Pesti Napló, 1862. november (13. évfolyam, 3818-3842. szám)
1862-11-22 / 3835. szám
„Zöldfa“ vendéglő nagy termében, mélt. Batthyányi Lajos gróf ur elnöklete alatt. A gyűlésre számosan jelentek meg a tagok közül s az elnöklő gróf ur lelkes beszéddel nyitá meg a gyűlést, mindnyájunk fájdalmára jelentvén ki tek. Oszterhueber József urnak az elnökségről való leköszönését; ezt követőlegos Deák Ferencz ur tiszteletbeli taggá nevezése harsogó éljenek közt. A szakosztályok felolvasták működésöket. A jövő közgyűlés Csáktornyára határoztatott, az állat és gazdászati gépek kiállítása pedig Keszthelyre. A jelenvolt tagok nagyobb része N.-Kanizsára óhajtotta volna inkább a kiállítást, de mivel a helybeli városi tanács- és uradalmi tisztségből I. Hegedűs József ügyvéd ur kivételével senki sem volt jelen s a nemes testületnek e részben semmi ajánlat sem létetett, a kiállításból eredő előny és haszontól városunk elesett. (Z. S. K.) * A helybeli szegények javára a városi színházban tegnapelőtt rendezett előadás 750 ftot jövedelmezett ; ebből még nincsenek levonva a költségek, de a melyek az „U. N.“ szerint jelentéktelenek. * Maczonka heves megyei helységben Bárock Gábor nevű zsidót választottak meg bírónak. * Budán a vasúti építkezések következtében új utczát nyitottak, neve : „Vasúti utcza“ , tehát nem csak léterét, de nevét is a vasútnak köszönheti. * Az „U. N.“ értesülése szerint Jókai Mór „Hon“ czímű politikai lap kiadására nyert engedélyt. * A budai népszínház részére Széchenyi Ödön gr., bizottmányi elnökhöz, következő adakozások érkeztek Eperjesről: Bessenyei Kertes József ügyvéd úr gyűjtő ívén : Klasky Márton 1 ft, Schmidt Endre tanár 1 ft, Boldizsár Lilla 1 ft, Krajzell Aurél 1 ft, Kardos Tivadar 4 ft, Balog Gyula 1 ft, idősb Tahy Nándor 1 ft, Valaski Lajos 1 ft, Bortniczky Placzid 2 ft, Kosch Lajos 1 ft, Major György 1 ft, Horner József kereskedő 1 ft, eperjesi takarékpénztár 25 ft, Irányi István 1 ft, névtelenek 4 ft 50 kr, kisebb összegekben 4 ft 20 kr. Egerből. Reményik Ferencz gyűjtő ivén : Gácsy József 1 ft, Reményik Imre 2 ft, Grünbaum 1 ft, Schwarz István 1 ft, Mosóczy Jánosné 2 ft, Makay Ágoston 1 ft, Mészáros Istvánná 1 ft, Fáy Menyhértné 1 ft, kisebb összegekben 3 ft, Fülöp József úr 5 ft. * A kecskeméti műkedvelő társulat a 6 előadásából begyűlt 456 ft 70 krnyi összes tiszta jövedelmet a nemzeti színház, a budai népszínház, az irói segélyegylet, a kecskeméti ev. egyház és a szintén ottani kaszinó könyvtára között osztá föl. * Beke Kálmán udv. tanácsos megbízási hivatalos körútjából már tegnapelőtt visszaérkezett Bécsbe. * B. Sina , görög kir. követ, kinek betegsége igen jelentékeny volt, már jobban van. Leányának hg Ypsilantival egybekelése a napokban fog megtartatni, miután a fiatal házaspár azonnal Párisba utazik. A hg itt akarja nyilvánosságra hozatni feleletét Kalergis görög követ azon levelére, mely trónjelöltsége ellen szól. *Dézsen reáliskolát építenek. Ugyanott a szőlőházak egyike meggyűlt, s az égő zsarátnok leomlása két embert égetett meg. Az egyik már meghalt, s a másiknak is kevés remény van életéhez. * Tolnai gr. Festetits Tasiló vezérőrnagy a lombard-velenczei királyságban állomásozó cs. hadseregnél lovassági osztályparancsnokká neveztetett ki. * Azon a Széchenyi-család czimerével ellátott ívek, melyek a mostani Széchenyi-album emléklapjaiul vannak szánva, nem a múzeumi portásnál, de a múzeumi könyvtári szolgánál kaphatók. Egy egy ily iv ára 5 kr. ’’‘Jeszenszky József szélesebb körökben ismert baranyamegyei birtokos f. hó 14-kén éjjel rögtöni szélhűdés következtében véletlenül kimúlt. Előtte való nap még vadászott, ób ejtve jó izüet vacsoráit. Reggelre halva találtatott ágyában. * Az aradi