Pesti Napló, 1862. április (13. évfolyam, 3641-3665. szám)
1862-04-03 / 3643. szám
A bécsi lapokból. ’ Az államminiszter értekezleteinek, melyekben több képviselő is részt vett, két eredménye volna : egyik, hogy a bankkérdésből nem támad kabinetválság; a másik, hogy a miniszter felelősségről törvényjavaslat fog a birodalmi tanács elébe terjesztetni. Megfogható, ha Plener úr nagy áldozatot követelő alkudozásai miatt tiszttársai nem hajlandók tárczáiktól szabadulni; de azt már nem értjük, hogy miért szokott a bécsi journalistika őfelsége távolléte alatt mindig Schmerling úr közelgő bukásáról regélni? Azt hiszik-e, hogy ezen államférfiunak műve veszélyeztetve van, ha szerzője által minden percben nem védelmeztethetik ? vagy tán attól tartanak, hogy a birodalom helyzete Bécsen kívül mindenütt természetes visszahatást gyakorol a centralisták tervei ellen, s ha ők állandólag válságoktól nem félnek, még úgy üthetne ki egy válság, hogy senki észre sem venné: mit vesztett, és min kellett volna panaszkodnia ? Mi nem gondoljuk ezt czélszerű taktikának. A miniszteri válságokról híreket csak ingerlő fűszerként és ritkán kellene a közönséggel bevezetni, nem pedig mindennapi tápként árulni. Az is bölcs dolog volna, ha a bécsi journalisták ne mindig csak Forgács vagy Apponyi grófokat említenek, midőn ingadozónak mondják a minisztérium helyzetét. Legalább a változatosság kedvéért czélozhatnának Cram grófra és a csehekre is, vagy a baloldalon Giskrára, Kurandára és Brinzre, kik az államminiszter urnál erősebb centralisták, s mint előrehaladott árnyalat képviselői, a kormányváltozásoknál méltán tekintetbe jöhetnének. A financzbizottmány harmadik osztálya, mely a bank- és valuta-kérdés előtárgyalására volt megbízva, Plener új banktervének visszautasítását határozta el. Eközben élénken foly Bécsben a bank melletti agitatio, s a kereskedelmi kamara is alkalmasint a Plener-féle terv elfogadását kérelmezők sorába fog lépni. A „Neueste Nachrichten“ szerint a magyar országgyűlés ismét előtérben áll. Most még csak azon előleges kérdésről volna szó , hogy a volt országgyűlés hivassék-e egybe, vagy új képviselők választása rendeltessék meg? A Neueste Nachrichten e kétséges hitelű újdonságot alkalmul használja arra, hogy kinyilatkoztassa, mily általános Magyarországon, s mekkora intensivitással bír a magyar alkotmány restitutiója iránti törvényszerű vágy. Gazdasági s kerested, tudósítás. Pest, apró 2. Meleg, kellemes idő. Az itteni gabnabörzén a külföld számára jelentékeny vételek nem igen történnek ; a hangulat igen lanyha, az árak naponként szállanak alá — talán a jó időjárás következtében. A rozs mérenként 10 :rral szállott. — Baja, mart. 30. Az utóbbi hetivásárra tetemes gabonaszállitmányok hozattak be, de vételkedv nincsen, s a piaczi rakmányok mind nagyobbodni látszanak. Búza 4 ft 20—50 kr, rozs és kétszeres 3 ft 10—30 kr, árpa 1 ft 60— 80 kr, tengeri 3 ft 10—20 kr, zab 1 ft 45—50 kr. Sziszek, mart. 28. Nagyobb gabnaszállitmányok a napokban nem érkeztek ; 1000 mérő búza kelt el 5 ft 50— 80 krjával, s 2000 m. a tengeri 4 ft 20—40 krjával. Az idő esős, borult; a folyamok jól hajózhatók. Nagyobb gabnaszállítmánynyal váratik egy gőzhajó, 5 megrakott uszály hajóval. Nagy-Sz t.-Miklós, mart. 28. A vetések igen szépek, s átalában a vegetatio már oly gazdag, mint májusban szokott lenni. Ha az idő ily szépen tart, dús aratás várható. A vételkedv meggyengült; 86—88 fontos csanádi búza ma 4 ft 70 krön kelt el. Vegyes tudósítások. — A „Kolozsvári Közlöny“ martius 23-ki számában ezt olvassák: Felső-Fejér, martius 14. 