Pesti Napló, 1862. október (13. évfolyam, 3791-3817. szám)

1862-10-22 / 3809. szám

árpa néhány krajczárral olcsóbb lett; a kukori­cza 5—10 krral drágább. — Mai árak: búza 84 —85 fontos 4 ft 15—4 ft 20 kr, árpa 70—71 fontos 2 ft 25—2 ft 30 kr. Belényes, oct. 16-kán tartott csekély hetivásáron a tisztabuza mérője 3 ft 80 kr., a kétszeres 3 ft 20­ kr, a rozs 3 ft, tengeri és zab igen kevés volt; a marha ára és kelendősége nem javult. Debreczen, oct. 14-kén. Ma tartott heti­vásárunkon az életneműek és élelmi­szerek kö­zépárai következők voltak : 1 mérő tiszta búza 3 ft 80 kr, kétszeres 3 ft 20 kr, rozs 2 ft 25 kr, fir­pa 1 ft 85 kr, zab 1 ft 45 kr, kukoricza 2 ft 40 kr, köles 2 ft 15 kr, kása 6 ft, 1 font marha­hús 16 kr, 1 mázsa szalonna 36—40 ft. A háj­­nak ára szinte annyi. Sz. - Fehérvár, oct. 14. Búza 4 ft, két­szeres 3 ft 50 kr, rozs 2 ft 85 kr, árpa 2 ft 60 kr, zab 1 ft 55 kr, kukoricza 3 ft 35 kr. Veszprém, oct. 16. Búza 4 ft— 4 ft 10 kr, rozs 2 ft 50 kr, árpa 2 ft 10 kr, zab 1 ft 35 kr, kukoricza 4 ft—4 ft 15 kr. Vegyes tudósítások. — Z i 1 a h, oct. 8. (Széchenyi képe). Folyó hó 4-én nevezetes gyűlésünk volt. Gr. Széchenyi Ödön ur, néhai édes atyjának a nagy Széche­nyinek élet­hű, s az üdvözült halálakor annak íróasztalán talált arczképét, városunk jeles fia, magyar kanczelláriai iktató hivatali segédigaz­­gató Vajda András ur által — ki is a nagy becsű képet baját költségén, pompás aranyos keretbe foglaltaté, kaszinónknak ajándékozni s megkül­deni kegyeskedett. — Ezen igen becses ajándék a gyűlés színén bontatott ki úti burkaiból. — A remek s gyönyörű keret üvegtábláján átlátszó mestermű szent áhítattal telt lelkünk elé idézé­s amaz óriási lelket, melynek minden érzése, min­den gondolatja a hazáé, a drága honé volt; s mely a bölcseség világától áthatva tapinta az idő üterére, s ezek akadályok, a nagy lelkek tüzpróbái közt, országos dolgokat teremtő és alkotó, s záradékul magasztos eszméinek ne­mes áldozatául esett maga is. — A gondolatok s érzések árjától elnémítva állottunk darabig a szent ereklye körül, mire a csendet a becses ajándékra vonatkozó általános örömnyilvánitás váltá fel, következőleg pedig Vajda András ur­nak kaszinónkhoz, s kaszinónk elnökéhez külön külön irt levélben, azon óhaj is fejeztetik ki, hogy a becses kép minden zajos szertartás nél­kül, tiszteletteljes csendben tétessék helyére, mivel ez ajándéknak czélja nem tüntetés, ha­nem hazánk nagy és dicső fia emlékének hazafi nemes tettekre buzdító örökítése. Kaszinónk a nemes gr.­urnák eme szép ajándékában a fiúnak példányszerü apja, a honfinak a nagy hazafi s erény iránti tisztelet teljesítését, s igénytelen egy­letünknek magas figyelmére méltatását ismerve föl, bálanyilatkozatok közt élteté a néh­a nagy hazafi szent emlékét, élteté az adományozó nemes gróf urat, szívből óhajtva e méltóságána­k hosszas és néhai apja dicső pályájához méltó életpályát, — élteté végre Vajda András urat, városunk nemes buzgalmá bü fiát. — Ezek után inditványozás nyomán határoztatok : 1. Az adományozó méltóságos gr.­urnák, s a becses adományt földiszitő és lekü­ldö kedves városunkfiának külön külön föliratban fejeztes­sék ki legmélyebb hálás köszönetünk s keres­senek meg egyszersmind, hogy hálánk jeléül k­ö­mebb tiastalatbeli tansovvá válftflz.tatifiukfzt elfogadni szíveskedjenek. 2. Vajda András ur becses levele másolatban közöltessék a t. városi tanácscsal, a kaszinónk jegyzőkönyvébe szóról szóra iktassák be. 3. A nagybecsű ajándékozás hírlapok utján tétessék közzé.