Pesti Napló, 1862. október (13. évfolyam, 3791-3817. szám)
1862-10-19 / 3807. szám
fokai, nem részesülnek a jótékony estkben, kikerülvén a nehéz felhők hasonló tájakat, s e helyett a szelek dühöngéseinek vannak feláldozva; míg ellenben a gazdag növényzetű, erdőkben és faültetvényekben bővelkedő , vagy mocsárokkal, vizekkel és tavakkal megszakgatott tájak tevékenységét a nagy harmatok és jótékony esőzések potencirozzák. Daczára mind a mellett tudományos ismereteinknek és gyakorlati tapasztalatainknak,irtjuk erdőinket, csapoljuk tavainkat, szárítjuk mocsarainkat, anélkül, hogy ezek következtében okvetetlen bekövetkező hazánk climaticus átalakulását terjedt faültetésekkel és csatornázásokkal megakadályoznék, és elejét vennék még elég jókor azon bajnak, min később már csak nagy áldozatokkal sem könnyen segíthetni, mert a száraz égalj megtagadja a faültetések sikerét is. Szakbeli kirándulásaim a kies Balaton partján vezetnek leggyakrabban keresztül, s élvezem a mai közlekedési eszközök ama gyönyörét, hogy az ország legértelmebb közönségével találkozva, az eszmecserének rendkívül kedvező alkalom nyílik. Mi természetesb a Balaton partján utazva, mint az, hogy hazánk kis tengere elvesztése felett halljunk felszólamlásokat,míg a Balatonpart birtokosai felszámotni igyekeznek azon direct és indirect hasznokat, mikben a lecsapolás következtében az ország részesülend; s mi természetesb ismét annál, hogy csekélységem jelenléte mintegy kihívó tényezőül szolgáljon a kertészet ama magasabb horderejű ága, a faültetések fölötti társalgásra tudniillik,amik nélkül az erdők talpa, a vizek feneke alól szántóföldeket kierőszakolni akarni legjobb esetben — gondatlanság. Valóban, csodálkoznunk kell, mai szakbeli képzésünk mellett, hogy vizeink szabályozása, mocsaraink kiszárítása érdekében áldozatokat teszünk, milliókkal fizetjük az ekként mezőgazdaságunknak megnyert földeinket, de nem áldozunk csak egy garast sem arra, hogy földeink termékenysége climaticus tekintetben kárt ne szenvedjen, nem is említve azon direct hasznokat, melyekben a fa ültetések részesíthetnek. Ismerjük a fátlan is viznélküli vidékek átkát, azon égető forráságot, azon szomjazó szárazságot, mely fáradtságos iparunkat megsemmisítve a szorgalmunkat lehangolja, s ahelyett, hogy égaljunk szelidítése körül fáradoznánk, üres panaszokkal vádoljuk a természet mostohaságát. A kiszárított fenekek nagyrészt mindannyi homokbányák, elbontással fenyegetik leggazdagabb földeinket; míg ellenben — annak idejében — a lecsapolás által tudni illik kipárolgásban még nem vesztett tér, alkalmas faültetésével, megköttetnék nemcsak, de a fejlődő gazdagabb növényzet climatikus tekintetben kedvezőn pótolná a kiszárított vizek nélkülözhetetlen befolyását. Valóban, nagy örömömre szolgál, hasonló eszmecsere következtében, a Balaton lecsapolása elleneinek megnyugvása, és kiszámíthatatlan horderejűnek a Balatonpart birtokosai egy némelyikének, kikkel találkozni szerencsém volt, olyatén nyilatkozata, hogy bizonyos kedvező feltételek mellett készek volnának a megnyerendő, Balaton feneket vállalkozók közt kiosztani, hogy ott, hol a kies Balaton, a kedves Füred, Kisfaludink által megénekelt történelmünk regényes romjai alatt nektárt izzadó bérczeink ezernyi kést kínálnak hazánk jobbjainak a letelepülésre,hogy ott, a kies Balaton partján, mely különben kiszárítása által hazánk leggazdagabb vidékét terméketlenséggel fenyegeti, gazdag növényzetű ültetmények közt emelkedjenek kunyhók és paloták; hogy ébredjen majdan egy költő, kinek lantja a Balaton fenekéből kiemelkedett tizenkét mértföld hosszú kéjgyarmatban az ország tanyáját megénekelje. Mellőzve azonban a dolog költészeti oldalát mely terv szerint nem vesztene a vidék szépségéből, nem termékenységében, s melynek kivitele, az azt megpendítő balatonparti