takarékpénztár új évtől kezdve az árva bíróságok, egyházak, csődtömegek és jótékony intézetek beadott tőkeitől 6-os kamatot fizetene. * Tolna megyében Hőgyészen f. hó 17 -én egy szegény izraelitának három gyermeke elégett. Gyufával játszva gyújtották magukra a szobát, amelybe anyjuk által magukra hagyatva bezárattak. * Pest városában szakértő férfiakból városi bizottmány alakult, mely a legsürgetősebb középítkezéseket jelölendi ki a tanácsnak, s az építési költségek miképen való megszerzésére a legczélszerűbbnek látszó módok iránt teend előterjesztéseket. — A pestbudai hangászegyleti zenede részére következő ajándékok folytak be, u. m. A szavalati könyvtárba: Vaisz Sándor, a szavalat tanszaki növendéktől: a) Vachott Sándor : Báthory Erzsébet, költői beszély. b) Kölcsey Ferencz munkái, Szemere Pál kiadása 1-ső kötet c) Erdélyi János : Szabad hangok. d) Shakespeare: Coriolán. Forditá Petöfy Sándor. e) Ormody Bertalan : Magyar Romanzero. Thaly Kálmán úrtól az általa szerzett „Székely kürt“ czimü költeménykötete. A pénztárba: Zadix Herman ur 6 forintot és 30 krt adományozott. Mely ajándékokért a zenedei választmány forró köszönetét nyilvánosan kijelenti. Közli Ritter Sándor egyleti titkár. * A mintegy hat évvel ezelőtt Turkeviben meggyilkolt Boros Pál nagy-kunsági csendbiztos gyilkosai most fedeztettek föl ; ezeknek egyike a meggyilkolt saját leánya volt. Két orv.gyilkostársával együtt pallos általi halálra ítéltetett. A negyedik bűntárs még nem fogatott el. ♦Freistädtlerur, a kaposvári irodalom bérlője, 50,000 téglát ajándékozott a kaposvári gymnasium épületére. Ugyanez épületre adott Zichy Antal 200 ftot úrbéri kárpótlási kötelezvényekben, s dr. Kozma József 100 ftot, Tevey Elek pedig az alaptőkéhez 160 ftot. * Zalában Szent Péteren három nő földet ásott, azonban a part leszakadván, mind a hármat odanyomta. * A „Zala-somogyi Közlöny“ írja : Múlt vasárnap éjféltájban az utczán (Nagy Kanizsán) egy ittas adószedő dijnok katonaörökre akadt, kik szintén ittas állapotban voltak. Összekoczczanván velők, nehány szuronydöféssel földre terittetett. A sebesült valaha őrmester volt, s a katonai kórházba vitetett, hol f. hó 1- én meghalt. — Ugyane lapban olvassuk : Muraközben három csendőrlaktanyát állítottak fel, u. m. Csáktornyán, Kotoriban és Mura-Szerdahelyen. A legénység egy része dupla fegyvert kap, s a Zalában és Somogyban levő rendőrök számára mintegy 201 revolvert várnak. * Egy névtelen 5 db aranyat tett le a „P. H.“ szerkesztőségénél,mint pályadijat Vörösmarty „Isten me gita, királyok istene“ kezdetű hymnusára készítendő zenére. * A helyi gőzösök járatai, az idő zordonabbá válván, f. hó 24 kén megszüntettetnek. * A harapódzó bujafenyv terjedésének akadályozása tekintetéből, irja a „Kor.“, oct. 1- ról kelt legfelsőbb leirat megrendeli az erdélyi fels. kir. főkormányszéknek, hogy gátló eszközökről és módokról gondoskodjék. A k. főkormányszék ennek folytán előintézkedésül véleményadásra szólítja a törvényhatóságokat, hogy illető területükön mily kiterjedésben és alakban s a lakosok mely osztályánál fordul elő gyakrabban e betegség s mi módon lenne annak harapódzása gátolandó. Az idevonatkozó tudósitványok f. évi dec. 15-ig felterjesztendők. * A megrabolt győri aranyműves ékszerei már többnyire kézrekerültek Komáromban egy orrgazdánál, aki elfaradás közé rette volt el őket. A tettes is kézre került. * Egy impertinens tolvaj a városerdei tóról a legszebbik hattyút ellopta. * Losonczon a „népkör“ felsőbb rendelet által betiltatott. * Debreczenben is gázvilágitást terveznek. * Varsóban beszélik, hogy egy orosz nyugalmazott tábornok magános szállására beállított négy fiatal ember, kettő az előszobában maradt, kettő pedig