Pesti Napló, 1862. augusztus (13. évfolyam, 3742-3766. szám)

1862-08-29 / 3764. szám

198—3764 13 ik évffolyam. Szerkesztési iroda : Ferencziek tere 7-ik szám , 1-be emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési föltételek : Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva : Félévre . . . . 10 írt 60 kr. a. é. Évnegyedre . . . 6 frt 26 kr. a. é. Péntek, aug. 29. 1862. Hirdetmények dija: 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdij külön 30 njkr. Magánvita 6 hasábos petit-sor 26 njkr. Előfizetés nyittatik „PESTI NAPLÓ“ September - decemberi 4 hónapod folyamára 1 forinttal. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. PEST, augusztus 2$. 1862. A „Pesti Napló“ tegnapi számában a szláv érdekek bevallott bécsi közlönye az „Ost und West“ egyik közelebbi czikkére figyelmeztettük. olvasóinkat, örvendete jeléül vévén e czikket annak, hogy a Dráván túli társországokban kezd a hang higgadtabb s a hangulat békülékenyebb lenni irányunkban, s hogy különösen a mi az 1848-diki törvényeket illeti, melyeket bizonyos oldalról szeretnének a fájdalmas emlékezetű polgárháború okának kiáltani ki — ezen törvények iránt határozottan tisztulni látszanak a nézetek. Az „Ost und West“ nevezetesen a lefolyt zágrábi országgyűlés eredménytelenségét leginkább abban találja, hogy ezen országgyűlés mind Pest, mind Bécs felé bizonyos elvont önállást addig iparkodott fenntartani, míg mind a két oldalról elszigetelve maradt. Az „Ost und West“ azt tanácsolja a jövő zágrábi országgyűlésnek, újítsa meg a magyar-horvát uniót azon a téren, amelyen Magyar- és Horvátország közös érdekei együtt fenygeztetnek, — ez pedig a katona- és adó-megajánlási jog, mely minden alkotmányos élet magvát képezi, miután e népek politikai jogainak az adja meg a hatalom biztosítékát. Szép szavak és igaz szavak, melyek minden bővebb indokolás nélkül is meggyőzők. Kár hogy ugyanezt nem mondhatni az „Ost und West“ okoskodásának további folyamáról. A bécsi lap t. i. megengedi, hogy az alkotmányosságnak fentebb megjelölt biztosítékából a Bécsben lévő központi hatalomnak némi engedményt kell tenni, noha hozzáteszi, hogy csakis annyit, amennyit a birodalomnak és az összmonarchia politikai szabadságának fenntartása múlhatatlanul megkíván. Azonban halljuk, miből áll az „Ost und West“ engedménye az adó- és katonamegajánlási jogból ? Egyetemes országok conferentiáját — Gesammtländerconferenz — indítványoz, mely a reichsrat 1., a pesti és a zágrábi országgyűlések választmányaiból állana, és a mely az államadósság és a valuta rendezése iránt egyezkednék, a birodalmi budgetet a magyar korona alatti országok budgetjétől különválasztaná, meghatározná a direct adónak hányad részével tartoznak ezen országok a birodalmi budget fedezéséhez évenként járulni, valamint azt is, mi esnék ezen országokra az egyetemes katonai illetékből. A conferentia azután nem gyűlne össze rendes visszatérő időkben, hanem csak „esetről esetre“, midőn az egyenes birodalmi adók, vagy a katonai illeték fölemeléséről, vagy államegyedárusági ügyekről, vagy a minden országra kiható indirect adózásról lenne kérdés. Magában értetik, hogy mi az „Ost und West“ czikkét nem ezen kiegyezkedési programmért tartjuk figyelemre méltónak ; még kevésbé vagyunk azon véleményben, mintha az 1861-ki magyar országgyűlés felirata a hires „esetenkénti érintkezéssel“ a bécsi lap megoldási módusával egy volna; legkevésbé bírjuk pedig felfogni, miért