tekintélyes birtokosnak tevékenysége, népszerűsége, s minden határozó körbeni befolyása mellett nem lehetetlen , úgy hiszem, egyáltalán el nem választható a lecsapolási eszmétől az ültetések szükségessége, ha birtokszerzési vágyainknak, hazánk ismert hústermékenységét feláldozni nem akarjuk. — A mérnökök hivatvák ma hazánk mezőgazdasági ipara emelésénél földünk átalakítási munkálataikkal előljárni; — de ezeket nyomban követni kell a kertészeknek, hogy a fejlődő mezőgazdasági ipar, kezük müve által biztosittassék, s ki kell mondanunk előre azt, hogy: minden csöbörnyi víz helyett, mit lecsapolunk, egy egy fát ültetünk pótlásául. Nem mellőzhetem azonban, hogy az ültetésekre nézve e helyütt egy pár szót ne ejtsek — figyelmeztetésül. A jó akarat e részben a nagyobb birtokosoknál csak meg volna, nem úgy, mint az alföldi népnél, hol nem tűrnek verébfészket, s kivágnak minden fát ; mintha a veréb több kárt tenne a búzában, mint azon száraz forróság, melyet mérsékelni csak terjedt ültetményekkel lehetséges; a jó akarat tehát nagy részt nem hiányoznék , de a szabályos eljárás, mely bizton czélhoz vezetne, hiányzik, és ép ott látunk e részben legferdébb eljárásokat, hol különös ügye sem fordíttatik a szántóföldek megmunkálására, a magvetésre stb. mintha kevesebb figyelmet igényelne egy százados életre számító fa, életét egy év alatt leélt gazdasági növényeknél, így már atalán megfogamzott kertészeti hajlamnak kell most már irányt adni ; fel kell váltani a kertészeti babraságokat a magasabb kertészeti iparnak, becsülni és kimivelni e szakot a czélra, hogy a szükséges nedvességét vesztett földünk, annálfogva napról napra szárazabb égaljunk, terjedt faültetések által nyerje meg azt, mit a vizek lecsapolásával, kiszárításával, elvontunk; tanulmányozni a szakot s szakban mivelt egyéneket használni a czélra, hogy le ne hangolják az igyekezetét ; többek között egyik vaspályán utazásom alkalmával hallott hasonló nyilatkozatok, hogy t. i. felhagynak minden ültetéssel, mert egyik vonal osztálya (sectió) részére 800 ft értékű magvak és csemeték vásároltattak az úgy nevezett első magyar kertész-gazdászati ügynökségnél és ez évben 2600 forint fordittatott azon osztály (két mértföld hosszú vonal) beültetési munkálataira, mind a mellett, azon osztály egyetlen megfogamzott fát, egyetlen ki kelt csemetét sem képes felmutatni. L. Vegyes tudósítások. Nagy k á t á, oct. 15. 1862. Véleményem szerint minden oly mozzanat, mely nemzeti mivelődésünk ügyének emelésére, habár a legkisebb részben befolyással van, kitűnő figyelmet érdemel. S ha e tekintetben hazánk mágnásait figyelemmel kisérjük, látjuk, hogy szívükön hordják a nevelésügyet. Ezt fölmutathatom nagyméltósága gl. Károlyi György úr kegyességében, ki nem tekintve roppant kiadásait, a seregi pusztán tudatlanságban tespedő béreseinek, s különösen gyermekeiknek egy igen ízletes iskolát építtetett, mely tágas és világos tanteremből, tanítói szoba, konyha és éléskamrából áll; tetejét egy gyönyörű torony ékíti, mely az utazónak románcz ragyogásával már messziről kedves látványul szolgál, és a pusztát is igen hisziti. Önméltósága nevelésügy melletti bőkezűsége ismeretes országszerte és sokkal nagyobb, semhogy igénytelen dicsérő szavamra e tekintetben szükség lenne, azért Csak azt mondom a költővel : „Munera, ne numera,miseris quaecunque dedisti. In coelis numerat, numerat illa Deusu Fóthi. Különfélék. Pest, October 18. * ) Felsége a magyar kir. udv. főkanczellárhoz a nemzeti museum és nemzeti színház ügyében a következő legfelsőbb kéziratot intézte : Kedves gróf Forgich! Tudomásomra jutott, hogy a néhai nagybátyám, József Főherczeg s Magyarország nádora gondoskodása által életbe léptetett nemzeti múzeum, valamint a pesti magyar nemzeti színház, ama segélyzés daczára, melyet ezen két intézet az ország részéről élvez, oly helyzetben vannak, melyben az azok irányában képezhető igényeknek egyáltalában nem felelhetnek meg. Azon szándékkal, hogy ezen két intézet addig is, míg a törvényhozás útján, a szükséges intézkedéseket megtenni lehetséges leendő segélyzésben részesíttessék, önt ezennel fölhívom, hogy Nekem azok helyzetéről, s az azok számára megadandó segély terjedelméről mielőbb kimerítő jelentést tegyen. Ischl, oct. 14. 