Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)

1862-09-26 / 3787. szám

végrehajtás ingó vagyon ellen intéztetik, a zálo­­g­olással a becslés is véghez megy.­­ * 123. §. Ha az ingók lezálogolásakor becslők nem volnának kéznél, a becslés az árverés al­kalmával, ezt közvetlenül megelőzőleg, történik. 124. Az ingóságok árverezésekor, ha a becs­­áron vevők nem jelentkeznek, a további eljárás az átalános végrehajtási rendszabályok értelmé­ben történik. 125. §. A becslésért nem szükséges különös folyamodás. 126. §. Az intézet követelései behajtásánál a végrehajtás az igazgatóság kívánságára a lekö­tött birtok zár alá által vétele által is eszközöl­tethetik. 127. §. A zár alá vétel kétféle lehet, u. ro. Vagy a lekötött birtok jövedelme egy részére vonatkozik, vagy az egész birtokra s annak min­den jövedelmeire is kiterjedhet. 128. §. A zár alá vett jövedelem, vagy az egész jelzálogilag lekötött birtok, egy különösen ki­rendelendő zárgondnok által kezeltetik, még­pe­dig vagy a zárgondnok egyenes kezelése mellett, vagy h­aszonbérbe-adás által. 129. §. Az igazgatóság által javalt zárgond­nok, az adós előleges meghallgatása nélkül, azon­ban az intézet felelőssége mellett, a bíró által ha­ladéktalanul a birtokba vezettetik. 130. §. Az esetben, ha a bírónak alapos ész­revételei lennének a javasz zárgondnok személye ellen, fölszólítja az igazgatóságot egy más zár­gondnok ajánlására, s ha a késedelem miatt veszély forogna fenn, a bíró a javaslat megtéte­léig ideiglenes zárgondnokot nevez. 131. §. Az adós fel van jogosítva, a zárgond­nok ellen, kijelölésétől számított 14 nap alatt észrevételt is megtenni. Ellenkező esetben bele­­nyugodotttnak fog tekintetni. 132. §. Az adós észrevételeinek tekintetbe vé­tele után a bíróság határoz, addig azonban a jó­szágnak az intézet által ajánlott zárgondnok ke­zelése alá adása föl nem tartóztathatik. A zárgondnok kinevezése körüli eljárás som­más szék­ per útján történik. 133. §. Az adósnak a zárgondnok személyébe, hallgatás által történt belenyugvása vagy a bíró­ság végzése után, a zárgondnok intézkedéseiért az intézet kártérítéssel nem tartozik. 134. §. Minden egyesületi tag köteles fontos okok kivételével, a zárgondnokságot vagy az in­tézeti megbízottnak teendőit, zárolási vagy vég­rehajtási eljárásnál elfogadni. 135. §. A zárgondnok köteles az adóhátralékok megfizetése után mindenekelőtt az intézet köve­telését a befolyandó pénzösszegből kifizetni, s a hátralevő bevételi összeget a bírói végzés szerint kézbesíteni. 136. §. A zárgondnok köteles az év lefolyta után legfe­jebb 30 nap alatt s ha a zárlat egy egy évig nem tartott, megszűntétől számított 14 nap alatt számadásait minden okmányokkal együtt átadni a bírónak, a ki az adósnak, as ezenkívül az intézet képviselőjének meghallga­tása után, a számadásokat rögtön vizsgálat alá tartozik venni, a mi után helybenhagyását vagy észrevételeit kijelenti, miről bizonyítványt ad a zárgondnoknak. 137. §. Ha a számadások helybenhagyása iránt az intézet és adósa közt kérdés támadna, választott bíróság határoz, melyhez az egyik ta­got az adós, a másikat a zárt elrendelő bíróság, a harmadikat a zárgondnok nevezi. Mind a választott bíróság megalakítása, mind pedig ennek a számadások átvizsgálása körüli eljárása sommás szóbeli peruson történik. 138. §. Az igazgatóság a késedelmes és ren­detlen fizetőknél, mielőtt a tőke felmondását ki­jelentené—a birtokot zár alá vétetvén, az egész birtokot, vagy ennek a tartozások fi­zetésével felérő részét a zárgondnok és a vidéki bizott­mány kiküldött tagjai közbenjöttével, bérbe ad­hatja. 139. §. A bérbeadás feltételeit az intézet igaz­gatósága által kiadott átalános szabályok meg­tartása mellett, az intézeti kiküldött, és az adós vagy megbízottja egyetértőleg határozzák meg,­­ ha meg nem egyezhetnének, a kérdéses pon­tok az igazgatóság határozata alá terjesztetnek. 