­ 4. Azon pénzmennyiség, a­mely a múlt év­ben, a nagy Széchenyi olajban festett életnagy­ságú képének megszerzésére aláírás útján gyű­­lt be, fordíttassék az ő szellemi munkáinak meg­szerzésére. E határozatok értelmében a kellő intézkedé­sek megtétettek. A határozat 4-ik pontjára nézve méltán kérd­heti valaki, hát a zilahi kaszinónak a nagy Szé­chenyi munkái nincsenek birtokában? Fájda­lommal kell bevallanunk, hogy könyvgyűjtemé­nyünk nincs. Az 1849-ki szerencsétlen év a ka­szinót s könyvtárát szétbomlássa, és az­óta mos­toha viszonyok miatt könyvgyűjteményhez nem juthatunk. Vajha a nagy Széchenyi munkái ala­pul szolgálnának egy szerzendő szép könyvgyűj­teménynek ! Ha azt állítanám, hogy bennünk köz­szellem nincs, rá­almazó lennék, de ha állítom, hogy több is lehetne, azt hiszem, nem sértem az igazságot, ha szinte az általános pénzhiány ügy­védül állítható is. Az írtakon kívül más kebli intézkedések is voltak szőnyegen. Éljen a haza, s ennek nagy fiai, és nagy fiá­nak szent emlékei ! (Korunk.) Tárna. A Magyar Tudományos Akadémia. A Folyó hó 20-kán tartott ülésében olvasta­tott Magyar László lev.­lag ily czimű érte­kezése : „A délafrikai Munda-évámba, Lungo éa Kapota tartomány­o­k általános földirati vázlata.“ Ez értekezést utazó hazánkfia a folyó év elején január 4-kén irt a déli Afrikában, s csak a nyári szünnapok alatt érkezett az akadémiához. Nagy érdekű közlemény már annál fogva, mivel akadémiánk nevezett tagja az első európai ember, ki az érintett tartományok belsejébe ha­tolt , tőle veszi először azok ismertetését az egyetemes földirat. Bike országban telepedvén le Magyar László, nyolcz éven által, szakadatlan utazása közben, keresztül kasul bejárta déli Afrika egy részét, a kereskedést űzvén népeivel, megismerkedett azoknak nyelveivel , szokásaival. „Végre — mind utazónk — a bihei népek pártos belhábo­­rúskodása közepett két ízben javaimban tetemes veszteséget szenvedvén, jónak véltem Bihe or­szágot legalább egy időre elhagyva, biztosabb tájakra vonulni, hol valamely tisztes üzérkedés­sel kipótolhatni reméltem veszteségeimet. Annál is inkább szükségesebb volt ez elvonulásom,mivel nem atyja, a volt bihei fejedelem meggyilkoltatá­sa után, a mellékágból eredt és helyébe választott mu­kinda pártos főnök, mint az elhunytnak ha­lálos ellene, nekem, a volt fejedelem rokonának, sem lehete jó barátom. 1857.. év f utóján ez ok­ból oda hagyva Bibét, a Banguellától délre több fokon keresztül elterülő sivatagokra forditom figyelmemet, hol az önként bőven tenyésző ur­­zella (lichen loccella), mely épen ez idő tájban lett az európai piaczokon keresett áruczikk, al­kalmas keresetmódul kínálkozott. Számra hat­­vanat meghaladó szolgáimmal tehát a I. Mártá­tok északi oldalán mélyen keletnek lenyúló Lu­cira öböl partján telepedtem meg, az urzella­­szedést megkezdendő. De bár itten körül épült házat és egyéb állandó telepet állítottam fel, ál­landóul mindazáltal itt nem lakozom, csak időn­­kint többször hónapok múlva térek be ide kevés időre, mert az urzella­szedés s a vele járó va­dász élet, cselédeimmel együtt, egyik helyről a másikra kényszerít szüntelen vándorolnom. Kö­­rülbelül n egy év előtt, messze a tartomány bense­­jében, az urzellán kivül még gazdagon tenyésző s goma-kopált szivárgó erdőségeket is fedezvén fel, magam is e tartomány bensejébe húzódtam, s igy jön alkalmam azt megvizsgálni s leírni.“ E tartomány, bár Munda­ évámbó,Lungo és Ka­pota három különböző nevezettel, minden termé­szeti vagy politikai felosztás nélkül, egy szakadat­lanul elterülő tartományt képez. Fekszik pedig a déli szél. 13—15° s a keleti hosz. 12—15°­ fokai közt. Északon a Kupáról és Hétala folyamok, ke­letről Guillongues, Entata és Chila tartományok, délre a Guenina vagy Isiraul folyam,mely a mossa­­medesi gyarmattól elválasztja, nyugatra az Atlan­ti tenger határozzák. Területe legalább 1300 ge­­ogr. □ mf., melynek általában vulcanicus alkotá- 80 földszine s a tengerpartok hosszában 7—8 ge­­ogra­mmnyi távolságra befele bazalt, gneisz, grá­nit, mész és ■ homokkő­s láva és egyéb eruptio Kassákból álló kopárhegyek emelkednek 1200 —1500 lábnyi magas gúla alakú csúcsaikkal, minden irányban áthasogatva többnyire igen mélyen fekvő s mind nyugatra húzódó patakok ágyaitól. Három egymástól távol álló hegységek emelkednek mindenek fölött a tartomány külön­böző részein, melyek nagy tömegű területeikkel a tartománynak