1862. Ferencz József s. k. * Valódi nemes tett följegyzése mindig öröm a napi sajtó rovatvivőinek. Ily örömben részesít bennünket jelenleg főt. Zetykó gyöngyösi prépost és plébános úr, a ki látván a gyöngyösi helv. hitv. szegényesen ellátott lelkész helyzetét, ennek dotatiója növelésére nagylelkűen gyűjtést rendezett, s gyűjtött is összesen 1000 ftot, a melyhez ő maga 500 fttal járui. Főt. Zetykó úr e collegiális szeretetet tanúsító szép tette által is élénken bebizonyitá, hogy méltó papja azon püspöki megyének, a melynek egy Barakovics Béla a vezére. * A rakonczátlanságok Horvátországban napirendbe kezdenek jöni, így írják f. hó 18-káról Zágrábból a „Lloydsnak, hogy a sziszeki járás Hrastelnica falujának több fölfegyverzett lakója f. hó 5 kén megtámadta gr. Festetits Sándor- lak nevű majorját, a bérlőt cselédjeivel együtt elkergette, a majorhoz tartozó házi állatokat elhajtotta, az épületeket s földeket erőhatalommal elfoglaló, szóval erőszakkal birtokába helyező magát ingó és ingatlan vagyonnak. Azonnal küldöttség indíttatott a megyei hatóság részéről a helyszínére,a legújabb távirati jelentés szerint azonban a rakonczátlankodás mindinkább növekedik, úgy hogy a katonai erő igénybe vétele elkerülhetlennek látszik. Az urasági majorépületet a parasztok egészen szétrombolták. Gr. Erdődynek azon vidéken fekvő majorjait hasonló veszély fenyegeti. — A lázongó parasztok vezére egy katona a báni végörezredből. — Ha mielőbb erélyes intézkedések nem léteznek, a nevezett grófok jószágaikban oly nagy kárt vallanának e folytonos pusztítások által, hogy azt a pusztítók vagyonából, levelező szerint helyrepótolni lehetetlen. * A városligeti tó ásatásánál, e napokban a pávasziget északi oldalán római sírokra akadtak. Több urnát, római pénzt, csontvázat, s a mi feltűnő, némely hamvvederben apró állatcsontot találtak. — A városligeti felügyelő e régiségeket azonnal átszolgáltatá a városi hatóságnak, s így remélhető, hogy mielőbb a nemzeti múzeum birtokába jutnak. * A „Pest Budinski Vedomosty“ czimű ismert bránya tót lap, Hodzsa mellett kardoskodván védelmezni iparkodik őt az ellene hozott egyházconsistoriumi sújtó ítélet ellen. Ugyane lap határozottan azon czélra küzd, hogy Magyarországon ág. hi, evangelicus községekből szláv egyházkerület alakíttassák. Még ez is ! * A Sürgöny szerint a száz egyetem feliratára a napokban várható a legfelsőbb elhatározás. * A kir. magy. természettudományi társulat f. hó 22-kén szerdán d. n. 5 órakor a magyar akadémia termében szakülést tartand. Tárgyai : Balogh Kálmán „Élettani közlések.“ Tóth Sándor „A felsődernai földégés 1862 ang. havában.“ Továbbá titkári közlések. * A győr-pápa-keszthelyi vasútvonal irányának meghatározása végett az előmunkálatok Pollák mérnök által megkezdettek. * A „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap“ mai 42-ik számát a rendőrség lefoglalta. A „Concordia" írja: Laguna püspök Bécsbe fog menni, hogy a román nem egyesült egyház különszakadását a szerb nem egyesült hierarchiától kieszközölje. Mocsonyi úr egy román lapot akar alapítani, mely a román érdekeket képviselje, s e czélra 60 hold földet ajánlott föl, melynek ára e vállalat alapjául szolgáland. * A nagyvárad kolozsvár brassói vasútvonalra közelebbről a következő ajánlatok tétettek : Torda megyéből. I. Mezőségi járásban: Mező-Nagy Csán 1.000 gyalog napszámot, Czikud 900 gy. n. sz., A. Detrehem 400 gy. n. sz., F.Detrehem 300 gy. n. sz., M. Szt.