Pesti Napló, 1862. február (13. évfolyam, 3592-3615. szám)
1862-02-19 / 3607. szám
hozott ügy földerítése tekintetéből. — Én azt az elvet voltam bátor felállítani, hogy a múzeum a nemzet tulajdona, s ott a nemzet tudta és akarata nélkül bármi ezerből építeni, vagy rontani egyeseknek joga nincs; szerintem ez megdönthetően igazság, mit dr Pólya úr is nyilatkozatában határozottan elismert és elfogadott. Az én felszólalásomban magánérdeket hiába keres dr. Pólya úr, vagy akár ki, mert ez nem egyéb, mint a polgári kötelesség egyszerű nyilatkozata ; az alapeszme pedig : a közügyek iránti érdekeltség, semmi más. Ellenben dr. Pólya úrnak „alapeszméje“ úgy tűnik fel, mint magánérdek. Lássuk például annak logikai sajátságát, a dr. az elismerő, és helyesli (a papiroson) azon jogi elvet, hogy a nemzet telkén más valaki nem építkezhetik, hanem ő azért tényleg a múzeum telkén mégis építkezni akar, miért, mert a múzeumi parkot egy gyümölcscsarnokkal díszíteni (!) akarja, de vájjon ki hatalmazta fel erre a doctor urat vagy társulatát? mert ez itt a főkérdés. Dr. ur erre pedig a természetrajzból meg nem felelhet. — E helyett azonban a dr. ur, mint tudós mutatja be magát, beszél a bogarakról, megmagyarázza, hogy a gyümölcs már nem könyvmos és megmutatja, hogy tőre szúrt, tehát élettelen bogarak további életmódját lehet vizsgálni és újabb adatokkal felvilágosítani, melyben való alapos szakavatottságát, és a rovaroknak tőre való ügyes tüzdelésében, úgy azok életmódjának meghatározásában való ügyességét soha nem akartam kétségbe vonni, — de itt nem az a kérdés , hogy a bogarak minő fajtulajdonokkal bírnak , hanem az , hogy vájjon a bogarak vagy legyek, akármiféle fajuak legyenek is, nem piszkolnak és nem ronthatnak-e, ha oly tárgyakat teszünk ki nekik martalékul, mint a nemzeti múzeumé ? A múzeum dr. ur szerint is a nemzet egyik legkitűnőbb tudományos intézete, én pedig azt ezenkívül még a nemzeti emlékek oly egyházának tekintem , melynek tárgyai közt olyanok is foglalnak helyet, melyeket a valódi hazafiús kegyelet legszentebbjei közé helyez. — Abból pedig, hogy a múzeumot park (kert) veszi körül, mely már úgy is termi a bogarakat , szerintem nem az következik, hogy ott a bogarakat és legyeket mesterségesen is szaporítsuk, hanem épen az ellenkező, t. i. hogy az ily hívatlan vendégeket ritkítsuk , és távolítsuk el onnan, ahol nagy károkat tehetnek. Miután ekként dr úr saját czikkére a cáfolatot maga megírta , és miután nekem Pólya úrral semmi dolgom , ennélfogva a vitát a magam részéről ezennel bezártnak nyilvánítom, a kit ez ügyben a nyilatkozat illet, és kitől a múzeum telkén tervezett gyümölcscsarnok iránti felvilágosítást a nemzet minden egyes polgára méltó joggal várja, az nem dr. ur, hanem a múzeum t. igazgatója, ki e részben a magáét kéretlen segély nélkül is megteendi. És most viszonzásul a dr. ur természettani szíves magyarázatára, engedje, hogy én is figyelmeztessem a biblia következő helyére, és bemene Jézus az Isten szentegyházába és kiüzé mindazokat, kik a szentegyházban árultak és vettek ; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatta. Math. 11. rész. 12. 13. vers. Pest, febr. 18. 1862. Koszmovszky Antal. — Telegrafi tudósitás a bécsi börzéről febr. 18 5. metalliques 70,45. Nemzeti Kölcsön 84,85. Bankrészvény 839. — Hitelintézet 200. — Londoni váltók 137,90. Arany 6,56. NEMZETI SZÍNHÁZ. Febr. 19-re van kitűzve. Először: „A kis árva.“ Vígjáték 1 felv. Ezzel, szintén először: „Nincs mama.“ Vígjáték 1 felv. „A toll hatalma.“ Dramolet 1 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Febr. 19-re van kitűzve: ,,Két pisztoly.