bement a tábornokhoz,s ezer ezüst rubelt kértek tőle „hazafias czélokra“. E kérésüket felvont revolverekkel támogatták. „Adok, mert önök kényszerítenek, volt a válasz s a tábornok fizetett. — A fiatal emberek nyugtázták, s megköszönték az adományt és maguk után becsukva az ajtókat, eltávoztak. — Még eddig minden kutatás eredménytelen. * Mikép tudható meg, ha van e a borban viz ? Egy szalma-, nád-, vagy száraz fűszálat, vagy pedig lehántott vesszőt finom faolajba mártva, azonnal a kikémlendő borba kell dugni; ha a borból kihúzott szálon vagy vesszőn gyöngyök, vagyis cseppek mutatkoznak, biztos jel, hogy a bor vizezve van. Ha ellenben a szál simán marad, vagyis vízcseppektől ment, a bor nincs szaporítva. A mutatkozó vizgyöngyökről egyszersmind a vizrészek mennyiségére következtethetni. Pesti vendéglőinkben elég alkalom kínálkozik e kísérletre. — Telegráfi tudósítás a bécsi börzéről nov 21.5% metaliques 71.33. Nemzeti kölcsön 82.95. Bankrészvény 791. — Hitelintézet 221.20. Ezüst 121.25 — Londoni váltók 122. —" Arany 5.82. NEMZETI SZÍNHÁZ. Nov. 22-re van kitűzve: „Borgia Lucretia.“ Opera 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Nov. 22-re van kitűzve: „Don Juan.“ Nagy opera 2 felv. — „Historicus", ki már egy ízben tiltakozott a „Times“-ben a Dél elismerése ellen, ma a beavatkozás szó jelentőségét magyarázza, és Belgium s Görögország példáiból mutogatja, hogy a nevezett országok ügyébe való avatkozást, mely ma oly idilli fényben mutatkozik, nem volt egyébb, mint igen hoszadalmas diplomatiai-katonai küzdelem, mely sok vérbe, pénzbe, fáradságba került, s hajszálon függött mindig a hatalmasságok közti háború. És mi az a belga és görög viszály ahoz az iszonyú orkánhoz képest,mely jelenleg Amerikában dühöng ? A beavatkozás, mond Historicus, néha szükséges lehet, de ne csaljuk meg magunkat, a beavatkozás soha se volt és soha se is lesz rövid, egyszerű és békés foglalkozás. Amerikába beavatkozni, s a rabszolga ügyet nyílt kérdésnek hagyni, annyi mintha semmit, sőt a semminél is roszabbat tennénk. Azon pillanaton kezdve, midőn az amerikai zavarok kiegyenlítését elvállaljuk, a dolgoknak közbenjárásunkból eredő állásáért és a rabszolgaságnak valószínű fennállásáért felelősek leszünk. És Angliának nincsenek-e érdekei Canadában, s Francziaországnak tervei Mexicóban? A nagy hatalmasságok még akkor is ha a Dél és Éjszak engedelmesen alájuk vetnék magukat, nem hogy egy évig vagy tán egy hónapig, de még egy napig se lehetnének egy véleményen az amerikai állam újra szervezésének elvei felett. Csak a semleges állás biztos, minden más vészteljes. Minket felszólítanak — a franczia sürgönyben — hogy menjünk, nem tudjuk hová, és hogy tegyünk — nem tudjuk mit. — A „Times“ az új-yorki democraták választási győzelmének nem örvend annyira, mint vártuk. A győzelem nagy, mond a „Times“, de nem kell túlbecsülni, mert csak egy tiltakozó kisebbséget teremt. Míg az elnöknek 4 hivatali éve tart, oly korlátlanul uralkodik, mint egy császár, s a congressus se tehet egyebet, csak fenyegethet és akadályozhat. — A londoni görögök szerencse kivánó adresse, melyet az ideiglenes kormányhoz intéztek, ma megjelent több londoni lapban, és semmi sincs benne a nagy eszmékből, melyektől úgy irtózik Russellord Montenegrót illető sürgönyében , egyszerűen megelégesznek azzal, hogy az anyaországnak alkotmányos monarchiát s szilárd pénzügyi gazdálkodást kívánnak. Tegnapelőtt volt valódilag a leges legutolsó napja a kiállításnak. Az utolsó két hét alatt a látogatók száma 90,000 re rúgott. És így kinyitás óta a látogatók összes száma 6,207,450, vagyis 177,000 tel több, mint 1851-ben. Politikai események: ANGOLORSZÁG, London, nov. 17. A heti lapok, milyenek