Pesti Napló, 1862. december (13. évfolyam, 3843-3862. szám)

1862-12-13 / 3852. szám

Huszár August, Shölig József, Letenyey Lajos, Márkus István, Miceky Zsigmond, Oliva József, Orlán György, Rosty István, Salamon Lajos, Sárközy Kálmán, báró Splény Ödön, Szőke Lajos, Szűcs Adolf, Udvardi Ferencz, Wekerle Sándor, gróf Zichy Jenő. IV. Közgazdászati szakosz­tály. Elnök báró Miske Imre, alelnök Detrich Zsigmond, Barcsa György, Boda­ Imre, Décsey Lajos, Gondol Dániel, Halász Vincie, Horhy An­tal, gróf Károlyi György, Kolozsváry Sándor, Kozma Ferencz, König József, Lejtényi György, Matkovich Tivadar, Márkus István, Meszleny Lajos, Salamon Lajos, Sárközy Kálmán, báró Splény Ödön, Végh János, gróf Zichy Edmund, gróf Zichy Jenő, gróf Zichy Pál Ferencz. Tudomásul megjegyeztetvén, erről az illető tagok jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. 8. Olvastatott fejérmegyei királyi biztos Grad­­vohl Ede megkereső levele, melyben a selymé­­szetnek a kir. helytartóság által ajánlt ügyére a választmány figyelmét felhívja. Jelen megkereső levél kellő tárgyalás s je­lentéstétel végett a közgazdászai szakosztályhoz általtétetik. 9. Olvastatott báró Eötvös József s Gyulai Pál urak levele, melyben az írói segélyegylet javára szerkesztendő „Részvét könyvének“ pár­tolására, illetőleg előfizetők gyűjtésére az egye­sületet felkéri. Az írói segélyegylet által kiadandó mű, — a tagok figyelmébe ajánltatván, — aláírás végett az iv a titkári hivatalban letétetik. 10. Felvétetett a famivelési szakosztály 1. évi november 2 án tartott ülési jegyzőkönyvének első pontja, mely szerint a szőllős gazdákat a központi gazdasági egylethezi borküldésre, v­agy több tagokat a szülőföldeknek kívánt le­írására felszólította. A szakosztály intézkedése helyeseltetvén, a már beküldött s még besürgötendő leírások egy egészszé szerkesztése, s a központi országos gazdasági egylethezi beküldése szinte a famive­lési szakosztály gondjává tétetik. 11. Az alapszabályok értelmében pénztárnok s titkár az uj választmány előtt leköszönvén — állomásaikon újra megmarasztattak. Szóba hozatott ezzel kapcsolatban, vájjon az egyesületi írnok fizetése kiszabva állandósítlas­­aék­e­t vagy továbbra is napidíjat húzzon. Ügykezelő alelnök úr ez utóbbira nézve meg­­bieatik, mikép a titkárral egyetértve, e részben javaslatot adni szíveskedjék. 12. A jövő igazgató választmány ülés határ­napjául 1863-ik évi jan. 5-ik napja kitüzetvén. Ez itt megjegyeztetik. A jegyzőkönyv hitelesítésére b. Splény Hen­rik, Detrich Zsigmond és König József urak ké­rettek fel. Jegyzetté Fekete János, titkár. — Sárosból, dec. 6. A földhitel-intézet alakító közgyűlése volt az első nevezetes tény, mely a már végéhez közelgő­­évben megyénk közönségét megörvendezteté. Üdvözöljük ezen intézet életbe lépését, mert attól megyénk egyik legnagyobb bajának , a tőkehiánynak orvoslását reméljük. — Az országban talán egy megyében sem érezhető annyira a pénzhiány, mint megyénk­ben. Szűk éveink voltak, a birtokos osztály mind inkább elszegényedett, a nagy mérvben lábra kapott, a birtokos osztályra oly veszélyes, oly kérlelketlen váltó valeá. Ezen baj megszűntét a földhitel-intézettől