1862. A „K. Közlöny“ szerkesztőségének Megyénkről oly sokszor elhangzott alaptalan hírlapi tudósítások egyike, mely a „K. Közlöny“ febr. 11-én kelt 24-ik számában olvasható, a pálosi román ajkú közönséget, mint reactionariust tünteti fel, a jelen kormányzattal szembe reá fogván, minthaa közönség a közelebbről történt biróváltoztatás alkalmával azt mondotta volna a szolgabirónak: „se te, se a főispánod nem alkotmányos tisztviselő, jőjön egy az alkotmányos tisztviselők közül és annak feltétlenül engedelmeskedünk“, mivel a pálosi általában román ajkú nép a tőlük eredményeztetett bujtogató szavakat, melyekkel a fogadatlan ügyvéd módoru tudósító őket kormányellenesnek jellemzi, ünnepélyesen tagadja, koholmánynak hirdeti Felső-Fejér megye tisztséghez közelebbről beadott jelentésében, melyben fölkéri tisztségünket, ilyszerű bevallásának közhírré tételére. Magyar Tudományos Akadémia. (Vége.) A múlt század végén, — mond folytatólag Hunfalvy János „Magyarország természeti viszonyainak leirása“ czimű jeles művének bevezetésében, — a múlt század végén s a jelen század elején különböző folyóiratok is megjelentek, melyekben egyes becses értekezéseket találunk hazánk földirati viszonyairól. Ide tartoznak különösen Windisch folyóiratai: „Ungarisches Magazin oder Beiträge zur vaterländischen Geschichte, Erdbeschreibung und Naturwissenschaften“ (1781— 1788) ; továbbá : „Neues ungarisches Magazin“ (1791—1798); azután Bredetzkyéi : „Beiträge zur Topographie des Königreichs Ungarn“ és „Neue Beiträge“ etc. 1801—1807, és „Topographisches Taschenbuch für Ungarn auf das Jahr 1802“ ; Schediuséi: „Literarischer Anzeiger für Ungarn“, és „Zeitschrift von und für Ungarn 1802 —1804.“—Hazai tudósaink a külföldi folyóiratok számára is írtak, s hazánkra vonatkozó értekezéseket különösen az „Anzeigen aus sämmtlichen k. k. Erbländern“, Bécs 1771—1776; „Archiv für Geographie und Statistik“ (ugyancsak Bécsben, Lichtenstern szerkesztése mellett 1801 óta); „Allg. Geogr. Ephemeriden“ Zách szerkesztése mellett, mely folyóiratnak III. kötetében különösen Bogdanovich csillagászati meghatározásait találjuk: „Taschenbuch für die gesammte Mineralogie (Majnai Frankfurt, Leonhard szerkesztése mellett) ; s „Hesperus, encyclop. Zeitschrift (André szerkesztése mellett először Prágában, majd Stuttgartban) czímű folyóiratokban találunk. Századunk első tizedében Schwartner hazánk statistikájának, Kjetaibel hazánk physikai geographiájának és flórájának, s Lipszky a kartographiának vetették meg alapjait. Kietaibel munkája: „Descriptiones et icones Plantarum rariorum Hungáriáé.“ Bécs, 1802 óta, valóban bámulatos szorgalommal készült. Kietaibel után egy külföldi, a svéd Wahlenberg gazdagította meg hazánk természeti viszonyainak ismeretét, 1808-ban megjárá felső Magyarországot, s munkáját „Flora Carpathorum“ 1814-ben adá ki. Ugyanezen évben az angol Bright utazá be Magyarország egy részét, sok tekintetben becses munkáját „Travels from Vienna through Lower-Hungary etc.“ 1818-ban bocsátván közre. Az ország ásványtani viszonyait különösen Zipser, beszterczebányai tanár, igyekezett földeríteni, s különböző folyóiratokban megjelent értekezésein kívül 1817-ben ezen munkáját adá ki: „Versuch eines topographischmineralogischen Handbuches von Ungarn.“ Fichtel és Born elsők igyekeztek a földtani viszonyokat felvilágosítani, de a magasságokat nem voltak képesek biztosan meghatározni. Fichtel p. o. a liptói Krivánt majdnem még egyszer oly magasnak tartotta, mint amilyen valósággal. Tudtomra hazánkban az első biztosabb barometeri magasságméréseket az angol Townson tette, ki légsúlymérőjét a lomniczi csúcsra is felvive. Utána különösen Wahlenberg határozá meg számos pont magasságát, s e magasságmérések munkájának becses részét teszik. Lipszky, mint fentebb érintve volt, hazánk kartographiáját állapította meg. Egy kis atlasz Magyarországról már a XVII. század