140. §. Ha a bérbeadandó birtok ellen az in­tézet követelésén kívül más bekeblezett vagy betáblázott követelések nem fordulnak elő, s a földhitelintézeti megbízott az intézet követelését veszélyeztetve nem látja, az adóssal egyetérté­sig a jószág bérbeadását magánúton is eszközöl­heti ; ellenkező esetben a bérbeadás nyilvános árverés útján megy véghez. 141. §. A haszonbérből befolyt összegek a zárgondnok kezéhez fizetendők, ki mindenek előtt az intézet követeléseit elégíti ki ; a felesle­get pedig, ha az adósnak más megítélt terhelte­­tése nincs, magának az adósnak adja át; ellen­kező esetben a bírói végzések szerint fog eljárni. 142. §. Az igazgatóságnak jogában áll a köl­csönt felmondani : Tárcza. Az egri lyceam és akadémia. Buda megvétele után, 1687-ben Eger is fel­­szabaditatott a 91 éves török iga alól. A mint az ozmán had elvonult, az elhag­ott város ősi népe visszatért falai közé, honnan 1596-ban az idegen zsoldosok gyáva árulása következtében szor­ltat­­tak ki. Mintegy pliecix, gyorsan emelkedett most Eger a piszkos mosebeate romjain virágzó vá­rossá. A hosszas török rabság alatt sokat szenve­dett város nevezetest­ kiváltságokkal láttatván el, messze vidékről is tömegekként vándoroltak ide, a vértől áztatott földre települök, s csakha­mar népessé lőnek ismét utczái, s vára régi te­kintélyét visszanyeré, úgy hogy Telekessy püs­pök idejében, 1705 ben, Rákóczy Ferencz innen, mint központi főhadiszállásáról rendezé küzdő seregét. De majd Rákóczy is elvonult, a harczi zaj elnémult, s Eger felé a béke angyala egy uj élet hajnalát deríté. A harczi kort, melynek megvannak a maga sajátságai, jellemvonásai, a békekor válta fel. later arma silent musae,­­ az önvédelmi gond, mely a hosszas török háborúk következtében minden erejét igénybe véve a ma­gyarnak, képzelhetjük, hogy nemzetünk művelt­sége, önművelődésünk, mily csekély tért foglal­hatott el gondjaink s figyelmünk országában. A mohácsi vész után pusztulni látjuk az egykor európaszerte híres budai s pécsi egyetemeket, s gymnaesuonokat mindarra, merre csak az ozmán fegyvere terjedt. Egyes hangokat hallunk aztán a nevelés érdekében emelkedni, sőt az 1548 iki országgyűlés XII. tezikkében olvassuk : utt Bona et Proventus Monasteriorum et Claustrorum de­­sertorum — ad instaurationem et erectionem sehol:",rum «arum demque magiatru­­m interten­tionem, ad demique bonae spei et indolis juvenum et adolescentum, ut bonis litteris operum dare potrvit, promotionem et auxilium opplicentur et convertantur etc. Később ismét ugyanez a király kötelességévé tétetik, de határozottabb lépést mindenfelé csak a 17 ik században látunk, midőn a török uralom végérája ütött, s midőn Pázmán Péter, Lippay s mások nemes lelkük sugallata következtében egyetemek s gymnásiumok alapí­tásában fáradoztak. Ezután nemsokára emelkedett az eperjesi ly­­ceum fénypontjára, s a kassai gymnasium, mely­ről Schmith Miklós (Episcopi Agr. Tom. III.) írja : Annus 1657 tér felix, faustusqua erat, non modo CasBoviensi urbi, verum etiam omni supe­­riori Hungáriáé insigni bent ficio nostri Praesu­­lis, quo Cassoviensi Gymnasio amoenioribus lit­­leris eo temporis florenti; Beveriores disciplinas utrique Reipublicae per quam necessarias nimi­­rum philosophiam, polemtcam, ac ipsam denique sublimiorem Theologian) .. . multorum annorum deaíderium . .. feliciter absolvit. S bátran elmondhatjuk, hogy a 17-ik század­ban már nem volt nevezetesebb város, mely saját gymnasiumot nem birt volna keblében. A hazai művelődés ily viszonyai között talál­juk Eger városát a 17-ik században, s hol eddig az iskolának semmi nyomát sem fedezhettük fel, a törökök kivonulása után Lelesz nevű je­zsuita szerzetest látjuk fáradozni egy iskola ala­pításában, de a mi neki az akkori körülmények között nehezen sikerült, kivált midőn 1705-ben Rákóczyt tárt karokkal fogadák az eg­riek, nekik innen távozniok kellett, s csak kivo­nulása után 1711-ben telepedhettek le ismét, s 6 osztályú gymnasiumot alapítottak, mely jelenleg 8 osztályra emelve a cisterciek kezében van, mi­után 1776 ban a józsefi reformok következtében a jezsuitáktól elvétettek s nekik adatott által. Eger, mely hajdan erős várával a vidék kul­csa vala, most, miután a megváltozott viszonyok következtében e tekintetben tekintélyére nem volt többé szükség, a vidék műveltségének gyál­­pontjává kezdett átalakulni, de híre csak lassan terjedt. 