Pesti Napló, 1862. december (13. évfolyam, 3843-3862. szám)

1862-12-25 / 3862. szám

„Opinion Nationale“ által dec. 21-ig kapott tudósításokig szavaztak, a herczeg 7994 szavazatot kapott . A b delk a der 5-öt , a leuchtenbergi herczeg egyet. A „Patrie“ a következő közleményt hozza a görög ügyben dec. 20-ról : „Állítják, hogy Comminges-Gitant az Francziaországnak Lisbonában lévő képviselője hivatalosan értesítette a császári kormányt dom Fernando király azon szándékáról, hogy a görögországi koronát nem fogadja el. Ugyanazon közlés létetett hír szerint Drouyn de Lhuys urnái a Párisban lévő portugáliai chargé d’ affaires által. „A király vonakodása elég határozottnak látszik arra, hogy Elliot úr étrendjén változtasson. Mi úgy tudjuk, hogy ezen diplomata Athénéből Konstantinápolyba menend.“ — A róniai szigetek átengedése felett határozandó értekezlet egybejöveteléről még nincsen semmi bizonyos tudósítás. A lapokban még a felett foly a vita, vájjon elkerülhetlenül szükséges-e a conferentia, vagy pedig fölösleges. Egy harmadik versió szerint a hét sziget sorsáról nem volna szükség már se conferentiai, se diplomatiai utón végezni, miután Anglia don Fernando király elfogadásától függesztette volna fel az átengedést; a portugalliai király azonban határozottan visszautasítja a görög koronát. Ezen versióra helyesen jegyzi meg az „Indépendance belge,“ hogy Anglia ez esetben bizonyosan nem kürtölte volna ki szándékát, vagyis nem gyöngítette volna saját positióját, míg Lissabonban az illetőkkel nem végezett. A belga lap egyébiránt úgy tudja, (és ez tűnik ki némely félhivatalos franczia lap rosszul palástolt rész kedvéből is), hogy Anglia a monarchiai forma és a szerződések tiszteletben tartásán kívül semmi egyéb feltételhez nem kötötte a szóban forgó átengedést, sőt a „Temps“ meg azt állítja, hogy Anglia ajánlata még csak egy katonai és tengeri erősség fenntartását se foglalja magába Corfuban. Másfelől az angol sajtó, kivévén a tory párt közlönyeit, elég kedvezőleg nyilatkozik az átengedés mellett. Sőt a „Spectator“ kimondja, hogy a hét szigetet eddig is a szerződések szellemének világos megsértésével bírta Nagy-Brittannia. Az „Economist“ pedig épen sürgeti a kormányt, szüntesse meg azon hét millió font évi kiadást, melyet a róniai szigetek protectorsága ró Angliára, különösen a korfui erődítmények miatt, melyeket haszontalan igyekeztek az illetők a nyugati középtenger Gibraltárjává tenni. Gazdasági s keresked. tudósítások, Pest, dec. 24 én. Derült idő, mérsékelt hideg. A víz apad. A gabnavásár a folyton csökkenő vételkedv mellett csendes, és az árak csak alig tarthatók. Egyébiránt az ünnepeket megelőző napokon ez más években is igy szokott lenni. Tegnap a 88 ftos tiszai búza 4 frt 37 krjával adatott el. A többi gabnafajokból csak részletes üzlet volt. Nagy-Kanizsa, dec. 10. Hetivásáraink nagyon élénkek, valóban országos vásárokhoz hasonlíthatók. Gabna temérdek szállittatik be — a szép és nehéz búza keresett, mindamellett árát egyenlően tartja. Zöldségpiaczunkon is igen nagy a forgalom, s drágaságról épen nem panaszkodhatunk. A nyitott kereskedés még a-mindie- nang, ezen osztály a penészüket leginkább megérzi. Sertéspiaczunkra is jóformán hajtottak be, árát tartja, ezen kereskedés leginkább megérzi a vasút meg TÁRCZA. Gyulai Pál előszava „Petőfi Sándor vegyes műveidhez. Petőfi egyetlen árvájának gyámjai, anyja és nagybátyja, még a múlt évben felszólítottak volt Petőfi vegyes műveinek