Pesti Napló, 1862. június (13. évfolyam, 3692-3714. szám)
1862-06-21 / 3707. szám
sem ezen szomorú háborúra. A két napi ütközet nem mutat egyébre, minthogy mind a két fél még eléggé erős, hogy egymás vérét kölcsönösen ontsák, és elég gyenge, ezt később is megtenni. Ezen richmondi csatában, valamint közelebbről történt egyéb ütközetekben is az unionista tábornokok egy uralkodó szokásával találkozunk, mely a hadjáratok történetében eddig nem fordul elő, kivéve az ázsiai csapatok vezéreit. Untalan olvassuk, hogy a lovasság az unió katonáinak háta mögött állíttatik fel, hogy ezeket az ellenségre kergessék. Richmondnál oly szökevények lövettek le, kik után saját tábornokuk külde csapatokat. Avagy nem arra mutat e ez, hogy a nagy szám akarata ellenére harczoltatik hadakozni? Nincsen-e semmi remény, hogy e dühöngés krisise bekövetkezett ? Ha ez még nem így van, akkor mindaz, mit eddig megéltünk, csak jelentéktelen játék ahoz képest, amit most, midőn a nyár heve kezdődik, megélni fogunk.“ Ha a „Times“ egyéb kérdéseknél is a következetesség oly határozott tanújelével szolgálna, mint a yankeek iránti gyűlöletben, kiknek ellenében a tények igazságát is eltagadja, vagy elmagyarázza, ha az az unióra kedvező, bizonyosan ép annyi helyeslésével találkozanda laptársainak, és a közvéleménynek, mint mennyi megrovásnak teszi ki magát azon változásaival, melyeket néha huszonnégy óra alatt is kétszer bizonyít. Egyébiránt bárhogy okoskodjék is a „Times,“ az unió fegyverét szerencse kíséri megkezdett, erélylyel seszélylyel folytatott hadjáratában, s csak az újabb sürgönyök is elég hiteles adatot szolgáltatnak arra, miszerint a déli hadsereg, mely nagy erőfeszítés s nagy költg£gggl megerősített állomásait többnyire kard csapás" nélkül hagyogatja oda a közelgő ellenség előtt, épen nem azon tábor, mely a „Times állításainak hitelt, s ármányainak bizalmat szerezne. __Wales herczeg 14-én délután érkezett meg keleti utjából Londonba, s a windsori kastélyba szállott. A „Times“ szerint a királynő és egész családja e hó 2- án volt elindulandó Osborneba, hol e hónapot tölteni, s hol a jövő hó elején Alice herczegnő összekelése fog ünnepeltetni. Ő felsége a skót magasokon sokat üdült fájdalmas levertségéből, azonban szenvedésének még éles nyomait viseli, s nagy idő kell, hogy korábbi elevenségét visszanyerhesse. FRANCZIAORSZÁG. A Belgrád bombáztatására vonatkozó hírt a franczia lapok közöl eddig csupán a „Pays“ közli f. hó 18-ki számában, hozzátévén, hogy ezen eseményt a legkomolyabb természetűnek s igen nagy fontosságúnak tartja. Az „Opin. Nat.“ a 16-ki utczaharcz megemlítésének alkalmából kapcsolatosan közli, hogy Bécsben e hir hallattára rögtön miniszteri tanács ült össze, s kabineti futárok küldettek Konstantinápoly és Párisba. A szabadelvű franczia lap elismervén, hogy a belgrádi esemény különösen érdekli Ausztriát, nem bírja magát a következő reflexiótól megtartóztatni : „Ha Ausztria annyira élénken sejti a veszélyt, mely a törökök s szerbek közt megkezdődött összeütközésből rája háromolhatik, miért nem követeli a török csapatok teljes kivonatását Szerbiából ? Ez az egyedüli mód, mely által elejét vehetné a Duna-medenczében egykor kitörendő általános conflagratiónak.“ — Néhány nappal ezelőtt a „Patrie“ írta, hogy a montenegrói kérdéshez csatlakozik egy másik, következményeiben szinte fontos kérdés, a szent helyek tárgyában, s utalt e kérdés különös fontosságára, megemlítvén, hogy a franczia s orosz kormány részéről egy azonos jegyzék nyujtatott volna át Ali basának, mely a jeruzsálemi szenteíregyháznak kupoláját a két kormány közköltségen ajánlja s kívánja kitatarozni, s ennek eszközlésére az elutasithatlanul szükséges szultáni rendeletet — kádé — kéri kiadatni, ahogy erre a porta válaszolt is. A félhivatalos lap e közleményét a franczia sajtó félmosolya bizalmatlansággal