Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)
1862-09-17 / 3779. szám
evő társulat Fest városához folyamodván, a ezen vállalat programját is bemutatván, a nevezett város tanácsa borászatunk érdekében nagy jelentőségű eme vállalatot kellőleg pártolva terjesztő fel megerősítés végett a nm. m. kir. helytartótanácsnak azon kijelentés mellett, miszerint a vállalat sikerének s a közönség biztosításának tekintetéből a vállalkozók legalább 60.000 ftnyi tőke kimutatására lennének kötelezendők. A nm. m. kir. helytartó tanács e tárgyra vonatkozó leiratában kiemeli, hogy hazai borkereskedésünknek mind bent, mint kivált kifelé nagy feladatai vannak arra nézve, hogy hazánk kitűnő borai a világkereskedelemben azon fontos helyet elfoglalják, melyre méltó igényük van. Ezen nagy feladatokat , egy nem kiválólag nyelvágyból kiinduló , de nemesebb hazai s közgazdasági czélok után is törekvő, kellő anyagi erővel rendelkező társulat legbiztosabban oldhatván meg, a nagy méltóságú magyar királyi helytartó tanács a fent említett folyamodványt, mint az érintett nagy feladatok megoldására törekvő célzatok tolmácsát érdemileg méltánylandónak találta ugyan, óhajtja azonban, sőt határozottan kívánja, hogy hazai borkereskedésünk országos vállalata, s a külfölddeli kereskedelmi kapcsolata oly óvatosan rendeztessék, s oly szilárd alapokra fektettessék, mely úgy e nagy fontosságú közgazdasági feladat igényeinek, mint a hitel és biztosság minden követelményeinek kellőleg megfelelvén, a magyar országos közvetítő borcsarnok névre minden tekintetben méltó s illetékes legyen. Örvendetes megnyugtatással tapasztalván a nm. m. kir. helytartó tanács azon éber s hű hazafias gondoskodást, melylyel a magyar gazdasági egyesület a hazai borászat s különösen borainkra nézve a külfölddeli kereskedés nagy horderejű ügyét kiséri, teljesen meg van győződve, hogy ez országos közvetítő borászati intézetet épen ez időben találandja különös figyelemre s óvatos eljárásra méltónak, mert általa s tőle boraink hitele, s ettől azoknak a külföldön kelendősége, ezzel pedig a köznemzeti vagyon legfontosabb érdekei nem kevéssé lennének föltételezve , minélfogva — midőn a nm. m. k. helytartó tanács egyrészt melegen óhajtja minden oly vállalat keletkezését, mely borainknak a külfölddeli megismertetését s ottani kelendőségét eszközli s előmozdítja, másrészt a legnagyobb óvatosságot találja szükségesnek arra nézve, hogy a legelső vállalat, mely országos engedélyezés mellett e nagy czélra létesül, azt valóban megoldja, s boraink hitelét és kelendőségét minden lehető bajoktól megóvja. Mielőtt tehát ezen engedély tárgyában határozat hozatnék, a nm. m. kir. helytartó tanács a magyar gazdasági egyesületnek szakavatott véleményét óhajtja meghallgatni átalában arra nézve, hogy czélszerű-e most, országos engedély kiadása magán czégeknek béreladási közvetítő intézetekre? vagy nem lehetne-e a magyar gazdasági egyesületnek magának e fontos vállalat alapját megvetni s hozzá méltó szervezettel annak, közgazdasági érdekeinknek megfelelő lendületet adni ? Azon esetben pedig, ha a magyar gazdaegyesület e vállalat országos engedélyezését magáncégeknek is sikeresen kiadandónak vélné, minő szabályzatot gondolna az ily engedélyhez kötendőnek, s tekintve a vállalkozó társak programmjában a borcsarnok üzleti eljárását illető 1. §-ban foglalt czélokat, nem látná-e szükségesnek, hogy a közhitelt sújtható bármely visszaélések megóvása tekintetéből biztosíték köttessék ki, s körülbelül minő mérvű ? A nm. m. kir. helytartótanács teljesen meg van győződve, hogy a magyar gazdasági egyesület állásához méltó szempontból tekintendőén ez ügyet, melegen karolandja fel ez alkalmat arra, hogy hazai borkereskedésünk pangó ügye, a mostani kedvező jelenségek között, éber gondoskodás tárgyává legyen, melyet a nm. m. kir. helytartótanács azon érdekeltséggel sietene