összegyűjtésére és kiadására. Örömest engedtem e felhívásnak. Már maga az a körülmény nyomatékos volt előttem, hogy Petőfi, részint 1846-ban, részint 1848-ban, költeményeinek mindkét gyűjteményét örökre eladta Emichnek, igy fiára csak e vegyes művek szállottak, s csak ezek jövedelméből lehet valamit csatolni az árvának atyjáról maradt örökéhez, ama kétszáz aranyhoz, melylyel akadémiánk költeményeit 1858-ban megjutalmazta. De másfelől meggyőződtem arról is, hogy e vegyes művek kiadásával irodalmi tekintetben sem teszek hasztalan szolgálatot. Hittem és hiszem, hogy mind a kritika, mind az olvasóközönség szívesen fogják fogadni e gyűjteményt, amaz Petőfi magán és írói jelleme megítéléséhez az eddiginél több anyagot és adatot nyer, emez pedig sok tekintetben érdekes olvasmányt, melyet a költő tragikus sorsa iránti részvét bizonyos varázszsal vesz körül. Jól tudom, hogy Petőfi nem e művek által lett hallatlan, hogy a drámaíró és prózaikus Petőfi messze áll a lyrikus mögött, ismerem azt az ellenvetést is, hogy mire való kitűnő költőket oly műveik kiadása által gyöngíteni, melyeket maguk talán nem gyűjtöttek volna öszsze, miért holmi magán, a pillanat szeszélyes benyomásai alatt írt levelek közlésével megrontani a lelkesülés sugallta műveket, a tettekben nyilatkozó pályát, szóval az író és ember valódi jellemét ? Mindezt elgondoltam, sőt ennél többet, de mégis sajtó alá bocsátottam e gyűjteményt. Alig volt iró, még a legnagyobbakat sem véve ki, aki mindig sikerült műveket irt volna. A főbb művek mellett mindig ott van néhány gyöngébb, sőt értéktelen is. Ami nincs kinyomatva, meg lehet semmisíteni, az író szigorának megvan a maga értelme, a rendezőnek vagy kiadónak a legtöbbször még joga sincs erre. Az egyszer már kinyomott művet többé el kénd titkolhatni, s ha megtagadjuk is tőle a tudományos vagy aesthetikai értéket, a lélektani vagy életrajzi adat érdekességét nem vitathatjuk el, annál kevésbbé, minél nevezetesbbé műve. Azonban Petőfi vegyes művei nem szorultak ily védelemre, egy futólag rájuk vetett kritikai pillantás is képes összegyűjtésüket igazolni. Petőfi beszélyei a mi nem épen gazdag beszélyirodalmunkban sem tartoznak ugyan a legsikerültebbek keözé, de van bennük valami, miben felülmúlta kortársait, s mivel némi befolyást gyakorolt a beszélyirodalmunk fejlődésérn, értem az előadás könnyedségét, magyarosságát, a tiszta elbeszélési stylt. Vig hőskölteményének nincs mélyebb komikai vagy satyrai alapja, de nagyon sikerült paródiája a komoly eposz előadási modorának. Drámái legkevésbé sikerültek minden művei között. A „Tigris és hiéna“ egy lázálom-kép, csak egy-egy felvillanó jó gondolat s a nyelvnek itt-ott nyilatkozó zord erélye kölcsönöznek neki némi érdeket. Czinn nélküli drámájának töredéke már sokkal sikerültebb, szerencsés expositio, s a nép csoportosításában, festésében élénkség, jellemzetesség és drámai sebesség nyilatkozik. Műfordítmányai még legjobbjainkkal is versenyezhetnek. „Coriolanus“ nevezetes mozzanat Shakspeare átültetése ügyében, s ha a Vörösmarty „Julius Caesar“-ja nagyobb műgonddal van dolgozva, Petőfi szerencsésebben találja el azt a népies zamatot és erélyt, mely az eredetit jellemzi. A „Romeo és Juliá“-ból fordított töredéket jól felhasználhatja valamelyik műfordító utód ; a czivakodó szolgák jelenetében egy pár szójátékos vagy közmondásos czélzat igen sikerült. Úti rajzai prózai műveinek legjavát teszik. Prózájának önkénytes könnyedsége, a tárgyhoz