várjuk és reméljük. Hasonló örömmel üdvözöljük a kereskedelem, közlekedés, s közgazdászat­ terén a legújabb időben keletkezett vállalatokat és tervezeteket, mert ezek mind hazánk anyagi felvirágzását tű­zik czélul, s e téren még sok teendőnk van. Me­gyénk közönségére nézve nagy érdekű­ a Kas­sánál megszakadt tiszai pályának tovább építése a Gallicziával való rövid összeköttetés végett. Ámde bár ez ügy minden oldalról már kellőleg megvitattatott, s az ez által az országra báromló előny világos, mily stádiumban van az ügy, nem tudjuk. Politikai viszonyainkról ámbár e téren is vol­na elég közlendő, ez­úttal semmit nem írok. Tudósításomat egy vissszapillantással végzem megyénk ez évi gazdasági s társadalmi állap­o­tá­ra. — A lefolyt gazdasági évet átalán véve] a kö­zépszerű termésű évek közé sorolhatjuk. Az egyes­­ termékek ily arányban termettek: búza és rozs középszerűn aluli termést adott, míg a tava­szi vetés : árpa, zab középszerű felett. Burgonya bőven termett. Takarmányneműek, lóher, széna sarja igen kevés. Tengeri, répa, mi ugyan csak kisebb mennyiségekben termesztetik, úgy szinte bab­ab bőven termett. Gyümölcsünk, kivéve a szilvát, kevés volt. A kereskedelem s üzletbeni általános pangás visszahat piaciunkra is, az árak igen nyomottak, s mind a mellett értékesíteni semmit sem lehet. Az árak következők : Búza (köble azaz 2 mérő) 7—8 ft, rozs 5 ft 60—6 ft 10 krig, árpa 3 ft 80 —4 ft 40 krig, zab 2—2 ft 60 krig, burgonya 1 ft 20—1 ft 40 krig, szalma mázsája 70 —80 krig, széna, lóher 1 ft 20 kr—2 ftig. —Igen leverőleg hat szeszgépeinkre az új szeszmérőgépek alkal­mazása,mely szerint a szeszadó tetemesen nagyob­bodott, innen ered egyrészt a burgonya nyomott ára is. A marha ára igen magas, ép úgy a ser­tésé is. Őszi vetéseinken a november második fel­ében esett, de azóta egészen elolvadt hó igen javított, különösen szépek a megyénkben i­vő­repczevetések, melyet megyénk több birtokosa már is sikerrel termesztett. Társadalmi életünk szintén általános pangásban sinlik, semmi mulatságok, semmi összejövetelek, kiki saját tűzhelyénél tölti napjait. Az eperjesi jo­gászok körükben műkedvelő színtársulatot ala­kítottak, s jótékony czélú előadásaikat már is megkezdették, köszönet nekik a jótékony czél nevében. Bujanovics Sándor. — Trencsin, december 8.1862. „Priatel’ skoly a Literatury “ czimü tót hetilap van itt ke­letkezőben, melynek szerkesztője Z­á­v­o­d­n­i­k, pruszkai plébános és esperes lenne, kiadója az itteni nyomdatulajdonos. Mint czime mutatja, tanügyi és szépirodalmi czikkeket hozand ; figye­lemmel kisérjük majd annak idején. — Tartós fagyaink vannak, a hévmérő — 5° és — 7° kö­zött változik , az éjjel egy kis havat is kaptunk, s köd borítja a vidéket. Á. G. Jegyzéke a magyar írók­ segély-egy­­lete javára rendezett jótékony sorsjáték folyó évi november hó 29-ik napján Pesten, a Köztelken kihúzott nyeremény­tárgyak számainak, megnevezésével a nye­remény­tárgyaknak. (Vége.) Nyerő Nyeremény­szám tárgysz. 77. Sorozat: 3 11­2 db könyv : a) Arany kisebb költeményei, b) Gyöngysorok, b. Eötvös József műveiből. 