fogadta, s az egy pár napi hallgatás, e tárgyat illetőleg, azt látszott jelezni, mintha a „Patrie“ igen hevenyen anticipálná a bekövetkezhető eshetőségekről szóló híreket. „Pays“ 18. számában azonban részletesebb, s a „Patrie“ közlését utólag megerősítő post-scriptumot olvasunk, mely szerint Moustier marquis s Labanoff herczegnek kormányaik nevében még áprilisban Ali basához intézett, s a jeruzsálemi szenteíregyház kupolájának a két hatalom közköltségen leendő kiigazíttatását tárgyazó azonos jegyzékekre az ottomán kormány az utóbbi napokban válaszolt, s a választ kézbesíttette a két nagy hatalom említettük képviselőinek. Ali basa kijelenti e válaszban, hogy nemcsak beleegyezik az ottomán kormány a kupola kitataroztatásába, de sőt a szultán, mint több millió keresztyén alattvaló souverain ura, s földterületi fejedelme, a leghatályosabb módon óhajt a kiigazíttatásban közremunkálni, s közösen viselni a tatarozási költségeket. Ezen ajánlatot Franczia-s Oroszország azonban nem fogadták el, azon meggyőződéseket nyilvánítva, hogy a szultán souveraine közreműködése kétségbevonhatlanul nyilvánossá lesz az iráde kibocsátása által, s így a költségfedezést illető részvétel, mint felesleges közreműködés visszautasítása után. Ali basa kijelentette, hogy a vitapontot a többi keresztyén hatalmak elé terjesztendő melyek majd határozandanak a szultán részéről való közreműködés felett s kimondandják e tárgyban végbiróságilag ítéletüket. Ali basának a keresztyén hatalmasságokhoz intézendő jegyzéke, mint a „Pays“ értesül, e szellemben van szerkesztve. — Hübner báró megérkezését Konstantinápolyba constatkrozza a „Pays“ IS megemlítvén, hogy a báró odaérkezése részletes, bizalmas megbízatásokkal áll összefüggésben Montenegrót illetőleg. — Párisban a nap eseménye még mindig s igen érthetőleg a pueblai esemény, és a mexicói ügy. A legújabban érkezett hírek ugyanis constatírozzák a francziák visszavonulását Puebla alól az ott szenvedett vereség következtében. A párisi közhangulat — e hírek folytán, minden politikai árnyalatok félretételével — egy irányt vett. A lapok — még azok is, melyek az expeditio kezdetén leghangosabban tiltakoztak a czélnélküli vér- s pénzpazarlás ellen — a szenvedett vereség hírére mindannyian helyeslik s osztatlanul jóváhagyják a kormánynak a „Moniteur“ által már közölt azon rendeletét, mely a mexicói alig 7 ezernyi maroknyi franczia csapat erősbítésére új segélycsapatok küldetését határozza el. A franczia zászlós katonai becsület hírneve — Íme a legkülönbözőbb politikai árnyalatokat háttérbe szorítva — egyesülve látja az egész sajtót a kormány intézkedésének helyeslésében, mely egy perczet sem késedelmezik a segélycsapatok szervezésében. A katonai kikötőkbe már megérkezett a rendelet, mely szerint a legnagyobb gyorsasággal szereltetnek föl a Mexicóba küldendő segélycsapatok, s mint az „Ind.beige“ párisi levelezője írja, az első csapatküldemény 5 ezer főnyi segélycsapatot fog magában foglalni. Nemsokára a második csapatszállítmány, mintegy 10,000 főnyi segélycsapat teljesen felszerelve száll hajóra, s a csapatküldetések még ezzel sem érik végüket. Az ezen erőkifejtés által igényelt rendkívüli kiadások fedezésére a pénzügyminiszter a törvényhozó testület 16-án tartott ülésében egy kiegészítő pótköltség javaslatot terjesztett a kamara elé, mely a tengerészeti és hadi kiadási rovatot 15 millióval kéri szaporíttatni, indokolva ez előterjesztményt az által, hogy a mexicói expeditió megindításakor korántsem volt előre látható, hogy ez ügy ily arányokat öltene magára. A „Patrie“ írja, hogy az államminiszter által felolvasott előterjesztmény, mely a kormány nevében a költségjavaslatnak 15 millióval leendő szajorittatását kéri, meleg fogadtatásban részesült a Samaránál, mely haladéktalanul elhatározta, hogy e törvényjavaslat rögtön tétessék át a költségjavaslati