Pesti Napló, 1862. május (13. évfolyam, 3666-3691. szám)

1862-05-17 / 3680. szám

ni, viteldíj személyenkint 15 kr az első, s 10 kr a második helyen. * Zágrábban is vízvezetéket akarnak létesí­teni, a közeli „Ribnica“ nevű forrásból, mely a legszárazabb időben is képes 30,000 akót szolgál­tatni óránként. Bár nekünk pestieknek is volna ily forrásunk ! * A győr-pápa-keszthelyi vasút előmunkálatai­nak elkészítésére vállalkozó részvényesek f. he 7 kén a győri kereskedelmi gyülde termében ülést tartván , a társulat magát megalakultnak nyilvá­­nitá, s elnökül gróf Eszterházy Pál s alelnökül gr. Zichy Manó és Balogh Kornél győrmegyei fő­ispán ur ő méltóságaikat választá meg. Mire Ba­logh Kornél ö­nlaga az elnökséget elfoglalni ké­retvén, több mint 60 tagból álló s a tervezett vo­nalnak különféle vidékeiről választott igazgató választmány állíttatott össze, melynek elnökéül Bocskay Ignácz és Peregi Mihály urak válasz­tattak meg, s a­mely választmány mind az épí­tési engedély kieszközlése, mind a társulat többi ügyeinek kezelésére felhatalmaztatott. Az ülések szükséghez képest Győrött, Pápán és Keszthelyen fognak tartani. Fizetéssel ellátandó jegyzőnek kinevezésével az igazgató választmány bízatott meg. Fizetéses pénztárnok lett Jerfy Antal, ki azonban fizetéséről a társulat javára lemondott. (Gy. K.) * Mint halljuk, Girókuti 1863-ik évi nagy naptárának jövedelméből az első 400 ftot a nem­zeti múzeumnak, a második 300-at pedig a budai népszínháznak ajánlá fel. * Székes­fehérvári levelezőnk írja f. hó 15-ről: Mindenha, de különösen ez utóbbi évtized folytán még a legpessimisticusabb nőgyűlölőnél is kell, hogy meggyőződéssé lett legyen egyik jelesebb köl­tőnk lelkesült felkiáltása : „Magyar nőnek lenni — szép és nagy gondolat.“ Hölgyeink áldozat­­készsége, nemes buzgalmi törekvése az irodalom­nak és mindannak, mi hazájok nagyságát meg­alapíthatja — emelésében, továbbá erély és kitar­tással párosult részvételt a nemzetiség védelméért folyt harczban, a történet lapjain arany betűkkel örökittetni méltó. Napi sajtónk figyelmes gondos­sággal jegyezte föl ez érdekes mozgalom minden részletét, és egy szerencsésebb kor történésze mű­vének legszebb lapjait e jegyzetekből állítandja össze. Szabadjon e becses adatokat nekem is egy­­gyel szaporítani Fehérvár lelkes hölgyeinek egy dicséretemre nem szoruló, de már csak az „exem­­pla trabant“ féle közmondási igazságnál fogva ír feljegyzendő tettének registrálása által. Városunk mivelt lelkű leánykái közt t. i. egy aláírási iv kering oly czélból, hogy a nem rég megalakult or­vosi segély egylet pénztárát egy száz aranyos ala­­pitványnyal szaporítsák. A terv érdeme egyik je­les orvosunk dr. Schaller N.-é a kivitel dicsősége azonban kétségkívül azon gyengéd keblű leány­káké , kik e szép gondolatot valósítani ve­télkedve sietnek.­­ Alig két hét alatt 40 aranyon felül gyűlt össze, s hogy az rövid időn kerek százzá leszen — arról kezeskedik azon — mondhatnám — lázas verseny, melylyel az alapítók közé lépni minden osztályú hajadona­­ink igyekeznek. A derék tervező ez összegez : „A fehérvári honleányok 100 aranyos alapítványa az orvosi segélyegylet részére“ czím alatt fogja az illetőknek kézhez szolgáltatni. Én pedig meg va­gyok győződve, miszerint hölgyeinknek a jótett öntudatának édes jutalmán kívül még amaz örö­mük is leszen, hogy a dicsőséges kezdet, hasonló folytatásra találand, és ha nem is e czélra,de min­den kisebb város leányai rajta leendnek hasonló alapítványnyal növelni a magyar nők hírét, és azon nimbust, mely minden időben megragadólag nyi­latkozó hazaszeretetükért jön osztályrészük. Addig is köszönet és országos elismerés a lelkes kezde­ményezőknek. R. E. * A legközelebbi számunkban említett tűzvész nem Gyergyó-Szent-Miklóst, de Gyergyó Re­­m­e­t­é­t érte. * Engel és Mandella, mint kiadók előfizetést hir­detnek Boz Dickens „Nagy r­e­m­é­n­y­ek“ czí­­mű 3 kötetes legújabb regényére, Bodor