951 188 Olvasójegy n. k. m. 571 278 3 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Nőtlenség, c) Bánk- Bán. 188 331 3 db könyv : a) Mezőgazd. stati­stika, b) Bánk-Bán, c) Szerelem és házasság. 442 354 3 db könyv : a) Mezőgazd. stati­stika, b) Bánk-Bán, c) Szerelem és házasság. 549 368 3 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Magyar posta , c) Szerelem és házasság. 14 402 3 db könyv : a) Mezőgazd. stati­stika, b) Szerelem és házasság, c) Mire nevelje az ember gyerme­keit ? 789 437 2 db könyv: Mezőgazd. statist­ika, b) Fénygolyók a nősülésre. 100 039 Unió. 1840. 78. Sorozat. 806 58 Szivartartó palisander fából. 582 173 Páriámé szekrény. 224 320 3 db könyv . a) Mezőgazdasági statistika, b) Bánk-Bán, c) Szere­lem és házasság.­­ 881 323 Ugyanazon három könyv. 79. Sorozat. 149 186 Himzet gallér és kézelő 3 db. 29 189 Levéltartó bronzból. 728 238 Szerelem könyv. 661 504 Tintatartó üveg. 80. Sorozat. 1000 80 Fedeles Uvegpobár. 535 207 Xántus János arczképe. 310 216 Egy magyarosan öltöztetett baba. 869 327 3 db könyv . a) Mezőgazdasági statistika, b) Bánk Bán, c) Szere­lem és házasság. 322 429 2 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Fénygolyók a nő­­sülésre. Nyerő szám 23 191 357 899 769 644 965 403 966 506 102 952 477 386 148 2 236 651 255 111 326 8 305 718 644 769 185 961 735 903 785 315 802 38 020 657 643 885 608 651 889 298 404 630 Nyeremény­tárgy sz. 496 a) Hat­ pár horgolt gyermek czipő, b) Női zacskó, c) Csipkezsebken­­dő, d) Csipkekötény. 81. Sorozat. 370 3 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Magyar posta, c) Szerelem és házasság. 444 2 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Fénygolyók a nősü­­lésre. 82. Sorozat. 111 Vörösüveg, csigahéjalaku tálcza. 160 Zsebbeli törökdohánytartó. 457 Egy pár b­eafindzsa, 478 2 lámpatálcza pamutból. 83. Sorozat. 59 a) Vasgyűrü galambbal, b) Nép szava. Isten szava. 60 Tentatartó. 142 Hévmérő asztalra, n. k. munká­val. 157 Budapesti szemle négy évi folyam. 164 Varró vánkos. 411 2 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Fénygolyók a nőstí­­tésre. 84 Sorozat. 48 Mellkép olajfestmény. 122 Ablakpárna n. k. m. 359 3 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika b) Bánk Bán, c) Szere­lem égj házasság. 395 3­ db könyv : a)­­Mezőgazd. sta­tistika, b) Bánk Bán, c) Magyar posta. 511 Megyszinü bársonyjóraállvány n. k. m. 85. Sorozat. 7 Egy hímzett kép (hit, remény és szeretet). 81 Egy csésze aljjal. 218 Szívbeli tartozások regény. 249 Hímzett asztalszőnyeg. 316 3 db könyv : a) Mezőgazd. stati­stika, b) Bánk bán, c) Szerelem­ és házasság. 384 3 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Szerelem és házas­ság, c) Magyar posta. 86. Sorozat 136 Levélaulozó a velenczei dogé pa­lotával. 171 Zsebóratartó. 178 Hímzett kép. 191 Petőfy összes költeménye 2 kötet. 888 3 db­ könyv: a) Mezőgazda­ági sta­tistika, b) Szerelem és házasság, c) Magyar posta/ 435 2 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Fénygolyók a neszt­­ésre. 456 Egy szőlőlevelű üveggyöngy lám­patálcza. 510 Album k­laszin. 523 Egy porczellán gyufatartó. 537 Gombostűpárna, házalak. 87. S­o­r­o­z­a­t: ti­meothy László válogatott művei 3 kötet. 105 Világos kék üveg vajtartartó. 