Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)

1862-09-12 / 3775. szám

A VIL Jövő hónap elején] Zalamegyében, jele­sen Nagy-Kanizsán fog az orsz. magy. kertészeti társulat és a tisztelt megye gazdasági egyleté­nek illető szakosztálya által egyetértőiig gyü­­mölcskiállitás rendeztetni, melynek jelesebb gyümölcs - küldeményekkel­ érdekesbitésére a honi t. ez. kertbirtokos és termelő urak hazafiui bizodalommal kéretnek. Bírálókal ezen kiállí­tásra b. Podmaniczky Lajos társulati elnök, Ur­­banek Ferencz és Vitái Alajos r. tag urakkal kéretett fel; képviselni fogj­ák a társulatot Illésy János ur vezérlete alatt Darvas Lajos, Fekete László, Machik József v. tag urak a hozzájuk csatlakozandó társulati tagokkal. Hasonló gyümölcs-kiállítások rendezése iránt megkéretni rendeltettek Debreczenben az ottani kertészeti egylet elnöke, Szabó Bálint ur, Esz­tergomban Reviczky Pál és Valter János, választmányi tag urak. VIII. Azon társulati képviselő urak , kik aláírási ivekkel ellátva, tagok gyűjtése végett kerestettek meg, eddigi eljárásuk eredményének minél előbbi beküldésére; azok, kik 1859, 1860 és 1861. évekre kötelezték magukat, mennyire részvénytartozásaikat még be nem fizették, va­lamint a jelen év folytán kötelezettek is részvé­nyeik beküldésére, vagy a legközelebb lakó kép­viselőknél könnyebb lefizetésére kéretnek. Ha ezen utolsó felszólítás sikeretlen marad, a kése­delmesek becses nevei az illető megyék vagy kerületekben lakó társulati képviselő uraknak fognak oly végre megküldetni, hogy tartozásai­kat tőlük személyesen legyenek szívesek beszed­ni s a társulat pénztárnokához beküldeni. Kelt Pesten, 1862. évi szeptember 5-én. — Kacskovics Lajos s. k., társulati titkár s pénztárnok. Vegye» tudóistá«ok. — Az erdélyi gazdasági egylet September 1-jén 1862 alelnök Báró Huszár Sándor elnök­sége alatt választmányi üléséből : 1) Az igazgató választmány által vidéki fiók­­terménytárlatok rendezésére felkért tagtársaink vagy ezek közreműködése következtében már megalakult rendező bizottságok átirataikban tu­dósítanak, miszerint vidéki gazdatársaink a ko­lozsvári központi terménytárlat rendező bizott­sága által kifejtett nézeteket és ajánlott eljárást készséggel fogadták el, hogy t. i. minden vidé­ki tárlat a jelesebb és érdekesebb termékeket a központi kiállításra szállítja át, hogy ott a kü­lönböző vidékek gazdasági iparc­ikkel együtt képviselve lévén, azokat könnyebben egybe le­hessen hasonlítani s az egybehasonlításból az egyes terményekben az égalj és talaj okozta kü­lönbséget, valamint azon befolyást, mi szorga­lom, okszerűség vagy különböző termelési és kezelési rendszer alkalmazása tüntet fel, köny­­nyebben kiismerhessük stb. Valamennyi vidéki termény­tárlat rendező bi­zottsága örömmel vette a választmány azon hatá­rozatát, melynél fogva a vidéki terménytárlatok meglátogatására kebeléből egy küldöttséget ígér kiküldeni. Ezen tudósítások következtében a választ­mány a vidéki tárlatok meglátogatására a kül­döttséget ki is nevezi, a­melynek tagjai : elnök gr. Mikó Imre ö­nméltósága, Tisza László és K. Huszár Sándor alelnökök, Kócsi Károly, Nagy Ferencz és Páll Sándor tagtársak, a küldött­ségre bízván, hogy közreműködésre az egylet­­vidéki tagjai közül többeket maguk mellé ve­hessenek. A kiállítások határnapja meghatáro­zásában az idő és helytávolsági viszonyokat vé­­vén figyelembe, gondoskodni kívánván a felől, hogy az egymás után következő kiállítások meg­tartásában legyen meg a kellő időköz, azon ok­­­ból, hogy ha netalán a küldöttség tagjai közül többen minden tárla­ton jelen lenni kívánnának, ebbeli ügyszeretet szülte szándékuknak eleget tehessenek ; ennélfogva a vidéki tárlatok nap­jait a gyűlés a következőleg állíta meg : megje­lenik a küldöttség Zslahon folyó év oct. 10-én, Dézsen oct. 16-án, Maros-Vásárhelyen oct. 20 án, Enyeden oct. 23-án, Tordán oct. 25-én. A hely­beli bizottságokat azonban megkéri, hogy ha a