1740 ben Foglár kanonok a nemes ifjaknak a hazai jogban leendő kiképeztetése vé­gett jogi tanfolyamot alapított, melyet felajánlván a hazának, azt az 1740-iki országgyűlés törvény­­czikkbe foglalá, megjegyezvén a 44-ik tezikkben: Et siquidem hujus Institut­, rite ac debite, atque ad tenorem anteratarum fundationalium admini­­strandi curam, Comitatus Hevesiensi, mentionato Capitulo Agriersi ( Ipraelibato Domino Comitati Episcopo ejusdemque in hocEpiscopatu Successo­­ribua concredisset; supremam vero Directionem Curiae Raegiae S. R. Majestatis commendasset; hunc ut et adeo proficua antelati Domini Episcopi Intentio, et Instituti istius, Curiae, ut praemis­­sum est, Regiae commendata, Suprema Directio jugi memoria teneatur, ac et hinc debitum effec­tual eo magis sortiatur, status et ordines Regni Negotium Fundationis praescriptae in publicis etiam constitutionibus Regni commemorandum et hac quoque­ ratione ab omni. . . oblivione praeservandum censuerunt. 1754 ben Barkó­­c­z­y Ferencz püspök a bölcsészeti s hittani osztályokat alapitá, s könyvnyomdát állított Egerben. Íme, már gymnasiumot, jogi, bölcsészeti s hit­tani osztályokat látunk Egerben; mi van egyéb hátra, minthogy most mindezt rendszerezve, egy tekintélyes egészszé alakitani össze. Az idő itt sem késett soká. Az 1761 ik év, mely Esz­terházy Károlyt emelé a püspöki székre, ezt is meghozta. Az emelkedett lelkű püspök egy Lyceum építéséhez kezdett, mely 20 év ala­tt 1765-re elkészülvén, roppant költséggel egy oly palotát épitett művelődésünknek, mely­nek becse hazai művelődésünk történetében az elsők között áll. És itt Egernek most egy uj kor­­­­szaka kezdődik, mely korszak részére, már kez­detben, a haza dicsőségében fényes helyet bizto­sit. Az épületben, melyet franczia renaissance stílben emelt, a tudomány s művelődés minden ágának terjedelmes helyiséget rendezett a szel­­lemdús püspök. Az épület hátterében emelkedő tornyot csillagászati eszközökkel látá el___Fáj­dalom, hogy jelenben hazánk ez egyetlen csilla­gászata nem bír mindazon eszközökkel, melye­ket a tudomány jelen fejlettsége igényel, s így feladatának nem felelhet meg. A déli részen ter­jedelmes könyvtárt *) állított, melynek fresco­­képei nemcsak a múlt, de a jelen században is páratlanok hazánkban. Az előtérben egy fény­terem van, mely hajdan a tanulók vitázó ter­méül szolgált; a könyvtárral átellenes oldalon fejedelmi fényű kápolna áll, melyben a tanulók isteni tiszteletet hallgatnak, s az előtér második emeletében szinház, hol hajdan előadásokat tar­tott az ifjúság, természettani múzeuma igen szép s gazdag berendezéssel méltó helyet foglal az épületben. Ezeken kívül a jogi, bölcsészeti s hittani osz­tályoknak saját helyiséget rendelt, a könyvnyom­dát is állíttatá fel, s mindezeken kívül maradt hely, hol jelenleg a néptanítók képezdéje s a 4 osztályú norma, s még igen sok tanár lakó­helye van. Íme, ez azon épület, mely joggal érdemli meg a Lyceum nevet,melyet akár kül nagyszerűségét, akár belterjedelmét tekintve, páratlannak lehet *) A könyvtár jelenleg mintegy 50,000 kötet könyvet s igen sok becses kéziratot foglal magában. A ma­gyar irodalmat gyéren látjuk képviselve s az is ren­dezetlenül. Bizony megérdemlené irodalmunk, ez a könyvtár becsét végtelen emelné , ha egy külön osz­tályt rendeznénk a már eddig s ezentúl megjelenen­dő könyvek számára. De hol az alap,a pénz, ugy­e? mikor a könyvtár annyi pénzkrízis után mindenét elveszté. Hiszszük, hogy az eszme tetté fog alakulni egyesek lelkében. Sz. N. s mondani az országban. Iskoláinak tekintélyes 1 - jét tanárainak névsora