Pesti Napló, 1862. április (13. évfolyam, 3641-3665. szám)
1862-04-20 / 3658. szám
I rány, párja 7—9 ftig, disznó zsir — 41—43 ft mázsája, disznó szalonna 36—38 ftig mázsája. Szeged, april 16. Legutóbbi hetivásárunk után az esős ideje miatt gyéren volt látogatva. Gabnaszállitmány kevés. A kukoriczát még mindig igen keresik; árpa és zab teljesen el van hanyagolva. Búzát is csak a gőzmalmok számára vásárolnak. 83—86 ftos búza 3 ft 80 kr—4 ft 20 krig, kétszeres 3 ft—3 ft 50 krig, rozs 2 ft 50— 80 kr, árpa 1 ft 80 kr—2 ft 20 krig, zab 1 ft 40—55 kr, kukoricza 3 ft—3 ft 20 krig. Pécs, april 12 én. Búza 3 ft 65 kr—4 ft 5 kr, kétszeres 3 ft 50 kr—3 ft 60 kr, rozs 3 ft 40 kr—3 ft 50 kr, árpa 2 ft 40 kr—2 ft 50 kr, zab 1 ft 60 kr—1 ft 70 kr, kukoricza 3 ft 20 kr—3 ft 40 kr, hajdina 2 ft 50 kr, széna 2 ft, szalma 1 ft. — Báró Eötvös József a máramarosi ruthenektől számos aláírással ellátott következő iratot vett: „Méltóságos Báró úr! Egy édes hazánk nemzeti szineivel ékített medvebőrt küldünk Méltóságodnak Máramaros bérczei közül, azon kérelemmel, hogy a máramarosi ruthének kebelében Méltóságod iránt élő hála némi jeléül ezen csekélységet kegyesen fogadni méltóztassék.“ „Méltóságod elnöke volt az 1861. évi országgyűlés által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött azon bizottmánynak, mely aug. 1-től igényeinknek teljesen megfelelő törvényjavaslatot terjesztett elő, és igy a bizottmány és elnöke iránti hazafiui elismerésünk zálogát is Méltóságod kezeihez juttatjuk.“ „Mély tisztelettel maradván Máramarosban 1862. mártius 1. napján.“ (Következnek az aláírások,) hogy a Mexikóban tervezett forradalmat csak mexikói polgárok szítják Európában. Az elnök mindamellett kötelességének tartja a szövetségesek irányában legjobb szándékkal s teljes nyiltsággal kimondani abbeli meggyőződését, hogy monarchiai kormánynak, mely Mexikóban idegen hajóhadak és seregek jelenlétében netán fölállittathatnék, legkisebb kilátása sem volna biztosságra s fenmaradásra, másodszor pedig, hogy ily monarchia állhatatlansága még növekednék, ha a trónt nem mexikói eredetű személynek szánnák, és végre, hogy ily körülmények közt az új alkotmánynak ismét össze kellene omlani, hanem ha európai szövetségekre támaszkodhatnék, melyek fegyveres európai monarchikus beavatkozás állandó politikáját nyitnák meg, oly politikát, mely az amerikai szárazon uralkodó alkotmányos rendszerre nézve múlhatlanul sértő s gyakorlatilag ellenséges lenne. Ily állapotot inkább lehetne a mexikói forradalom kezdetének, mint végének tekinteni. E nézetek az amerikai társadalom politikai érzületének és szokásainak némi ismeretén alapulnak. Kétségtelen, hogy ilyesetben hazánk állandó érdekei és rokonszenvei a többi amerikai köztársasághoz csatlakoznának. Nem szándékozunk ez alkalommal előre megmondani, hogy a kérdéses terv következtében hogyan folynának az események mind e szárazon, mind Európában. Elég megjegyezni, hogy az elnök véleménye szerint, a legutóbbi század történelmének kiváló vonása: e száraz fölszabadítás az európai befolyástól. Nem valószínű, hogy a nyomban következő században egy ellenkező irányú forradalom sikeres legyen, holott Amerika népessége oly gyorsan szaporodik, az ország segédforrásai szintoly gyorsan fejlődnek s a társadalom folyvást a demokrata amerikai alkotmány alapján képződik. Fölösleges volna a szövetségeseket azon valószínűtlenségre is figyelmeztetni, hogy az európai nemzetek ilyen, az ellenforradalomnak kedvező politikát saját érdekeire nézve folyvást kedvezőnek tartsanak, és fölösleges azt is megjegyezni, hogy bármennyire óvakodjanak is a szövetségesek szárazi és tengeri erejükkel Mexikóban hazai forradalmakat elősegíteni, az eredményt mégis ezen