vidéki körülmények valamelyik tárlat határnapja megváltoztatását igényelnék, a választmányt a felől tudósítsák. E tárgygyal kapcsolatban az állatkiállításról lévén szó, a választmány már egyszer hozott ha­tározata nyomán is az állat­kiállítást a jövő 1863-ik évre halasztja, még­pedig a székely­­keresztúrit május havára, a kolozsvárit június­ban tartandó vásár idejére. A Kolozsvártt folyó év november 1-jén tar­tandó terménytárat rendező bizottságába a vá­lasztmány gazdának idősb Tauffer Ferencz urat, pénztárnoknak Páll Sándor urat nevezi ki. 2) A tuldunai vinczellér-, kertész és pincze­­mesterképezde igazgatósága egyletünknek kül­dött átiratában felhozza, hogy a képezde Keszt­helyen megalakulván, a szerény, de nagy hord­­erővel bíró szép és nagy jövendőt ígérő vállalat néhány hazánkfiainak közremunkálása folytán naponta nagyobb kiterjedésnek örvend. Azon­ban a felettébb szükséges és korszerű intézetnek oly pénzalapra van szüksége, melynek kamatjai­ból szegény ifjak neveltethessenek benne. A szűk­ Tárcza. Könyvismertetés. Politikai vagy Országászattan, tekintettel a két műveit világrész államintézményeire, és törvény­hozására. — Rendszeres tan- és kézikönyvül irta Kautz Gyula, jogtudor stb stb. Pest, 1862. Kiadja Heckenast Gusztáv. IV. Nem akarok a fentebbi munka taglalatába mélyebben bocsátkozni , miután nem bírálati, hanem egyszerűen ismertetési czélul tűztem ki ; — és pedig annyival inkább nem, miután én jelenleg inkább a köz­gazdászat mint a politikai tanulmányokkal foglalkozván, Kautz­a Gyula „Nemzet­gazdaság és pénzügy­tana“ vonta különösen magára figyelmemet ; és csakis annyiban fogtam a jelen munka ismertetéséhez, a mennyiben a nemzet­gazdaság nagy tudományával szoros, — és Kautz által különösen szerencsésen összhangoztatott, — kapcsolatban állván : a szakférfiak becses figyelmét e két nagy mű­sszhangzatos és együt­tes tanulmányozására kívántam felhívni ; — és pedig annyival inkább, mert az egyik a másik­nak elvárhatatlan kiegészítő része, úgy annyira, hogy valamint szakavatott politikust nemzetgaz­dasági tudomány nélkül, úgy ezt ama nélkül, én legalább képzelni sem tudok. , Mert hiszen valamint a test és lél­ek együtt és­­ egyben képezik azon öszhangzó egészet, melyet embernek nevezünk , ép úgy az anyagi jólét és szabadság azon hatalmas két alkalom, mely az államtest zömét képezi, és ezeknek szerencsés egybefor­­rása, mint test és lélek, a nemzet életerejének egyedüli biztosítéka! Valóban ideje volna, hogy e drága honnak, mely a jog és szabadság kivívásában és megőr­zésében századokon keresztül oly hős és hatal­mas volt, minden egyes fia tisztán belátná és lelkébe vésné , hogy a szabadság csak az anyagi léttel kapcsolatban képez­heti azon életerős egészet, melyet ön­álló és független államnak nevezünk ! — és igy, hogy az állam hatalma érvényesítésére a nemzetgazdasági tudomány nem kevésbé szük­séges, mint a politikai combinatio ! — Ép ezen meggyőződés lelkesíthette Báró Bánffy Jánost, midőn a közel­múltban ama nevezetes szavakat mondá : „Koldusnak és tudatlan né­p­nek nincs helye Európában“------­-----------Igen kis, honunk egyik legnagyobb ál­lamférfia mondja „Apáink honunk füg­getlenségét karddal vívták k­i; — és­eszélyességgel tartották meg;“ — s ki meri tagadni, hogy ezen nemze­ti hatalmat csak a szellemi és anyagi erők szeren­csés összhangzása táplálhatta ? Azonban Kautz Politikájára visszatérve, minél nagyobb elismeréssel vagyunk annak irá- t nya és beltartamára nézve, annyival kevésbé­­ lehet elfojtani a feletti sajnálkozásunkat, hogy a­­ jeles munka annyira tömör, hogy úgy mondjam zsúfolt nyelven van írva, hogy a könnyű és foly­tonos olvashatást és tiszta felfogást megnehezíti! Senki sem követeli, hogy a komolyabb szak­munkák, de külön­ il­en , hogy a­­felsőbb ta­nulmányok a ko-napiság nyelvén legyenek írva — mert hiszen, minden tannak megvan saját olvasói köre, melytől méltán követel­hetünk kisebb nagyobb nyelvismereti kép­zettséget, a szerint, a­mily tudományokkal fog­lalkozik.