Pesti Napló, 1862. január (13. évfolyam, 3567-3591. szám)
1862-01-19 / 3581. szám
koriczának akadt, még pedig jó áron, vevője. A piaczon a búzát 4 ft 40 krért adták, a kétszeres 3 ft 60 kr, a zab 1 ft 80kr, a kukoricza 3 ft 10 kr, az árpa 2 ft 60 krön kelt osztrák mérőnként Uj-Becse, jan. 15. Új év óta a gabona üzlet megszűnt, s a búzának csak névszerinti értéke van, 4 ft 50 kr—5 ft, kukoricza 3 ft—3 f 25 kr; tavaszra 3 ft 50 krral történnek szerződések. A vetések egy lábnyi hótakaró alatt jól telelnek. Vegyes tudósítások. — Beregmegye kinevezett tisztikarának névsora: Uszkay György első alispán, Kántor Sámuel másodalispán. A munkácsi járásban : Gombos Pál föszbiró, Dobszay Miklós alszolgabiró, Éva László alszolgabiró, Babinecz János esküdt, Popovics János esküdt, Demjanovics Sándor esküdt. Felvidéki járásban : Komlóssy János föszbiró, ..........alszolgabiró, Rohay László alszolgabiró, Kassay Antal esküdt, Katona Sándor esküdt, Pitz Antal esküdt. Tiszaháti járásban: Komlóssy Lajos föszbiró, Belényesy Károly alszolgabiró, Berzsenyi Antal alszolgabiró, Szaplonczay László esküdt, Meszlik Antal esküdt, Veress Miklós esküdt. Kaszoni járásban : Nemes József főszolgabiró, Lang István alszolgabiró, Ekkel Antal alszgabiró, Habényi Gyula esküdt, Varholyák György esküdt, Balog László esküdt, ...... központi szolgabiró, Futó András központi esküdt, Bosky Lajos levéltárnok, Szappanos József levéltárnoki írnok, Vass Antal törvényszéki ülnök és telekkönyvi felügyelő, Pásztelyi János törvényszéki ülnök, Nizsalovszky András törvényszéki ülnök, Kristóffy István, törvényszéki ülnök, Tolvay István törvényszéki ülnök,..........törvényszéki ülnök, Cserszky Antal főügyész, Telendy Lajos alorvos, fősebészi czímmel, Borostyáni Adalbert alorvos, Linner József alorvos, Blaksay Ferencz alorvos, Pánthy Ferencz alorvos, Szijjártó József alorvos, Gecsey György főpénztárnok, Pintér István várnagy , Somosy László csendbiztos, Dancs Tamás csendbiztos, Várady Ferencz csendbiztos, Dobrojevich György főispáni helytartói titkár. — Moson vmegye számára kinevezett hivatalnokok névsora : első alispán Birk János ; másodalispán Hardy István ; főjegyző függőben van; első aljegyző Simon Gyula; másod aljegyző Bikkessy Guidó ; levéltárnok Czinkl Antal; alispáni igtató Mészey Pál; megyei írnokok: Knapp Nándor, Guttmann András, Bauer Adolf; főügyész Krikler József; alügyész Sőtér Ágost jogtudor; megyei pénztárnok Langer József; letéti pénztárnok Seper Antal; ideiglenes számvevő Bogdány Nándor; főmérnök Fehéry János; almérnök függőben van ; főorvos Schabatka Mihály tudor. Óvári főbíró Böhm János ; esküdtje Birk Lajos; szolgabíró Mieszl Ferencz; esküdt Bozzai Elek; sebész Spindler Jakab; bába Tomaskovics Julis; Bajkai főbíró Fröhlich Tódor; esküdt Bickl Ödön; írnok Jörg Alajos; sebész Schuh Kristóf; bába Komár Julis; Nezsideri főbíró Guzics László; esküdt Hardy Lajos; alszolgabíró főbírói ranggal Szántó György; esküdt Springer Alajos; tisztb. esküdt Fiala Miklós; írnok Fleischaker Mihály; sebész Schwarz Ferencz ; törvényszéki ülnökök Heidlberger András, Péteri János, Nozdrovitzky Ferencz, Zimmermann Károly; jegyző Haasz Lajos; igtató Mayer Dávid; írnok Springer Károly; telekkönyvi jegyző Mikola János; igtató Kirchlehner Ernő ; kiadó Wittenberg Flóris ; várnagy Cseh János ; hajdúk őrmestere Modrovics Ignácz. — Trencsén megye új tisztikara m. é. dec. 30-kán neveztetett ki, az eskütétel pedig jan. 8-kára határoztatott. Nevezett napra a tisztikar küldöttségileg hívta meg a főispánt; rövid üdvözlet után a kegyesrendiek templomába mentek, hol ünnepélyes isteni tisztelet tartatott. Ennek végeztével a megyeház termébe mentek, hol az esküt letették. F. hó 11-ikén lőnek a hivatalok 1, 13-dikán pedig a perokmányok átadva. 