“ Népszínmű 3 felv. Politikai események. ANGOLORSZÁG. A „Daily News“, „Times“, „Chronicle“ és „Globe“ hosszú czikkeket hoznak a német kérdésben közzétett legújabb azonos jegyzék felett; általában mind a négy lap barátságosabb hajlammal van Poroszország, mint Ausztria és a középállamok iránt, habár az elsőbbnek elkövetett politikai hibáiért kemény leckét adnak ; például a „Times“ azt véli, hogy Poroszországnak eddig nem volt állampolitikája, hanem mindig a kormány élére állított férfiú elvei tevék annak színét és irányát, csak így történhetik, hogy oly nagy országban, mint Németország, oly férfiak mint Beus t érvényre emelkedhetnek ; egyébiránt nagy hibájuk a németeknek az is a fentnevezett lap szerint, hogy soha se tökélhetik el magukat valami felett határozatilag mindaddig megállapodni, míg valami bírálni valót találnak. A „Times“ sajnálja azt is, hogy míg Németország nagy, s tán nem is messze fekvő veszélyek közt van, az alatt fejedelmeit inkább az egymásiránti bizalmatlanság, mint a közös ellenség iránti félelem tartja elfoglalva. A hartleyi szerencsétlenség által sújtott családok felsegélésére az emberszeretet 400 ezer forintot adott össze, mely összeghez a főváros 160 ezerrel járult; ekkér ezen szerencsétlenek sorsán segitve van, minthogy az e czélra szükségelt összeg eredetileg 170 ezer forintban állapíttatott meg. — Belga király ő felségének Angliában tartózkodása egy más tárgygyal is kapcsolatba hozatik; ugyanis a herczegférj halálával üres a királyné mellett azon hely, melynek segélyével komoly államügyekben a miniszterek ő felségével érintkeztek; a királynőnek mostani állapota is megkívánná, hogy ezen magas titkári állomásra alkalmas egyén helyeztessék, minthogy azonban e rang könnyen hatalommá nőhetné ki magát, mely magára a minisztériumra is félelmessé válhatnék, ekkorig megállapodás nem jöhetett létre; legczélszerűbbnek vélnék, ha a visszatérő koronaherczeg ruháztatnék fel e fontos tisztség teendőivel. FRANCZIAORSZÁG: Kelet- Ázsiában a franczia fegyverek fényes diadalt vívtak ki, s a császári birodalom új hódítással gyarapodott. A „Moniteur“ hosszú jelentést közöl Bona rd contre-admirálról a franczia csapatok cchochinchinai működéséről és nevezetesen Bien-Hoa már említett bevételéről, mely nem csekély nehézségekkel volt egybekötve, s maga a vezér, Bonard élete is veszélyben forgott. Az eredményt nagynak mondják. Egy erős fellegvár s a termékenyebb és egészségesebb vidék került a francziák kezére. Az anámi hadsereg 48 ágyú és 15 nagy királyi zsonka (hajó) hátrahagyásával rendetlenül megszaladt, az egész bien-hoai tartományt odahagyván. Bonard admirál nagy dicséretekkel halmozza azon angol csapatot, mely egy alezredes parancsnoksága alatt segítségére sietett, s a bien-hoai erődítvények megrohanásában kitűnő részt vett. A francziák ezzel csak megkezdik az anámiak elleni hadjáratot —• a vállalat, mint a jelentésből kivehetjük, folytattatni fog. — A fölirati viták a törvényhozó testületben csak mintegy két hét múlva kezdődhetnek. — A válaszfölirat szerkesztésére kiküldött választmány a kormánytól többféle fölvilágosítást kér a nehezebb külügyi kérdésekben. Ha, úgymond az „Indep.“, a feleletek oly világosak lesznek, mint amily határozottak a kérdések, e külföldi politika, kivált az olasz kérdést illetőleg, nem lenne többé talány. Egyik pont arra nézve kér fölvilágosítást, mint azon javaslat, melyet a franczia kormány tesz vala a római kérdés megoldására, ha a pápai kormány elfogadta volna Thouvenel urnak La vae 11 e marquis által tett közelebbi indítványát. 