bizottmányhoz, s még aznap vétessék tárgyalás alá. Szóba hozatott több képviselő részéről, hogy ez alkalom a mexicói kérdés megvitatására is igen kedvezőleg ajánlkozik. A franczia sajtó s jelesül a félhivatalos lapok időszerűtlennek tartják a kérdés elvi taglalgatásába bocsátkozni, midőn a franczia zászló becsülete haladéktalan csapatküldetéseket igényel. — F. hó 16 -án hagyta el a „Florida“ gőzös „ Saint-Nazairi kikötőt, magával vivén a kormány legújabb rendeleteit Lorencez tábornok számára, ki, miután az anahuaci fennsíkon tábort ütött, el van határozva, minden csatakísérlettel tartózkodni, míg a Douay tábornok által vezényelt segélyhad meg nem érkezik. A már útban volt segélycsapat, mintegy 400 fő, máj. 24-én érkezett meg Vera Cruzba. A puebai csatára vonatkozólag, mindeddig két részletes eredeti tudósítás olvasható a fanézia s angol lapokban. Az egyik tudósítás a franczia „Monde“ hasábjain jelent meg, amely szerint igazoltatik az „Indépendance deloe“ által is közlött ama hír, hogy a francziák pueblai vereségének fő oka a zuávok vakmerősége volt, kik a rendes kémszemlét egy, a természet s műtan által megerősített földvár szuronyrohammal történt megtámadásává változtatták át. Említi a „Monde“ tudósítása, hogy „ha Lorencez e csata utáni napon csupán néhány szó embert akart volna feláldozni, okvetlen bevette volna Pueblát.“ A „Times“ mexicói, máj. 9-ről kelt leveléből közöljük a leglényegesebb helyeket. Kiemeli tudósító, hogy az aculcingói magaslatok mellett történt csetepaté után Zaragoza tábornok Pueblába vonult vissza, 17 ágyút s kétszáz foglyot hagyván hátra a francziák kezei közt. A foglyok megvendégeltetvén, s fejenkint egy dollárral megajándékoztatván — hazabocsáttattak. Máj. 5-én a franczia előcsapat megérkezett Puebla alá, s egy ezredes parancsnoksága alá rendelt zuárcsapat küldetett ki a guadelupei hadállás kikémlésére, mint amely egy földdomborulaton, ötszáz mexicói által elfoglalva, s ágyuütegekkel megerősítve, teljesen uralkodott a város felett. A franczia ezredes — túlbecsülvén a rendelkezése alatt álló erőt, s nem látszatván alapos tudomással bírni a földvár — cerre — védföldhányásairól, azt hitte, hogy szuronyrohammal beveheti az erős positiót, s rögtön rohamot vezényelt. A mexicóiak, kik ha tisztjeik nem adalognak el a csatarendből, vitézül szokták magukat viselni, vártak mindaddig, míg a franczia zuávok néhány méternyi távolságra voltak a földsánczoktól, s ekkor egész fegyver-s kartács-tűzzel fogadták a támadókat. A francziák visszahököltek a váratlan tűzzápor elöl, de csak azért, hogy újból rendezkedve szokott hévvel másodszor rohanják meg a földvárat; vitézségök azonban eredménytelen maradt a positió erőssége, s a mexicóiak aránytalanul túlnyomó száma miatt, s ismét visszavezettek. Elvesztvén ezredesüket s több közlegényt, megkezdték a visszavonulást. A mexicóiak egy lovasosztályt küldtek rögtön a viszavonulás ketté metszésére, de a zuárak ekkor hármas s négyes csatatömbökbe sorakozva, összevetett házakkal lassan, de bátran vágták keresztül megokat a főhadtestig, jelentékeny kárt okozva az üldöző lovasságnak. Zaragoza jelentéséből azt lehetne hinni, hogy a francziák támadása átalános volt, s hogy 4000 franczia vett volna részt a szuronyrohamban. A francziák veszteségét 1000, s a mexicóiakét 300 ra becsüli. Bizonyára jelentékeny nagyítás. Mindössze 25 fogoly esett a mexicóiak kezei közé, kik a csata hevétől elragadtatva, berohantak a földsánczokba, honnan azután nem bírtak kiszolódni. Lorencez tábornok csak másnap érkezett meg a had zömével. Mexicó — a város — ostromállapotba van helyezve, s egy rendelet felhatalmazza a város parancsnokát, saját tetszése szerint rendelkezni a mexicóiak személyével s vagyonával nyolcz kilométernyi körtávolságban. Ugyancsak a „Times“ ezen levelezője máj. 12-ről kiegészítésül írt levelében írja, hogy a 