megalapító,s 1849-ig böl­csészeti s jogtani osztályai igen sok derék pol­gárt adtak a hazának. De ezen időtől, midőn az eddig 6 osztályú gymnasium 8 osztályra emel­tetett, s midőn jogi iskolái bezárattak, s bölcsé­szeti osztálya elüttetett a nyilvánosságtól, s an­nak következtében gymnasiális rendszerbe öltö­zött át, határozott színezetét mindinkább kezdé veszíteni, Eger és vidéke művelődésének ki­­mondhatlan hátramaradására. Jogtani osztálya azonban ez évben visszaállittatott, s hazánk többi jogakadémiája érvényére emelve s igy nem töb­bé a régi alakban — 3 osztálylyal fog meg­nyittatni. S igy elértünk a jelenhez, melynek iskolai rendszere a kor igényeihez módosulva, minde­nütt nagyszerű reformok s újjá­építéseknek hagyja nyomdokait. A kor halad, s nekünk is vele kell haladnunk, hacsak nem akarunk hátra maradni. Mi a múlt században czélszerű, az a jelenben nemcsak al­kalmatlan, de akadály lehet. Íme, ha a múlt szá­­zad iskolarendszere s a jelen századé között hasonlítást csinálunk, lényeges különbséget fo­gunk találni. Czélszerű átalakulás szükséges mindenben s mindenütt, hogy a harmónia az egészben megmaradjon. Egerben most két 7-ik és 8ik osztályt majdnem ugyanazon tantárgyaké­kat látunk, az egyiket a nagy gymnasz urainál, a másikat a Lyceumban, a hajdani philosophia névszerinti maradványa, hol jelenleg a hittani osztályra készül,ők hallgatják az előadásokat. A feleslegesség hasznot nem hozhat, s a feleslegre fordított erőt, mily üdvösen lehetne felhasználói, hogy vele némely égető szükségeinken segít­sünk. Szederkény­i Nándor, a) ha a fő adós gazdaságát oly hanyagul vezeti,­­hogy annak értéke csökkenésnek indulván, félni lehet, hogy az évi járadékok rendes fizetése ve­szélyeztetve lesz. b) Ha két év alatt az adós három ízben annyi­ra késedelmes volt fizetési illetősége teljesítésé­ben, hogy az igazgatóság a végrehajtás megin­dítását folyamatba venni kénytelen volt. c) Ha a jószág birtokosa ellen más magánhi­telező birói végrehajtást eszközölt, s a mellett a birtokos egyszer egy félévi fizetési illetősége befizetésében hanyag volt. 143. §. Az előbbi §-ok bármelyik esetében lé­vő birtokos adósságainak felmondása egyszerűen az által eszközöltetik, ha a felmondott összeg, kamataival s egyéb illetőségeivel együtt, a pesti hivatalos lapokban 3-szor egymásután hirdette­tett, mely hirdetéstől számitott 6 hónap alatt az egész adósság kamataival s illetőségeivel együtt pontosan lefizetendő. 144. §. A felmondott tőke készpénzben vagy záloglevelekben, a kamathátralékok és egyéb já­randóságok készpénzben fizetendők. 145. §. Azon adós, ki a felmondási határidő elmúltával az adóssági összeget le nem fizeti, köteles az intézetnek megtéríteni azon késedelmi kamatokat, melyek az őt illető záloglevelek egész összege után az intézetet illetik. 146. §. Ha valaki késedelme által az intézetet azon helyzetbe hozá, hogy a késedelmi összeg behajtásáig nagyobb kamatra kénytelen pénzt venni föl, mint a­milyenre a záloglevelek szóla­nak, vagy oly pénzt fordított a hiány fedezésére, mely magasabb kamatokat hozott, köteles az ekkér támadt különbséget az intézetnek megté­ríteni. 147. §. Ha a 142. §. eseteiben felmondott tőke és járandóságai a kitűzött határidőre be nem fizettetnek, az igazgatóság a lekötött jószágot azonnal zár alá veszi, s zár alá vétel alkalmával a jószág eladási határideje bíróilag kitüzetik. 