­­ De ép azért, mert a tudomány már magában is nehéz, és komoly gondolkozást igénylő, kell a nyelvnek egyszerűen felemelke­dettnek , és magasztossága mellett is világosnak lenni; miután ha a különben is önmagában már nehéz tanulmány megértését, még maga a nyelv és előadás is nehezíti, különösen a kezdőkre néz­ve, oly nehézségek merülnek fel, melyek a tudo­mány felfogását, megértését, és az agybani rend­­szeresítését lehetetlenné teszik. De nemcsak a tudománynak, hanem magának a munkának is nagy hátrányára válik a nehéz­kes nyelv, miután a legszebb mondatoknak, (me­lyek különösen Kautz munkáiban mint gyöngy­virágok hintvék szét) — a le­tisztább igazsá­goknak és a mély felfogásnak hatását kocz­­káztatja! — s nem ritkán eljátsza! Igaz, hogy a valódi szakemberek ily apró ne­hézségeken túl teszik magukat, és a tudomány igaz gyöngyeit még a zavargó tenger hullámai közt is felismerik ; — de ezen igazi szakembe­rek száma fájdalom még nálunk igen csekély! és az ily szakmunkák egyik főbb rendeltetése a szak számára újabb és újabb követőket édes­getni , és ismeretlen tehetségeket megnyerni és szerezni, a­mit csak az egyszerű, könnyű, és tisztán folyékony nyelv és előadás által lehet elérni;­­ ha tudniillik a nyelv könnyűsége se­gélyezi a tudomány nehézségeit legyőzni és tisz­tán megérteni. Kautz előadása azért nehézkes,mert nagyon is oktató, — és azért zsúfolt, mert a tan igaz­ságait és alapeszméit minden újabb alkalommal közbe közbe szövi és incisumok által mintegy az olvasó lelkébe igyekszik nyomni, hogy el­végre testté és vérré váljék ! — De a kezdőkre nézve ép ez érdeme által válik nehézzé, fá­rasztóvá , sőt mondhatni eszmezavaróvá , mi­után a definitiókban a közbevetésekre nem ritkán annyi súly nehezül, mint magára a főfogalom kimagyarázására, — és a kezdő ép azon közbe szúrt alapeszmék­etal jő zavarba, melyek a főfogalom alaposabb megértése szem­pontjából vannak közbe szőve. — Mind az által is, ha tisztelt barátunk munkája homlokán az nem állana, hogy „rendszeres tan-és kézikönyvül“ — nem volnánk az egy­szerű előadásra nézve annyira követelők, mert akkor azt feltételeznék, hogy becses műve egye­dül azoknak van írva, kik már e szakban alap­eszmékkel, sőt felsőbb képzettséggel birnak ; — de igy,mint oktató kézikönyvtől, méltán megvár­hatjuk, hogy azon nyelven legyen írva, melyen a kezdő olvasók is egyszerre tisztán felfoghassák és könnyen megérthessék; mert hiában, bölcs Salamon igazságai is Csak akkor válnak gyü­mölcsözőkké, ha azon nyelven vannak hirdetve, melyen a hallgatók egyszerre felfoghatják és tisztán megérthetik. Más részről az is igaz, hogy a tudomány nyelv nem lehet a köznapiság nyelve, me­lyen képtelen magát kifejezni és magasabb eszméit kimagyarázni. — És igy azon tömö­rebb és logikailag kerekdedebben egybefüg­gő nyelvet is meg kell szoknunk, sőt múlhat­­lan szükség elsajátítanunk, mely pongyola és hevenyészett már hivatásánál fogva sem lehet és a tudomány méltóságával legkevésbé ösz­hangzó ! — Miután az ismét nagyon természetes, hogy valamint a festészetben, egy mesterileg kidolgozott remek­mű­hez nem lehet színeket egyszerűen felmázolni és a vászonra dobni, ha­nem azoknak választékos keverése és műava­­tott színvegyülete fejezheti csak ki és testesítheti meg a művész költői eszményképeit, úgy a szakirodalomban magasabb eszmék kifejezé­séhez a műnyelv és a mesteribb szóvegyület el­­kerülhetlen szükséglet. Használjuk fel mindenesetre a szép alkalmat, melyet Kautz Gyula nyújtott az országá­­szattanban saját nyelvünkön, önképzésünk­re, hogy ha a várva várt alkalom önkor­mányzatunkra újra megnyílik , szak­avatott készültséggel tudjuk jogainkat, igazain­kat, a közjót és közérdekeket nemcsak kép­viselni, hanem egyszersmind egy életre született nemzethez méltólag érvényre emelni és megszilárdítani ! P­e­t­e­r­d­y Gábor. Céges pénzalap