-Jakab 150 gyalog és 10 szekér napszámot, M -Bőö 200 gy. n. sz., M. Kook 200 gy. n. sz., M.-Orke 300 gyalog n. sz. , M Tehát 300 gy. n. sz., Egerbegy 2.000 tenyeres napszám, ez utóbbi, ha az útvonal ott vonul át, különben 1.000 tenyeres napszám, összesen 5750 gyalog és 10 szekér napszám. N. M. járai járásban: GernyeBeg 80 napszám, vagy megváltására 40 ft o. é., M.Jára 100 napszám, vagy50 forint, M. Péterlaka 30 forint ; ugyanott egyesek : Körösi József 5 forint, Körösi István 8 forint, ifj. Boér István 1 ft, időBb Boér István 2 ft, Lőrinczi Gyula 3 ft, Mátéfi János 1 ft, Csizmadia József 50 kr, Demeter Sámuel iskolamester 2 ft, Benkő János lelkész 4 ft, ifj. gróf Bethlen Domokos 30 forint. Összesen 176 ft 50 kr o. é. Hl. Vécsi járásból: Felső-Idecs 50, vagy megváltására 25 ft o. é., Mesterháza 50 szál gerenda, Maros Köves 25 gyalognapszám, Vécs 10 ft, Idecspatak 40 gyalognapszám, Holtmaros 20 gyalognapszám és 5 ft, Déda 100 gyalognapszám megváltására 50 ft, Magyaró 100 gyalognapszám megváltására 50 ft, Lövér 20 szekérnapszám, Fü- Alehiza 100 deszka, Dubráva 50 gyalognapszám Maros-Hudak 5 ft, Felfala 20 ft, ugyanott egyesek u. m. Boér Albert 20 ft, Ilés Mihály 5 ft, Salamon Mózes 1 ft, Lázár József 1 ft, Blum Mózes 1 ft, Naftai Mózes 1 ft, Baki Mihály 1 ft, özvegy Gámán Györgyné 1 ft, Szabó József lelkész 2 ft, Tirnován Sándor 1 ft, reform, egyház 5 ft, Rácz István 1 ft, Csenger Mihály 1 ft, Szabó György 50 kr, Simon József 50 kr, Heczken Lajos 1 ft, Nagy Sándor 1 ft, Nagy Dániel 2 ft, Vadadi Márton 1 ft, Disznajon gróf Rhédey Lajos 5 ft o. é. összesen 50 szál gerenda, 135 gyalognapszám, 100 szál deszka, 20 szekérnapszám és 217 ft készpénz osztrák értékben. * Famin János a fiumei káptalanhoz kanonokká neveztetett ki. * Patikárus Józsi fiatal, de kitűnő tehetségű népzenész, a Patikárus-banda egyik legjelesebb tagja, tegnapelőtt meghalt. * A városi hatóság a sípládásokat illetőleg új rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében ezeknek hétköznapokon d. n. 1, s vasárnapokon és ünnepeken d. n. 4 óra után szabad csak játszaniok. Ha valamely ház lakói közül csak egyetlen egy is tiltakozik a sípláda játék ellen , a kintornásnak azon házban játszania nem szabad, s köteles azonnal tovább menni. Üdvös rendelet. * A tegnapi hivatalos lapban olvassuk : Az ez idei tavaszi vízkárosultak javára tett adakozások hovafordítása iránti évi május hó 16-dikán kelt hirdetmény óta befolyt egyes adományok időről időre hirlapilag közzététetvén, ezen összeg ez ideig 16,024 ft 31 krra és egy huszforintos államkölcsön-kötvényről szóló igazolványra terjed. Ezen összegből nevezetesen: Pestmegye . . 207 ft 40 kr. Tolnamegye. . 12 „ — továbbá Pozsonmegye . 4000 „ és a 20 ftos állam köles. kötv. igazolv. Mosonmegye. . 5000 „ Biharmegye . . 10()0 „ Nyitramegye. . 1800 „ Temesmegye. . 2004 „ 91 kr. Torontálmegye . 1000 „ Zemplénmegye , 1000 „ s így összesen 16,024 ft 31 krban részeltettek Amennyiben ezen árvizek alkalmával az utak, hidak, vízgátak és töltésekben okozott károk megtérítése a legkegyelmesebben engedélyezett sorsjáték jövedelméből, vagy az ennek reményében nyerendő előlegből fog eszközöltetni, jelen kiosztásnál a megyéknek már korábban kiszolgáltató ilynemű összegek beszámításával kizárólag csupán a magánvagyonban okozott károk megtérítésére, illetőleg enyhítésére jön figyelem fordítva, melyekért a korábban készített s némely megyékben a tavaszszal felterjesztett beadványaikhoz képest tekintélyesen szaporodott károsodási kimutatásoknak a gyűlt adományösszegekkeli egybehasonlitása folytán körülbelül mintegy 22%-teli kártérítés szolgáltatott. Budán, oct. 15. 