Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)
1862-09-02 / 3767. szám
201-3767 13 ik évi folyam. Kedd, sept. 2.1862”. Szerkesztési iroda : Ferencziefe tere 7-ik szám , 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény K 1 a d 6 ■ h t V S t » 1 I Előfizetési föltételek a szerkesztőséghez intézendő. Ferencsiek terén 7-dik szám földszint. Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva . Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo- A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadása körüli Félévre . . 10 írt 50 kr. a. é. gadtatnak el. panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Évnegyedre ... 6 frt 25 kr. a. é. Hirdetmények díja : 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdij külön 30 njkr. Magánvita 6 hasábos petit-sor 25 njkr. Előfizetés nyittatik „PESTI N NAPLÓ“ September - decemberi 4 hónapos folyamára 7 forinttal. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. PEST, September 1. 1862. □ Két Garibaldi vezet szabad csapatokat ; egyik József, a másik annak fia, Meno 11. H t tehát azon táviratok igazak, melyek Garibaldi megsebzését, és seregestől elfogatását jelentik, még akkor is, magában véve, lehetne arról vitatkozni , hogy váljon az idősb, vagy az ifjabb Garibaldin történt-e ily baleset ? De föltéve a hít valóságát, a körülmények egyetemesen arra mutatnak, mikép azon fogoly, kinek szerencsétlenségét a párisi börze augusztus 30-kán a rentek erős áremelkedésével idvezte, nem lehetett más, mint azon öreg idealista, ki egykor két királyságot adott Victor Emanuelnek, s most a miniszterek minden kiáltványai és haditörvényszékei daczára sem akarta elhinni, hogy az olasz király nem az ő ügyét pártolja. Ő az ellene küldött vezérek tétovázását elvnek képzelte, nem pedig készületlenségnek és megdöbbenésnek, s minthogy a Piemonthoz csatolt részekből a tisztek közül számosan lemondásukat adták be, a tős piemontiak közt is hasonló szellemet képzelt, önkényteseinek kötelességükké téve, hogy a katonaság ellen ne kezdjenek támadást, s okvetlenül hagyják nektek az első lövést. Tudatik, hogy ha az ellenség ilyesmiről biztosítva van, akkor roppant előnyt nyert, s csak a feltétlenül kedvező positiókat választja csatahelyül, és a másik félnek mozdulatait tetszése szerint korlátolja. Lamarmorának és Cialdininak csak arra kellett tehát ügyelni, hogy Garibaldit a katonailag megszállott körből kisiklani ne engedjék, és az alkalmas perczben hős piemonti zászlóaljakkal támadtassa meg, kiknek hűségében bízhatott, s kik Garibaldira is akkora készséggel lőttek , mint néhány hónap előtt a bourbonbrigantira. Garibaldi a leghíresebb guerilla-vezér, s a legnépszerűbb olasz patrióta volt, s hogy e mostani expeditiójában kevesebb ellentállást fejthetett ki, mint a bourbon bandák népszerűtlen és katonai névvel sem biró kapitányai, egyedül csak meghasonlott helyzetének s az abból folyó félszabályoknak tulajdonítható. Okvetlenül Rógiában akarta meglátni az első ellenséget, s mielőtt megbarátkozott volna azon eszmével, hogy ő nem egy átalános demonstrate élén áll, hanem a polgári háború kezdeményezője, már kénytelen volt nem az idegen uralkodó őrizetével, de saját hazája fiaival, saját kartársaival, a piemonti tábornokokkal ütközetet állani. A még eddig hiányos és töredékes tudósításokból ítélve, Cataniától Aspromonteig a Garibaldi-expeditió rövid története a következő mozzanatokba szorítható: Garibaldi augustus 25-kén hirtelen odahagyta Cataniát, hogy a Siciliába már megérkezett és