148. §. Az eladási árverés alkalmával azon ér­ték veendő becsértéknek, mely az intézeti köl­csön engedményezése alkalmával, mint a jószág értéke volt felvéve. — A második árverés alkal­mával ezen becsáron alul is eladathatik a jószág. (Vége következik.) (siudMágl * keresk­ed tudósítás. Pest, sept. 25. Igen hűvös éjszakák mel­lett az időjárás nappal nagyon kellemes. A Duna vize folytonos apadásban. — Dabnapiaczunkon nagy nyugalom uralkodik, mit főleg az izraeli­ták sátoros ünnepei okoznak, melyeknek befeje­zése előtt nem igen várhatni a forgalom élénkü­lését. Tiszta búzát változatlan árak mellett nem igen keresik, s 85 fontosat 4 ft 10 díjával fizet­tek. Kukoricáéból 2400 mérő adatott el 2 ft 60 krjával. Szeged, 1862. sept. 23. Forgalmi viszo­nyunkban e héten sem mutatkozott meg semmi élénkség, s a helyi fogyasztás a legszűkebb ha­tárok közt forog. Az egyhangú életbe a folya­matban levő szüret hozott némi élénkséget, mely a termelőket meglehetősen kielégitő, habár nem oly mértékben is, mint várni lehetett. Az idei bortermés mennyisége középtermések közé szá­mítható, azonban a minőség kitűnő. Eddig elő a must akója 2 ft 60—80 kr, s legújabban 3 fton is kelt, s ebből következtetve az elezárt bor akója alig leend­ő—6 ftnál olcsóbb. A szilvatermő vidékeken e gyümölcs igen bő­ven termett ez idén ; a pálinkafőzés a felső Ma­ros környékén már nagyban foly, s hiteles ada­tok nyomán állíthatjuk, hogy az eredmény igen kielégítő. Befolyással leend ugyan e czikk árára az idén fölemelt adópótlék, de a gazdag termés miatt az árkelet még sem fogja a tavalit elérni. A burgonya már szinte fölszedetik, különösen a homokföldekről, hol közönként meglehetős ter­més mutatkozik , sokkal jobb azonban a bánáti termés, a míg tavaly vidékünkről pótoltatott a bánáti szűk termés, ez idén hihetőleg mi fogjuk onnan födözni burgonyaszükségleteinket. A ká­poszta, ámbár ez idén kevesebbnek látszik is, mint tavaly, ára azonban mégis alantabb áll, mint a múlt évben. A gabnaüzletben a héten sem mutatkozik javulás, s a múlt szombati bécsi gabnabörze még leverőbben hatott ezen üzletre ; elkelt ugyan vagy 50,000 mérő búza kivitelre, de 10 krral olcsóbban, mint utóbbi árkeretünkben jelzők ; a rozs, árpa s­zak ára nem változott. Repczeolaj mázsája 36 db írt, repete mérője 8­8/l­írt, bor­szesz foka 55 kr. A czukor ára némileg csök­kent. A kedvező őszi időjárás következtében a me­zei munka igen előnyösen foly, s ennek követ­keztében a múlt heti vásár nem igen népesnek mondható volt , azonban a szállítmányok mégis kielégítik a csekély szükségletet. Nagyobb be­­vásár­álokra alig számíthatunk, míg a külföldi piac­okról kedvezőbb hírek nem érkeznek. A jelenlegi piaczi ár következő : búza 3 frt 75— 90 kr, rozs 2 frt 70—74 kr, árpa 2 frt 30—40 kr, zab 1 ft 75—80 kr, tavalyi kukoricza 3 ft 60—75 kr, uj termés 2 ft 50—60 kr, uj köles 2 ft 70—80 kr, uj bab 4 ft 70—75 kr. Egy zsák burgonya 80—90 kr 100 fej ,káposzta 4—4 ft 40 kr. Szegedi piaczi árak: Repete mérője 8 ft. Borsó mérője 6 ft 10 kr. Lencse mé­rője 6 ft. Papzuly m. 4 ft. Köles m. 2 ft 80 kr. Burgonya m. 90 kr. Marhahús fontja 20 kr. Juh­hús fontja 13 kr. Sertéshús fontja 22 kr. Szalon­na mázsája 39 ft. Zsír itezéje 70 kr. Lángk­ert mázsája 13 ft 40 kr. Zsemlyeliszt m. 7 ft 60 kr. Kenyérliszt itezéje 6 kr. Kukoriczaliszt itezéje 5 kr. Árpadara itezéje 6 kr. Köleskása itezéje 7 Rizskása fontja 24 kr. Faolaj fontja 80 kr. Rep­czeolaj 40 kr. Lenmagolaj 42 kr. Uj bor itezéje 10 kr. Ó bor itezéje 24 kr. Sör itezéje 14 kr. Gabona pálinka itezéje 16 kr. Törköly-pálinka itezéje 24 kr. Szilva-pálinka itezéje 28 kr. Fagy gyugyertya öntött fontja 39 kr. mártott fontja 32 kr. Szappan fontja 30 kr. Só fontja 10 kr. Kő­rösfa öle 14 ft 20 kr. Tölgyfa öle 13 ft. Lágyfa 7 ft 20 kr. Kőszén rékája 1 ft. Széna no. 8 ft. Szalma m. 1 ft 80 kr. Kender m. 18 ft. Len 40 forint. U­j-A­r­a­d , sept. 23. Néhány nap óta ned­ves hideg idők jártak, csak ran enyhült meg né­mileg a napos idő. Az üzleti rész­hírek az ide­való forgalmat is megakaszták, úgy, hogy az árak lejebb estek. Gabona körülbelül 1000 mérő szál­líttatott, s leginkább helybeli fogyasztásra, az ide való molnárok által minőségi tekintettel 3 ft 70 kr—4 ftért vétetett. Rozs igen kevés jött s 2 ft 30-40 krön kelt, így volt a többi gabonafa­­jokkal is. Szesz fokonkint 50 krral fizettetik hordó nélkül. Szilvapálinka október és novem­berre mintegy 500 akó foglaltatott le, akonkint 13—13 és fél forintjával. Vegyes tudósítások. — A pozsonymegyei gazdasági egylet által, Pozsonyban a kórházutcza alsó szögletén álló hg Eszterházy palotában rendezett gazdasági kiállí­tás. 1. September hó 28-án délután egy órakor fog az igazgató választmány által megnyittatni, és tart sept. 29. 