egybegyűjtésére az igazgatóság sorsjátékhoz folyamodott, mihez a m. udvari kanczellária örömmel nyújt a segéd­kezet. És most e czélra 60.000 sorsjegyet kell elárusítania, arra törekedve, hogy minél elterjedtebbé tegye azokat, alkalmat akarván nyújtani minél több hazafinak, kinek borászati iparunk felvirágozta­tása szivén fekszik a jótéteményre. A nyeremé­nyek kizárólag gazdasági eszközökből állanak 20 fő- és 600 mellék­nyereménynyel, főnyere­mények : egy 8 lóerejü gőz cséplőgép, 4 lóerejü cséplőgép, Bocskai-féle borsajtó, szecska-, répa­vágók stb. Az egyesületnek 300 jegyet küld azon kéréssel, hogy azokat tagjai közt elterjesz­teni szíveskedjék. A gyűlés tagjai minden hazafi vállalatot pár­tolni készek lévén , a sorsjegyek eladására a titoknokot, könyvkereskedő Demjén László és Stein János urakat, az egylet tagjai közül ifj. Tauffer Ferencz és Wagner Frigyes urakat kéri meg. Ezenkívül a vidéki tárlatokat meglátogató bizottság a sorsjegyek egy részét eladás végett magával vinni késznek nyilatkozott. 3) A HacCormic­k-féle, az idén Rákos­­mezőjen kielégítő szép sikerrel dolgozott, javított és egyszerűsített arató és kaszálógép meghozatala indítványoztatván, az indítvány véleményadás végett áttétetett a gépszerző szakosztálynak. 4) A pénztárnok jelenti, hogy az Eszterhá­­zi féle kert árában a harmadik részletet 1,000 frtot kifizette. 5) Az őszi közgyűlés ideje közeledvén, a vá­lasztmány annak megtartására a szokott helyen délelőtt 10 órára folyó év September hó 24 dik napját tűzte ki. Tárgyai elnöki megnyitó beszéd, a rendes jelentések és egyes indítványok. Dél­után kinevezett bizottság előtt, Gyarmathy Mik­lós tagtársunk vas váltó ekéjével próbaszántás. Nagy János , m. k. egyleti titoknok. — Zalaegerszeg, szept. 3. A komoly egyhangúságból, mely társas életünknek élvek­ben, örömekben oly igen terméketlen sivár me­zején átvonul, pár hét óta egy színtársulat ipar­kodnék közönségünket kiemelni. A magyar Thália e vándor papjai, Balog és Mátray igaz­gatása alatt augusztus 15-ikén építék föl az izra­elita közönség kiválóan csinos külsejű s kisebb szerű ízléses teremmel is ellátott emeletes új házában, templomukat. Előadásaik sorát „H­ik Rákóczy Ferencz fogsága“ czímű drámával nyitották meg. A társulat 12 előadásra bérletet nyitván, mint­egy 60—70 előfizetővel csakhamar megvigasz­talva is lett. A közönség részvéte ez ideig nem panaszolható mérvben nyilatkozott; a közel vi­déket is néhány úrhölgy és urak által rendesen képviselve láthatni. A bérleti előadások azonban a színre hozott darabok megválasztására nézve is a közönség mérsékelt várakozásának nem épen megfelelőknek mondhatók. A­mi pedig a társaság színművészeti oldalát illeti, miután a részrehajlatlan és igazságosan szigorú bírálat a valódi művészi érdemek koszorúját nem igen illeszthetné a tagok bármelyikének is homlo­kára, azért e részben azon őszinte kívánatunk­­nak adunk csak kifejezést, miszerint a közelis­merésre igényt tarthatóbb tagokat is, mint pél­dául Mátrait, Vinczét, Balogot, s a jó szinpadi alakot képező csinos Poroszlainét, s a szép He­­tényi Antóniát a tökéletes bülésre törekvés ösz­töne el ne hagyja. A díszítményekre is nagyobb gondot fordí­tani nem volna fel­ elegen j­ó tekintetből egyéb­iránt egy ily igénytelen, s kényelműségi hibák nélkül is sokszor súlyos nélkülözéseknek aláve­tett vándortársaság elképzelhető mostoha pénz­viszonyai méltán plausibilis mentségül szol­gálhatnak. Megyénkben egy alapítvány létezik, melynek rendeltetése a városunkban működő vándorszí­nész társulatot, minden évben 24 ft segélydíjban részesíteni ; e díj, itt működő társaságok hiánya miatt már 3 éven át kiosztva nem lévén, a most itt lévők e­z évi összeget valószínűleg elnyerni fogják. Megemlítenem kellene­ még kasinói jámbor éle­tünket is, mely azonban legfőlebb annyiból ér­demel érintést, hogy több politikai , s egy­kér szépirodalmi és szaklapjaink előfizetői sorában foglal