haderőknek — bár más czélból eszközlött — ottani jelenlétére kellene viszszavezetni, mert bizonyosnak tekintendő, hogy jelenlétük nélkül ily forradalom alkalmasint be nem következett, sőt reá még csak nem is gondoltak volna. Igaz, hogy az Egyesült Államok senatusa jóvá nem hagyta az elnök által javasolt határozott intézkedéseket, melyek szerint a fennálló mexikói kormánynak segélyére lettünk volna, hogy — a szövetségesek beleegyezése mellett — mostani zavaraiból kibontakozhassék. Ez azonban csak beligazgatási kérdés. Viszás volna e jóvá nem hagyást annak jeléül tekinteni, hogy e kormány körén belül vagy az amerikai nép közt komoly véleménykülönbség uralkodik azon hő óhajra nézve, hogy e földön a köztársasági rendszer biztosítassék, gyarapodjék s fenntartassék. Maradok, stb. William H. Seward, Gazdasági s keresked. tudósítás. Pest, apr. 19. Hideg borongó idő. A víz növekedik. Az időjárás által okozott károkról minden felülről érkeznek a panaszok. Kanizsa környékén f. hó 14-én éjjel hideg zivatar volt, reggelre hó borita a földet, s még ugyanazon napon is sűrűen havazott. A gyümölcsfák virágai elfagytak. — Aradon 16-kora virradólag dér és fagy volt, mi a gyümölcsfákban sok kárt tett. A ménesi hegyek felett ezalatt azonban folytonosan felhők lebegtek, s igy a szőlőknek a fagy tán nem ártott. Aradon 17-kén valóságos téli idő, havas, zuzmarás hideg volt. Mindennemű virágzó növényt nagy csapás ért. — Tegnap az ünnep miatt a gabnaüzlet csöndes. A búzát illetőleg a hangulat szilárd; az eladók ragaszkodnak a bejegyzett árakhoz. Rozs 1800 m. 77—78 ftos adatott el 3 ft 30 krjával. Pesten e hét folytán tartatott marha heti vásár alkalmakor volt 462 ökör — párja 140—265 ftig, 66 tehén, párja 110—135 ftig, 86 borjas tehén dar. 60—145 ftig, 2000 sertés — 30—34 kr fontja, 540 borjú, párja 22—34 ftig, 774 bá Tárcza. Az új földesúr.*) Regény. Irta Jókai Mór. (Folytatás.**) Mit neveznek Archimedesi csavarnak? Straff úr a múltkori scéna után csaknem öszszeverekedve doctor Grisákkal és Maxenpfutschschal, azt gondolta ki, hogy két napig nem ment haza a szállására. Csak a harmadik nap estéjén szólt be a házmesterhez, hogy hányszor kereste azóta doctor Grisák és Maxenpfutsch úr. A doctor úr kereste azóta nyolczszor, Maxenpfutsch úr pedig minden fél órában, még éjfélkor is. Ezt gondolni lehetett. Straff föltette magában, hogy még ma sem fog otthon halni. Pedig már az elmúlt két éjszakát is egy sörkocsmában a padon hálva tölte, mert pénze nincs fogadóba szállni. Egész disponibilis cassája áll egy legújabb divatú negyedrész bankóból, melyből nem igen futja ki vacsorára egyéb egy pár Kreuzerwirstlinél, obligat seres stiklivel együtt. A kalandor nevette magában a dolgot, amint az utczán végig leggerezett (schlendern, flanér.) „Nincs több egy felnégyelt bankótöredékemnél s azon gondolkozom, hogy két pár krajczárkolbászt hozassék-e és egy pohár sert, meg egy stinkadorest, vagy egy pár virstlit, de két pohár sert és semmi stinkadorest ?“ „Pedig csak ki kellene a kezemet nyújtanom, hogy rögtön negyvenezer forint legyen a markomban, s akkor beülhetnék az első hotelbe s olyan traktát csaphatnék, hogy híre menne.“ *) A fordítási jog fenntartatik. »*) Lásd a „P. N.“3. 4. 6. 7. 8. 9. 12. 13. 14. 16. 17. 20. 21. 23. 24. 25. 28. 29. 30. 33. 85. 36.37. 38. 40. 41. 44. 45. 47. 49. 53. 54. 57. 59. 61. 64. 65. 68. 70. 72. 74. 77. 78. 80. 71. 83. 85. 86. 87. 88. 89.90. számait. „Negyvenezer forint szép pénz.“ „De ha négyezeret ki kell belőle adni Grisáknak, ötezerötszázat Maxenprutschnak, ezerötszázat alkalmatlan aprócseprő hitelezőknek, harminczezer sem marad belőle.“ „Hanem még az is szép pénz.“ „Még azzal is megnagyságosulaznak akárhol.