kelljen a Magyarországtól kívánt engedmények mértékét egyébhez szabni, mint a Pragmatica Sanctióhoz. A fenntebbiekben mi csak az „Ost und West“ eszme menetét akartuk megismertetni, s a figyelmet tulajdonképen arra hívni fel, amit a szláv orgánum a horvátoknak az 1848-diki törvényekről mond, ha szinte itt is hibás praemisiákból indul ki. Miután ugyanis a bécsi lap az 1830-tól 1848-ig lefolyt időszakot akként jellemzi, mint amelyben a magyar törvényhozás Horvát- és Tótország törvényhozását és közigazgatását mindinkább centralizálni és magyarizálni iparkodott, így folytatja : „A híres 1848-ks törvények csak azért ütöttek ki mindkét fél romlására, mivel azok a magyarok politico-nationalia hegemoniai utáni törekvésére mértéktelen következetességgel a koronát tették fel, és csak e miatt került a dolog ama tragikus katasztrófára, mely a horvátoknak és slavoniaiaknak az 1848 diki törvények ellen a fegyvert kezekbe erőszakolta, jóllehet azon törvényekben,más tekintetben azon korszakot alkotó jelentőség lakik, hogy Magyországot azok alakították át modern alkotmányos jogi állammá. „Mi sürgetőleg felhívjuk horvátországi és slavoniai testvéreinket, különböztessék egymástól jól meg az 1848-diki törvényekben e két momentumot, s azt hiszszük, hogy a pestieknek csak azon törvények alapos és őszinte revisiójához kell fogniok, hogy azokat Bécscsel szemközt megmentsék és Zágrábra nézve elfogadhatókká tegyék. „Ezen törvények által véglegesen kivívta Magyarország magának egy valódi és átalános népképviselet és egy modern parliamenti rendszer formáit, míg Horvátország és Slavonia az 1848 diki fölkelés által a magukat túlélt alkotmányformákkal és az ómegyei rendszerrel szakított ugyan, de az országos képviseletre nézve eddig, fájdalom, csak ideiglenes átmeneti modust értek el, ellenben az elmúlt és ma lehetetlen megyei organismus helyett a municipiumok ismétl felállítására a törvényes alap náluk teljesen hiányzik. Másrészről a királyságok még mindig az 1852-diki büntető törvények és nem alkotmányos bírósági és pénzügyi hatóságok alatt állanak. „Horvát- és tótországi testvéreinket ezek után felszólítjuk, gondolják meg, várjon, ha isolálva maradnak, mint vannak jelenleg, a fentebbi tények hatalmával és a bécsi öszpontosítási törekvésekkel szemközt remélhetik-e, hogy alkotmányuk fenntartását és szükséges átalakítását maguktól keresztül vihetik? „Őszintén szólva, mi ezt lehetetlennek,s ugyanazért a Magyarországgal való reálunió megújítását elutasíthatlan föltételnek tartjuk az alkotmányos önállás fenntartására nézve úgy Magyarországot, mint a két testvérkirályságot illetőleg , mert nem a puszta personal-unio, hanem csupán a közös politikai institutiók újra fölélesztése , vagyis a real-unio képes mind a két felet a centralisationális rendszer támadásai ellen tartósan biztosítani, mely rendszer a mi közös alkotmányunk védbástyáját legfeljebb azon résen át vehetné be, amelyet a mi visszavonásunk maga ejtett azon.C Íme az „Ost und West“ czikkének ezen sorait tartjuk mi figyelemre méltóknak, nem azért, mintha ezekre is észrevételeink nei volnának, hanem, mert azokban haladást látunk a teljes kibékülés felé. Azon jelentés, melyet a miniszterek intéztek az olasz királyhoz Siciliának ostromállapotba tételére, (s melyet mi kivonatban közlöttünk), itt következik : „Felség ! Garibaldi, feledvén polgári kötelességét, a lázadás lobogóját tűzte ki Siciliában. Felséged és Olaszország neve áll