Pesti Napló, 1862. február (13. évfolyam, 3592-3615. szám)

1862-02-23 / 3611. szám

„Előfizetési fölhívás néh. Kerekes Ferencz debreczeni tanár, m. t. akadémiai tag „A felsőbb mértan valódi alapelveiről“ czimű hátrahagyott művére. Ha most az irodalom divatos tárgyai körül is oly „kedvezőtlen az előfizetések időjárása,“ mint ezt naponkint ismételt panaszok tanusítják : mi kilátása lehet ez után fölhívásomnak oly szaktudomány , a mértan körében, melynek időjárása soha sem is volt kedvező e hazában ? Csak is egyedül fentczimzett mű az, melyet szerzője nevénél, nagyobbszerű tárgyánál , a belőle kínálkozó gyönyör és tanulságnál fogva, úgy szakférfiaknak, mint átalán a tudomány kedvelőknek előfizetési részvétébre ajánlani bátorkodhatom, — annyival inkább, mivel elhunyt szerzőnk e terem törekvéseit és ezek eredményeit többékevésbé ismerő szaktársim s barátimnak — kiket itten tisztelettel emlékeztetek — nemcsak ily értelemben buzdító fölhívásával lehetek szerencsés találkozni, hanem a munka megjelenhetésére szükségelt előfizetői szám mintegy ffe-fe részének általuk már is biztos kilátásba helyezésére örömmel hivatkozhatom. — Ily nyomatéku nemes biztatás, szerzőnk örököseitől mind tulajdonosoktól nyert felhatalmazás és az eredeti kéziratnak épen csak mértani irodalmunk mai külsőségeire szorítkozott s pár év előtt már bevégzett átdolgozása után , úgy hiszem, eléggé áttisztult reménynyel kisértem meg e mű közrebocsátását, midőn az elhunytnak még élő baráti, számos tanítványi, a magyar mértani irodalom érdekeltjei, a tudományosság , különösen pedig az eredeti magyar tudományosság pártolói s atalán a gyönyörködve okulni szerető műveit értelmiség soraiban legalább még ugyanannyi előfizetőt veszek számításba oly műre, mely czmjének —a már sokak által kimondott, de még eddig be nem váltott ama nagy szónak e tudományban — valósággal megfelel s mi több mély tárgyának buvárlatát igazi népszerű közérthetőséggel párosítja, — oly műre, melynek belbecsét a keletkezése óta lefolyt évek száma e tudománynak nagy előhaladása mellett sem csökkentette, kiadatlanul rejtezése pedig naponkint növekedő veszteség. Megelőzi a munka szövegét az előszón kívül szerző arczképe s a fejlett külföldi irodalmak példájára életrajza, akadémiai emlékbeszédben az elhunytnak ugyanazon tiszttársa és barátjától, ki e művet már 1857. jan. 12. szintén akadémiai értekezésében elölegesen ismertette. Minthogy pedig a kiállítást fedezendő 3—400 előfizetői példányszámon túlterjeszkedni nem szándékozván, elöleges költségvetésem mérsékelt határok között áll: a mintegy 15 —16 nyomott ívnyi művet kellő díszben lft80kr előfizetési díjért kiállíthatni véltem. Most pedig azon kéréssel bocsátom jelen előfizetési iveimet a liszt, közönség elébe, hogy a t. ez. előfizetők csupán aláírásaikat f. év mart. 16-kára Debreczenbe hozzám beküldeni méltóztassanak, hogy ekkor a siker számlával találkozhatva, a művet sajtó alá adhassam, az. előfizetőket pedig az előfizetési dijak be- és kihez küldéséről s egyéb részletekről hírlapok útján értesíthessem, végül kijelentvén még, hogy tíz aláírást gyűjtőnek egy példány ráadásul fog általunk küldetni. Debreczenben febr. 1. 1862. Csányi Dániel m. k., a debreczeni főiskolában felsőbb mértan, lebtan és csillagászat r. ny. tanára.“ — Ezennel előfizetést nyitok, mától kezdve folyó évi junius utolsó napjáig, e következő három munkácskámra: 1) Bölcsészet. Irta Sasku Károly. Lesz mintegy 10 iv. Ára vékony borítékba kötve egy forint. 2) Házi Olvasókönyv, nagyok és kicsinyek számára. Összeszedte Sasku Károly. Lesz mintegy 20 tizenkettedrét iv. Ára vékony borítékba kötve egy forint. 