“ „De hátha még várunk s engedjük nőni a füvet. “ „Az az archimedesi csavar szép találmány.“ „Igen jó az, mikor az embert olyan nagyon utálják, mint engemet Ankerschmidt.“ „Oh elég gazdag ember, marad neki még egy milliója, ha azt a hatvanezer forintot kidobta is.“ „A leányát pedig nagyon szereti.“ „Ha már valaki két harmadát megtette az útnak, valószínűbb, hogy a harmadikát is előre teszi még, minthogy a két elsővel hátramenjen.“ „És hát legroszabb esetben is a negyvenezer forint már itt van, azért csak az üres tárczát kell kinyitni, hogy belerepüljön.“ „Tehát csak az a kérdés még: várjon még ma Kreuzerwirstlie és hatvanezer forint, vagy pedig negyvenezer és pompás vacsora ?“.......... Noha erre a kérdésre nehéz volt határozatot hozni; tehát a sors kegyeskedett segítségére jönni egy nemző alakjában, a kit mi Maxenprutsch név alatt ismerünk. — Megkaptam önt valahára! kiálta egyszer valaki félöröm, feldült hangján az őgyelgőre, s midőn a galléron kapott férfiú hátratekintett, Vendelin barátját látta maga előtt. — No csakhogy ráakadtam! Kerestem önt mindenütt minden kocsmában, minden kávéházban, ahova járni szokott, lesbe álltam a szállása előtt. Hol volt ön ? hol rejtőzött ? No már most nem szabadul tőlem , amíg doctor Grisákkal ki nem egyezik. S menten alá is dugta a kezét Straff úr karjának, eként bizonyítva be, hogy e barátságos érintkezésből tényleg nem lehet menekülni. — De uram! pattogott Straff, mit erőszakoskodik ön velem ? Én nekem nem gyámapám, hogy odavigyen, ahova nem akarok menni. — No no no, csak semmi tüzeskedés! Majd mindjárt meg fogja ön tudni, hogy mije vagyok én önnek. — Hát hitelezőm no! Ugyan nagy érdem. Én nem félek ettől a nemétől a fenevadaknak. Pereljen ön be. — Csak legyen szépen nyugodt. Nem vagyok önnek hitelezője. Nézze itt a levél a zsebemben, ebben, küldöm mind a tíz váltót Ankerschmidtnek. Ő majd kifizeti azokat nekem. Tanácsot is adok neki, hogy mit csináljon velük. Ne pörölje be egyszerre, hanem mindig csak egyet egyet; ön soha sem fog fizetni, hanem becsukatja magát. A hitelezőknek joga van önt egy évig saját költségén csukva tartani. Egy év múlva beperli önt a másik váltóval, akkor önt megint becsukják, és így tovább. Tíz évig van ön biztosítva koszt és gyártély felöl, ha addig meg nem unja. Mégis csak vagyok én önnek valamije, ugyebár? Straff egészen képesnek hitte Vendelin barátját e fenyegetés kivitelére, ahogy a szemei forogtak. — Akkor aztán nincs szüksége Ankerschmidtnek önnel egyezkedni. Lehet ön felől nyugodtan, mert az adósok börtönébe nem parancsolják a fereséget a férje oldalához. Hát jön e doctor Grisákhoz kedvesem ? hee ? — Majd meglátom. — De nézzen utána, hogy rögtön meglássa, mert én miss Natalie férje vagyok, s az engem megöl, ha vagy a pénzt nem viszem haza, vagy önön boszut nem állok. Ez csakugyan erős indok volt. Akit otthon oly veszedelem vár, az nem gyakorolhat az utczán irgalmat. — No — hát, az ördög nevében — menjünk ! — Végtére ! Hanem én nem tágítok ám öntől. — Nem bánom, menjünk karon fogva. Hol van szállva dr Gzisák ? — Az arany báránynál. — Odáig gyalog nem mehetünk, bérkocsit kell fogadnunk. — Nagyon jó, legalább annál kevesbbé szökhetik ön el tőlem. — Van önnél pénz? — Oh igen. Ámbár ez az ön kiadása volna igazság szerint. — Valóban. — No de nem bánom, ha megfelezzük. Hahaha! megfelezzük ? Alig hiszem, hogy nálam kifussa. — Hát mennyi pénze van ? — Egy firtli .... — Egy firtli! Semmi több ? És nem akar negyvenezer forintot elfogadni? No ön csakugyan ördöngös egy ficzkó! Az utolsó garasig hagyja menni a játékot. — Itt jön egy bérkocsi. Aztán csak arra az egyre kérem, hogy ne jöjjön be velem ezúttal Grisákhoz; ön mindig rontja a maga spieszburgeres mohóságával az én