még a lobogókon az együgyüek ámítására, de nem egyébb czélra, mint elpalástolni az európai demagógia czélzatait, melynek szolgálatába adta, úgy látszik, karját és nevét. „E kiáltás, „Róma vagy halál“, s a Felséged dicső szövetségese ellen szórt bántalmazások, melyeken csak Olaszország szabadsága és egysége ellenségei tapsolnak, ajkain a főokokká lesznek, melyek leginkább késleltetik azon pillanat bekövetkezését, melyben a nemzeti képviselet ünnepélyesen kijelentett óhajtása szerint, az O.Láz kormány székhelye az örök városba fog áthelyeztetni. „A kötelesség szavára makacsul bedugván fülét, nem tartóztatta visza a polgárháború föllobbantásának félelme. Felségednek eddig tiszteletben tartott neve rá nem tette meg hatását. Szükségessé lett az erélyesebb cselekvés. „A kormánynak Siciliában levő képviselni , nehezen feledvén e tábornok tette szolgálatokat, s a hazának iránta való érzelmei, különösen pedig azon kitüntetés tekintetbe vétele miatt, melylyel Felséged megtisztelé, irányában oly elnézéssel jártak el, mely más viszonyok közt hibáztatandó volna. „Ma nem képesek ugyanazt eredményezni a közönséget gátló rendszabályok, melyek elegendők valának minap biztosítni a békét a tiroli Alpok aljában. Most, midőn minden remény elveszett arra nézve, hogy vissza lássuk térni őt a megfontolás útjára, a lázadás nyíltan kikiáltatott, a kormány nem tenne eleget a király és parlament által benne helyezett bizalomnak, ha nem kérné Felségedet, fojtsa el saját érzelmeit, s ragadjon meg minden eszközt, melylyel a törvények s magok a viszonyok erejénél fogva a királyi hatalom föl van ruházva, nyomja el minden ponton a vakmerő pártütést, s állítsa helyre a lábbal taposott, s az egész szigeten megsértett törvények uralmát. „A népszavazatokban proclamált elvek védelméről van itt szó, Felség, s azoknak védelméről minden ellenség ellen, — továbbá a királyság egységének megszilárdításáról, s azon it nyitvahagyásáról, melyre azt rendeltetése szállitja. „Vétkes dolog lenne, ily helyzet igényei előtt hátrálni. Felséged minisztereinek kötelessége, hivatásukról nem feledkezni meg, s előrelátással lenni az eseményeket illetőleg. A közelgő veszély s a hazát fenyegető bajok jelleme jogosítanak azon rendszabályokra, melyeket Felséged elé terjesztünk. Garibaldi tábornok a törvényen kívül helyezte magát, midőn Felséged zászlójával szemben más zászlót tűzött fel s felfegyverzé polgártársait Felséged hű hadcsapatai ellen ; kik őt követik, nyílt ellenségeskedésbe helyzik magukat az állammal ; szükséges tehát, hogy az általuk elfoglalt tartományok úgytekintessenek, mintha az ellenség foglalta volna el, vagy szakasztotta volna el a többi tartományoktól. Ezért javasoljuk Felségednek Sicilia ostromállapotba helyezését mindaddig, míg ott a lázadás tartani fog, s a rend tökéletesen helyre nem lesz állítva. „Felséged minisztertanácsa magára vállalja a felelősséget ezen kivételes rendszabályokért, mert azokban rejlik a rend helyreállításának legbiztosabb a leggyorsabb eszköze a lázadók által felzavart tartományokban, valamint eszköz a törvényuralomi szabadság visszaállítására, mint szintén a belháboru okozta veszélyek s fényeKözöljük a „Sürgöny“ bécsi tudósítójának érdekes czikkét a magyar földhitelintézet ügyében. Bécs, aug. 26. A magyar közönségnek már hivatalosan hozatott tudomására, hogy Ő Felsége a magyar földhitelintézetnek felállítását legkegyelmesebben méltóztatott engedélyezni. Már azon