helyet ; — nincs annak sem elnöke, sem igazgató választmánya, de mind­­azáltal fennáll csendben, rendben, igaz, hogy a tagdíjakat, főkép a multévieket, csak azok fizetik meg, a­kiknek kedvük tartja s az ezáltal keletkezett egy pár száz forint bértartozás miatt a vendéglős a múlt kaszinói év végével szé­pen ki is akarta már tenni a szűrünket, ha­nem aztán megint csak jó lett minden s az élet minden viszontagságai által mogorva színbe öl­töztetett helyiségünk falai közt örvend nagy vi­rágzásnak a préference partié. Holnap d. u. gróf Pálffy Mór r exra érkezend városunkba ; ünnepélyes fogadtatása iránt az előleges intézkedések megtétettek, az ünnepély emeléséhez a széhek is megjelenésükkel járul­nak s az ügyvédek is mint testületnek tekintett osztály testületileg tisztelkedni fognak. A főispáni helytartó ur rövid napok múlva az örömapai szerepet vivendi, idősb hajadon leányát Novák Nathalia urhölgyet Malatinsky Lajos ta­polczai járási főszolgabíró vezetendi oltárhoz. ______ _ — Eger, szept. 10. Hiáb postává kell len­nem. Múltkori levelemben említettem, hogy a közeli M­a­k­­­á­r községben e hó 6­kán tűz ütött ki, s mintegy 30 házat hamvasztott el. Ugyanezen nap Poroszlón is égett. A tűz délután ütött ki s rövid idő alatt mintegy 200 házat tett semmivé, hagyva sok családot a kér­­lelhetlen nyomornak áldozatául. Képzelhetni a sok, fedél s élelem nélkül maradt szerencsétle­nek nyomasztó szükségét. Azonban a nemes szi­vek e próbaköve itt sem csalódik. Már másnap a szomszéd falu Ivánba sietett élelmi­sze­reket szállítani az erősen sújtottaknak, nemes szivü lelkészült D­a­k­o­v­i­­ János házról házra járt népe között, kérve koldulva szomszédjuk részére a legszükségesebb élelmi­szereket, s ké­rése meghallgatatlan nem maradt. Az ilyen ne­mes tett tudata már magában nagy jutalom. Ily apró segélyezések folyton mennek, de quid hoc ad tantam sit­m. Folyó hó 8-án városunkban a legényegylet munkakiállitást rendezett, mint megalakulásuk évfordulati napjára. A kiállítás, helybeli iparunk majdnem minden neméből hoz mutatványt, s fia­tal iparosainknak saját feladatuk, s életkörük kellő felfogásáról, s annak jövendőben pontos betöltéséről tesz tanúságot. A kiállítás megnyi­tása nevezett nap szép közönség előtt történt az egylet helyiségén. Bartakovics érsek ő exja, ki mint főpártfogója az egyletnek szintén jelen volt, s nagy érdeket tanúsított fiatal iparosaink e di­cséretre méltó szorgalma irányában. Helybeli nyomdánkban egy, tudtunkra magyar nyelven még nem létező munka jelent meg Vio­lett Ottótól „Magyar ipar és kereskedelmi le­velező és az egyszerű könyvvitel, kereskedők és iparosok használatára.“ Ajánljuk az illetők figyelmébe. Sz. N. — Tata, sept. 5. Mit a hazafius aggodalmak és remények e kiválólag zaklatott korában vidéki tudósításul írhatunk , az a világesemények által lefoglalt figyelem előtt nagyon alárendelt érde­kűnek tűnhetik fel. De azért végrehajtjuk tisz­tünket, és mit némileg fölemlítésre méltónak ta­lálunk, följegyezzük. A vidéki színpadok elsőbb­­rendű színészei közt dicséretesen szereplő Gár­donyi Antal kezdő színigazgató volt városunk­ban tehetséges tagokból álló színtársulatával. A színészetre nézve e kopár időben is többnyire tele színkörben játszottak a műszerető közönség tapsai közt. Tatának egy takaros kis színi azféle épületre volna szüksége, hogy a kisebb rendű vidéki művest városok külső színével bírjon, mely színházból­ aztán, ha bár lassan kint is, az átalános művelődés felé csak nyílnának utak, a művészet nemesítő forrásvizének elszivárgása következté­ben , kivált oly fogékony közönségnél, mint a tatai. Kiket boraink ügye csak némileg is érdekel, az teljes elismeréssel lesz azon intézkedése iránt a tatai uradalom amélt­ urának, hogy egy külön helyiséget nyittatott, melyben saját termelését saját czége alatt elárultatja. A híres neszmélyi, somlai borok színén, izén, zamatján igazán ész­revehetői a lelkiismeretes