15-én Baroche, Billault és Magne urak a kormány részéről szólottak a bizottmány e kivonatai tárgyában , de fölvilágosításaik nincsenek tudva. — A senatusnak előbb kell tárgyalnia a válaszföliratot, mint a törvényhozó testületnek, s minthogy a senatusi bizottmánynál is a római kérdést illetőleg módosítvány ajánltatott, a senatus fölirati vitái is némi késedelmet szenvednek. OLASZORSZÁG: Az „Opinion Nationale“ figyelemre méltó tudósítást kapott Rómából. Február 4-ikén e városban miniszteri tanács tartatott. Mérődé úr kifejté annak szükségességét, hogy a legerélyesebben kell ellenszegülni azon kísérletnek, hogy az egyházi terület bármely részét olasz katonaság szállja meg. Egy turini lap szerint, mely szintén közli e hírt, Mérődé ur szavai átalános tetszésre találtak; az „Opinion Nationale“ levele szerint Mérődé ur beszédét hallgatva vették tudomásul. • Bármint legyen ez, mond levelező, annyi bizonyos, hogy az örök városban mindenki hiszi, hogy az olasz csapatok nem sokára meg fogják szállani a pápai területet, s még Róma mezejét is. A francziák egészen a városban fogják öszpontosítni magukat. Róma lakói e hírek megerősítését vélik látni abban, hogy az olasz csapatok nagyobb tömegekben kezdenek összevonatni a római határszélén, s már több hadosztály van együtt, a legnagyobb ez öszpontosítás Toscana felöl. Kapcsolatba hozzák ezzel, hogy Brigogne tábornok, ki közelebbről Turinban volt, rendeletet kapott, hogy a pápai határon parancsnokságot vegyen át. Ami a hadi kilátásokat illeti, mond ugyanazon lap, Garibaldi, úgy látszik nem szűnik meg azokat táplálni és bátorítani , s a manduriai munkásokhoz küldött levele, válaszul elnökké lett kineveztetésére, még folyvást közelinek mondja a hadjáratot. Az olasz sajtó szelíden visszautasítja a franczia félhivatalos lapok megrovásait a közelebbi demonstratiók miatt, s figyelmezteti azokat, hogy az olasz törvényekben nincs oly czikk, mely a fegyver térén népgyülekezetekre büntetést szabna. E szerint Pantaleone atya nem a demonstratio vezetéséért,hanem a templom szentségéhez nem illő tettéért és beszédéért idéztetett alkalmasint törvényszék elé, s alaptalan lesz azon hír, hogy a kormány a demonstrátiók vezetőit mind kereset alá vetné, hacsak valamely más kihágást el nem követtek. LENGYELORSZÁG, Varsó, febr. 12. Ma délelőtt 9 órakor nyitották meg az okt. 18-diki események következtében bezárt Sz. Bernard és sz. János egyházakat, és hónaptól kezdve a többi egyház is nyitva lesz. Az érsek maga hajtotta végre a kinyitást a káptalan, az akadémia és számos pap jelenlétében. Az érsek ez alkalommal egy beszédet tartott, melyben tanácsolta, hogy ne énekeljék a tiltott dalokat, és ezen esetre kezeskedett a czár jó szándékairól. A dalok nem is énekeltettek. Egyébiránt a rendőrség is szép számmal volt képviselve a temlomban és a templom körül. Hónaptól kezdve 40 óra hosszáig folytonosan tart az isteni tisztelet, hogy a híveknek alkalom adassék ki pótolni mit elmulasztottak. A templomok kinyitása alkalmára a rendőrbiztosokhoz a következő rendelet küldetett: „Minden templomban legyen egy rendőrbiztos és 8 rendőrszolga , ha tiltott dalokat énekelnek minden szolga vigyen ki magával egy éneklőt, s kisértje a rendőrséghez, bármely rangú, korú és nemű is legyen az éneklő.“ NÉMETORSZÁG, Berlin, febr. 16. A berlini lapok közölvén Bernstorff gróf február 14-ki válasz-sürgönyét az „azonos jegyzékre“, sietnek arra — kiki színezete szerint elmondani véleményét. A „Nat. Zeit.“ azt írja, hogy ezzel a dolog könnyebb része befejezve van, Ausztria és a würzburgiak merész fellépésére illő válasz adatott: „természetes — folytatja az idézett lap, hogy a csínynek ezen leverése nem épen nagy cselekvőképesség egy katonai államtól. A csny egyszersmind annyira bántó volt (szándékosan mellőzzük a Nat. szavait) , hogy egészen megérdemlett eljárás leendő, ha a külügyminiszter minden követnek , akik ahoz társultak, rögtön útlevelét kézbesítette volna. Poroszország még nem jutott annyira, hogy Schmerling, Rechberg és társaik által magával paczkáztatni hagyjon. Ezek kísérletet tenek, Poroszországot a szövetségi reform kérdésében véleménynyilatkozatra bírni tudták jól, minő leend a válasz, s miután azt megkapták, hat hétig tanakodtak, hogy azután egy tiltakozással lépjenek elő, tiltakozással oly nézetek ellen, melyek csak az ő kivánatukra közöltettek.