Pesti Napló, 1862. február (13. évfolyam, 3592-3615. szám)

1862-02-19 / 3607. szám

hozott ügy földerítése tekintetéből. — Én azt az elvet voltam bátor felállítani, hogy a múze­um a nemzet tulajdona, s ott a nemzet tudta és akarata nélkül bármi ezerből építeni, vagy ron­tani egyeseknek joga nincs; szerintem ez meg­dönthetően igazság, mit dr Pólya úr is nyi­latkozatában határozottan elismert és elfogadott. Az én felszólalásomban magánérdeket hiába ke­res dr. Pólya úr, vagy akár ki, mert ez nem egyéb, mint a polgári kötelesség egyszerű nyilat­kozata ; az alapeszme pedig : a közügyek iránti érdekeltség, semmi más. Ellenben dr. Pólya úr­nak „alapeszméje“ úgy tűnik fel, mint magán­érdek. Lássuk például annak logikai sajátságát, a dr. az elismerő, és helyesli (a papiroson) azon jogi elvet, hogy a nemzet telkén más valaki nem építkezhetik, hanem ő azért tényleg a múzeum telkén mégis építkezni akar, miért, mert a mú­zeumi parkot egy gyümölcs­­­csarnokkal díszí­teni (!) akarja, de vájjon ki hatalmazta fel erre a doctor urat vagy társulatát? mert ez itt a főkérdés. Dr. ur erre pedig a természet­rajzból meg nem felelhet. — E helyett azonban a dr. ur, mint tudós mutatja be magát, beszél a bogarakról, megmagyarázza, hogy a gyümölcs már nem könyv­­mos és megmutatja, hogy tőre szúrt, tehát élette­len bogarak további életmódját lehet vizsgálni és újabb adatokkal felvilágosítani, melyben való alapos szakavatottságát, és a rovaroknak tőre való ügyes tüzdelésében, úgy azok életmódjának meg­határozásában való ügyességét soha nem akar­tam kétségbe vonni, — de itt nem az a kér­dés , hogy a bogarak minő faj­­­tulajdonok­kal bírnak , hanem az , hogy vájjon a bogarak vagy legyek, akármiféle fajuak legyenek is, nem piszkolnak és nem ronthatnak-e, ha oly tár­gyakat teszünk ki nekik martalékul, mint a nem­zeti múzeumé ? A múzeum dr. ur szerint is a nem­zet egyik legkitűnőbb tudományos intézete, én pedig azt ezenkívül még a nemzeti emlékek oly egyházának tekintem , melynek tárgyai közt olyanok is foglalnak helyet, melyeket a valódi hazafiús kegyelet legszentebbjei közé helyez. — Abból pedig, hogy a múzeumot park (kert) veszi körül, mely már úgy is termi a bogara­kat , szerintem nem az következik, hogy ott a bogarakat és legyeket mesterségesen is szapo­rítsuk, hanem épen az ellenkező, t. i. hogy az ily hívatlan vendégeket ritkítsuk , és távolítsuk el onnan, a­hol nagy károkat tehetnek. Miután ekként dr úr saját czikkére a c­áfolatot maga meg­írta , és miután nekem Pólya úrral sem­mi dolgom , ennélfogva a vitát a magam ré­széről ezennel bezártnak nyilvánítom,­­ a kit ez ügyben a nyilatkozat illet, és kitől a múzeum telkén tervezett gyümölcs­csarnok iránti felvi­lágosítást a nemzet minden egyes polgára méltó joggal várja, az nem dr. ur, hanem a múzeum t. igazgatója, ki e részben a magáét kéretlen se­gély nélkül is megteendi. És most viszonzásul a dr. ur természettani szíves magyarázatára, en­gedje, hogy én is figyelmeztessem a biblia követ­kező helyére, és bemene Jézus az Isten szent­­egyházába és kiüzé mindazokat, kik a szentegy­házban árultak és vettek ; és a pénzváltók aszta­lait és a galambárusok székeit felforgatta. Math. 11. rész. 12. 13. vers. Pest, febr. 18. 1862. Kosz­­movszky Antal. — Telegrafi tudósitás a bécsi börzéről febr. 18 5. metalliques 70,45. Nemzeti Kölcsön 84,85. Bankrészvény 839. — Hitelintézet 200. — Lon­doni váltók 137,90. Arany 6,56. NEMZETI SZÍNHÁZ. Febr. 19-re van kitűzve. Először: „A kis árva.“ Vígjáték 1 felv. Ezzel, szintén először: „Nincs mama.“ Vígjáték 1 felv. „A toll hatalma.“ Dramolet 1 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Febr. 19-re van kitűzve: ,,Két pisztoly.