439 2 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Fénygolyók a nösil­­lésre. 452 2 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Fény­golyók a nösil­lésre 88. Sorozat. 253 4 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Házi napló, c) Nőt­lenség, d) Köznevelés alapinté­zetei. 441 2 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Fénygolyók a nősü­lésre. 479 Szigeti album 89. Sorozat. 203 Pamlagpárna. 212 Gyufatartó zsebbevaló, bronz. 292 3 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Nőtlenség, e) Bánk Bán. Nyerő­szám 835 6 262 399 586 283 670 558 933 970 697 668 505 655 135 683 310 682 526 528 246 204 942 639 881 801 82­­2 396 862 423 749 110 538 998 871 868 897 956 941 773 264 895 Nyeremény­tárgysz. 333 3 db könyv : a) Mezőgazd. sta­tistika,b) Bánk Bán, c) Szerelem­ és házasság. 341 3 db könyv : a) Mezőgazd. sta­tistika, b) Bánk Bán, c) Szerelem és házasság. 432 2 db könyv : a) Mezőgazd. sta­tistika, b) Fénygolyók a nősülésre. 519 Szivarkosárka és egy kis virág­tartó. 534 íróeszköz porczellán, fáczánnal és egy gyufa- és szivarhamutartó nőalakkal. 90. Sorozat. 91 Virágok a román (oláh) népkölté­szet mezejéről. 101 Porczellán fehér tálcza. 120 Thea-service két személyre. 351 3 db könyv : a) Mezőgazd. sta- t tistika, b) Bánk Bán, c) Szerelem­­ és házasság. 381 3 db könyv : a) Mezőgazd. sta­tistika, b) Szerelem és házasság, e) Magyar posta. 550 Medgyes imái, diszkötés. 91. Sorozat. 41 Két kép fekete kőnyomat, ke­retben. 517 Üveg porczukortartó. 92. Sorozat. 103 Üveg fehér szelencze. 225 Magyarország közjoga. 414 2 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Fénygolyók a nősü­lésre. 428 2 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Fénygolyók a nő­­sülésre. 93. Sorozat. 65 Tálcza hárászból, a k. m. 288 3 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Bánk Bán, c) Szere­lem és házasság. 468 Fali naptár hímzett. 329 3 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Bánk Bán, c) Szere­lem és házasság. 94. Sorozat. 16 Egy függő gyufatartó női kézi munka. 129 Porczellán leányalak, tükörrel. 197 Pabst kalauza a szarvasmarhate­nyésztéshez. 271 4 db könyv : a) Mezőgazd. statis­tika, b) Nőtlenség, c) Köznevelés alapintézetei, d) Bánk Bán. 308 3 db könyv : a) Mezőgazd. statis­tika, b) Bánk Bán, c) Szerelem és házasság. 95. Sorozat. 75 Zsebbeli szivartartó bőrből. 169 Vörös gombost tt­p­á­rn­a fehér gyöngygyei. 192 Petőfy összes költeményei 2 köt. 270 4 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Nőtlenség, c) Köz­m­ualóa »líiP'nfArjofní . b­') Bin** Bán. 345 3 db könyv : a) Mezőgazdasági statistika, b) Bánk Bán, c) Szere­lem és házasság. 96. Sorozat. 32 Egy ezüst tortakés. 38 Horgolt paplan, különféle virá­gokkal. 145 Virágpohár. 447 2 db könyv . a) Mezőgazdasági statistika, b) Fénygolyók a nő­­sülésre. 97 Sorozat. 12 Haydn kis mellszobra. 43 4 db színes kép keret nélkül. 159 Levélsúlyzó. 161 Szivarba áltartó porczellán. 343 3 db könyv : a) Mezőgazd. stati­­stika, b) Bánk Bán, c) Sz­relem és házasság. 422 2 db könyv : a) Mezőgad. stati­stika, b) Fénygolyó­k a nősülésre. 473 Divánvánkos. 