18-kán megyegyülés tartatott, melyben elhatározták, hogy minden hó 1seje és eshetőleg 2-dikán a megyeteremben nagy ülés tartatik, s ez alkalommal a fontosabb ügyek nyilvános tárgyalás alá vétetnek. — Rimaszombat, jan. 14. A letűnt 13 szomorú év alatt — mert egészen vígnak nem lehet mondanunk a múlt esztendőt sem — a közbiztosság alapjában annyira meg volt rendítve, hogy a 12 évi bajnak helyrehozására az 1861-ik év, e tárgyban kifejtett legnagyobb erélyessége mellett sem volt elég hosszú. Nem annyira utonállás, rablás — bár ezeknek sem valánk egészen szükiben — mint a különnemü bűntényeknek mesterkélt utáni kivitele lépett előtérbe. Csalás, hamisítás különnemü alakokban — gyilkosság, gyermeksikkasztás , vásári közönséges, s zsebtolvajság, s a bűnök legbüntetésre méltóbbja — a gyújtogatás megtolták börtöneinket, különösen a legutóbbi időben, a midőn az addig könnyen elrejthetett bűntitkokról csendbiztosaink erélyesebb eljárása leránta a fátyolt, s az előbb felfedezhetlennek vélt gonosz tettek elkövetői egymásután adattak át a törvény szigorú kezének. E bűnösök nagy részét elitélte 1861-ik évben megyei törvényszékünk — mert, különösen állásának végidején a bűnügyek rendezése volt fő feladata —, de sok van még hátra, — s van különösen egy lélekdöbbentő gonosz tett, amelyhez hasonló Gömörmegye törvényszéke előtt még soha sem fordult meg. A bűn története következő : A Rimaszombathoz közel eső „Apáti“ és „Zabró“ pusztákon 1860-ik év január hava óta egymást érték a gyújtogatások. Először: az apáti puszta volt haszonbérlőjének, még a bérlés kitelte után ott maradt szénakazalja gyűlt föl, — ez biztosítva volt — s kifizette a m. bizt. társulat, ezt követte a Zabzó puszta birtokosának itteni egyik csűre, később az e helyett épített másik csűr — tele takarmánynyal, — azután ugyanennek két asztag gabonája, végre az apáti puszta tulajdonosainak juhakluk — melybe a juhok is beleégtek. Ezen öt rendbeli gyújtás okozott a két birtokosnak, s a m. b. társulatnak 17,338 ft 22 kr kárt osztv. értékben, — ezen kívül 55 csomó rozsarató részük odaégett a szegény munkásoknak. A hatóság sok ideig nem jöhetett nyomára a gyújtogatásnak. Múlt év október 1-je napján a csendbiztos egy falusi kovácsot valami lopás végett ki akart hallgatni, s mint szokás ■— azt kérdezte tőle : „Miért állitattál elembe?“ a kérdezett így felelt: „úgy gondolom az apáti juhakol kigyújtásáért!“ A csendbiztos nem jött zavarba, de pedig esze ágában sem volt most e bűnösnyomozása, „igent“ mondott reá, s a bűnös elbeszélte, hogy öt Apáti pusztai volt haszonbérlőnek. V. F. ur 20 új forintért vette először rá, hogy az ő saját szénaboglyáját gyújtsa meg az apáti pusztán , — a többi gyújtásért azután hol 20, hol 24 ftot fizetett neki időnkint, a melyet e gyújtogató társa Tolvaj Imrével megosztott, ■—é s bevallja, hogy midőn az apáti juhakol felgyujtásával, s oly módon bízta meg V. F., hogy addig kell „felpörkölni“ mig a juhok is benne lesznek, s ő odanyilatkozott, hogy ebből sok káruk lesz a birtokosoknak — V. F. azt mondá: „Azt akarom, — te megkapod a 24 ftot, a többivel ne gondolj !“ Még arra is, miképen gyújthassa föl rendszeresen, s legkönnyebb móddal a juhaklat — V. G. tanította be, — igy oktatá be a másik gyújtogató Tolvaj Imrét is, a ki saját s házneje vallomása után 256 o. é.ftot kapott e gyújtogatásért. Most mind a hárman börtönben ülnek s várják elitéltetésüket. r. 1. — Debreczen városa részére alálirt királyi biztos által kinevezett tiszti kar . Polgármester : Szöllösy János, volt helyettes polgármester. Főbíró : Csáthy Károly, volt debr. 1 -je oszt. járásbíró s utóbb pénzügyi-ügyészségi segéd. Főkapitány : Hanke Leo, rendelkezés alatt levő cs. k. megyei biztos. Közigazgatási tanácsnokok : Frank Antal, volt adóbizottmányi tanácsos , Leidenfroszt Gyula, volt városi tanácsnok, Barcsay István, volt városi főügyész, Nagy