simuló fordulatossága, plasztikaisága, magyarossága itt nyilatkoznak a legszembetűnőbben. E tekintetben mindjárt a Mikes Kelemen és Kazinczy levelei mellé sorozhatni, kivált a Kerényi Frigyeshez irt úti leveleit. Ez úti rajzok megjelenésükkor sok gáncsot vontak magukra és sokkal kevésbbé voltak méltányolva, mint ahogy érdemelték. Igaz, néhol Petőfi inkább könynyelmü szeszélyből, mint öntudatos czélzatosságból a frivolitás örvénye felé látszik sodortatni, nem egy paradoxont találhatni bennök s itt-ott bizonyos hetykeség szesszenéseit érezzük, de mennyi kárpótlást nyújt mindezért az az őszinte és fogékony kedély, az az ép, sajátságos, mondhatni, ifjú humor, az a geniális szökdelés és változatos hangulat, melyeken biztosan oda vetett táj- és gemeképei átszövődnek. S ha átadjuk magunkat az egész benyomásának, költői önérzete vagy hiúsága kitörései is egészen máskép tűnnek fel, mint különben. E kitörésekben a legtöbbször humor, szeszély, vagy jó kedvű malice nyilatkoznak, s nem dicsekedés, vagy épen dölyf. E mellett ez úti rajzok, mint élet- és jellemrajzi adatok is becsesek. Két évnek, 1845 és 1847-nek majdnem naplói, oly őszintén írva, mintha csak barátai számára irta volna. Töredékei szintén becses hagyományok. Seneca harmadik fejezete, Opsian otthonára nem voltak a közönségelibe szánva; ezt neje számára fordította, ki nem értett angolul, amazt Orlai-Petrics barátjának emlékül. E hevenyészett fordítmányokban is mily jól van visszaadva a hang. Zoltán fiáról irt jegyzeteiben mennyi a bensőség és szeretet! Ez sem volt a közönség elibe szánva, halála előtt egy hónappal irta, mintegy emlékül fiának, Mező-Berényben, az Orlai- Petrics szüleinél, kiknél néhány napig családjával együtt tartózkodott. Hírlapi czikkei nem anynyira tartalmuknál , mint jellemzetességeknél fogva vonják magukra a figyelmet. Petőfi nem vitázott aesthetikai kérdések felett, leginkább saját jogsérelmes ügyeiben szólalt fel vagy pedig barátjai érdekében, majd mindig élesen és szenvedélyességgel. Dobsát, kivel egy pár hónapig együtt lakott, pártolta, mint kezdő színészt , magáról tudta, mily jól esik egy pár biztató szó a pálya küszöbén. A Iüdik Richardról írt bírálata Egressy Gábor iránti rokonszenvében leli kulcsát. Kár, hogy szertelen angol gyűlölete annyira megrontja e különben érdekesen irt czikket. Ifjúkori kísérletei adatok tehetsége fejlődéséhez. Az a régi igazság szól belőlök, hogy a legtehetségesb költőnek is előbb jól meg kell tanulni verselni. Petőfi már jól tudott verselni, midőn tulajdonkép a költéshez fogott, s nagyon fegyelmezett iskolán ment át, mielőtt maga mert volna valamit. — Ez mindennemű tehetség fejlődése, s csodálatos, hogy némelyek, kik inasi évek nélkül akarnak lenni mesterek , épen a Petőfi példájára hivatkoznak , ki csaknem öt évig inaskodott. Mindkét gyűjteményéből önmaga által kihagyott költeményeiről érdekes tudni , hogy némelyeket gyöngeségök vagy gorombaságuk miatt hagyott ki, mint a „Színházban,“ „Irtóztató csalódás“ és a „Honderűdhez czímzetteket, másoknak, mint „Batthyány és Károlyi grófnők“ és „Védegyleti dal“ kimaradását változott politikai érzülete okozta. A „Magyar nemzet“ cziműt, mely 1845-ben a Pesti Divatlapban már megjelent, 1847-ben Reseta censor törülte ki gyűjteményéből. „Már öcsém azt nem engedem, — mondá az öreg ur, — hogy nemzetemet igy Petőfi becsülte censora hazafias felház nem vitatkozott. A „Haza tértem“ 1847-ben irta, midőn Nagy-Károlyból hol a korteskedés