támogatni, melylyel a közgazdászat terén felmerülő, s a köznemzeti vagyon gyarapodását eszközlő minden ügyet előmozdítani kíván. Az igazg. választmány a nm. m. kir. helytartótanács leiratában, a hazai borkereskedés érdekeit illetőleg szintoly hazafias melegséggel, mint beható felfogással kifejezett felhívshoz méltó, s különösen a tervezett közvetítő borcsarnok fontosságának is megfelelő véleményt s tüzetes javaslatot óhajtván adni , e tárgynak minden oldalróli megvitatására a szőlőmivelési szakosztályt azon megbízással utasította, hogy ez érdembeni tanácskozásaira a kitűzött czélnak minél sikeresebb elérhetése végett a kérdéses közvetítő borcsarnok tervezőit is kérje fel. (Folytatása következik.) leg a gyapjú és nyers bőr. A gyapjú a külföldi piaczokon kapós, s azért értéke nálunk is emelkedett 3—4 fttal, az egynyiretű homoki gyapjú 78—73 fton kelt, a nyers bőröket illetőleg egy pár száraz ökörbőr 24 ft, egy pár tehénbőr 20— 22 ft, egy pár nagyobb juhbőr 2 ft 80 kr, egy pár bárány bőr 80 kr—1 ft 50 kr, 100 darab legjobb minőségű ökörszarv 50 ft, közép minőségű 35—40 ft, tehénszarv 16—18 ft. A zsiradékokra nézve több kerestetik , mint mennyi készletünk van, s azért az ár is rendkivülileg magas. A friss szalonna mázsája 32—33 ft, a szántott szalonnáé 37—38 ft, disznózsír konyhahasználatra 60 fton alul nem kapható, fontja 66 kr, itezéje 70 kr; élő sertések fontja 29 kr; oláhországi faggyú mázsája 34 ft; gyertya 42— 43 ft, száraz szappan mázsája 27— 27 ft ft, lenmagolaj izezéje 32— 34 kr. A külföldről érkező gabonaüzleti hírek igen bágyadt forgalomról tudósitnak, a mik gabnapiaczunkra újólag árcsökkentőleg hatottak. E hét folytán az esős idő miatt kevés szállítmány érkezett piaczunkra; de mindennek daczára kevés vevési kedv mutatkozott; a búza ára 20, a rozsé 10—15, az árpáé 10, a zabé 10—16, a kukoriczáé 20 árral alábbszállt. A rosz kukoriczatermésről szárnyalt hirek — legalább vidékünkre — valótlanok. A jelenlegi árkelet következő : búza 3 ft 90 kr—4 ft, kétszeres 3 ft 20- 25 kr, rozs 2 ft 60—80 kr, árpa 2 ft 25— 30 kr, zab 1 ft 75— 80 kr, tavalyi kukoricza 3 ft 40—60 kr, uj csöves kukoricza 2 ft 60—70 kr, uj köles 2 ft 60— 70 kr, uj bab 4 ft 80 kr—5 ft. Szegedi piaczi árak: Répcze mérője 8 ft. Borsó mérője 6 ft 10 kr. Lencse mérője 6 ff. Paszuly m. 4 ft. Köles m. 2 ft 80 kr. Burgonya m. 1 ft. Marhahús fonja 20 kr. Juhhús fontja 13 kr. Sertéshús fontja 24 kr. Szalonna mázsája 38 ft. Zsir itezéje 68 kr. Lángtiszt mázsája 13 ft 40 kr. Zsimlyeliszt m. 7 ft 60 kr. Kenyérlisit itezéje 6 kr. Kukoriczatiszt itezéje 5 kr. Arpadara itezéje 7 kr. Köleskása itezéje 7 kr. Rizskása fontja 24 kr. Faolaj fontja 80 kr. Repczeolaj 40 kr. Lenmagolaj 42 kr. Uj bor itezéje 12 kr. 0 bor itezéje 24 kr. Sör itezéje 14 kr. Gabona pálinka itezéje 20 kr. Törköly pálinka itezéje 30 kr. Szilva pálinka itezéje 28 kr. Faggyú múzsája 38 ft. Faggyúgyertya öntött fontja 39 kr. mártott fontja 32 kr. Szappan fontja 30 kr. Só fontja 10 kr. Körösfa öle 14 forint. Tölgyfa öle 13 ft. Lágyfa 7 ft. Kőszén rékája 1 ft. Széna m. 2 ft. Arad, szpf. 12-én. Az e héteni üzlet semmiben sem volt élénkebb a múlt hetinél, ámbár a szállított mennyiségből, s a termelők olcsóbb árszabásaiból az ellenkezőt várhattuk volna , de a vásárlók még mindig nagyobb olcsóságra szármitnak. A mai hetivásárra szállított gabona- mennyiség nem volt annyi, mint az előbbi hetivásáron, a mintegy 3—4000 mérő 87— 87 *a fontos tos búza mérője 3 ft 60—75 kr volt, s többnyire molnárok vették. Rozs 13—1400 m. szállittatott, a a fogyasztók 2 ft 40— 55 krön vették. Árpa 800 mérő jött, s a szeszgyárosok által 2 ft 15—20 krön vásároltatott, zab 400 m. és 1 ft 80__90 krön kell. A szeszüzlet nem mozdul, kisebb részletben loka 53— 5312 kron kel. A kukoriczatörésnek maholnap vége, a már vannak filelemre méltó megrendelések. A Maros vize folyvást apad. Arad, sept. 12-én. Első osztályú tiszta búza 82 fontos 3 ft 70 kr, második ősz*. 