körülmény, hogy Ő Felsége ezen legfelsőbb határozatát épün szt. István napján szentesité aláírásával, okvetlenül azon meggyőződést keltette mindenkiben, hogy ő Felsége nemcsak egyszerű engedélyt, hanem engedélyt adott oly feltételek alatt, melyektől az életbeléptetendő intézet szerencsés fejlődése és gyarapodása függ. És ebbeli reményeinkben csakugyan nem csalódtunk, mert Ő Felsége oly tért nyitott a magyar hitelintézetnek, melyen sikerrel működhetik azon érdekekben, miknek kielégítésére teremtetett. Mint tudva van, a főkérdés a kamat foka vola. A hazafiak, kik ezen országos ügyet képviselők a kamatot bl/2 perczentre tevék, és ennek engedélyezése életkérdés vola a magyar hitelintézetre nézve, mig a Lajthán inneni érdekek abban saját magukra nézve életveszélyt láttak, s mindent elkövettek, hogy ezen engedmény meg ne adattassék. Ő Felsége mindamellett megadta, s ez által lényegben biztositá ezen nemzeti intézetünknek jövőjét. Ő Felsége továbbá megengedő, hogy a földhitel-intézet alaptőkéjének gyarapítására az országos alapból fél millió forint szolgáltassák ki. Amint pedig a tőkének gyors gyarapítása természetszerűleg gyorsítja a vállalat felvirágzását, úgy másrészt az intézetet képessé teszi, hogy mielőbb lehető legnagyobb mérvben kezdje meg jótékony működését. Ő Felségének ezen atyáskodó részvéte a magyar hitelbank irányában, úgy mint másrészt a jutányos kamatfok azon nevezetes előnynyel is jár , hogy a külföldi tőkének bizalmát emelendi ezen hazai vállalat irányában, minek természetesen ismét azon következménye van, hogy hitelintézetünknek ereje növekedik, hatása fokoztatik. Elnykép tehát a magyar földbirtok végtére is megnyerendi azt, miután eddig hasztalanul sóvárgott : az olcsó tőkét, mert mondanunk is felesleges, hogy a magyar hitelbank kölcsönei sokkal jutányosb áron leendőek kaphatók, mint eddig a bécsi bankéi valónak. És mi több : az aránylagos olcsó kölcsönt eddig csak a nagy földbirtokok nyerhették meg ; ezentúl a kisebb földbirtok egyaránt a nagyobbal fog részesülni ezen előnyben, mert épen az fogja dicséretesen jellegezni a magyar földhitel bankot, hogy az olcsó hitelnek jótéteményét meghozandja azon kisebb birtokosnak is, ki eddig megvédetlen prédája volt az uzsorának. Mindennél fogva hálás szívvel mondjuk, hogy Ő Felsége ez ízben sz. István napját oly adománynyal ünneplé, melynek jótékonyságát csak akkor fogjuk teljes mérvében megítélhetni, ha a hitelbank azon sikerrel és erélylyel fog működni, melyet tőle várni csakugyan feljogosítva érezhetjük magunkat. Látogatás az akadémiai palota telkén. Érdekesnek tartjuk egy önálló részt ama czikkből átvenni, a mely a „Vasárnapi Újságéban P. A. ur által közöltetett. P. A. urnak alkalma volt az akadémia palotájánál alkalmazva levő építész urak szives készsége folytán az építészeti irodában látható részletes rajzokba bepillantani, s az építész jelen stádiumában megszemlélni, amikről ő aztán következőleg ír: Amint a földunasorok, a lánczhíd s a dunagőzhajózási társulat szép rakpartja mellett elhaladva, az akadémia építési telkére érünk, legelőször is a bekerített tér s ennek elején csinosan és könnyed modorban fából és téglából összeállított épület, az építési iroda, ötlik szemünkbe. Ez ideiglenes földszinti kis hajlék, mely egy pár hét alatt elkészülve, első hirdette itt a nagy munka megkezdését, 3 szép teremből áll, melyek egyike Ybl, másika Szkalnitzky építész, harmadika az építészeti rajzoló segédek számára