Lamarmora tábornokkal egy közös hadtervben egyesült Cialdinit kikerülhesse, ki régi piemonti seregeket hozott magával. A nápolyi királyság partjára lépve, Garibaldi proclamatióban nyilatkoztatta ki,hogy néhány nap alatt a fővárosban, Nápolyban fog megjelenni, s Reggiónak tartván, úgy is látszott, hogy e czélja komoly. Reggio körül a távirati tudósítások szerint voltak csatározásai, melyekben a királyiak által néhány önkénytes el is fogatott, de valószínű, hogy vagy sem tudott Reggióba bemenni, vagy nem akart, mert 27-ike után már Reggió megkerülésével Melita felé rájuk őt törekedni, de csakhamar már Catanzara felé hátrálva, mely helység Reggióval szemben, anápolyi királyság keleti oldalán fekszik, i és a fővárosba menetel tervével fölhagyást sejdíttet. Azonban Garibaldi ezen irányban sem vélte a tovább haladást tanácsosnak, hihetőleg attól tartva, nehogy Cialdini Siciliából átszálva, a háta mögé kerülhessen. Ismét tehát hátrálási mozzanatokat ten , hogy aztán az aspromontei hegyeken át a Basilicatában fekvő Potenzába törhessen. Ha ide szerencsésen megérkezik, remélhette volna, hogy Capitanata környékét elérve, csakhamar az Abruzzókba vonulhat, ahonnan aztán közvetlenül fenyegetheti Rómát. De Lamarmora is Cialdini vagy nem hitték el, hogy csakugyan Nápolyba akar menni, s kiáltványai őszinték; vagy pedig számítottak arra, mikép Garibaldi, ha az előnyomulást Reggio felől elzárva vagy nehéznek találja, akkor tüstént átveti magát a keleti oldalra, hol azután az aspromontei hegyeken kell áthaladnia. E hegyeket is tehát kipróbált régi piemonti csapatokkal, s főleg két vadász zászlóaljjalátták el. A távirat szerint Garibaldi Pallavici ezredes által Aspromontnál csakugyan meg is támadtaték és elfogaték. Egész ottani serge pedig a fegyvert szintén letette, még pedig, mint látszik, véres csata nélkül. Mert alig hihető, hogy a távirat a halottakat, ha mind a két részről számosan voltak,említés nélkül hagyta volna. Egyébiránt mi igaz, mi nem a táviratból, azt még ma alkalmasint megtudjuk. Később értesülünk arról is : vajon Garibaldi személyéhez volt-e kötve e mozgalom ? s nem forog-e fönn vagy az, hogy a fölizgatott szenvedélyek miatt mazzinismussá alakul, vagy pedig az, hogy Victor Emanuel személyesen leend kénytelen kezébe ragadni a zászlót, melyet Garibaldi törvénytelenül emelt föl, és szerencsétlenül ejtett le. Mind a két eset még fenyegetőbb lenne az európai békére nézve, mint Garibaldi kísérlete. Hogy ne történhessék, még leginkább Napóleon önmérsékletétől és engedékenységétől függ. A fehér megyei gazdasági egyesületnek f. évi aug. 24-én délelőtti 9 órakor Székes Fehérvárott az egyesület szállásán tartott igazgató választmányi ülése. Jelen voltak gróf Cziráky János elnök, gróf Zichy Nándor,Kenessey Kálmán alelnök, gr. Károlyi György, báró Splény Henrik, báró Miske Imre, Micsky Zsigmond, Tóth István, Korhy Antal, Décsey Lajos, Sárközy Kálmán , Lejtényi György, Szőke Lajos, gr. Zichy Aladár,, Oliva József, König József választmányi, Pálmaffy X*« ,Aj I.XV/W VII 10117 Zsigmond, Borosa Mihály s még számos rendes tagok, Rozgonyi György egyesületi ügyvéd, Fekete János titkár. 