“ Ezután a szász államminiszter úr felé fordul a berlini nemzeti, ki szerinte az egész dolognál igen különös szerepet játszott. „Beust úr — mondja a „Nat. Zig“ — elég naiv, január 11-ki és febr. 2-kai jegyzékeit a„Drezd. Journ.“ban közzé tétetni. Az elsőben felel a dec. 30-ki porosz jegyzékre, melyet ő idézett elő; elhalmozza Bernstorff grófot a szokásos udvariasságokkal, köszöni, hogy eszméit ép oly kimeríte, mint lekötelező ítéletre méltató, édeskés szódagályban áradozik azután, hogy mily kár volna, ha ezen barátságos eszmecsere nem folytathatnék, szóval buzgólkodik a megkezdett fejtegetések mellett, melyekre a királyi porosz kormány oly elismerésre méltó nyíltsággal vállalkozott. Azonban a bécsi kabinettel együtt ő is fellépn ő, ki a porosz jegyzékre jan. 11-én fokozott tetszéssel válaszol, a febr. 2-ki osztrák tiltakozáshoz ugyanezen jegyzék ellen csatlakozik stb. A „National“ hosszú okoskodásának vége oda megy ki, hogy Poroszország legújabb válaszának igazi értéke és hordereje csak úgy lesz, ha az olasz királyság elismerésével minden halasztás nélkül előlép ; az azonos jegyzék készítői e lépést főleg azért ismerték, s nevezetesen Ausztria nem német tartományainak biztosítására célzó igényeivel azért lép fel oly bátran, mert Poroszország az olasz királyságot még nem ismerte el. „Bécsben azt hiszik , hogy mi Francziaországtól félünk, s hogy készek lennénk a mai Olaszország rendjének felforgatására, ha biztosak lennénk Ausztria segélyéről , vakok lennénk, ha csakugyan így számítnánk. Ha mi valaha Francziaországgal háborúba keverednénk, Ausztria összeszedné minden erejét, hogy házjogai mellett tiltakozzék, segítségét azonban érdekének számbavétele, s nem a kötött védelmi szerződések feltételeznék“ stb. Befejezésül következő sorok állnak: „A würzburgiak Poroszországot gyengének tartották; mutassa hát magát erősebbnek, mint hitték ; ismerje csak el Olaszországot, s azonnal más gondolatra jönek, s Poroszországot oly államnak ismerendik, melylyel nem jó szakítani. Ha azonban kormányunknak nincs erre elég erkölcsi ereje, akkor ők mai diplomatiai nyereségük miatt csakhamar vigasztalva lesznek; a febr. 14-ei berlini jegyzék nekik mit sem ártana, mert azon meggyőződésben maradnak , hogy velük szakítni, vagy nekik valami kellemetlenséget okozni Poroszországnak nincs bátorsága, legfölebb néha egy egy nyersebb szóra szánhatja el magát.“ OROSZORSZÁG, Pétervár, febr. 9. A nemesi gyűlés nagyon hoszasan foglalkozott a földhitelbankkal, "de eredményre mégse jutott. — Két indítvány volt az, az egyik, hogy a kormány segélye mellett a pétervári kerület számára állíttassák egy hitelbank, a másik országos központi bankot ajánlott kényszer forgalmú papirjegyekkel, s mindkét indítvány elvettetett. Végre egy bizottmány neveztetett ki, mely a többi kerületek küldötteivel értekezve, egy középponti bank tervét készítse el az 1863 diki ülésszakra. Ezenkívül megszavazta a gyűlés: 1) hogy a kormány a jobbágyok váltságdíjából ne fizessen ki csak 80°/o, hanem fizesse ki az egészet. 