a „Spectator“, „Saturday Review“, „Economist“ és „London Review“ megegyeznek abban , hogy Napoleon császár javaslatának elfogadása igen veszedelmes vállalat lett volna, és hogy Russel lord sürgönye tökélletesen igazolt, ámbár némelyek óhajtották volna, hogy kifejezései határozottabbak, s érvei őszintébbek legyenek. Sokan úgy gondolkoznak, mint az „Observer“, hogy Napóleon császár a hatalmasságokat arra hívta meg, hogy segítsenek neki a zavarosban halászni. Az „Observer“ ezzel ugyanazt a bizalmatlanságot fejezi ki, melyet a „Daily News“, midőn a „kifürkészhetetlen kényurakról“ beszél, kikkel nem tanácsos egy tálból enni cseresnyét. A toryk a „Press“ és „Heraldban“ e szerint egészen magukra állanak. A „Herald“ ma ismét eszeveszetten mocskolódik, s Russellordot teszi felelőssé az amerikai háború iszonyaiért és a lancashirei éhségért, de, amint a „Post“ nagyon helyesen jegyzi meg, a toryk között is kell oly értelmes embereknek lenni, kikben e kufárnói nyelv undort ébreszt. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ f. hó 18-tól egész terjedelemben közli Drouyn de Lhuysnek a turini francia képviselőhöz intézett jegyzéket, amelyet a „France“ mintegy két hete már nagy kivonatban, s a „Köln, Zeitung“ néhány nappal ezelőtt egész terjedelemben közölt. Mi is több rendben közölvén e nevezetes okmányt, most alig marad egyéb hátra, mint a franczia lapok kommentálásait figyelemmel kisérni. A „Patrie“, miután az egész jegyzéket fővonalaiban ismételte, azon meggyőződését fejezi ki, hogy „ha Thouvenelnek máj. 30-ról kelt sürgönyét összehasonlítjuk Drouyn de Lhuysnek oct. 26-ról kelt jegyzékével, azt látjuk, hogy Francziaország Róma és Turin irányában ugyanazon álláspontot foglal el, vagyis felfüggeszti kibékítési kísérleteit, s egyelőre minden újabb lépést illustriusnak s haszonalannak nyilatkoztat ki.“ A „France“ mindenekelőtt constatálja, hogy az ő közleményei, a franczia külügyminiszter jegyzékét illetőleg, hitelesek voltak, s a jelen alkalommal „csak dicsérheti azoknak közzétételét a „Moniteur“ által.“ Ezen közzététel időszerűbb alig lehetett volna, mondja a „France“. Először is megszüntet minden bizonytalanságot azon tény jellemes hordereje felett, melylyel a külügyminiszter hivatalba lépését jelezte, más oldalról, épen egy időben esvén a turini kamarák megnyitásával, elejét veszi azon téves magyarázatoknak, amelyek által a közvélemény félrevezetését próbálták volna meg oly tekintetben, amelyben már eddig is sok félreértés állott elő. A félreértéseket most már lehetetleneknek tartjuk. Az olaszországi franczia politika igaz világába van visszahelyezve; vagy körvonalai oly tisztán domborodnak ki, hogy itt minden kétely s ürügy lehetetlenné válik; a gyalázott múlt egész súlyával igazolja a jelen nyilatkozatait; az 1849-ki hadjárat, a villafrankai békét diktáló eszme, a mi állásunk, mely ez időtől fogva teljesen kivált a turini politikával való solidaritásból, az ezen politikát egymásután érő meghazudtolások , az olasz királyság elismeréséhez fűződő fenntartások, szóval Francziarszág hagyományos kötelességei, permanens érdekei, politikájának mostani exigentiái elő vannak sorolva, és egy hatalmas és világos tömböt képeznek, mely zárköve a bebizonyításnak. Igaz tehát, amint azt már mondottuk, hogy diplomatánk minden törekvése, mely eddig Róma felé irányult,most Turinnak vette útját. A franczia politikának ezen újabb iránya tisztán kiválik Drouyn de Lhuys jegyzékéből, anélkül, hogy megváltoztatná a császári kormány kibékítési célzatait. Ezen változás kiindulási pontja D uran do jegyzéke volt. A turini kabinet,Drouyn de Lhuys helyes kifejezése szerint, sajátjának fogadván Garibaldi tábornok programmját, a franczia