van rendelve; ezeken kívül van benne egy elő s egy őrszoba. Ez épület szükséges voltát mindenki be fogja látni, ha meggondolja, hogy az építés bevégzéséig mintegy 1200 részletes rajz elkészítése kívántatik, s az építés vezetőinek többnyire személyesen ott kell tartózkodniok. Ezen építési iroda összesen 2060 forintba került, ami igen csekély előleges költség, ha meggondoljuk, hogy irodára alkalmas szállásokat a telek közelében 7—800 ftnyi évi béren alól alig lehetett volna kapni, s mi akkor is kérdés, eléggé czészerűek lettek volna-e? S miután az építés 3 — 4 évig el fog tartani, az összes szállásbér nagyobb összegre rúgott volna, mint az itt felállított kényelmes épületé, melyet annak idejében azonfelül még mindenestől el lehet adni, bárhol felállítandó kerti laknak. Mint halljuk, már eddig is ajánlkoztak azon időre kész vevői, miáltal a kiállítási költségnek legalább is fele ismét visszakerülhet. Ez épület tőszomszédjában vannak az épen e napokban elkészült nagyobbszerü faszínek a kőfaragók, s egy kisebb téglaépület a szobrászok számára, kiknek munkája itt szintén nagy mértékben fog igénybe vétetni. Hátul, a telek másik végében terül el Discher építőmester ideiglenes hajléka, hol a pallérok és kőművesek nyerik utasításaikat, a munkások és napszámosok kapják hetibéreket stb. Az építészi irodában rendesen ott találjuk Szkalnitzky vagy Ybl vezető építészeket, az ő segédszemélyzetükkel együtt, roppant térrajzok készítésével foglalkozva.Méltánylólag szóllottunk már több ízben e két derék hazánkfiáról. Ő tőlök most sokat vár a haza, s reményében csalatkozni bizonyosan nem fog. Tudjuk, hogy ők nemcsak jeles szakemberek, hanem buzgó gyermekei is e honnak Amit ők itt szépet alkotnak, az az egész nemzet díszére fog szolgálni, s amit megtakarítanak, azt a hazának takarítják meg, s a vezetések alatt álló fiatal nemzedék számára valódi gyakorlati építészeti iskolát alapíthatnak meg. A palota összesen 897 □ ölnyi téren fog állani. Hozzá jő még mintegy 56 □ öl, melylyel Festvárosa újabb hazafias készsége öröbitette a telket, miáltal az egész épület 10 lábbal, s a főhomlokzat kiszökő része 1 lábbal jő ktebb a lánczhidtéri oldalon, mint eredetileg tervezve volt. A palota 3 homlokzattal biránd: egyike a lánczhidtérre, a kereskedelmi (Lloyd) épület átellenében ; másika az újabban alakulandó akadémia utczára , harmadika a Dunára. A lánczhidtéri oldal hossza 33° 4' 10“, az akadém. utczaié 27° 10“, a dunai oldalé 26° 4'. Az épület két emeletének összes magassága 691/2', a 4 ölnyire kiszökő középrészé 90' lesz, s ez egy harmadik emelet magasságáig megy fel. A palota negyedik homlokzata, az északi részen a főututczára szolgálna, azonban a telek ezen részéből 272 □ öl bérházzal fog beépíttetni, mely idővel az akadémiának fog jövedelmezni, s építési stylje igen valószínüleg a palota styljével fog öszhangzásba hozatni. Ezek szerint a palota csupán akadémiai czéloknak fog szolgálni, s csak így volt lehető a monumentálszerű épület negyedik homlokzatának elmaradása, s igy történt, hogy az eredeti tervtől eltérve, az összes magasság három emeletről kettőre szállíttatott, miáltal bár a két magasság közti különbség igen csekély, de az építési költségek tetemesen leszállottak. Később visszaérünk még az épület külalakjának részletes leírásához ; most nézzük mindenekelőtt azt, ami az Akadémia rendeltetésére nézve legfontosabb, a belső elrendezést. Mielőtt a képzeletünkben kész palotába