elején jelent meg, Ií. József, mint Schedius „Zeitschrift“jében olvassuk,nagy tetszéssel fogadás a 11 er edo kezéből. A hazánkat ábrázoló első, jobb földképet mindazáltal Ma 11 er adá ki, 1709-ben. Azután Korabinszky szerkesztett egy földképet, melyet geogr. szótárához mellékelt. Korabinszky, úgy látszik, Müller földképét nem ismerte, saját földképének alapjául szolgáltak Mikovinynek megyei térképei, melyek részint már Bés munkája mellett jelentek vala meg, t. i. Pozsony, Nyitra, Zólyom, Nagy- és Kis-Hont, Nógrád, Bars, Pest Pilis és Solt megyék térképei; részint még csak kéziratban léteztek, mint Veszprém, Tolna, Ugocsa, Csongrád és Tolna megyék s Kövárvidéke térképei; továbbá a következő már szintén metszetben megjelent térképek : Moson megyéé Kovács Jánostól, Sárosé Kraytól, Pozsony és Sopron megyéké Burgstallertől, a temesi Bánságé Griselinitől és Vasé Kenedicstől; végre a következő kézirati térképek : Soprony, Vas, Székes-Fehérvár, Sáros, Borsod, Szatmár, Esztergom, Szolnok, Komárom, Győr, Zala, Baranya, Zaránd, Bács és Bodrog, Gömör, Ungvár és Zemplén megyéké Fritschtől, Bács-Bodrogé Kovács K.-tól, s Trencsén és Árva, Szabolcs, Bihar és Békés megyéké ismeretlenektől. A hiányokat Korabinszky telhetőleg kipótolá, s földképét Krieger,Beck s Kis, akkor hires mérnökök által is megvizsgáltatá. Ugyancsak Korabinszky 1804-ben egy atlaszt ada ki, mely hat általános és 54 megyei földképen az országot ábrázolta. Azon időben Görög is egybegyűjté és közrebocsátá „Magyar atlaszát“, azaz a megyék földképeit, melyek a Korabinszky atlaszát jóval felülmúlják. Az 1793—1800-ig megjelent megyei földképeiket a weimari folyóirat (Allgem. Geogr. Ephemeriden, herausg. von Gaspari und Bertuch IV. évfoly. 1801) igen méltánylólag ismerteti. Görög atlasza még 1848-ban is uj kiadást ért. Németh László, a nagy győri evang. gymnasium egykori igazgatója, Görög ezen megyei térképei szerint, melyeknek mérve nagyon egyenlőtlen, kiszámitá az egyes megyék kiterjedését, s számításainak eredményét Schedius folyóiratában (Zeitschrift stb. HI. köt.) közzéteve. Németh előtt már Novotny „Statistica Regni Hungáriáe“ czimű munkájában közlötte volt a megyék kiterjedését, a nélkül, hogy a forrást megjelölte volna, melyből adatait merítette. Mily ingadozók voltak azon meghatározások, sok adattal megmutatja Hunfalvy, így többek közt Máramaros megye kiterjedése Novotny szerint 290, Németh szerint 150 □ mfd stb. Mária Therézia uralkodása alatt az egész osztrák birodalmat leginkább katonai mérnökök által kezdék fölméretni. Müller és Liesganig Magyarországban, gróf Fabrs ezredes Erdélyben (melyről egy hadi földképet már Visconti 1699-ben adott ki), Motzel alezredes Mármarosban, Elmot alezredes a Bánságban, Brady őrnagy a Végvidéken tettek méréseket. Liesganig Magyarországon délköri fokot mért meg, melynek trigonometriai hálózatába, Becse, Temerin, Ada, Túrja, Gospodinecz, Petroczello, Mohol, Zenta, Kanisa és Martonoszello esnek. A birodalom fölméretése 1764-től 1787-ig befejeztetett, s 1792-ben megkísértették az egyes lapokat egy egészszé összeegyeztetni, de minthogy az illetők munkálkodásaikban különböző alapokból indultak ki, azért azon egyeztetés nem sikerülhetett s I. Ferencz 1806-ban a táborkarnak meghagyá, hogy a birodalmat egységes terv szerint újra fölvétesse és fölméresse. Lipszky János cs. kir. lovas kapitány azonban részint a mások által tett régibb katonai fölvételek, részint saját fölmérései alapján a magyar birodalomnak azon földképét készíté, mely Sydow szerint is, mint óriási szorgalom eredménye méltán nagy bámulatot gerjesztett, s minden későbbi földképeknek forrásává lett. Lipszky földképe 1806—1808-ig jelent meg először és pedig Pesten, 1833-ban Prágában nyomatott ki újra. Mérve 1 : 469472. Lipszky tévé az első biztosabb földirati meghatározásokat, több mint 500 pont biztosabb földirati fekvését számitván ki. Bogdapich után dr. Seetzer hazánkon keresztül Ázsiába és Afrikába utaztában tön csillagászati észleleteket, melyekből Zách és P a sque h, némely helynek, p. o. Pest városának földirati fekvését kiszámiták. Azután Pasquich, Augustin cs. kir. őrnagy és Bürg tettek földirati meghatározásokat. 