500 Pétervárad kőnyomata látképe. Nynü, a + Nyeremény-Mám. tárgysz.1­98. Sorozat. 812 93 Beszélgetések magyar­, német, olasz, román­, (oláh ,) cseh, tót és szerb nyelven. 615 158 Magyar posta, zsebkönyv, disz­kötés. 208 233 Aranyozott csésze tálczával. 238 436 2 db könyv . a) Mezőgazdasági statistika, b) Fénygolyók a nősü­­lésre. 178 485 Aranyozott líndzsa virágkoszo­rúval. 932 493 2 ezüst főkötőtű. 927 564 Horgolt pénzerszény és egy lám­patárcza üveggyöngyből. 99. Sorozat. 867 24 Székely-kürt, költemény , disz­kötés. 764 44­4 db mellkép, kőnyomat. 187 154 Szivar és pénztárcza. 474 183 Lapjegyző. 444 547 Könyvek : a) Korány, zsebkönyv, b) Szavalmányok, c) Kolozsvári album. 100. Sorozat. 478 21 Egy csengetyűhúzó gyöngyből. 400 150 Ezüst tejszedő kanál. 479 376 3 db könyv . a) Mezőgazd. stati­stika, b) Szerelem és házasság, c) Magyar posta. Összesen : 564 nyerő szám. A nyereménytárgyak a sorsjegyek egyszerű elő­­mutatása mellett Pesten a Köztelken (üllői út 12 sz. alatt) Szathmáry Lajosnál átvehetők. Az egylet a nyereménytárgyaknak posta utjáni küldeményezését magára nem vállalhatván, a nyer­tes sorsjegyek t. tulajdonosai oly intézkedéstételre kéretnek fel, hogy a nyert tárgyaknak itt helyben leendő átvételéről gondoskodni szíveskedjenek. Különfélék. Pest, dec. 12. — Mai számunkhoz csatolva kapják tisztelt előfizetőink a „Pesti Napló“ előfi­zetési felhívását. * Gr. Dessewey Emilt, mint a magyar földhitelintézet választott elnökét, és L­ó­n­y­a­y Menyhértet, mint választott alelnököt, ő Felsége a minőségekben a „P. H.“ bécsi értesülése szerint megerősítette. * * Gr. K­á­r­o­l­y­i Lajos, ki a nemzeti múzeum szomszédságában a tavasz megnyíltával megkez­dendő nagyszerű palotája építtetését Ybl hely­beli építészt Párisba küldötte, hogy vegye szem­ügyre a foubourg st. Germain egyik palotáját, melyet a gróf mintául jelölt ki. E palota oly mó­don van építve, hogy a kocsik az első emeletbe felhajthatnak. * Közvetlen forrásból értesülünk, hogy R e s­z- t e­r István színigazgató Reményi Edét Debre­­czenben meghívta, s a hegedős e meghívásnak en­gedvén, az ottani színpadon f. hó 18. és 20 án két hangversenyt adand. Kedvelt művészünk új év után foganatositandja régi tervét, hogy t. i. Olasz­ország városaiba induljon hosszabb ideig tartó ze­­nészi körútra, mielőtt e czélból a hasát hosszabb időre odahagyná : hajlandó volt a a nemzeti szín­padon néhány bucsuhangversenyt rendezni,­­ ha az igazgatóság­ot erre leizzonttatnék. Azt hisz­szük, a közönség közéhajtása tolmácsoljuk, midőn a t. szinházigazgatóságot ezt tenni ezennel fel­hívjuk. * K­o­r­n­i­s Károly hazánkfia Rio Janeiroból, hol a magyar névnek több éven keresztül becsü­letet szerzett — közelebbről szeretett szülőföldére visszaérkezék. * Kassán 230 helybeli részvényesből 4000 db 100 fős részvényre mümalmi társa­ 1­a­t alakult, melynek gyönyörű építményei: egy hat köre készült műmalom, s 8000 köböl gabona elhelyezésére alkalmas magtár már ott büszkélked­nek a Hernád partján, s a malom­­ és martina hó folytán megkezdendi működését. — Meghívás. Az erdélyi muzeumegylet, ida november 24 ik és 25-ik napjain tartott köz­gyűlése X. és XVI. számú határozatai következ­tében, 1863. februárius 7 ik napján rendkívüli közgyűlést fog tartani, a­melynek tárgyai lesz­nek : 1) A hírlapokban egész terjedelmében már közzé tett választmányi inditvány a muzeumigaz­­gató állomása végleges betöltése és segéd beálli­tása tárgyában. Ez inditvány minden ágának ér­demleges tárgyalása, megvitatása és az ebbeli kérdés végleges eldöntése. 