nevet és hegyes jellemet adnak ; északon a Munda-evámba, 2500 lábnyi emelke­déssel a tenger színe fölött, mintegy 20 mmnyi távolságra attól sűrűn fedve magasztos erdőktől, hol a vizerektől nedvesített föld alkalmas a mive­­lésre; ettől délre a Lungó, kisebb területtel, de szintén sok vizérrel; délkeletre a Kapota, mely nem elszigetelten áll, mint a másik kettő, ha­nem az ohilai magas tartományt képező Sela hegylánczczal áll kapcsolatban. Számtalan kisebb nagyobb folyam húzódik keresztül kasul a tartományon, de valóban csak öz érdemli meg a folyó nevet. Ezekben sem egész éven által foly a víz, mely a száraz hónapokban az ágyakat fedő homok alatt szivárog a tenger­be, de az esős időszakokban földuzzad és nagy áradásokat okoz, minek következtében e folyók partjai hosszában és kivált torkolataik körül áradványi televény föld alkatú delták képződ­nek, örökzöld, buja és változatos vegetatióval. E dús és változó tenyészést az egyes folyamok partjain vonzó színekkel festi utazónk. A tartomány éghajlata igen forró, de a tenger közelében a rendesen naponkint beállani szo­kott délnyugati passat szelek mérséklik. A­hol e szelek finette hatása már nem érezhető, a nyári (october—april) hónapokban csaknem elvisel­­hetlen a hőség. A kopár sövényre függőlegesen eső égető nap, arról kétszeresen visszaverődve, még az árnyékban is 40—45 Reaum­ foknyi forróságot okoz. Kivált a köves alkatú magas­latoktól környezeti völgyekben pokolbeli hőség van. „Rémületes alakban mutatkozik — mind utazónk — ily alkalommal a láthatáron elterült vidék, mely az égető napsugarak által okozott kipárolgás következtében, homályos füstköd­be burkolva, a pyramidal alakban 400—600 lábnyira fölnyúló láva és más eruptiv szirtek sárga, veres vagy fehérlő színekkel a légben re­zegve, és különféle bizar alakban, mint rémké­pek tűnnek fel a szemnek, melyek közt a Munda évámbó, Lungo és Kapota hegyek tömegei ma­gasan kiálló sötét foltokként jól kiismerhetők, s biztos útijelül szolgálnak a sivatagban vándorló utasnak.“ A hegyhátakon természetesen mérsé­keltebb a jég. De különös figyelmet érdemel e tartomány climatológiájában az évenkint bizo­nyos időszakon, majd csaknem mindig bizonyos napon és órában dühös ord a módra beálló ke­leti szél, mely égető kénköves tulajdonságánál fogva a bennszülöttek közt fera andala (tüzes szél) név alatt ismeretes, s a­melynek be­állása nemcsak a szerves, de még a szervetlen életben is legott érezhető. „Rendesen — írja uta­zónk — május 15 ke, de elmúlhatlanul 20-káig éjfél utáni 3 óra tájban kezd ezen orkán betörni, mire a légmérséklet égetővé lesz, mint egy nagy Bütökemencze közelében. Dühében hova tovább növekedve, napkeltével már egészen dühös or­kánná lesz, kavicscsal kevert iszonyú porfelleg­­be burkolva a láthatárt, m­íg a délutáni naphajlat­tal mindinkább csillapodva, estefelé egészen szélcsenddé lesz, de a következő reggeli 3 óra tájban hasonló módra ismét felkerekedve, a leírt módon dühöng rendesen három egymásra követ­kező napon által, míg egészen megszűnve, az egész éven által többé nem tapasztalható. Fúvásában rövid időközökben ül meg új ro­hamokban tör elő, oly erővel, hogy a leg­erősebb állatot is képes leverni lábáról, óri­ási fákat csavar ki tövestől a földből. Kü­lönösen ártalmas egészségi tekintetben , általá­nos testi lankadtság, kemény főfájás s émelygés állanak be azonnal a testen, a bőr a fehéreknél zöldsárgára, a feketéknél hamvas fakószíntre változik, sok repedéssel, míg a szemekben véres foltok mutatkoznak. A házi állatok elrejtőzve igyekeznek kikerülni a kínzó elemet. A növé­nyi élet, a széltől illetve, azonnal elhal, a levelek fonnyadtan hullanak alá, a tavakból a vizek, mintegy varázslattal illetve, tűnnek el a nagy párolgás következtében. A leget betöltő finom fövény a leggondosabban elzárt ládákba is be­hatván, a bennök rejlő tárgyakba vegyül, s még a ládák deszkái is megrepedeznek stb. Az esőzés gyér a tengerpart hosszában, annál bővebb a