“ Népszínmű 3 felv. Politikai események. ANGOLORSZÁG. A „Daily News“, „Time­s“, „Chronicle“ és „G­lobe“ hosszú czikkeket hoznak a német kérdésben közzétett legújabb azonos jegyzék felett; általá­ban mind a négy lap barátságosabb hajlammal van Poroszország, mint Ausztria és a közép­ál­lamok iránt, habár az elsőbbnek elkövetett poli­tikai hibáiért kemény lec­két adnak ; például a „Times“ azt véli, hogy Poroszországnak eddig nem volt állampolitikája, hanem mindig a kor­mány élére állított férfiú elvei tevék annak szí­nét és irányát, csak így történhetik, hogy oly nagy országban, mint Németország, oly férfiak mint B­e­u­s t érvényre emelkedhetnek ; egyéb­iránt nagy hibájuk a németeknek az is a fentne­­vezett lap szerint, hogy soha se tökélhetik el magukat valami felett határozatilag mindaddig megállapodni, míg valami bírálni valót találnak. A „Times“ sajnálja azt is, hogy míg Németor­szág nagy, s tán nem is messze fekvő veszélyek közt van, az alatt fejedelmeit inkább az egymás­iránti bizalmatlanság, mint a közös ellenség iránti félelem tartja elfoglalva.­­ A hartleyi szerencsétlenség által sújtott családok felsegélésére az emberszeretet 400 ezer forintot adott össze, mely összeghez a főváros 160 ezerrel járult; ekkér ezen szerencsétlenek sorsán segitve van, minthogy az e czélra szüksé­gelt összeg eredetileg 170 ezer forintban állapít­tatott meg. — Belga király ő felségének Angliában tartóz­kodása egy más tárgygyal is kapcsolatba ho­za­­tik; ugyanis a herczegférj halálával üres a ki­rályné mellett azon hely, melynek segélyével ko­moly államügyekben a miniszterek ő felségével érintkeztek; a királynőnek mostani állapota is megkívánná, hogy ezen magas titkári állomásra alkalmas egyén helyeztessék, minthogy azonban e rang könnyen hatalommá nőhetné ki magát, mely magára a minisztériumra is félelmessé vál­hatnék, ekkorig megállapodás nem jöhetett létre; legczélszerűbbnek vélnék, ha a visszatérő koro­­­naherczeg ruháztatnék fel e fontos tisztség teen­dőivel. FRANCZIAORSZÁG: Kelet- Ázsiában a fran­­czia fegyverek fényes diadalt vívtak ki, s a császári birodalom új hódítással gyarapodott. A „Moniteur“ hosszú jelentést közöl B­o­n­a r­d contre-admirálról a franczia csapatok cchochin­­chinai működéséről és nevezetesen Bien-Hoa már említett bevételéről, mely nem csekély ne­hézségekkel volt egybekötve, s maga a vezér, Bonard élete is veszélyben forgott. Az eredményt nagynak mondják. Egy erős fellegvár s a termé­kenyebb és egészségesebb vidék került a fran­­cziák kezére. Az anámi hadsereg 48 ágyú és 15 nagy királyi zsonka (hajó) hátrahagyásával ren­detlenül megszaladt, az egész bien-hoai tarto­mányt odahagyván. Bonard admirál nagy dicsé­retekkel halmozza azon angol csapatot, mely egy alezredes parancsnoksága alatt segít­ségére sietett, s a bien-hoai erődítvények meg­­rohanásában kitűnő részt vett. A francziák ezzel csak megkezdik az anámiak elleni hadjáratot —• a vállalat, mint a jelentésből kivehetjük, folytat­­tatni fog. — A fölirati viták a törvényhozó testületben csak mintegy két hét múlva kezdődhetnek. — A válaszfölirat szerkesztésére kiküldött választ­mány a kormánytól többféle fölvilágosítást kér a nehezebb külügyi kérdésekben. Ha, úgymond az „Indep.“, a feleletek oly világosak lesznek, mint a­mily határozottak a kérdések, e külföldi politika, kivált az olasz kérdést illetőleg, nem lenne többé talány. Egyik pont arra nézve kér fölvilágosítást, mint azon javaslat, melyet a fran­czia kormány tesz vala a római kérdés megoldá­sára, ha a pápai kormány elfogadta volna Thou­­venel urnak L­a v­a­­­e 11 e marquis által tett kö­zelebbi indítványát. 