tiszta kezelést. Bár ha­zánk minden vidékének lennének ily borcsarno­­kai, hogy valahára az üzérkedő lelketlen borku­­peczek leszoríttatnának a méltatlanul elfoglalt térről. A ref.eli eljáróvígi gyűlésben a ny ult hó vágón egy „bizottmányi javaslatos jelentés“ létetett, melyben világosan elő volt terjesztve az egyházi gazdálkodás „mikéntije, mely eddig nem elég részletes, tehát nem is elég világos módszerrel vitetett jegyzőkönyvileg, s javaslat létetett a haladó idő kívánalmaihoz képest, mely munká­­latáért a bizottmánynak elnökileg köszönet mondatott, tehát nagyon helytelenül cselekedett „az a bizonyos tag“, ki egy lapban, lepel alá rejtőzve , s a személyeskedés terére vive a dolgot, pattogtatta személyes mérgének su­­daras ostorát, mert amaz egyháznál csakugyan vannak hiányosságok, s ha azokon segíteni aka­runk, nem önzőknek és nem beszuállóknak kell lennünk, hanem az ügyet a személytől külön vá­lasztani s a hivatásszerű helyzetet azon szép czélokra felhasználni, melyekre canonilag is ren­delve van. Átalában a maz említett polemikus czikkre nézve azt jegyezzük me­g, hogy az nem művelt ember tollából eredhetett. A múlt heti vásárunk nem dicséretesen ütött ki, kevés a vevő, kevés a pénz. A gyümölcsszedés nagyban foly vidékünkön. A szilva akója 2 ft. u. p. Szüreti készülődéseket is­­eszünk már, e hó vége felé valószinüleg belekapnak, kivált ha az esőzések be találnának köszönted; miket azon­ban a természeti tüneményekből ítélve nemigen várhatunk. 1. 1. — Sept. 3 dikán történt a balatoni­zabály­o­­zási munkálatok ünnepélyes megkezdése, — gr. Zichy Ferencz társulati elnök távol lévén, — Hollán Ernő, mint a „Déli állam-vasuttársulat“ magyarországi képviselője, és Klein Károly fő­mérnök jelenlétében. Sokan gyülekeztek a vidékről ez ünnepélyre, mely oly munkák megkezdésére rendeztetett, a­melyek a Balaton vidékét terjedelmes termő­földdel gazdagítandják, s a kereskedelmi forga­­lom élénkítésére fognak szolgálni ; horderejét ez új közlekedési út megnyitásának előre kiszámí­tani nem lehet. A Nádor-csatorna hajókázható lesz fel a Balatonig — de nem itt keresendő a fősúly, a Nádor csatornán szállíttathatnak maj­dan fel a tenger felé vezető vasúthoz a termények a Közép-Dunáról legjutányosabban, és mi ebben keressük e vízi út fontosságát. Az első átvágáson magasan lengő nemzeti zászlók és számtalan lobogócskák voltak kitűz­ve, és kiindult Siófokról az ünnepélyes menet e helyszínére, hol Hollán Ernő lelkes megnyitó beszéde után a kezében levő kapát átnyújtó gr. Jankovics Lászlónak, a „Somogyi-Balaton tár­sulat“ elnökének, ki 16 éve buzgólkodik és fá­radozik lankadatlanul ez ügy előmozdításában. Elérzékenyülve vette a nemes férfiú a kapát ke­zébe, hogy megtegye az első vágást azon nagy munkán, mely szülőföldét s a szeretett haza ily gazdag vidékét uj áldással árasztandja­­el; utána Tallián Lázár, a „Sió berki társulat“ elnöke kö­vetkezett, s ezután jöttek a vidékről sereglett számos birtokos, gazdatisztek és lakosság. A vasúti főmérnök a többi mérnökkel és a jelenle­vők egységével elindult Ozorára , hol a vizet feltorló zsilipek ünnepélyesen nyittattak meg. Társas­ebédek Kilitin és Siófokon végezték be az ünnepélyt, hol lelkes pohárköszöntések emeltettek a haza szebb jövőjére és annak jeles fiaira. Különfélék. Pest, szeptember 11. ** A kisasszony­ napján tartott búcsú ünnepély eredményéről a következő hiteles kimutatást vet­­j­tük : A pénztáraknál az elkelt jegyekből 10,239 ft 38 kr. folyt be. A kocsmárosok, bormérők s egyéb árusok 154 ft 90 kr. helypénzt fizettek; a lövölde­i táncrestély 496 ftot jövedelmezett, ti összes bevétel­e szerint 10,890 ft 28 krra rúgott. A kiadások még nem számíttattak ki egész pon­tossággal, mintegy 3000 ftra fognak r­úgni. E ki­mutatásból látható, miként az ünnepély jövedelem tekintetéből is kitűnően sikerült, s ösztönözni fog­ja a hatóságot arra, hogy hasonló népünnepek rendezésével máskor is