2) hogy a parasztok ne legyenek még 9 évig a földhöz kötve, hanem 3 év múlva szabadon költözhessenek a hova tetszik. A kormány valószínűleg örömmel adja ez utóbbihoz megegyezését. Ezekről a nemesi gyűlésekről tudni kell azt, hogy rendesen nagy hallgatóság előtt tartatnak, nők és a diplomatiai testület tagjai nagy számmal lepik el a karzatokat, s az angol követ gyorsírója által rendes közlést tétet magának mindenről, mi az ülésekben történik. TÖRÖKORSZÁG: A Konstantinápolyban székelő európai bizottmány, mint közelebbről már röviden érintettük is, Fuad pasa elnöklete alatt jan. 30-diki ülésében véglegesen elintézte a syriai öldöklések következtében követelt kárpótlás ügyét. Ez ideig az angol kormány azon ellenvetése késleltette az ügyet, hogy a cirusok, mint akik szinte szenvedtek, nem tartoznak kárpótlással. De Francziaország és Ausztria más véleményen voltak és e két katholikus hatalom összetartásának lehet köszönni, hogy oly jegyzőkönyv íratott alá, mely szerint minden áldozatért kárpótlás nyújtazik vallási és nemzetiségi különbség nélkül. Az összes kárpótlás 6 év alatt fog kifizettetni, ez ideig a vétkes írusoknak ingatlan javai zár alatt tartatnak. Ha ebből a kárpótlás ki nem telik, a porta kötelezte magát a Libanon mahome Bécsi börze febr. 17. Adott Tar- Adott Tar-Államadósság. ar tott ár Sorsjegyek. ár tott ár Vasutak. A Tiszavidéki vaspályán. Gabonaárak BV.Metallique. .. . ... 70 40 70 60 Gőzhajózási toj frt . . . too- loose Vasúti menetek a délkeleti vaspályán. a pepiaCZOn februar 17'en-5 °/p nemzeti kölcsön.................... 84 70 84 90 Sahn* ^ 40 ” \ [ ] 89 75 40 25 vn FV fl 7' t pZT^a’ ^ aVl* 2oopercZ Alsó-ausztriai mérő ^uly alant | magL 1839-ki sircjipcrvpk 137 _ 13« _ /in 3Q o*; 3Q Bécsbol. Elindulás 6 óra 30 percz reg. 7 óra este. P.-Ladany. ind. 1 óra 23 percz délután. . font _____ 1854 kiST ; : : : : : “U lUo ItS . % : : : : Ilii Ilii n5645P 30TM délután. «érint áro.é. 8 °'klFöl dtehermentesítések. ’ ' 91 25 9' 40 ^ £ ”n ! ! ! 2 Czegléd Elindulj 6 cri 35 p d. u 8 óA 30 f regg. Miskolc, ind. 7 óra 142 percz este. Búza, bánsáp . . B^nt/szláv: : : : : VI VI SSB&S'-S: : : : !» \ B.%: i ^ KegleV1Chvlk (devisek) * ' ‘ 16 50 17 ^ ^ r S.: 83-84 I 05 5 15 5% Dunagőzhajózási .’.!!! 95 50 96 - három hónapra. Pest Er^lás^óra*!^ Dercitee!! ” 20 ” este P'Ladány.’ ind.' 1 óra 42 percz délután. KozsTup .' .’ ’ .’ 76-78 3 75 390 Bank záloglevelei 12 hónapra . . . 99 50 100 — Amsterdam (100 holl. frt) . ...-------------------ÉrsekujváriElindulás 10A p. d. u1255.’, éjjel Szolnok-md- 4 óra 45 percz délután Árpa, sörfőzésre . 67- 69 2 75 3 — Himlínté’.pt. öszvenye . Augsburg (100 déln. „ ) . . . . 116 50 116 50 Bécs. Megérkezés 5 óra 56 p. este. 6 „ 1., regg. Pülspök-Ladány—Nagyvárad. „ etetésre . . 64 66 2 40 2 55 XvlT/lwV.............................. 200 90 201 10 Frankfurt100 . . . . 116 80 117 - » dán v.«»A1 v«n P.-Ladány. ind. 12 óra 45 perel délben. Zab ................. 47-48 1 70 1 75 Escominte bank.............................. uufi Kde Hamburg (100 M. B.) . . . . 102 80 102 90 ' ‘ ‘ JU ! ‘ ' Nagyvárad, érk. 10 óra 10 perez délelőtt. Kukoricza . . . 79— 83 3 50 3 80 Escompte bank.............................. 636 640 London ( 10 L. St.) . . . . 137 85 137 95 Buda-Kanizsa, Czegléd, érk. 5 óra 45 perez délután. , uj . . . - 3 40 3 50 -Woyd............................................. 228 — 233 — Páris (100 frank ) 54 70 54 80 Buda. Elindulás 6 óra 45 p. reggel 5 óra — p. este. 6 * — 3 — 3 95 Dunagőzhajózás..................... . 439 - 440 - FonS (TM0 frank ) ... 64 70 54 80 Székes.Fehérvár. Elind. 9 «£ 8 pgfeg. 7 óra 33 p.este. Czegléd-Arad. Pa ^lv' ' ' ' ! ' I 4 70 5 !Pesti láncznid............................... 396 — 398 — Pénznemek. Kanizsa. Elindulás 2 óra 6 p. d. u. Czegléd ind. 5 óra 55 perez este. Tipnezp őszi * _ 7 25 7 50 Északi vaspálya......................... 2157 2159 Korona........................................ 