15-én Baroche, Billault és M­a­g­n­e urak a kormány részéről szólottak a bizottmány e kivonatai tárgyában , de fölvilágo­­sításaik nincsenek tudva. — A senatusnak előbb kell tárgyalnia a válaszföliratot, mint a törvény­hozó testületnek, s minthogy a senatusi bizott­mánynál is a római kérdést illetőleg módosít­­vány ajánltatott, a senatus fölirati vitái is némi késedelmet szenvednek. OLASZORSZÁG: Az „Opinion Nationale“ fi­gyelemre méltó tudósítást kapott Rómából. Feb­ruár 4-ikén e városban miniszteri tanács tarta­tott. Mérődé úr kifejté annak szükségessé­gét, hogy a legerélyesebben kell ellenszegülni azon kísérletnek, hogy az egyházi terület bár­mely részét olasz katonaság szállja meg. Egy tu­­rini lap szerint, mely szintén közli e hírt, Mérő­dé ur szavai átalános tetszésre találtak; az „Opi­nion Nationale“ levele szerint Mérődé ur beszé­­­dét hallgatva vették tudomásul. •­ Bármint le­gyen ez, mond levelező, annyi bizonyos, hogy az örök városban mindenki hiszi, hogy az olasz csapatok nem sokára meg fogják szállani a pá­pai területet, s még Róma mezejét is. A francziák egészen a városban fogják öszpontosítni magu­kat. Róma lakói e hírek megerősítését vélik látni abban, hogy az olasz csapatok nagyobb tömegek­ben kezdenek összevonatni a római határ­szélén, s már több hadosztály van együtt, a legnagyobb ez öszpontosítás Toscana felöl. Kapcsolatba hoz­zák ezzel, hogy Brigogne tábornok, ki köze­lebbről Turinban v­olt, rendeletet kapott, hogy a pápai határon parancsnokságot vegyen át. A­mi a hadi kilátásokat illeti, mond ugyanazon lap, Garibaldi, úgy látszik nem szűnik meg azokat táplálni és bátorítani , s a manduriai munkások­hoz küldött levele, válaszul elnökké lett kinevez­­tetésére, még folyvást közelinek mondja a had­járatot. Az olasz sajtó szelíden visszautasítja a fran­czia félhivatalos lapok megrovásait a közelebbi demonstratiók miatt, s figyelmezteti azokat, hogy az olasz törvényekben nincs oly czikk, mely a f­e­g­yv­e­r térén népgyülekezetekre büntetést szabna.­­ E szerint Pantaleone atya nem a demonstratio vezetéséért,hanem a templom szentségéhez nem illő tettéért és beszédéért idéz­tetett alkalmasint törvényszék elé, s alaptalan lesz azon hír, hogy a kormány a demonstrátiók vezetőit mind kereset alá vetné, hacsak valamely más kihágást el nem követtek. LENGYELORSZÁG, Varsó, febr. 12. Ma délelőtt 9 órakor nyitották meg az okt. 18-diki események következtében bezárt Sz. Bernard és sz. János egyházakat, és hónaptól kezdve a töb­bi egyház is nyitva lesz. Az érsek maga hajtotta végre a kinyitást a káptalan, az akadémia és szá­mos pap jelenlétében. Az érsek ez alkalommal egy beszédet tartott, melyben tanácsolta, hogy ne énekeljék a tiltott dalokat, és ezen esetre kezes­kedett a czár jó szándékairól. A dalok nem is énekeltettek. Egyébiránt a rendőrség is szép számmal volt képviselve a temlomban és a temp­lom körül. Hónaptól kezdve 40 óra hosszáig foly­tonosan tart az isteni tisztelet, hogy a híveknek alkalom adassék­ ki pótolni mit elmulasztottak. A templomok kinyitása alkalmára a rendőr­biztosokhoz a következő rendelet küldetett: „Minden templomban legyen egy rendőrbiztos és 8 rendőrszolga , ha tiltott dalokat énekelnek minden szolga vigyen ki magával egy éneklőt, s kisértje a rendőrséghez, bármely rangú, korú és nemű is legyen az éneklő.“ NÉMETORSZÁG, Berlin, febr. 16. A ber­lini lapok közölvén Bernstorff gróf február 14-ki válasz-sürgönyét az „azonos jegyzékre“, sietnek arra — kiki színezete szerint elmondani véleményét. A „Nat. Zeit.