József, biharmegyei szalontai járási főszolgabiró, Nánássy Lajos, köz és váltó-ügyvéd. Közigazgatási jegyzők : főjegyző : Tóbi István, r. a. levő cs. kir. volt szolgabiró; aljegyző : Mezey János, 1861-dik évben szinte k. i. aljegyző. Törvényszéki tanácsnokok: Csató István, 1861. évben tanácsnok, Angyalos Mihály, Szabó Imre, Tikos István, 1861 évben városi tanácsnokok, Marjalaki Károly , volt főtörvényszéki titkár, Kecskés János, volt cs. k. debr. közjegyző. Törvénykezési jegyzők : főjegyző : Kiss Imre, biharmegyei szalontai járási alszolgabiró ; aljegyző : Laky Imre, 1861 évben hasonlóul aljegyző. Főügyész : Balkáryi Szabó Lajos; alügyész : Kovács Sándor, volt cs. kir. törvényszéki hivataltiszt. Rendőr-kapitány : Brunner Ferencz, 1861 évben hasonlóul rendőr-kapitány. Városi alkapitány : Körner Adolf, 1861-ik évben kapitányi tollnok. Telekkönyvvezető : Szabó Mihály, 1861 évben volt telekbiró. Telekkönyvi előadó : Veréb József, 1861 évben telekbirói segéd. Vásárbiró : Csonka Károly, 1861 évben szinte vásárbiró. Közigazgatási levéltárnok: Györffy Péter, 1861 évben szinte levéltárnok volt. Törvénykezési levéltárnok: Szabó József, 1861 évben pertárnok. Közigazgatási kiadó : Vetésy Mihály, 1861 évben kiadó minőségben szolgált. Törvénykezési kiadó: Szikszay Ferencz, hites ügyvéd. I-sö számvevő: Széll János, volt számvevői hivatalnok, II-dik : Tikos Ferencz, hites ügyvéd, volt számvevőségi nap-dijas, III-dik: Balogh Lajos itteni birtokos, volt községi jegyző s utóbb városi nap-dijas. Főorvos: Szántay József, 1861 évben városi alorvos , alorvos: Patay Miklós, gyakorló orvostudor Debreczenben. Erdőmester: Márton Károly, 1861. évben ugyanaz volt. Mérnök: Planschmidt Kálmán, 1861 évben hasonló minőségben szolgált. Mátai biztos : Medgyaszay Sámuel, 1861 évben ugyanaz. Felső-járási mezőbiztos : Cs. Nagy József, hasonló minőségben szolgált. Alsó-járási mező-biztos: Medgyessy Károly, ezelőtt mátai biztos. Felső-járási kaszálló-biztos : Török Pál. Alsó-járási kaszálló-biztos : Nagy József, mindketten 1861 évben is kaszálló-biztosok voltak. 1-ső tiszti sebész : Dusóczky Pál; 2-dik : Kőmives Antal, 1861 évben hasonló minőségben, szolgáltak. Házi pénztárnok : Tóth János 1861-ik évben hasonlóul szolgált. Ellenőr : Somosi István, 1861-ik évben hasonlóul szolgált. Árvapénztárnok : Poroszlay László, 1861 ik évben ugyanily minőségben szolgált. Ellenőr: Erdey Mihály, 1861-ik évben ugyanilyen minőségben szolgált. Hadi pénztárnok : Simonffy Lajos, 1861-ik évben szinte hadi pénztárnok. Hadi pénztári ellenőr : Tóth József, városi birtokos és volt árvabizottmányi ellenőr. Földi pénztárnok : Kémery Dániel, 1861-ik évben is pénztárnok. Földi pénztári ellenőr: Szentgyörgyi Elek 1861 hasonlóan pénztári ellenőr. 1-ső városi gazda : Szűcs Mihály, 2-dik városi gazda: Trocsányi Károly, 1861 évben város-gazdák. Épittető biztos : ifj. Király Mihály, 1861 évben szinte ilyen minőségben szolgált. Tégla- és cserépbiztos : Beke Károly, 1861 évben hasonló minőségben szolgált. Közigazgatási igtató : Juhász Mihály, 1861 évben igtató. Törvénykezési igtató : Tamássi Sándor 1861 évben is igtató. Telekkönyvi igtató : Garbóczi Ferencz 1861 évben v. városi írnok. Felsőjárási erdősz : Ujfalusy Sámuel, 1861 évben hasonló minőségben szolgált. Alsó-járási erdősz: Tóth Dániel, 1861-ben hasonló minőségben szolgált. 