belépnénk, különböztessük meg az épület négy oldalát, melyeket így nevezendünk : lánczhidtéri (déli), akad. utczai (keleti), bérházi (északi) és dunai (nyugati) oldal. Kezdjük a földszinten. A lánczhídtéri oldal lévén a főhomlokzat, itt lesz a kiálló középrész (risolith) alatt a 3 fő bejárás egymás mellett, néhány lépcsőn s széles mélyítésekkel ellátott sima faloszlopok között. E bejárás, mely csupán gyalogok számára szolgál, a kapus lakása mellett egyenesen a márványoszlopos, tágas, nagy előcsarnokba (vestibulum) vezet, hol az emeletekbe vivő gyönyörű díszlépcsőzet veszi kezdetét. Ez előcsarnokból ágaznak szét az egyes menetek a földszinti osztály külön helyiségeibe. A dunai oldalon 3 nagy könyvtári terem vonul végig, mellettök van 2 olvasószoba, (egy nagyobb a közönség, egy kisebb az akad. tagok számára), azonfelül egy dolgozó s másolószoba, s 2 tágas szoba a régiségek számára. Az északi oldalon a könyvtári termek további folytatása van, s egy nagy helyiség az Akadémia saját nyomtatványai számára. A tudománykedvelő közönség igen nagy kényelmére fog szolgálni, hogy számára külön nagy olvasó- és dolgozó terem lesz fenntartva, mégpedig a könnyebben hozzáférhető földszinti helyiségekben, a palota azon oldalain, hol utczai zaj és kocsizörgés senkit sem fog háborgatni. Az akad. utczai oldalt 4 terem foglalja el négy külön, u. m. a geológiai, archaeologiai, történelmi és statistikai bizottmány számára ; azonfelül itt lesz a vegytani laboratórium és a könyvtárnok magán lakása. Ezen oldalról lesz a fő kocsi-bejárás egy tágas kapun, honnan ismét egy kisebb előcsarnok (vestibulum) eszközli a közlekedést az első emeleti díszteremmel E bejárás leginkább esős időben fog igénybe vétethetni, midőn a kocsik a kapu alatt megázás nélkül szállíthatják ki az előcsarnokba az érkezőt. (Ezen kívül még a bérház felőli északi oldalról is tervezve van egy külön, de elzárható bejárás). Mindezen helyiségek egy kúttal ellátott eléggé tágas udvart zárnak be, hol többi között tűzoltó szereknek is lesz állandó rendes raktára. A földszinti részeket elhagyva, fordítsuk most lépteinket, az első emelet falé. Ide, a földszinti előcsarnokból egy kétágú díszlépcső vezet. Ezen lépcsőn legelőször is egy tévés előterembe jutunk. Itt állhatna gr. Széchenyi István azon szobra, melyet az akadémia maga kíván alkotójának a palotában emelni (s mely nem tévesztendő össze azon országos emlékszoborral, melyre külön adakozások gyűltek, s a lánczhiotér egy részét foglalandja el.) Itt lehetne kellő helyen elhelyezni Bessenyei szobrt is, kinek fejében legelőször merült fel egy „magyar tudós társaság“ eszméje, itt Révay, Kazinczy stb. emlékeit is. Innen két bejáráson, az épület mindkét emeletén végig emelkedő nagy főterembe jutunk. Ezen terem szélessége 8°, hossza 15Va° 18 körül körül oszlopokkal lesz ellátva, s egy részét a hölgyek számára rendelt csinos karzat foglalandja el. A teremből 3 ölnyi magas 5 óriási ablak fog kiszolgálni a palota külső főhomlokzatára, melyen az épület kiálló része hosszában tágas erkély (balkon) vonuland végig, kilátással a lánczhídtérre. E terem csupán nagygyűlések és nagyobbszerű ünnepélyes öszszejöveteleknek van szánva. — Nézzük az első emelet további felosztását. A dunai oldal hosszában van a természettudományi osztály nagy tereme, hosszú folyosóval, tudományos kísérletek számára. Majd egy előszobán s a tagok összegyülekezésére szánt váróteremen keresztül az Akadémia rendes