1862. A m. k. helytartótanács elnökségétől. * Az ausztriai Dunahajózás az al Dunán 1861-ben,mint a galaczi cs. k. consulatis jelentéséből kitűnik,igen jövedelmezőnek bizonyult be. Egészben 146 ausztriai vitorláshajó 46,282 és 130 ausztriai gőzös 61,515 tonna teherrel ment át a Szalina torkolaton. Csupán a görög lobogó forgalma volt erősebb 19, 7 per ellenében 30 per, a többié mind csekély. A legnagyobb rész a gőzhajózást illeti, miután a két nagy ausztriai társaság , a Lloyd és a dunagőzhajózási társaság, melyek 1856 óta a Messageries imperiales és 1859 óta az orosz gőzhajózásból eredt vetélkedést minden erejök felhasználásával győzelmesen kiállják. Az ausztriai gőzösök fentebbi száma által előidézett forgalom az átalános hajóközlekedésnek 64 perjét teszi, és 79%-ét a vízi terheknek, nem számítva azon 323 ausztriai schleppet és propellert, melyek a Szalina öbölben 185,000 mérő gabnával rakodtak s igy az e czikkbeni öszforgalom 65 perjét szállítmányozták. Sony. * Dumas Sándor „Montechristo“ czimü lapja betiltatott. Két éve, hogy járt e lap, s az öreg Dumas papa — daczára szépirodalmi irányának, minduntalan belevágott vele a külföldi politikába, s ez okozó lapja vesztét. * )A nemzeti múzeum helyiségeiben folyó évi november 1—15 megnyitandó gyümölcs, bor, és egyébb termények kiállítására, minden hazai egylet a rendező választmány határozata következtében külön levél által fog meghivatni, miután a termelő közönség részéről e tárlat iránt reménységen felüli bejelentések érkeztek, melyek annak érdekességét tanúsítják. * Debreczenben kitűzött 50 aranyos pályázatnál, a beérkezett 31 darab közül, a választmány ítélete szerint kettő találtatott versenyre méltónak — Czimök „Első s z e r e le mű és „Veszélyes csel.“ — E két pályamű egyikének a díjat, az octoberben leendő szinrehozás után, mielőbb ki fogják adni. * Brünnben közelebbről „Magyar hölgy“ czimű új vígjáték került színre. * A „Penfield Extra“ amerikai helyi lapot egy 13 éves lányka szerkeszti és szedi. Atyja könyvnyomdász volt, tőle tanulta a szedést, s midőn meghalt, folytatá az üzletet. A „Scient Amer.“ ez adatáért jól áll. * A gázvilágítás Budán a jövő hó második felében fog életbe lépni. * Tegnapelőtt este 8 órakor b. Maasburg Vilmos, vasúti hivatalnok, a Fél Dunasoron egyszerre összeroskadott, s mielőtt a kórházba vitethetett volna, meghalt. Az Al Dunasoron a Depingi-féle uszoda környékén pedig egy 23 éves itteni csizmadia legény hulláját vetették ki a habok. * A fényképírók dolga ugyancsak jól megy. Mayer György itteni photograph, ki a tavaszszal itt Pesten vett 70,000 ftért egy házat, most Gráczban vett meg egy másikat 40,000 ftért. Egyszersmind Gráczban is állított photograph műtermet. * Lombay Imre ismert nevű pesti ügyvéd, s fővárosi volt tisztviselő, az országúti Huszár-házba tette át lakását. — Cáfolat. Id. Madarász András úr a „Pesti Napló“ 234. számában közzétett nyilatkozata által kétségbe óhajtja hozni a képző m. társulat eljárásáról szóló azon hirdetést, mely a „Pesti Napló“ 227. számában szinte megjelent. Mint e társulat titkára kötelességem az egylet nevében kinyilatkoztatni, miszerint Madarász András úr, nemcsak hogy által engedni megígérte „Zrínyi Ilona“ czímű képét a társulatnak, de hogy egyszersmind igen tisztelt fia, mint a mű szerzője beleegyezését szinte tudomásul vette, erről a hozzá küldött 3 bizottmányi tag személye is jól áll. Állításom és az ügy igazságának bizonyságául szolgáljanak a már e f. hó 8 -án beküldött, s ugyan a „Magyar Sajtó“ 235. számában felemlített azon okmányok, melyek nagyobb óvatosság kedvéért törvényesen is hitelesíttettek, és e következők: XXXVII. A magy. képzőművészeti társulat 1862. ápr. hó 24. tartott ülésének jegyzőkönyvi kivonata . 