1807-ben a cs. kir. táborkar az uj trigonometriai fölvételt kezdő meg, az 1812-ig tett fölmérések eredményeit Zách folyóiratában találjuk. Schedius és Blaschnek tehát földképek szerkesztésénél már azon adatokat is használhatták. Századunk első két tizedében Zipser 1817-ben a hazánkban találtató ásványokat, Diószegi és Fazekas a növényeket írták le; Wahlenberg a Kárpátok növényeit irta le és számos magasságmérést is tett. 1818-ban Beudant utazá be hazánkat s 1822-ben kiadott munkájában egybefoglala mindazt, mit akkor hazánkról ásványtani, földtani és hegyrajzi tekintetben tudtak. Ő bizonyos tekintetben berekeszti az első időszakot, melyet Hunfalvy hazánk természeti viszonyai ismeretének fejlődésében felállít. A második időszakot Rochel kezdi meg, aki Kietaibel nyomain járva, 1821-ben „Naturhistorische Miscellen über den nordwestlichen Kárpát“ és 1828-ban „Plantae Banatus rariores“, czímű munkáit adá ki. A természeti tudományok azóta nálunk is mind több ápolót találtak, s magyar nyelven is mind sűrűbben felszólaltak. Csakhamar a m. tud. akadémia, a m. természettudományi társulat, a magyar orvosok és természetvizsgálók egylete keletkeztek , melyeknek tagjai nemcsak átalában a magyar irodalmat, de különösen hazánk természeti viszonyainak ismertetését is nagy sikerrel előmozdították. Fényes és Bárándy a statistikát és topographiát ültették át irodalmunkba. De oly munkát, mely a hazánk természeti viszonyainak ismertetésére szolgáló adatokat rendszeresen és kapcsolatosan adná elő, még nem mutathatunk fel. Hunfalvy ennek megírására vállalkozott. Ezennel hivatalosan tudatjuk, hogy a vádat a pálosiak cselekvési modorával teljesen ellenkezőnek s merő koholmánynak tartjuk, daczára a túlzó s a népjellemre károsan tolakodó áltudósítónak, s kérjük a szerkesztőséget, ezen sorok kiadására. Erzsébethváros, martius 14-én 1862. Felső-Fejérmegye tiszti üléséből. Kiadta:Mihály Károly, főjegyző. — Az első magyar általános biztositó társaság négy évi üzletének egybehasonlitása, s illetőleg a múlt évi üzletnek kimutatása, a hazai intézet barátait örömmel tölti el. Nincs hazánknak egyetlen egy kereskedelmi vállalata, mely iránt a közönség a részvét teljesb mértékével fordult volna, mint a hazai biztosító intézet iránt, és nincs a continensnek egyetlen egy biztosító intézete, mely rövid 4 évkör alatt nagyobb üzletterjedést, nagyobb emelkedést mutathatott volna fel. Hasonlítsuk egybe ugyanis a 4 év üzletének eredményeit. A m. évben az összes díjbevétel már 3,721,785 ft, 65 kr. volt, s míg a megtérített kárösszeg 2,404,622 ftot 87 kr tett, a függő kockázatok fedezésére díjtartalékul 2,188,761 ft 27 kr tartatott vissza s a tartaléktőke 197,234 ftra 93 krra emelkedett. Ily eredmény, illetőleg ily tartalék mellett aztán igazolva van a közönség bizodalma, melylyel a hazai társulathoz fordul. És csakis e részvét képesíthette a társaságot, hogy a múlt rendkívül vészterhes évben, midőn a félévi szárazság alatt városok, népes községek, nagy gyártelepek hamvadtak el, ily nagy kárösszeget fizethessen ki és mégis, ily tetemes összegre emelhesse a tartalékot És képesítette erre a külföld bizodalma, mely a magyar intézet felé részint közvetlen, résint viszontbiztosítás utján fordult. E bizodalom a legékesebben szóló dicsérete az intézet