Károly fordítása után. A legalább 46 évnyi díszes kiállí­tású 3 kötet előfizetési ára 2 ft. Beküldendő július 1 -jéig a kiadókhoz. * Lapunk május 14-ei számában átvettük az új­donsági rovatba a „P. Lloydsnak egyik hírét; most erre nézve az ó­budai városkapitányságtól a következő helyreigazító sorokat veszszük : „Te­kin­tet.'8 szerkesztőség! A „Pesti Napló“ tegnapi máj. 14 . számának újdonsági rovatában Schwarz Salamon hírhedt tolvajról lévén említés, valószí­nűleg a Lloyd ujdonsági híre nyomán, ennek fölfe­dezése és befogatására nézve szinte azon tévállí­­tás közöltetik, mintha ezt Budán a pestvárosi ka­pitányság biztonsági közegei födezték és fogták volna el. E tévállítást — az igazság és valódi ér­demnek, ennyivel mindenesetre tartozván — oda kérjük kiigazíttatni, miszerint ama hírhedt tolvajt helybeli kapitányságunknak egyik jeles biztosa, Dennhof Dávid — a személyleírásnak puszta meg­jegyzése után f. hó 11-kén délután 3 órakor, és így a Pesten május hó 10-kén esti 7 órakor elkö­vetett házbetörési tolvajlás után mindjárt más­nap, az utczán menve fedezte föl, s fogta be, a midőn annál a bűnrészeseivel megosztott 1600 ftnyi tol­­vajlási összegből még 630 ft feltaláltatott, s ez vele együtt május hó 13-kán innen a pestvárosi törvényhatóságnak átszolgáltatott.­­ Hogy a mi biztonsági közegeink a múlt február hóban itteni polgár Kecskeméthy Józsefen megkisérlett rabló­gyilkosság két merény részeseit Pesten kinyomoz­ták s elfogták, hogy ugyanezeknek sikerült a pesti arany- és ezüstmüves Laky ur kirablására már teljesen elkészített 7 darab tolvajkulcsot ideje ko­­rán fölfedezni s átszolgáltatni, ezek valóságos té­nyek , azonban hogy ama hírhedt tolvajt a pesti biztonsági közegek kerítették volna Ó-Budán kéz­re, oly állítás, melynek helyreigazításával az igaz­ság s valódi érdemnek egyiránt tartozunk. Ó Bu­dán , 1862. évi május hú­lóikén. A városi kapitányság. * Kecskeméthy Aurél műve „Vázla­tok egy év történetéből“ (1860. októ­ber huszadikától 1862 októberig) megjelent; 15 nagy nyolczadiv. ára 2 ft o. é. Kapható Ráth Mórnál, s általa minden könyvkereskedésben. Tartalma történeti szemle e mozgalmas év ese­ményei fölött, mely bírálat alá vonja az októberi diplomán kezdve a megyei s országgyűlési mozza­natok s tények egész sorát, — az országgyűlés és megyék feloszlatásáig. * Hajdu-Böszörményről a következő gyászje­lentést vettük : „S­i­ll­y­e Gábor hajdukerületi fő­kapitány, maga és Béla, Jenő és Etelk­a ked­ves gyermekei és Sillye Gábor árva gyámfija ne­vében, S­z­p­i­v­á­k József fűszerkereskedő Pesten, s neje született Hirsch Antónia, S­z­p­i­v­á­k Jo­­zéfa férjezett ügyvéd Kl­é­h Istvánné és férje, Szpivák Karolina férjezett kir. táblai titkár Bellaágh Istvánné és férje, megszomorodott szívvel jelentik kedves elfelejthetetlen nejé­nek, illetőleg édes és gyámanyjuknak, szeretett leá­nyuknak, testvéröknek és sógornőjöknek, élete 31-dik és boldog és boldogított házasságának 5 ik évében folyó év május 13-kán éjjeli egy órakor huzamosabb szenvedés után tüdővészben keresz­tényi lemondással várt és történt kimultát.­­ A megboldogult hideg tetemei annyi szenvedések után folyó hó 15 ikén délelőtti 9 órakor fognak — a Hajdúkerület székesházánál történendő be­­szentelés végeztével — örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szent­mise áldozat pedig folyó hó 16-kán délelőtti 10 órakor fog az Urnák a hely­beli görög katholikusok egyházában a római kath. anyaszentegyház szertartásai szerint bemutattatni. Béke lengjen a sokat tűrt és sokat szenvedett angyalszelidségü nőnek s a páratlan anyának hamvai felett !