oly ’nagy mértét Először is Vörösmartynak olvasta fel, helyeselvén az akkori viszonyok közt a ejtő hangot, nem adta ki, hanem Egressy Gábornak ajándékozta, kitől többen leírták s igy jelent meg 1861-ben a Thalia albumban. A mi a leveleit illeti, legcsekélyebb okot sem szolgáltatnak aggodalomra. Petőfi magánlevelei közlése által semmit sem veszit, sőt nyer, mi ritka eset. Őszinte volt égési a tulságig. Annyit beszélt magáról versben és prózában, hogy kevés titka maradt a magánlevelek számára. E mellett affectatiót sem találhatunk bennök. Nem azon reményben irta leveleit, hogy valaha kinyomatnak, sőt később, midőn híres e iróbarátjaihoz itt leveleib lamni gonosz tréfát, nehoj, lombuvárja összeszedhess gedem, hogy ebben volt e legalább csak egy pár sors egészre. Most leginkább lehetett közzé tennem, a KesoDDi Korba egyetlenegy barátjához írottak állának érzésemre. A többi barátjaihoz irt level részt elvesztek, csak egy pár bíró...álatni még meglehetős számmal, de ezek tak hajlandók megengedni a közrebocsátást, nem mintha a levelek őket vagy Petőfit conpromittálnák , hanem más gyöngédségi okból, azon kijelentéssel, hogy később sem múlja idejét. A figyelmes olvasó az eddigiekből is észrevehette, hogy e kötetek nem foglalják magukban Petőfi vegyes műveinek mindenikét. Fordított regényeit, a „Koros hölgyet“ Bernardtól, „Robin Hood“-ot Jamestől már terjedelmeknél fogva sem vehettem föl. A „Hóhér kötele“ czímű eredeti regénye fölvételében az árva tulajdon joga ellenében támasztott kétség akadályozott meg. Eredeti és forditott beszélyei mind itt vannak. Ez utóbbiak mind az 1844-ki „Pesti Divatlapban jelentek,, meg, mely lap mellett I . Petőfi egy évnél tovább volt segédszerkesztő. Itt épen oly rendben következnek egymás után, amint ott megjelentek. Az eredeti beszélyeket nem adhattam ily rendben, mert csak a „Nagyapa“ volt kezeim között a nyomtatás megkezdésekor. Ezért kellett a „Fakó leányt és perlegényt“ is a pótlékba tennem. Ez a „Nagyapa“ az 1847-diki „Életképekben jelentek meg, a „Szökevények“ az 1845-ki „Pesti Divatlapban. A „Nagyapa“ kézirata meglevőn, ebből másoltattam le s nem a nyomtatásból. A „Helység kalapácsa“ az 1844-diki, a „Tigris és hiéna“ az 1847-ki kiadás szerint van adva. A nagyobb művek közül csak „Coriolanus“ kézirata van meg. Ezt Petőfi 1848 ban fordította, midőn ő, Arany és Vörösmarty egyesültek vala Shakspeare fordítására. E gyűjteménynek csak első füzete jelent meg Petőfi „Coriolanus“ ával; a forradalom után az egész egyesület felbomlott; később Vörösmarty külön adta ki „Lear király“-t, Arany pedig „János királyáéval mind a mai napig késik. "1 —0*, JAn.1770 fb“ az 1845-ki czikkek nem miuucbin.u. Ev.. könnyen érthető okokból, így maradtak ki : „Napló“-ja, mely 1848-ban külön röpiratban jelent meg, az 1849-ki Közlönybe irt erdélyi levelei, az 1848-ki Életképekben megjelent egy pár czikke és egy s más aprósága. A közlöttek szövegén nem változtathattam sehol, de itt-ott ki kellett hagynom néhány sort, melyeket vonásokkal jelöltem meg. Jegyzetekkel kisérni nem láttam szükségesnek sem az úti rajzokat, sem a hírlapi czikkeket. Az 1843—1848 diki évek nem oly „ ^ —-ivuuvyuA, x, nur ~ ~""SZ ostrom alá vették Pe' állították vele ’ben zassaga, „ birtoka volt, ki neu.. kását. E grófot „Úti leve.^. mondja, de nem nevezi meg, csak azt ve.. „Ha Horváth Lázár volnék, kapnék az alkalmon nevet kiirni, mert nagy ur.