1. A folyó évi jan. hó 12-én tartott igazgató választmányi ülés 8-ik pontjára báró Spényi Henrik küldöttségi elnök jelenté, mikép a megbízásához képest szerkesztett dinnyekiállítási programm kellő számban szétküldetett, s egyszersmind versenydíjas szalagon függő arany, 2 ftos és egy forintos tallérokat ajánlt fel, s adott az egyesületnek által. Ezzel kapcsolatban a titkár jelentette, mikép mai napi d. e. 8 óráig, mint kitűzött határidőig kiállítottak : 1. Nmlgy Marich István Dávid 6 excellentiája 6 darab sárga dinnyét, és pedig Csorról: Marich 1 db, turkesztán 1 db, versaillesi 1 db, névnélküli 1 db. Szolgaegyházáról név nélkül 2 db. 2. Báró Miske Imre ur Bodajkról: anansz 1 db, zöld cantaloupe 1 db, ezüst cantaloupe 1 db, amerikai czukordinnye 1 db. 3. Sárközy Kálmán Abáról 4 darab hornfleurs-t. 4-Reichardt gazdasági kertész Székesfehérvárról: Gömbölyüsvörösbélü czukordinnye 3 db, versailleai 3 db, hálózott 1 db, sima zöldbelű 2 db, márványozott hosszú 1 db. Hosszú hálózott kajszinbaraczk izű 2 db, vegyes helybeli faj 2 db. 5. Szűcs Adolf Abáról turkomann cantaloupe 2 db. 6. Décsey Lajosné A.Körtvélyesről turkoman cantaloupe 3 db. 7. Matyor Zsigmond Gárdonyból hálózott nagy cantaloupe 2 db, fehérbélű ropogós 2 db cserhaju 1 db. 8. Kenessey Kálmán Nyékről hálózott 2 db, cantaloupe 1 db, amerikai ananasz 2 db. 9. Salamon Lajos Falapról sarepta 3 db, Margit 4 db. 10. Föld,váry Károly Agárdról. Különféle czukordinynye 5 db. 11. Hajós Gusztáv, S.-Kereszturról különféle czukordinnye 3 db. Görögdinnyét állítottak. 12. Décsey Lajosné A.-Körtvélyesről: zimonyi görög 4 db. 13. Szűcs Adolf Abáról: Zimonyi görög 2 db. 14. Sárközy Kálmán Abáról : görögdinnye 3 db. 15. Salamon Lajos F. Alapról: kapucziner 2 db, zimonyi 1 db. O excellentiája által a dinnyeverseny megnyitottnak kijelentetvén,s egyszersmind báró Splényi Henrik , mlga dijajándékai köszönettel vétetvén, az egyesület maga részéről is 12 ft o. é. apróbb jutalmakra a dicsérő okleveleken felül a bíráló bizottmánynak rendelkezése alá bocsátott , a jury-tagok pedig következőleg választottak meg. Az igazgató választmány részéröl: König József, Szőke Lajos, Sárközy Gyula; póttagul Zuber József. A versenyzők részéröl Lejtényi György, Micsky Zsigmond, Pálmaffy István, kik elnökül egyhangúlag báró Splény Henrik urat választották meg. 2. Décsey Lajos, mint a f. évi jun. 12 -i választmányi ülés 8 ik pontja szerinti kinevezett küldöttség előadója az őszi bor, gyümölcs, méz stb úgy a borászathoz , kertészethez , méhészethez szükséges eszközök kiállítása programmját bemutatta, mely itt következik : „Megyénk gazdászatának minden ágában fejlesztése, tökéletesítése, emelése lévén gazdasági egyletünk fő feladata, miután annak egyik főtényezőjeként szerepel a szőlőmivelés és haszon kertészet, e czélból jelen év October hó 25. 26. 27-ik napjaira sz. kir. Székesfehérvári városában a megyei gazdasági egylet helyiségeiben bor-, szöllő-, gyümölcs-, kerti növények- és magvakból, szöllömiveléshez, szüreteléshez, borkezeléshez szükséges, úgy kertészeti s méhészeti eszközökből kiállítást rendezeni. E kiállításnak főczélja különösen a borászatot illetőleg megismerkedni e megye külön vidékeinek bortermelési kifejlettségével, s a termesztett borok minőségével, s az által ugyszólva alkalmat nyújtani egyes termelőknek, hogy a megyében legjobb sikerrel művelt fajokból az összehasonlítás által legkitűnőbbnek találandó fajokból választhassanak. E végből felkéretnek megyéink bortermelői, miszerint a megyei gazdasági egyesületnek segítségére jőve, a rendezendő kiállítás és versenyre,mennyire lehet,minden szöllöhegy vidékről borokat minél számosabban küldjenek. Minél átalánosabb lesz a kiállítás iránti érdekeltségek, s részvétek , annál tökéletesebb ismeretére juthatunk borászati állapotának. Kiállítási programm. Kiállítható e megye területén termesztett mindenféle