üzletemet. Mikor az ember alkuszik, úgy kell tennie, mintha nem volna szüksége arra, amit követel. Ön képes volna kivakkantani, hogy az utolsó filléremnél vagyok, s még lealkudtatna az eddig megajánlott összegből. — No jó. Be nem megyek önnel. De az ajtóig elkísérem, amíg belép , mert én már mindent felteszek önről. — Hanem már most kínáljon meg egy szivarral, mert nekem nincs. Néhány percz múlva az arany bárány fogadó előtt szállt ki a bérkocsiból Orestes és Pylades. A kapus, Vendelin úr örömére mondá, hogy a doctor úr itthon van: épen most kapott egy telegrammot. Fel is kisérte Straffot mindjárt a mondott numeráig, s csak akkor nyugodott meg, midőn látta őt belépni az ajtón. Azután lement a bérkocsishoz, s elszánta magát a bérkocsiban ülve várni meg barátját, míg kijön. Straffer doctor Grisákot az ablak felé fordulva találta, ki úgy látszik nagyon érdekes tanulmányt talált abban, hogy este az utczai lámpásokat nézegesse. — Szép jó estét doctor! köszönt az érkező. Grisák a vállán keresztül hátranézett s azt mondta rá, hogy : — Servus! Um, de nagyra tartja magát. Straff ur nagy bizalmassággal veté le magát a pamlagra s discursust kezdett. — Nos doctor ? Hát mit csinál az archimedesi csavar? — Széna-e vagy szalma? — Negyven-e vagy hatvan? Erre hirtelen megfordult a sarkán a doctor, s üregeikből kikelt szemekkel meredve a kérdezőre , förmedt rá : — Elmehet már ön zabot hegyezni Siléziába! Nem kell már önnek sem archimedesi csavar,sem negyvenezer forint, sem negyven réz krajcrár Ma éjjel meghalt önnek a felesége. Azzal odaveté eléje a telegrammot : „Hermine éjfél után 2 órakor meghalt.“ Straffnak legelőször is az jutott eszébe : nem lehet-e ez mesterfogás a doctortól, az ő megijesztésére, hátha ő maga táviratoztatott igy magának megrendelésre. Ennélfogva mosolyogva kérdezé : — Nem lehet ez tréfa, doctor úr ? De már ez aztán kihozta minden türelméből a jámbor Treboriánt! — Takarodjék ön innen, ön ostoba, marha, gazember! Az ön veszett őrültsége tizennégyezerötszáz forintért lopott ki a zsebemből, ami már benne volt. Ön szemtelen, akasztófára való, sat. sat. sat. Hallott ugyan már Straff úr hasonló hizelkedéseket másutt is, de oly compact tömegben, mint ezúttal, még soha. Végül a düh, mely oroszlánokat szül, annyira potentiázta doctor Grisák tetterejét, hogy midőn a phrasisokból kifogyott volna, nehogy azokat elöl kelljen kezdenie : megragadá Straff barátját nyakánál fogva, s úgy kilökte az ajtón, hogy az kettőt ugrott bele. Straff úr, e barátságtalan expeditió után, amint a lökés közben félszemére csúszott, kalapja alól előre tekintett, amint két keze ujjhegyeit mellénye zsebébe dugta , elmosolyodva mondá magában : „E szerint mégis csak a Kreuzerwirstlinél kell maradni!“ Azzal fütyürészve haladt le a lépcsőn. A mint Vendelin ur megpillantó, ugrott ki a kocsiból s sietett eléje. — Na ? Na ! Megvan ? Midőn e kétségbeeséssel és reménynyel torzitott arczét megpillantó Straff úr, meg nem állhatta, hogy hangosan fel ne kaczagjon. Megfogta a két vállát a bámuló férfiúnak, úgy kaczagott a szeme közé : — Hahhahaha, hahhahaha! Ön ugyan mulatságosan járt, kedves barátom. Az éjjel meghalt a feleségem. Agyiő negyvenezer forint. Már most frakkereztessen, a hova akar. (Folytatása következik.) Különfélék. Pest, april 19. *Flackbart Károly szepesvármegyei lakos legfelsőbb engedély folytán : Rónaira változtatta vezetéknevét. * Tegnap, mint üdvözítőnk halálának ünnepén, a kedvezőtlen idő daczára is rendkívüli sokaság töltötte meg mind a kath. mind a prot. templomokat. Az egyetemi egyházban a szent sír körül gyászruhás kardos ifjúság álla őrt. * Majáth György ő exója Bécsből Pécsre visszaérkezett, s a pécs-kanizsai vasútvonal előmunkálatai iránt