eszközöljön ily jövedel­met valamely közhasznú czélra. ** A császárfü­rdői táncrestély, melyet múlt szombatra, aztán vasárnapra terveztek, s mindig elmaradt, a rendezők állítása szerint holnapután, azaz szombaton estre mindenesetre meg fog tar­tatni, sőt ha a közönség részéről kellő részvét mutatkozik iránta, az ősz folytán még több ily ke­délyes estély is lesz hölgyeink nem kis örömére. Jegyek iránt rendelkezhetni Gajáry Antalnál. (hatvani utcza Horváth-ház 2.ik emelet.) ** A budai szőlőhegyekben jövő hétfőn kezdik a szüretet. A tabánból és uj telepről egész ünne­pélyességgel, trombita harsogások mellett fognak kivonulni a szüretelők a hegyekre. ** A magyar csalogány, Hollósy L.­né asszony, már megkezdte vidéki körútját. Közelebb Debre­czenben vendégszerepelt roppant tetszés közt. Me­gérkezésekor a pályafőnél ünnepélyesen fogad­tatott. Kolozsvárra f. hó 18-kán fog érkezni, hol egy hónapig vendégszereprend, szives fogadtatá­sáról itt is biztosítva lehet, mint a „K. K.“-ben olvassuk, a honleányi érzelmeiről is ismeretes b. Radák Istvánné piaczsűri épületeiben a főszállást, ezenkívül egy fogatot és cselédséget már előre fölajánlotta a művésznő rendelkezése alá. □ Az „Új Nemzedék“ octob. 1-én megjelendő szépirodalmi lap Balogh Zoltán szerkesztése . Szabados János főmunkatárs mellett a következő írókat számlálja állandó belmunkatársai sorába : Abonyi Lajos, Almási Tihamér, Áldor Imre, Be­­nyiczky Emil, Bolnai (Bethlen Miklós gróf), Dal­­mady Győző, Győry Vilmos, Kuliffay Ede, Revicz­ky Szever, Thaly Kálmán, Tolnai Lajos, Ujvári Lajos, Vida József, Zalár. — A mutatványszám f. h. 16 án jelenik meg több ezer­ példányban. ** A pesti és k. postaigazgatóság értesitése szerint f. hó 4-ikén a posta Tápió Szele és Czegléd között ismeretlen tettesek által megronhanta ott ? Az ezen alkalommal elrabolt összeg 40,000 ft rúg. ** A pompás redout-épületnél már annyira ha­ladtak az építkezéssel, hogy közelebb tető alá jut. A két ü­ rem belső feldíszítésére 80,000 ft van szánva. Ezen helyiségek kibérlése által a vá­ros szép jövedelmit fog nyerni, azonban helyesen jegyzi meg az „U. N.“, miként a hatóságnak bizo­nyos árszabályt kellene majdan kidolgozni a bérlő számára, mely mellett ez tartoznék a termeket a közönség használatára átengedni. ** A városligetben a „bimbis ház“ elnevezés alatt ismert faház helyébe egy díszes külsejű emeletes vendéglőt szándékoznak építni. Csak aztán ételek és italok tekintetében a nagyszerű vendéglőben is oly megelégedését lelje­ a kö­zönség, mint a mostani egyszerű faházban. ** Promontor közelében múlt szombaton 4—5 óra között egy 1000 mérő különféle gabonane­mű­vel megrakott hajó sülyedt el. A hajó Szabó Dá­niel tulajdona és hartai parasztok számadására rakatott meg. ** Hétfőn délután 6 — 7 óra között két jól öl­tözött, ismeretlen férfi a lánczhídról beugrott a Dunába, s halálukat a habok közt lelték, hol nyom nélkül eltűntek. A Buda melleti Remete­ Máriá­ról visszatért bucsujárattal jöttek, azonban nehezen tartoztak a bucsujárók közé. ** Császár Ő Felsége folyó évi sept. 1­ről kelt határozatával a pesti királyi tábla valóságos ülnökeivé Szabó Menyhért s Ferenczy Fe­rencz számfölötti ülnököket, Németh Jánost, Zalamegye első alispánját s Makovecz Ede pesti városbirót, s ugyanannak számfölötti ülnö­keivé S­z­a­l­a­y Zsigmond rendelkezés alatti me­gyei törvényszéki tanácsost, s Nagy Sámuel, rendelkezés alatti úrbéri törvényszéki tanácsost nevezte ki. ** A mostani drága időkben érdekes lesz tudni, hogy közelebb több ezer öt tűzifa érkezett a pesti piacira, s élenkint 8 ttjával árultatik. Tudako­zódhatni ez iránt Scholtz uszoda-tulajdonosnál. ** Dopp­er „Vanda“ czímű operájának első elő­adása holnaputánra van kitűzve a bécsi udvari operaháznál. ** A helyi gőzösök a testvér fővárosok között mától kezdve reggel 9 órától estve 7-ig óránkint fognak közlekedni. A pest­szentendre-bogdányi menetek f. hó 15 hétől kedve naponkint csak egy­szer fognak történni, még pedig Bogdányról Szent­endre és Pestre 572 órakor reggel,­Pestről Szent­endrére és Bogdányra 3 órakor délután. — A szülöknek figyelmeztet é- B . 