3) Mértani fejtegetések. Irta Lasku Károly. Lesz mintegy 3 tizenkettedrét iv, egy tábla képpel. Ára vékony borítékba kötve 1/3 forint. Minden tiz előfizetett példányra egy, minden huszonötre három ingyen példány jár. Az előfizetést Lauffer és Stolp urak könyvkereskedése veszi át Pesten, a váczi utczában 7. számú házban, a Nádor-szállodával átellenben. Ha f. é. június utolsó napjáig 300 előfizető találkozik valamelyik munkácskára, az tüstént sajtó alá megy, s már folyó évi September utolsó napján, vagy, ha korán lesz elég előfizető, úgy előbb is átvehető az említett könyvkereskedésben. Ha pedig 1. évi június utolsó napjáig 300 előfizető nem találkozik , úgy a munka nem fog megjelenhetni, mi azonnal jelentve lesz, s akkor előfizetett pénzét kiki mindjárt visszakapja a nevezett könyvkereskedésben. E jelentés közlésére tisztelettel megkéretnek a hírlapok t. sz. szerkesztőségei. Pesten, 1862. évi februárius 22-ikén. Lasku Károly, m. k. * Feil Frigyes, pesti zongoraművész, a ft. Székács József superintendens ur elnöklete alatt álló egyetemes evang. gyámintézet javára jövő mártius hó 16-án délutánra 5 órakor hangversenyt rendezend az Európa-szálloda termében. Szíves közreműködésüket eddigelé felajánlák — a minden szépért és jóért szívesen áldozó Hollósy L-né és Feleki-Munkácsi Flóra asszonyságok, úgy szinte Füredi, Szerdahelyi és Szűk Lipót urak. * Beküldetett: Magyar ősmesék, mint hitregék a magyar nép ajkáról véve s a világtörténettel egyeztetve. Ilik kötet. Irta Balkányi Szabó Lajos Debreczenben, 1862. Ára 80 kr. Versekben van írva. * Nagy-Károlyban Rába Istvánné elnöklete alatt jótékony nőegylet alakult. * Nyilatkozat. „Bohócz“ czimü lapomat a jelen viszonyok közt tovább nem folytathatván, t. ez. előfizetőimnek múlt év deczember havi 50 kr. előfizetési illetőségét készpénzben visszatéríteni, vagy „Darázsfészek“ czimü három kötetes munkámmal, amelynek bolti ára 2 ft, kártalanítani kötelességemnek ismerem, felkérve az illetőket a további rendelkezésre. Virág Lajos. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről febr. 22 5®/o metalliques 70,70. Nemzeti Kölcsön 84,55. Bankrészvény 848. — Hitelintézet 202,30. Londoni váltók 137. — Arany 6,53. NEMZETI SZÍNHÁZ. Febr. 23-ra van kitűzve : „A czigány.“ Eredeti népszínmű 3 szakaszban. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Febr. 23-ra van kitűzve: „Színházi bohóság.“ Holnap hétfőn, febr. 24-én V. Kovács József jutalmára. „Béla futása.“ Az 1-ső magyar opera 2 felv. A „P. 1V1“ magán társürgönyei. Bécs, febr. 22. Pillersdorf ma meghalt. Brüssel, febr. 22. A mai „Independance“ valótlannak jelöli azon hírt, mintha Napoleon herceg a császár által felhivatott volna, hogy a római kérdés felett beszédet ne tartson. Épp oly kevéssé való az, hogy Napóleon császár a porosz királynak Olaszország elismerése végett levelet irt, hanem Thouvénél tett ez iránt lépéseket. Politikai események. I FRANCZIAORSZÁG. A senatusban előter- J jesztett felirati javaslatra a 20-ai párisi lapok közül csak a „Patrie“ban és „Opinione Nat.“ban találunk ismét czikkeket. Az utóbbi, melyet Napóleon hű lapjának mondanak, úgy látja, hogy a javaslat habár elég hosszú, semmit sem mond ki kereken és világosan. Az olasz és római kérdésre vonatkozó helyek se nem világosak, se nem határozottak. Francziaország senatusának, úgy látszik, nehéz azon magasságra emelkednie, melyen a franczia politika áll, s mintegy semlegesíti magát midőn ugyanazon mondatban mindenkit kárhoztat s mindenkinek igazat akar adni. De Francziaország ráunt már a kiengesztelésekre, melyek semmit sem engesztelnek ki, a beszédekre, melylyekből semmi sem jön ki, a helyeslésekre, melylyek megrovásokat, s a megrovásokra, melyek helyesléseket foglalnak magukban , s nagy népszerűségre tenne szert, a ki fennhangon mondaná ki, amit suttomban gondol. A zavar, ellenmondás, határozatlanság nem egyez a franczia vérmérséklettel. Talán még jobban szeretne a nemzet egy visszavonulást, mely teljes határozottsággal történnék, mint ezen elég hátramozgást, mely a közvéleményt kimeríti és a jellemeket elzsibbasztja. „Reméljük — mond végre az „Opinione“, hogy a senatusban megnyílandó viták határozottabb kifejezést adnak ezen halvány szövegnek, melyben bizottmányának véleményét nem annyira kifejezve, mint palástolva találjuk.