38 95 ------ Székes-Fehérvár—Bécs, Szolnok, ind. 4 óra 26 perc, délután. p ’téli ' ' _ _ _ lamvaspálya.............................. 278 50 279 50 Császári arany.............................. 6 55 6 57 Székes-Fehérvár. Indul 9 óra 50 p. reg. Csaba. ind. 12 óra 7 perez délben. ” _ r ----- ■■ -------Déli vaspálya.............................. 273 — 274 — Napoleons d’or ....... 1101 11 03 Uj-Szépy. Elindulás 2 óra 30 p. d. u. Arad. ind. 9 óra 40 perez délelőtt. Dunavizállás Pesten feb. 17. 12 8" 0 fel. Nyugati vaspálya......................... 157 50 158 — Orosz imperialok.......................... 11 28 11 31 Bécs. Érkezés 8 óra 17 perez este. Szolnok ind. 4 óra 26 perez délután. „ Pozson febr. 15.3' 3" 0 fel. Tiszai vasút................................... 147 — 147 — Ezüst.............................................. 136 50 137 — Temesvár, február 15.2' 900 fel. danus lakói rendkívüli megadóztatásával szerezni be a szükségelt összeget. AMERIKA, N ew-Y o r k, febr. 1. Az Európából vett magánlevelek az amerikai pénzvilágot nagy ijedtségbe esték; ezekből ugyanis azt magyarázták ki, hogy az európai hatalmak az amerikai ügyekbe beavatkozni készülnek, s ennek következtében a részvénypiac 2,4 szásztalival sülyedt. A senatusban Schermann indítványt tett, hogy a mostani belháború tartama alatt valahányszor a senatus vagy a képviselőház valamely tagja bejelenti, hogy az elnök a lázadás elnyomásának valamely pontjában rögtöni eljárást kíván, a karzatok s egyéb hallgatósági helyek azonnal kiürítendők ; mi megtörténvén, a bejelentő tag előadja a kívánt rögtöni eljárást, mely felett a congressus minden vita nélkül határoz, hogy tanácskozás alá akarja-e venni, vagy sem ; igenlő esetben a szólóknak 5 percznél tovább beszélniük nem szabad, s a vita csupán a felhozott tárgyra szorítkozhatik; határozat az indítvány megtétele napján hozandó, s a jelen voltak kétharmadának hozzájárulása kívántatik, hogy mint határozat elfogadtassák. Ez ellen tétettek csekélyebb módosítások, de az 5 perczig tartható beszéd Halénak azon megjegyzésére, hogy egy tag már 3 hétig tartó beszéddel fárasztá a házat, változatlanul hagyatott, valamint határozatba ment az is, hogy ha a senatus vagy képviselőház valamely tagja a titkos ülésekben hozott határozatokat elárulja, a házbani ülésjogot veszítse el. Szóba hozatott ismét a londoni kiállítás költségeire kért 35 ezer dollár megszavazása is. Su n meg pártolta a javaslatot, azonban Hale és Lane azon megjegyzésére, hogy Amerika a korábbi kiállításnál aratógépeivel kitűnő elismerésre talált, most pedig ilyenre nem számíthat, mert aratógépeit most a kard és ágyúk teszik, ezeket pedig nem küldheti el, lévén azokra nagy szükség a rebellisek ellen, ez okból a kívánt segély 22 szóval 17 ellen megtagadtatott. Az „Armibill“nek tárgyalásánál Mr. Gurley élesen kelt ki a tábor tétlensége ellen, s ennek okául nem annyira a fő vagy alparancsnokokat tartó, mint inkább azt, hogy az egyesült államoknak nincs megállapított hadi politikája; ennek tulajdonítható, hogy a felkelés oly sokáig tart, s ennek lesz tulajdonítható, ha az egyesült államok végtelen kül- és belviszályokba lesznek sodorva, s végre is a déli államok függetlensége elismerve. Az amerikai hadsereg rég ütközetképes, azonban eddig fujába kerestek hadvezért, ki elég bátorsággal, ügyességgel és akarattal bírna azt győzelemre vezetni. A hosszú szünetelésben a sereg betegség által többet veszített eddig, mint mennyit tizenkét ütközetben veszthető, százakra megy a millió dollárok száma, melybe e tétlenség kerül. Végre is szónok indítványát abban öszpontosítja, hogy fél millió emberből álló tábor kétezer mértföldes kiterjedésben egy ember előnynyel nem