igazgatásának. — A külföld távol áll azon kedélybeli indokoktól, mely a hazafiak részvétének kutforrása egyrészben s bizodalmával oda fordul, hogy érdekének kellő képviseletet, hol bizodalmának erős alapot lelhet. A hazai intézet igazgatása, míg kinyerve, igazolva a hazai közönség bizodalmát, e bizodalom folytán oly sokra emelé a magyar vállalatot, melyen a külföld első intézeteivel versenyezhet, addig a külföld becsülését e téren vívta ki a magyar nevének. Mert életrevalóságunk egy tanúbizonysága ez intézet is, mely oly rendkívüli évben is, mint a múlt év, nemcsak kötelezettségeinek eleget birt tenni s a közönségnek a jövőre is teljes biztosságot nyújt, hanem bár a tűzkáresetek a többi üzletágak jövedelmeit is igénybe vették, a Moson megye gazdasági egylete mártius hó 20-án, miután alapszabályai megerősítést nyertek, M. Óvárt tarta első rendes közgyűlését, melyben az elég nagy számban megjelent tagok által gr. Zichy Henrik megyei birtokos s főispán elnökké, Zimmermann Károly s Major Pál alelnökökké, Kajdácsi Adolf pénztárnokká s Freiseisen János jegyzővé felkiáltás utján megválasztattak, ugyan igy alakíttatott az egyelőre csak 28 tagból állandó választmány, mondhatni kitűnő szakférfiakból. A gyűlés egyéb tárgyai közül csak annak feljegyzésére szorítkozom, hogy Major Pál alelnök jelentéséből hálásan értesülünk arról, miként elnöki méltósága az egyletnek már eddig 2500 ftot készpénzben adományozott! Az egylet hivatos nyelve külsők irányában magyar, saját kebelében pedig magyar s német; igy a mai tanácskozások is vegyesen folytak. — A gyülekezést egyszerű ebéd a „sas“ fogadóban fejezé be, melynek — észleltünk — társalgási szelleméből, ha szabad vakmerő következtetést az egylet jövőjére vonni, úgy tagjai ernyedetlen, s vállvető, sikeres működésének emeltyűje üdvös lendületet hozand a megye gazdasági állapotjára. — Adja az ég, hogy ez egyletnek kiváló értelmi erejéhez járuljon egyszersmind társulási szellem , élénk részvét s tagjainak öszhangzata és dús gyümölcsöket fog teremteni ! Legyen az egyletnek általános jótevő czélja által előidézett érintkezés azon kapocs, azon forraszték, mely e megye lakosságának legkülönbözőbb s elágazó társasági elemeit következményeiben üdvös egészszé alakítsa! A jelenlegi sürgős mezei munkák idejének lejárta után az egylet működését s pedig a szakosztályoknak választmányilag teljesítendő képezésével nyomban megkezdendi. Cs. J. A kiállt- Tűz-, szállítmány- és Ev tott köz- Biztosított érték Összes díjbevétel ______jégkárok_______ vények 878___________száma________________________________________ ma 05szeSe 1858 ban 82,909 153,848,951 ft 34 kr 1,252,955 ft 09 kr 11131 443,068 ft 09 kr 1859-ben 162,645 304,202,443 „ 35 „ 2,437,841 „ 17 „ 1 3614 1,136,998 „ 22 _ 1860 ban 192,839 375,217,087 „ 40 „ 2,733,338 „ 23 „ 4427 1,409,447 „ 80 „ 1861-ben 264,200 471,720,362 „ 63 „ 3,721,785 „ 65 „ 6716 2,404,622 „ 87 , , Váltószámitolás » .. ... Év Díjtartalék Tartaléktőke________________________“7 ugyn°kok száma darab összeg 1858- ban 526,205 ft 15 kr 24,364 ft 31 kr 338 700,683 ft 55 kr 2217 1859- ben 1,307,220 „ 06 „ 69,265 „ 72 „ 1075 2,410,720 „ 96 „ 2735 1860 ban 1,686,664 „ 74 „ 164,459 „ 07 „ 1445 2,957,254 „ 45 „ 3152 1861 ben 2,188,761 „ 27 „ 197,234 „ 93 „ 1319 2,814,087 „ 91 „ 3276 részvényesek számára is juttat 9%-nyi osztalékot. Ez eredménynek egyik főtényezője azon takarékos kezelés is, melylyel a társaság üzlete egybe van kötve, s az üzletvilág előtt ismeretes dolog, hogy a hazai társulatnál kerül aránylag legkevesebbe az ügyvitel. Meg kell még jegyeznünk, hogy a kimutatásba nem foglaltatott az életbiztosítási ág jövedelme, mely ez évben nagy mérvben gyarapodik, s hogy a részvényesek osztalékát az élebiztosítási