“ A „Patrie“ ellenben igen világos értelmet tulajdonít a felirati javaslat épen Olaszországra vonatkozó részének. Szerinte egyfelől meg van róva a pápa csökönyössége, mely épen az egyház kárára nem akar alkudni; de másfelől méltán meg van róva az olasz kormány, mely Rómát követeli Olaszország fővárosául. A „Patrie“ úgy érzi hát a feliratnak az olasz kormányra vonatkozó helyét, hogy Olaszországnak le kell mondania Rómáról. A turini udvar, mind a „Patrie“ a senatus föliratából meggyőződhetik, hogy diadalérzete ki lévén már elégítve az eddigi győzelmek által, s hogy fődolga lévén az országot szervezni, nincs egyéb hátra, mint Rómán kívül más nevezetes olasz városra vetni szemeit. S mennyi dicső város van Olaszországban,mely megérdemli, hogy főváros legyen! A turini kormány mondjon le Rómáról. Miért elhagynia azon várost, melyben a Patriotismus és népe önfeláldozó készsége környezi és támogatja, hogy ismeretlen eshetőségekkel teljes viszonyok közé tegye magát? Aztán ismétli a „Patrie“ amit csaknem minden héten meg szokott tenni, hogy a franczia csapatok okvetetlenül Rómában maradnak továbra is, a szükséges kiengesztelődés garantiájaképen. A „Patrie“ természetesen arra szavaz, hogy a felirati javaslatot a senatus fogadja el úgy, amint van. OROSZORSZÁG, Pétervár, február 15. Constantin Nikolajevic nagyherczeg a császár beleegyezésével Nikolajevben a tengerészethez tartozó épületet egyetemnek és gymnasiumnak fogja berendeztetni.Néhány tapasztalt tanár útnak is indult, hogy a helyszínen a szükséges intézkedéseket megtegyék. Nikolajev új Oroszországban legalkalmasabb hely ily egyetemnek, nem oly népes mint Odesde aztán elszóródás sincs annyi, mi a fiatalsáságot a munkától elvonja. A kisebb városok, mint Oxford, Cambridge, Bonn, Heidelberg, Jena stb. példája mutatja, igen alkalmas helyek ily tanintézetek számára. — És Nikolajevnek még azon előnye is van, hogy jó karban levő csillagdája s gazdag könyvtára van. GÖRÖGORSZÁG. A naupliai események a hely fekvése által különös fontossággal bírnak. Nauplia város déli részét Itskali erőd képezi, melyben vannak a gyalogok laktanyai, míg a tüzérek laktanyája és a fegyvertár a városban fekszik, az öbölben pedig Argos felé Bourzi erőd áll. Mind a város,mind ez erődök felett uralg a város feletti hegyre épített Palamides vár az e hét erődjével, melyeknek leírása nélkül a várost és az alant fekvő erődöket senki se tarthatja hatalmában. Most az a kérdés, bírják-e a felkelők Palamidest, és ha igen, akkor az Athénéből ellenük indított csapatok makacs ellentállást várhatnak. TÖRÖKORSZÁG, Konstantinápoly, febr. 8. Az új kölcsön megkötésének híre általánosan el van terjedve, az üzletemberei közt nagy az öröm, habár mint nyilvános titkot mindenki tudja is, hogy az új kölcsön 10 millió font sterling, melyből a kormány 100 után csak 65-öt kap s az egészet 6 százalékkal fogja kamatozni. Kabuli Effendi külügyi altitkár mint rendkívüli küldött Syriába megy ; damascusi kormányzónak ismét egy tehetetlen nyolcvanéves embert neveztek ki; átalában itt most gyorsabban változnak a hivatalnokok mint eddig, neveik nem érdekli az európai közönséget, s csakis annyi érdekes e változásokban, hogy a szultán kegyenczei mind hivatalba esnek. A törökök ezért épen úgy megszólják mint az egyenruha változtatásáért. A szultán mint orthodox muzulmán, a régi török öltözetet vissza akarja állítani, ez természetesen sok pénzbe kerül, ami a szultán híresztelt takarékosságához nem talál. OLASZORSZÁG. Egy 