“ azt írja, hogy ezzel a dolog könnyebb része befejezve van, Ausztria és a würz­­burgiak merész fellépésére illő válasz adatott: „természetes — folytatja az idézett lap, hogy a csínynek ezen leverése nem épen nagy cselek­vő­képesség egy katonai államtól. A c­s­­­n­y egyszersmind annyira bántó volt (szándéko­san mellőzzük a Nat. szavait) , hogy egé­szen megérdemlett eljárás leendő, ha a kül­ügyminiszter minden követnek , a­kik ahoz társultak, rögtön útlevelét kézbesítette volna. Poroszország még nem jutott annyira, hogy Schmerling, Rechberg és társaik által magával paczkáztatni hagyjon. Ezek kísérletet tenek, Po­roszországot a szövetségi reform kérdésében vé­lemény­nyilatkozatra bírni­ tudták jól, minő leend a válasz, s miután azt megkapták, hat hé­tig tanakodtak, hogy azután egy tiltakozással lépjenek elő, tiltakozással oly nézetek ellen, me­lyek csak az ő kivánatukra közöltettek.“ Ezután a szász államminiszter úr felé fordul a berlini nemzeti, ki szerinte az egész dolognál igen különös szerepet játszott. „Beust úr — mondja a „Nat. Zig“ — elég naiv, január 11-ki és febr. 2-kai jegyzékeit a„Drezd. Journ.“­­ban közzé tétetni. Az elsőben felel a dec. 30-ki porosz jegyzékre, melyet ő idézett elő; elhal­mozza Bernstorff grófot a szokásos udvari­asságokkal, köszöni, hogy eszméit ép oly kime­­ríte, mint lekötelező ítéletre méltató, édeskés szódagályban áradozik azután, hogy mily kár volna, ha ezen barátságos eszmecsere nem foly­tathatnék, szóval buzgólkodik a megkezdett fej­tegetések mellett, melyekre a királyi porosz kor­mány oly elismerésre méltó nyíltsággal vállalko­zott. Azonban a bécsi kabinettel együtt ő is fel­lép­n ő, ki a porosz jegyzékre jan. 11-én fokozott tetszéssel válaszol, a febr. 2-ki osztrák tiltakozás­hoz ugyan­ezen jegyzék ellen csatlakozik stb. A „National“ hosszú okoskodásának vége oda megy ki, hogy Poroszország legújabb válaszá­nak igazi értéke és hordereje csak úgy lesz, ha az olasz királyság elismerésével minden halasz­tás nélkül előlép ; az azonos jegyzék készítői e lépést főleg azért is­merték, s nevezetesen Ausz­tria nem német tartományainak biztosítására c­élzó igényeivel azért lép fel oly bátran, mert Poroszország az olasz királyságot még nem ismerte el. „Bécsben azt hiszik , hogy mi Francziaországtól félünk, s hogy készek lennénk a mai Olaszország rendjének felforga­­tására, ha biztosak lennénk Ausztria segélyé­ről , vakok lennénk, ha csakugyan így számít­­nánk. Ha mi valaha Francziaországgal háborúba keverednénk, Ausztria összeszedné minden ere­jét, hogy házjogai mellett tiltakozzék, segítségét azonban érdekének számbavétele, s nem a kötött védelmi szerződések feltételeznék“ stb. Befejezésül következő sorok állnak: „A würz­­burgiak Poroszországot gyengének tartották; mutassa hát magát erősebbnek, mint hitték ; is­merje csak el Olaszországot, s azonnal más gon­dolatra jönek, s Poroszországot oly államnak is­merendik, melylyel nem jó szakítani. Ha azonban kormányunknak nincs erre elég erkölcsi ereje, akkor ők mai diplomatiai nyereségük miatt csak­hamar vigasztalva lesznek; a febr. 14-ei berlini jegyzék nekik mit sem ártana, mert azon meg­győződésben maradnak , hogy velük szakítni, vagy nekik valami kellemetlenséget okozni Po­roszországnak nincs bátorsága, legfölebb néha egy egy nyersebb szóra szánhatja el magát.“ OROSZORSZÁG, Pétervár, febr. 9. A ne­mesi gyűlés nagyon hoszasan foglalkozott a föld­hitelbankkal, "de eredményre még­se jutott. — Két indítvány volt az, az egyik, hogy a kormány segélye mellett a pétervári kerület számára állít­tassák egy hitelbank, a másik országos központi bankot ajánlott kényszer forgalmú papirjegyek­­kel, s mindkét indítvány elvettetett. Végre egy bizottmány neveztetett ki, mely a többi kerüle­tek küldötteivel értekezve, egy középponti bank tervét készítse el az 1863 diki ülésszakra. Ezenkívül megszavazta a gyűlés: 1) hogy a kormány a jobbágyok váltságdíjából ne fizessen ki csak 80°/o, hanem fizesse ki az egészet. 