tartomány bensőjében. A növényzet, az uralkodó forróság daczára is, gazdag , bár a szép gyümölcsök többnyire mérgesek. A fauna fölötte változatos, a leggazdagabb az afrikai tar­tományok közt. Bámulatra méltó bőségben te­­nyész ott az oroszlány, s dühös vérengzők. Lő­­dözéssel nem üthetni el; legbátrabb vadász szolgái közül tizenhat lett az oroszlánok ellen folytatott viadal áldozata, s utazónk maga is többször veszélyben forgott stb. A tartomány lakosai közt három külömböző nevű és szokású népet különböztet meg érteke­ző, s dicséri e néptörzsek jó szelíd jellemét. E néptörzsek leírása hosszabb lévén, hogysem e rövid czikkben közölhetnők, az Értesítőre uta­sítjuk olvasóinkat, a­hol a Magyar László érte­kezése meg fog jelenni. Ugyanez ülésben Horváth Czirill r. t. Schel­­ling philosophiája első időszakát ismerteté. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatalához a magyar irók segélyegyleti javá­ra következő adakozások küldet­tek be. Óladról Gerbovcháki Ernuszt Kelemen ur részéről 200 ft alapítványi tőkétől 1862. és 1863-ik évre járó kamat 20 ft. U­j-V­erbászról Uj-Verbászi ur kül­deménye 17 ft; ez öszlethez járultak : Víncze Károly kereskedő 5 ft, Uhliarik László gyógy­szerész 5 ft, Klein Ferencz postasegéd 1 ft, Gál N. gyógysz.-segéd 1 ft, Bekker J. evang. lel­kész 5 ft. Dri­ethomáról gróf Nitzky Filomena­­ nagysága a f. é. augusztus 20-án a trencsén­­megyei hévízi fürdőben a magyar írók segély­egyletének pénzalapja gyarapítására rendezett, sorsjátékkal egybekötött műkedvelői hangver­seny tiszta jövedelmét 1148 ft és 2 db ezüst tal­lér azon nyilatkozattal küldé be, miszerint a trencsén-, valamint a többi külmegyei nemes­­szivü honleányoknak legforróbb köszönetét nyil­vánítja, hogy becses kézimunkáikkal és egyéb adakozásaikkal az érintett sorsjátékot gazdagí­tani, s ekkép a kitűzött emberbaráti czélra köz­remunkálni szívesek valának. Különfélék. Pest, October 21 * A magyar földhitel­intézet alapítóinak névsorát a múlt hó 22 -én , folytatólag 25-én közöltük. Azóta több aláírás történt. Íme közöljük azokat, a­melyek a négyes bizottságnak eddig tudomására jutottak: Gróf Batthányi Lajos özvegye sz. gr. Zichy An­tonia 5000 ft, gr. Zichy Kamillo 10,000 ft, gr. Zichy Károly 5000 ft, özvegy Bezerédj Istvánná 5000 ft, Bozsák Gy­örgy 5000 ft, Draskóczy Gyula 5000 ft, gr. Károlyi István 30,000 ft, Kárász Benjámin 5000 ft, gr. Károlyi Ede 5000 ft, gr. Mikó Imre 5000 ft, Marich István Dávid 5000 ft, báró Orczy György 5000 ft, gr. Pálffy Nándor Li­pót 5000 ft, Rónay János 5000 ft, gr. Széchenyi Imre és Dénes 10,000 ft, gr. Serényi László 5000 ft, Sz­endrácsy Lajos 5000 ft, Tóth Lőrincz 5000 ft, Szitányi Ullmann Adolf 5000 ft, gr. Zay Lajos és Albert 5000 ft, gr. Forgách Alojzia öz­vegy báró Jeszenákné 5000 ft.­­ Az intézet bi­zottságánál eddig bejelentett aláírások öszlete, mint értesülve vagyunk, 1,421,000 ft. * Megszemléltük a magyar gazdasz­­szonyok egyesületének a köztel­ken rendezett kiállítását, s mielőtt a termekbe be­léptünk volna, meglepett bennünket a látogatók­nak nagy sokasága, mely tegnap oly mértékben tolongott a pénztár elé, hogy a bájos pénztárnok nő — egyik jutalmat nyert gazdasszony, miután a pénztárt naponként felváltva, igen dicséretremél­­tólag ők maguk kezelik — alig volt képes a sok jegyet kiosztogatni. Szolgáljon ez örvendetes rész­vét ösztönzésül a derék egylete­k minél buzgóbb tevékenységre ; különben még azon okból is ör­vendhetünk a közönség e szép részvétének, miután az egyesület alapszabályai szerint kiállításainak és versenyeinek jövedelme által a cseléd és gazd asszonyi képezdék, óvodák és bölcsődék gyámo­­littatnak, s kiképzést nyerni óhajtó szegénysorsú, jótehetségű­ leányok segélyeztetőek, gazdasszov­a kodári iparcsarnokok állíttatnak stb., és így jóté­kony czélok nyernek előmozdítást. A­mi­­magát a kiállítást illeti, mi különösen meg valónk lepetve az igen szép és tartós szövöm utr­ai vászon készletek, s a valóban