11 kéről szóló római levélben olvassuk : E télen tegnap reggel esett az első hó hét órától nyolczig, s vékony réteggel bobta el az utczákat és házfedeleket. Hamar elolvadt ugyan , de csak megjelenése is elég volt, hogy emberi emlékezetet meghaladó római szokás szerint minden iskolában egy napi szünidőt adjanak a tanulóknak. A római mezőkön s a közel és távoli hegyeken a hóréteg vastagabb. Piemontból, Toskanából és Francziaországból mind a tengeri, mind a szárazi posta megkésett 10 kén. A „Gazetta di Torino“, melyet nem kell öszszetéveszteni az egykor hason nevet viselt hivatalos lappal, az alábbi tudósítást teszi közzé Rómából. A tényeket semminemű más lap nem közli, de némi hitelességet ad nekik az, hogy az „Italia“, a turini kormány félhivatalos lapja átveszi. A tudósítás ebből áll. A rablókat a közelebbi hó akadályozván gonoszságuknak a hegyekben való folytatására, a városokban kezdenek működni. Frosinoneban két franczia katonát sebesítettek meg orozva Chiavone emberei, kik szabadon járnak azon vidéken a pápai hatóság védelme alatt. Rómában borzasztó merény kisértetett meg Lavalette marquis, a franczia követ élete ellen. A követet, amint palotája előtt a kocsiból kiszállott, orgyilkosok támadták meg, de szerencsére vadásza észrevette a gyilkosok szándékát s meggátló végrehajtását. A három vétkesek közül kettő rögtön elfogatott, a harmadik is kézrekerült csakhamar. Strletekkel és revolverekkel voltak fegyverkezve: egyik belga, másik bajor, a harmadik nápolyi, közelebbi szombaton franczia katonai törvényszék elé fognak állíttatni. A római polgároktól számos levél érkezett a franczia követséghez, melyben iszonyukat és sajnálatukat fejezik ki ez eseten. — Azon hit, mintha Olaszország is részt akarna venni a mexicói expeditióban, meg van hazudtolva. Távirati jelentések. — Trieszt, febr. 21. A bajor herczegek Corfuból visszaérkeztek ide. — Konstantinápoly, febr. 20. (Hivatalos sürgöny.) A görög kir. Ő Felsége f. hó 15-kén szemlét tartott a Korinthban egybegyült 2000 főnyi csapatok felett. Erre ezek rögtön Dervenekiát elhagyván, Argoshoz szálltak, s Tyrinth felé nyomultukban megverték a felkelőket. Kolokotronisták Tripolitzába ment. Mindenütt nyugalom uralt. A lakosság hangulata kitűnő. Naupliából szökdösni kezdenek a fölkelő katonák ; ezek között már elhatalmasodott a visszavonás és elbátortalanulás. — Lissabon, febr. 20. A minisztérium beadta lemondását. Loulé új minisztérium alakításával bízatott meg. Hir szerint a pair-ek száma szaporittatni s a charte módosíttatni fog. — Uj-York, febr. 8. A congressusban a kincstárjegyeket illető törvény azon czikkel, hogy a jegyek törvényes árfolyammal bírjanak, elfogadtatott. E czikk elvetését illető hír alaptalan. — Koppenhága, febr. 21. A „Berlingske Tidende“ kijelenti, hogy tegnapig az itteni kormánynak nem adott át osztrák-porosz jegyzék. Az alkotmány változtatását illető országtanácsi előterjesztvény az első felolvasás után mindjárt elfogadtatott. — Berlin, febr. 20. A követek házában a cultusminiszter egy interpellációra válaszoltában kijelenté, hogy ő egyetért a koblenzi iskolatanács kibocsátványával a tanítókhoz, a választási izgatásoktól való óvakodást illetőleg. Azon javaslat, hogy e nyilatkozat semmi esetre sem kielégítő, sőt a ház ama kibocsátványban megsértését látja az állampolgárt alkotmányszerüleg illető részvételi jognak a politikai életben : az összes német haladási párt s más képviselők részéről támogattatik. — Új-York, febr. 8. Burnside expeditiója Pamlcolandot elhagyta, s Roanoko szigetre ment. Esti posta. — Párisból 20-ig terjedő híreink vannak, azon napig, midőn a senatus megkezdendő vala az adresse feletti vitát. Egész vihar készül, kivált a római kérdés tárgyában. Peri fogja előterjeszteni a Napoleon hg által javasolt módosítványt, mely