üzlet után csak a jövő évtől kezdve nyernek. — Nagybánya, márt. 28-án A városi képviselők visszavonulása után a magára maradt alkotmányos tisztikar jó szellemének tanujelét adandó, legalázatosabb kérelmet az országgyűlés összehívása iránt ő Felségének felterjesztette. Ez iránt a m. kir. udv. főkanczelláriától a megyei főispánhoz leérkezett értesitvény alapján a városi tanács ezen felterjesztése nem mostanra való tüntetésnek vétetett. E hó 26-án a főispán ur ide megérkezett, a préposthoz szállott, és a polgárnagyot magához hivatta. Másnap ez utóbbi a volt képviselők közöl néhányat a városházra hivatott, hogy megkérdené : mi tevő legyen a tisztikar? a kérdezettek nagyon tárgyilag vették a kérdést, és kívánatosnak tárták, hogy a város vagyonkezelése idegen kézbe ne kerüljön. Aztán a tisztikar elment a főispánhoz testületileg, s ma a főispán meghagyva úgy, ahogy volt, a volt alkotmányos tisztikart kivétel nélkül jeleskedtette az uj hitformára. Holnap Felsőbányára kerül a sor. Egyébiránt a legszebb tavaszi napok váltják fel a tartós telet, s a kikelet előbb, mint reméltük, megérkezett. 1. 1. Különfélék. Pest, april 2. * A mai,,Wiener Ztg.“ jelenti: „ Felsége mart. 21-kén Piukovics Ágoston disponibilis kerületi törvényszéki elnököt Bács Bodroghmegye,Máriásy Ádám rendelkezés alatti megyefőnököt Borsodmegye, Szerb Tivadar kir. táblai ülnököt Krassómegye, s Petrovich István rendelkezés alatti megyetörvényszéki elnököt Csongrádmegye főispáni helytartójává nevezé ki. — Magyar Tudományos Akadémia, 1862. márt. 31-re tizenegy rendbeli pályázatnak volt határnapja. Közülök négyre:a)A magyar eposi költészet főbb formáinak méltatása; b) a római irodalom történetének kézikönyve; c) görög államrégiségek; d) a festészet egyetemes története, nem érkezett be pályamunka; hét jutalomtétre ellenben (külön-külön 300 ft. a hölgyek alapítványából) következő pályamunkák mutattattak be a f. é. április 1-jén tartatott akadémiai összes ülésnek: I. Füvészet alapvonalai. Három pályázó. 1) Jeligéje: Ehret die Frauen, sie flechten und weben himmlische Rosen ins irdische Leben. Schiller. 2) Jeligéje: Veni, vidi, vici. 3) És a czél nem a dij. Kossuth. II. A közönséges életre alkalmazott vegytan, különös tekintettel a földészetre. Egy pályázó, e jeligével: „Midőn a vegybuvár a természet terményeit utáncsinálja, az emberi szellem isteni eredetét bizonyítja.“ Hl. Növényzeti földrajz. Két pályázó. 1) Jeligéje : „Téged dicsőit a zenith és nadir; a szélvészek bús harcza, az égi láng villáma, harmatcsepp, virágszál hirdeti nagy kezed alkotását.“ Berzsenyi. 2) Jeligéje : „Ha a föld Isten kalapja, úgy hazánk bokréta rajta.“ Petőfi. IV. A földtan alapvonalai. Egy pályázó, e jeligével: „Mentül több tényt , mentül kevesebb hypothesist.I V. Állati élettan alapvonalai, különös tekintettel az emberre. Egy pályázó, jelige nélkül, de a titoknokihoz czimzett levéllel, mely valószínűleg a szerző nevét foglalván magában, kivételképen a jeligés levélke pótlékául tekintetett. VI. Természettani földrajz. Egy pályázó, e jeligével : „A természettani földleírás legfőbb czélja : megismerni az egységet a sokaságban, kikutatni a közöst s a benső kapcsolatot a földi tüneményekben.