1-ső baromorvos: Bernscherer József, 2-dik baromorvos: Deli Mátyás, 1861 évben hasonló minőségben szolgáltak. Kóroda-felügyelő: Aranyi Sándor, 1861 évben hasonló hivatalt viselt. Várnagy: Kepeczy Pál, 1861 évben is várnagy. Szállási főbiztos: Haáz Károly, 1861 évben is az volt. Albiztosok : Szép Sándor, Lescsinszky Lajos, volt utczai biztosok. Városi szülésznő: Nemes Jánosné, 1861 évben, ugyanaz volt. Árvatartó alapítványi pénztárnok: Bauer Antal, 1861 évben hasonlóul az volt. Árvatartó alapítványi pénztári ellenőr : Nincs, írnokok: Lengyel József, Kapros Lajos, Baogh Gáspár, Harangi János, Polgári Sándor, Somogyi Albert, Falusi Károly, Oláh Endre, Kis Orbán Károly, Tarcsay Dániel, Szabó Ferencz, Doszpoli István, Nagy Sándor, Újhelyi József, mind a 14 egyén 1861 évben is mint írnokok a városnál szolgáltak. — Szab. kir. Esztergom városa ideiglenesen helyettesített tisztikarának névsora : főpolgármester Sziklay József, ezelőtt városbiró ; városbiró Imcsner József, ezelőtt alpolgármester ; tanácsosok : Merényi Ferencz, ezelőtt városkapitány, Takács István, a 12 év alatt főpolgármester, Pap János, ezelőtt főügyész, Horváth Imre, ezelőtt is tanácsos ; városkapitány : Gyurkóczy Ferencz, ezelőtt főjegyző ; főügyész : Pisuth István ; alügyész : Melicher Ferencz ; aljegyző Kollár Péter megmaradt; pénztárnok Vándor József megmaradt; ellenőr: Koren István megmaradt ; pénztári segéd : Sarlay Ede megmaradt; árva- és alapítványi pénztárnok Földváry Imre megmaradt; ellenőr: Dóczy Károly megmaradt; számvevő: Horváth Károly megmaradt; telekbiró: Thuránszky József megmaradt; erdész: Hajnali József megmaradt; kasznár: Kakass István megmaradt ; levéltárnok : Lendvay Dénes, ezelőtt kiadó ; igtató: Gányi Rajcsányi István megmaradt. Az irodai és kegymesteri személyzet megmaradt. — Hunyad megye tiszti kara jan. 11-én tartá meg főispáni elnöklet alatt az alkotmányosság terén, ezúttal utolsó ülését. — A méltóságos főispán ur rövid beszéddel értesité a számosan egybegyllt tisztikart arról, hogy hozzá érkezett főkormányszéki rendelet következtében, a megyei bizottmányok egy zárt ülés tarthatása engedélye nélkül is feloszlatandók, e szerint a tisztség azon testület, melyet még e peretben úgy tekinthet , mint a megyei önállóság kifolyását, azért a tiszti ülést össze is hívta, azon kihirdetendő a k. főkormányszék által a megyék ideiglenes szervezésére legfelsőbb parancs következtében kiadott intézkedéseket, s fel is olvastatá azon — múlt év dec. 19-én 13017. sz. a. kiadott — utolsó kormányszéki rendeletet, mely ez érdemben a magyar és székely törvényhatóságok főtisztjeihez intéztetett és a mely már e lapokban is közöltetett. Ennek felolvasása után ünnepélyes szünet vola nehány perczig , mig a csendet félben szakasztó megyénk kormányzó főbírája Jordán Domokos , hathatós szónoklattal ecsetelvén helyzetünket, miután már a biztató remények közt kezdett és rövid 8 hónap alatt több aggodalom , mint nyugodalom közt folytatott alkotmányos hivatali állásunkról, úgy szólva, leszoríttatunk, s tiszttársai nevében kifejezi a tisztség további hivataloskodhatása tarthatatlanná vált voltát, mivel azon bizottmány, mely választotta, hatósága teréről leszoríttatott, és azon törvényes rendszabályok, melyek alapján a tisztségi állomások betöltöttek, fensőbb hatalom által megszűnteknek nyilváníttattak. Ezen, a megyei tisztség által elfogadott nyilatkozatra, gyűlésünkön megjelent nagyszámú birtokosság és megyei lakosság részéről gróf Khun Kocsárd a megyei birtokosság azon óhajtását nyilvánitá, hogy mind főispán , míg, mind a jelenlegi politikai és bírói tisztség tartsa meg hivatalát. Hasonló nyilatkozat létetett megyénk román ajkú lakói részéről is, egyszersmind ezek igazolására főispáni méltósága felhozá, hogy a megye minden vidékeiből, mind magyar, mind román részről több bizalmat nyilvánító felszólítások érkeztek személyéhez, melyekben mind maga, mind a megyei tisztség felkéretett, a már birtokában lévő hivatali tér el nem hagyására, s ezek eredményéül felszólította a tisztség és törvényszék tagjait, tartanák meg állásukat mindaddig, míg vagy rendes törvényhozási után a haza törvényes állásába visszatétetik, vagy a jelenlegi ideiglenességnek hatalom útján vége vethetik, az elősoroltak alapján maga részéről kifejezvén főispáni hivatala