üléstermébe jutunk. Ezen terem is eléggé tágas u. m. 5° 4' széles, 7°2'hoszszú. Ezzel összeköttetésben áll egy tév és előteremszerű galléria a közönség számára. Közel ezen ülésteremhez van a két akadémiai elnök 2 külön szobája, a másodtitkár irodája s a levéltár. — A bérházi északi oldalon (vagyis udvari részen) van az első titkár hivatalszobája, s az Akadémia nagy irodája az iratok számára, s a correctori szoba. *— Az akad. utczára elnyúló vonalon van az első titkár magánlakása, összeköttetésben az udvarra szóló, imént említett hivatalszobájával, mellette a pénztárnok magánlakása s irodája, s itt lesz egy külön kisebb terem s előszoba a Kisfaludy-társaság ülései számára. Folytassuk sétánkat a palota második emeletébe. Ide szintén a díszlépcső vezet, honnan ismét egy, az első emeletinek megfelelő előterembe nyitunk, s ebből a két emelet magasságáig fölérő nagy főterem karzatára jutunk. A dunai oldalon 3 nagy teremet találunk a képtár számára, oldalvilágitással s egy hosszú folyosót (gallériát) kisebb képek számára, szintén oldalvilágitással. Az északi részen ismét 4 képtári terem van, de már felső világítással. — Az akad. utczai és a lánczhidtéri részt ismét 2 nagyobb s 1 kisebb terem és előszoba foglalja el az aczél és rézmetszetei gyűjteménye számára ; azonfelül van itt 2 nagyobb magánlakosztály a képtár őrének és a szolgáknak rendelve. — Olvasóink tudják, hogy herczeg Eszterházy Pál, az akadémiai elnök gróf Dessewffy Emil felszólítására , világhírű bécsi képtárát igazi hazafius nagy lelküséggel a hazának engedé át, beleegyezvén , hogy az az Akadémia palotájában állíttathassák fel. E nagybecsű képtár maga mintegy 14,000 □ lábnyi faltért kíván, hogy illően elhelyeztessék. A palota tervezői a második emelet rendezésénél e körülményre voltak rőtekintettel. Az Akadémia eredeti rendeltetése az volt, hogy a tudományok és szépművészetek akadémiája legyen. Mostoha viszonyainknál fogva ez utóbbi irányban mindeddig, fájdalom, igen keveset hathatott, — ezentúl e részben is szép hatáskör vár reá. Most egy elismert művészeti becsű , nagyhírű képtárunk, valódi műkincsünk lesz a hazában, mégpedig hozzá méltó fényes és alkalmas helyiségben, mi lehetetlen, hogy a legjobb hatással ne legyen művészeti fejlődésünkre, sőt még idegen művészek és műbarátok ide édesgetésére is. Ami még hátra van, t. i. jóravaló rajz- és festészeti, nem különben szobrászati iskolák alapítása, azt ily előzmények után bizonyosan könynyebben és szívesebben fogja pótolni a nemzet. Az Eszterházy-képtár őrének, kit állandóan a herczegi család szándékozik kinevezni és ellátni, mint illik, tisztességes lakás van fennhagyva a palotában, a képtár közelében. Hátra van még bepillantanunk a kiugró középrész (risorti) legfelsőbb osztályába. E rész, mint tudjuk, mintegy 30 lábbal emelkedik felül a két emeleten, s a palota 3 ik emeletének tekinthető. Ezen rész az 1 és 2-dik emeleti díszlépcső felett terül el s ide a 2-dik emeleti képtár egyik tereméből diszes vaslépcső vezet fel. Itt ismét 4 nagy képtári teremet találunk felső világítással, 1 nagy u 4 kisebb teremet oldalvilágítással. Ezen, u. n. 3 ik emelet tehát folytatása lesz a 2 ik emeleti képgyűjteménynek. Ha most egy merész ugrással a palota legmagasabb régiójából az alapfalak mélységéhez székjünk le , meg kell említenünk a palota egész kiterjedésében elnyúló pinczéket és raktárakat, melyek részint az Akadémia és bennlakó tisztviselőinek használatra vannak