“ * Csernovics Péter 1000 ftot adományozott aradmegyei Mácsa község templomának újra fölépítésére. — Ma délelőtt K. A. 20 éves bérkocsis hullája hozatott a vár­ Rókus-kórházba. A szerencsétlen kétségbeesésből, állítólag, mert sikkasztás gyanú­jában állt, fölakaszta magát. * Említettük, hogy a budai várostanács azon üdvös határzatot hozta, miszerint a zugligetbe ve­zető út a Laszlovszkiig naponkint öntöztessék. — Azon vidék ház- és kertbirtokosai e czélra éven­­kinti 2000 p. segélyt biztosítottak. *A legrégibb pánczélos hajó. Mig a csodás szerkezetű pánczélos hajók mindenütt oly nagy figyelemben részesülnek, és mint új ta­lálmány magasztaltatnak, minden tengerészeti kapitány a londoni archaeológiai bizottmány ülé­sében tartott felolvasásából kitűnik, hogy ily jár­mű már három századdal ezelőtt létezett, s az ak­kori időszakban divatozó lövegek hatása ellen épp oly sikeresnek bizonyult be, mint napjainkban a „Glob­e“ és „Warrior“ pánczélja. Winden a jo­­hanniták emlékezésére méltó hadihajójáról érte­kezett, mely ólompánczéllal volt ellátva. E járműt 1530-ban szerelték fel Nizzában, s azon nagy hajórajhoz tartozott, melyet V. Károly császár Tunis ellen küldött, hogy az elűzött M­u­­­e y Hassant trónjába visszahelyezze. A híres Doria volt ez expeditió parancsnoka, és Tunis rövid meg­szállás után ostrommal be jön véve. A „Santa Anna“ pánc­élos hajónak lehet e sikert részben köszönni. Hat felvonóhíd, több löveg és 300 ember volt rajta. A fedélzeten tágas kápolna, lőpor­ka­mara, fogadási terem és sütöde volt, mely napon­kint fris kenyeret szolgáltatott. Az ólompánczélnak tulajdonítja Borio krónikás, hogy a hajó minden ütközetben sértetlen maradt. Winden megjegyzi, hogy e hajó rajzát Rómában láthatni, s néhány kísérletről tudósítá az ülést, melyekben az ólom­­pánczél a lőfegyverek golyói ellen sikeresnek bizonyult be. — Telegraf! tudósítás a bécsi börzéről máj. 16. 5% metalliques 71,65. Nemzeti Kölcsön. 84,95. Bankrészvény 844. — Hitelintézet 219,60. Lon­doni váltók 132,50. Arany 6,27. NEMZETI SZÍNHÁZ. Május 17-re van kitűzve : Artet Desirée k. a., a párisi nagy opera első énekesnőjének első föllépteül: „A sevillai bor­bély.“ Víg opera 2 felvonásban. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Máj. 17 -re van kitűzve: Dósa jutalmául : „Kézműves mint fejedelem.“ Politikai események. OLASZORSZÁG. Messinából máj. 12-köről távítják, miszerint Victor Emanuel ő felsége a csapatok s nemzetőrség elléptetése után a messi­­nai káptalant, továbbá a katonai s polgári ható­ságokat fogadta. Az elfogadást nagy udvari ebéd követte, melyen a hatóságok s a tengerészeti pa­rancsnokok vettek részt. Lehetetlen leirni a lel­kesedést, melylyel,, a népség Victor Emanuel ő felségét fogadta. Ő felsége máj. 12-én reggel Reggióba utazott el, miután megbízta a hatósá­gokat, köszönetet nyilvánítani nevében azon fo­gadtatásért, melyben részesítették. — Turini táviratokból értesülünk, miszerint Sella­s Depretis miniszterek elutaztak Nápolyba, Durando és Pepoli, a kül-­s közmunkaügyi mi­niszterek, máj. 12-én este utaztak el Nápolyba.­­ Florenczi tudósítások szerint Rómában élénk aggodalom s izgatottság uralkodik a tanács­nokok közt, azon kérdést illetőleg, czélszerűbb s összeegyezőbb-e a pápa méltóságával, bizonyos eshetőségek bekövetkeztében Rómát odahagyni, vagy pedig továbbra is ott maradni. IX. Pius folyvást az ottmaradás mellett van. Ha mégis a második lépésre kellene magát elhatározni, men­­helyül Würzburg van kiszemelve, a német re­­actionáriusok központja. Rómában ugyanazon tudósítások szerint nagyon türelmetlenül várják Rauscher bíbornokot, ki, mint mondják, az ausz­triai császár részéről fontos megbízatással külde­tik a szentszékhez.