30-án és okt. 1-sején. Miről a tisztelt gazdaközönség a rendező választmány nevében értesittetik. Pozsonyban, sept. 20-án. Földes Gyula , egyleti titkár. — Háromszékről. A bizottmányi ta­gok választása f. hó 10-én ment végbe, az ered­mény következő : a) Legnagyobb birtokosok : Szentlélek közön­sége, Bikfalva közönsége, gr. Kálnoki Dénes, negyedik hely még üres, hihetőleg b. Apor Gejza leend. b) Nagyobb birtokosok és községek válasz­tott rendes és péllé képviselői: Sepsiben : Fosztó Ferencz 38, Szentiványi György 37, Vajna Károly 23, gr. Kálnoki Pál 21; póttagok : Beke Sámuel 13, Fosztó Károly 9; községi képviselők : Veress György 25, Gál István 25, Lőrincz János 16, Szentiványi József 12, Vajna Tamás 9, Koncz György 9; Póttagok: Bagoly József 25, Ferencz György 24, Kis Ist­ván 9, Balykó József id. 8. Kezdiben : Cseh Miklós 22, Cseh Ignács 21, Szentiványi Ignácz 21, K. Apor József 15; pót­tagok : Beczó Sándor 9, Kádár Ferencz 8; közsé­gi képviselők : Kovács István 19, Bodor Zsig­­mond 10, Antal Zsigmond 9, Könczei József 28, Török János 15, Hamar Lajos id. 1; pótta­gok : Sebestyén Sándor 18, Bálint József 17, Vasa János 4, Bodor János 2. Orbaiban: Szacsvai Gábor 17, b. Szentke­reszti István 16, Geréb László 10; póttagok : Vajna László 11, Csabai László 9; községi kép­viselők : Thuri Gergely 18, Bereczki Sándor 14, Csia Albert 13, Földes Bálint 13, Baricz János 12, Pünkösti József 10; póttagok : Héja Mihály 13, Izsák József 12, Kozma László 6. Miklósvár székben : Bora Sándor 9, Bartha­ Já­nos 5, Zathureczky István 5; póttagok : Móricz József 5, Szörcsei Sándor 5; községi képvise­lők : Lányi Sándor 19, Zathureczki László 17, Barabás Sándor 16; póttagok Lázár József 11, Benedek Sándor 15, Csíki István 14 szavazat­tal iparosok részéről : Bogdán András, Gát Ká­roly ; pótló : Mélik Kristóf. Különfélék. Pest, szeptember 25. ** Gróf Apponyi György országbíró ő nagy­méltósága szabadsági útjából szombaton váratik vissza Bécsbe.­­ Az alakuló első magyar gőzhajó­­társaság részvényeire örvendetes gyara­podással folynak az aláírások. Nincs kétség, hogy a megalakulhatáshoz szükséges 5000 részvény gyorsan aláíratni fog. Az aláírási ívek az ország minden vidékén tetemes számban szétosztvák, hogy mindenkinek alkalma legyen ezen különösen fontos vállalatban részt venni. Mégis, kikhez talán részvény-aláírási iv nem ju­tott, azok részvénymegrendelései­ket , illetőleg aláírásokat egyene­sen Galgóczy Károly id. titkárhoz (Pest, Nagy­hid utcza 12. sz.) intézett levélben is megtehetik. Egy részvény ára 200 új fo­rint, mely a megalakulás után kitűzött határidőn kezdve egymásra háromhavonként következő és 40 forintos öt részletben lesz befi­zetendő. Ekkor a befizetés igen meg van köny­­nyítve. A megrendelő levélben kiteen­­dő: az aláíró neve, czime, lakása, utolsó posta, s a kívánt részvény­­szám. Az aláírások megnyugtatás­okiért hírlapi­­lag közzé fognak tétetni. ** A híres levélsikkasztó Kallab ügyében tegnap előtt kezdetett meg a végtárgyalás a bécsi országos törvényszék előtt. A közönség minden zugában megtörte a termet, s nagy érdekeltséggel kíséri a tárgyalásokat Kallab olmützi születésű csinos fiatal­ember, képmutató arczkifejezéssel, hollófekete sze­meivel mindig a felhőket látszik keresni. Díszes fekete öltözetben jelent meg, s a hozzá intézett kérdésekre bátran s nyugodtan fe­lelt. Összesen 34 tanú volt a tárgyalásra idézve, mely úgy látszik több napig fog tartani. ** Néhány nap előtt tért vissza családi tűzhe­lyéhez Ordódy József, ki 16 évet töltött külföldön. A községek nagy ünnepélyességgel fogadták egy­kori szeretett szolgabirájokat, s Blaskovics Péter esperes úr megható beszéddel üdvözlé, melynek végén előadta, miként a nép bízik benne, hogy a gazdag