2) Az 1863. évi költ- Tárcza. A magyar irodalom történetéből. (Őskor). A T*I Jámbor Páltól. Sokáig oroszlánbőrön fekve, pajzsára támaszt­va fejét, vad tekintettel, bozótos szakállal stb. rajzolták a magyaroknak Atilát; de mióta Thier­ry jeles könyve megjelent , a vadkép szemláto­mást megszelídült, a zordon tekintetbe mózesi lélek olvadt, és az oroszlánbőr helyett maga egy nemes oroszlánkirály áll előttünk. Atila nem a mondák Atilája többé, ki kely­­hekkel itta a vért, ki országokat pörkölt, ki em­berfejekkel rakta sátorát körül : a mai Atila — hadvezér, honalkotó, nagylelkű fejedelem. Mégis, daczára a történeti világosságnak, van valami végzetszerű, rémes, ember fölötti, mi e névhez tapad. Valóban, minden nevek közt a történelemben nincs oly név, mely annyi bámulatot gerjesztene, mint Nagy Sándoré, és annyi félelmet, mint Atiláé; mert míg amaz csak Jupiter fia volt, ez Isten ostora vala ! Innen a félelmes dicskör. De lássuk őt közelebbről. Termetre alacsony volt, de nagy fekete villogó szemei elfeledteték a kis termetet; járása büsz­ke, mint azé, ki uralkodásra született; melle­gze­­tes, mint kinek levegőre van szüksége a szűk foghosban, vakmerő, de vakmerőségében is mér­sékelt ; csatában elővigyázó és fürge. Híre min­denütt előtte járt, as midőn maga is megérkezett, úgy találták, hogy nagyobb hírénél, egy szóval: erős alkat, vasakarat, óriás lélek. Ha e szemé­lyes leíráshoz képzelünk egy pajzsot királyi czí­­merrel és koronafejű madárral, melyet turulnak neveznek, akkor előttünk áll Atila. Miután személyét leírtuk a nagy fejedelemnek, írjuk le szokásait. Szekrényében, mint mondják, nem állt meg a pénz, mert fejedelmi keze tele marokkal szórta azt a népnek, mely követé, vagy a jósoknak, kik szekrényéből olvasák ki a jövendőt. Azért boldog volt, ki véletlen Atila útjába jött, ha az nem volt falu vagy város ellenségei hatalmában, mert ezekkel kurtán bánt el, por- és lángban eresztvén a négy szélnek. Átalán baráta volt minden embernek, kivéve az ellenséget és hunjait, kiket szükségesnek itélt rövid pórázon tartani. Ezekkel csak győzelem után szok­ta kezét mint bajtársaival-Tízezer kaszás szekeret vitt táborában oly gépekkel, melyek várak és városok rombolására valónak kigondolva. Mi sátrait illeti, azokban különösen szüreté a fényűzést. Egy sátra többi közt oly fényes és pompás vala, hogy aranylemezeken nyugvók, melyeket tetszés szerint lehet­ szétszedni és új­ra összerakni. Oszlopai e sátornak mind szintén vert arany­ból valának és kapocsra jártak, míg eresztékeit a legfinomabb metszetű drágakövek foglalák egybe. Hát ménéi ? ezek a széllel versenyeztek, és nem volt oly faj a világon, melyből egy-egy min­tát ne szerzett volna. De ha valakit megszeretett, vagy valakinek királyi ajándékot akart adni, örömest odadta legkevesebb