­­ A „Constitutionnel-nek távirják Nápolyból f. hó 12 kéről, hogy az nap reggel Victor Ema­nuel ő felsége pompás reggelit adott Pompejiben a franczia s angol hajóraj tisztjeinek. — F. hó 11-ről kelt római levelek Írják, mi­szerint Goyon tábornok személyesen tudatta a pápával a visszautazási rendeletet, 18-án fog elutazni. — Sir Hudson, mint a „Pays“ írja, hosszas értekezletet tartott Rómában Antonellivel. A britt követ haladéktalanul utazott tovább Ná­polyba ő felsége Victor Emanuel tiszteletére. — Livornóból máj. 13-ról írjá­k, miszerint az aegyptomi alkirály megérkezett. A városi ha­tóságok siettek őt a kiszállásnál üdvözölni; azt hiszik azonban, hogy az alkirály a hajón marad, s nem fog a városba kiszállani. — A „Tempóban“ olvasunk egy nápolyi leve­let, mely különösen érdekes azért is, minthogy némileg bourbon gondolkozású egyéntől szár­mazva, Victor Emanuel ő felsége fogadtatására vonatkozó leírását túl szigorú szemmel tekinti, s mégis bevallja, hogy csak most van fogalma azon fokáról a népszeretetnek, melylyel a nápolyi nép „Victoriát“ — úgy nevezi őt a lakosság — bálványozza. Napfeljötte előtt fenn van már a király ; a nép ezrével áll a palota előtt, s a fel­kelő nap örömujjongva lelkesülő népre s az erkélyen fedetlen fővel megjelenő lovagias ki­rályra veti első sugarait. Kikocsikázáskor lassan, lépésben halad a kocsi ; a király minden testőrök nélkül, környezve a néptől, mely öröm­könnyes szemekkel közvetlen kocsija mellett tódul tovább, öntve a kocsiba a petitiók egész záporát. Ha egyik vagy másik nem bír kérvé­nyével a kocsihoz jutni, a király megállítja a kocsit, s saját kezével veszi el a kérvényt az ille­tő kezéből. A király iránti lelkesült imályszerű tisztelet s szeretet minden egyéb érzelmet háttérbe tolt most, csak Victor Emanuel, kivel mindenki akar Rómába menni. íme, ezen leírás egy bour­­bongondolkozású levelezőtől származik. NÉMETORSZÁG. A hessen-kasseli alkot­mányviszály egy lépéssel közelített kényszeritett megoldása felé; a tegnap jelentettük rendkívüli szövetségi ülés Frankfurtban, május 13-án csak­ugyan megtartatott, mely alkalom a német udva­rok szövetségi képviselői az osztrák-porosz in­dítványt 11 szó többséggel elfogadták, s e sze­rint a hesseni nagyherczegnek szövetségileg fog­ják meghagyni, hogy a f. évi ápril 26-án kiadott választási rendelet szerinti eljárást szüntesse meg, s az egész alkotmánykérdés további tár­gyalását függeszsze fel akkorig, míg a szövetség a mártius 8-ai ülésben tett osztrák-porosz érdem­leges indítvány felett megállapodván, határozatot hozand. Ugyanezen ülésről írják a „D. Alig. Zrg“nak: „A mai rendkívüli szövetségi ülésben a mecklen­­burgi követ Nassaut is képviselte. Poroszország válaszolt a kurhesseni követ május 8-ki nyilat­kozatára. Kurhessenből érkezett több rendbeli nyilatkozatok nyújtattak be dr. Jud­o által. A nagyhatalmak által a május 10-ei ülésben be­nyújtott indítvány sürgősnek ismertetvén el, nagy többséggel elfogadtatott. Ellene szavaztak: Hannover­­, Mecklenburg és Luxem­burg. A szövetségi gyűlésnek ezen rövid érintése után forduljunk most már magához a kérdéshez, mely ma — majdnem kizárólagos vitatárgya a német sajtónak. Kassaiból, máj. 13-ról írják, hogy a po­rosz király tábornoka Willisen, oda 12-én reggel érkezett meg, s eredmény nélkül kérte a nagyherczeg általi kihallgattatását. Este azonban az államminisztérium rendkívüli ülést tartván a nagyherczegi palotában, ennek befejezte után a tábornok a nagyherczeg elé bocsáttatott. A minisztérium elhatározta, nem engedni a porosz sürgetéseknek. E miatt nagy ingerültség a vá­rosban.­­• A tartomány több helyein pedig egész seregét készítik és írják alá a szövetségi gyűlés­hez benyújtandó tiltakozásoknak. Egy másik frankfurti levelező a „D. Alig. Zrg“ot arról értesíti, hogy a szövetségi városban azt hiszik, miszerint Ausztria egyértelemben lép fel Poroszországgal Kurhessen ellen azon eset­ben, ha Willisen tábornok küldetése nem sikerülne. Berlinben tán sejtették is ezen küldetés meg­­hiusulhatását, mert a tábornok fellépésének nyo­­matékául egyszersmind elrendelték, hogy E­r­­furt és Höxter mellett két hadtest ösz­­pontosíttassék. Boroszlóból pedig írják a „Schloss. Zrg“nak, hogy a haderő némely részeinek mozgósításáról terjesztett hírek igazoltak, a­ 4. és 7. hadtest pa­rancsot kapott magát indulókészen tartani, a 6-ik hadtest pedig utasítva van azon felesleg lovakat, melyeket eddig takarékossági szempontból a bir­tokosoknak adtak, ezektől