tapasztalatokat, melyeket külföldön szer­zett, hazája javára fogja fordítani. ** Egy fakereskedő a két nyúl utczában gőz­gépet szándékozik felállítani, melynek segélyével egy öt fát egy fél óra alatt apróra lehet vagdalni. Ezen gőzgép már a jövő héten meg fogná kezdeni működését, s olcsóbban fog dolgozni, mint a mos­tani favágók. ** Egy hozzánk érkezett levélből arról értesü­lünk, hogy hazánkban több gyapotpó­lék található, ilyeni­k: a nagy bojtorján szárának héja, s a syriai krepin, melyek lehántva fehér s oly fényes szála­kat adnak, mint a legszebb selyem ; azonban az ily pótlékokból való gyapotkészités nem fizeti ki magát és igen nagy költségbe kerül. Sokkal czél­­szerűbb gyapotfamagvakat hozatni Amerikából, melyek a legfinomabb s legjobb minőségű gyapotot készen adják. Az ily gyapotfákat nevelhetjük ud­varainkon, kertjeinkben, sétányainkon, útféleken, s igy szántóföldjeinkből semmi tért sem foglal­nak el. ** újabb tankönyveink között különös figyel­met érdemel a Ráth Mór könyvkereskedésében megjelent „Egyetemes földirat“ Visontay úrtól, mely mint ismeretgazdagító tankönyv különösen ajánlható. Tartalma érdekes és tanulságos ; irá­lya szabatos és könnyű. Dicsérni lehet a fővárosi gymnasiumok választását, melyek e munkát tan­könyvül elfogadták. Az első füzet magában foglal­ja az előismereteket s Európát, ára 50 kr. A má­sodik füzet a többi világrészeket írja le, ára 90 kr. ** A lövölde díszes helyiségeiben October 11-én fényes tánczvigalom tartatik a budai népszínház javára. Mint mondják, véglegesen el lenne hatá­rozva, hogy a népszínház személyzete november elsejétől fogva megoszlik, s egyik része, termé­szetesen a jobbik része, Kecskeméten irland elő­adásokat. ** A nemzeti színház igazgatósága a színpa­dunkon jelenleg ven­dégszereplő Richard arra kí­vül még egy más hőstenorról is gondoskodott Ez Transit Miksa Schweiczból Gottenburgból, kik ok­tóber 16-ikán kezdi meg vendégjátékait s 6 föl­lépésre van szerződtetve, Melyiknek fölléptei fog­nak állandó szerződésre vezetni, a körülmények­től s főleg a közönség tetszésétől függ. ** Az őszi időszak bekövetkezvén, sajtónk mind­inkább élénkülni kezd, íróink és kiadóink gon­doskodnak róla, hogy a közönséget a hosszú téli est­ékre tűsnél több érdekes olvasmánynyal lássák el. Alig van nap, melyen egy-k­­­ét könyv megje­lenését nem lenne alkalmunk registrálni. Most is­mét a következő munkák fekszenek elöttünk : I.) Magyar akadémiai értesítő. II. kötet, negyedik fü­zet ; tartalmazza Rómer Flóris lev. tag székfog­laló értekezésit „Magyarország földirati és ter­mény­i állapotáról a középkorban.“ Pest, Eggen­berger F. akadémiai könyvárusnál. — II.) Egye­temes földrajz középtanodai használatra Frissy Tamástól. E tankönyv a nm. m. kir. helytartóta­nács által helybenhagyatott, és a középtanodáknál használható könyvek sorába fölvétetni rendelte­tett. Pest, Emich Gusztáv sajátja. Ára 90 kr. — III) Igaz is nem is. Elbeszélések. Irta Bus Vitéz. Két kötet. Pest, Emich G. Ára a két kötetnek 1 ft 80 kr. — IV.) A régens leánya. Regény id. Du­­may Sándortól. Francziából Hang Fér. II. köt. Pest, Lauffer és Stolp. — V.) Protestáns képes naptár 18­6-dik évre, szerkesztette dr. Ballagi Mór ta­nár. IX. évfolyam, Bodola Sámuel érd. ref. ev. püspök és gróf Ráday Gedeon arczképével Ára 40 kr. Pest, Engel és Mandello. — VI.) A házi orvos, vagyis 500 legjobb házi szer 145 betegség ellen. Ezenkívül útmutatás miként kell élni, hogy 100 éves kort érjen el az ember; továbbá a hidegvíz csudagyógyerejéről és Hufeland házi- és úti gyógyszertára. A tizennegyedik kiadás után ma­gyarította dr. L. Áro­­­ft. Pest, Pfeiffer F. ** A magyar kir. udv. kanczellária­­a dunanin­­neni kerületi táblánál S­z­ü­r­y Lajos rendelkezés alatti megye törvényszéki tanácsost s úrbéri tör­vényszéki ülnököt jegyzővé, Raksányi János rendelkezés alatti úrbéri főtörvényszéki titkárt iktatóvá s C­s­e­m­e­z­­János rendelkezés alatti országos főtörvényszéki tisztet kiadóvá nevezte ki. ** A magyar erdészek ez évi összejöveteleket október 7 ikén tartják meg Gödöllőn, hol b. Sina uradalmi igazgatósága részéről elfogadtatásukra megtétettek a kellő intézkedések. ** A pesti orvosi egyetemnél a rendes előadások október 12 ikén veendik kezdetöket. ** A pesti bel- és Lipótváros számára újonan alakítandó alkapitányi hivatal helyisége a város­házában lesz. ** Legújabb statistikai kimutatás szerint Pest­város lakosságának száma 135 ezret tesz. ** H.