művészi ízléssel és gonddal készült női kézimunkák szemlélete, úgy egyes gazdasszonyi konyha készletek által. Az egyes kitűnőbb tárgyak fölsorolását azonban ak­korra hagyjuk, midőn a jutalom kiosztás immár megtörténendett. A jutalmak a 13 kiállítandó tárgyszakok szerint úgy vannak felosztva, hogy minden egyes szakra három : t. i. egy p­é­n­z­­jutalom, s egy arany- és egy e­z­ü­s­t o­k­leveles jutalom tűzetik ki. A kiállítás tárgya minden, mi a gazdasszonyko­­dási iparhoz tartozhatik, különösen : 1) Női kézi munkák: varrások, himzések, min­den néven nevezendő műmunkák, azontúl ken­der, len, selyem, ezekből készült fonal, ezerna, szövetek, tekintettel ez utóbbiak mosására, s egyebek. 2.) A kert terményei nyersen és feldolgozva, név szerínt: a) Mindennemű gyümölcs üde állapotban, külö­nösen évszak szerint a szőlő , mindazok befőzés és párolás,szárítás és aszalás, czukorban jegeczez­­tetés és egyébbként feldolgozva, és eltarthatósá­guknál fogva a kereskedelmi forgalomra elké­szítve. d) Minden konyhakerti növény üde állapotban, és befőzés s párolás, eczetbe rakás és száritás, s egyébb alkalmas feldolgozás által, eltarthatón értékesítve. c) Vadon tenyésző tápnövények, különösen a gomba, üde állapotban és eltarthatón értékesítve. d) Virágok, a­mennyiben különösen a tárlat fel­díszítésére szolgálhatnak, cserepekben és bokré­tákban. 3) Eczetek, szörpök, szeszek, növénynedvek és egyéb házilag készített folyadékok. 4) Kenyerek, kalácsok, minden néven nevezhető gazdasági- és csemege sütemények, a mint azok vidékenkint divatoznak, mint: pereczek, kétszer sültek, pogácsák, lepények, bélesek és hasonlók. 5) Nyers tésztaneműek, mint tarhonya és egyéb házi készítmények. 6) Húsfélék eltarthatón feldolgozva, mint zsír, szalonna, sédar, kolbászok és hussajtok, ludmell, halak s­effélék. 7) Fris tej és annak feldolgozása túróban, vaj­ban, különféle sajtokban, hová a tarkó is sorol­­tatik. 8) Szappan, gyertya és házi készítményű kéz-, haj- és egyéb kenőcsök , keményítő s egye­bek. 9) Méz, csurgatott és lépekben, viasz sejtes­ben és feldolgozva. 10) Házi szárnyasok, úgymint tyúkok és gyöngy tyúkok, kacsák és ludak, galambok, pulykák és pávák. 11) Sertések. 12) A házi szárnyasok és sertések hizlalásának eredménye. 13) Gazdasszonykodási és házi iparhoz szük­séges eszközök és gépek, mint: mosógépek, mán­gorlók, vasallók, fonógépek, rokkák, motollák, ti­­lók és szövőszékek , köpülők , sütök , gyaluk és aprító készületek, tojásköltő szekrények és egyebek. Eddig elé­g jó kenyérért arany­érmet ítélt a bizottmány K­o­n­k­o­l­y­i Ferencznének, ara­nyos oklevelet Szilágyi Beretvás Rózá­nak, ezüstös oklevelet Rajkovic­s­nénak. A szeszfélékért (valószínűleg) első juta­lom­a T­u­r­i Daninéé, a második H­o­r­j­á­n Er­nőnéé. Eczetért arany érmet K­o­r­m­o­c­z­­k­i nyert, ezüst érmet Érzi Károly, H­o­r­t­á­n Ernőné arany oklevelet, Konkolyiné ezüst oklevelet. * A városi tanács múlt szombati ülésében a dunai rakpart kövezése dolgában végleges hatá­szat hozatott. Még az 1861 ben fe­nnállott bi­ró­ság elhatározá, hogy a Fel Dunasoron a Ganz féle háztelekkel szomszédos négy telek eladassék, s ezeknek árán a rakpart az Al Dunasoron a görög templomig tovább folytattassék; — most ezen végzés foganatosítása tehát elhatároztatott. A vá­roshatóság folyamodványt nyújtana be m. kir. helytartótanács elé nyilvános árverés tart határára, ama négy telket illetőleg, melyeknek eladása már különben 1856-ban engedélyeztetett az akkori helytartóság által. Mint a „P. Lt.“ értesül, a m. kir. helytartótanács az árverést bizonyosan meg­engedendi, s igy igen valószínű, hogy az nagyha­­mar meg is fog tartatni, s a rakpart kiépítése a tavasz folytán megkezdethetik, és vele fővárosunk új díszt nyerene. * A székesfehérvári ásatások költségeire a kö­vetkező újabb adakozások történtek. Hg Pálffy Antal 25 ft, Adony város ivén 19ft70 fr, Zsömböry Ede ur ivén Sz.