“ Az „Adatok a kritika titkaihoz“ czimű czikkeskéje felelet versei első füzetének a pozsonyi Hirnökben megjelent álnevű bírálatára. A legszebb erényű és tömjénes szójátékok a czikk íróira, Szeberényi Lajosra és Dömjén Ferenczre, hajdani iskolatársaira vonatkoznak. Azonban alkalmasint az égiszét Szeberényi irta szörnyén csak egy pár pápai adatot szolgáltatott Szeberényi- nek. *) A Tarczy Lajoshoz irt nyilt szintén egy hirnöki czikknek volt követőye, melyben pápai előfizetői azzal vá hogy nem akarja kielégíteni őket. A Vöxtyhoz irt vers és hozzá csatolt jegyzet az Ipekben jelent meg, melyet 1848 óta is együtt szerkesztett. Jókai a következő 12 éles felszólalást s illetőleg óvást tett köz: iyet aztán Petőfi még nagyobb keserűség szonzott. Nem nagy érdekű kérdés : várj töfínek vagy Jókainak volt-e igaza eonban, sokkal érdekesb az, hogy ugyanaz a kadás választotta el egymástól Magyar e két nagy költőjét , mint államférfia Vörösmarty a mérsékelt párthoz jött, Petőfinek mindig és mint a szélső baloldalon kellett heyet foglalni Ifjúkori kísérletei két elstét Szekerék „Néhány év Petőfi életéből“czimü füzetbe vettem ki, az „Elégia egy várromon“, „A „Tolvaj huszár“, „Lehel“, Tűnődés“, Való“ czimüeket a „Tavas“ czimü zsebkiből, melyet 1845-ben a gipsi iskolai önk - - • . -I.. ./falainak diák kora a ,, jele x és a . • ’ C m nő szivessegeN- - K K(mdly.v .t; atyja iratai k- ‘ diálk részint mint s2 részint mint Aiheupum szám “intik- t e!” magok kiStb A gyűjtemén saját által kihagyott költemények, kivéve, mind megjelentek a „Pesti Div ,044_45-ki folyamában. Az „Egy kroz“ czimű itt jelnt m meg először, ner lom, sőt néhol meghagytam jegyzeteit Orlai Petricshez írottakat e jeles képizelékenységének köszönheti az olvasó. Ő társa, barátja és atyafia volt Petőfinek, csak egy pár hónap lehetett közről tudták, melyik a bátya, Petőfi hol öcscsé, biky , nagy részi csak betücserék, hogy könyv, melynek tőszavához ilyu.— kérés ne illenék Pest, dec. 5. ^62. Gyulai *) Lásd bővebben Szeberényi: „Nehány év életéből“ czím művére irt bírálatomat. A „Szépirodaloi Ügyelő.a 1862. második 2. 3. s 7. nyitását, mert ennek előtte minden hóban körül- belől 6000 db sertés adatott el, ez pedig egy év alatt 72.000 darabot tesz ki, számítsunk csak általában 400,000 ftot, ettől városunk elesett. A borkereskedés csökkenik, múlt hóban több krajnai kereskedő látogatta Nagy-Kanizsát, melynek következtében a bornak ára mindjárt 4—5 fttal feljebb ment, de jelenleg ezek végkép elmaradtak és a bornak ára 3—4 fttal szállt, a bormennyiség, mely itt helyben még eladás végett fekszik, meghaladja a 25.000 akót. A december hó 19-én tartott hetivásár alkalmával a gabnaárak következők : Búza 4 ft 10 kr — 4 ft 30 kr, rozs 2 ft 50—65 kr árpa 2 ft 20—25 kr, zab 1 ft 70—75 kr, kukoricza 2 ft 40—50 kr hajdina 2 ft 10—25 kr, repcze őszi 8 ft, tavaszi 7 ft, bab 4 ft, burgonyának mérője 1 ft, szénának mázsája 2 ft 50 kr, szalma 1 ft, gubacs 6—7 ft, méz lépes 16 ft 50 kr, só 10 ft 50 kr, fa bükk 8 ft 50 kr tölgy 7 ft, borus 4—5 ft 8—10 ft. Kaposvár, december 16-án. Változóbb időt régen értünk, ma havaz ; délután már olvad ; estre eső esik ; éjjel megfagy ; másnap szép, napfényes idő ; rá újra hó és eső — ez így megy már pár hét óta ; az időnek semmi jelleme, melyre biztosan támaszkodni lehetne ; gabnaforgalom mindig csekély ; a kereskedők nem mozdulnak; minden üzlet pang, csak a faeladók ütnek jó vásárt, s pedig — kivált télben — ezt nem igen nélkülözhetjük. Eleségár : búza 3 ft 40—50 kr rozs 2 ft 20 kr kukoricza 2 ft 70 kr zab 1 ft 30 kr. L o s o n c z, dec. 18. 