81 font. 3 ft 50 kr, harmadik ősz*. 80 font. 3 ft 40 kr. — Kétszeres első oszt. 79 font. 3 ft 10 kr., második osztályú 78 font. 3 ft 5 kr., harmadik oszt. 77 font. 3 ff., rozsele# oB#t. 77 Xuul. 2 fl OU Kl.f második oszt. 76 fontos 2 ft 45 kr., harmadik osztályú 75 fontos 2 forint 40 kr. árpa első oszt. 66 fontos 2 ft 20 kr., második oszt. 65 font. 2 ft 10 kr., harmadik osztályú 64 fontos 2 ft 8 kr., zab első osztályú 46 fontos 2 ft 20 kr., második osztályú 44 fontos 2 forint 10 kr., kukoricza 84 fontos 3 forint 10 kr. LáigliBZt mázsája 9 ft 50 kr. Zsemlekazt máza. 9 ft, babitezéje 20 kr, kölesitezéje 14 kr, buza daraitezéje 20 kr, dara itezéje 12 kr, új bor itezéje 20 kr, régi bor itezéje 30 kr, sör itezéje 16 kr, tűzifa 11 ft, egy font gyertya 45 kr, egy font szappan 36 kr, font marhahús 21 kr, egy font repczeolaj 40 kr, egy font lenolaj 40 kr, vereshagyma 8 kr, pálinka itesi. 35 kr, 12 font zsúpszalma 12 kr, alomszalma 3 kr, takarmány szalma mázs. 80 kr. Gabona-árak a bécsi börzén: Marosi búza Győrött 881/*—89 fon. 6 ft 5—10 kr, perjámosi b. Győrött 89 fon. 5 ft 20 kr, bánáti b. Bécsben 862 fon. 4 ft 50 kr, ugyanaz Mosonyban 86 fon. 4 ft 50 kr, ugyanaz Győrött 87—88 fon. 4 ft 75 kr — 5 ft, fehérvári b. Fehérvárit 84—85 fon. 4 ft 25 kr, 86—87 fon. 4 ft 45 kr, magyar b. Pozsonyban 85 fon. 4 ft 35 kr, magyar rozs Bécsben 78—80 fon. 3 ft 75 kr, 82 fon. 3 ft 90 kr, tóthoni árpa Bécsben 70—71 fon. 2 ft 86 kr, zab Bécsben 45—48 fon. 1 ft 75—85 kr. Forgalom : 30,000 mérő marosi búza. Üzideiségi * kereked, tudósító* Pest, Bept. 15. Időjárás meleg , vízállás esésben. Gabnavásár. Az angol vásárokról a legújabb tudósítások ismét olcsóbb árakat jelentenek, különösen tiszta búzánál, mi főleg az Amerikából érkező tömeges szállítmányoknak tulajdonítható. Liverpoolból néhány nap alatt 20,000 teher (40 mázsájával) tisztabúza, és 130,000 mázsa liszt érkezett. E szerint kilátások gabnaüzletünkre nem nagyon kedvezők, s az áraknak inkább csökkenésére mint emelkedésére számíthatni. Jegyzett árak a pesti gabnacsarnokban: bánáti tiszta búza 86—88 fontos 4 ft 40—4 ft 70 kr, tiszai 85—88 fontos 4 ft 35—4 ft 60 kr. fehérvári 84— 85 fontos 4 ft 30 4 ft 40 kr. Rozs 76—80 fontos 2 ft 80—3 ft 10 kr. Árpa Bérfőzésre 68—70 fontos 2 ft 60—2 ft 70 kr, hizlalásra 65—67 fontos 2 ft 10—2 ft 20 kr. Zab 45—48 fontos 1 ft 60—1 ft 66 kr. Tengu I —ha fontos 3 ft 90 kr—4 ft. Repcze 8 ft 20-4 ft 30 kr. Győr, f. hó 13-ban szombaton megtartott hetivásárunk, mint az országos vásár után előre várni tehetett, sokkal kisebb volt a múltkorinál s a fogyasztók is szükségleteiket fedezni akarván, a gabna áraiban is 10—15 krnyi emelkedés mutatkozik. Uj kukoricza is volt néhány zsákkal a piaczon, a 2 ft 50—80 krön kelt el. Beszállittatott: búza 1657 m., rozs 859 m., árpa 588 m., zab 576 m., kukoricza 73 m., burgonya 221 zsákkal. Az árak következők: Egy auszt. in. tiszta búza 4 ft 40—60 kr, közönséges 3 ft 80 kr—4 ft 20 kr, kétszeres 3 ft—3 ft 20 kr, rozs 2 ft 80 kr—3 ft 10 kr, árpa 2 ft 10 —30 kr, zab 1 ft 50—65 kr, kukoricza 3 ft 80 4 ft, köles 2 ft 20—40 kr, bab 3 ft—3 ft 30 kr, széna két lovas kocsi 9—11 ft, széna egy mázsa 1 ft 10— 30 kr, bor egy akó 6 ft 50 kr—8 ft, burgonya zsákja 1 ft—1 ft 10 kr. Szeged, sept. 12. A nyers termények e hét folytán némi kelendőségnek örvendettek, főleg jen tudóiktfisok. — Az erdélyi vasút ügyében a „Korunk“ a következő érdekes czikket közli: (K.) Hetedik éve, hogy vajúdik vasutunk, a nélkül, hogy megszületéséről bizonyosak lehetnénk. Az eszme, mely Erdélynek pár évtized óta oly kedvencz eszméje, 1855-ben létetett kilátásba; két társaság csaknem egy azon időben vállalkozott kivitelére, a bécsi és kolozsvári társaság 1846. máj. 25 én egyesül, Pickering angol vasut-vállalkozó bejött; Bate angol mérnök vezetése alatt még azon évben