2) A titkár felolvasá Madarász Viktornak, jelenleg Párisban tartózkodó hazánk festészének levelét, melyben nyilvánítja, hogy „Zrínyi Ilona“ czimű festményét örömmel engedi át a társulatnak lemásolás végett , reményű, hogy a kép jelenlegi tulajdonosa, édesatyja, sem vonandja azt meg a társulattól. Ennek folytán említi a titkár, hogy Locz Károly festész szinte ígéri, miszerint a képes Album számára szívesen adja át „Zivatar a pusztán“ czímű festményét, annak a társulat által eszközlendő lemásoltatásába beleegyezik, azért semminemű díjat nem kíván. Madarász Viktor levele : Tisztelt titoknok úr ! Több nap óta harczolkodó félben, válaszommal késedelmemért legyen szabad szíves elnézését kérnem. Amint örültem a képzőművészeti társulat keletkezésének, és oly részvét s figyelemmel kísértem hazai lapjainkban annak minden életjeleit, óvja meg az ég legtöbb hazai intézetünk sorsától. Nagyon megtisztelve találom magamat az érdemes társulat figyelme által, s magától értetődik, hogy teljes rendelkezésére vagyok, a mennyiben édes atyám, ki a kérdéses kép birtokában van, örülni fog beleegyezésével ezen hazai czélra közremunkálkodni. Ki különben legőszintébb tiszteletem kifejezésével maradok titoknak urnak kész szolgája Madarász Victor. April 27. 1862. 30 rue fontaine. 2. Határozat. A társulat igazgatósága örömmel veszi az itt megnevezett hazánk művészeinek ezen nyilatkozatukat; szükségesnek tartja azonban, hogy a kiadandó művek megválasztásánál, az alapszabály IV. szakasz II rész, 3 ik pontja szerint járjon el, mely végre 3 tagú bizottmányt nevez ki n. m. Thán Mórt, Ligeti Antalt, és Brodszky Sándort, azon utasítással, hogy az Albumban megjelenendő és az itt megemlített festményeket is megtekintse, azokat művészi beesőknél fogva kiadhatóknak találván, az illető tulajdonosaival értekezzék az iránt, vájjon hajlandók-e azokat díj nélkül átengedni a társulatnak lemásolás végett, s erről a társulat igazgató választmányát jövő üléskor értesítse XXXVIII. Május 1 én tartott választmányi ülés I jegyzőkönyvi kivonata: 1. A múlt ülés jegyzőkönyvének olvasása után a bizottmány jelenti, hogy megbízatása folytán Madarász Viktortól „Zrínyi Ilonát“, Locz Károlytól -Zivatar és pusztán“, id. Markó Károlytól a n. museumban levő „Aratók“ czimü festményeket megtekinté, azokat a társulatnak kiadás végett ajánlja. Továbbá ugyanezen bizottmány előadja ezen festések jelenlegi tulajdonosainak azon örvendetes nyilatkozatát miszerint ezen képeket ingyen engedik lemásoltatni a társulat Albuma számára, egyedül arra kérik az igazgató választmányt, hogy lemásoltatásukat minél rövidebb idő alatt eszközöltesse. 1. Határozat: Az itt megnevezett festmények az Albumban kiadhatóknak találtatván, azokat az igazgató választmány elfogadta, s felkérte a bizottmányt, hogy továbbra is képeket nézzen, javaslatba hozzon. Az Album kiadására vállalkozó Kngler Adolf úrral kötendő szerződéssel pedig Harsányi Pál, és Telepy Károly urakat bizá meg stb...................... Remélvén,hogy ezek elegendők, az ügy mibenlétét felderíteni, a levéltár erre vonatkozó többi okmányait közölni feleslegesnek tartom. Telepy Károly, a magy. képzőművészeti társulat titkára. — An. muzeum helyiségeiben f. évi november 1 sején déli 12 órakor megnyitandó termény tárlatra, többek között, hazánkban termesztett rizs növény küldetett be. Egy honi gyapot és selyem az ország több részeiből. Kukoricza-levélből (panusa) készült fonál, vászon, papiros 30 fajta. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről oct 18.5% metaliques 71.30. Nemzeti kölcsön 82.35. Bankrészvény 784. — Hitelintézet 223.20. Ezüst 121.75. Londoni váltók 122.40- Arany 5.84. NEMZETI SZÍNHÁZ. Oct. 19-re van kitűzve „A vén bakancsos és a fia a huszár.“ Eredetilíg népszínmű dalokkal és tánczcal, 3 szakaszban. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Oct. 19-re van kitűzve. „Drótostót.