“ Humboldt. Ezen pályaművek megannyian mártius 31 ig, mint kitűzött határnapig érkeztek be; ápril 1-jén hozzájok járult : VH. Bölcsészeti erkölcstan, e jeligével: „ösmerd meg tenmagadat“, mely — kivilágolván az illető posta állomás jegyéből, hogy mártius 31-dikén, mint a beküldés határnapján indíttatott útnak — szintén pályázásra bocsáttatott. — A pályamunkák mellett volt jeligés levélkék az akadémia és Kubinyi Ágoston ig, s tiszt, tag pecséteivel borítékba zárva, a levéltárba adattak ; maguk a pályamunkák pedig megbiráltatás végett az illető osztályokhoz tétettek által. A jutalmak a legközelebbi nagygyűlés alkalmával adatnak ki. Kelt Pesten, április 2-án 1862. Szalay László magy. tud. akad. titoknok. * Szathmár-Némethi Némethy János, nyugalmazott erdélyi udv. tanácsos, mart. 30-kan élete 64-ik évében Bécsben elhunyt. * A gr. Schlick-huszárezred tulajdonosa közelebbről elhunyván , uj tulajdonosul a walesi herczeg van kijelölve. A Wallmoden vértesezred tulajdonosságával pedig gr. Montenuovoaltbnagy ruháztatott fel. * A pesti vadász-társulat megalakult, s a csákói, melynek aláírásai még két évre kötelezők, az uj egylettel egybeolvadt. Azon tagoknak, kik a csákói részvényeknek 1862-diki részét már befizették, az uj aláírásnál ez összeg beszámittatik. Egy részvény ára 120 ft, mi félévenkint vagy egyszerre befizetendő. Eddig (1862—1864. évekre) 56 részvény van aláírva. A jövő közgyűlés jun. 6 kára határoztatott. Az alakuló gyűlésben gr. Károlyi György választatott meg alelnöknek. A hajtóvadászatokat nov. 1-től feb. 10 kéig, ha az idő kedvez, hetenkint négyszer rendezik. * Nyitrai f. levelezőnk írja, hogy Tóth Vilmos, volt orsz. képviselő, május hó 4-kén és 5-kén ismét két műkedvelő színi és szavalati előadást rendezend, még pedig az elsőt a hosszufalusi elégettek és nyitrai szegények, s a másodikat a magyar írói segélyegylet javára. * A hg Clary-féle sorsjegyek mártius 30-diki húzása alkalmával a 26,777. szám volt a fényerő. * A „Népbarát“ két heti fönnakadás után ismét megindult. Az elmaradt számokért az illető szerkesztő kárpótlást igér. A Tokaj környékéről jövő utasoktól halljuk, hogy ott a Tisza erősen nő, s nemcsak az ártereket bobta el, de már a védgátakat is fenyegeti.Ugyane folyó Csongrád városa határának alantabb fekvő részeit is elönte. Áradását alkalmasint a máramarosi hegyek nagy havának olvadásai okozzák. * A berlini „bursch “ok egyletét feloszlatták. A közönség e feloszlató rendszabálylyal nem igen van megelégedve. * Hugo Viktor legújabb regénye „Les miserabes“ a „Neueste Nachrichten“ czímű derék bécsi lap tárczájában hű fordításban jelenik meg, még pedig az eredetivel csaknem egyszerre. A világhírű író e nagyobbszerű művében a legközelebb lefolyt évtized modern társadalmának állapotát festi, tollának szokott élénkségével és bűbájával. * A napokban Fehér megyében Alsó Nyéken 47, s Bátaszéken 85—90 ház égett le. A magyar biztosítótársulat, ahol érdekelve volt, tüsténti kártérítést eszközlő. * Fáik Miksa, mint tudjuk, bécsi takarékpénztári hivatalnok is egyszersmind. Ez állására vonatkozólag a „P. L.“ bécsi levelezője ezt írja: „Mint hallom, a takarékpénztár gondnokai Fáik urat, ki ez intézetnél van alkalmazva, irodalmi működéséért el szándékoznak bocsátani. Remélem, hogy e hír nem fog valósulni, annyival inkább, mivel az államminiszter úr, mint a takarékpénztár főgondnoka, bizonynyal nem fogja megegyezését oly tényhez adni, mely semmi módon sem indokolható. A takarékpénztár igazgatósága egyébiránt hivatalnokaitól nem tagadta meg az irodalmi működést, és ha ez az eset forogna is fenn, felette méltánytalan volna egy hivatalnokot kenyerétől megfosztani, ki az intézetnek épen kitűnő publicistikai tevékenysége által is oly sokoldalulag használt.