-Fehérvárit 92 ft, nevezetesen Csapó József és F­e­k­e­t­e János urak 1—1 db arany, özv. R­o­s­t­y Zsigmondné, R­o­s­t­y István, Rosty Mária, R­o­s­t­y - Vi­gyázó Mária és N. N. 5—5 ft, D­e­t­r­i­c­h Zsigmond 4 ft, Zsömböry Ede, Ambró­­z­y­né a BBZ., Z­a­l­a­y Károly, Z­a­l­a­y Alajos, Kovács Pál, F­a­j­t­h János, L­i­t­s Gusztáv, Fray Lajos, Gebhardt Ignácz, F­á­y Vic­tor, Farkas Imre Enyingen, dr. Eltér, Szűcs Péter és M­á­n­y­a­y József 2—2 ft, •vUUCU i“~l H 138 OU Uv Kr J -L­a M­v . •----­Bz.-fehérvári kanonok ivén 63 ft 10 kr, nevezete­sen a verenczei közbirtokosság 40 ft, Masaié­­n­y­i Mór és mások 22 ft 10 kr, s Bauer Juli­anna 1 ft, S­z­á­s­z Ferencz építész ivén Sz. Fe­hérvárt 49 ft, nevezetesen Kolozsváry Sán­dor 6 ft, Wagner és Glancz vasúti mér­nökök, Molnár Antal és egy magát meg nem nevezett egyén 5—5 f,Rosznagel Antal és Vierzigmann György 3—3 ft, B­a­r­n­a­f­y Béla és Rudnyánszky Béla 2 ft 50 kr— 2 ft 50 kr. T­u r a s s­e­k nő, G­u b­a J­á­m és Kahn 2— 2 ft, s mások 1—1 ftjával. * A tegnap említett Csernák-féle esetre vonat­kozólag azóta kiderült, hogy e szerencsétlen csak­ugyan meggyilkoltatott. De köves­sük a birói vizsgálat folyamát idő­rend szerint. Si­került kideríteni, hogy a takarékpénztárból a teg­nap említett s S . . s Imre szabómester által ki­vett 1300 fton kívül még S . . nak neje is vett ki ugyanonnét Csernák nevére beírt 1500, és Cser­nák gyámfiai nevére szóló 600 ftot, p­s. hó 14 én, kedden. E tényre öt férje szólita fel, átadván neki a takarékpénztári könyvecskéket; a nő engedel­meskedett, s a pénzt férjének átadá. — Ezen köz­ben rendőrségi motozás tartatott egy S . . shoz igen közel álló szolgánál, s nála Csernák zseb­órája feltaláltatott. A szolga azonnal elfogatván, vallomásaiból jött világosságra Csernáknak S . . s által még mindig tagadott meggyilkoltatása. A szolga ugyanis kivalla, hogy őt S .. s a múlt szer­dán a budai hegyek közé hitta, hogy segítsen neki eltemetni egy a „Szép juhászné“ környékén fekvő hullát. Jutalmul kapta S . . ától Csornák említett zsebóráját, a­melyről ő azonban nem tudta, hogy a meggyilkolté vala. 8 . , s azt állitá, hogy Csernák párbajban lövetett meg, s felhivá a szolgát, hogy hallgasson ez esetről, miután a párbajvivás tiltott. Ez azonban nem temette el a holtat, visszajött,­­ de a mit látott, nem tett róla a hatóságnál jelen­tést. Mig ezen vallatás folyt, a zálogháznak — hova S . . snak, mint becsmesternek szabad bejá­rása volt — árnyékszékében egy két csövű pisz­toly találtatott, melynek állapota nem hagyott fenn arra nézve kétséget, hogy csak pár nap óta fetrenghet az illető helyen, a­hogy néhány nappal az előtt lőttek vele. Csernák hétfőn 13 dikán még Pesten volt, a déltájban a reáliskola előtt az ezen intézetet látogató gyámfiára várakozott. Ő te­hát csak hétfőn délután mehetett ki 8­­ ssal a „ Szép juhásznéhoz“, s ezen nap estefelé lövetett agyon. Tegnap délben a hatóság részéről bizott­ság küldetett a gyilkosság színhelyére a cgoly S .. ssal és az említett szó­gával együtt. Mint e bi­zottság egyik t. ez. t­ájától értesülünk, S.. s — ki különben ekkor már igen meg volt indulva és zavarodva — egyenesen oda vezette őket, hol a hulla feküdt, fákkal ritkán benőtt helyen a „Szép juhászné“ tól mintegy negyedórányira, hol az út a budakeszii erdőn át a rák­oshe­gyre vezet. A hulla arczczal feküdt a föld felé, gyémánt inggombjai a maguk helyén, felső kabátja fejére és arczára húzva. Feje hátulról három golyó által van átlyu­kasztva , homloka hihető az esés következtében kapott ütéstől — feldagadt, s meg vala sértve. Szájában aludt vér volt. S.. s a hullát megszem­lélvén, minden tétovázás nélkül bevallá, hogy ms a 67 éves Csernák hullája. S .. snak ekkor elő­mutatták a mondott árnyékszékben meglelt piszto­lyát, s ő beismerő, hogy ezen fegyverrel lőtte agyon Csernákot, midőn ez a hegyen lefelé, és ő utána haladott volna, — de azt állítja, hogy a pisztoly véletlenül sült el kezében. Közben pedig azért tarta a fegyvert, mert már sötétedni kezd­vén az idő­k