2) hogy a parasztok ne legyenek még 9 évig a földhöz kötve, hanem 3 év múlva szabadon köl­tözhessenek a hova tetszik. A kormány valószínűleg örömmel adja ez utóbbihoz megegyezését. Ezekről a nemesi gyűlésekről tudni kell azt, hogy rendesen nagy hallgatóság előtt tartatnak, nők és a diplomatiai testület tagjai nagy szám­mal lepik el a karzatokat, s az angol követ gyorsírója által rendes közlést tétet magának mindenről, mi az ülésekben történik. TÖRÖKORSZÁG: A Konstantinápolyban szé­kelő európai bizottmány, mint közelebbről már röviden érintettük is, Fuad pasa elnöklete alatt jan. 30-diki ülésében véglegesen elintézte a syriai öldöklések következtében követelt kár­pótlás ügyét. Ez ideig az angol kormány azon ellenvetése késleltette az ügyet, hogy a cirusok, mint a­kik szinte szenvedtek, nem tartoznak kárpótlással. De Francziaország és Ausztria más véleményen voltak és e két katholikus hatalom összetartásá­nak lehet köszönni, hogy oly jegyzőkönyv íra­tott alá, mely szerint minden áldozatért kárpót­lás nyúj­tazik vallási és nemzetiségi különbség nélkül. Az összes kárpótlás 6 év alatt fog kifizettetni, ez ideig a vétkes írusoknak ingatlan javai zár alatt tartatnak. Ha ebből a kárpótlás ki nem te­lik, a porta kötelezte magát a Libanon mahome­ Bécsi börze febr. 17. Adott Tar- Adott Tar-Államadósság. ar tott ár Sorsjegyek. ár tott ár Vasutak. A Tiszavidéki vaspályán. Gabonaárak BV.Metallique. .. . ... 70 40 70 60 Gőzhajózási toj frt . . . too- loose Vasúti menetek a délkeleti vaspályán. a pe­­­piaCZOn februar 17'en-5 °/p nemzeti kölcsön.................... 84 70 84 90 Sahn* ^ 40 ” \ [ ] 89 75 40 25 vn FV fl 7' t pZT^a’ ^ aVl* 2oopercZ Alsó-ausztriai mérő ^uly alant | magL 1839-ki sircjipcrvpk­ 137 _ 13« _ /in 3Q o*; 3Q Bécsbol. Elindulás 6 óra 30 percz reg. 7 óra este. P.-Ladany. ind. 1 óra 23 percz délután. . font _____ 1854­ kiST ; : : : : : “U lUo ItS . % : : : : Ilii Ilii n5645P 30TM délután. «érint áro.é. 8 °'klFöl dtehermentesítések. ’ ' 91 25 9' 40 ^ £ ”n ! ! ! 2 Czegléd Elindulj 6 cri 35 p d. u 8 óA 30 f regg. Miskolc, ind. 7 óra 142 percz este. Búza, bánsáp . . B^nt/szláv: : : : : VI VI SSB&S'-S: : : : !» \ B.%: i ^ KegleV1Chvlk (devisek) * ' ‘ 16 50 17 ^ ^ r S.: 83-84 I 05 5 15 5% Dunagőzhajózási .’.!!! 95 50 96 - három hónapra. Pest Er^lás^óra*!^ Dercitee!! ” 20 ” este P­'Ladány.’ ind.' 1 óra 42 percz délután. KozsTup .' .’ ’ .’ 76-78 3 75 390 Bank záloglevelei 12 hónapra . . . 99 50 100 — Amsterdam (100 holl. frt) . ...-------------------Érse­kujváriElindulás 1­0A p. d. u1255.’,­ éjjel Szolnok-md- 4 óra 45 percz délután Árpa, sörfőzésre . 67- 69 2 75 3 — Him­línté’.pt. öszvenye . Augsburg (100 déln. „ ) . . . . 116 50 116 50 Bécs. Megérkezés 5 óra 56 p. este. 6 „ 1., regg. Pülspök-Ladány—Nagyvárad. „ etetésre . . 64 66 2 40 2 55 XvlT/lwV.............................. 200 90 201 10 Frankfurt­­100 . . . . 116 80 117 - » dán v.«»A1 v«n P.-Ladány. ind. 12 óra 45 perel délben. Zab ................. 47-48 1 70 1 75 Escominte bank­.............................. uufi Kde Hamburg (100 M. B.) . . . . 102 80 102 90 ' ‘ ‘ JU ! ‘ ' Nagyvárad, érk. 10 óra 10 perez délelőtt. Kukoricza . . . 79— 83 3 50 3 80 Escompte bank.............................. 636­­ 640­­ London ( 10 L. St.) . . . . 137 85 137 95 Buda-Kanizsa, Czegléd, érk. 5 óra 45 perez délután. , uj . . . - 3 40 3 50 -Woyd............................................. 228 — 233 — Páris (100 frank ) 54 70 54 80 Buda. Elindulás 6 óra 45 p. reggel 5 óra — p. este. 6 * — 3 — 3 95 Dunagőzhajózás..................... . 439 - 440 - FonS (TM0 frank ) ... 64 70 54 80 Székes.Fehérvár. Elind. 9 «£ 8 pgfeg. 7 óra 33 p.este. Czegléd-Arad. Pa ^lv' ' ' ' ! ' I 4 70 5 !Pesti láncznid............................... 396 — 398 — Pénznemek. Kanizsa. Elindulás 2 óra 6 p. d. u. Czegléd ind. 5 óra 55 perez este. Tipnezp őszi * _ 7 25 7 50 Északi vaspálya......................... 2157 2159 Korona........................................ 