kormánynyal szemben épen olyan állást foglalt el, mint a római udvar, s saját részéről szintén lehetetlenné tett minden egyezkedést. A császári kormány, mondja a „France“, a Drouyn de Lhuys jegyzékéből tett egy pár idézet után a Durandó tábornok által elfogadott programmnak nemcsak alaki, de lényegben való defavoyálását kívánja a turini kormánytól, a római ügyet érdeklő alkudozások mindaddig függőben maradnak, míg a turini kormány egyelőre le nem mond Róma birtokára formált jogigényeiről,s még el nem határozta magát, megvalósítani e szavakat: „A pápa úr a maga házában.“ Az „Opin. Nat.“ szintén közli és végig olvasta ezen okmányt, annyi türelemmel,amennyire csak képes. Drouyn de Lhuys ifjúi bizalommal várja és reméli még mindig a világi hatalom kibékülését Olaszország egységével. íme, csaknem tizennégy éve, hogy mindig e nótát halljuk. Mind hiába vette magának Antonelli a múlt január és ismét május hóban azon fáradságot,hogy megmagyarázza a franczia és római követnek, hogy miért lehetetlenség a kiegyezkedés, hiába mutatott Durando más szempontból ugyanezen nehézségekre. Drouyn de Lhuys épen mint Horatius igaza, ugyanazon reménynyel s őszinteséggel veszi elő és fejtegeti a kiegyeztetés régi themáját, mint azt az első nap tették. A franczia politika, mely Rómában ép oly kevéssé tetszik, mint Turinban, láthatólag zátonyon akadt. Más időkben megpróbálták volna, hogyan meneküljenek ettől; ma már igen jól érzik ott magukat, kezdenek megtelepedni, mintha ott akarnának maradni. Mit mondjunk mi ehhez ? Semmit. Olyan politikáról, mely semmit sem akar tenni, mely az ellenmondást theóriává emeli, s a lehetetlenségből rendszert csinál, nem lehet mit mondani. Midőn mindenáron fenn akarja tartani a világi hatalmat, az egész szabadelvű pártot elrettenti , idegeníti magától; midőn pedig Olaszországot ismerte el, a klerikális párttal szakított. — Guéroult úr azon biztatással végzi, hogy ilyen határozattal szemben nincs más mit tenni, mint várni. „A föld nem szűnik meg forogni, a világ nem áll meg, csupán hol az emberi előrelátás hibát követ el, a gondviselés lép majd közbe, s az események határoznak.“ — Az „Opin. Nat.“ írja egy londoni tudósítás alapján, hogy az angol kormány visszautasította volna Alfred angol herceg görögországi trónjelöltségét, s most igen hajlandónak mutatkoznék a bajor Luitpold herczeget pártolni. Az „Opin. Nat.“ megjegyzi, hogy ezen tudósítás épen nem vág össze a görögországi tudósításokkal , amelyek szerint angol pénzzel mind Görögországban, mind a roniai szigeteken demonstrátiók idéztetnek elő Alfred mellett. Az „Opin. Nat.“ feljogosítva hiszi magát kimondani, hogy Anglia két politikát űz egyszerre a görög ügyben, csakhogy czélját érje. Ha ugyanis a görögök Alfred herczeg mellett nyilatkoznának , Anglia nem vonakodnék a roniai szigetek annectálásába az anyaországhoz beleegyezni. A hétszigetes köztársaság követeket küldene a hellén nemzeti gyűlésbe, s új alkotmányt kapna, mely autonómiáját teljesen biztosítaná. Ezen szigetek azért Nagy-Brittannia védnöksége alatt maradnának.— Az „OpiD. Nat.“ az angol herczeg elválasztásában a keleti statu quo permanentiáját, s a haldokló Törökország gyözedelmét látja. Távirati Jelentések. — Kassel, nov. 19. A Sternberg féle minisztérium ma délután elbocsáttatott. Az uj minisztérium alakításáról még csak hírek beszélnek. Várják, hogy holnap el fog napoltatni a rendi gyűlés. — Kassel, nov. 20. Az országgyűlési bizottmány kérvényezése folytán ma rendkívüli rendi ülés volt, amelyen a rendek Schüler országgyülési biztos által a választó fejedelem megbizásából bizonytalan időre elnapoltatok. — Turin, nov. 20. A „Discussione“ szerint tervben van a régi majoritás s a balközép tagjait