ménét, annyira, hogy istálójában sokszor csak hadi méné állt.Majd elfeledjük mondni, hogy istálójának belseje bár­sony — és bíborból volt, mint királyi széke. Asztalán arany­edény, arany eszközök, arany kupa csillogott, melyből nem fogyott ki a nektár. Győzelem után ebből ivott hunjaival áldomást. Még tábori ágya van hátra : ez drágakövekkel volt párkányzatán kirakva oly gazdag hímezés­­sel, oly pazar művészettel, hogy az egész tábor felőle álmodott. Mi hadseregét illeti : száma egy millióra rú­gott, ide nem számítva az idegen népeket. Fegy­verzete : ijak, kard, lándzsa stb. A városoknak ura vágyott lenini, de lakója nem ; mert népével együtt mezőn járt-kelt sát­rakkal és szekerekkel; mig idegen kisérete a városokban szendergett. Ilyen volt Atila, Kézai szerint. Tehát méltán emelték pajzsokra őt őseink, mint fejedelmet, mert mindazon erényt és tulaj­dont, mi fejedelmet illet, bőven leírta; ismerte a hadtudományt, a rómaiak hadjáratait, mely is­merethez szegődött a tapasztalás és a legjobb hadmester : a szerencse. Sokan mondják előre, hogy hódításaiban hit és dicsőség vezeté őt, mi mindenesetre szép vezér; de ha következményei­ben akarjuk megítélni hódításait, azt kell állí­tanunk akkor, hogy egy sokkal magasabb czél vezérlé, t. i. egy új állam alapítása. Ha a fényűzést szerette, az is alkalmasint azért volt, hogy csillogásával már előre meghódítsa a népeket, mielőtt őket legyőzte volna. A hadvise­lés főgyönyöre volt, nem azért, mintha vad lelke a hadban gyönyörködött volna, hanem hogy had­viselései által, mint mondók, erős birodalmat alapítson. Tehát kettő volt benne : hadvezér és honala­pító. Az első csak eszköz volt a második szolgá­latában. És sikerült is neki kitartás, bölcseség, bátorság és fegy­elem által merész terveit létesí­teni, mert mi tegnap csak álom volt , lelkének óriása, a hun birodalom megszületett. Megszüle­tett ifjan, dicsőn, hatalmasan, nem félve senkitől és borzalommal töltve el mindenkit. Róma árnyé­kát vélte feltámadni, csakhogy ez árnyék néha homályt boríton­az óriásra. A hunok államélete. Őseinknél, pásztor nép lévén, eleinte társadal­mi vagy államéletről szó sem lehetett. Mezőn és sátrak alatt éltek, mint nomádok, törvények és társadalmi szervezet nélkül. Két jogot ismertek csak : erő és öregség jo­gát, mely előtt mindenki meghajolt. Valóban, a magyar nép ma is, talán ős hagyo­mány nyomán, fisat élettel viseltetik az ősz haj­fürtök iránt, a legöregebbnek adván mindenütt az elsőséget, az asztalnál úgy mint az egyházban. Ienen van a közmondás : in senibus consilium ; innen van, hogy a nép a vasárnapi nagy misét ma is — mi különös tisztelet jele — öreg mi­sének hivja. őseink első élete tehát patriarchai volt. A patriarcha volt a főnök. De változván a hunok hazája , változott ter­mészetesen a nép alakja is. A tömeg társasággá vált ; a társaságba lélek­képett, mit más néven rendnek nevezünk. E társadalmi átalakulást következő adatok­kal bizonyítjuk : „A hunok azon része, úgymond Jósika ős történelmében, mely nyugaton tanyá­zott, átkelt a Volgán. Ez 374-ben történt. Az első tanyán a sereg s az azt követő néptö­meg megható ünnepet ült, tágas kört képezve vette