vezényelhet, azért tehát a főparancsnokságot meg kell osztani. Szóba hozattak a nagyszerű csalások és sikasztások is, Burnsides expeditiójának adott töltények egy harmada nem volt lőporral töltve. Ezen s egyéb csalások megvizsgálására bizottság küldetett ki. Távirati jelentések. — Berlin, febr. 17. A követek háza Grabowott ismét, elnökévé, s Behrendet Danzigból és Bochum-Dolffs-ot alelnökeivé választá. — Berlin, febr. 17. A lengyel határokról tudósítnak : 143 ítélet hirdettetett ki, amelyek az ostrom-állapot kezdetétől jan. 27-kéig terjedő időszakba esnek. — Turin , febr. 16 A Diritto annak kijelentésével bizatott meg, hogy Garibaldi az ő nevében folyó titkos toborzásokra sem felhatalmazást nem adott, sem azokat nem ajánlóa líati posta. — Mint Párisból írják az „Indépendance“nak, nagyon komolyan kezdenek beszélni arról, hogy a porosz kormány közelebbről el fogja ismerni az olasz királyságot. — Brüsselből írják a kölni lapnak: Sokat emlegetik Szerbia szándékait. Mondják, formaszerinti egyetértésben áll Görögországgal, s másrészt Couza és a mostani szerb fejedelem közeledtek egymáshoz. — Ugyanazon tudósítás szerint a német kérdést illető alkudozásokkal egyszerre tárgyaltatik Ausztriának tervezett interventiója Herczegovinában, s III. Napóleon igyekszik kinyerni Ausztria részére a beleegyezést az 1856- diki szerződést aláírt többi hatalmaktól. — Turinból írják, hogy az olasz kormány azért veszi oly komolyan a közelebbi demonstrátiókat, mivel megtudta, hogy ezekben a tett-párt keze lappang, mely általános fölkelést akarna előidézni. Február 9-kére e párt főnökeinek egy gyűlése volt tervezve Genuában, s maga a franczia kormány is elárulta aggodalmát — oly sürgetve kérte Benedettinr az olasz minisztériumot e gyűlés meggátlására. A kormánynak sikerült is annyiban e meggátlás, hogy a gyűlés elhalasztatott. Azonban e gyűlésnek is alig lesznek komoly következményei, mert a cselekvésre Garibaldit is meg kellene nyerni, aki pedig hű marad adott szavához, mely szerint a király akarata nélkül nem fog semmihez. Az olasz király, írja a kölni lap levelezője, egyhamar nem kezd nagy vállalatokba, mert Francziaországgal mindig együtt akar járni. A „Gazetta di Torino“ szerint a pápa közelebbről igen harczias consistoriumot tartott. Azon kérdés tétetett fel, vájjon vannak-e oly állapotban a pápai csapatok, hogy azon esetre, ha az olasz hadsereg be akarna vonulni a pápai területre, egy ütközetet meg bírjanak áltani. (Erről ír az Opinion nationale levelezője is — lásd Olaszország rovatunkat). Hir szerint az ausztriai kormány azon javaslatot tette a pápának, hogy egyelőre tegye át lakását Velenczébe. A madridi Eppen is írja, hogy a pápa az összeülendő concilium elé azon kérdést fogja terjeszteni, nem lenne-e jobb bevárni, míg a forradalom kitombolja magát, s addig Velenczébe költözni? — A „Corresp. Ital.“ a római nemzeti bizottmány egy kiáltványát teszi közzé, melyben felszólítja a római népet, hagyjon fel régi gyűlölködéseivel, s feledje a clericalis kormány által okozott sérelmeit. A nemzetnek azzal kell előkészítnie az eseményeket, hogy Európát meggyőzze azon szilárd szándékról, hogy a világi hatalmat meg tudja különböztetni az egyházitól, s hogy tiszteletben tartja a pápát és az egyház szolgáit. Az őszinte katholikusokat meg kell győzni a felől, hogy a pápa biztosságban lesz a franczia csapatok segedelme nélkül is. A rómaiak minden alkalommal be fogják bizonyítni békés nyilatkozványok útján, hogy szilárdul el vannak tökélve Victor Emanuel alatt Olaszország részét képezni. London, febr. 15. A franczia kormány a londoni Baring - házzal egy kölcsön iránt lépett egyezkedésre, mivel azonban ezen ház az aláírási íveket a vele