féltek az erdőben. Azt is állítja, hogy Csernáknál is lett volna egy másik pisztoly , ennek azonban semmi nyoma A hulla az úttól mintegy 8 lépésnyire feküdt, azonban valószínű­­leg csak meggyilkoltatása után vitetett oda, a­mit az is bizonyít, hogy kalapja, botja, parókája tá­vol, s szétszórva hevertek tőle, a­mint hurczolta­­tásakor testéről lehullottak. Órája és kulcsai hiányoztak; azon föntebb említett körülmény azonban, hogy értékes gyémánt gombjait a hely­színén letéri, bizonyítja, miszerint a hullát . . . s gyilkossága óta senki sem háborgatta, s ki nem fosztá, talán nem is látta, kivéve az említett szol­gát. Csernák egyébiránt S . . seal baráti viszony­ban állott, s végrendeletében — melyet a hatóság felbontott — ez utóbbit 6000 fzig örökösévé is tévé , a hálátlan gonos lelkű S . , s hihetően ha­marább akarván ez örökséghez jutni : gyilkolá meg jó, öreg barátját, a­kit már a nyáron is két ízben kicsalogatott a fritt tájra, azon ürügy alatt, hogy ott igen olcsón lehetne megvenni egy buda­keszii erdőrésit ; az eladók persze, egyik ízben sem voltak ott. Valószínű, hogy a gyilkos tettet már ekkor véghez akart vinni a gyanútalan Cser­­nákon, azonban gonosz szándékában valamely köz­­bejött körülmény által akadályoztatott. A meggyil­kolt hullája ma vétetik törvényszéki bonczolás alá. E gyilkosság képezi jelenleg a fővárosban a be­szélgetés főtárgyát, s míg a szegény, öreg, gyanú­talan Csernákot mindenki sajnálja, az ádáz or­gy­ilk­osi tettől ellenben irtózattal fordulnak el. — A további fejleményről értesitendjük olvasóinkat. * Z o m b o r y Nép. János kalocsai lector --BBV^IVUUN­ e loogv D*vxh|j|i nvlinioáoa pOBpOKKt1! nevezte ki. —o. Ha jól tudjuk, a pest budai lánczhid vám­árszabályát annak idejében az országgyűlés szabta meg. A tisztelt társaság, nem érezve most az or­szággyűlést háta mögött, már másodikszor változ­tatott, persze nem a közönség előnyére a vám árszabályán. Az első változtatást a conv. értéknek osztrák értékre változása szükségessé tette, ez annyival is növelte törvénytelenül a híd jövedel­mét, hogy a legújabb változtatás bízvást elmarad­hatott volna. Ugyaneddig egy két lovas kocsi, akár négyen, akár hatan ültek rajta, fizetett 21 kraj­ezárt, mely díjt most csak akkor fizeti, ha négyen ülnek rajta, hat már 35 krajezárt, s így négyen felül egy személy 7 krajezárt fizet, ki két kraj­ezárt fizetne, ha gyalog menne által. Úgy hiszszük, a hídtársulatnak ily felemelésre nem volt joga, s egy valaha tartandó országgyűlésnek jogot ad a szerződés revisiójára. * A budapesti orvosegylet könyvtárának köze­lebbről dr. S t­e s s e 1­291 kötet könyvet aján­dékozott. * Tegnapelőtt délben a budai parton egy E­r­­langer nevű egykori öreg opticus bulláját vonták ki a Dunából. A szerencsétlen nyomora sorsa miatt maga gyilkolá meg magát, a vizbe­­ugrás előtt nyakára előbb még egy meglehetős nehéz követ kötvén, mely őt harmadnapig viz alatt tartá. * Figyelmeztetjük a fővárosi zenekedvelő kö­zönséget Ketten Henriknek a nemzeti színpa­don holnap, azaz, okt. 22-kén történendő első föl­léptére. Ketten Baján született, még csak 14 éves, és remek zongorajátékával fiatal kora daczára egészen elragadó Párist és más külföldi nagy­vá­rosok műértő közönségét, saját szerzeményű zene­műveit is dicsérik. Arczképét a „Szépművészeti Csarnok“ közelebbről kiadó. Holnapi hangverse­nyén a következő zeneműveket adandja elő a fia­tal művész : 1) Concert Beethoven, zene­karral ; 2) Das Mendelsohn­tól A-durban; 3) Them­aváltoz­atok H­ä­n­d­e­r­től ; 4) Saltarella A­s­c­a­n­tól; 5) Andante és Schherzo L­i 11 o­­­f­­tól, (a 4 ik szerzemény). 6) Vízesés : az, előadó művész saját szerzeménye. 