“ Népszínmű 3 felvonásban. A „ P. Napló “ magán társűrgényei. Bécs, oct. 18. A képviselőház mai ülésében Lasser leteszi a ház asztalára a kiegyezkedési eljárásra vonatkozó pótindítványát, mely az újonnan alakítandó választmánynak adatik át. Plener új előterjesztvényt tesz a három évi egyenes adók felemelésére vonatkozólag, mely a korábban visszavett előterjesztvényen alapszik. Rajzolja a pénzügyi helyzetet; a deficit 1862-ben 25 millióval kevesebb, mint a mennyi feltéve volt. Az 1863-ik év 22 millió pénzkészlettel fog kezdődni, és így nem szükség pénzt szerezni a deficit fedezésére, ha az adófelemelés és a bank-okmány elfogadtatott. Sz.-Pétervár, oct. 18. Egy császári rendelet meghagyja, hogy a hadi törvényszékekre meghivassanak a vádlók és védők. Wilna kerületben megszüntetett a hadi állapot. Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, oct. 14. Ma hozta meg a távírda a porosz kamrák berekesztésének hírét. A „Morning Post“ és „Daily NI.“ azonnal elmélkedéseket kezdenek ez esemény felett. „A Morning Post“ úgy találja, hogy a képviselőház utolsó határozatával, melyben az urak háza határozatát alkotmányellenesnek bélyegezte, kötelességét teljesítette, és a kamara berekesztését a jelen körülmények között végzetteljes lépésnek tartja. A „Daily News“ felkiált: „Legroszabb a dologban az, hogy a király mindezt semmiért, ismét semmiért teszi. Egy nagy miniszterért vagy nagy politikáért sokat lehetne merényleni. És valóban, a poroszok nagyon örvendenének , ha egy nagy ember, a kornak egy gyermeke, s szellemekLENGYELORSZÁG. A „Journal de S. Petersbourg” így adja elő Zamoysz 1. i ügyét: 2—300 lengyel földbirtokos hivatott össze Varsóba (ki hívta össze, nem mondata meg), s ott politikai ügyek felett tanácskoztak. Szándékuk volt egy föliratot intézni Konstantin nagyherczeghez; de hogy e lépés jellemét eltitkolják, azon hirt terjesztették, mintha a nagyherczeg a gróffal tartott egyik beszélgetésében felhatalmazta volna a földbirtokosokkal való értekezletre, hogy igy meg tudja a nemzet óhajtását. Elejénte ezen állítólagos képviselők azt akarták, hogy a kormánynak támogatást ígérnek, ha nemzeti intézményeik visszaálllhatnak, de ez intézményeket meg nem nevezték. De azután fölbátoríttatván a hír szerint a nagy herczegtől jött biztosítás által, vagy talán a heves viták által elragadtatva, az összegyűltek eltértek az eredeti programmtól, s a kormány működésének határozott elítélése mellett végre még Lithvánia, Podolia és Volhynia benek képviselője vezetné őket. De ők apró, eredetiség nélküli, terméketlen emberkék alatt állanak, kiket kínoz tehetetlenségök öntudata, kik gyengeségből örömest követnének el valami szenvedélyeset.“ Épen így nyilatkozik a „Globe“ is Poroszországról s annak „elenyészett alkotmányáról.“ FRANCZIAORSZÁG. Mindenki azt szereti hinni legörömestebb, amit óhejt. Körülbelül ezen közmondás jellemzi a franczia lapok commentárait a 14-kén már erősen rebesgetett miniszterválság felett. A „Patrie“ folyó hó 15-kéről, tehát két nappal a zajos miniszteri tanácskozmány után, mely 13 kán tartatott, s Thouvenel, Fould és Persigny állítólagos lemondásával végződött volna — még semmit sem akar s látszik tudni a miniszter-változásról. „A leghatározottabban állíthatjuk , írja az utóbbi időben mindinkább olasz érzelmű félhivatalos „Patrie“, hogy a császár és miniszterei közt csupán a választások felett történt vitatkozás, s csupán ezen kérdés tárgyaltatott , amidőn is őfelsége kijelenté, hogy a választások csak az alkotány szabta törvényes határidőben történhetnek meg.