trackozták a vonalt Váradtól Kolozsvárig; a vonal kivihetősége azon módosítással, hogy az ojtozi helyett a bodzái szoros jön kimeneti pontot felvéve, kivihetőnek találtatott , a kormány egy ezredes által katonai, Ghega miniszteri tanácsos által technikai szempontból megvizsgáltatta; a társaság hat hosszú éven át fut, fárad és fizet s mintegy 60.000 forintot fektetett bele; pár hó előtt ő Felsége féltéve azt, ha a kellő pénzösszeget előszerezzük, előleges engedélyt adott reá; az ország, bízva a részvényesek ügyességében, adakozáshoz kezdett; most Kolozsvárról Brassó felé trackozására mérnökök szálltak ki; s ennyi hazafias erőfeszítés, pénz és időpazarlás után is ott állunk, hogy senki sem tudja megmondani: lesz e vasutunk vagy sem. Mellettünk jobbra balra vasúti mozgalmak. A Feketetengerre kiérni, magát a keleti kereskedéssel összekötni sietnek a vonalok — a miénk szintén oda törekedik. S mi még ma is aggódva kérdjük egymástól: vájjon odaérünk-e mi is ? vájjon hány fog még megelőzni? Válságos helyzet, s csodás, ha a honfi, ki múltja romján csak egy jobb jövő reményében lel vigaszt, ha azon nehány ezer földbirtokos család, kik egy vihar után csak véletlen földeiket kapták körökre, a nép, mely munkáért s kenyérért kiált — csoda- e, mondom, ha Erdély fiai azokat, kiknek itthon annyi minden fáj, a vasút Erdélyben lakó részvényeseit...ezer kérdésekkel támadják meg ; s csoda-e, ha az itthon lakó részvényesek mintegy megborzadva azon felelősség előtt, melyet jelennel jövővel szemben magukra vállaltak, mindenáron meggyőződéshez kívánnak jutni a felett; várjon helyes úton járnak-e ők, helyes úton-e azok, kik a vállalatot vezetik ? Vájjon a múlt nem ásott-e alá a jövőnek ? Vájjon az elnökség kir-e azon szakismerettel, férfias kitartással, azon ember és világismerettel, azon szigorú ember, tárgy és önbrálattal, mely kezességet nyújtson, hogy e vállalat helyes menetben van, hogy a külföldi tőkepénzesek a képviseletben kellő bizalmat helyeznek, s hogy ha bizalmat helyeztek, annak megfelel-e úgy, hogy a nemzeti vállalataink élén oly becsülettel álló magyar aristocratia egy vivmánynyal többnek örvendhessen. Mikor e vállalat 1856-ban alakult, egy 5 tagú — gr. Zichy Edmund, b. Jósika Sámuel, gr. Bethlen Domokos, s Neumiszter Ágoston urakból álló — Bécsben székelő comité szerveztetett s hozzájok adatván két póttag — Kabós Dániel és Wattman József urak személyében, kik gr. Toldalagi Ferenczet választák meg elnökjöknek, s Bach Ágoston bécsi ügyvédet jogtanácsosuknak, ezekhez az egyesülési szerződés alapján az erdélyi részvényesek még 4 comité tagot nevezhettek ki, így van alakulva az erdélyi vasútvonal directoriuma. Oly nevek, hogy e tárgy körüli hazafiságában kételkedni nem szabad. De most, midőn ez ügy válság pontján áll, engedtessék meg nekünk, hogy ez ügyben — mint amely nem egyeseké, nem egyes részvényeseké, nem egyes comitéé, vagy elnöké, hanem országos ügy — hogy néhány szerény kérdést merítsünk fel. Nem ártana tudnunk, kikből áll ma e comité ? Várjon az erdélyiek birnak-e e comiéban négy tagot, s ha igen, kik ezek ? Vájjon most, hat év múlva, nem lenne-e szükség arra, hogy a comité újra szerveztessék ? Vájjon most hat év múlva a comité tagjai nem kívánnák e maguk is, hogy a nehéz munkát új erőkkel oszszák meg ? Vájjon a bécsi résztvényesek, a comité és elnökség ma is bírja azon elhatározottságot, mely szükséges azon felelősségre, hogy nem sikerülés esetében a jelen és jövő bíráskodásának s tán egy ország ítéletének elég erős legyen magát alávetni. Ha az általunk igen tisztelt illetők a kérdést hírlapba hozni még korainak látják, legkisebb kifogásunk sincs, de, hogy a bécsi comité a kolozsvári részvényeseket kellő tekintetbe vegye, a dolgok folyamáról kellő evidentiában tartsa, s a hajdan két társulat ne csak akkor találkoznék egymás soraival, mikor befizetések következnek — az már csak