38 95 ------ Székes-Fehérvár—Bécs, Szolnok, ind. 4 óra 26 perc, délután. p ’téli ' ' _ _ _ lamvaspálya.............................. 278 50 279 50 Császári arany.............................. 6 55 6 57 Székes-Fehérvár. Indul 9 óra 50 p. reg. Csaba. ind. 12 óra 7 perez délben. ” _ r ----- ■■ -------­Déli vaspálya.............................. 273 — 274 — Napoleons d’or ....... 1101 11 03 Uj-Szépy. Elindulás 2 óra 30 p. d. u. Arad. ind. 9 óra 40 perez délelőtt. Dunavizállás Pesten feb. 17. 12 8" 0 fel. Nyugati vaspálya......................... 157 50 158 — Orosz imperialok.......................... 11 28 11 31 Bécs. Érkezés 8 óra 17 perez este. Szolnok ind. 4 óra 26 perez délután. „ Pozson febr. 15.3' 3" 0 fel. Tiszai vasút................................... 147 — 147 — Ezüst.............................................. 136 50 137 — Temesvár, február 15.2' 90­0 fel. danus lakói rendkívüli megadóztatásával sze­rezni be a szükségelt összeget. AMERIKA, N e­w-Y o r k, febr. 1. Az Euró­pából vett magán­levelek az amerikai pénzvilá­got nagy ijedtségbe esték; ezekből ugyanis azt magyarázták ki, hogy az európai hatalmak az amerikai ügyekbe beavatkozni készülnek, s en­nek következtében a részvénypiac­ 2,4 szász­­talival sülyedt. A senatusban Schermann indítványt tett, hogy a mostani belháború tartama alatt vala­hányszor a senatus vagy a képviselőház vala­mely tagja bejelenti, hogy az elnök a lázadás elnyomásának valamely pontjában rögtöni eljá­rást kíván, a karzatok s egyéb hallgatósági helyek azonnal kiürítendők ; mi megtörténvén, a bejelen­tő tag előadja a kívánt rögtöni eljárást, mely felett a congressus minden vita nélkül határoz, hogy ta­nácskozás alá akarja-e venni, vagy sem ; igenlő esetben a szólóknak 5 percznél tovább beszél­niük nem szabad, s a vita csupán a felhozott tárgyra szorítkozhatik; határozat az indítvány megtétele napján hozandó, s a jelen voltak két­harmadának hozzájárulása kívántatik, hogy mint határozat elfogadtassák. Ez ellen tétettek cseké­lyebb módosítások, de az 5 perczig tartható be­széd Halénak azon megjegyzésére, hogy egy tag már 3 hétig tartó beszéddel fárasztá a házat, változatlanul hagyatott, valamint határozatba ment az is, hogy ha a senatus vagy képviselőház valamely tagja a titkos ülésekben hozott határo­zatokat elárulja, a házbani ülésjogot veszítse el. Szóba hozatott ismét a londoni kiállítás költ­ségeire kért 35 ezer dollár megszavazása is. S­u n m­e­g pártolta a javaslatot, azonban Hale és Lane azon megjegyzésére, hogy Amerika a korábbi kiállításnál aratógépeivel kitűnő elisme­résre talált, most pedig ilyenre nem számíthat, mert arató­gépeit most a kard és ágyúk teszik, ezeket pedig nem küldheti el, lévén azokra nagy szükség a rebellisek ellen, ez okból a kívánt se­gély 22 szóval 17 ellen megtagadtatott. Az „Armi­bill“nek tárgyalásánál Mr. Gurley élesen kelt ki a tábor tétlensége ellen, s ennek okául nem annyira a fő vagy alparancsnokokat tartó, mint inkább azt, hogy az egyesült államok­nak nincs megállapított hadi politikája; ennek tulajdonítható, hogy a felkelés oly sokáig tart, s ennek lesz tulajdonítható, ha az egyesült államok végtelen kül- és belviszályokba lesznek sodorva, s végre is a déli államok függetlensége elismer­ve. Az amerikai hadsereg rég ütközetképes, azonban eddig fu­jába kerestek hadvezért, ki elég bátorsággal, ügyességgel és akarattal bírna azt győzelemre vezetni. A hosszú szünetelésben a sereg betegség által többet veszített eddig, mint mennyit tizenkét ütközetben veszthető, szá­zakra megy a millió dollárok száma, melybe e tétlenség kerül. Végre is szónok indítványát ab­ban öszpontosítja, hogy fél millió emberből álló tábor két­ezer mértföldes kiterjedésben egy em­ber előnynyel nem vezényelhet, azért tehát