továbbfolytatási szándékát. Ennek következtében a megyei tisztség a felolvasott rendelet tartalma és alkalmazásba vétele feletti aggodalmát kifejezve, azon reményben, hogy ez ideiglenes intézmények csak átmenetiek, s a jogegyenlőség elvére fektetett alkotmányos törvények megrendítésére alapul nem szolgálhatnak, annyival inkább, mivel magában a felolvasott rendeletben is azok ideiglenessége kimondatik, s kilátásba tétetik a megyei municipiumoknak országgyűlés útjáni szervezése, tekintve, hogy a megye minden ajkú lakossága által főispán uramiságához tett átalános felkérés után, a megye összes lakossága a tisztviselőktől hazafisági tekintetből megvárja hivataluk továbbfolytatását, polgári kötelességének tartja állásában megmaradni mindaddig, míg vagy törvényhozás útján a haza alkotmányos jogai gyakorlatába visszahelyheztettetik, vagy netalán hatalommal a hivataltól elmozdíttatik. Egyszersmind kifejezi , hogy az ideiglenesség alatti kormányintézkedéseket az előbbi fennhagyásokkal teljesíteni fogja, de valahányszor azok alkotmányos törvényeinkkel ellenkeznének, mindig kötelességének fogja tartani, tiszteletteljes felirat útján a kormányszéket felvilágosítani, s ezáltal a rést mindig nyitva tartani arra, hogy a municipális jogokra való hivatkozhatástól a megye elzárva ne legyen, s az ideiglenes rendeletek teljesítéséből azok alkotmányosan jogos voltára következtetést venni ne lehessen. Végül meghatároztatott főispán ő maga által előmozdítandó alázatos felirat utján Ő Felségének az iránti megkérése, hogy a megyei municipiumoknak a kor igényei szerinti szervezhetését egy minél előbb tartandó országgyűlés útján eszközölni méltóztassék. Ezek szerint a hunyadmegyei tisztség tovább is fog működni — mennyiben teljesülnek reményei— a jövő titka, de jelenben azon erkölcsi vigasztalás nyugtatja meg , hogy a nemzetiségi érdekek egyesítésére ez ideiglenes intézkedések oly lökést tettek, melyet máskülönben eléhozni nehéz lesz vala. Mi a napi eseményekből okulva, bizton reméljük, hogy a közös szenvedés alatt román testvéreinkkel egy közczélra, a közös haza boldogitására teljesen össze fogunk forrani. Megyénk román értelmiségének több tekintetben legális eljárása ezt hinnünk feljogosít. — Adony, Máján. 16. tőlünk a Duna jege éjféli órákban minden komolyabb következmények nélkül búcsúzott el — kivévén egy malmot, mely kevésbé védett heten lévén, sértett meg — ezt tegnapján, 15-én esti órákban megelőzte egy kis áradás, miből a közeli elindulást gyanítani lehetett, ma, reggeli 7 és 8 óra között már 3 lábon felül emelkedett, de azért veszélytől tartani még sem lehet, mert a viz még mélyen a medrében van, délutáni órákban a viz apadni kezdett, de mindamellett, hogy a Dunáról a jég elindult, ily hidegben az mégis legközelebb zajlani fog. — Berényi József, állami folyammérnök. — A katonai határőrvidékről az „Agr. Zrg“ után a következő statistikai adatokat hozza a „Sürgöny“ : „Miután a számok legvilágosabban szólanak, tehát a katonai őrvidék népgazdászati állapotát statistikai adatok nyomán akarjuk tekinteni és legelőbb a károlyvárosi határőrvidéket, mely anyagilag legroszabbul áll, megvizsgálni. E czélból a négy károlyvárosi határőr-ezrednek a katonai határőr-községek kizárásával — statistikai összeállítását 1801, 1841, 1854,1859 1860-ki évekből tekintjük át. Az egyes számoknak egymáshozi hasonlításából kitűnik : 1. Az 1801-ki évtől 1841-ig a károlyvárosi katonai határőrvidék népessége 176,620 -ról 256,507-re, tehát 79,887 lélekkel szaporodott. Ezen évtől 1860-ig a belhoni népesség 288,178- ra, tehát 31,671-el szaporodott, s így összesen 60 év alatt 111,558 lélekkel szaporodott. 2. A szántóföldek 1801-ben 266,599 hold és 377 □ ölet, a legelő és iparföldek 361,140 hold és 482 □ ölet tettek . 