visszavenni, s a moz­gósított hadtesteknek adni át. Ez érdekben a feudális keresztes lap is meg­szólal, máj. 13 -i számában így ír: „Jelentet­tük, hogy Willisen tábornok legfelsőbb meg­bízatásban Kasselbe utazott, hogy a szövetségi gyűlés előtt jeggőben tartott osztrák-porosz in­dítvány iránti nézleteket és felvonatokat előter­­jeszsze. Netaláni eshetőségek tekintetéből a 4. és 7. hadtestek utasítást kaptak, magukat induló­készen tartani, hogy szükség szerint M­ü­h­l­hauseni és Erfurt, s illetőleg Paderborn és Höxter mellett azonnal öszpontosíttathas­­sanak. Hihető, hogy a dolog nem jut ezen eshe­tőségig, hanem hogy kibontakozási utat fognak találni.“ Ezen hadseregi mozdulatok, s a hesseni kér­désre vonatkozó kormányi­­ntézkedések után érdekes tudni azt is, hogy miként hat ez a po­rosz népre, s miként ítélnek ezen erélyesnek mutatkozó kormányi eljárás felett. Erre nézve idézzük először is a D. Alig. Ztung.­ erfurti levelét, mely május 13-ról keltezve így szól : „Valószínűleg hallotta már ön , hogy Willisen tábornoknak kasseli küldetése a hessenkasseli kormány ellentállása folytán meghiúsult. Már tegnap este megérkezett ide Berlinből a rendelet, hogy az itteni, a 4-ik hadtesthez tartozó, s a 31, 32, 71 és 72 -ik ezre­­dekből álló gyalogsági hadosztály lehető legha­marabb mozgósíttassék, úgy, hogy a gyalogság 16-án, a tüzérség 22-én kiindíttathassék. Utczáink e hér következtében szintén hemzsegtek a járó­kelőktől, s mert a közel 3000-re menő helyőrsé­giek szabadságosaikat levonván, ezeket is fo­gadták. „Az ezen változás feletti öröm jóval élénkebb, sokkal zavartalanabb volna, ha nem komorítaná azt az 1830-i esztendőre való visszaemlékezés, és az aggodalom, hogy államunk mai vezetőinek kezeiben a legjobb ügy is, s a legszebben kez­dett tény is csakhamar elrontathatik, elejtethetik. A mai lépést is az itteniek nem a kormánynak, hanem egyenesen a király közvetlen elhatáro­zásának tulajdonítják. Hogy abban a minisz­tériumnak is lehetne egy kis része, azt csu­pán a közelgő kamrák iránti feszültségből hiszik, s azon bizonyosságból, hogy ha a Kassel által Poroszország irányában elkövetett ezen újabb sértést is elnéznék, a katonai budget meg nem szavaztatnék. A­mit itt óhajtanak, az főleg abban öszpontosul, hogy ha már Poroszor­szág beavatkozik, hogy a kasseli scandalumot megszüntesse, ennek oly szint adjon, hogy azt a szövetségi gyűlés nevében teszi. Hogy mily kü­lönösen alakulhatnak a dolgok, ha Kurhessen nem engedne, s hogy a beavatkozó haderő pa­rancsnoka ideiglenes kormányt nevezend ki, vagy hogy Poroszország vagy a Bund által küldendő biztos vezetendi a választófejedelem­ség kormányát, ezek oly eshetőségek , melyek­nek hordereje be nem látható, s melyeknek be­következése nagyon lényeges változásokat idéz­ne elő nemcsak Kurhessenben, de oly tartomá­nyokban is, melyek azoktól eddig érintetlenül hagyattak.A lapnak egy berlini levelezője Ugyanazon így ír: „A porosz dulata koránt külügyi politikának legújabb sor­­sincs a népre azon benyomással, minőt más körülmények közt mindenesetre oko­zott volna. Mindenfelé érzik, hogy az egész lár­­ma későn érkezik, aztán a lépés komolyságában sem hisz senki, minthogy Ausztria is egyértel­­műleg cselekednék.­­ Hat hónappal ezelőtt Willisennek mai küldetése végtelenül nagyobb sensatiót idézendő elő ; azonban a szö­vetségi gyűlésen szenvedett vereség után, mely alig pár napos, ezen egész hadi­ zaj senkit sem képes csak félig is elragadni; szívesen hallgatják a „jelentést“, de hiányzik a „hit.“ A „cselekvés­nek“ mai minisztériuma ez újabb lépésével még nem csábítandja tőrbe a képviselőházat, s a bátor­ságnak majdani megváltozása könnyen egy erköl­csi „katzenjammer“-rel végződhetik. Lehet, hogy improvisált katonáskodásunk tán nagyobb ha­tással leend Németországra, mint reánk, mert a mai minisztériumtól Poroszországban senki sem vár legkevesebbet is, s nem is akar annak senki valamit tulajdonítani, h egy az óhajtás irányá­ban, menjen — Isten hit­ével.