és fajta - és uj bor akár a termesztő birtokában legyen az, akár attól a más birtokába jutott is már, csakhogy ez utóbbi esetben a bornak e meg,e területén szüretése igazolandó. Kívánatos azonban a borok eredeti jelleme meghatározása s hegyvidékekkel viszonyítása végett, hogy a mennyiben lehető, egy éves borok s illetőleg idei termésűek is állíttassanak ki. Minden fajú borból legalább 2 üveggel köteles minden kiállító beküldeni, melynek egyike, a bírálatra használtunk, másika pedig későbbi összehasonlító kísérletek végett az egyesület birtokában marad, általában minden a kiállításra beküldött borok felett az egyesület szabadon rendelkezend. Az üvegekre a kiállító pecsétjével felragasztandó, a szöllőhegy nevét, mennyire lehet, a bor anyagát túlnyomólag képző szőlőfajok helyben bíró elnevezését, a termés évét, s a kiállító nevét tartalmazó cédula. A kiállítandó borok, a kiállítás határnapját megelőzőleg 10 nappal az egyesület titkáránál bejelentendők, az állványok kellő mennyiségben megrendelhetése tekintetéből, a kiállításra bejelentett tárgyak pedig az egyesületi szálláson a megnyitást megelőző két napban az e végből megbízandó társulati tisztviselőnek általadandók. A bortermeléssel csaknem hasonló fokon álló haszon-kertészet fejlettségi állása is megyénkben legbiztosabban a kiállítás és verseny által lehetőén felismerhető, ez ok indítá e megyei gazdasági egyletet borkiállításával kapcsolatban szöllö és gyümölcs, úgy kerti növények és maghogy a kiállításra szöllö s gyümölcsfajokból s az utóbbiakkal úgy nyers, mint szárított, befőzött vagy párolt állapotban, úgy kerti növényeikkel s kitünőbb kerti növényeik magvaival járulni szíveskedjenek, és végre. Miután a haszonkertészetnek egyik fő ága a méhészet, a megyei méztermelés ismertetése tekintetéből óhajtandó, hogy kiáltásunkban ez iparág is kellőleg képviseltessék , ez okból a kiállítandó méz akár lépesen, akár lecsepegtetett állapotban szíves örömmel fogadtatik. A borászat, kertészet vagy méhészet köréből kiállított legjelesebbnek ítélendő példányok pénzbeli és dicsérő oklevélleli jutalmazásban részesülendnek. A kiállítandó tárgyak feletti bírálatot 9 tagból álló választott bíróság teljesítendi, melyhez megjegyezvén azt, hogy bármi tárgyat kiállító ez alkalommal mint bíráló semmi szín alatt nem szerepelhet, az egyesületi szakosztály elnöklete alá a társaság 4, úgy az összes kiállítók kölcsönös egyetértéssel 4 tagot függetlenül, egyik a másiktól, nevezendőnek. Ezen ekként alakult bíróság a kiállítás befejezte előtt bírálata eredményéről jelentést adva, a jutalmak még a kiállítás folyama alatt kiosztatnak. A kiállítási terembe bemenet mindenkinek díj nélkül megengedtetik.“ A küldöttség által fogalmazott programm az ülés folytán a szövegbe igtatott pótlásokkal elfogadtatván, a kellő szombani kinyomatás s szétküldötés a titkár gondjává tétetik, egyszersmind a végett, hogy e megye termesztőit a kiállitásbani részvétre személyesen buzdítsák, közreműködésre felkéretni határoztatak : Lies Gusztáv : Órás, Érd s környékén, Micsky Zsigmond, Szőke Lajos, Gittler Mihály : Bicske, vaáli völgy vidékén, Báró Miske Imre, Wekerle Sándor: Moor, Csoka, Isztimér, Csákberény és vidékére, Kenessey Kálmán : Sukoró, Gárdony vidékére, Barcza Zsigmond : Síposkut, Tárnok vidékére, Modrovich Ignácz, Eszaky Károly : Ráczalmás D.