azért is kivánatos, hogy az őket ostromló közvéleményt, s az adakozást folytató honfiakat tájékozhassák. — Székes-Fehérvár, 1862. sopt. A ki tagadja, hogy a gőzkocsi, s az általa teremtett közlekedési sebesség emelő hatással van azon helyekre nézve, melyeken áthalad , az jöjjön hozzánk! Azok a nagyszerű házak, mondhatnám paloták, melyek lerombolt viskók alapján egymás után épülnek, az élénkség és mozgékonyság, mely városunk csaknem rég még zajtalan, néma utczáin uralkodik, a pénzforgalom,» minden nemű termények » iparonnl?Kokr üdobuck gyrarapulása meg fogja győzni, s ha mégis kétkednék , megtanitandják hinni a photographok, stem scopok s isten tudja miféle künstlerek, kik karavánonként lepnek meg, s mig azelőt csakugy en passant pillantottak be néhány napra, most rendes statiojuk Fehérvár. Néha néha azonban egy egy nemesebb példányuk is vetődik hozzánk, s ilyen a fiatal Auer Lipót, ki tegnap este a színházi teremben hangversenyt rendezett a helybeli katonai zenekar s Angyal és Emmerth közreműködése mellett. Játékában valódi zenei tálentumnak mutatta magát, mely minden esetre figyelmet érdemel. A hegedűjáték technikai tökélyeit, szépségeit már meglehetősen elsajátító, ritka ügyesség s könnyűséggel kezeli vonóját, csak az a méltóságos nyugalom hiányzik még, mely nagy művészek jellemző sajátja. Flagiolettjeinek tisztaságában megközelíti Reményiedő ez előnyét érezvén, minden módon igyekszik észrevételül a közönséggel is, ami árt s sokat levon a hatásból a műértők szemei előtt. A magyar darabok kevésbé sikerültek. Bár érzéssel játszik, nem tudja kifejezni azt a nemzeties typust, azt a megnevezhetlen eredetiséget, mely a szív s a vérben gyökerezik és semminemű tanulmány által sem szerezhető meg. Működésének fénypontját Ermni egy elégiájának s Bazzini egy rondójának előadása képezé. Míg az elsőnek varázsszerű, bárteli mélabús menetét híven tünteté fel, a másodiknak számos technikai nehézségeit meglepő könnyedén győző le. A közreműködők mindenkit kielégítenek s Aur úrral együtt zajosan megtapsoltattak. Végül szabadjon az ifjú művésznek egy őszinte tanácsot adnom. Hagyja el máskor a hirdetési lapról e szavakat: hazánkfia, és nagyszerű hangverseny. A nyegleség némi árnyát veti e különben a dicsőség fényében haladó alakjára s bántó a közönségre nézve, a mennyiben azt látszik föltételezni róla , hogy ily fogások nagyobb vonzerőivel hatnak reá, mint a művészet becse. Ugyane deszkákon f. hó 11 én műkedvelő előadás volt a színházi terem javítási költségeinek födözésére. Két ágyékot adtak kitűnő ügyességgel, miért viharos tapsokkal lőnek jutalmazva a derék dilettánsok ; Horváth Böske k. a. pedig a lelkes honleány, ki nem rég Dalmadi költeményeire 24 előfizetőt gyűjtött gyönyörű, koszorúval tisztelteték meg, Fekete János v. főjegyző ur Garai „Magyar hölgyét“, Zsombori Ede v. főbíró pedig a „Magyarok istenét“ szavazták , még pedig remekül. Az utóbbi, ki egyszersmind rendező , súgó, s tudj Isten mi minden volt, s az azelőtt ronda helyiséget rövid idő alatt kevés költséggel valódi díszteremmé, Thalia méltó templomává alakiá, óriási tapsvihar s koszorúban nyerte el hazafiul nemes fáradozásának elismerését. Az összes jövedelem : 175 ft; a költségek levonása után maradt: 140 ft. Egy „ondit“ szerint a gymnasiumi hetilapot a püspök betiltotta. Csodálnék, ha e hir valósulna, mert a szerkesztő már jun. 4 én beadta e méltóságának a programmot, s szétküldötéje — a mi a nyomatással együtt a tanári karnak mintegy 60 — 80 ftba került, nem gátoltatott tovább, mert nem látjuk be, miként semmizhetne meg oly lapot, mely helytartó ági engedélylyel készül megindulni. Henszelmann és Frey urak körünkbe érkeztek. Az első tán egy hetet fog itt tölteni, az ásatásokat holnap reggel kezdvén meg. Aztán Párisba megy világhírű építészeti műve ügyében! Az ég áldása kisérje mindenfelé és hozza vissza a lelkes férfiút. Az