“ Ez nagyon őszinte kívánat, minőt egyébiránt a porosz minisztérium mintegy évév­el igyekszik kiérdemelni. Winter berlini rendőrfőnököt Jagow elmozditá e hivatalától, mert a sajtónak törvény biztositotta jogát és szabadságát respec­­tálta, helyette behelyezte H­a­­­m­t, kit a Westpha­­lenkorból tulreactionarius eljárásából igen ismer­nek, ez majd a gólyakirály szerepét megkisér­­lendi. — Bemstorff grófnak f. évi mart. 28-ki jegyzékét is közük, melyet Flemming grófhoz , karlsruhei porosz követhez intézett, s melyben a porosz miniszter Roggenbach badeni miniszter ellenében azt vitatja hogy a hes­seni alkotmány nem kívánja az 1849-ki válasz­tási törvényeket; az 1831-ki alkotmány erről is eléggé gondoskodott. Hasonló tények csak a mai időbe nem való minisztérium mielőbbi halálát siettetik, békét akarok népemmel.“­­ Tegnap és tegnap­előtt az állambank összes aranykiadása a papír­pénzt illetőleg csak 81,000 rubelt tön, az arany­bevétel a napi árfolyam szerint a papírpénz ki­adásával szemben többet ten fél millió rubelnél. — Frankfurt, május 13.Kasseli hírek sze­rint a választófejedelem tegnap estig nem enge­dett. A kasseli főpolgármester kijelente a rend­­őrigazgatóságnak, hogy az ápril 26-iki válasz­tási rendelet által követelt nyilatkozatot nem teheti le ; mint a választások vezetője, azt fogja tenni, mit hivatala magával hoz. — Stuttgart, május 14. A tegnapi kama­ra­ülésben Mittracht interpellálta a belügymi­nisztert a kormánynak magatartása iránt a kur­hesseni kérdés ügyében tett osztrák-porosz ja­vaslattal szemben, különösen pedig az 1849-iki választási törvény jogérvénye iránt. — New-York, május 3. New-Orleans harcz nélkül foglaltatott el; Macon erőd ápril 25-én feltételek nélkül magadta magát. Memphis­­nél nagy csata van kilátásban. Hírlik, hogy Beauregard tábornok Korinthot kiürítette. A newyorki „Herald“ írja: New­ Orleans megszál­lása óta Mercier franczia követ megérkezettnek tartja az időt, midőn, mint közvetítő léphet fel. A szövetségi kormány a közvetítést elvetette. Na­poleon császár a maga részéről a Délt el fogná ismerni. — Milánó, május 15. Cattabeni, a felosz­latott déli hadsereg ezredese, f. hó 13-én éjjel Trescorreban elfogatott. Garibaldi a milánói újságban egy iratot tesz közzé, a­melyben­­ Cattabeninek ezen, a törvények által elrendelt formaságok nélküli befogatását és Milanóba kí­­sértetését jelenti, s az ország előtt emlékezetbe hozza, hogy ha a kormány kötelezve van az igazságszolgáltatás iránt tiszteletet eszközölni, kötelezve van arra is, hogy a hazafiaknak, s kivált aj haza szolgálatában állott hazafiaknak, érdemeit tisztelje. — Athéné, május 9. Gr. Kaiserling, eddig porosz követségi titkár Konstantinápolyban, az athenei porosz követségi ügyvezető helyére, ki Konstantinápolyba tétetett át, kineveztetett. — Konstantinápo­l, május 10. Elha­tároztatott, hogy Bosna Serajtól Pristinán át Priszendi féle oldalágazattal biró távirdavonal állíttassák. Chesney tbk ide érkezett az Euph­­rat-melléki vasútvonal érdekében értekezendő. Az osztrák-török kereskedelmi szerződés f. hó 6-kán aláíratott. Risa basa engedélyt kapott egészsége helyreállítása végett Brussába utaz­hatni. Két sekély járatú gőzös Albániába ment, hogy ott a Boyana torkolatnál állomásozzék. A walesi hg nem fog f. hó 17-ke előtt ide érkezni. A Nevres pasa Brussa kormányzójává nevez­tetett ki Tahir pasa helyébe. A rajaknak ki­osztott idegen útlevelek átvizsgálását foganat­ba vett bizottmány üléseit bizonytalan időre elnapolta. A drinápolyi vasútvonal munkálatai közelebbről meg fognak kezdetni. — Smyrna, máj. 9. A porta megengedte az itteni kormányzónak, hogy a Lazarethbe he­lyezett görög menekülteket szabadon bocsát­hassa, s számukra, ha kívánják, más helyekre szóló útleveleket szolgáltasson ki. A menekültek fejei Olaszországba akarnak menni. Egy itt állo­másozott testőr-zászlóalj hajóra szállt, hogy albá­niai Skutariba menjen. Távirati jelentések. — Kassel, május 14. (Este.) A „Kasseler Zig“ mondja, hogy a hesseni kormány a válasz­tási rend igazolása mellett kijelenté a szövetség­­gyűlésnek, miszerint a szövetséggyűlés megke­resését a választások felfüggesztése iránt alkot­mányos kötelességeivel szemben tekintetbe nem veheti. — Kassel, május 15. A „Morgenzeitung“ szerint Willisen tábornok tegnap este óta han­­noverai Münchenbe tette át szállását. 