megrovóbban hangzanék a pápai kormány ellen, s talán a világi uralom ellen is volna benne ezélzás. Napóleonig, mint mondták, beíratta magát a szónokok közé, de beíratták magukat a clericalis párt szónokai is, s köztök három püspök. E homlokegyenest szembeálló pártok a legmakacsabb vitát sejtetik. A támadandó viharnak mintegy előjeleképen a 19-ikéről szóló tudósítások a római kérdésben oly zavart hírek zúgását hallatják, hogy teljes tisztasággal alig vehetünk ki belőlök valamit. Írtuk reggeli postánkban, hogy a „Patrie“ 19-ikén egyenesen felszólítja az olaszokat, mondjanak le Rómáról végkép. Ugyanazon nap híte járt Párisban, hogy a franczia kormánynak Lavalette úr által tett javaslata épen nem kedvező az olaszok reményeire nézve. Ezen javaslat abból állana : a pápa névlege souverainitása alá visszakapná elvesztett birtokait. Róma és sz. Péter öröksége egészen hatalma alatt maradna, de a világi kormány oly módon választatnék el az egyházitól, hogy amarra nézve oly két kamara állíttatnék fel, mint Francziaországban. Egyik választandó képviselőkből, a másik a pápa által kinevezendő senatorokból fogna állani. A senatus elnöke fogná vezetni a világi beligazgatást. Ezen terv az, melyet a pápa el nem fogad, s mely forradalmat idézne elő az olaszok között. A kölni lap brüsseli levelezője ezen tárgyban a párisi diplomatia egyik tagjától egy levelet látott, mely ezeket foglalja magában. A franczia kormány egy kiegyenlítési módot talált a senatussal, s ennek lehet köszönni, hogy e testület most megrójja a pápai kormány csökönyös mozdulatlanságát. A császár megüzené a senatoroknak, hogy csapatjait ki nem vonja Rómából, s állásán semmit sem változtat, sőt a pápának még nagyobb ajánlatokat akar tenni jelen birtokai alapján (t. i. a fent előadott terv szerint.) A félhivatalos lapok utasíttatni fognak, hogy ez értelemben szóljanak, (a „Patrie“ újabb czikke megerősíti ez állítást), s igyekezzenek bebizonyítni, hogy ez azon megoldás, mely mindkét félre nézve kielégítő. Azonban, folytatja a levél, nem komoly szándék ezen egész terv. A császár azért közlé a senatussal, hogy ezt egy lépéssel tovább vigye a római kérdésben. Annyival kevésbé lehet ez valósítandó programm, s annyival bátrabban lehetett közölni a senátorokkal, mivel tudta a franczia kormány, hogy Rómában el nem fogadják. A pápa kormánya semminemű alkuba nem bocsátkozik azokkal, kiket birtoka „rablóidnak nevez. Ugyanazon diplomata írja végül, hogy Antonelli és Mérodé nagyon harcziasan nyilatkoznak. Alkalmasint a májusban összeülendő conciliumban bíznak. —A világ minden püspökeinek Rómába hívását a franczia kormány csakugyan nem jó szemmel nézi. Most már a nyilvánosság előtt is kimutatja ezt. Maga a „Moniteur“ írja : A császár kormánya felvilágosítást kért Rómában a pápa azon körlevele tárgyában, mely összehívja e városba a világ minden katholikus püspökeit a vértanúk szentté nyilatkoztatására. E felvilágosítás szükséges volt, miután a meghívó levelek Francziaországban is közzététettek, anélkül, hogy a kormánynyal előlegesen közöltettek volna. Antonelli bibornok azt felelte, hogy a meghívás igen jó indulata, nincs semmi kötelező ereje s csupán a vallásos ünnepély okáért történt. A franczia kormány erre azt válaszolta, hogy nézete szerint a püspökök csak azon esetben hagyhatják el egyházmegyéjöket, s kérhetnek engedélyt eltávozni az országból, ha püspöki megyéjüket illető komoly érdekek szólítják Rómába. — Párisban 19-kén miniszteri tanács tartatott a császár elnöklete alatt. Mint az „Index“ levelezője értesül, a tanácskozás az állampapírok conversiója körül forgott. Ezen conversiónak fényesen kell sikerülnie, hogy az állam hitelét ne csökkentse, hanem emelje. Ezen siker előmozdítására jön megkísértve a kölcsönvétel Londonban, melylyel csak azért hagytak fel, mivel idő