egy gyűlésre egybehozni, hogy kísérlet tétessék a kiengesztelésre. — U-Y o rk , nov. 8. M’Clellan előnyomulóban van; semmit nem tudni a confoederáltak hadseregének állásáról s mozdulatairól. A szövetségi csapatok Warrentont és Manassast minden hozzáférhető helyen megszállva tartják. A „Richmond-Whig“ mondja , az összeírási decretum, mely a besorozásra a 18-ik évtől a 45 ig terjedő kort állapítja meg, Délen népszerűtlen, sőt gyűlölt. Illinoisban a választásoknál a democratáké lett a győzelem. Konstantinápoly, nov. 15. A pénzügyminisztériumban nagy sikkasztásoknak jöttek nyomára. A porta megparancsolta, hogy a Zetavölgyben az erődített hadiállomások elkészítését siettessék. A szultán hogy létéről terjesztett hamis hírek miatt mintegy 70 egyén fogatott be. Az állítólag orosz részről bátorított montenegróiaknak az egyes pontok megerősítése ellenszegülése miatt egy hadosztály parancsot kapott Montenegróban maradni. Az itteni görög követség első dragománja, Otto királylyal való levelezés miatt, elbocsáttatott. A szultán mind a négy kamarását elbocsátotta, s helyüket hadsegédeivel pótolta. Hírlik, hogy a montenegrói fejedelem a tavaszra Konstantinápolyba szándékozik menni, aztán Darinka özvegy fejedelemnével Jeruzsálembe zarándokolni. A szultán Alib Kramil basáknak egy-egy millió piasztert ajándékozott. A bagdad bassarahi távirdavonal befejezésére mérnökök küldettek ki. A beyrut-diarbekiri vonal legközelebb meg fog nyittatni. Esti poeta. Pest, nov. 21. — Varsóból Írják nov. 17-től a „Botschafter“- nek . Nemcsak itt a fővárosban ért a közhangulat a forrongás aggasztó pontjáig, hanem minden tudósítás, melyet a kormányzóság vidékről kap, azt bizonyítja, hogy egy általános felkelés kitörése igen közel áll. Felkner meggyilkoltatásának esete nem áll elszigetelten. Csaknem minden éjjel rendőrségi biztosok és katonatisztek esnek a népdüh áldozatául , de holttesteik többnyire eltűnnek a Visztulában. Köztudomású dolog, hogy összeesküvés létezik, mely kiágazik orosz Lengyelországba és Posenbe is. A kormány érzi a vihar rekkenőségét, mely minden oldalról fenyegeti, erélye fogytán van. Konstantin nagyherczeg meghiúsulva látja minden tervét, s már viszszahivatását kérte. Sok tekintélyes ember hagyja ide a fővárost, habár, úgy látszik, az összeesküvők terve nem az, hogy Varsóban törjön ki először a forradalom. — Az „Ind. beige“ párisi levelei írják f. hó 18-ról, hogy oda egy távirat érkezett, amely szerint Rattazzi megbukott, s helyére Ricasoli lépett volna a kamarai balpárt segítségével. — Az „Ind.beige“ párisi tudósításai szerint Párisban mintegy negyven egyént fogtak volna be oly kevésbé vagy inkább komoly körülmények folytán, melyek bizonyos complett hírekre adtak alkalmat. — Latour d’Auvergne, az új római követ csak dec. 8-ra fog állomására utazni. A „Köln. Zig“nak írják Páriából, hogy az ottani magasabb politikai körökben igen rosz néven vették Gortschakoff hg jegyzékét, amelyet az orosz külügyminiszter feleletül adott Drouyn de Lhuys jegyzékére az északamerikai mediatio tárgyában. A két udvar közt hihetőleg némi feszültség fog e miatt előállani. Ugyancsak a kölni lap írja, hogy Párisban igen közel állónak tekintik Rattazzi megbukását, s hogy helyét Ricasoli fogná elfoglalni. Sir James Campbell, az athenei angol követ nyíltan Alfred herczegnek a görög trónra jelöltetését pártolja. Mint a kölni lap egy levelezője véli, hivatalosan e jelöltség oly lehetetlen, mint Leuchtenberg herczegé, ki egyszersmind Romanoul és Beaucharnais. Az angol cabinet csak ellensakkhúzást tesz vele az oroszfranczia sakkhúzás ellenében, mely Leuchtenberget állítá fel jelöltképen. Egy sürgöny azt jelenti ugyan, hogy Görögországban sok pártolója van