23 helység­ben senki sem választott. A választók tiltakozá­sához az első 25 városon kívül a földbirtokosok többsége is csalatkozott. Hofgeismar kerületben 43 falusi polgármester közül csak 3 nyilatkozott. — P­é t­e r v­é­r, máj. 15. A mai „Journ. de St. Petersbourg“ egy czikke felhívja a hesseni választófejedelmet, miszerint — hasonlólag a ba- ________________ sor királyhoz — nyilvánítja e szavakat : „Én | Felelős szerkesztő E 8 t I j­ Ó W t­fi. Pest, május 16. — Napoleon herczeg, irja az „Ind.“, f. hó 13-án estveli 6 órakor érkezett meg Nápolyba. Az erőd­i hajóraj ágyuütegei jelentették a her­­czegi yacht befutását a nápolyi öbölbe. A franczia miniszter, Rigault de Genouilly, ellenadmirál, az angol hajóraj parancsnoka,az olasz tengerészeti s Victor Emanuel ő felsége házi minisztere, siettek Napoleon herczeget még a hajófedélzeten üd­vözölni. A fegyvertár mellett kiszállván, a mi­niszterek a városi tanács s praefectus által fo­gadtatott, mi alatt a nemzetőrség tisztelgőleg kettős sort formált a kikötőhelyen. Victor Ema­­nuel­­ fels­ége a királyi termek küszöbén várta. Lelkesült éljenzés kisérte a királyi palotáig, melybe alig lépett be , midőn ezrek kívána­téra Victor Emanuellel az erkélyen kellett megjelennie. Ezerszeres viszhanggal hangzott a tömegből fel: „Éljen Francziaország, éljen Ró­ma, Olaszország fővárosa.“ — Majlandi távirat alapján irja az „Ind.“, hogy Ausztria a velenczei határszéli hadtestet 10,000 emberrel erősbítteti, s a tyroll határvonalon állo­másozó figyelő csapatokhoz újabban négy va­dász zászlóaljat rendelt. Hihetőleg ezen távirat okozhatta, írja tovább a belga lap, miszerint f. hó 13-dikán a párisi börzén kire terjedt, hogy Ausztria s Francziaország közt a diplomatiai vi­szonyok megszakasztása közel kilátásban áll. A belga lap ellentmond e versiónak. — Említettük a múltkor az „Ind.“ egyik leve­­ezője nyomán, miszerint Franczia s Spanyol­­ország közt szerződés köttetett volna, melynek értelmében ez utóbbi bizonyos határidő letelté­vel a Kubában még mindig fennálló rabszolga­ság eltörlésére kötelezte volna magát. A madridi hivatalos lap feljogosítottnak je­lenti ki magát e hír megc­áfolására, sőt a hiva­talos lap kijelentéséből meggyőződünk, hogy a spanyol kormány hallani sem akar ily enged­ményről. Jól jegyzi meg a belga lap a demen­­tire , hogy bocsánatot kér, miszerint a spanyol kormányt hajlandónak hitte, engedni az emberi­ség civilisatió igényeinek. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigm­u­­d. Pesti lánczhid....................... 399 — 401 —­­ Mireme , Kanizsa. Elindulás 1 óra 43 p. d. u. árk. 3 ó. d. u. Czegléd ind. 9 óra 42 percz délelőtt. Szeged—Zimony , szerdán 6 ó. regg. aszű­­­szaki vaspálya................. 2260 2262 Korona................................. 18 18 10 Székes-Fehérvár—Bécs, Szolnok, ind. 10 óra 40 percz délelőtt. Zimony*—Szeged, vas. 12 ó. délben. epere, hamvaspálya....................... 272 — 273 — Császári arany...................... 6 24 6 26 Székes-Fehérvár. Indul 9 óra 15 p. reg. Csaba. ind. 1 óra 22 percz délután. »­ten * * ‘ Déli vaspálya...................... 287 — 287 50 Napoleonsd’or ..... 10 49 10 51 Uj-Szőny. Elindulás 1 óra 30 p. d. u. Arad. érk.. 3 óra 3 percz délután. A. Száván : Dunavizállás Pesten máj. 15. 6' 9­­0 fel. Nyugati vaspálya .... 168 — 168 50 Orosz imperialok .... 10 80 10 83 Becs. Érkezés 7 óra — percz este. Szolnok ind. 5 óra 9 percz délután. Sziszek—Zimony , hétfőn 5 ór. regg. » Pozson máj. 14. 