miniszter holnap Konstantinápolyig utazik, a törököknek Szerbiából leendő eltávolíttatásuk iránti tárgyalások tekintetéből. Zágráb, april 8. Niksics a fölkelők által még folyvást ostrom alatt tartatik, éhség miatt a vár eleste legközelebb várható. Az idegen consulok közbenjárása folytán fegyverszünet jött létre. Boszniában a török és raják közt öszszeütközéstől tartanak, az utóbbiak kivándorlása áll kilátásban. Távirati jelentések: Varsó, ápril 6. A lengyelországi földmivelő társulat egy császári ukáz által, mint a jelen viszonyok közt czélszerűtlen, fölfüggesztetett, s földmivelési bizottmányoknak egyes vidékeken fölállítása rendeltetett meg ; az egylet tőkéje egyelőre a bankba letéteményeztetik. Kalis, april 6. A polgári választmány fönntartja a rendet. Polgárőrség képeztetett. A katonaság semlegesen viseli magát. A népszerűtlen kerületi tanács beadta lemondását. A környék városai gyűlölt polgármestereiket leteszik. Nápoly, april 6 Cazabelloig, I. Ferencz királylyal folytatott levelezései miatt, elfogatott, ezen kívül elfogattak még egy bombonista comité több tagjai is. Hire jár, hogy egy nagy mérvű összeesküvés fedöztetett föl, melybe 5 püspök is bele van keveredve. Milano, apr. 7. A mai „Perseveranza“ értesül Turinból. Párisból érkezett hírek jelentik, hogy Napoleon császár megigérte a pápának, hogy csapatait még egy időre nem vonja ki Rómából. E hír itt nagyon leverő hatást tett. Mindenki feszülten várja Cavour válaszát, melyet az Vacca-nak a római kérdésben hozzá intézett interpellatiojára szándékozik adni a senatusban. Azt mondják, Garibaldi interpellálni készül Cavourt, Velencze miatt. Garibaldi Bixiot sietve visszahívta Párisból. Cialdini nem fogadta el a siciliai polgári és katonai kormányzóságot. Turin, apr. 6. Az „Opinione“ meghazudtolja a kényszerített kölcsönről szállongó híreket. A kamara tegnapi ülésében nehány követ nem akart Torrearsa napirendjére szavazni, mert abban az Esti posta. Pest, apr. 8. — Az „Ind. belge“nek írják, hogy a pápa el van határozva ott hagyni Rómát, mihelyt a francziák kivonulnak, drágaságait, herczegi személyektől kapót emlékeit s ajándékát ládákba göngyölve már elküldötte Spanyolországba. Azonban a franczia hadsereg szállítmányosaival a kötvényeket hat hónapra megnyitották, mi azt mutatja, hogy maradni akarnak, Tarinból pedig e készülődésekkel ellenkezőleg azt írják a kölni lapnak, hogy a Rómávali egyezkedések a legjobb után vannak. Pantaleone és Passaglia eddig is már több értekezletet tartottak Minghettivel és Cavourral. Tévedne, ki Garibaldi itmulatását harczias reményekkel hozná kapcsoatba. Garibaldi a munkások tisztelkedő küldöttségéhez intézett iratában egyebek között ezeket írja : „Az ország helytelenül tesz, ha egyetlenegy emberre bízza magát, mindenekelőtt önmagában kell bíznia, és nem hinni, hogy midőn a gondviselésnek tetszett a jótettre egy oly szegény embert, milyen én vagyok, kiválasztani, ne volnának mások , kik szinte annyit, sőt még többet tudnának tenni, mint én! Tudjátok meg azért egyszer mindenkorra , hogy a kíséretemben volt bátrak között százakat találhattok, kik engem helyettesíthetnek, midőn hiányozni fogok. Mi valamennyien halandók vagyunk s egy ellenséges golyó előbb utóbb kidönt soraitokból. A mi vitéz Olaszországunk jólléte , mindig főfeladata volt életemnek. Nem feledem egy pillanatig is, hogy harczias időben vagyunk. Az óra talán közel van, mi engem illet, óhajtanám, hogy inkább ma hangozzék, mint holnap- A parlamentben ülők egy része méltatlan a nemzet bizalmára, de a nemzet a népben van, és ez mindenütt jó, Marsallban és Turinban egyiránt. Bármennyire ne tessék némelyeknek, a nemzet egyet ért. Velünk igen kíméletlenül bántak; az önkénytesek és a rendes hadsereg között sajnálatos szakadást akartak előidézni, pedig amint tudhatják, azok vitézül harczoltak, külön akartak választani két oly elemet, mely a jelen körülmények között oly hasznos és szükséges. De ne szóljunk többet róla. Hanem most emlékezzünk meg, hogy mily nagy hálával tartozik Olaszország Victor Emanuelnek. Ne feledjük soha, hogy ő volt a lobogó, mely