Alfred herczegnek. Nem lehetetlen, hogy a görögök, kiknek ravaszsága ismeretes, csak fogásul használják e pártfogolást,shogy Angliát vele megnyervén, kivihessék, hogy ez a külföldi görögöknek a törvényhozó gyűlésen leendő képviseltetése ellen óvást ne tegyen.Azon javaslat,hogy majd a róniai szigetek, megtartván Anglia véduralma alatti autonómiájukat, míg parlamentáris és politikai tekintetben a görög királysággal egyesíttetnek, bajosan lenne kivihető. Melyik angol vállalná el ily módon a jóniai szigetek fölötti kormányzóságot ? Angliának, ha görög politikát követ, ki kellene adnia véduralma alól a jóniai szigeteket s a görögökkel együtt összeesküdnie Törökország ellen, azaz keleti politikáját merőben megváltoztatnia. A „Times“ nem feledheti Russelnek a schleswig-holsteini ügyben irt sürgönyét, most újólag egy vezérczikket irt ellene, melyben Russelt régi államférfinak, de a külügyek vezetésére éretlen suhancznak mondja. Russel egykor azt jegyzé meg az amerikai háborúról, hogy az Éjszak uralomért, a Dél függetlenségért harczol. Hasonló megjegyzést tesz most a „Times“ a schleswig-holsteini ügyre : „Németországra nézve ez egy nagyravágyás kérdése, Dániára nézve pedig életkérdés.“ Russel sürgönye, mond tovább a „Times,“ a leghasztalanabb s ártalmasabb azok közül, melyeket valaha látott. — Új-Yorkból írják , hogy Mac C 1ellan halogatása, a temérdek kiadás utáni kevés eredmény növelte annyira a reactió pártját, hogy a választásoknál győzött. Mac Clellan szinte sejtve a fergeteget, mely a democraták győzelméből fejére támadhat, valahára megkezdett erélyesen, most már harmadikszor nyomulni Richmond felé. — A porosz király ismét nyilatkozott; az új r a p p i n i hódolati adresse átadói előtt a következő szavakban öntötte ki érzelmeit: Szivemnek jól esik hallani az érzelmeket, melyeket önök irányomban kifejeznek. A katonai , szervezés üdvös voltát önök elismerték. Én úgy léptettem ezt életbe, hogy éretten megfontoltam az ország adóképességét. Ez szükséges volt, ha nem akarjuk, mint az utolsó mozgósításnál, a családapákat kiszakasztani családaik köréből, ás ha Poroszország el akarja foglalni öt illető helyét, és ezért fenn is fogom tartani. Azonban ezt sokan nem akarják elismerni, s a nép előtt gyanúsítják. De nemcsak a katonai szervezéssel van baj. Minden tetteim, s az állam javára szándékolt terveim a nép előtt elferdíttetnek, gyanusittatnak, s ezt én mélyen fájlalom. Saját magam jószántából rendeltem el a pótlékot, s ezáltal az országon nagyot könnyítettem, de nem köszönték meg nekem. Elégületlenségről beszélnek! De ki zavarta meg a békét? Ennem ! Én is akarom a haladást, de az okos haladást. Híven megőrizni az alkotmányt, de a korona jogainak csorbítását nem tűröm. Felelős szerkesztő: Báró Kemény Zsigraond« Bécsi börze nov. 20. Ái.ott .Tfz. A^ott . Gé«h»iá*á« Államadósság. ----------------- sorsjegyek. _1—2—. V a • o t a k. A Tiszavidéki Taspályán. *. dabozfiálab 5°/0 osztrák érték . . . 65 65 65 85 Hitelintézeti 100 frt . 131 — 181 30 _______ _ * Dunán. . . 5°/0 Metalliques...................... 71 25 11 35 Gőzhajózási 100 „ . 94 25 94 75 k a Czegléd—Debreczen-Miskolca-Kassa. Lefelé: a Pesti PlaCBOO november 20-án. 47.7» „ ...................... 61 76 62 26 Eszterházy herczeg 40 „ . »8-89- Vasúti menetek SiddkeletiKaspalyan. Czegléd. Ind. 9 óra 27 pént reggel. Győr-Pest: páratlan számú napon -----------------------------------------100.g 57c nemzeti kölcsön. ... 82 80 83 — 8aim „ 40 „ . 86 26 86 76 t, , „ .. . , Temesvár. Szolnok. Ind. 10 óra 27 perez reggel. 7 órakor reggel Alsó-ausztriai mérő »uw ma, 1839-ki sorstervek (ötödrész) 137 50 138 — Pálff* 10 35 25 85 75 Bécsből. Elindulás 7 óra 45 perez reg. 8 óra este. P.