a fő­parancsnokságot meg kell osztani. Szóba hozattak a nagyszerű csalások és sikasz­­tások is, Burnsides expeditiójának adott töltények egy harmada nem volt lőporral töltve. Ezen s egyéb csalások megvizsgálására bizott­ság küldetett ki. Távirati jelentések. — Berlin, febr. 17. A követek háza Gra­­bowott ismét, elnökévé, s Behrendet Danzigból és Bochum-Dolffs-ot alelnökeivé választá. — Berlin, febr. 17. A lengyel határokról tudósítnak : 143 ítélet hirdettetett ki, a­melyek az ostrom-állapot kezdetétől jan. 27-k­éig terjedő időszakba esnek. — Turin , febr. 16 A Diritto annak kije­lentésével bizatott meg, hogy Garibaldi az ő ne­vében folyó titkos toborzásokra sem felhatalma­zást nem adott, sem azokat nem ajánlóa lí­a­t­i posta. — Mint Párisból írják az „Indépendance“nak, nagyon komolyan kezdenek beszélni arról, hogy a porosz kormány közelebbről el fogja ismerni az olasz királyságot. — Brüsselből írják a kölni lapnak: Sokat emlegetik Szerbia szándékait. Mondják, forma­szerinti egyetértésben áll Görögországgal, s más­részt C­o­u­z­a és a mostani szerb fejedelem köze­ledtek egymáshoz. — Ugyanazon tudósítás szerint a német kér­dést illető alkudozásokkal egyszerre tárgyaltatik Ausztriának tervezett interventiója Hercze­­govinában, s III. Napóleon igyekszik ki­nyerni Ausztria részére a beleegyezést az 1856- diki szerződést aláírt többi hatalmaktól. — Turinbó­l írják, hogy az olasz kormány azért veszi oly komolyan a közelebbi demonstrá­­tiókat, mivel megtudta, hogy ezekben a tett-párt keze lappang, mely általános fölkelést akarna előidézni. Február 9-kére e párt főnökeinek egy gyűlése volt tervezve Genuában, s maga a fran­czia kormány is elárulta aggodalmát — oly sür­getve kérte Benedettinr az olasz miniszté­riumot e gyűlés meggátlására. A kormánynak sikerült is annyiban e meggátlás, hogy a gyűlés elhalasztatott. Azonban e gyűlésnek is alig lesz­nek komoly következményei, mert a cselek­vésre Garibaldit is meg kellene nyerni, a­ki pedig hű marad adott szavához, mely szerint a király akarata nélkül nem fog semmihez. Az olasz király, írja a kölni lap levelezője, egy­ha­mar nem kezd nagy vállalatokba, mert Fran­cziaországgal mindig együtt akar járni.­­ A „Gazetta di Torino“ szerint a pápa kö­zelebbről igen harczias consistoriumot tartott. Azon kérdés tétetett fel, vájjon vannak-e oly ál­lapotban a pápai csapatok, hogy azon esetre, ha az olasz hadsereg be akarna vonulni a pápai te­rületre, egy ütközetet meg bírjanak á­lt­a­n­i. (Erről ír az Opinion nationale levele­zője is — lásd Olaszország rovatunkat). Hir sze­rint az ausztriai kormány azon javaslatot tette a pápának, hogy egyelőre tegye át lakását V­e­­lenczébe. A madridi Eppen is írja, hogy a pápa az összeülendő concilium elé azon kérdést fogja terjeszteni, nem lenne-e jobb bevárni, míg a forradalom kitombolja magát, s addig Velen­­czébe költözni? — A „Corresp. Ital.“ a római nemzeti bizott­mány egy kiáltványát teszi közzé, melyben fel­szólítja a római népet, hagyjon fel régi gyűlöl­ködéseivel, s feledje a clericalis kormány által okozott sérelmeit. A nemzetnek azzal kell előké­­szítnie az eseményeket, hogy Európát meggyőzze azon szilárd szándékról, hogy a világi hatalmat meg tudja különböztetni az egyházitól, s hogy tiszteletben tartja a pápát és az egyház szolgáit. Az őszinte katholikusokat meg kell győzni a fe­lől, hogy a pápa biztosságban lesz a franczia csapatok segedelme nélkül is. A rómaiak min­­den­ alkalommal be fogják bizonyítni békés nyi­­latkozványok útján, hogy szilárdul el vannak tökélve Victor Emanuel alatt Olaszország részét képezni. London, febr. 15. A franczia kormány a lon­doni Bari­n­g - házzal egy kölcsön iránt lépett egyezkedésre, mivel azonban ezen ház az aláírási íveket a vele barátságos