körül főnökeit, kik nem akartak keveseb­bet, mint az eddig laza kötelékű főhatalmat egy­nek kezébe letenni. Balamber volt azon egyén, kit érett esze, sze­mélyes bátorsága s vállalkozó szelleme legmél­tóbbnak jelölt ki a főhatalom gyakorlatára. Néma egység — hasonló valami felső nyilvá­nításhoz — öntötte egygyé a nép véleményét. Balamberrel senki sem versenyezhetett, és a lelkesedés hatalma alatt ültették őt a nép főnö­kei a széles pajzsra s emelték magasra vállaikon, hogy legyen a legnagyobb, s a legtávoliabbak is láthassák őt. Miután a főhatalom Balamber ke­zébe került, ez azonnal élt is a hatalommal : el­rendezte seregét. Kiosztotta a szerepeket; s minden el lévén igy intézve, megfuvatta a kür­töket, s a vándor népcsalád megkezdette mun­káját.“ Mi tűnik ki ez idézetből ? Először az , hogy a hunok megunták a laza köteléket és a főhatal­mat egy kézbe akarták öszpontosítani; hogy rend után vágytak; hogy, minek még nevet nem adtak, társadalmat akartak alapítani. Kitűnik másodszor az, hogy a patriarchai szervezet megszűnt, és nem a kor, nem az erő többé, hanem az ész uralma veszi át a kor­mányt ; mert Balambert korántsem azért választ­ják meg főnökül, mert legöregebb, vagy hogy leg­erősebb , hanem mert érett észszel s legtöbb vál­lalkozó szellemmel bírt. De bizonyítja e társadalmi rendet Atila ural­­kodá­s is. Mihelyt meghódított valamely tartományt, a helyett, hogy rabláncára fűzte volna népet, nyel­vészeket külde hozzájuk, hogy előbb őket a ha­zai nyelvvel megismertetvén, később a hun nép fi­ává fogadja. M­.­rt mihelyt valaki meghódolt s hun kormánynak, azonnal egyenjogú, szabad testvére lett az összes hun családnak, minden faj- és valláskülönbség nélkül. Továbbá, Atilla követeket küldött, követeket­ fogadott; fölvette a fejedelmi czimet; felségi jo­­got gyakorolt, stb. Új adat állításunk igazsága mellett. Harmadszor, őseink politikai érettségét bizo­nyítja Kézai Simon mester is, kinek állítása sze­­rint: bizonyos kiáltók léteztek az országban, kik ily szavakkal gyűjtik hadba a magyarokat: „Isten él a magyar nép szava,hogy ez és ez nap, ez és ez helyen kiki fegyverben pontosan megjelenjen a község tanácsát és pa­rancsát meghallani.“ Ha valaki ellenszegült, szolgaságba sülyedt, vagy kard által felnégyelték. Vájjon mit bizonyít ismét ez idézet? azt, hogy őseink községtanácscsal bírtak; hogy a község­­gyűléstől eredt a hatalom; hogy az büntette meg az ellenszegülőket; az volt ellenére a törvények­nek ; egy szóval azt , hogy ősapáink nemcsak uralkodót emeltek pajzsra, hanem a pajzs alatt akartak jogokat is, rendet, községi rendszert, mely kizárt minden egyed­uralmat, más szavak­kal : alkotmányt. Végre negyedszer, a hunok szellemi felsőbbs­sége mellett tanúskodik az is, hogy Tiberius ró­mai vezér, midőn Pannóniát meghódította volna, korántsem bánt vele úgy, mint más leigázott tar­­tományokkal, hanem, fontosságának tekintetéből, megaranyozott kantárt küldött neki, és külön le­gátusok és proconsulok által kormányzó az or­­szágot. Mindez történeti tény, mely fennhangon szól a hunoknak mind politikai mind társadalmi felsőbbsége mellett. Tagadni ezt annyi, mint tagadni a történetet

Next