előtt köztudomásra jutott. Az állampapírok árfolyamát ennél fogva nem lehetett emelkedésben tartani, sőt közelebbről ellenállhatatlan csökkenésben vannak. E csökkenés igen rosz következményű lehet a conversiora, ennél fogva az állam hitelére. Ezen baj volt a minisztérium tanácskozásának tárgya. A financziális emberek közt sokféle hír szárnyalt e tanácskozás eredményéről , melyről bizonyost nem lehet tudni. Anynyi áll, hogy amint a miniszteri tanács két óra tájban szétoszlott, egy óranegyed múlva a 3 percentes állampapír árfolyama mintegy 60 centime-ot szállott alább s csak a Rothschild-háznak a zárlat felé történt nagyobb bevásárlásai emelték kissé feljebb. — A febr. 17-diki angol felsőházi ülésben Clarendon lord némely személyes észrevételek megtétele végett kelt fel. Ezen észrevételek Cavour grófnak nemrég közzétett leveleit és azon módot illetik, melylyel azokban a nemes lordról említés létetik. Vájjon ezen levelek valódiak-e, szóló nem mondhatja meg, valamint azt sem, minő czélra közöltettek. Szólónak azokban bizonyos kifejezések tulajdonittatnak melyek a parlament és a britt közönség irányában részéről felvilágosítást szükségesnek. Azon időben, midőn ezen állítólagos levelek írattak, s az azokban felhozott beszélgetések történtek, szólónak — mint britt külügyi titkárnak — szerencséje volt a britt kormányt a párisi congressuson egy rendkívüli meghatalmazott minőségében képviselni. Ezen állásában kötelessége volt, nézete szerint — semmi oly véleményt nem nyilvánítani, mely kormánya véleményével nem lett volna öszhangzásban, és semmi oly tanácsot nem adni, mely kormánya tanácsával ellentétben lett volna. Mindazokért, miket ott mondott, teljes felelősséget vállal magára, azonban semmi esetre sem lehet felelős olyanokért, miket nem mondott. A levelek tartalma szerint szóló arra bátorította volna Cavourt, hogy Ausztriával összekössön, azaz háborút kezdjen, midőn úgy nyilatkozott, hogy ha Piemont ezen politikát követi, Anglia támogatására számíthat. Az első üléstől kezdve Cavour mindig igyekezett Anglia és Francziaország meghatalmazottait arra rábírni, hogy Olaszország ügye a congressus elé vitessék ; megmondatott neki, hogy az összejövetel czélja az Oroszországgali békekötés, s hogy más tárgy nem kerülhet szőnyegre, sőt a tanácskozások bevégzése után sem lehetséges ezen kérdésbe bocsátkozni, mert a többi hatalmasság az ellen tiltakoznék. Ennek daczára is Anglia és Francziaország meghatalmazottai a szerződés aláírása után alkalmat nyújtottak az olasz ügyek feletti discussiókra, s Cavour jelentése szólónak a nápolyi és római kormányokra vonatkozó kifejezéséről igaz. Szóló azokból, miket ott és akkor mondott, semmit sem akar visszavonni; azonban az egész discussio eredménye csak abban állott, hogy a franczia és osztrák meghatalmazottak megegyeztek, miszerint csapataikat azonnal kivonják az egyházi területből, mihelyt ezt az ország békéje, s a szentszék tekintélyének megszilárdulása megengedik; ezenkívül a meghatalmazottak többsége azon nézet mellett nyilatkozott, hogy az engedékenység rendszabályai legtöbbet eredményeznének. Ezen sovány eredménynyel Cavour igen elégedetlen volt, fő- és egész törekvése lévén, felső Olaszországot Ausztria urasága alól kiszabadítani; e miatti boszankodását nem is titkoló, sőt egy ízben nyíltan kimondá, miszerint nem meri magát a turini parlament előtt mutatni , ha bizonyságot nem mutathat fel az iránt , hogy jelenléte a parlamentben valamit létrehozott. Ezen idő óta szóló naponkint találkozott Cavourral, s szívesen hallgatott a tárgyról, melyről egyedül értekezett egész lelkesedéssel, azonban e társalgásoknak nem tulajdonított oly fontosságot, hogy azokról kormányát értesitnie kellett volna, s e szerint részéről okmányilag semmi sem mutatható fel; azonban többször ismétlé a