remélhető engedélyt illetőleg a a „P—i L—k“ szerint igen megnyugtató híreket hozott. * L a s s e 1 brassói képviselőnek — ki a szász nemzeti egyetem gyűlése elé terjesztett liberális különvéleménye miatt — odahaza igen népszerűvé lön. Brassóba érkeztekor az ottani legelőkelőbb családokhoz tartozó, mintegy 400 ifjú fáklyászenével akart tisztelkedni. Azonban a hatóság — mint az „Arader Zig“-nak írják — e tisztelgést politikai tüntetésnek révén, a szándékolt fáklyászenét betiltá. * Jász-Berény város képviselő testülete a magyar írói segélyalaphoz 400 főnyi alapítványnyal járult, s az idei kamatokat már be is küldé. * A csak nagy lassan épülő lipótvárosi bazilika ügyében az egyház-építtető bizottmány a napokban tanácskozást tartott az alpolgármester úr elnöklete alatt. Az utóbbi két év alatt az építésre összesen csak 67,734 ft 43 kr fordíttathatott, mivel több pénzkészlet a bizottmány rendelkezése alá nevezett czélra nem folyt be. A bizottmány ajánlá a városi tanácsnak, adna be folyamodványt a helytartósághoz azon 34,832 ft 33 kr mielőbbi utalványoztatásának kieszközlése végett, amelyet Ő Felsége a vallási pénzalapból 1858. márt. 9-én engedményezni méltóztatott, — hogy ez által a basilikának csaknem teljesen félbenszakadt továbbépítése újra némi lendületet nyerhessen. (II.) * A „Kolozsvári Közlöny“ legújabb számának homlokán a következő intézvényt volt kénytelen közleni : Evn. sz. 69. 1862. Tekintetes Dózsa Dániel urnak, mint a „Kolozsvári Közlöny“ szerkesztőjének. A „Kolozsvári Közlönyének idei 57 dik számában megjelent vezérczikk több oly tételeket tartalmaz, melyek a jelenleg e honban létező kormányforma irányában, ellenszenv előidézésére és szítására, valamint vonatkozólag a csend és rend megzavarására is vannak irányozva. Minthogy pedig egy ily, a közcsend és rend fenntartására káros befolyással levő tény el nem tűrhető, ennélfogva a tekintetes szerkesztő urnak az 1852-ben május 27-kén megjelent sajtótörvény 22-ik §-a értelmében az erdélyi felséges kir. főkormányszék elnöksége nevében Sz. György hava 14-én 350. elnökségi szám alatt kelt magas rendeleténél fogva, az első írásbeli megintés adatik, mely írásbeli megintést a fentnevezett lap legközelebbről megjelenendő számába fölvenni a tekintetes szerkesztő urnák meghagyatik. Kolozsvártt Sz. György hava 15-dik napján. A cs. k. rendőrbizottság elnökétől. Lunaczek Hubert, cs. k. rendőrbiztos. * Eszéken — mint a Ll.-nak írják — folyó hó 16 kán esti 7 óra 35 perczkor a kissé felhős égboltozaton egy kisebb ágyúgolyó nagyságú, s körülbelül három lábnyi hosszúságúnak és két hüvelyknyi szélességűnek látszó égő uszályu meteor futott végig zajtalanul keletről nyugatnak, míg végre a felhők között eltűnt. Uszálya rendkívül gyönyörű volt, s különböző, de leginkább kékes szineket játszott. * Varads megye közgyűlése a horvát szlavón kanczellária működési köre ellen jegyzőkönyvileg tiltakozott, s tiltakozását a legközelebbi országgyűlés elé terjeszteni, s a haza minden helyhatóságával körlevelek által tudatni elhatározó. — Bécsből vett hírek szerint az erdélyi udvari kanczellária a nagyvárad-kolozsvár-brassói vasúti vonal mellett nyilatkozott. * A „Monde Illustré“ czimű párisi lap legújabb számát Hugo Viktor arczképéért lefoglalták. — Komárom, ápril 18. Ma hajnalban 1/24 órakor csekély földrengést éreztünk, mely 4 órakor hasonló csekélységben ismétlődött. Az ágyak megmozdultak és kalitkáikban a madarak ülőveszszőikről lepotyogtak. Tapasztalás és észlelés szerint nálunk e földrengések leginkább árvizes években fordultak elő, s a mostani földrengés is a Csallóközben elterült rendkívüli árvíznek lehetett eredménye. Tegnap éjjel meglehetős fagy volt, alig hiszszük, hogy e fagy a gyönyörű virágzásnak indult fákra nézve káros ne lett volna. Vetéseink egyébiránt szép reménynyel kecsegtetnek , csak a még bekövetkezhető fagyoktól lehessenek megkímélve. Időjárásunk már több nap óta szeles, hideg és többnyire esős. R. * Az idei pesti lóversenyek elhalaszthatlanul jan. 5. 