7) Rhapsodise hon­­groise, Liszttől­’.Dreher ismeretes bécsi sörgyárnak a kőbányai Perlmutterféle sörházat állítólag 650,000 ftért meg­vette. Azonkívül ugyanő több telket is vásárolt össze a Kőbányán. Dreher úr schwehfe­­i nagyszerű sörgyárát egy angol társaságnak ugyancsak mos­tanában eladva­ i, nagyban vitt üzletét ezentúl úgy látszik Pesten szándékszik gyakorolni a sör­ivók örömére. * N­a­g­y ■ Szebenből Írják f. hó ,16-ká­­ról: Ma éjjel 2 óra 20 perczkor meglehetős földren­gést észleltünk. Két lökés következett egymásután, keletről nyugat felé tartó irányban. Még a nagyobb szobabútorok is meginogtak , a toronyör állítása szerint az evang. főtemplom tornya — melyben az ör állt — oly félelmetesen ingott, hogy a falá­hoz függesztett lámpa egy első perczig lobbálozott jobbra balra. Egyébiránt a földrengést megelőzött napon nagy vihar volt, s a földindulást a légsúly­­mérő higanyának gyors leszállása előre jelenté. * Szemerei Fekete Fülöp zirczi áldor és ta­nár ur a nemzeti muzeum számára Egerből ismé­telve becses régiségeket küldött. Ezek : 2 db pisztoly az egri várból ; egy karabély az érsek­­újvári, ma már nem is létező várból ; egy ritka szép gyöngyházrakott tábori tü­köt, mely egy Ka­ran Sebesnél elesett basa tulajdona volt; továbbá egy elefántcsonttal kirakott ezüstveretű hadi tül­köt az egri várból. * A jövő évi ujonczilletőség legfelsőbb helyen már meghatároztatok ; 85.000 főnyi az, mint a folyó évi. Kik hozzátartozóikat a katonakötele­zettség alól fölmentetni kívánják, még a felmenté­si bizottmányok összeülései előtt tegyék meg az illető lépéseket. * Horváth Mihály, tudós történetírónk Florenczben egy régiségtárban Mátyás királynak egy eredeti arczképét fölfedezte, s akadémiánk­nak megküldé. Bővebben szólandunk róla. * Békésmegyéből gyászhírt jelentenek. Kőrös­­tarcsai ref. le­lkész, nagytiszt. Szabó Mihály ur — Szabó Károly jeles történészünk édes atyja — meghalt. Hetvenkét éves volt, a negy­venkét évig lelkipásztorkodott, tizenhárom évet egyszersmind egyházmegyei tanácsbirói tisztben töltvén el. Oct. 13 án esti hat órakor történt ha­lála az egész környéket megszomoritá. Temetése 16 án d lelőtt 10 órakor általános részvét közt ment véghez. Nagy sokaság jelent meg, lelkészek, tanítók s a ref. egyház sok buzgó hive. Jelen volt a békési dalárda ib. A háznál tiszt. Csinki Ben­jamin ur mondott imát, a templomban Hajnal Ábel esperes prédikált; tiszt. Csák János emlékbeszé­det tarta, s a sírnál nt. Túri Dániel imádkozott. Béke legyen a buzgó lelkipásztor, igaz biró, tiszta jellemü s ritka becsületességü férfi sírja fölött . * Az „O­r­s­z­á­g“ jelenti, hogy volt kiadói Engel és Mandello megbukása után a laptulajdo­nos P­o­m­p­é­r­y János maga vette át e lap ki­adását. * Gr. H­a­ff­e­r Sándor, mint a biharmegyei gal a. c&tru­d­­ac­gienss elnöke, a Közgyűlés által megválasztott választmányi tagokat előleges ta­­nácskormányra hivja meg oct. 26 ra a nagyváradi casinó teremébe. * „Pontzen és fiai“ megbukott helybeli nagykereskedői czégnek is megengedtetek boltját az áruk végeladása végett megnyithatni. ’“Oswald Antal nürinbergai s diszmókeres­­kedése a csődtömeg javára hatósági engedély foly­tán megnyittatott a a csődtömeggondnok Fuchs Rudolf úr főfelügyelete alatt végeladás rendeztetik, gyári és állítólag még alantabb árakon is. * A „Magyar izraelita“ czimü hetilap tegnapi számát a rendőrség lefoglalta. “Deutsch Armin pesti szabómester „Decsé­­nyire“, s Ziger Antal szabolcsmegyei tör­vényszéki ülnök „Eszéki“-re változtatták legfel­sőbb engedély folytán vezetékneveiket. * A múlt hetekben Kis-Béren a császári ménes­hez tartozó épületekben néhányszor tűz ütött ki. A többek közt a pulai pusztán elégett egy istálló, melyben 13 s köztük néhány igen értékes anya­­kancza lett a pusztító elemnek áldozata, sok meg­sebesült, s a többiek szétszaladván, csak hosszas keresés után lehetett őket a vidéken összeszedni. ’“Szőrege­n, Szeged mellett, a napokban 6 fegyveres rabló jelent meg a bonn nem lévő plébá­nos lakónál ; a cselédséget összekötözték, majd a nép összefutván, s lárma lövéseket tevén, a rablók odább álltak . 16 szemben jövő kocsit megállí­tottak az országúton, gazdáik közül többeket kira­boltak, s a védelmükre sietett egyetlen pandúrt

Next