1860-ban az elsők 286,504 hold és 1067 □ ölre , az utóbbiak 377,510 hold és 914 □ ölre szaporodtak. Tehát 60 év alatt azok 15,963 hold és 690 □ ölre és ezek 16,370 hold és 432 Q ölre szaporodtak. 3. A marhaszám 1801-től 1841-ig és pedig 4128 lóval, 27,609 szarvas-marhával, 56,970 juhval, 20,059 sertéssel és 96,337 kecskével szaporodott. 1841-től 1854-ig azonban e szám és pedig 1957 lóval, 9457 szarvas-marhával, 101,388 juhval, 7203 sertéssel és 35,027 kecskével apadt. 1859-ben ismét nagyobb marhaszámmal találkozunk , mi összehasonlítva az 1854-kivel, 196-tal apadt és pedig 16,077 szarvasmarha, 64,022 juh, 12,923 sertés és 28,065 kecskével több volt. Ellenben végre 1860 az 1859-el összehasonlítva, ismét 276 lóval, 9622 szarvasmarhával, 26,674 juhval, 8920 sertéssel és 10,493 kecskével kereskedett. E mellett meg kell jegyeznünk, hogy az összeírási ívekből kiirt marhaszám valóságban az egyes határőri házközösségi tagok külön birtokában levő marhákkal egy harmaddal szaporodik ; eszerint például 1860-ban a károlyvárosi valóságos marhalétszám áll körülbelül 123,460 szarvasmarha, — 242,760 juh, — 36,440 sertés és 93,370 kecskéből. 4. Miután a károlyvárosi katonai őrvidék — a katonai őrvidéki községek kivételével 115, □ mérföldet bir, melyre 288,178 lakos jut, tehát egy □ mérföldre 2505,86 lakos esik, és miután abban 282,542 hold és 1067 □ öl szántóföldek vannak, tehát egy lakosra jut 0,gs hold (vagy 1568/7, □ öl) és egy □ mérföldre 2456/g hold szántóföld. Ezen katonai őrvidék egészben 26,938 házzal bir ; ezekből a kincstári és községi épületeket 634-el levonva, marad 26,304 ház és így egy határőrt házra 14 hold, 563 Q öl legelő és iparföld esik, ezekből 10 hold és 1187 □ öl szántóföld és 10 8 lakosság. Ha azonban a szántóföldek minőségét veszszük tekintetbe, úgy találjuk, hogy arányuk az I töl a Il-ik és Illik osztályhoz áll, és pedig a likai ezrednél,mint 1: 22: 22 és a sluininál, mint 1: 29: 34-hez, — azaz : a likai ezredben 21 hold III és 7 hold H osztályú földre csak 1 h. I osztályú esik az otocani ezredben pedig 30 hold III és 8 hold II osztályra esik, 1 hold I osztályú, az oguliniban 22 hold III és 22 hold II osztályúra 1 hold I és végre a sluiniban csak 34 hold III és 27 hold II osztályúra esik 1 hold I osztályú föld. Tehát az I. II. és III. osztályú szántóföldek viszonya a károlyvárosi ezredben úgy áll, mint 1: 16 : 26.5- höz. 5. Habár, mint a mondottakból kitűnik, ezen határőrvidék a kevésbé termékeny országrészek közé tartozik is, azért a határőrt lakosságra fejenkint eső szántóföld nem elegendő, annál inkább, mert annak negyedrésze az ugarnak hagyandó és így csak kedvező viszonyok közti termékeny évben lehet annyi gabonát aratni, mennyi a lakosság táplálására szükséges; másrészt mégse lehet félreismerni, mikép ezen határőrvidék rendezett gazdálkodása a szántóföldeknek szorgalmasabb időszerű művelése mellett, középszerű termő évben is elegendő gabonát adna lakosai számára; sőt jó esztendőben még annyit félre is lehetne rakni, hogy következhető szűk esztendőben tartalékul szolgálhatna. E mellett számításba kell vennünk, mikép a károlyvárosi határőrvidéknek 298,423 hold és 1331 □ öl legelője lévén, melyből egyes házra 11 hold és 556 Q öl esik, marhatartásra van szorulva, mely a gabona hiányát pótolhatja. De mennyiben lehetséges ez és vájjon az úgy is degenerált marhalétszámmal sikeres földmivelés üzethetik-e, előre megmondható, ha tekintetbe veszszük, mikép 1860-ik évben egy házra esett 4.89 marha, 9.23 juh, 1.43 sertés és 3.53 kecske. Különfélék. Pest, jan. 18. * B. Hübner — mint a Lloydot tudósítják f. hó 17-kéről — csakugyan el fog utazni Rómába, hogy a concordatum azon pontjainak, melyek az osztrák császárság jelenlegi bérviszonyaival meg nem egyeztethetők, módosítását a szent széknél kieszközölje. — Ugyan e lap mind magyar, mind német illetékes részről vett