ásatásokra eddig begyült összeg alig haladja meg az ezer ftot. A nagyszerű egyházi régiség főleg a papságot ösztönözhetné adakozásra. R. E. Különféle k. Pest, szeptember 16. Mai lapunkhoz csatolva küldetik szét a „Pesti Napló“ October—decemberi évnegyedes előfizetési felhívása, melyre nézve bátorkodunk úgy a t. cz. olvasóközönséget, mint tisztelt előfizetőinket figyelmeztetni. *%.Az„ birodalom alkotmányos rendezése magyar fölfogás szerint“ c .imű röpiratról terjesztett hírek ellenében a „Sürgöny“ föl tan hatalmazva kijelenteni, hogy az, az annak tulajdonított hivatalos forrásból nem ered, még kevésbé pedig tekinthető annak, m nek élénk képzelődés keresztelő, a főkanczellár úr ő nmliga programmjának. ** Az „U. N.“ bécsi levelezője szerint a magyar földhitelbank papírjai iránt, már most is, mielőtt kibocsáttattak volna, a legnagyobb bizalommal viseltetnek, s a bécsi börzén jó keletűek fognak örvendeni és kitűnő helyet foglalandnak el. ** A budai népszínházban tegnap este volt a második díszelőadás. Ezúttal a pesti nemzeti színház tagjai léptek fel, előadván a „Szigetvári vértanuk“ első felvonását és Szigligeti 100 aranyos „Nőuralmát.“ A ház ismét egészen megtelt, s a műveit közönség valódi élvezettel hallgatá végig a pesti művészek kerek, összevágó, valóban művészi előadását, amilyenhez még eddig nem igen volt szokva a népszínház közönsége. Egypár budai polgártól azon megjegyzést hallottuk, hogy ha mindig ily előadást láthatnának, akkor nem lenne oka az igazgatóságnak a közönség részvétlensége ellen panaszkodni. Szolgáljon ez ösztönzésül a népszínház tagjainak. Vas szorgalom, igyekezet és tanulmány az illeték részéről s idővel a közönség is nagyobb részvétet tanusítand, mert nem csupán hazafiságból fog színházba menni, hanem valódi szükségét érzendi annak. A felvonások között Bognár Vilma k. a. tölt ki, kedves, csengő hangjával néhány népdalt énekelvén, melyeket a közönség zajos tapsaira mindannyiszor ismételnie kellett. ** Fálk Miksa jeles munkatársunk tegnap kezdte meg fogságát, s három hónapot töltene a börtönben, miután a legfőbb törvényszék az első bíróság által kiszabott hat hónapi fogságot három hónapra szállította le. ** Az „U. N.“ a következő botrányos eseményt közli : Vasárnap estre egy úr beül az országúton az 53-ik számú comfortabl- ba s a Zrínyi kávéház közelében lévő szállására viteti magát. Az alig négy perczig tartott menetért 50 krt, tehát kétszeres dijat fizetett, azonban a kocsis mellett a bakon ülő kocsitulajdonos nem elégedett meg vele s egy forintot követelt a legnagyobb gorombaság-gal, s midőn az úr, a ház kapuját fölnyitván, azt mondá neki, hogy jönne holnap, a goromba, különben józan bérkocsis hangosan kiállá, hogy neki meg kell a forintot kapnia, s erőszakkal tört be a kapun. Az ur névjegyét nem fogadta el, s midőn ez a kocsiba ült, hogy a rendőrséghez hajtasson, a kocsitulajdonos durva fenyegetések közt kényszente őt a kiszállásra, s az ur végre is kénytelen volt a rablónak — mert ez már csakugyan tökéletes rablást megadni a fiút. Erre a kocsis gunykaezaj közt hatott tova. Az ily utánállást persze, hogy bajos a hatóság legszigorúbb rendszabályainak is megelőzni, azonban hiszszük, hogy a tettesre mérendő büntetés példás lesz. ** A zugligeti vasút érdekében is létetett ismét egy lépés. B. Baldacsi Antal az építésre vállalkozó társulat buzgó elnöke e napokban adta be folytaodását az építési engedély megnyerhetéséért. Vajha ez ügy ne húzódnék sokáig, s minél előbb kész lenne az oly epedre vált vasút, így sóhajtanak fel mindazok, kik a mostani portengeren és felhőkön kénytelenek kéréstül úszni, ha egy kis „zöldet“ akarnak élvezni. ** A városi gazdászati bizottmány tegnap tartott ülésében a szüret kezdete a kőbányai szőlőkben jövő hétfőre határoztatott. ** A Széchenyi hegy lakói f. hó 12 ikén kegyeletes ünnepélylyel ülték meg a nevezett hegynek a nagy