házakhoz nyiltan s úgy küldötte, mintha valami kormány-strik alapításá­ról volna szó, a párisi kormány az egyezménytől elállott, s helyette a londoni Rotschild-házzal lé­pett egyezkedésre, mely a kölcsönt két millió font összegig ötös kamattal en famille fogja esz­közölni. A kölni lap levelezője egyébiránt azt véli, hogy ezen operatív a mai körülmények közt kivihető , már rég idő óta nem nyílt oly nagy tér a tőketömegek alkalmazására , mint most, s ennek következése az , hogy a börzén minden emelkedik, s az orosz úgy mint a török, kik egymást egykor felemészten­­dők . Ecuador együtt Peruval, habár amaz ez ál­tal nem sokára meg fog támadtatni, a spanyol és mexikói papírok, az olasz kölcsön, sőt még az osztrák metaliques-ok is, melyek egyébiránt a londoni börzén már rég feledésbe mentek. Min­den emelkedik, minden lefelé száll, mint Goethe Walpurgis éjében: „Wer heute sich nicht heben kann, ist ewig ein verlerner Mann.“ —­ A febr.­­14-ei felsőházi ülésben Stanhope lord kérdést intézett a kormányhoz, van-e hiva­talos tudomása arról, hogy a washingtoni kor­mány újabb­­ kővel terhelt hajókat sülyesztett el a charlestowni kikötő bejárásánál, s hogy szán­­déka van, hasonló intézkedéssel az egész kikö­tőt megsemmisíteni ; az interpelláló nemes lord úgy véli, hogy erre Amerikának nincs joga, mert az ellenségeskedések tartama alatt az ellenfél területén csak oly akadályokat szabad tenni, me­lyek a béke beálltával azonnal el is háríthatók; k­­özben is ez nem oly ténye a háborúnak, me­lyet ember ember ellen, vagy nemzet nemzet ellen tesz, hanem oly tény, melyet a háború gondvi­selés ellen végez, mely a földet a kereskedés és mivelődési közlekedés elősegítésére kikötőkkel áldá meg stb. Russell lord válaszolt, hogy a felhozott dologban a kormánynak semmi hivata­los tudomása nincs, annak valósága azonban hi­hető ; a londoni amerikai követ az első elsülyesz­­téskor tett kérdésre azt válaszolta, hogy ezzel csak a zárlat támogattatik­, s hogy nincs szándék a kikötőt vépk­ép megsemmisíteni, a­mi egyéb­iránt lehetlen is. E tárgyban a britt kormány leveleket váltott a franczia és spanyol udvarok­kal, s velük egy véleményen van. Az alsóházban Churchill lord kérdi, ha vájjon van-e a kormánynak szándéka küldöttsé­get meneszteni Dahomehba, hogy az ottani ki­­rálylyal a emberáldozatok és rabszolgakereske­dés megszüntetése iránt egyezkedjék. Palmer­ston válaszolja, hogy egy küldöttség e tárgy­ban már megfordult Dahomehban, de czélérés nélkül vissza is jött; nehéz azon embereket ősi szokásaik gyakorlatáról leszoktatni; előbb azon meggyőződésre kell őket vezetni, hogy más ke­­reskedési mód is van, mely nyereséges; a minisz­terelnök megígéri, hogy az egyezkedési kísérlet e humánus ügyben ismételtetni fog. — A „Post“ párisi levelezője szerint Napó­leon császár Slidell urat, a déli státusok megbízottját, privatim fogadta; a semlegességi tekintetek nem engedték, hogy a külügyi hiva­talban történhetett volna elfogadtatása. — A porosz korona herczegnő febr. 14-én Os­­borneba megérkezett. Alice Ágne és A­r­t­h­u­r hg fogadták ötét. A „P. N.“ magán távsürgönye. — Bécs, febr. 18. A Reichsrath kép­viselői kamarájában a pénzügyminiszter előterjeszti az ígérvény (promesse) adó­törvényt; ez adó 25—50 krnyi fogna lenni. Az ezen adóbeli bevételt a pénz­ügyminiszter 200 ezer írtra teszi. Athén, febr. 14. Naupliában katona­lázadás tört ki. A város s vár a felkelők kezeiben. Hahn tábornok parancsnok­sága alatt csapatok indíttattak oda. Brüssel, febr. 18. A mai „Indepen­dance“ jelenti, hogy Billault a válasz­felirati bizottmányban Olaszországra néz­ve rokonszenves nyilatkozatokat ten, de kereken kinyilatkoztatá Róma megszállá­sának fenntartását. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond.

Next