12 -én kapott táviratok szerint előadása teljesen hűt igaz. A francziák 30 embert vesztettek, a foglyok mind meg voltak sebesítve. Lorencez tábornok még mindig Amazoeban van, mintegy három mértföldnyire Pueblától, s erősíti állását, hogy a málhák biztos odavonulását eszközölhesse. A franczia félhivatalos lapok közleményei is megerősítik a „Times“ tudósításait. A rier azonban egész czikkben akarja mutogatni, hogy mennyire csekélység volt az egész pueblai csetepaté, hogy az még csetepaténak is alig nevezhető, hogy a mexicóiak nem is győztek, s a francziák nem győzöttek meg, s a többi. A félhivatalos lap dicsérendő patrioticus buzgalma talán kissé túl is megy a határon. Utolsó számában a franczia mexicói hadsereg állapotára nézve írja, hogy az kielégítő s az élelemszerek akadálytalanul folyvást érkeznek az amozoei táborba, továbbá hogy Orizaba s Cordova még mindig a mexicói tábornokok hatalmában van, kik Juarez kormányával épen nem sympathiroznak. Havannai hírek szerint a Dunay tábornok vezénylete alatt expediált segélycsapat május végén csakugyan megérkezett Vera Cruzba. OLASZORSZÁG. Említettük, hogy az olasz képviselőház 14-iki ülésében javaslatot terjesztettek elő arra nézve, hogy a ház harmadízben is kimondja a királyhoz intézett egy feliratban, hogy Olaszország jogot tart Rómához. Az „Italia“ ez ülésről jelentést hoz, melyet rövidbe foglalva érdekesnek tartunk ismertetni. Az elnök előadja, hogy következendő javaslat tétetett le a ház asztalára: „ Alulírottak a Rómában egybegyült idegen püspökök nyilatkozata folytán indítványozzák, hogy a ház szavazzon meg egy feliratot a királyhoz, mely újból is megerősítse Olaszországnak fővárosához Rómához való jogát, s nyilatkoztassa ki"Olaszország és Európa békéje érdekében álló azon elkerülhetetlen szükségességet mely szerint a római kérdés az 1861. márczius 27-iki szavazat szerint megoldandó. Ehhez képest a kamra fölszólittatik, válaszszon a fölirat szerkesztésére egy öt tagból álló bizotságot.„ Aláírva: Farini, Poezio, Cassinis, Minghetti, s még 45 más képviselőtől. A udino, az aláírók egyike, föláll, indokolni e javaslatot, s erre fölolvasta a Rómában egybegyült püspökök feliratának egy helyét, melyben tagadtatik Olaszországnak fővárosához való joga, a mi bántalom mind Victor Emanuel királyra , mind III. Napóleonra nézve. Mint olasz nemzeti képviselő, mond Audinot, nem tennék meg kötelességünket, ha nem teszünk óvást ily túlcsapások ellen. (Bravók). Ki kell mondanunk, hogy mindnyájan Victor Emanuel, a minden elnyomott olasz nép fájdalomkiáltásai boszólójának trónja körébe sereglünk, s a királyhoz fordulva igy szólalunk : Felség! egész Olaszország veled van, veled a jog és igazság; — felség, legyünk állhatatosak!“ A miniszterelnök: A minisztérium nem szegül e nyilatkozat ellen; minden valódi olasz óhajtása, hogy megnyerje a mit kér ; ez minden olasz joga, melynek, reméljük, nemsokára elég lesz téve. Bxo: Mit ér e nyilatkozat, mit használ az, ha a római nép egyszer csak föllázad ezen gonoszok ellen ? (Zugás). Az elnök kéri Bixtot, mérsékelje kifejezéseit. Musolino is hasztalannak tartja a nyilatkozatot; ő úgy vélekedik , hogy egyházi reformra van szükség. (Zugás: Az elnök hasztalan csenget.) Panattoni: A kérdés oly fontos, s a nép souverainitásának elve oly világos, hogy a kamrának egyértelműleg föl kellene állania, hogy kijelentse a nemzet akaratát, hogy Olaszországnak kell a maga fővárosa. (Tapsok.) Chiaves. E nyilatkozattal csak tehetetlenségünket mondjuk ki. (Baloldalon helyeslés). Nem ily eszközökkel jutunk Rómába. Mi szükség van rá, midőn egy nemzet elég erős, hogy fegyverrel válaszoljon a római udvar bántalmaira? (baloldalon helyeslés). Nico tera ismétli Chiaves véleményét, hasznát kell vennünk szuronyainknak. (Zugás). A miniszterelnök: Megjegyzem, hogy e fölirat czélja nem egyéb, mint ellenóvást tenni