hazafi nevére történt elkereszteltetése évfordulóján. Száznál többen gyűltek össze a magaslaton, s az emlékkövet koszorúkkal disziték fel. ** A Szele és Czegléd között múlt héten történt s közelebb említett postarablás felől következő részleteket közölnek . A czegléd szelei országúton, a postakocsi indulta előtt Czeglédre, többen találkoztak egy három lova parasztszekérrel, amelyen két úri módon öltözött nagy szakállú férfi vadászpuskával ült; a kocsis czifra szűrben volt. Ezen kocsin várta a két rabló a Szeléről jövő postakocsit, mert utasok ezen kocsit egyszer Czegléd, máskor Szele felé mentében találták. Amint a postakocsit az országút felé szemközt találták, a rablók kocsijukkal az utón keresztbe álltak, a 14 éves kocsist leszállani parancsolták, fenyegetőzések között a postatáskával együtt kocsijukra fektették, szűrrel beterítették, s a postalovat is a kocsi elé fogva, vágtatva Czegléd felé indultak, Czegléd közelében egy mellékutan háta felé hajtván, a fiút a szekérről leparancsolták. A rablást két czeglédi földmives távolról, félelmükben földre terülve nézte, és azonnal Czeglédre sietett jelentést tenni, miáltal Pesten előbb volt tudomás a rablásról, mint a szelei postahivatalban, miután a postafiú csak késő este ért haza gyalog. A postatáskában volt 22 ezer forint a kátai adóhivataltól, 8 ezer forint Jászberényből, és mintegy 8 ezer forint magán pénzküldemények. ** A tabáni bíró, ki a közelebb említett szőlőtolvaj fölött azon különös ítéletet hozta, hivatalától felfüggesztetek s ellene a vizsgálat elrendeltetett. ** Lauka Gusztávnak Lauffer és Stolp kiadásában megjelenendő költeményei már sajtó alá adattak. ** A városligeti tavak kiásatási munkálatai tegnap kezdettek meg az illető bizottmány s a városi mérnökök jelenlétében. 200 napszámos van a nagy munkával elfoglalva. Megpendíttetett ez alkalommal azon eszme, hogy czélszerű lenne a kiásatandó földtömegből a liget valamely alkalmas helyén halmot emelni, melyről szép kilátás nyílnék a vidékre. E terv kivitele gazdálkodási szempontból is előnyös lenne, amennyiben ez esetben nem kellene a kiásott földet tetemes költséggel a ligetből kihordatni, e mellett a halmot be lehetne ültetni fákkal s csinos épülettel ellátni. Az indítvány komoly tanácskozás alá vétetett. ** Több zenészileg képzett budai lakos férfidalárdát szándékozik alakítani „Concordia“ czim alatt. Gyakorlataikat és zeneestélyeiket a vízivárosi fáczánhoz czimzett vendéglőben fogják tartani. ** Budaváros jövő évi költségvetésében jelentékeny összeg van kitűzve a városmajor szabályozása és szépítésére. ** A műegylet e havi tárlata csütörtökön nyittatik meg 70 képpel. ** Frey építész a pestferenczvárosi búcsú alkalmával október 15 ikén tánczvigalmat szándékozik rendezni a budai népszínház javára. ** Az „I. T.“ szerint gróf Apponyi György országbíró ő excja békésmegyei gerendási birtokán új templomot építtet, melyet októberben nagyváradi püspök, Szaniszló Ferencz ő exja fog felsentelni. ** Haynald Lajos erdélyi püspök ő maga 6000 ftot ajándékozott a háromszéki kath. ifjúság számára megnyitandó gymnasiumra. ** A „Kerti Gazdaság“ írja : A cs. kir. szabadalmazott déli vaspálya igazgatósága méltányolva az országos kertészeti társulatnak a hazai kertipar előmozdítására töreévő czéljait, intézkedéseket tett, hogy Lukácsy Sándor úr, az országos társulat kertfelügyelője a mondott déli vaspályán, midőn a társulat érdekében jár, az ország minden irányában díjmentesen utazhassék. Ezen engedélynél fogva L. ur felhívja az említett pálya mentében lakó kerttulajdonosokat és községeket, hogy vele az őszön bármikor rendelkezhetnek ültetvények létrehozása, kertjeik rendezése és czélszerű útmutatások adására nézve. A meghívó levelek K. Palotára keretnek czimeztetni. ** Gróf Teleki Domokos egy Marosvásárhelyen építendő állandó színház létesítésén fáradozik, s e czélból a f. hó első