-Pentele vidékére,König József) Gebhardt Ignácz : Székesfehérvár, Iszkaszt, György vidékére, ifjú gróf Batthyány László, Boda Imre : Polgárdi, Csoór, Urhida s környékére, Juth Henrik : Csákvár,, Ácsa vidékére, Décsey Lajos , Eörs S.Bogárd, Czecze vidékére, s egyszersmind felszólítandó elnökileg a központi gazdasági egyesület, mikép rendezendő kiállításunkra szakértő egyéneket küldeni szíveskedjék. 3. Miután az igazgató választmányi elnökség megválasztásának három éve eltelik s az alapszabályok értelmében uj választás eszközlendő lenne, azon tekintetből — hogy vásári alkalomkor, mikor külömben is a kiállítás tartatni fog — számosabb egyleti tagok megjelenését bizton reményleni lehet, a választó közgyűlés határnapjául f. évi October hónap 26-ik napja délelőtti 10 órára kitüzetik, ezt megelőzőleg pedig a lemondás elevei kijelentésére s a választó közgyűlési tárgysorozat megállapítására i. é. October hó 6-án 97 órakor igazgató választmányi ülés fog tartatni, mely két határidőről a tagok jó előre ezennel értesittetnek, pénztárnok pedig a számadás bemutatására utasittatik. 4. Az 1862-ik junius 12-én tartott választmányi ülés 10-ik pontja értelmében kinevezett küldöttség, a végett lévén kiküldve, hogy az egyesület működése nyilvántarthatása érdekében javaslatot adjon, azt a következőkben terjesztők elő : „Azon tekintetből, hogy Tóth István, gazdasági egyesületi tag által jelesen szerkesztett „Székesfehérvári borász csarnok“ gazdászati iparunk ezen terét csaknem egyedül képviseli, s hogy a szerkesztő laptulajdonos az egyesület északba vágó határozatait koronkint felvenni késznek nyilatkozott; azon túl, hogy az egyesület minden tagja ez életrevaló lap élénk pártolására buzdíttatik , mindaddig, míg a kezdés nehézségeivel küzdenie kell, évente 60 o. é. forint segélyezést ajánl az egyesület pénztárából adatni, s egyszersmind javasolja, mikép minden vidéki, úgy a központi gazdasági egyesület is e nélkülözhetlen, s irodalmunkban nagy hézagot kitöltő szaklap szíves pártolására, köréhez képesti terjesztésére, sőt az ügy érdekében tettleges segélyezésére is felszólíttassék. A mi összes működéseink nyilvántartását illeti, jegyzőkönyvem közlésére továbbá is a „Gazdasági Lapok“ szerkesztője lenne felkérendő, hogy azonban az eddig közlönyül szíves készséggel szolgáló lap ezt érezhető anyagi áldozattal tenni külön rovatban ne kénytelenittessék, e részbeni kiadása pótlásául s mintegy elismerési díjat évente 600. ért. forint segély összegben részesittetni s hasonló eljárásra a vidéki testvér egyesületeket is felszólittatni javalja.“ A jelentő küldöttség javaslata egyhangúlag elfogadtatván, a segélyösszeg — 60—60 — forint mind a„Borászcsarnoknak“, mind a „Gazdasági lapoknak“ éventei segélyezésül ezúttal utalványoztatik, — egyszersmind pedig úgy az országos központi, mint a vidéki gazdasági egyesületek a „székesfehérvári borászcsarnoknak“ közvetett pártolására, s mivel oly iparágnak mint nagy jövővel biró borászatunk feltenyésztésében már csak eddigi számaiból ítélve is életrevalólag működik, közvetlen segélyezésére ; a „Gazdasági lapok“ irányában pedig, minthogy az egyik testvér egyesületnek a másik munkája eredményeivel megismerkedni előnyös, azt pedig hogy érintett lap ily közléseknek anyagi hátrányával adjon helyet kivánni nem lehetne, a közös dotatiora a vidéki gazdasági egyletek felszólitandók lesznek. 5. A folyó évi június 12-ki választmányi ülés 11 ik pontján a küldöttség jelentését beadta, amint következik : „A szántásverseny iránti érdekgerjesztés tekintetéből szükségesnek véli a küldöttség, hogy egyelőre a központi szántásverseny felfüggesztetvén, vándorverseny vagy versenyek tartassanak, olyformán, hogy egyelőre a volt úrbéres és saját kezével munkálkodó kisgazda, vagy cselédei versenyezhessenek, hóban. Szántásverseny helyül javaslatba hozatik és pedig a versenyzők kényelmét véve alapul: 1. Sárkeresztur vagy Seregélyes. 