grófnak, hogy Angliának változhatatlan alaptétele: megtartani szerződésszerű kötelezettségeit, s magát mindig a népjogoktól vezettetni; e mellett azonban nem titkolt el a gróf előtt, mit egyébiránt mindenki tudhatott, hogy Anglia törekvése, Olaszországot az idegen megszállástól felszabadítani, a pápai és nápolyi kormányokat reformálni, s hogy e czélra erkölcsi támogatását oda kölcsönzi. Szólónak egyedüli kifejezése , mely háborúra izgatásnak vétethetett volna, e szavakból állott : „ha ti kelepczébe estek, mi kisegítünk benneteket“ ; azonban ezen kifejezés nem Piemontnak Ausztria elleni háborújára, hanem Ausztriának Piemontba teendő invasiójára vonatkozott, mely Cavournal rögeszme volt. Szóló ezen aggodalmakat eloszlatni akarta a Buo gróffal tartott beszélgetés felemlitésével, habár ez Piemontra épen nem volt barátságos, s midőn Cavour kérdé, mit tenne Anglia egy ilyen invasio esetében, szóló így válaszolt: „ha Ausztria Piemontba betörne, hogy ott a szabadságot lerontsa, akkor én az angol parlamentnek és az angol népnek ezen kérdésben gyakorlati bizonyítékával találkoznék.“ E szavaknak szóló akkor nem tulajdonított nagy fontosságot, midőn azonban Cavour leveleiben olvassa, hogy „Anglia ebben alkalmat látna a háború megnyitására, s hogy ezen háború népszerű lenne,mert Olaszország megszabadítását czélozná. .. Ha Palmerston és kormánya Clarendon lord nézetét osztja, akkor nekünk hallkan szeretnünk kell magunkat, 30 milliós kölcsönt kötnünk , della Marmora viszaérkeztével ultimátumot küldeni Ausztriának, mely ezt képtelen legyen elfogadni, s azután hadat üzennünk.“ Szóló becsületszavára állítja, hogy nem emlékezik, hogy mondhatott volna olyast, mely Cavour ily kifejezésekre ragadható. A magánbeszélgetéseknek ezen túlzott visszaadása némi mentséget és magyarázatot talál Cavour hazája szabadsága melletti égő lelkesedésében, s a törekvésben, barátai bátorságát fönntartani, hanem hogy szóló, mint ő felsége államtitkára, kollegái megkérdezése nélkül, s a józan emberi elme tanácsaival ellenkezőleg, s midőn tudta, — hogy a francziák császárja legtávolabbról sem gondol az Ausztria elleni háborúra, sőt azt sem kívánta, hogy ez a legatiókból csapatait kivonja, — egy országnak, melynek jót akart, ily öngyilkoló tanácsot adott volna, hogy Ausztriával, s annak Radetzky által vezényelt hadaival háborút kezdjen, a nélkül — hogy Angliának bármily segélyét is kilátásba helyezhetné, — oly kézzelfogható kábaság leendő, hogy megczáfolásra sem érdemes. Clarendonnak ezen nyilatkozatával a „Times“ igen meg van elégedve. A „Herald“ hisz ugyan a lordnak, azonban mégis gyanítja, hogy Cavour, mint ügyes intriguant, a lordtól bizonyos elővigyázatlan rokonszenvi nyilatkozatokat csalhatott ki, melyeket később ügyesen tudott felhasználni. A „Star“ feltétlenül hiszi Clarendon szavait, azonban azt gyanítja, hogy az olasz néha roszul értette az angol államférfiul, Clarendon pedig épen nem értette amazt. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Bécsi börze febr. 21. Adott ,í,ar, Adott /?.ar. Államadósság. __________tott-l . Sorsjegyek. ____---------Vasutak. A Tiszavidéki vaspályán. Gabonaárak 5V. osztrák érték............................... 65 30 65 40 Hitelintézeti 100 frt . . . 128 — 128 20 ------------- rVánni«»«i bahroevím iHiabninvi,• r •. . . 570 Metalliques ........................ 70 70 70 80 Gőzhajózási 103 frt ... 99 75 100 25 YaSUti menetek a délkeleti vaspályán. Czegled. Ind. 9 óra 25 perez reggel. d’ a pes 1 pmezon e iu ren. ®/»/« » . • ............................... a! In a a In Eszterházy herczeg 0 „ . . . Bécs—Temesvár. Szolnok. Ind. 10 óra 25 perez reggel. . . . . . „ Iguiv Leg- LegioonDTemzetl^0 CSi°n......................... 1Q7 ^ ioo ° 8 M ,t /in Becsből. Elindulás 6 óra 30 perez reg. 7 óra este. P.