1 isztabuza pozsonyi mézönkint 3 ft 60 kr—2 ft 60 kr, rozs 2 ft 20 kr —1 ft 84 kr, kétszeres 2 ft 60—40 kr, árpa 1 ft 74—30 kr, zab 1 ft 10 kr—1 ft, kukoricza 2 ft, köleskása 5 ft 10 kr, borsó 4 ft 40 kr, burgonya 77 kr, aszalt szilva 4 ft 80 kr, mogyoró 4 ft. Besztercze-Bánya, dec. 15. Tisztabuza u. a. merőnkint 4 ft—3 ft 60 kr, kétszeres 3 ft 20 kr—2 ft 80 kr, rozs 2 ft 50—30 kr, árpa 2 ft 20 kr—2 ft, zab 90 kr—1 ft 20 kr, kukoricza 2 ft 80 kr, burgonya 1 ft. Kö rmöcz, dec. 13. Rozs pozsonyi merőnkint 2 ft 80 kr, árpa 2 ft 40 kr, zab 1 ft 20 kr, kukoricza 2 ft 80 kr, köles 5 ft 60 kr, bab 4 ft, lencse 4 ft, borsó 4 ft, burgonya 1 ft 60 kr. Vegyes tudósítások. — Kalocsa, dec. 21. Mult héten tartotta meg Pest megyének itteni székhelylyel szervezett harmadik törvényszéke első ülését, ünnepélyes „veni sancte“ után, s igy a terjedelmes solti járásnak régi óhajtása, hogy t. i, itt is állíttatván föl törvényszék, az igazság kereséséért — mint nálunk mondani szokták — ne kénytelenittessék a fél hét három napi útra kelni, — végre teljesült a kalocsaiak egy részének azon óhajtása, hogy itt is, más tekintélyesebb helyek példájára, rendezett városi tanács alakittassék, — még mindig a jámbor óhajtások közzé tartozik, s valószínűleg az fog maradni még jó ideig, miután a lakosság nagy része, nem látván be ezen intézmény hasznait, leginkább csak terhét nézi s fél a költségtől. Igaz is az, hogy most városbirónknak 160 ftot adunk, a tanácsbelieknek pedig tán félét sem — holott egy jóravaló kocsis vagy béres is kap annyit, — s igy belső administratiónk igen olcsó, de a rendezett tanácscsal egybekötött előnyök nemcsak fölérik, hányan túl is szárnyalják az arra fordítandó költséget ; kar tehát e i lesznen gazua,uuuuuim. Nevezetes eseményünk — az elől érintetten kivül semmi. Közéletünk pang ; a társadalmi körülbelül szinte. Kaszinó-egyletünk már rég nem adott életjelt magáról ; — újra alakuló s tisztválasztó közgyűlése mára volt megtartandóul hirdetve, de közbejött akadályok miatt ismét elhalasztatott ; — pedig egy némelyek nagyon készültek már reá, ki ezt, ki amazt a lapot akarja meghozatni vagy kiküszöbölni, s aztán kész a harcz , természetesen csak szóval s az érvek egész özönével. Pedig uraim, az volna legszebb, ha kaszinónk oly karban volna, hogy minden magyar lapot kivétel nélkül lehetne járatnia, mert irodalmunk lehető legbuzgóbb pártolása képezné az egylet egyik legszebb s legfőbb czélját. Épen most értesülünk, hogy ismét árvíz fenyeget bennünket. Nem gondoljuk ugyan, hogy ez most lehető volna, de annyi áll, hogy a hatóságok utasítják a dunai védgátak fölötti szigorú őrködésre, s ez elővigyázati rendszabállyal teljesen egyetértünk, csak a — vizár maradjon aztán el. — Az árvizről jut eszünkbe. A f. évi augusztusra hirdetett „sárközi árvizkönyv“ végre csakugyan megjelent. Kiállítása igen szép, s a Malatin-Holmeyer-féle nyomdának díszére válik. Tartalmából — igénytelen nézetünk szerint a legkitűnőbbek : „életszabályom“ „az utolsó ítélet“ és „hulló levelek“ czimü költemények, Fáy András, Ruthen, és Győry Vilmostól; a gyöngy „gondolatok“ b. Eötvöstől s „egy avar khágán“ czimü elbeszélés Kultsártól. r. 1. / Különfélék. Pest, dec. 24. * Bécsből tudósítják a Sloto. hó 22-dikéről, hogy Majáth György volt tárnoki excját Bécsbe várják, s hogy arról beszélnek, miszerint az erdélyi udv. kanczellária személyzetében nevezetes változások fognak történni. * Nem hiszszük, hogy a karácsonyi ünnepekre valaki kedvesebb ajándékkal lephette volna meg a magyar olvasó közönséget, mint jeles írónk Gyulai Pál. Ez ajándék két terjedelmes kötetből áll : „Petőffi Sándor vegyes művei.