1. Jól tudván, mily fontos dolog a vidéki szü­lők s azok gyermekeire, hogy ez utóbbiak, a szülei hajlékot oda hagyva, különösen a nagyobb vá­­■ osokban, gondviselés végett mily kezekre bízat­nak : azt hiszszük, a szülök s azok gyermekeik érdekében cselekszünk, midőn ezennel biztos ér­­­tesülés után tudatjuk, hogy a pesti ref. gymna­sium egyik t. tanára, V. M. ur. 2—3, tizenegy évesnél nem idősebb, tanuló gyermeket hajlandó tágas és jó helyen fekvő lakásán, élelem és szállásra felfogadni. A lelkiismeretes fel­ügyelettel összekötött teljes ellátás igen jutányos feltételei iránt tudakozódni lehet az ajánlkozó ta­nár ur szállásán, Pesten, Öszutoza 28. szám alatt. ** Az aszódi borzasztó esetre nézve, mely Royko Lajos urat, vácz járási árvák felügye­lőjét érte, — biztos kézből a következő érdekes felvilágosítást kapja a „Sürgöny“.­ A gyújtást el­követett kocsis, nem mint a lapokban említve volt 16, de 20—21 éves és régóta egész családjával Aszódon lakik, — urát — a mint ez a pestmegyei hatóságnál tett vizsgálódásokból hitelesen kitűnik,­­ nem boszuból gyijtotta fel. A dolgot közlőnk következőkép adja elő : Szombati napon a nélkül, hogy valamit elkövetett, vagy ura által megdor­­gáltatott volna, a kocsis ura tudta nélkül oda hagyta Pestet s Aszódra jött, eljövetele után éjfél körül égett a ház. A csendbiztosnál mit sem akart vallani, de meglátván urát a csendbiztos irodájá­ban, sírva fakadt, kezeit csókolta, bocsánatot kért s mindjárt bevallotta bűntettét. Kivallá, hogy ő azt nem rablási szándékból, nem boszuból tette, mert ura mindig jó ura volt, hanem e tettre föl­bérelték. Későbbi vallomása szerint ő csak albérencz volt, bérelve mint főbérencz által egy hirhedett gonosztevőtől, ki már szásztalanszor bör­tönben ült s kin már nem egy gyújtogatás gyanúja feküdt, de ki tagadása következtében többnyire szerencsésen kimenekült. Ez V. Márton Aszód és vidékének rémje. A kocsis állítólag egy ezüst tal­lért kapott foglalóul, azon ígérettel, hogy 60 tal­lért kap, ha urát felpörköli. A corpus delicti, a tallér feltaláltatott azon hentesnél, kinél azt vál­totta, s az is igaznak bizonyult, hogy sem többet sem kevesebbet nem kapott érte. A megyei ható­ság kezében tartja a gonosztett fonalát s hihetőleg mielőbb sikerülni fog a felbérlő kipuhatolása is. Az anyagi kárt közlő 13 - 14 ezer fára teszi. — Az orsz. Magyar Gazd. Egyesület budai sze­­leinek ez idei termése i. é. szeptember hó 16-án (kedden) fog elárv­ereztetni. Az árverezés adó szám szerint a vonatkozott napon délutáni 3 órakor fog megkezdetni a helyszínen, a budai szőlőiskolában. Pesten, 1862. szeptember 11. Dr. Entz Ferencz, szőlőiskolai felügyelő. ** Pap János román esperes és lapunk munka­társa „Emberi szeretet“ czím alatt egy kis füze­tet adott ki a belényesi tizkárvallottak segélye­zésére, melyet következő felhívás mellett küldött szét: A magyar olvasó közönség meg fogja bo­csátani, hogy e művecskét eredeti nyelven kül­döm, mert a szükség, mely azonnali segélyt igé­nyel, nem engedett időt, hogy azt lefordítván, újólag kinyomassam. Az emberbaráti érzelem, a az ebből eredő részvét kizárnak minden okosko­dást. Az adakozó rész nem kérdi, hogy ki az, ki segélyét igényli, hanem ha való a szükség, a nemes lélek sugallatát követve, részvéttel adjuk át fillére­inket. A belényesi románajku testvéreink közelebb nagyrészben tűzvész által a legnagyobb nyomorba helyeztettek. Számtalan család maradt lakhely s ke­nyér nélkül. A testvéries kapocs, mely minden e hazában lakó nemzetiséget egymáshoz kell, hogy lé­tezoljön, azon bizalmat ébresztő, hogy szeren­csétlen testvéreink segélyezése ügyében nem fogok eredménytelenül folyamodni a nemes magyar nem­zet nagylelkű fiaihoz. Ugyanazért fogadják önökbe

Next