7. és 9 ik napjain fognak megtartatni. — A nézőhelyiségeket újra kényelmesebbre és tágasabbra építik. * Az igen elhanyagolt és ronda állapotban lévő budai Dunapartot közelebbről rendbehozni s szabályozni fogják. A Marosszék választott pénztárnoka Bereczki László ur közrebocsátá azon széknek a provisorium előtt tett bevételeiről s kiadásairól, számadásait, a szék bizottmányának e részben azelőtt kimondott kivonatához képest. Miután a bizottmány többé nem létezik, a számadás a szék egyes községeihez küldetett meg főként azon elvből, mert a tett költségek egy része a székely községek önkéntes ajánlataiból fedeztetett, s így a pénz hová költéséről maguk az egyes községek is közvetlenebbül voltak érdekelve. A számolat szerint az önkéntes ajánlatkép felvett összeg 5166 ft 90% krra ment. A kormányszék által különböző czélokra utalványozott összeg 5369 ft 17 kr, különféle bevételek, bútorok k árából, rabok munkájából stb. 1451 ft 71 kr. És így Marosszét, mely szinte kilencvenezer lelket számít, nyolcz hónapon át csak mintegy 12.000 forintot költött összes közigazgatására, törvénykezésére, börtönére, rabjaira,mindennemű kiadásaira; annyi összeget, amennyit hasonló idő alatt azelőtt egyetlen járáshivatal elköltött, oda nem számítva azon roppant napi- és fuvardíjakat, melyeket a cs. hivatalok vettek, mig az alkotmányos tisztviselők csekély napidija a szék bizottmánya által az 1821-ki normativum szerint volt megállítva, hol például egy alkirálybiró napidija 2 ft, egy hullóé ft 20 kr stb. Várjon nem volt igaza báró Brucknak, midőn azon fölfedezésre jött, hogy a birodalom zavart pénzügyein csak az alkotmányos kormányzás segíthet ? jegyzi meg a „Kolozsvári Közlöny.“ * Az állam-vasúttársaság tudatja velünk, hogy május 1 jétől kezdve a Ferdinánd éjszaki vaspályával összeköttetésben, a délnyugati vonalon, Bécs és Baziás között járó gyorsmeneteken kívül az éjszaki vonalon is Bécs, illetőleg Brünn és Bodenbach között szintén személyszállító gyorsmenetek közlekednek, melyek a külföldi vaspályák gyors meneteivel összeköttetésben vannak. E gyorsvonatok Bécsből naponkint d. u. 1 óra 30 perczkor indulnak el, s Prágába esti 10 óra 13 percz, Bodenbachba éji 1 óra 18 perczkor érkeznek. A többi személyszállító vonatok indulási ss érkezési idejét illetőleg is változtatás történik május 1-jétől kezdve, mikről olvasóink lapunk hirdetéseiből bővebben értesülhetnek. — Ahlquist jeles finn tudós, nyelvész és északi utazó több idő óta fővárosunkban mulat s nyelvünket tanulja. Már 1858 óta tagja akadémiánknak. * A londoni világkiállítási palotában egy nagy csomag gyapot meggyulván, a palotát is veszély fenyegette, azonban a tüzet nagy ügygyel bajjal mégis sikerült elnyomni. * Az „Alföld“ jelenti, hogy a Csernovics-féle mácsai uradalmat a Blaskovics-család veszi meg. * A kolozsvári lapok után mi is írtuk azon hírt, hogy a brassói község elhatározta volna képviselőinek a szász nemzeti egyetem gyűléseibeli visszahívását.A brassói lap azonban ez ügyről mitsem tud, s ezt írja : „Ha jól éresültünk, úgy az egyetem legutóbbi határozatairól a részletes tudósítás bécsi lapok útján érkezett Brassóba. Csak ha küldötteinktől hivatalos értesítést nyerünk, világosittatik fel ez ügy s tétetik lehetővé tiszta nézetet fejezni ki az egyetem határozatai felől.