a római püspökök óvására. Nem most van ideje azon eszközökről tanácskoznunk, melyek segedelmével jogunk gyakorlatához juthatunk ; csak oly indítványról van szó, melynek nyomán kinyilatkoztatjuk, hogy Victor Emanuel trónja körül csoportosulunk. Azért hát Chiaves ur sa szélső baloldal minden tagjának hazafiságához fordulok, kérvén,járuljanak e szavazathoz se nemzeti demonstratióhoz. Platinó: Már elégszer beláthattuk, hogy máskép kell beszélnünk a papokkal. C r i s p i : Maga is haszontalannak látja a nyilatkozatot, de mivel ezúttal oly óvásról van szó, melyet egész Európa olvasni fog, reméli, hogy minden elvbarátja csatatozni fog e nyilatkozathoz, hadd tudja meg Európa, hogy újból is ünnepélyesen óvást teszünk, s egyértelemben vagyunk azon óhajtásra nézve, hogy Olaszor osi börze junius 18. A*°tt t'ittai^r ^ v * • o é • k A Tiszavidéki vaspályán. Gőzhajózás Gabonaárak 57 osztrák1érték088*8' . • ~66'65 WTO Hitelintézeti ' 100 frt . 133 90 134 20 ------------ Czegléd-DebreczeH-Ml.kolez Kas««. a Danán. a pesti piaczon junius 18-án. 57° Metalliques .... 71— 71 10 Gőzhajózási 100 trt . — - — — Vasúti menetek a délkelen vaspályán Czegléd. Ind. 9 óra 27 perez reggel. ^ Lefelé: -------------------------—^-1----41/ 0/ ... 63 25 63 75 Eszterházy herczeg 40 / 90 — 100— Bécs—Temesvár. Szolnok. Ind. 10 óra 27 perez reggel. Linz—Bécs, naponkint 7 órak. regg. Alsó-ausztriai mérő ^uly JjJJ, ma^ 57‘nemzeti kölest)« . . . 83 - 83 10 Salm . 40 „ - 19 60 '®® 2? Bécsböl. Elindulás 7 óra 45 perez reg. 8 óra este. P.-Ladány. ind. 1 óra 26 perez délután Bécs-Pest: naponkint 67, ór. regg szmVrf szerint áro T 1839-ki sorsjegyek .... 123 - 123 50 Pálffy „ W » ■ 38 — 38 25 Érsekújvár. Elindulás 1 ó. 20 p. d. u. 1 ó. 48 p. éjj. Debreczen, ind. 3 óra délután. Pest—Konstantinápoly , szerdán 6------------------- „ 1854-ki „ .... 93 50 94 - Clary „ 40» • 36 75 p^t. Érkezés 5 óra 37 p. d. u. 5 óra 27 p. reggel. Tokaj, ind. 5 óra 25 percz délután. órakor reggel. Búza bánsági . . - - -1860-ki „ .... 93 30 93 40 StGenois gróf 40.. . 38 — 38 25 Czegld_ Elindulás 8 óra 9 p. d. u. 9 óra 7 p. regg. Miskolcz. ind. 7 óra 19 perez este. Pest-Zimony. hétfőn, szerdán és a bánátiul. . 84- 87 4 60 5 20 Földtehermentesitések. Budai *0 » ■ 37 26 37 50 Szeged. indyi 12 tíra 17 p. éjj. 2 óra 7 p. délut. Kassa—Miskolci—Debreczen -Czegléd. órakor r®?g.eKr „ tiszav. ó . . - -Magyar.................................. 72 60 72 — Windischgrlitz herez. 20 „ 22 7~ 23 _ Temesvár. Érkezés 4 óra 46 p. reggel. Kassa. ind. 5 óra 26 perez reggel. Pest—Mohács : naponkint 6 ón regg. tiszav. uj . 83—87 4 50 5 10 Bánsági, horvát, szláv . . 71 50 72 25 Waldstein gróf 20 - 25 - 25 25 Temesvár-Bécs. CkX ind. 7 óra 07 percz reggel. Pest - Paks: naponkint 4 órak. d. u. uj . 83-84 4 60 4 70 Erdélyi.................................. 70 25 71 — Keglevich gróf 10.. . 15 15 25 Temesvár. Elindulás 10 óra 32 p. éjjel 10 óra 4 p. re£. Tokaj ind 9 óra 35 per 102 reggel. Felfelé: bácskai ut 83 - 84 4 50 4 60 Elsőbbségi kökények. Voltakk idevisek. Szeged. Elindulás 2 óra 25 p. reg. 2 óra 37 p. delu. Debreczen. ind. 12 óra 12 percz délben. Bécs—Linz: naponkint 6 órak. reg. Kétszeres. . . . 76—78 3 20 3 25 6°/« Lloyd............................ 90 91 — Czegléd. Elindulás 6 óra 29 p. „ 6 „ 31 „ „ pLadány. ind. 1 óra 45 percz délután. Pest—Bécs. naponkint 6 órak. este. j?ozs (uj) . 77—78 3 20 3 40 5°/0 Dunagőzhajózási . . . 98 — 99 — három hónapra. Pest. Érkezés 8 óra 45 perez reg. 8 „ 37,. este. gzomok. ,nd 4 óra 44 perez délután Paks—Pest: naponkint 5 ór. reggel. Árpa, sörfőzésre 68 70 240 250 Bank záloglevelei 12 hónapra 99 50 100 — Amsterdam (100 holl. frt) . — — — — Érsekújvár. Elindulás 1 ó. 50 p. d. u. 1 „ 3 „ éjjel. , Mohács—Pest: naponkint 6 ór. este. etetésre . . 