értesülése szerint, a Rainer főherczeg nádorrá neveztetésének híre nemcsak, hogy alaptalan, de sőt irányadó körökben elő sem fordult. A másik levelező ugyan e hírt oda módosítja, hogy a legközelebbi országgyűlésen Rainer félig nádorjelöltül fogna proponáltatni. Már 1847-ben József nádor halála után ő lett volna kiszemelve Metternichg akarata folytán nádorrá, azonban a boldogult nádor végkivonatához képest, s Metternichg ellenére Ferdinánd király sajátkezűleg tölté ki Rainer félig nevét, mint nádorjelöltét, s há helyette István főligét. *Csikszék tisztikarai. hölykén tömegesen visszalépett, s mig az alkotmányos törvények szerint nem járhat el, semmi hivatalt sem akar elfogadni. (Korunk.) * A budai városi tanács oly erélylyel hozzá látott a légszeszvilágitás ügyéhez, hogy most már kilátás van reá, miszerint az ódon testvérváros utczái még ez idén gázfénytől fognak tündökölni. * A pesti jogászsegélyező egylet csütörtökön tartott közgyűlésében ez egylet állandó bizottmányának tagjaivá szavazat útján megválasztattak ; a 4-ed évesek közül Kóthi József, Szilágyi Dezső és Pauler Gyula, a 3-ad évesek közül b. Jeszenák Rafael, Sebők Imre és Fésűs György, a 2-ed évesek közül b. Perényi Zsigmond, Deutsch Vilmos (izraelita) és Elek István, s az 1-ső évesek közül gr. Károlyi Tibor, Horváth Pál és b. Orczy Elek urak Ezek közül elnökül közfelkiáltással Szilágyat választatott meg. * A pécsi kaszinó is elhatározta, hogy az idén tánczvigalmat nem tartana. E kaszinó elnökéül De1manics István, alelnökéül Sczitovszky Péter, s igazgatójául Nagy Ferencz választatott meg. A tagok száma körülbelül ötödfélszáz. * Szentesen Prohászka Gyula gyógyszerész vezérlete alatt dalegylet alakult s már 40 tagot számlál. Alapszabályai már fel vannak terjesztve. A M. S. Írja hogy Huber Károly szinházi karmester magyar operetten dolgozik, melyhez a szöveget Némethy György írta. — Hir szerint az operához Pauly tenorista és Ormay baritonista a kolozsvári színháztól már szerződtetve volnának. * A Makó felé vezető úton, a nyomozó aradi csendbiztosok két rablót fogtak el, akiknél talált arany s ezüst-ékszer több száz fára becsültetett. E rablókat elfogatásuk előtti estén, a nagylaki evang. lelkész lakába fogadta, mert úri öltözettel voltak ellátva és csak most tudta meg, hogy mi jó madarakra pazarolta vendégszeretetét. * A Békés megye új hivatalnokainak névsorában első forduló Saacz Ferencz, volt alkotmányos tisztviselő kijelenti, hogy ő jelenleg semmi hivatalt sem vállalt. * A „Szent László-társulat“ a pápa számára Péter fillérekül 50 db aranyat és 440 frankot küldött. * Érdekes tudni, hogy Felinszky az újonnan kinevezett varsói érsek, a lengyel nemzeti ima, a „Rozecos Polskij“ dal költőjének unokája. * Simor János, győri megyés püspök ő maga a gyárszemerei iskolákra 530 frtot adományozott. * Szegedről egy irodalombarát Petőfi teljes és hű életrajza elkészíthetése ügyében indítványozza, hogy valamint múlt évben a halálára vonatkozó adatok, úgy számos, eddig még nem ismert költeményei, levelei, s egyéb, életrajzához tartozó részletek is gondosan összegyüjtessenek és majdan a jól megrostált anyag egy tökéletesen hü életrajzzá dolgoztassák ki; mi irodalmi történetünknek egyik legbecsesb lapját képezendi a jelen és utónemzedék kegyeletének ápolására a valóban nemzeti költő iránt. Óhajtandó, hogy ez indítvány is, mint sok más, ne a pusztában elhangzó szó maradjon. * Vas Gereben újpesti házát Stroher a szomszédos paraffin-gyár tulajdonosa, gyára nagyobbitása végett megvette. Eladott háza helyett Vas Gereben a kerepesi úton épít egy nagyobb, emeletes házat. * Midőn a Duna jege tegnapelőtt a testvér-főváros között nagy zajlással, ropogással megindult, az egymásra nagy erővel tóduló jégtáblák a budaújlaki parton álló több dunai malmot tökéletesen összezúztak. * A nemzeti