2. Váál vagy Alcsuth. 3. Csákvár vagy Keresztes. A bíráló választmányba fele részben a tagok a földmívesosztályból választandók. Jutalmul kitűzhető lenne első díjul: egy jó vas eke, a többi pénzbeli. Kívánatos lenne egyébiránt, hogy az uradalmak, úgy szinte közbirtokossági községek kebelében évről évre magán szántásversenyek rendeztetnének, e tekintetben a gazdasági rendes választmányi tagok buzgalma igényeltetvén, az eszme terjesztésébeni közreműködésre felhivatnak. Mivel tapasztaltatott, hogy a szántásversenyi bírálati szabályok hiányosak, amennyiben ekeversenyi kellékek csúsztak bele, azok újonnan átdolgoztatni ajánltatnak. Állat s egyéb kiállításra nézve a küldöttség a javaslattevést későbbre halasztván, kiküldetését e részben meghosszabbitatni kéri. Ezzel kapcsolatban Ditrich Zsigmond választmányi tag indítványozza, mikép a szántás versenyi programmba az eltéveli bánás, szétszedés, összerakás kelléke is felvétessék. A bemutatott javaslat, úgy Detricc Zsigmond úr indítványának tárgyalása, a f. évi October hó 6-án tartandó választmányi ülésre áttétetik, — amikor a küldöttségnek a kiállításokra vonatkozó terve elváratik, — addig is pedig e benyújtott javaslat s tett indítvány az illető földmivelő szakosztálynak megvitatás s véleményadás végett kiadatik. 6. Báró Spényi Henrik famivelési szakosztályi elnök jelenté : mikép az egyesület kertjében nagyobb összeg facsemete s gyökeres veszsző van elárusítható állapotban, ennélfogva kéri az egyesületi választmányt, mikép a tárgysorozat és árjegyzék elkészítése végett tagjai közül szakértő egyéneket nevezzen. Famivelési szakosztályi elnök úr megbizatik, mikép belátása szerint maga mellé veendő szakértő tagokkal, e tekintetbe véve, hogy egyesületi tagok legalább 13 rész leengedés jótéteményében részesüljenek, a tárgysorozatot s árjegyzéket elkészítvén az eladást eszközlésbe vegye, — annak idejében eljárása eredményéről jelentést teendő. 7. Titkár jelenté, mikép az egyesületi működés 3 éves rajza elkészült, s annak kinyomatását elrendeltetni kéri; azon hozzáadással, hogy a mai napi dinnye s az oct. hó 25-én tartandó bor, gyümölcs, a kerti vetemények kiállítási eredménye is abba felvétessék, a a könyvilletmény minden egyesületi tagnak megküldessék, a kellő számbani kinyomatás ezennel elrendeltetik s annak eszközeivel a titkári hivatal megbizatik. 8. A jegyzőkönyv hitelesítésére báró Splényi Henrik, Detrich Zsigmond, König József urak kéretnek fel. Jegyzetté Fekete János, titkár. Vegyes tudósitások. — A felső-tiszavidéki gazdasági egylet által 1862. év October 9. és 10-kén Nyíregyházán rendezendő általános kiállítás, szántás és ekerverseny, 8 lófuttatás — s ugyanazon hó 20 kán H. Böszörményben rendezendő szántásverseny programmja. 1 . A) Kiállítás tárgyai. 