“ A „La France“ már máskép beszél. Szintén folyó hó 15-ről írja, hogy a „miniszterváltozásról szállingó hírek nem épen alapnélküliek, bárha még nincsenek is bebizonyítva. A közel kilátásban álló miniszteri változásnak különböző okait emlegetik — sunnyáskodik folytatólag a „La France“ — melyet oly találólag nevez a,Temps’ „a habozás nagy pártjának“. Az egyik rész azt állítja, hogy a tanácshoz Hiányban nehézségek adták elő magukat a választások kérdését illetőleg. Mások szerint némely miniszter urak viszszalépésének okát a római ügy feletti lényeges vélemény - eltérésekben kell keresni. „Mi nem tudjuk, ha igaz-e ezen tény — mondja a „La France“ — mivel a hivatalos sürgönyökből nem vehettük ki, hogy a császár és miniszterei között az olaszországi ügyeket illetőleg véleménykülönbség léteznék.“ Elkezdi azután a „La France“ a szokott nótát, s bizonyolja, hogy a császár politikájában ingadozás soha sem létezett. Ezután azon reményét fejezi ki, hogy ha a miniszteri változás nem fog beállani, bizonyság lesz ez arra nézve, hogy az említett miniszter urak sohasem voltak ellenkezésben a császár politikájával, s amint a múltban azt szolgálták, úgy a jövőben sem fognak megszűnni azt szolgálni. Ha pedig ez nem történnék, akkor semmi kétség a „La France“ szerint, hogy „a császár oly embereket fog maga mellé szoritani, kiknek bölcsességekről, igazságszeretetekről s igazi szabadelvűségekről ő felsége meg van győződve. „De ezen tényben egyáltalában nem lelhető fel a franczia politika változása.“ — Az „Ind. beige“ párisi levelezője f. hó 14-ről írt levelében szintén arca meggyőződését fejezi ki, hogy egyáltalában nem hiszi, hogy miniszterválság következhessék be.Megjegyezzük, hogy ugyanezen lap másik levelezője azon érdekes találkozásról beszél, mely Nar ,Leon császár és Thouvenel közt történt volna, s melynek alkalmával a császár egész nyíltan kijelentette volna külügyminisztere előtt, hogy a felhalmozódott akadályok miatt az olaszok kívánságainak eleget tenni nem lehet. — Lagueronniére ar egyik főaxiomája látszik lenni, hogy csak egy allah van, s annak csupán egy hatalmas prófétája — tudniillik ő maga : Vicomte Lagueronniére. Ezen axiómának egyik bzonysága azon válasz, melyet az „Opin. Naivnak általunk is ismertetett czikkére vonatkozólag f. hó 16-i számában e czim alatt : „Csak egy politika lehetséges“ — ad. Az alkotmányos féle sophismákkal nem akarjuk megismertetni olvasóinkat — hisz ennek honn is bővében vagyunk — csupán azon szavaira szorutkózunk a „La Francéinak, melyben szakgatott mondatokban állítja fel a császársági politika katechismusát. Halljuk először is, hogy micsoda functiója van a „7 millió választottának.“ „A császár nem névleges , de valódi feje, a kormánynak. Hatalma nem fictió, de tény. Ő kezdeményez és szabadon választja minisztereit. A közvélemény csak felvilágosítja őt. A kamarák elősegéllik szándékait. Felette senki sem uralkodik. Csak egy politika lehetséges: a császár politikája. Mi azt mondjuk, hogy csak egy politika lehetséges, amelyet tudniillik a császár imigy fejezett ki, „a pápa az önházában.““ — A „Patrie“ írja, hogy a kormány sürgönyöket kapott Julien de le Gravierétől, a mexikói tengeri hajóraj parancsnokától. Ezen sürgönyök keltekor az admirál még nem tette magát összeköttetésbe az orisabai táborral. Az expeditionális hadtestre vonatkozó tudósítások a „Patrie“ szerint, minden politikai érdek nélküliek. OLASZORSZÁGBÓL a legújabb turini tudósítások f. hó 13 ról szólanak. A legteljesebb szélcsend uralkodik a politikai világban, de nem azon szélcsend, mely a vihart megszokta előzni, hanem mely követi. Még maguk a brigantik is mintha le akarnák tenni a fegyvert. Az ellenzéki lapok nagy tárgyerükében vannak vezérczikkeik számára. Siciliában Monte kormánybiztos, egyetértve Brignone katonai parancsnokkal, megtették a szükséges intézkedéseket a titkos társulatok merényeinek megszüntetésére. A lapok hihetőleg tárgyszűkében utaztatták Rattazzit közelebbről Svájcába. Egyszer a miniszterelnök a városon kívüli villájába ment ebédre — innen támadt a hír. A minisztérium átalakításával bevárják először, hogy Francziaországgal a dolog tisztába jöjött.