színpadunkról is kedvesen ismert La Grua jeles olasz énekesnő Pétervárra utazott, hogy részt vegyen Verdi új operájának előadásában. * Nem mulaszthatjuk el megemlíteni, hogy Ballázs Sándor sok ügyességgel szerkesztett képeslapjának 2-ik száma szintén oly jól sikerült, mint az első. E szám lapunk főmunkatársa Falk Miksának, továbbá Mosonyi Mihály zeneszerzőnknek, s hat országgyűlési tagnak (b. Orczy Béla, b. Bartakovics Béla, Jámbor Pál, Somssich Pál, Madách Imre és gr. Keglevich Béla) igen híven talált arczképeit hozza, a többi metszvények is sikerültek. A tartalomból különösen kiemelendő Salamon Ferencznek szellemdúsan irt „kétheti szemle“-je. . — O. N.Kanizsán „Zalasomogyi Híradó czimű új lap indul meg Balog Alajos szerkesztése mellett. — Miután Bus Vitéz, a „Fekete Leves“ szerkesztője, a budai várban kitöltötte a fogsági időt, melyre lapjának egyik czikke miatt a cs. kir. katonai hatóságok által ítélve volt, — a „Fekete Leves“ humorisztika-szatirikus képes hetilap, folyó évi február hóval ismét folytatja megjelenését, az eddigi szerkesztő, Bus Vitéz, vezetése alatt jelentékenyen bővített képes tartalommal. Az előfizetési pénzek (havonkint 1nkrt, két havonkint 1 ftot számítva) ezentúl is id. Poldini Ede és Noséda Gyula nyomdatulajdonos urak kiadóhivatalába (Pest, papnövelde-tér 7-ik sz. a.) küldendők. Az eddig beérkezett t. előfizetők nevei szintén a február hóval kezdődő folyamra jegyeztettek be. * Legfelsőbb engedély folytán Thomayer Mátyás szegedi lakos Thom ay-ra, Szoklassa József sz.-fehérvári orvostudor Széndelire és Patzer Ferencz pesti lakos Tiszay ra változtatták vezetékneveiket. * Miskolczról, jan. 14-kéről a következő sorok közlésére kérettünk fel: „A miskolczi színház mostoha körülményeinek enyhítésére Borsod lelkes fiai s leányaiból alakult műkedvelő társulat f. hó 5-én s 6-án „Az utolsó levél“ és „Fogház“ czimü vígjátékokat adta elő. — Mindkét előadás teljesen sikerült. A műkedvelők élvezetes játéka gazdagon jutalmazá a közönség fényesen tanúsított részvétét. A színház 543 fő tiszta jövedelmet vett be. — Közreműködtek : báró Vay Béláné szül. Teleky Zsófia grófnő, ki — folytatva e szerény vállalatban is azon magasztos küldetést, melylyel történeti fényű családját nemzetünk géniusza megbizá, — a jótékony társulatot megalakitá; s bár maga közbejött családi gyászos vesztesége miatt, elvállalt szerepében közvetlen nem működhetett is , mint a kezdeményezés nehézségeinek legyőzője, a létrehozott vállalat éltetője, sikerének tényezője, halálírtakat, mint az ügy képviselőit örök hálára kötelezte le. Továbbá: Fáy Gizella, Garas Erzsi, Lázár Mari, Majthényi Ilka, Nádpataky Viktória urhölgyek ; Péchy Leontin grófnő ; Betlenfalvi István, Czemester János, Deésy Ferencz, Fejessy Kálmán, Hankó János, Horvát László, Majthényi Dezső, Thuránszky Károly urak , mint hazafias készséggel vállalkozott műkedvelők s a jótékony vállalat fényes sikerének közvetlen tényezői. — Kraud József ur, mint művezető s rendező — kinek jelen vállalatnál annyi önfeledő ügyszeretettel kifejlett közreműködését alólirt választmány hálája csak elismeréssel viszonozhatja; jutalmát hazafias keblének öntudata adhatja meg. Tisztelő hódolat és hála e lelkes honfiaknak s honleányoknak, kik fényesen bebizonyiták, hogy a hazafias ügyszeretet nem ismer nehézségeket ott, hol áldott tevékenységének kifejtésére tér nyílik; bebizonyíták, hogy az ifjú nemzedék hűt kegyelettel őrzi ősei szent hagyományát, nemzeti mivelődésünk hajlékait; hogy keblök nemes lángiban a pártfogolt intézet szebb jövőjének sugarai égnek. — A miskolczi színház igazgató választmánya. — Figyelmeztetés.*) Már egymásután két éve történik, hogy a Nagy-Naptárak által hozott schematismusok, a tisztikarnak időközben tör*) Kéretnek a lapok. szerkesztőségei e figyelmeztetés szives átvételére.