“ * Eperjesen a múlt hó végnapjaiban négyszer volt tűz ; összesen 11 ház és 3 csűr lett a lángok martalékává. Gyanakodnak, hogy e gyakori gyulások gonosz kezek önkényt előidézett művei. * A kassai nőegylet a hazai vizkárosultak javára 600 ftot küldött be. Ugyane czélra a nagyszlabosi géppapír-gyár személyzete 40 ftot adakozott. * Az éjszaki vaspálya bécsi pályaudvarában ezen vaspálya alapítójának b. Rothschildnek, s Rieper J. néhai vaspályaigazgatónak carrarai márványból szobrokat akarnak állítani, s e czélból az éjszaki vaspálya igazgatósága már összeköttetésbe is tévé magát Fernkorn, Gasser és Meixner bécsi, s Max prágai szobrászokkal. * Dr. B a t i z f a lv y Samu jó hírben álló orthopaediai intézetét oly számosan veszik igénybe, hogy az eddigi 24 szoba többé elégséges nem lévén : az illető ház új szárnynyal láttatik el, melyben 16 szoba leend fölszerelve a gyógyulni vágyó szenvedők számára. * Egger, dorottya utczai régiségkereskedő és aranyműves, a londoni világtárlatra nemcsak művészileg készített magyar diszöltöny garnitúrát küldött, de kiküldé a hazai legritkább és nemesebb ásványok, regeczeknek egy általa nagy áron összeszerzett, igen szép példányokkal ékeskedő gyűjteményét is, melyben különösen gyönyörű termés opál-kövek vannak egyebek közt. *Érkövy Adolf „Gazdasági füzeteiből“ most jelent meg a második. Czikkei: A gazdászat egyik életkérdése : Peterdytől; A takarmány és marhák létszáma közti arány Gondol Dánieltől ; Lófogtan ; A világipartárlatok jelentősége dr. Kautz Gyulától; Böngészet a franczia borászat mezejéről Péterfy Józseftől. Egyesületi élet, tarlózat, lapszemle, magyar termékek kivitele 1861-ben úgy hiszszük, midőn a jól választott czikkekre utalunk, a legjobb ajánlást teszszük. * Vasitsek János uradalmi tiszt legfelsőbb engedély folytán „Vasvárira“ változtatta vezetéknevét. * A rudasfürdő előtti téren sétányt készítnek, az apró cserjék helyébe nagyobb, árnyékot adó fákat ültetnek, s kioszkot is építenek. Rá is fér a budai partra egy kis csinolgatás. * Ó Budán a gőzöskikötő közelében uszodát és Dunafürdőt készülnek állítani részvényekre. * Smalkovics Laura második hangversenye nem hiába, hogy április 1-én tartatott meg , de áprilist is járt közönségének egy része. A hangverseny ugyanis az Európa-teremébe volt hirdetve, azonban hirtelen közbejött körülmény miatt a Péter-féle zongoraterembe kellett áttétetnie. E változásról az egész közönséget idejében nem lehetvén értesíteni : sokan első áprilisi sétát tettek az Európáig, ami egyébiránt a szép tavaszi verefényen épen nem volt kellemetlen. * A magyar zene s zeneirodalom barátait figyelmeztetjük a „Zenészeti lapok 11 évnegyedes előfizetési felhívására. E jeles szaklapunk, mind az általános zeneművészet, de különösen a magyar zeneművészet érdekeit annyi buzgalom s szakavatottsággal képviseli, hogy fenállását különösen nagybecsű nemzeti zenénk jövője érdekében is méltán óhajthatjuk, ezt pedig csak a közönség fokozatos részvétel pártfogása biztosítja leginkább. Évnegyedre előfizethetni 2 ft 50 krral. * A városligetet tegnaptól kezdve felöntözik, ápril 6-dikától kezdve pedig photogén lámpákkal világítják. A regényes esthomályt kedvelőknek lesz elég ellenvetésük. A magyar kir. természettudományi társulat márt. 26- án tartott közgyűlésében Than Károly előadta a pécsi préselt kőszén (briquette’s) és a kis szőlősi barna szén ipari vegyvizsgálatánál nyert eredményeket, melyekből kitűnt, hogy a pécsi kőszén hulladékokból préselt szén, csinos külalakja és kitűnő szilárdsága mellett igen jelentékeny fűtőerővel bír (hasonló a Glasgow cannel-coalehoz), azonkívül nem igen nagy hamu tartalom mellett kén és nedvességtartalma igen csekély. A kis szőlösi barna szén kevés hamutartalma által tűnik ki. — Ezután bemutatta azon módosítványt, melyet a jodometriára nézve czélszerűnek tart, és melynek részletes megállapításával jel«''' foglalkozik. — E módosított módszersegítségével vizsgálta meg a londoni kiállításra küldött zimbrói barna kövek ipari értékét, melyek közül különösen az 1-ső és 2 dik számmal jelöltek igen jó fajnak. A pécsi préselt kőszenet Riegel ur a zimbrói barna köveket Bohdanovich úr küldék a londoni kiállításra. — Azután Tóth Sándor Gegenbauer jénai tanár nyomán „Az állat szü-