napjaiban ott többekkel értekezletet tartott, melyben a többek között, Bethlen Farkas, Toldalagi Mihály, Lázár Mór, Hutter György, Rindsmanr Albert grófok, báró Henter József, Gyárfás Domokos, Szilvásy Sándor, Dobolyi Sándor, Nagy József, Donáth Farkas, Nagy Samu, Fiep Albert, a város főbirája, a kir. tábla néhány tagja és több heti polgár részt vett. Az alapszabályok kidolgozásával, a meglevő tervrajzokhoz mért költségvetés, a helyiség meghatározása és a szükséges pénzösszeg mily módon megszerzése iránti véleményadás stb. elkészítésével egy bizottmány lön megbízva, melynek tagjai : gróf Lázár Mór, Dobolyi Sándor, Szentgyörgyi Imre, id. főbiró Fekete József, volt főbíró Pietrie Ádám, dr. Kneptter Vilmos és Békessi Márk mint tollvivő. Ez alkalommal a lelkes báró Henter József és gróf Lázár Mór a színházhoz szükséges telekrészt ingyen ajánlották fel. — A nmlgy kir. Hétszemélyes Táblán e napokban az alábbirt polgári perek fognak előadatni : Rakovszky József és testvéreinek báró Prónay és Justh család ellen lefolyt zálogátruházási pere. — Tánczos Farkas és Teréziának gróf Keglevich Gyula és Béla ellen 10,880 ft kártalanítási előbbi állapotbai visszahelyezési pere. — Tirbh János és Poyna Jánosnak Fehér Zachari ellen foglalás s kártérítés iránti pere. — Chotin Károlynak Huszért Sámuel ellen házbér-hátralék iránti pere. — Leopold Ignácznak mint Biernstinger örökösök gondnokának Hirsch M. és fia ellen egy ház tulajdona iránti pere. — Löv Salamon és Stein Vilmosnak Blum Károly ellen 400 ft foglaló kétszeres megfizetése iránti pere. Előadó : Zsömböry György stb. — Ossmann Henricknek Czollner Ferencz elleni kárpótlást követelő pere. — Emődy Vincze és érdektársainak a gróf Beleznay család elleni telekkönyvi Ügye._ B. Lopresti Árpádnak a trieszti Riunione adriatica di sicurtá czimit biztositó társulat elleni végrehajtási ügye — Kinti Sófiának férje Kinti Ignácz elleni tiltási ügye. — Gold Józsefnek a dunagőzhajózási társulat ellen 3351 ft 40 kr. visszatartott tőke és 1620 pftnyi kár megtérítése iránti pere. — Lonovics Lászlónak Augusztinovics Mihály, Decsov Andria, és Mircsov Szláv elleni végrehajtási ügye. Előadó Monaszterly Sándor ktb . Bulzest helységének harvillongási kérdés elintézése végetti biróküldési kérvénya. Előadó Szörényi Ferencz ktb. ^Nyitráról értesítik a „Sü.j. ny“-t, miszerint ott jelenleg Pázmán szintársa ...a és pedig elég jó sikerrel működik. A vidéken egy idő óta igen sok tűz volt, igy például Ghymesen gróf Forgách összes termése megégett ; körülbelül 14,000 ft kára van, biztosítva mi sem volt. Örményben, Rajcsányban, Dojtson ; de mind e tűzvészek úgy látszik vigyázatlanság szülemnyei, mert gyújtogatásoknak semmi nyoma. E hó 2 án a nyitrai gazdasági egyesület gyűlést tartott, de ezúttal minden említésre méltó eredmény nélkül, — a f. hó 22-én tartandó üléstől azonban több. várunk — Nyilatkozat. A Gregus Ágoston úr szerkesztése alatt megjelenendő lap programmja „Magyarország“ czimű politikai lapunkat akként említi, mintha azt G. ur akarná és lógná folytatni. Ki kell erre jelentenünk, hogy a „Magyarország“ eddigi szellemében fog fennállani, s az eddigi kiadó tulajdonosnál, ki a lapot megalapította, megjelenni, s azt G. ur jövőben sem szerkeszteni, sem folytatni nem fogja. A „Magyarország“ kiadótulajdonosa. (Beküldetett.) — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről sept. 16. 5% metsquilles 71.15 Nemzeti kölcsön 83.5. Bankrészvény 794.— Hitelintézet 216.50. Ezüst 125.75. Londoni váltók 127-30 Arany 6.8. NEMZETI SZÍNHÁZ. Sept.17-re van kitűzve. „A házasság rokkantjai.“ Vígjáték 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Sept. 17-re van kitűzve. „Csizmadia mint kisértet.“ Népszínmű 3 felv. A „P. Napló“ magántársű igényei. A „Wanderer“ esti lapja következő táviratot közöl : B Belgrád, sept. 16. A törökök támadást intéztek és a szerb őrséget Ushitzá-