“ 1838—1849. Kiadta Gyulai Pál. Pest, 1863. Pfeiffer Ferdinánd sajátja.“ A harmadik kötet körülbelül két hét múlva követni fogja megjelenésben a két elsőt, és ezzel az olvasó közönség bizándja korán elhunyt nagy költőnk hátrahagyott összes műveit. A jelen két kötet két dránját, öt beszélyt, és egy vigyóskölteményt tartalmaz. („A helység kalapácsa.“) Mindegyikén fölismerhetni Petőfi lánglelkét. — Meg vagyunk győződve, hogy a magyar közönség annál is inkább sietene kedvencz költője ez ereklyéinek megszerzésére , miután azok a költő árvájának örökségét képezik. Gyulai jeles élőbeszédét — mely az egész műről kellő tájékozást nyújt — lapunk mai tárczája hozza. Ez ismertetésért és a gondos szerkesztésért Gyulainak bizonyára hálával tartozik Petőfi minden tisztelője. * Biényából táviják Aradra, hogy gr. Z e- 1 i n s z k y említettük 2000 akós ménesi borküldeménye, daczára a tenger jelenlegi viharos állapotának, a legjobb állapotban érkezett meg Londonba. Új diadala a magyar bornak. * Gr. Zichy Jenő az erdélyi múzeumot érdekes régiségekkel ajándékozá meg. * A „Krönst. Zig“ írja : Néhányan azon számos napszámosok közül, a£kik e környékből és Háromszékről Oláhországba és Moldvába özönlöttek, magukkal vivén gazda»vá& eszközeiket, BUl 1,1 ’•/ *0 * --*'•*“ ^nyixon persze, hogy ott a gazdaságoknál és útépítés körül munkaerejüket hasznositni, s egy kis pénzt szerezni fognak, eléhezetten, rongyosan visszaérkeztek, többnyire marhájuk és gazdasági eszközeik nélkül. Nagyon szomorúan csalódtak az ottani földbirtokosok , vagy igazabban görög, szerb és zsidó haszonbérlőkben, akik sokat ígérnek, keveset adnak. Az idegen demoralisalt országban — úgymond — nincs segély! Sok erdélyi napszámos koldulva vánszorog házról házra Oláhországban, s nem tudja, hogyan jöjjön át a határszéli havasok közt ebben a kemény időben, téli ruha és útiköltség nélkül. * Richard abbénak vetélytársa akadt Henoch bécsi mérnökben, kit a bécsi lapok forrástalálónak neveznek. Henoch ur több vízszamár ,s nagy sikerrel tett ásatásokat, & ’ ur készségét a kért k ménytmondói --anx valóban• • • 'ásébalomirásfölfedezés tudománya iránt bizalom sok, s a vizszük vidékek is kísérletet tétethetnek. A mérnök ur kísérleteinek eddigi eredényei elég biztosságot nyújtanak arra nézve, mgy Henoch ur mindenütt, hol az ásatást megadi, hasonló sikert fog aratni. Henoch ur lakása lesben a Teinfaltstrasse 67. sz. háza harmadik keletén van. * Zarándmegyéből Írják a „K. K.“-nek Zarándmegye alsó részén, a lunkai és n.-halágyi uradalmakhoz tartozó több helységekben 7,000 holdnyi kiterjedésü erdőségek nagy része közelebbi October 15-től november 15-ig füstflegek fedék, a levegő még a különben erdőtelendél r részeken is érezhetőleg füstszagu volt, s erdőségekben magukat csoportosan kiütő és akadályoztatás nélkül terjedő harasztégésekiatt. * Az „Izraelita-Magyar Egyletben szombaton dec. 27-én felolvasás fog tartatni Olvasni fognak : Tenczer Pál („Kemény Zsigmond mint publicista és író“) és Rosenberg („A galamb jelentése a zsidóknál“.) * Figyelmeztetjük olvasóink közül azokat, akik bécsi lapot is óhajtanak tartani, a ,,Neueste Nachricht“”“ «•«fr*»»" «lewSt nnlítikai napilapra, a mellénk rokoni lapra egész éx pedig 8 ft 60 és a „Wandex gyár szempon - ' ' '*• . «*»■·’*• a részvétel. 