szánva, részint egyeseknek fognak bérbe kiadatni, ami a kereskedés és közlekedés ily élénk pontján, mint a Dunapart, bizonyosan tetemesen foja nevelni az intézet évi jövedelmét. Ha még végre megemlítjük, hogy az egyes emeletkörökben (mezzanin) számos alkalmas helyiség lesz az akadémiai, könyv- és képtári szolgák számára , úgy hisszük, kimerítettük a palota belső elrendezésének futólagos ismertetését, s csupán az marad még hátra, amit fenntebb ígértünk : a palota külalakjának más a belső osztályok díszítéseinek vázlatos leírása. A palota épülete 1° magas talapzattal (Sockel) lesz ellátva; az egész földszinti rész tömör, faragott (rustickozott) kövekből épül, s e részt ismét kőpárkányzat választja el az első emelettől. Az utczakövezettől az első emeletig 4 ölnyi lesz a magasság. A főhomlokzat közép kiugrásában a három gyalogbejárás néhány lépcsőn történik, széles mélyítésekkel ellátott faloszlopok között, melyek felett a nagy díszterem erkélyének könyöklői (ballustrade) nyugszanak. Ezen középkiugrásban, mint fentebb írtuk, az 1. és második emeleten végig a díszterem nyúlik el, s ennek erkélye 3 ölnyi magas öt nyílással néz a lánczhídtérre, majdnem egész szabadon álló, szabatosan komponált, korinthiai rendű 12 rovátkozott (camelirozott) oszlop közül. Ez oszlopok talapzata (Sockel) 7 lábnyi magasságig díszes dombormű faragványokkal lesz ellátva, s a festőkben (Capitaler) az egyes tudományi szakokra vonatkozó allegóriás szobrok vannak tervezve. A díszterem ablakai fölött márványtáblák lesznek a falba illesztve, különféle alkalmas feliratokkal; a táblákat két oldalról domborfaragványú nemzek (geniusok) tartják. A középső ablak felett Magyarország czímerét szintén két genius fogja körül. A középkiugrás oszlopai felett kellő arányú főpárkányzat vonul el, mely egyszersmind az egyes oldalak korona párkányzata. E felett (a középkiugrásban) 5 ölnyi magasságban emelkedik a képtári u. n. 3 ik emelet, ismét 5 kettős ablakkal a 12 karinthi oszloppal, s minden kétkét oszlop között egy, összesen 6 szoboralakkal, melyek az akadémiai 6 tudományos osztály szakait jelképezik. Az oszlopok felső közét, terv szerint, részint faragványok, részint színes márványtáblák töltendik be. Ennyit a főhomlokzat középkiugrásáról. A főhomlokzat két mellékszárnyán s a dunai akad. utczai oldalak (3° 3' magas) első emeletén az ablakok közeit ismét karinthi rendű pillérek (pilaster) díszítik ; a félkör alakú ablakok alsó része szabadon álló könyöklőkkel (ballustrade) van ellátva. Az akad. utczai oldalon — mint már fenntebb előadtuk — az egyes lakrészeknél a földszint és első emelet között középrészek — mezzanin — vannak alkalmazva az intézet alsóbb rendű személyzete számára. A 2 dik emelet ablakkövei ismét karinthi pillérekkel vannak díszítve ; az ablakok itt kettősek, szintén félkör alakúak, s szabadon álló oszlopkákkal bírnak. A palota négy sarkán 4, nemkülönben a dunai oldal középkiugrásán szintén 4, összesen 8 erős támoszlop nyúlik fel a második emeletig, melyek tetejébe magyar királyok és kitűnő hngetések által előidézett rettentő aggodalmak meg-szüntetésére. Ezen rendszabályok egyúttal elő- fogják mozdítani a képviseleti monarchia megszilárdulását, melynek fenntartására megesküvőnk, eltávolítandják az olasz egység egy igen súlyos akadályát, s összekapcsolandják az olasz beljóllét s dicsőség minden elemét. Ratazzi, Urbán, Durando, Petitti, CoDÍorti, Mateucci, Depretis, Ptrs&nó, Quntino Sella.