65 67 2 — 2 10 Részvények: Augsburg (100 dáln. „ ) • 107 75 108 — Bécs. Megérkezés 6 óra 33 p. este. 6 „ — regg. Pflspfik-Ladány—Nagyvárad. Zimony—Pest: vasárnap, kedden és 7 7 .... 47—50 1 62 1 66 Hitelintézeti............................219 219 20 Frankfurt 100 „ „). . 107 75 108 - A d é 11 Y a S 0 á 1y á E P.-Ladány. érk 12 óra 54 percz délben. pénteken 12 órakor éjjel. Kukoricza . . 79- 83 3 60 3 75 Nemzeti bank...................... 830 - 832 - Hamburg (100 k. B.) . . 95 25 95 50 B„da K.vizsi Nagyvárad. md n óra 12 percz délelőtt. Or8ova-Pet: pénteken viradatkor. * .KOr uj. . . - -Eacompte l»nk . ... gj - » - Lopd»» • *g - TM - Blldl. 5 GTM 15 p. 1* a^*a"“• »** “...ggd, 1 . . - 2 80 J 10 ......................fői 440 - PaMS (R00 frank ). . 50 80 Sz.-Fehérvár. ind. 8 ór. 43 p. reg. érk. 7 óra 20 p.este. . nC*eS‘^-Ara* A Tiszám Paszuly . . . . - 4460 Dunagőzhajózás .... _ _ Pénznemek. Kanizsa. Elindulás 1 óra 43 p. d. u. érk. 3 ó. d. u. Czegléd ind. 9 óra 42 percz délelőtt. Szeged— Zimony, szerdán 6 ó. regg. Repcze, őszi ... I a p esti lánczhid...................... on50 2052 Korona ............................ 17 55 17 60 Székes-Fehérvár Bécs. Szolnok, ind. 10 óra 40 perez délelőtt. Zimony—Szeged, vas. 12 ó. délben. „ téli ■ ...~ Északi vaspálya ... _ _ Császári arany...................... 6 14 6 16 Székes-Fehérvár. Indul 9 óra 15 p. reg. Csaba, ind. 1 óra 22 perez délután. Dunavízállás Pesten jan.0. T 300 fel. I Tiszai vasút...................... 147 - 147 - Ezüst........................................ 127 - 127 50 ...... ■ ■ - - —- -—------------------------------------------—sam-sa s-* szág fővárosa mielőbb Olaszországé legyen. (Zajos tetszés). Nico tera : Politikai barátai nevében kijelenti, hogy csupán annak megmutatásáért szavaznak , hogy Olaszország joga tekintetében mindenki egyetért. Különben újra is nyilvánítja, hogy Rómához csak szuronyok segedelmével juthat az olasz nemzet. (Zaj): Erre a szavazáshoz fognak. A felirat szerkesztésére kinevezendő bizottmányt illető javaslat is csaknem egyértelműleg határozottá lesz. Csupán három képviselő nyilatkozik a javaslat ellen. Chiaves indítványa, hogy mondassák ki minden óvás hasztalansága — elvettetik. Csak a szélsőbaloldal áll föl. Több képviselő kívánja, neveztessék ki az óvás elkészítésére a bizottmány. Bixio: Én Pinelli tábornokot ajánlom. (Hosszas nevetés.) Pinelli: Bármi okból hozott javaslatba engem Bixio úr a fölirat szerkesztésére, kérem a házat, mentsen föl. Bixio: Úgy gondoltam, legjobb felirat fogna lenni egy hadtest, Pinelli tök vezérlete alatt (nevetés). Pinelli köszöni Bixiónak, de tudja bizonyosan, hogy az ő adresse nem tetszenék a kormánynak (nevetés). Az elnök kinevezi a felirat elkészítésére Buoncompagni, Farini, Ricci V., Crispi és Allieri képviselő urakat. NÉMETORSZÁG Berlin, jun. 16. Budberg grófnak Párisba utazását s a franczia és orosz diplomatiának a montenegrói ügyben együttműködését itt a két udvar közti határozott közelítésnek tekintik, valamint közelitésnek tulajdonítják az engedményeket is, melyeket a sz.pétervári kabinet a lengyeleknek adott. Hogy az ausztriai kormány Montenegro ügyében Francziaország ösztönzésére lépéseket tett Stambulban, azt tagadhatlannak tartják, egyébiránt azt hiszik, hogy az osztrák politika e téren egyenesen a porta érdekében cselekszik, mert a Czernagora elleni hadjárat kimenetele még épen nincs biztosítva , s még kevésbé a haszon, mely a fényes kapura — győzelem esetében is, ismét háramolhatna. — Jól értesült körökben megczáfolják a hirt, melyet a lapok Bernstorff gróf viszalépéséről közöltek. A kurhesseni ügy fejlődésével Berlinben meg vannak elégedve, minek egyik jele az is, hogy Schak tábornok, kire a szándékolt hesseni expeditió vezénylete bizva volt, e hó közepén Berlinbe jött, s a királynál ma félórai előterjesztést tartott eljárásáról. A tábornok kihallgatásának eredménye lett, hogy a hadkészület megszüntettetett, s a csapatok ismét a régi létszámra szállítatnak visza. A „Kreuz-Zeitung“ egy újabb czikke az olasz királyság elismerését Brasier de St. Simon és Ricasoli Berlinben létének ellenére is még igen távol levőnek állítja. A kölni lap berlini tudósítója kénytelen igazat adni a keresztes lapnak, biztatásul azonban megjegyzi, hogy az akadály most már kevésbé nehéz természetű, azaz nem legitim, hanem csak politikai okok azok, melyek Poroszorságot ezen cselekmény végrehajtásában tartóztatják. — Újabb hirek a királyt Ostende helyett ismét Baden-Badenbe utaztatják. Távirati Jelentések: Triest, jun. 19. Hahn tábornok ma Athénéből ide érkezett. Pétervár, jun. 19. A „Jour. de St. Petersbourg“ mai száma egy császári parancsot közöl, mely a tartományok kormányzóit fölhatalmazza, hogy gyújtogatások esetére a katonai bíróságot hirdessék ki. Az ítéletek megerősítése a kormányzókat illeti. Rablás, gyilkosság, gyújtogatás, úgyszintén a verések megsemmisítése halálbüntetéssel sujtatnak. Turin, jun. 18. A kamara, a Rómában gyülésező püspökök feliratára vonatkozólag, a királyhoz feliratot intézett, melyben ez áll: A püspökök nyilatkozatát s kifejezéseit tekintve, minden habozást le kell vetkőzni, s Európának meg kell engedni, hogy Olaszhon magát oly hatalomtól megszabadítsa, mely a világ békéjét zavarja Konstantinápoly, jún. 14. A „Journal de Constantinople“ közli a Svédországgal és az amerikai egyesült államokkal kötött kereskedelmi szerződéseket. Tűzveszély által 500 ház, s közöttök több fürdő hamvadt el. Nevrez basa, Bruäsa kormányzója, első kamarássá, és Mehmet basa, Sivas korábbi főkormányzója, brussai kormányzóvá neveztetett. Jussuf Keram bég Egyiptomba utazásra engedelmet kapott. Lord Bulwer a világítótoronyért fizetendő illetékek iránt értekezletet tartott. Az amerikai missionarius egyik gyilkosa Alexandrette mellett elfogatott. Athén, junius 14. Az új minisztérium első intézkedései általánosan helyeseltetnek. Ifi H t I p C * t «■ Pest, junius 20— Szardinia szigete átengedésének híre ismét föleleveníttetett — még pedig az olasz parlamentben. A képviselők 17-iki ülésében egy tag interpellate intézett e tárgyban a miniszterhez. R a 11 a 7 z i bámulását jelenté ki ezen hírnek annyi meghazudtolás utáni makacs előkerülésén, s újból is a leghatározottabban kinyilatkoztatá, hogy az teljesen alaptalan. — A japáni vértanuk canonisatiójának ünnepélye után, mint előre lehetett látni, számos zarándok marad még Rómában, kik fölhasználták az alkalmat egy alapkő-letétel ünnepélyére. Laktanyát alapítanak meg egy zsoldos katonacsapat számára a világi hatalom melletti demonstrativképen. Ugyanaznap a pápa szemlét tartott a praetoriánusok mezején táborozott sorkatonasága felett. Sokat beszéltek nem rég II. Ferencznek Rómából leendő eltávozásáról Most ismét kétségbevonják e hit alaposságát. Egy távirati sürgöny szerint a volt nápolyi király Trapani gróffal együtt Rómában szándékszik maradni. Csak a két királyné, s a volt királyi ház herczegnői költöznek Németországba. — A berlini képviselőház költségvetési bizott-sága regtevé első jelentését, mely az 1862 és 1863 ki budget egy időbeni tárgyalására vonatkozik. A nélkül, hogy a két álladék különbségének kimutatásába bocsátkoznék a jelentés, a mellett nyilatkozott, hogy ezúttal csak az 1862-ki tárgyaltassék, mert ha az 1863-ki költségvetés is megszavaztatnék, megtörténhető lenne, hogy a kormány a népképviselet előszólítása nélkül vezetné a közigazgatást egész 1864 ig, s ekkor ismét a mai baj állna be, vagyis azon évben határozna a ház a kiadások felett, mely számadási folyamban áll. Meglehet, hogy a mostani minisztérium hajlandó mindenben az alkotmány szerint haladni, azonban az országnak biztosítékra van szüksége a jövőben, mert a lelépő minisztérium rendje nem kötelezi az utánaa következőt, ezt pedig a ház csak törvényben