“ * Bécsben Zamarski és Dittmarsch kiadásában egy igen díszes kiállítású album jelent meg, mely a XVI i. század első feléből a nevezetesebb uralkodók, államférfiak, egyházfejedelmek, hadvezérek s reformátorok kéziratmásait — facsimiléit — tartalmazza. E nagybecsű album czíme: Album de facsimile des Régents, Capitaines et hommes d’ État depuis l’ an 1500 jusq’en 1576. Dessines sur les originaux, et expliquens par Charles Oberleitner, employé au ministére des finance des s. m. i. r. d’ Autriche. Vienne 1862. Imprimerie de L. C. Zamarski et C. Dittmarsch. E facsimilék mint részint császári levéltárak, részinti magán kéziratgyűjtemények eredeti példányai után készültek , s az album a történeti nevezetességű nagy férfiak saját kéziratai mellé, érdekes történeti mozzanatokat is hoz azok életéből. Mik bennünket közelebbről érdekelnek, itt találjuk Corvin Mátyás, Ilik Lajos, Zápolya János és János Zsigmond királyok, továbbá Anna - Izabella királynők, Báthory István, Martinuzzi György, Török Bálint, Csömöri Zay Ferencz, Verbőczy István, Csáky Mihály, Nádasdy Tamás, Ujlaky János, Jurisics Miklós, Castaldo János, Zrínyi Miklós, Magócsy Gáspár, Schwendi Lázár, Kerechenyi László, stb. kéziratmásolatait. Ez album összes 340 facsimilét tartalmaz. Ára nincs velünk tudatva (M. D.) * Reményi Ede berlini diadalait illetőleg érdekes levelet intézett a „Zenészeti Lapok“ szerkesztőjéhez. Azon részletet, melyben Reményi a porosz király előtti játékát írja le, ime itt közöljük : „Másnap este egy udvari hintó jött értem, hogy elrobogjon velem a király palotájába. Ez nem annyira királyilag vakító fényes, mint művészi szempontból dicső, nagyszerű; itt nem az üres pompa, de a művészet s müszlés díszeleg. Egy kis terembe vezettek, de alig voltam ott pár perczig, s már a nagy maestro Meyerbeer is megérkezett; mellén és nyakába akasztva volt vagy negyven különféle rend, melyek annyira ellepték frakkjának posztóját az előtérben,hogy abból alig lehetett valamit látni; minden tündöklőtt az aggastyánon, de azért azt hiszem, geniusa marad neki örökké legtündöklőbb rendjele. Utána megérkezett Artot Desirée k.a. s Bulow is, s csakhamar az egész társaság teljes számban együtt volt. Kévésig beszélgettünk és beszéd közben Meyerbeer Artot-hoz fordulva így szólt hozzá : „ce soir nous allons entendre des belles, des divines melodies hongroises“ (ma este gyöngyörű isteni szép magyar dallamokat fogunk hallani.) — Utánna Artot mondott egy bókot, de azt már elfelejtettem-------én csak a maestróra figyeltem, ő volt az én csillagom, mely előttem mindent elhomályosított.-------Kevés idő múlva a király hivatott, s — par ordre du rei — (a király parancsára) megindultunk. Midőn a nagy lépcsőzethez értünk , bámulat fogott el, szemeim leszegezve maradtak, s nem bírtam tovább menni, mintha lábaim le lettek volna szegezve. Kérded mi volt ott oly csodálatos? — Talán a fény, pompa ? — Oh nem! ahoz hozzá vagyok szokva, abból láttam már eleget, s nem egy hamar csodálkozom többé rajta. A gazdagság, fényűzési készlet majd mindenütt egyforma, legfeljebb egyiknél gazdagabban aranyozott és drágább szövetű bútorokat találunk , mint a másiknál. Voilà tout! — és ezen örökké nincs mit megcsudálni. A mi engemet meglepett s egy helyre szegzett, az a lépcsőzetnek komoly klasszikus stylusa volt, s a nagyszerű müszlés, mely az egészen elömlött. Itt remekelt a szobrászat, s Rauch géniusa lebegett körültem ; itt vannak azok a világra szóló győzelmi szobrok ; itt van nagy Fridisk mellszobra ugyanazon művésztől, szóval : az egész lépcsőzet a legszigorúbb s meglepőbb dórai stylusban van kiállítva. „Itt tudnék én hegedülni, itt tudnám elpanaszolni bus hangokban hazám s szivem fájdalmait; minek visznek el innen tovább engemet; minek kinak a király termébe ? lépjen ki a király e klasszikus lépcsőzetre, én majd lent megállók ... játszani fogok ... és azon elfeledhetlen győzelmi szobrok a legszebb s leglelkesitőbb hallgatóságot fogják majd képezni.