1 I. A mezei gazdászat összes nyers terményei, u. m.: a) Gabnafélékből tisztabuza, rozs, árpa, zab, tönköly, kukoricza, köles stb. b) Hüvelyesekből lencse, borsó, bab, csicser s a többi. c) Olajos veteményekből repete, mák, napraforgó, len, kendermagok stb. d) Takarmánymagvakból és takarmányból minden lehető fajok. e) A gumós és gyöknövényeknek minden nemei s ezeknek magvai. f) Mindenféle nemű és fajú gyümölcsök. g) Minden kerti növények és termények, ugyszinte virágok s ezek magvai. h) Rostos növények, mint len, kender stb. nyersen, szálakban és fonáshoz készen. i) Sejtes vagy lépesméz, csurgatot, méz, viasz természetes vagy tisztított állapotban. k) Dohány — erre nézve az egylet intézkedend, hogy a termesztők sajátjukat állíthassák ki. H. A gazdasági ipartermény czikke k. a) Folyadékok : bor, sör, szesz, szilva és más pálinkanemek sat. b) Lisztneműek és minden ezekben készítmények. c) Az állatország ipar terményei: mint tej, vaj, túró, sajt, gyertya, szappan sat. d) Konyha és kerti ipartermények, mint aszalt, préselt gyümölcsök, befőzöttek stb. Hl. A mezei gazdászattal rokonviszonyu gyártmányok, a) Gyári készítmények: cserépzsindely, égetett tégla, vályog, fazekas munkák sat. b) Erdei termények : makk, gubacs, cserbaj stb. IV. Gazdasági eszközök és kézműipar czikkek. a) Gazdasági gépek : ekék, boronák, hengerek stb. b) Fa kézművek, u. m. : minden asztalos és esztergályos munkák, továbbá : kocsi, szekér, taliga, furik, hordó, kerék, zsindely, gereblye, villa stb. c) A házi vászon minden nemei és ezekben készítmények, fehér ruhák, asztali készletek, zsák, ponyva , olcsóság, tartósság, czélszerüség szempontjából stb. d) Mezei munkások legszükségesebb ruházata : szűr, ködmön, guba, bunda, kalap, sipka, csizma L_bpcgjsera^igu^így"ö'íg^csag'és Tartósságra való tekintettel. V. Az állatországhoz tartozókból. a) Lovakból : fényüzésiek a igavonásra alkalmasokból mének, anyakanczák, herésiek s minden évbeli csikók. b) Szarvasmarhákból: bikák, ökrök, tehenek, tulkok, tinók, üszők, hornyák és bizot szarvasmarhák. c) Sertésekből : kanok, koczák, süldők, malaczok, soványak és hízottak. d) A házi szárnyasállatoknak minden fajai és nemei. VI. Gépkiállítással összekötött szántás és ekeverseny. VII. Lófutattás. B) Jutalmak. A jutalmak kétfélék, u. m.: pénzbeliek és dicsérő oklevél általi kitüntetések. Pénzbeli jutalmat csak az egylet területén termesztett és előállított tárgyak , — valamint csak ugyanott tenyésztett és nevelt, s nem fényűzésre szánt állatok nyerhetnek — ez alól a gépek kivétetnek. A jutalmak t. i. a pénzbeliek következők: 1. A mezei gazdászat összes nyers terményeinél. 1. A legszebb, legkitűnőbb és legsúlyosabb búzára 1 db arany. 2. Hasontulajdonsága rozsra 1 db arany. 3. A legtöbb lisztet és czukrot tartalmazó kukoricára 1 db arany. 4. A legkitűnőbb és legsúlyosabb repetére 1 db. arany. 5. A legkitűnőbb s leglisztesebb burgonyára, termékenységét is tekintve 1 db arany. 6. A legczélszerűbb takarmány répára 1 db arany. 7. A legkitűnőbb és legnagyobb tartósságot ígérő téli almára 15 osztr. frt. 8. Ugyancsak jutalmat nyerendő bármiféle gyümölcsre egy 10 és egy 5 fitos dij. 9. A legkitűnőbb és legjobb bort adó szöllőre 1 db arany. 10. Kerti zöldségekre és növényekre egy 5 fitos és két 2—2 fitos dij. 11. A legjobb és legszebb dohányra egy 2 db, és egy második 1 darab arany dij. II. A gazdasági ipartermény czikkeknél. 1) A legrégibb és legjobb kerti borra 1 darab arany. 2) Legkitűnőbb búza vagy rozs kenyérre 1 db arany. 3) A legkitűnőbb sajtra és szappanra 5—5 osztrák ft. III. A lovaknál. 1) Egy három éves mén, heréit vagy kanczacsikóra, mely még használva nem volt s minden a gazdasági igavonás és tenyészképességgel bir 6 db arany. 2) Egy 5 — 9 éves tenyészkanczára szopós csikóval, ha jó tenyésztulajdonnal bir, jól ápolt és egészséges állapotban 25 osztr.ft. 3) Egy hason korú ménre, ha a tenyésztési kivánalmaknak megfelel 25 osztr. ft. 4) Egy vagy két éves mén vagy kanczacsikóra kifejedhetési képességgel 15 osztr. ft.