-Ladány. ind. 1 óra 23 perez délután. Alsó-ausztriai mérőny alant magas iqksu- BOrSjegyek............................... ~ ~ Pálffy » In ' ‘ ‘ ‘ p. 75 t. In Érsekújvár. Elindulás 11 ó. 56 p. reg. 12 ó. 45 p. éjj. Debreczen, ind. 3 óra délután. szerint J° .nt ~ ára . ............................... ““ 9?° £lary 40 n ... 37 - 37 50 PeBt. Elindulás 4 óra 5 p. d. u. Sóra 55 p. reggel. Tokaj. ind. 5 óra 36 perez délután. ——--------Lifennt.l..ár °' e-1860-ki ., 9 9 „ St. Génis gró ” • • • Czegled. Elindulás 6 óra 35 p. d. u. 8 óra 30 p. regg. Miskolcz. ind. 7 óra 42 perez este. Búza, bánsági . . - KWTM“**TM • • 71 20 71 75 Windischgrätz herez. 20 22 - 22 50 ÄÄÄU* ^ K.ss.-M.skdez-Debreczen-Czeg.éd. « “ ? • ■ 84- 87 5 05 5 50 Bánsági, horvát, szláv......................... 69 50 70 50 Waldstein gróf 20 „ ... 24 50 25 - Temesvár. ElindM^2 óra 10^ reggel. Kassa. ind. 4 óra 82 perez reggel. ” ui ' 83_ 87 4 955 50 68 50 69 ~ Keglevich gróf 10 „ ... 16 75 17 - Temesvár. Elindu.ll Irl 251ffld 6 óra 55 p. «»g. 8 f7^fujl «Lg 5 1515 25 5»/0 Lllyd 6ng . 89 - 91 - Váltók (devisek) Szeged Elindulás 21 óra 50 p. Éjjel 1 óra 10 p. dem. repriczen. ind. 12 óra 7 percedésben. KJ zsibácskai "•1 83 84 5 05 5 15 57„ Dugi hajózási ........................ Uli 96 “ három hónapra. Pest Elindislóra 1^ JerL X 9 ” 20 ” este ■ I«» 5» nü.78 I ISK. Bank záloglevelei 12 hónapra . . . 99 50 100 — Amsterdam (100 holl. frd . . . . 05 50 115 76 Érsekújvár.Elindulás 10*1 p. d. u. 12 „ 55„ éjjel. Szolnok-ind- 4 óra 45 percz délután Árpa, sörfőzésre . 67 69 2 75 3 — tv.. v KesZVenyek- Augsburg (100 déln. „ ) • • • • 116 80 116 90 Bécs. Megérkezés 5 óra 56 p. este. 6 „ 1., regg. Püspök-Ladány—Nagyvárad. n etetésre . . 64 66 240 255 Hitelintézeti ....................................... 200 80 203 Frankfurt (100 ,. . . . . 116- 116 10 . déli vasnálvány.-Ladány. ind. 12 óra 45 perez délben. Zab ..................... 47-48 1 70 1 75 Nemzeti bank...................................... 848 — 850 — Hamburg 1100 M. B. . . . . 102 20 102 40 ' ' iÉ fút » D' Nagyvárad, érk. 10 óra 10 perez délelőtt. Kukoricza. . . 79 - 83 3 50 3 80 Escompte bank...................................... 658 — 661 — London ( 10 L. St.) .... 137 — 137 10 „ „ Buda—Kanizsa. Czegéd érk 5 óra 45 nercz délután ut — 3 40 3 50 Lloyd........................................... 229 — 232 — p^ia noo frank ) . . . . 54 25 54 30 Buda- Elindulás 6 óra 45 p. reggel 5 óra — p. este: s ' p ' Költés - 325 Dunagőzhajózás.......................... . 438 — 439 — Székes-Fehérvár. Elind. 9 óra 8 p. reg. 7 óra 33 p. este: Czegléd—Arad. p ....................... . 7n Besti lánczhid...................................... 394 — 396 — Pénznemek. Kanizsa. Elindulás 2 óra 6 p. d. u. Czegléd ind. 5 óra 55 perez este. .. ' J aszaki vaspálya.........................•• 2142 2144 Korona................................................. 18 90 ------- Székes-Fehérvár—Bécs, Szolnok, ind. 4 óra 26 percz délután. pc ’ • _lamvaspálya . ......................... 276 — 277 — Császári arany..................................... 6 53 6 54 Székes-Fehérvár. Indul 9 óra 50 p. reg. Csaba. ind. 12 óra 7 pere délben. 51 Déli vaspálya...................................... 273 — 273 50 Napoleons d’or....................................... 10 90 10 96 Uj-Szőny. Elindulás 2 óra 30 p. d. u. Arad. ind. 9 óra 40 perez délelőtt. Dunavszállás Pesten feb. 21 9' 9' ó fel. Nyugati vaspálya............................... 154— 155— Orosz imperialok................................. 11 20 11 23 Bécs. Érkezés 8 óra 17 perez este. Szolnok ind. 4 óra 26 perez délután. „ Pozson febr. 20. 1' 7" 0 fel. Tiszai vasút............................................ 147 — 147 — Ezüst......................................................... 136 50 137 — Temesvár, február 15.2' 9" 0 fel.