körül gyülekeztünk,So amplytyps mind art végrehajthatók, SS mi történt. Nagyon is igaz, hogy ő vesz léget szívbe, de annak az öt környező rész légkör az oka, és szeretjük reményleni, hogy ő nem sokára ki fogja szabadítani magát, s ismét jó útra lepend. Ő sok jót tett, de az is igaz, hogy nem tett meg mindent, amit tehetett volna; ő többet tehet és Istenemre mondom, ő tenni is fog! Én nektek mindenek fölött az egyetértést ajánlm. Rómával és az egyetértéssel Olaszország mindig nagy volt, most is az lesz, stb. Mint e lap francziaországi rovatában említve van, Napóleon császár oly levelet irt Marat herczeghez, melyben visszautasít minden solidaritást a herczeg által tett lépésekkel, mely lépésekért, valamint azokért is, melyeket jövőre netalán teend, a herczeg egyedül felelős. „Úgy értesülünk — mond a „Patrie“ — hogy a császár az általa Olaszországban folyvást követett politikához hiven, mely politika minden családi nagyra vágyást, s minden módositási eszmét kizár, oly levelet irt volna Murat bg e fenségének, mely nemes érzelmeinek kifejezése, és a mely ennélfogva nem helyeselné a herczegmanifestumát.“ A herczeg, mint egy belga lapnak írják, megkapván a császár levelét, azonnal visszavette azon levelet, melyet ő az „Opinion nationale“ szerkesztőségéhez intézett feleletül, mely lap az ő dynastiai követeléseit kérdés alá vette. Párisban azt hiszik, hogy a franczia kormány rövid idő alatt hivatalosan el fogja ismerni az olasz királyságot. Meglehet, jegyzi meg egy belga lap, hogy Rómára és Velencére nézve lesz némi felartás; meglehet, hogy az elismerés világosan az új királyság jelenlegi területi állapotára fog szorítkozni; de maga az elismerés kétségtelennek látszik, miután a nemzetközi viszonyok, és politikai magas szükségességek nem engedik meg a diplomatiai összeköttetéseknek határtalan időre való megszakítását a milenák és a turini udvar köt. — Azon drezdai sürgöny, mely egy páris telegramm után a franczia fővárosba visszajelentette, hogy III. Napoleon erősen megígérte volna a pápának, miszerint hadait Rómából nem vonja vissza Párisban némi hüledezést gerjesztett. A kölni lap tudósítója, ki úgy látszik nem tartja a forrást oly föltétlenül hitelt érdemlőnek, mint amilyennek az magát tekintetni kívánja, hozzáteszi, hogy magán az ígéreten ugyan a franczia fővárosban nem kételkednek, hanem azt kötve hiszik, hogy ő felsége a fenntebbi ígéretet föltétlenül, vagyis úgy tette volna, hogy ezen ígéretet se időhöz, se bizonyos eshetőségek befolyásához ne kötötte legyen. — Goyon tánok néhány tisztjét Anconába küldte inspectióra. — Spizza, hol a telegramm szerint a Garibaldisták kiszállottak, mint újabb hirek jelentik, alávetette magát a montenegrói herczegnek. E tény fontossága szembeszökő : Spizza területe hidat képez Montenegro és az adriai tenger között, és a tett annál figyelemre méltóbb, mert a Spizzaiak eddig folytonos viszálkodásban éltek a montenegróiakkal. Ezen csatlakozás után az illyr háromszögbeni török uralom, és Ausztria délkeleti határa veszélynek van kitéve. Antivariba megérkezett a czirkálásra rendelt török hajóraj. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond. unificatio siettetésének eszméje hiányzik. A belügyminiszter, ki a baloldal napirendjét kizárta, azon megjegyzéssel fogadta el Torrearsaét, mert a többség napirendjében kimondott más eszmék, is épen úgy elfogadtatnának a kormány által,mintha azok Torrearsa napirendjében foglaltatnának. Prága, ápril 7. A cseh országgyűlés német tagjai ma elabb gyűlést tartanak. Auersperg, Schwarzenberg, Salm és mások, mint a nagy földbirtok képviselői, kijelentik csatlakozásukat, azon programja alapján, mely az állam egységet és az alkotmányt viseli homlokán. Erős vita támad, melyet azonban nem végeznek be, mert egy cseh küldöttség jelenik meg, mely szintén kijelenti az összállam programmjához csatlakozását : e küldöttség nagy lelkesedéssel fogadtotik. Határozatba ment egy küldöttség elbocsátása, mely a cseheknek kijelenthe, hogy a németek készek csatlakozni hozzájuk, egyúttal a cseh Programm részletesebb ellemzése kéretik.