't°r ^ a — Figyelmeztetjük lapunk olvasóit a „Nemzeti Képes Ujság“-nak mai számunkhoz mellékelt előfizetési íveire. A múltkor már bővebben szólottunk e lapról, most olvasóink a mellékelt programmokból mindenről értesülhetnek. E programm maga magát eléggé ajánlja, s hiszszük, hogy az új vállalat meleg pártfogásban részesülend. * A jelen évben összesen 77 társaskocsi közlekedett a főváros különböző részei között. E kocsik száma a tavasszal 12-re szaporittatik. * Péterffy úr, am. kir. helytartó tanács magas utasitása folytán Bordeaux-ba küldetett ki, az ottani pinczekezelés tanulmányozása végett, a napokban visszaérkezett és a mm. helytató tanács elé terjesztendő jelentésén dolgozik. * Heitzer István pécsváradi ügyvéd legfelsőbb engedély folytán „Forrai“-ra változtatta vezetéknevét:■ ia/*nőieszköz árvíz-könyv“ nagy nyolczadrétdex, igen díszes kiállításban, amely kedvezőleg ajánlja Malatin és Holmeyer kalocsai könyvnyomdája A tartalmiban több elismert ’ nevű íróval — Fáj Andás, b. Eötvös József, Szása voly továbbá Jámbor Pál, La u ka Gu Pájer Antal, Györy Vilmos, Da 11 o s la, Jemellay Susztáv stb. neveivel, a szóul több kevésbé ismert névvel is találk. Voltez albumnak 325 előfizetője; az árvi: Suita, segélyezésére 210 ft és 1 db arany jövedelem jutott, — amint a mellékelt nyilt szmadás mutatja. * A „Tárogató“ szerkesztője a szorosan Ivin nézeteit követő skót reformátusok egyik letindiai térítőjétől, ki e napokban ér Pestrevelet kapott, melyben tudatja, hogy Debrecz Szatmárt. N.-Váradot meglátogatná, hogy a I .i gt h. II j , . . ,fog, -5 f' ’I ' .'"' * Belláglistvan a Ő Felsége Ital dijelengedes mellet -kir. tál titkári czimmel és ranggal ruháztattt fel. * A I K.“-t egyik erdövidki levelet arról tudóitja, hogy a Rikábám tani, vulkánszer lágyulás épen nem hadt ki, a nagyobb ijedelmet vészén. Korebi az velm látó székelek takarítják a fát. Job is, ha égetik el, mintsem e lágyulás hat vayA ví Arról is énsit levelező, heigy a 5 r... orvos által feltalált borviz-forrásból hordja vidékre a brvizet, s jónak talalják. _ G i ' zey Samu — mint a lelesz vagy a kereskedelmi társág vagynkezelője — most már utolja hívja fel a mondott társaság részvénytulajdonait , hogy az értéktisztázás utján behajtott gyonból — részvényeikre járó illetőségei nála (2 s.s utcza 3. sz.) i. é. december 3 annál bizoyosabban felvegyék mert ekkor értéktisztázó bizottmány feloszlik,és a részi illetőségek azután csakis a pesti Kr. e. b. tótörvényszék letéti hvatalára lesznek majd költségzetel és fáradsággal felvehetők. _ , au aon tiiigu i vouiuuM nui^CUi«itte £irvcii Kondoly T he g e Miklós. Ara 60 kr. 4 Nidren. * A „Nefelejts“ jelenti, hogy a magy segélypénztár javára rendezett sorsjáték reményét a 12,000 ftos ezüstkészleteben az „Egri Posta“ hibásan közlé. Barn Kormos Ida k. a. nyerte Fegyvernek * Dr. Bakody Tivadar a hasonszenvi mód történetének megírásával foglalkozik vében azt is ki akarja mutatni, milyel hatalmas befolyást gyakorolt a hasonló régi allopathai iskolára. * A Terézvárosban a múlt reggeleke egy vánkosba burkolt 3 hónapos fiúgye találtak kitéve. Egyelőre a város ko ápoltatik. — A soroksári utczában egy kis leány tűzzel játszván, ruhája lángot s a szerencsétlen gyermek oly tetemesei sebesült, hogy nehány óra múlva kiadá le * a hnfi*y egy pesh gözms ~ ^ tetemes lisztszcillitmányokoit rendeltek meszi fiába, egy német lapot arra készt!."