barátságos házakhoz nyiltan s úgy küldötte, mintha valami kormány-strik alapításáról volna szó, a párisi kormány az egyezménytől elállott, s helyette a londoni Rotschild-házzal lépett egyezkedésre, mely a kölcsönt két millió font összegig ötös kamattal en famille fogja eszközölni. A kölni lap levelezője egyébiránt azt véli, hogy ezen operatív a mai körülmények közt kivihető , már rég idő óta nem nyílt oly nagy tér a tőketömegek alkalmazására , mint most, s ennek következése az , hogy a börzén minden emelkedik, s az orosz úgy mint a török, kik egymást egykor felemésztendők . Ecuador együtt Peruval, habár amaz ez által nem sokára meg fog támadtatni, a spanyol és mexikói papírok, az olasz kölcsön, sőt még az osztrák metaliques-ok is, melyek egyébiránt a londoni börzén már rég feledésbe mentek. Minden emelkedik, minden lefelé száll, mint Goethe Walpurgis éjében: „Wer heute sich nicht heben kann, ist ewig ein verlerner Mann.“ — A febr.14-ei felsőházi ülésben Stanhope lord kérdést intézett a kormányhoz, van-e hivatalos tudomása arról, hogy a washingtoni kormány újabb kővel terhelt hajókat sülyesztett el a charlestowni kikötő bejárásánál, s hogy szándéka van, hasonló intézkedéssel az egész kikötőt megsemmisíteni ; az interpelláló nemes lord úgy véli, hogy erre Amerikának nincs joga, mert az ellenségeskedések tartama alatt az ellenfél területén csak oly akadályokat szabad tenni, melyek a béke beálltával azonnal el is háríthatók; közben is ez nem oly ténye a háborúnak, melyet ember ember ellen, vagy nemzet nemzet ellen tesz, hanem oly tény, melyet a háború gondviselés ellen végez, mely a földet a kereskedés és mivelődési közlekedés elősegítésére kikötőkkel áldá meg stb. Russell lord válaszolt, hogy a felhozott dologban a kormánynak semmi hivatalos tudomása nincs, annak valósága azonban hihető ; a londoni amerikai követ az első elsülyesztéskor tett kérdésre azt válaszolta, hogy ezzel csak a zárlat támogattatik, s hogy nincs szándék a kikötőt vépkép megsemmisíteni, ami egyébiránt lehetlen is. E tárgyban a britt kormány leveleket váltott a franczia és spanyol udvarokkal, s velük egy véleményen van. Az alsóházban Churchill lord kérdi, ha vájjon van-e a kormánynak szándéka küldöttséget meneszteni Dahomehba, hogy az ottani királylyal a emberáldozatok és rabszolgakereskedés megszüntetése iránt egyezkedjék. Palmerston válaszolja, hogy egy küldöttség e tárgyban már megfordult Dahomehban, de czélérés nélkül vissza is jött; nehéz azon embereket ősi szokásaik gyakorlatáról leszoktatni; előbb azon meggyőződésre kell őket vezetni, hogy más kereskedési mód is van, mely nyereséges; a miniszterelnök megígéri, hogy az egyezkedési kísérlet e humánus ügyben ismételtetni fog. — A „Post“ párisi levelezője szerint Napóleon császár Slidell urat, a déli státusok megbízottját, privatim fogadta; a semlegességi tekintetek nem engedték, hogy a külügyi hivatalban történhetett volna elfogadtatása. — A porosz korona herczegnő febr. 14-én Osborneba megérkezett. Alice Ágne és Arthur hg fogadták ötét. A „P. N.“ magán távsürgönye. — Bécs, febr. 18. A Reichsrath képviselői kamarájában a pénzügyminiszter előterjeszti az ígérvény (promesse) adótörvényt; ez adó 25—50 krnyi fogna lenni. Az ezen adóbeli bevételt a pénzügyminiszter 200 ezer írtra teszi. Athén, febr. 14. Naupliában katonalázadás tört ki. A város s vár a felkelők kezeiben. Hahn tábornok parancsnoksága alatt csapatok indíttattak oda. Brüssel, febr. 18. A mai „Independance“ jelenti, hogy Billault a válaszfelirati bizottmányban Olaszországra nézve rokonszenves nyilatkozatokat ten, de kereken kinyilatkoztatá Róma megszállásának fenntartását. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond.