Pesti Napló, 1862. július (13. évfolyam, 3715-3741. szám)
1862-07-10 / 3723. szám
kis és büntetések által czéloztatik eltávolíttatni. A rész erdők irányában a szerződés azt követeli a bérlőtől, hogy az ily erdőrészeket is beültesse , s ha sikerül az erdőmivelés, jogában áll az öreg fát saját hasznára kivágatni. „Ezek mind kényes pontok , kényesek főleg azért, mert az erdő italában bérbe adásra nem való. Egy kis megvesztegetésével a különben is roszul űzetett erdészeti személyzetnek, a rosz lelkű bérlő,a tulajdonosnak kiszámíthatlan károkat tehet. Az ugyanez, kisebb nagyobb mértékben a többi, szerződésileg kikötött erdei haszonvételre nézve is, milyen a héj hántás, a szurokhasználat és gyűjtés, az alomszedés és fabotolás.“ A makkoltatás és gubacsszedés teljes kiterjedésében a bérlőt illeti. A legeltetés ellenben csak ott engedtetik meg, ahol a fák a marhának szájából már kinőttek. Kaszálást az erdei tisztásokon, kellő elővigyázat mellett, tehet a bérlő. Azon erdei károkért, melyek a szerződés áthágásából származnak, a bérlő minden vagyonával felelős. „Nagyon határozatlan ezen pont is, s ez okból végnélküli pörök forrásává válhatik.“ Köteles a bérlő az erdőtalajt a vízmosásoktól s leszakadásoktól a lehetőségig megoltalmazni, s ha nem teszi, a károk az ő rovására igazittatnak el. Az ártalmas rovarok kártételét a bérlő a legközelebbi államhatóságnak följelenteni s az attól nyert rendeleteket, terhére a tulajdonosnak, pontosan végrehajtani köteles. Ha az erdőt mind a mellett nem lehetne megóvni, s e miatt le kellene azt vágatni, akkor az elesett erdei haszon megtérítése végett a bérlő a tulajdonossal kiegyezkedik. Az erdőégések szintén haladéktalanul feljelentendők, s a bérlő költségére elfojtandók. Feljelentendők a jégkárok is, s az általuk okozott kár iránt a tulajdonossal kell egyezkedni. Végre az erdei és mezei vadászat a bérlőt illeti ugyan, ő azonban felelős a vadban okozott károkért. „Ki nem venné észre, hogy az elszámlált viszonyok és kikötésekben is mennyi anyaga rejlik a viszálynak és perlekedésnek.“ A halászat iránt a helybeli körülményeknek figyelembe vétele alapján köttessék a szerződés. Az ültetett fákkali gazdálkodásra nézve köteles a bárló a pontosan megszabott területhez tartani magát, és gondoskodni egyszersmind az utánültetésről. A fasorokat és kertekben levő gyümölcsfákat a bérlő a szerint köteles fenntartani, amint azokat átvette, s pótolni bérlete végével a hiányzókat fiatalokkal. Minden kifejlett gyümölcsfáért, melyet a bérlő az átvetteken felül felmutathat, egy forintot, minden fiatalért pedig 50 kvnyi megtérítést igényelhet a tulajdonostól. „Ebből is jó „Geschäftet“ csinálhat a bérlő, ha szemes, mert hiszen a nagyobb birtokban s hosszabb idő alatt néhány százezer darab fiatal gyümölcsfát elültetni s felnevelni nagyon könynyen és kevés költséggel lehetséges. Hej be drága gyümölcsfák lehetnek ezek még arra nézve is, ki tán egyike a legszenvedélyesebb pomológusoknak!“ Fafalakat ültethet és nevelhet a bérlő a bérbe vett jószágon, és ezek az átadásnál a tulajdonos által előlegesen meghatározandó árban fogadtatnak el. Lecsapolásokat, alagcsövezést s öntözéseket a bérlő a magáéból tartozik készíttetni, és ezen javításokért, amennyire bérletének lejártával haszonvehető állapotban volnának, hasznosságuk arányában követelhet a tulajdonostól megváltást. „Könnyen meg lehet majd nézni mindazon lecsapolásokat, alagcsövezéseket és öntözéseket, melyek a fentebbi alapon kerekezni fognak.“ A tőzegásás, amint kiköttetik, a kőszénbányák ellenben, a bányatörvények értelmében használandók. A kő-, agyag- és homokfejtések végül, használatra alkalmas állapotban tartandók. Olyatén haszonvételek után, melyeket a birtokban a bérlő fedez föl, s melyek sajátlag nem tartoznak a földmiveléshez, hanem felhasználása s eladásából erednek a földnek, kőnek, forrásvíznek stb. a bérlő a tulajdonosnak a tiszta haszon 10% jét szolgáltatja ki, mely érdemben tehát általa nyílt számadás vezetendő. A községi adókat a bérlő fizeti, ellenben, a kegyúri terheket illetőleg, a vonatkozva előforduló építkezésekre, köteles a bérlő a tulajdonos meghagyására és terhére azokat létesíteni , úgy szinte köteles megtenni mindazon fizetéseket és termesztményi kiszolgáltatásokat is, megtérítés mellett, melyeket különben a tulajdonos tartozik viselni. „No, valahára találunk oly pontot is, mely a bérlőre nézve lehet igen terhes. Hiszen csak egy nagyobbszerű templom építése is a bérlőt mind személyében, mind vagyonában annyira igénybe veheti, hogy ő e miatt gazdaságát nagyon érzékenyen megkárosíthatja.“ A hadi adókat és élelmezéseket a bérlő előlegezi , a közönséges mindenféle adókat ellenben ő fizeti. Államkölcsönök nem érintik őt. A mezei utakat a bérlő készíti, ellenben a kőutak, az országutak csinálása terhét a tulajdonos általi megtérítés mellett viseli csak. Ha királyi haszonvételek a bérlési idő alatt megváltatnak vagy megszüntetnek , az ezeknek megfelelő haszon a bérlési összegből leszámíttatik. Ő az ez irányban beálló változást nem akadályozhatja. Van ellenben elővételi joga, miért is az eladás vele 14 nappal előbb tudatandó. Joga van továbbá a bérlőnek a kfr. haszonvételek eladására nézve a tulajdonosnál javaslatot és ajánlatot tenni. A főbérlőnek nemkülönben jogában áll a bérbevett birtokból albérlőknek adni, tetszése szerint, mindazonáltal a tulajdonos irányában ő marad mind a feltételek megtartása, mind pedig a fizetés pontos befolyására nézve felelős. „Ezen pont a főbérlőnek legderekasabb zsíros fazeka, mellette ő nyerhet legtöbbet, a birtokos ellenben 25—30 év után sírva fog, a legtöbb esetben, ezen engedmény gyakorlati értelmére visszaemlékezni. Az izlandi haszonbéri állapotoknak is ez az alapja, ez azon forrás, melyből annyi embernek nyomora fakadozik a föbérlők teljes jólérzése mellett. S ha nálunk ugyanezen állapotok ez alapon egyhamar lábra nem kapnak, annak oka nem a rendszerben, hanem hazánk eddigi csekélyebb népességében fekszik. Csupán ezért nem lehetséges még most a szétdarabolást a végtelenig vinni.“ Jogában áll a tulajdonosnak a bérlőket tetszése szerint ellenőrzés alá venni, a bérlő ellenben köteles nemcsak készségesen elfogadni ezen felügyeletet, hanem a betekintést egyszersmind mindenkép meg is könnyíteni. „Ezen intézkedés sokkal szebben veszi ki magát a papiroson, mint mutatkozni fog majd a gyakorlatban, kivált ha még az ellenőrködést gyakorlandó tisztek roszul is lennének fizetve. Az ily embernek pár száz forint nem csekély pénz, a generalpachternek ellenben semmi! — A többi magától értetődik.“ A szerződő felek közt támadható villongások elintézése választott bíróságra bizatik, helyesen. Meg nem egyeztetés esetében szóbeli sommás törvényes eljárás dönt. Azon feltételek, melyek a szerződést a kikötött idő előtt bonthatnák föl, a szerződésben előre felveendők. Ezen felbontás azonban ipari és gyári vállalatokra, melyek a bérlőt tulajdonilag illetik, ki nem terjedhet. A bélyegdijak, megegyezés szerint fizettetnek. A bérleti szerződés az illető jószágra betábláztatik. A bérlet által megy a bérlő örökösei és hagyományosaira, kik által a szerződési kötelezések szintén teljesitendők. A tulajdonos részéről történhető kölcsönvétel esetében a jószágra, a bérlő számára a betáblázási elsőség szerződésileg kiköttetik. Eladása esetében a bérben állott birtoknak, a bérlő a megszűnt nyereség fejében kárpótlandó. „Ezen utóbbi határozat elvileg helyes ugyan, azonban nagyon nehéz lesz majd igazságosan kihozni azt, amit a bérlő valódilag követelhet. Egy csinos és termékeny perforrás válik majd ebből is, valahányszor elő fogja magát ily eset adni. “ A jószágnak bekövetkezendő visszaadása a bérlet időnek leteltével az átvételi iratok s leltárak alapján történik. Akadály nélküli áttekintése után mindannak, ami a jószággal jár, s kiegyenlítésével a netán fennforgó követeléseknek, a bérlő haladék nélkül visszanyeri óváspénzét (Cautio), s ezzel a létezett szerződés a volt bérlő költségére az intabulatióból kiterültetvén, a javak a tulajdonosnak jutnak vissza birtokába. A tiszteket a bérlő meghagyni természetesen nem köteleztethetvén, azokból megtartja azt, akit akar, a többivel pedig tesz az előbbeni ura szintén azt, amit akar. „Így nyerhet aztán egyszerre számtalan munkás és becsületes család, hosszú s fáradalom-teljes élet jutalma gyanánt, ha nem is azonnal koldusbotot, de ahhoz mindenesetre biztos és alapos candidatiót. Szegény hazánk és szegény idők, a midőn és a melyben a léhaság ily fennhangon s figyelembe vétel mellett hirdetheti magát, egy, kellőleg nem értett szónak álarcza alatt! . . . Agricola. Tárcza. A persa trónörökös kihirdetése. Tebrisz, jun. 16. 1862. A persa sáh trónörököse kineveztetése és ünnepélyes hirdetése, mely hetek óta az itteni közfigyelmet úgy, valamint az európai sajtót foglalkoztatja, Tebriszben ma a persáktól kitelhető pompa és diszszel véghez ment. Eleinte úgy hallatszott, hogy ez ünnepély Sz után i ch-ben ületik meg, s ez alkalommal a sáh összes hadai fölött egy diszszemlét tartana. E terv meghiúsulása okát nem tudjuk, nem is akarjuk azt közelebbről nyomozni; bár mint legyen a dolog, én különös szerencsémnek tartom, hogy ez, három nappal Tebriszbe érkeztem utos történt, s hogy hivatalosan meghiva, szemtanúja lehettem a persa nemzet nagyfontosságú ünnepének. A Véli Ahd (trónörökös) kihirdetése itt Persiában úgy, valamint más nagyobbszerű ünnepélyek, a k h a 1 a t (díszruha) szertartásával köttetik össze. A sáh utódjának kiszemelt kilencz éves herczeg (Muzaffer-ed-din-Mirza) Az erb e i d s a n, Persia ezen legvirágzóbb tartománya helytartója lévén, a persa főváros ez egyszer e jelenségtől megfosztatott, a sáh a szokásos diszöltönyt a beigtató fermánnal együtt Tebriszbe küldő, ottani hivatalnokainak erősen meghagyván, hogy az ünnep, mint saját maga jelenlétében , kellő renddel és árasztó fénynyel tartassák meg. A khalat és fermán átvitele kitüntető hivatalával Jaha Khán, a sáh második segédtiszte és különös kedvencze bizatott meg. Ezen európai műveltségű persa urnák, ki a szambuli persa követnek öcscse, megérkezését több nap óta nagy feszültséggel várták, s közeledése hírére tegnap már ezeren elébe siettek. Bevonulása nagy diadalmenethez hasonlítható. A khán a trónt biztosító nyalábot jobb kezével magasan tartá, közben közben gyöngéden megcsókolá, amikor a roppant néptömeg mindig vad mű barek hással (áldott légy) törte meg a levegőt. Ma, hétfőn reggel, a nép minden rétegeiből, nemzetiség és vallás különbség nélkül meghívott vendégek a herczeg palotája, az ünnepélyes szertartás helyisége felé tódultak. A látogatónak több udvaron kellett átmennie, hogy a mintegy közepén eső trónkioszkba juthasson. A számtalan díszoszlopokkal, a tarkánál tarkább zászlókkal ékített küludvarok a zsúfolásig telvek voltak;minden érkező vendég előtt rögtön két forrás (csendőr) termett, kik jobbra-balra irgalmatlanul a nép közé verve, utczát nyitottak, úgy, hogy az ember a jajveszéklők és ütések okozta ordítások kellemetlen zenéje kíséretében csak lassan-lassan lépdelhetett. Ezen egészen keleties modorú bevezetéssel magam is W. Würth és J. Han hart, itt nagy tiszteletben álló svájczi kereskedőkkel, kiknek szives vendégszeretetükkel élek, a palota belső udvarába érkeztem. Ezen nagy falakkal bekerített helyet a persák varázskertnek mondották, noha szerintünk a legnyomorultabb káposztás kertnek sem illenék be. Homlok oldalán egy szegényes kinézésű kioszkot láttam, hol a papság diszöltönyében a legkomolyabb magatartással üldögélt, míg kint az udvaron, melynek közepén a vörös selyembársonynyal bevont trón felállittatott, az egyes katonai és polgári tisztek, a nagy rakás tiszta királyi vérből eredt herczegek, kalmárok stb. rendetlen sorfalakat képeztek ; minden sorfal mögött tarka perzsa czukorral telt tálrák, jeges limonádé palaczkok tartottak készen az izzadt tömeg hűsítésére. Mintegy kilencz óra tájban egy ágyúlövés hírül adá, hogy Muzaffer-ed-din herczeg, a hárem ajtajából kilépve, a színhelyre közeledik. A kifárasztó várakozás okozta dermedtséget élénk mozgás válta fel, s az ezrek szemei, az elég kecsesei lassan lépdelő herczeg felé fordultak, ki tanítója, Szerdar Aziz Khán, a helyettes kormányzó, s főbb udvari tisztjeitől körül véve, először az izlemák, később a hivatalnokok s a többi vendégek sorfalai közt eljárva, „Isten hozta“ jeléül a földig meghajolókra kegyesen pislogni méltóztatott. Egyszeri körüljárás után a kisdu, ki a marsall egyenruha fölött egy gyémántokkal hintett kaftánt viselt, kis arany kardjára támaszkodva, bámulatos büszkeséggel a tróntalapzat lépcsőire felszökdelt, s nagysága bizonyos öntudatával gyorsan, mintha a testvérherczegektől tartana, a székre leült. Én történetesen a trónnal szemközt, csak négy öt lépésnyi távolságban álltam a tróntól, (e tiszteletet vagy a persa ügyetlenség, vagy azon körülménynek tulajdonítom, hogy fez és atillában lévén, e magyar-török jelmezemmel leginkább szembe tűntem), tekintetem folyvást a tüzes szemű, de halavány arcai és gyenge testalkotásu herczegen volt, ki zsinóros ruhámat s vérpiros lövegemet többszöri figyelemre méltatta. Nehány pereznyi halálcsend után Muzaffereddin a székről fölkelt, és felső kaftányát levetve a feléje közeledő Szerdárt bevárta. Ez először a „Siri Khorsid“ (nap és oroszlány) nagy rendjelét a kék szalaggal mellére akasztó, a gondosan kigöngyölt sáhi khalatba, mely szintén egy gazdagon ékített kaftánból állt, öltöztette, míg egy másik tiszt a sah arczképét nyújta át, melyet a fiú különös kegyelettel megcsókolt. — E szertartás után az ágyudörrenés tiszszeres erővel hallatszott, melylyel a fülrepesztő síp, trombita és dobszó versenyt lármázott. — Muzaffer-eddin a trónt elhagyva, magasan tartott fővel a kioszkban időző papokhoz sietett, miután a trón lépcsőin a szerdár, a főbb hivatalnokok, az angol konzul s az örmény püspök szerencsekivonatait véve, s a fö imámtól megáldva, ez utóbbi mellett egy divánon helyet foglalt. — Erre az államtitkárok egyike előlépett, a trónörökös a tekercsmódra összerakott sáhi iratot, melyet övében tartott, neki átadá, ki tartalmát erős, de éneklő hangon felolvasá, mindannyiszor az egész gyülekezettel mélyen meghajolván, valahányszor a sáh és az uj trónörökös neve elmondatott. — A hivatalos okmány után, melynek virágos irályát említenem is fölösleges, költők olvasák fel e nap dicsőítésére írt költeményeiket, melyekben a fiatal uralkodó jövő feladatául Khina, India s az egész nyugat meghódítását csak oly költői könnyűséggel odavetik. Az utolsó költeményt egy ima követte, melylyel az ünnepélynek vége lett, s a herczeggel együtt az egész társaság távozott. Tebrisz a mai s következő két napon egy nemzeti ünnepet ül, mindenki a nap eseményével foglalkozik, de leginkább főcsóválással említik, hogy az orosz konzul, Mr. Tserniaeff egész konzuli személyzetével hiányzott, noha ép egészségben a városban, nem messze a színhelytéli lakásában időzött. Cerruti, az olasz rendkívüli követ, e hét folytában váratik ide , Tifliszben, hol az orosz kormány öt igen roszul, vagy jobban mondva, semmikép nem fogadta, két hétig időzött. Itt fogadására nagyszerű készületek léteznek, egy főbb tiszt egy hét óta várja az orosz határszélnél és Tebriszbe történendő bevonulásakor az egész izlám világ Pisvazra (elébemeneteli szertartás) készül. Gazdaságig keresked tudósítás. Pest, jul. 9 ké*. Tegnap este felé rendkívül hűvös, ma napfényes idő, azonban a felhők már ismét gyülekeznek. A víz apadóban. A búzaüzlet tegnap újra élénkebb volt; a mérőnként 5—10 kmnyival átlagosan lejebb szállt árakon több ezer mérő vétetett meg helybeli szükségletekre; a külföld számára is létetett kérdezősködés, s közepes és selejtes garnából néhány vétel. A kukoriczaüzlet lanyha, s az újabban fölemelkedett árak csak nehezen tarthatók, miután Oláhországból nagy mennyiségű kukoricza érkezett. K . 114-ben a gaboaárak szállanak, ellenben Párisban a liszt f, hó 5-ke óta újra emelkedik. §4 A £ ft ts f é I .■ k. Pest, julius 9. * Gr. For gách főkanczellár ő exja tegnapelőtt d. u. visszatért Bécsbe. * A „P. Lt.“ Bécsből tegnapi kelettel a következő távsárgányt kapta : A követek házának mai ülésében a kérvényezési bizottmány azon ajánlata a „Concordia“ egyletnek az elitélt hirlapírók megkegyelmeztetését illető folyamodványa egyszerűen utasíttassék az igazságügyi minisztériumhoz, hosszas vita után elfogadtatott. Schmerling úr ez alkalommal kijelente : a kormány nem java Magyar Tudományos Akadémia. Július 7-én a philos, törvény- és természettudományi osztályok tartottak ülést. Peregriny Elek lev. tag folytatá neveléstani munkája ismertetését, ezúttal különösen a nevelés czéljáról értekezvén. Ezután felolvastatott az archeológiai bizottság azon albizottságának jelentése, mely szent István székesfehérvári basilikájának nyomozása végett volt kiküldve. E jelentés, egész terjedelmében, a következő: „A m. t. a. f. é. május 19-ikén tartott gyűlésének határozata által meghagyatott az archaeologiai bizottságnak, hogy Pauer János székesfehérvári kanonok s akadémiai levelező tag által bejelentett székesfehérvári nevezetes leletek következtében köréből bizottságot küldjön ki, mely sz. István király basilikája helyiségének nyomozását az 1839—1848-iki s a legújabb felfedezések s ásatások nyomán feladatául tűzze ki. „Ennélfogva az archaeologiai bizottságit határozta, hogy elnöke mélt. Kubinyi Ágoston vezérlete alatt a következő tagokból álló küldöttség u. m. Érdy János, Henszlmann Imre, Ipolyi Arnold, Kubinyi Ferencz és Rómer Flóris menjen ki a helyszínére. Egyszersmind a helybenlakó s az ügy iránt különösen érdemesült Pauer János kanonok s akadémiai lev. tag a csatlakozásra felkéretvén. Ezen küldöttségnek egyedüli előleges feladatául tűzetett ki. Hogy 1. A teendő ásatások helybeli viszonyai, úgy mint helyisége, terjedelme, a szükség esetébeni kisajátítás s ásatási költségek iránt magát a helyszínen tájékozza. 2. A helybeli hatóságokat az iránt megkeresse, s nevezetesen püspök ő mélt., a főtiszt, káptalant s a nemes városi tanácsot személyesen s külön feliratával az iránt is felkérje, várjon s nevezetesen mennyire s mely költséggel volnának hajlandók az akadémia által foganatba veendő ásatások elősegítéséhez járulni. 3) A két előbbi pont iránt a küldöttség részletes jelentést s részben költségvetést is fog a bizottság s az akadémia elébe terjeszteni. 4) Megbizatnak ezen felül Erdy és Rómer tagok azzal is, hogy igyekezzenek eleve Fehérvár régibb rajzait és térképeit a bizottság tájékozásául kikeresni és előterjeszteni. „Ezen határozat következtében a küldöttség jan. 24-én Székes-Fehérvárott megérkezve, mind a teendő ásatások iránt magát a helyszínen tájékozta s a szükséges felvételeket eszközölte, mind pedig az illető megyei, városi s egyházi hatóságokat megkereste, hozzájuk egyszersmind írásban is az ide mellékelt *) felhívást intézett. „Ennek eredménye volt, hogy a mélt. püspök, főt. káptalan és ns. tanács, valamint a megyei főispáni hatóság a tőlük kitelhető segítségre nézve eleve is a legnagyobb készségüket jelenték szóval. Mire nézve, mennyivel, mily arányban és módon lesznek hajlandók segítséget nyújtani, a felhívás következtében , még határozott írásbeli válaszukra is számíthatni. A városi hatóság azonban már eleve is határozottabban nyilatkozott, habár csak szóval, hogy pénz hijában, ha költséggel nem is járulhatna, mégis hajlandó a szükséges fuvarral, eszközökkel, sőt netalán közmunkával is az ásatásokat elősegíteni. „Az intézendő ásatások helyisége, terjedelme és költsége iránt Henszlmann Imre bizottsági tag ezennel külön jelentést teend az akadémia előtt, részletesen kidolgozott tervek és számítások alapján, mely jelentésnek egész terjedelmében meghallgatását kéri a bizottság. „Ezen részletes előterjesztés és költségvetés szerint az ásatási munkálatok költsége, azoknak nagyobb vagy kisebb, kísérleti vagy teljesen kimerítő terjedelme szerint 2000 egész 5000, sőt nagyobb nehézségek esetére 7000 forintig rúgna. „Ezen költségnek fedezésére s megszerzésére nézve az archaeologiai bizottság azon véleményét terjeszti elő , hogy miután a tetemes költséget az akadémia mostani körülményei közt fedezni nem képes, s az archaeológiai bizottságnak is ez évre engedélyezett vizsgálati, ásatási s utaztatási 400 forintnyi csekély költsége már a legnagyobb részt felhasználtatott, a bizottság elnöke netalán felszólítást intézhetne e magasztos ügy érdekében a közönséghez, nevezetesen az ország főpapjaihoz, nagyjaihoz, megyei és városi hatóságaihoz, őket az adakozásra, valamint adakozások gyűjtésére felkérve. „Addig is azonban az első munkálatok, melyek már augusztus hó végén és septemberben a kora őszszel, mint a legalkalmasabb időben, megkezdethetnének, s előlegesen aránylag csekélyebb költségbe kerülnének, az akadémia által tagjai körében, valamint általuk megkezdendő adakozások gyűjtése által volnának netalán fedezhetők. „Hálás érzettel emlékezik végre a bizottság nemcsak azon vendégszerető fogadásról, melylyel küldöttsége Székes-Fehérvárott a hatóságok s nevezetesen püspök őrltga, Pauer kanonok, a zircziek háza s egyesek részéről találkozott, de egyszersmind azon hazafius nagylelkű adományokról is,minél fogva Pauer kanonok,Hoffmann, Gebhard és Szabady urak a birtokukban levő kiásott érdekes kőemlékeket a nemzeti múzeumnak felajánlák, valamint köszönetet mond Szász Ferencz helybeli építész úrnak, ki nem csak felvilágosító rajzokat készített a küldöttség számára, hanem értelmes vezetése által s az eddig történt felfedezések iránti magyarázataival nagy segítségre volt.“ Kubinyi Ágoston tiszt. tag, mint az az*) Lapunkban már közölve volt. Szerk. , cheologiai bizottság elnöke, e jelentés nyomán kijelenté, hogy a válasz a bizottsághoz mind a m. püspök úrtól, mind a káptalantól és várostól már megérkezett, s szívesen fölajánlják az ásatásoknál támogatásukat. Az akadémia örvendetes tudomásul vette a jelentéseket s jegyzőkönyvileg köszönetet mondott mindazon tisztelt egyéneknek, testületeknek és hatóságoknak, a kik és a melyek bizottságát eljárásában elősegéllték. Egyszersmind fölhatalmazza bizottságát e részben a további lépések megtételére, az ügy érdekében a közönség áldozatkészségének igénybe vételére. S a bizottság kérése folytán Pauer János kanonok urat is a bizottság tagjává nevezte ki. Következett Henszlman Imre lev.tagnak a fentebb közlött jelentésben érintett előadása, melyben a helyszínen tett nyomozások, az eddigi ásatások eredményei s a középkori építészet törvényei alapján , éles eszű combinatiókkal igyekvők meghatározni a székesfehérvári basilika fekvését és építészeti viszonyait. Sz. István basilikája többször leégett, s a XV-dik századig többször újra építtetett. Mátyás király 100,000 aranyat — az akkori pénzviszonyok közt roppant észletet — fordított restaurálására. Érdy urnak 1848 ban tét., ásatásai azon fölfedezésre vezettek, hogy ott három külön réteg égetett föld van, miből a basilikának legalább három ízben történt leégésére következtethetni. A talált földrétegekből, omladékokból stb. azt lehet következtetni, hogy ott az idők folytán legalább öt templom állott egymás után. A legrégibb eredeti épület sz. István temploma volt, valószínűleg ókeresztyén basilika, melyen már a keletkező román styl némi nyomai mutatkoztak. A második templom II. Béla alatt épült, kora román stylben. A harmadik templom a XII. század végén vagy a XIII-iknak elején épülhetett, a már kifejlett román stylusban. A negyedik templom Robert Károly és Nagy Lajos idejéből, alkalmasint kora-gót stylban készült. I. Mátyás király végre a később kifejlett gót stylban építtetett. Az ókeresztyén basilikák boltozat nélkül készültek, s ez okból vékony fallal, gyönge alapzattal. A koraromán stylusú egyházak sem bírtak boltozattal, de oszlopai sűrűbbek, falai magasabbak voltak, azonban még mindig gyöngébb alapzattal, mint a minőt a gót styl igényel. Midőn tehát az eredeti sz. fehérvári basilika más stylusban restauráltatott, vagy újra építtetett,meg kellett erősíteni az eredeti alapzatot, körülburkolva új falréteggel. Henszlmann a fentebb érintett adatok s az ásatások eredményei folytán előállító sz. István basilikájának valószínű alaprajzát, megjelölvén a Mátyás által épített templom vélt alakját is. Ezen alaprajz szerint a basilika nagyobb része a mostani Fazekas-utczában fekszik, egy részét a püspöki udvar és a kert s egy részét a püspöki palota fedi. Az utóbbi helyen kellett lenni két tornyának, Mátyás temetési kápolnájának a kereszthajó hosztengelyében, tehát a mostani püspöki kert helyén kellett lennie. Itt kellene kezdeni az ásatásokat, onnan tárnákat ásva Mátyás kápolnája s az aksis és a főhajó felé. A főoltár alatt érdekes tárgyakat vél értekező találhatni. E nagy érdekű értekezés, a mellékelt rajzokkal, valószínűleg valamelyik képeslapban jelenik meg. Aolhatja az általános megkegyelmeztetést, mindazáltal egyes esetekben ahol az illetők vagy a hozzájuk tartozók amnestiáért folyamodnak , ő kegyelemadást tanácsoland. Peter pénzügyminiszter lemondása nem fogadtatott volna el. * Az üdvö főkorlátnok távolléte alatt — írja a Sony bécsi levelezője — a kanczellária épületében is történt egy kis változás, mely megemlítést érdemel. A kanczellárnak elfogadó termében ugyanis három roppant, a nagy teremnek falait majdnem egészen befedő szövött kép volt — nagy értékű, remek művek, melyek 1749-ben készültek s épen egy századdal későbben — 1850-ben eltemettetek. A képek mythologiai jeleneteket mutatnak s nem hiányzanak rajtuk a bájaikkal nem fösvénykedő istennők. Hogy e képek annak idejében a kanczellária számára készültek, bizonyítják a nagy magyar czimerek, melyek felső részüket ékítik s szinte bele vannak szőve. A forradalom után a kir. tanács foglalván el a magyar házat, e nagy teremben szokta tartani üléseit, és a bájos, kaczérkodó hamis internek alkalmasint nem kevésbé zavarták az exellenitás urakat komoly és századokra kiható munkájukban, mint azon magyar czimereknek tekintete, melyek, bár százévesek, mégis oly élénk színekkel néztek le, mintha csak azt akarnák mondani: „Él magyar, áll Buda még!“ E képeket istenestől, czimerestől aztán el is temették a tapetek alá. Most a szép istennők, geniusok és czimerek föltámadtak ismét halottaikból, s bízunk az Istenben, hogy utánuk fel fog támadni mindaz, mit velük együtt eltemetni hittek.“ * A mehádiai kirándulásra az előjegyzések holnap, azaz csütörtökön be fognak záratni. * Thay Kálmán „Kuruczvilág“ czimü költői műven dolgozik, mely ezen érdekes korszakot s nevezetes alakjait Rákóczit, Bercsényit stb. fogja történelmi s lélektani tanulmányok alapján irt régi magyar szellemű s idomú költeményekben, regékben, balladákban, dalokban feltüntetni ; azonban a kötet megjelenése bizonyos körülmények miatt még most nem történhetik meg. E költeményfüzérhez toldalékul Wesselényi, Tököli s Rákóczi idejéből reánk maradt eredeti kurucz-dalok is lesznek mellékelve, melyeket a közlő az ország külön részeiből nem kis fáradsággal gyűjtött össze. Hogy azonban e gyűjtemény minél teljesebb legyen. Thaly minden hazafit, akik ily nemzeti dalok, s bár csonka versmaradványok birtokában volnának, tisztelettel fölkér, legyenek szívesek őt erről tudósítani czime alatt e lapok szerkesztőségéhez utalandó leveleik által. T. laptársainkat e felszólítás szives átvételére ezennel fölkérjük. * A nemzeti színház — mint már említettük — aug. 25 kikén üli meg fönnállása 25-dik évnapját. Az ünnepély prologját, hozzá intézett felszólítás folytán, Jókai Mór fogja megirni. Vajha a századnegyedes emlékünnep minden tekintetben jobb időket hozna a színházra. (M. S.) * A cseh nyugati vaspályán f. hó 14 -én ünnepélyes próbamenet fog történni, s a vonal másnap átadatik a rendes forgalomnak. * A Kornis József gyoroki plébános úr által a londoni világkiállításra küldött gyűjteményes bortárlat, mely több arad-hegyaljai szőlőbirtokos jeles borait foglalja magában, nagy erdő nádijjal tüntettetett ki. * Az „Alföldiben a következő két újdonságot olvassuk : Az ó szent annaiak a múlt hetekben útjavításra saját telkeiken kavicsot keresvén, egy romlott üstben nagymennyiségű ezüst pénzt leltek, melyek a XVI. és XVII. századból valók, s van köztünk olyan is, melyre Mária, mint Magyarország védasszonyának képe van nyomva. A tudatlan nép a boltosoknak szeze számra adta el sóért, s egyéb bolti szükségesekért. Biztos kútfőből halljuk, hogy az uj szent annai plébános ur a tallér nagyságunkból többet megvett. Nem hallottuk, hogy a nemzeti múzeumnak e ritkaságból jutott volna, de azt kötelességszerünek tartjuk. — Továbbá : Krassó megye Barra helységében a hosszas szárazságot az oláh nép, egy másfél évvel ezelőtt eltemetett vén asszonynak, mint boszorkánynak tulajdonítván, a hullát kiásta, s előbb vasvillákkal összeszurkálta, aztán hasra fektetve temette el, azon hittel, hogy igy feküve nem árthat többé. * Zágráb környékén gyakori égések ie dúlnak elő.A napokban La zs cna , Remete, sz ismeretes bucsujáróhely Bistricza égett ; a kár kivált ez utóbbi helyen állítólag igen nagy. * Erdélyben a mezőségen a múlt hó vége felé borzasztó zivatarok, jégverések voltak. II. Csány környékén tyúktojásnyi jegek hullottak, (A Likudon pedig egy sertéscsordást és mintegy 300 drabból álló juhnyájat a hegytetőkről lezúgó záporár pásztorostól együtt az alanti tóba sodrott , s oda fullasztó, Fügöd körül (Alsó Fehér) is borzasztó vihar volt, melynek ereje a hajdani Zsidóvárról oly sok követ hengergetett az országútra, hogy az ilymódon eltorlaszolt közlekedés újból megnyitásán hosszas erőfeszítéssel kellett az utasoknak dolgozniok. * A helytartóság rendeletileg meghagyja Pest város tanácsának, hogy a császári adó behajtását aug. elején átvegye. * A „Sony“ életnek véli azon tudósítást, hogy Kakas Márton valódi magyar szakácskönyvet akar kiadni, pedig ha nem restelne a „Vasárnapi Újság“ múlt számába betekinteni, ott betűről betűre elolvashatná azon komoly fölhívást, melyet Márton a magyar gazdasszonyokhoz intéz a jóféle eredeti magyar gazdaétkek készítési módjának hozzá beküldése végett.Ezzel összefüggésben megemlítjük, hogy valaki megtalálta gr. Thököli Sebestyén magyar szakácsának harmadfélszázados szakácskönyvét, melyből a „V. U.“ érdekes mutatványokat közlend. * Azon összeg, melyet a pestbudai álladalmi adóbizottmány az esedékes városi jövedelmekből adó- és behajtási költségek fejében levont, a 14.000 ftot meghaladja. * Szerkesztőségünkhöz egy 24 lapnyi füzetbe küldetett be, mely a nagykörösi kórház 1. évi jun. 18 kán végbement ünnepélyes megnyitásakor tartott imát, beszédeket és emlékkölteményt tartalmazza. Ára 30 kr. Jövedelme az érintett kórház javára fordittatik. A szép emlékkölteményt Losonczy László irta. * Csaba város képviseleti testülete elhatározta hogy bármennyi kisdedóvoda keletkezzék a községben, mindnyájának lakbérét fizetni fogja. Ennek folytán a jelenleg fennálló két kisdedóvóintézet helyett nem sokára hat leend, mely aztán képes lesz 4—5000 kisdedet a kellő gondviselésben részesíteni. * A versaillesi „Lac des Suisses“-en a napokban két hajó ütközik össze, melyek a Merrimac és Monitor mintáira építvek. A hajókat vasúton szállítják oda. Hogy temérdek nép is összecsődül , felesleges megemlíteni. * Szerkesztőségünkhöz egy irat küldetett be, melyben azon, már,csak egészségi szempontból is méltányos felszólítás intéztetik a városi hatósághoz, hagyatnék meg a kőbányai ocsmány sertésólak tulajdonosainak , hordassák el a környék levegőjét büzhödtté, sőt ily nyári hőségben dögleletessé tevő bódéikat máshová, hadd élvezhessenek a kőbányai villák számos lakói, kik Pestről magukat felüditni idevonulnak, legalább jó leve