2' 0" 0 fel. _Tiszai vasút ...... 147 1­47 Ezüst. ....... 130 25 130 75 Zimony—Sziszek: csüt. 12 ó. délben. Temesvár, május 14. 2‘ 4" 0 fel. 05 J " ’’ ....... " ' ' '­­ " ' " * Bécsi börze május 15. Adott Tar- Adott Tar-Államadósság. -££— |^|__r Sorsjegyek. —£—£1_£ Vasutak. A Tiszavidéki vaspályán. Gőzhajózás Gabonaárak 5% osztrák érték .... 67 90 68 10 Hitelintézeti 100 frt . 135 80 136 — ________ „ J WBDOnaarak 5% Metalliques .... 71 75 71 90 Gőzhajózási 109 frt . 102-103- Vasúti menetek a délkeleti variályán Szeg­ed-Debreczen-Misko­cz Kassa. a Dunán, a pesti piaczon május 15-én. 4’/,% „........................ 64 25 64 75 Eszterházy herczeg 40 „ 101 50 102 - vaSDU meneteit a fleibeies vaspályán. Czegled.Ind. 9 óra 27 perez reggel. , , , ______________________________ . 5»/ nemzeti kölcsön fi4 fin 84 80 Salm 40 39 25 39 75 Bécs—Temesvár. Szolnok. Ind. 10 óra 27 perez reggel. Jj e t e i e . ,, , , . . , ,, aniv Lee- i ..ee­l 839 ki Sorsieuvek ! '. ! 140 - 141 ~ Pálffy " .” ! 38 - 38 50 Résből. Elindulás 7 óra 45 perez reg. 8 óra este. P.-Ladány, ind. 1 óra 26 perez délután. Linz-Bécs, naponkint 7 órak. regg. Alsó-ausztriai mező 1864-ki „ .... 98 25 98 75 Clary ” 40 ” . 36 75 37­­ Ersik gyár.Elindulás 1 ó. 20 p.,d. u.1 1 ó. 48 p.éjj. Debreczen, ind. 3 óra délután. 2108 Pest , naponkint 6'/, ór.^regg. szerint szerint ár o. é. 1860-ki 98 25 98 50 St Genois «rróf 40 . 38 38 25 Pest. Érkezés 4 óra 37 p. d. u. 5 óra 27 p. reggel. Tokaj. ind. 5 óra 35 percz délután. Best Konstantinápoly: szerdán 6-------- —— —■—» Föld tehermentesítések ~ Budai S 4n ” 37 — 37 50 CzeS125d- Elindulás 8 óra 9 p. d. u. 9 óra 7 p. regg. Miskolcz. ind. 7 óra 19 percz este. órakor reggel. Búza, bánsági . .­­ — -. . . ■ 73 75 74 25 Li­ehgrätz hercz. SK) ” 22 80 g g Szeged. Indul 12 óra 17 p 4 2 óra 7 p. défut. Kassa-Miskolcz-Debreczen-Czegléd PeBt~ZiT7J létrön ’ szerdán és „ bánatfuj . . 84­ 87 4 30 4 90 Bánsági, horvát, szláv. . . 72 75 73 25 Waldstein gróf 20 „ . 24 75 25 25 Temesvár. Érkezés 4 óra 46 p reggel. Kassa m­ind 5 óra 26 nercz reene“ p 87?pb.6 órakor reggel. „ tiszav. . . . - - -Erdélyi 71 — 71 50 Kernevich gróf 10 15 25 15 75 Temesvár—Becs. V. L reggel. Pest—Mohács: naponkint 6 or. regg. „ tiszav. uj . . 83-87 4 20 4 80 Elsőbbségi köt­vények SS -­ Temesvár. Elindulás 10 óra 32 p. éjjel 10 óra 4 p. reg. g'Z**V57 ^ z reg.geL Felfelé- » fehérvári uj . 83 - 84 4 30 4 40 57 Lloyd y 90—91- Váltók (devisek) Szeged. Elindulás 2 óra 26 p. reg. 2 óra 37 p. délm­aF)“d' ? dra 19 PeTMz repSel- ‘ , . bácskai ut 83 - 84 4 20 4 30 5»/ Dunaköz hajózási ' ' ' 98 - 99 - három hón­apra Czegléd. Elindulás 6 óra 29 p. „ 6 „ 31,, „ Debreczen. ind. 12 óra 12 percz délben. Becs-L.nz. naponkint 6 orak. reg. K(ftszeres _ . ^ . 76_77 3 20 3 40 Ba^kzáros levUei 12 hónapra " 99 50 100 - * A­­ I Pest. Érkezés 8 óra 45 percz reg. 8 „ 37 ” este. }U1// 45 Percz délután. Pest-Bécs : naponkint 6 órak. este. Rezg­­ .} _ 76-78 3 10 3 30 Bankzalogmvelei 12 hónapra . 99 50 100 Amsterdam (100 holl. frt . . - - - - Érsekujvár. Elindulás 1 ó. 50 p. d. u. 1­3 . éjjel. Szolnok' md' 4 óra 44 Percz d­é1után Mohács-Pest: naponkint 6 ór este. Írpa V Sörfőzésre . 67- 69 2 46 2 50 70 21?80AS­ST:: : : J • • ttSlsUS Nemzeti bank .... 851 - 853­­ Hamburg (100 M. B.) . . 98 — 98 20 AdellYasparyan. Nap-vvárius 11 óra 19*TM»TM* Orsová—Pest, pénteken viradatkor. ^ t . * * 79«. «3 3 40 3 60 biscompte bank.......................m - 635 ~ London ( 10 L. St. . . 131 80 131 90 Buda—Kanizsa. ^ Galacz- Pest: szombaton reggel. Kukoricza - * • 79_83 3^40 3 60 ....................................... 244 — 246­­ p^m­8 (too frank ) . . 52 05 52 10 Buda. Elindulás 6 óra 30 p. reggel 5 óra 15 p. este. Czegléd- érk-5 óra 41 Percz délután. * uj . . . -­Dunagőzhajózás ... 457 - 458 ^ Sz.-Fehérvár. Ind. 8 óra 43 p.reg. érk. 7 óra 20 p.este: Czegléd—Arad. A Tiszán: ^dlei 1 ® ^ 2

Next