találhatja fel, ezért Bordie és Klotz képviselők egy indítványt nyújtottak be, mely szerint a költségvetés mindig az előtte való esztendőben,legkésőbb sept. 1-ig a ház tárgyalása alá terjesztendő. A vita folyamában némelyek a sept. 1-jei időhatárt mart. 1-vel akarták felcserélni, mások még ettől is eltérő javaslatot tettek, azonban a ház a föntebbi indítványt 27 szóval 2 ellenében határozottá emelte. A miniszteri válsági hírek nem akarnak szűnni, bár a jól értesültek tagadják Bernstroff gróf visszalépését, de azért a fej nélküli minisztérium, mely a mellett még az ország bizalmatlanságával is szemben áll, a legjobb hiszeműek előtt sem tartatik állandónak. Általában azt hiszik, hogy a költségvetés fölötti viták ezen kérdést is megoldásához vezetik. — Kasselból folyvást a régi nótát fújják, a Löszberg által bemutatott miniszteri programút ekkorig még nem nyerte meg a vál.fejedelem helybenhagyását. Különösen aggodalmat gerjesztő a rendkívüli előzékenység, melylyel a fejedelem Karniczky osztrák követ iránt viseltetik, valamint aggodalommal látják, hogy a volt minisztérium tagjai, mint Abbé, Goddius stb. a választófejedelem bizalmát folyvást annyira bírják, hogy véleményüket az új kormányi programm iránt kikérte. Képzelni lehet, írja a kölni lap kasseli levelezője, mily jól véleményeztek ezen próbált vitézek azok ellenében, kiknek kitartásuk előtt vissza kelle vonulniok. — Ily helyzetben lehetlennek tartják, hogy Poroszország a hadkészültséget (Militär Bereitschaft) megszüntesse, habár más oldalról lehetlen ezt nem kívánni gazdasági szempontból, ha figyelembe vétetik, hogy a porosz népnek ezen kis tréfa naponként 12,000 tallérjába kerül. Érezni látszik ezt a berlini kormány is, melynek félhivatalos közlönye, a „Stern. Z.“, egy ide vonatkozó czikkének záradékában írja, miszerint „e tekintetben egész Németországban egy a vélemény az iránt, hogy ezen sürgetős ügy minél előbb intéztessék el. Poroszország legkevésbé nézhetné el annak szándékos halogatását.“ Az idézett lap biztosan remélteti, hogy ezen halogatás nem is fog bekövetkezni, s azért a szükség sem áll be az iránt, hogy Poroszország meg nem kevesbített katonai intézkedéseinek oly hatás tulajdoníttassék, melyet a kasselieknél tapasztalt készség egyelőre felfüggesztett. A berlini kormánykörök meglepettek Constantin nagyherczegnek és Wieloposzki marquisnak kineveztetése által; ezen urakat Berlinben, a számukra kijelölt helyekre igen liberálisoknak tartják. — „Mennyire változtak az idők !“ kiált fel a kölni lap berlini tudósítója. — A mexicói kérdés feletti viták véget értek a spanyol képviselőházban, anélkül, hogy bármi szavazást vontak volna maguk után. Az ellenzék párttöredékei közti egyenetlenség miatt, mely a kormány eljárásának megítélésében mutatkozott, meggátolá oly javaslat előterjesztését, melynek nyomán a kamra formulázhatta volna véleményét. Mindemellett a vita nem volt meddő. Calderon - Collantes ismételt nyilatkozatai eloszlaták a bizonytalanságokat, melyeket a sajtó egy része igyekezett terjeszteni a spanyol politika irányára nézve. Néhány madridi hírlap azt állítá, hogy a királynő kormánya visszahívja azon csapatait, melyek eddig Cochinchinában együttműködtek a franczia expeditióval. E hírt megcáfolja az „Indep.“ madridi levelezője. A Southamptonba jun. 9-ről szóló new-yorki lapok érkeztek,melyek azon nevezetes hírt foglalják magukban,hogy Memphist az éjszakiak elfoglalták egy tengeri csata után, melyben a déliek hajósserge tönkre tétetett. Ezenkívül reménytették, hogy az éjszakiak Richmondon alól átkeltek James vizén, miből a déli főváros nemsokára leendő elfoglalását következtetik. Kevésbbé sikerült az éjszakiaknak egy Charlestownra intézett támadás, ahol, hír szerint,nagy veszteséget szenvedtek. — Frémont tábornokot lesbe csalták a déliek. Felelős szerkesztő : B. Kemeny 7t?,ny . d