-Ladány. Ind. 1 óra 26 perez délután. p . _ Le font ----1839 fa sorsjegyek (Ötödrész. . ön WW - “ " ; a _ BX Érsekújvár. Elindulás 1 ó. 20 p. d. u. 1 ó. 48 p. éjj. Debreczen. Ind. 3 óra délután. Pest-Konstantinápoly : szerdán 7senni szerint it o. é. 1860-fa " 90 80 90 90 Strends Król" 40 " . 35 60 36 _ Pest. Érkezés 4 óra 87 p. d. u. 5 óra 27 p. reggel. Tokaj. Ind. 5 óra 25 perez délután. p r6^®erw« a aa 17”“. Földtehermentesitcsek. Budai 40 ’ 1 35 76 36 25 a“egl^^nAn,j*? 81?“ 9 7TM jSi ?g8' Ind-7 óra *9 perez este. Va^or^gjef0“ 88 161 * ***** Stml ‘ 86-88 3 80 4 40 MW«.................................. m In in 2° TM^s.c!‘*rS^1. berez. 20 . . 22 — 22 60 Érkezés4 óra ke^perez reggel 7 óp Kassa—Miskolci—Debreczen—Czegléd. Pest—Mohács . hétfőn, szerdán és " tiszav. a . . 84—86 3 70 4 — .................................. *• • t? pá ^ emeBVár' Temesvár-Bé« 66 Kassa. Ind. 5 óra 26 perez reggel. szombaton 7 ór. regg. tiszav. fa . . 86-88 44 35 ÉrdKisebbségi kötvények ‘ 69 25 69 75 Regiendi gróf 10. . 25 0 50 Temesvár. Elindulás 10 óra 32 éjjel 10 óra 4 Miskolcz.Jnd.7 óra 57 perez reggel. Pest-Paks : hétfő kedd .szerda, fehérvári gy. 84-» 3 90 4 -RO/ g kO y k' SU _ «A _ Váltók (devisek) Szeged. Elindulás 2 óra 25 p. reg. 2 óra 37 p. délu. Tokaj. Ind. 9 óra 35 perez reggel péntek és szombat 7 órak. regg. bácskai nj . 84-85 8 80 4 — WW10° Amaterdma (100 hoü. frtj . . - - f HoTi í"l Sj»?«* S”1"k- * *»«PTM Mtatto. P“7X;Ä 1 S“g ! S J " Hitelintézeti............................ 219 70 219 80 F^kfart [lOO ^ "A'. 103 90 104 — BéC8- Megérkezés 6 óra 33 Peste- 6 óra reggel- Pülspök-Ladány—Nagyvárad. Paks—Pest , vas., hétfő, szerda, csal n etetésre. . . I 66 67 |l 8013 1 Nemzeti bank...................... 789 — 790 — Hamburg (100 fii B ) 92 _ *92 2b A déli Vaspályán. P.-Ladány. Erk. 12 óra 54 perez délben. törtök és szombat 7 óra reggel. ‘ ‘ ' * 03 2 15 2 50 Escomptebank...................... 829 - 631 - S? S L.' St ! ! 122 25 122 40 Buda—Ksznksa. Nagyvárad Ind0 óra 12 perez délfiött. Mohács-Pestvas., kedd, $ntek Kukon«*... . 79-83 2_15 2_5n Lieyd • ■ ............................ 229 - 231 Páris (100 frank ) . . 48 55 48 65 B^a. Elindulás 6 óra 30 p. reggel 5 óra 16 p. este. Czegléd, Érk. 5 óra 41 percz délután. 4 órakor délután » ^ \\\ _ 2 15 2 40 Dunagőzhajóság......................410 — 411 — Sz.-Fehérvár. Ind. 8 óra 43 p. reg. érk. 7 ó 20 p. este. Czegléd—Arad. Zimony—Pest, hétfőn és csut. 8 ó. r. p . __ __ — Pestilánczhid...................... 399 ^ 402 ~ Pénznemek. Kanizsa. Elindulás 1 óra 43 p. d. u. érk. 3 ó. d. u. Czegléd. Ind. 9 óra 42 percz délelőtt. Orsova-Pest ^vasárnap reggeL |“^’ _ _ _ _ Éjszaki vaspálya .... 1900 1902 Korona................................. 16 85 16 90 Székes-Fehérvár—Bécs. Szolnok. Ind. 10 óra 40 percz délelőtt. Konstantinápoly—Pest . csütörtök K epei . ^ _ 8 20 8 80 Államvnapálya...................... 238 — 238 50 Császári arany...................... 5 88 5 85 Székes-Fehérvár. Indul 9 óra 15 perez reggel Csaba.2nd. 1 óra 22 perez délután. délután 3 órakor. n --------1— _ ..T. Déli vaspálya...................... 288 50 289 50 Napoleonsd’or...................... 9 77 9 79 Uj-Szőny. Elindulás 1 óra 30 perez délután.• Arad. Erk. 3 óra 3 perez délután. A Száván : Dunaúteállás. Pest nov. 19.8* 110 fel. Nyugati vaspálya .... 162 25 162 75 Orosz imperialok .... 10— 10 kerBécs. Érkezés 7 óra este. Szolnok. Ind. 5 óra 9 perez délután. Sziszek—Zimony, hétfőn 5 ór. regg. „ Pozson nov. 19. 20 alatt. Tiszai vasút............................ 147 — 147 — Ezüst...................................... 181 50 122 — Zimony—Sziszek , esztt. 12 ó. délben. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------