-M. Vásárhelyen közelebb oly nem min­dennapi menyegző ünnepeltetett, melynél a meny­asszony és két koszoruleány éveinek száma össze­adva 135 öt tett. ** A Balázs Sándor által helyes tapintattal szer­kesztett Engel és Mandello kiadásában megjelenő „Ország tükre“ mind érdekes béltartalmát, mind külső kiállítását és sikerült képeit tekintve, egyike azon lapjainknak, melyek folytonos haladást és buzgalmat tanúsítva megérdemlik az olvasó­kö­zönség részvétét. Az „Ország tükre“ fönállásá­­nak rövid ideje óta annyira megalapította jó hír­nevét, oly sok becses csikket és érdekes képet közlött, hogy eddigi előfizetői a közeledő új év­negyed kezdetével is bizonyára mind összesereg­­lenek ismét zászlója alá, sőt újabb pártolókat is nyerene, kiknek kedvéért megemlítjük, hogy az „Ország tükre“ ezután is minden hó 1., 10. és 20-kán fog megjelenni két nagy tömött ivén, számos kőrajzzal. Előfizetési ára félévre 6, évne­gyedre 3 ft. — Az újonnan fölfedezett „Deák Ferencz“ czimü keserű ásványvíz-forrás tulajdonosai, I­v­á­­n­y­i Mihály és János urak az emberszeretetnek és áldozatkészségnek szép példáját adák. Ugyanis a pestvárosi Rókus közkórházban ápolt betegek számára már több hetek előtt e keserű vízből 50 üveget kisérletképen ajándékba küldvén, miután­öbbnemű kórokban igen jótékony hatásúnak bi­zonyult, azon nemes ajánlatot tevék, hogy a kór­házat a szükségelt keserűvíz mennyiséggel min­denkor ingyen ellátandják.Ezen, a szenvedő embe­riség érdekében tett ajánlat annál inkább méltány­landó, minthogy az intézetben a betegek nagy szá­mánál fogva a keserű ásványvizek jelentékeny mennyisége fogyasztatik. ** A tegnap említett nyerget a nemzeti múzeum régiségtárának nem Batthyányi, hanem Zichy János gróf ajándékozá. ** A baziás oraviczai pénztárt az államvasut­­társaság egyik hivatalnoka több ezer forintig meg­lopta, minek folytán a bécsi törvényszék elé ál­líttatott. — Távirdai gyors közlekedés. Ful­ton bizonyosan nem azért találta fel a gőz erejét, hogy halála után még 48 év múlva is két hét alatt szállítsa a debreczeni fuvaros Pestre az utazót, a bizonyosan Morse sem találja fel a távírdát, ha még ma is a rátóti ember példáját követjük, ki négy ökröt fogott be, hogy a rábízott levelet a szomszéd faluba vigye, s a mellett, hogy a levelet kalapja szalagja mellé tűzte, maga a sárban gya­logolt jószágai előtt. A közönség előtt már eléggé ismeretes a táviratozás körül fölmerült visszaélé­sek halmaza, az alább következendő sem méltó, hogy titokban maradjon : F. évi aug. 17 én d. u. 5 óra 18 pereskor Pestről Dettán keresztül Bán­lakra estarette igénybe vételével táviratoztam B. S. úrnak, hogy másnap reggel a vonat megérkezte­kor engem a dettai indóháznál kocsival várna be, hogy további utamat azonnal folytathassam. Azon reményben, hogy táviratomat B. S. ur a kellő idő­ben megkapván, reám várni fog, aug. 17-én estve útra keltem. Dettára megérkezve, B. S. urat kocsi­jával ott nem találván, fogadott kocsin Bánlakra hajtattam, mely Deltához félórai út. Itt B. S. úr mentségének alaposságát beláttam, mert a revény szerint Pesten aug. 17-én d. u. 5 óra 18 perczkor feladott táviratom az álladalmi távirdai és postaállomással biró Dettára csak más napon, aug. 18 án reggeli 9 és fél órakor érkezett meg, honnan eszerette utján a félórai távolra eső Bánlakra B S. úrhoz expediáltat­­ván, azt nevezett ur csak délutáni 2*/a óra­kor, tehát öt teljes óra leforgása után kapta meg, mikor többé kocsiról gondoskodni fölösleges

Next