“ ... Ily s hasonló ábrándképek, eszmék czikkázták át lelkemet, midőn rövid percz múlva fölébredek a mámorból, s tovább haladtunk. Mit használt mind ez álom! meg kellett jelennem a királyi teremben, hol többé semmi sem tett reám hatást . . . nem a fényben úszó terem . . . nem a csillogó társaság . . . Csak egy dolog, — de azt nem mondom itt el, csak szóval fogom veled közleni .... Végre a hangverseny elkezdődött; egy pár számnak csakhamar vége jön, s rám került a sor ... a férfiak s nők kivétel nélkül megbámulták magyar ruhámat... én tiszteletteljesen meghajtom magamat a király s királyné ö Felségeik előtt, ki is kegyteljesen intett, s midőn Meyerbeer megütötte az első hangzatot a zongorán, egészen siri csend jön. ... Azért mondom: siri csend, mert tudnod kell, hogy ily alkalmakkor és itt nem szokás a csend,mikor zene van. — Én játsztam . . . Meyerbeer pedig kísért a zongorán ... és aztán . . . hogy aztán mi történt? . . . no már édes barátom engedi meg, de ezt itt le nem írom. ... le nem írhatom, s leírni tiltja az, mit szerénységnek szokás nevezni. . . . stb. Reményi Ede NEMZETI SZÍNHÁZ. April 21-re van kitűzve: „IV. László.“ Dráma 5 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ Apr. 21-re van kitűzve: „A szerelmes kántor.“ „A jó barátocskák.“ Uj franczia paródia. Politikai események. ANGOLOK SZAG. London, ápril 15. — A Derby-Disraeliták elleni támadás a szabadelvű lapok részéről az elsőbbeknek az olasz kérdésben tanúsított gyanús magatartásuk miatt folytonos. A dicsvágyóbb toryk természetesen igen keveset adnak Olaszország nemzeti consolidatiójára, sőt mint a „Herald“ egyszer másszor nyíltan ki is mondá, letettek már a reményről is, hogy az elűzött fejedelmek valaha restauráltathassanak,azonban büszkeségekkel épen nem ellenkezik kaczérkodni magával Antonellival is, s kezet szórítani már Maguivel, csakhogy ez által két szavazatot vásárolhassanak s ekként lassanként a többséget, s ezzel a kormánygyeplőt kezeikbe nyerjék. A szabadelvűek, kiknek többségük az alsóházban mind biztalanabb kezd lenni, a toryknak ezen taktikáját hallatlannak találják, s azért erkölcsi elszomorodással rontanak rájuk. így a „Times“ egyik tudósítója ekként nyilatkozik a toryk ismeres hallgatásáról: „Ezen hallgatásnak két oka lehet: vagy azon veszélyes játékot űzik a konservatívok, hogy a minisztérium megbuktatására a katholikus pártot használják, s pedig azon határozott szándékkal, hogy czélhoz jutva azután a felhasznált katholikusokat végkép cserben hagyják, más szóval : a katholikusok segélyét csalárd módon szerzik meg, vagy szándékosan rejtegetik a közönség előtt külföldi politikájukat, jól tudva, hogy annak támogatását lehetetlen lenne igénybe venniük, ha e politikát egész meztelenségében felmutatnák. Egyébiránt bármelyike legyen is ezen okoknak a toryhallgatás szülötte, a közönségnek értelmes felvilágosítást kell kivánni ama politikáról, melyet a konservatívok ily magas jelentőségű európai kérdésben követni akarnak.“ A „Globe“ ugyanezen kérdésben írja: „Nem kétkedünk a felett, hogy a toryk, ha hatalommal bírnának, az olasz királyság szétdarabolását elősegítenék, s a pápa világi hatalmát fentartanák. Távol attól, hogy Palmerston lord külügyi politikáját helyeseljék, habár ezt a képviselők háza előtt bevallani nem merték, s habár jelöltjeik a választási szószékeken a mellett nyilatkoznak , azért mégis a toryk vezérei ezen politikát szívükből gyűlölik. Soha se vártuk tőlük, hogy Olaszország szabadsága iránt rokonszenvvel legyenek, hanem az, mit tőlük mi, a közönség, s a hozzájuk tartozóknak jobb része benn a képviselőház