Pesti Napló, 1863. január (14. évfolyam, 3866-3890. szám)

1863-01-14 / 3875. szám

Különfélék. Pest, jan. 13. * A magyar akadémia ez évi ünnepélyes nagy­gyűlése, mint már jelentők, f. hó 17-én d. e. 10 órakor fog megtartatni a nemzeti múzeum dísz­teremében. Mint a „P.Lt.“ hallja, ezen alkalomra a terem földszintére, hölgyeknek nem fognak belépti jegyek osztogattatni, azonban a két kar­zat az ő számukra leend fenntartva. — A felol­vasásokat tartó akad. tagok között leszen — ugyane lap szerint — Lonovics érsek texoja is, a ki a néhai országbíró s akadémiai igazgató tag , id. Maj­láth György felett tartana emlék­beszédet. * Az akadémia tegnap kezdődött nagygyűlé­sén egyebek közt a nyelvtudományi értekezé­sekre kitűzött Sámuelféle dij (1861-re) és a hölgydijakra érkezett pályamunkák ügye dönte­tett el. A Sámuelféle dij — értesül az „O—g“ — Fogarasi János r. tagnak a személy ragokról irt értekezésének ítéltetett oda. Az 1862-ki érte­kezések közül a nyelvtudományi osztály Budenz József 1. tag csuvasz közleményeit indítványozta megjutalmaztatni; ez azonban a jövő nagygyű­lésnek hagyatott fenn. A­mi a hölgydijakért ver­senyző pályamunkákat illeti: a bölcseleti er­kölcstanra 1, a vegytanra 1, a földtanra 1, az ál­lati élettanra 1, a természeti földrajzra 1, a fü­­vészetre 4 munka érkezett be, s ezek közül az illető bíráló­ bizottmányok véleménye alapján csak egy ítéltetett díjazásra s kiadásra méltónak, t. i. a természeti földrajz. Fölbontatván a szerző nevét rejtő jel­gés levél, e munka szerzőjéül Greguss Gyula pesti gymn.­tanár tűnt ki. A­mely feladatokra nem érkezett felelet, vagy ki nem elégítő felelet érkezett, azok újólag ki fog­nak tűzetni. * K­u­b­i­n­y­i Ferencz, Ipolyi Arnold és Henszlmann Imre tudósaink tavalyi keleti utazásáról képekkel díszített munka fog megje­lenni. Henszlmann, ki jelenleg Párisban van, ott készítteti e munkához a fametsz­vényeket. Ugyanő néhány a székesfehérvári ásatásokra vonatkozó fényképet is lithografi­oztat Párisban. * A győrvárosi olvasó­egylet a „Gy. K.“ sze­rint elhatározta, hogy Deák Ferencz nagy ha­zánkfiának arczképét olajba festeti, s vele főter­mét diszitendi. * A nagyváradi „Bihar“ czimü lap legutóbbi számában Györffy Gyula a következő nyi­latkozatot teszi közzé : „Lapunk f. é. első szá­mában „az uj év napján“ czim alatt általam irt ez­ekért közcsend-háboritás bűntettével vádol­­tatván, a cs. k. katonai törvényszék ebbe állít­tattam és a lapok további szerkesztésétől ideiglen eltiltattam ; minek következtében ezennel visz­­szalépvén, a lap ideiglenes szerkesztését Hollósy Lajos kiadó úrra ruházom, biztosítván a közön­séget, hogy a nevezett szerkesztő-kiadó úr min­dent el fog követni, miáltal e lapot nevére és a közönség tapasztalt részvétére ezentúl is lehető­leg érdemessé teheti. * Gr. Batthyány Géza elnök következő hirdetményt adott ki a győrvidéki gazda­egylet részéről : „F. évi január 26-án délelőtti 9 órakor Győrött az olvasó-egylet teremében igazgató vá­lasztmányi ülés, másnap pedig, azaz 27-én, szin­tén reggeli 9 órakor és ugyanott közgyűlés fog tartatni, melyekre a t. ez. választmányi és egy­leti tagok annál bizonyosabban megjelenni keret­nek, mert a közgyűlésen a múlt évi számadások fognak megvizsgáltatni, s az­ ez évi teendők meg­állapítása mellett több közérdekű és az egylet életét közelről érdeklő indítványok is tárgyalan­dók lesznek.“ * A pesti izr. hitközség utóbbi közgyűlésében elfogadtatott Zsengeri Mór azon indítványa, hogy a választmány bizassék meg, miszerint 4 hónap alatt alkalmas egyén fölkereséséről gondoskod­jék, ki képes legyen magyar nyelven hitszónok­latokat tartani a pesti zsinagógában. * Rebesgetik, hogy a belga és hollandi tőke­pénzesek új társulata, mely Kanizsa és Pécs kö­zött szárnyvonalat tervez, Pesten nagyszerű épít­kezéseket szándékozik tenni. Bsz itt elég ronda földszintes ház, sőt puszta telek van a főbb ut­­czákon is, — lehet elég két — három emeletes házat építeni, legalább tán majd a szállásbér is lejebbszáll. * Az uzoni székely­ község leégett, s ez által véginségre jutott lakosok között gr. Mikes Benedek 100 véka életet osztatott ki. * B. Csabáról írják az „Org“-nak : „Január 11-én hajnali 3 órakor költözött jobblétre a csa­bai ro . kath. egyház hűt lelki pásztora, főtiszt. Kovác János czimzetes kanonok. Mint jó hazafi, ember­barát, s más hitfelekezetüek iránt testvéri szeretettel viseltető hit keresztyén pap, közös tiszteletünk tárgya volt, s most közösen gyászol­juk őt. — Emléke éljen közöttünk, béke legyen hamvam­.“ * Az uj bélyegtörvény sok tévedésre ad alkal­mat , a­kik azért a labyrinthusból könnyű szer­rel ki akarnak igazodni, igen jó vezérfonalul használandják azon könyvecskét, mely Ráth Mór kiadásában nehány nap óta kapható. Czime: „Az 1863 január 1-sején életbe léptetett uj bé­lyeg- és illetékszabályok, a bevezető cs. kir. leg­felsőbb leirattal, a foganatositási szabá­lyokkal, s az igérvény-üzlet iránt kelt határo­zatokkal. Ara 50 kr. Kapható Ráth Mór utján minden hiteles könyvkereskedésben. — Nyilatkozat: „Uj n­e­m z­e­d­ék“ czi­mü lapom ügyében van szerencsém értesíteni a t. olvasó közönséget, hogy czimváltoztatásért óhajt­ván folyamodni, addig is, naig e részben enge­délyt nyerhetnék s a legközelebbi évnegyedre felhívásomat kibocsátanám, az „Uj nemzedékbe begyült előfizetési pénzt Wodiáner F. volt kiadómtól mindenki visszakövetelheti. A kik te­hát ennek visszaküldését szorgalmazni akarnák, szíveskedjenek a kiadó­hivatalhoz — új tér, 4. sz. f­ö­l­d­s­z­i­n­t — fordulni. Legmélyebb saj­nálatomat fejezem ki az iránt, hogy némely elő­fizetőm többszöri reclamatió daczára sem elégít­­tetett ki, a kiadói rendetlenség miatt elmaradt számokkal, s hogy az utolsó szám mellé, mely­­lyel a negyedévfolyam befejeztetett, az általam el­készített szükséges tárgymutató lajstrom nem mellékeltetett, minek ki nem nyomatása, neve­zett kiadónak az olvasó közönség iránt tanúsí­tott kötelességmulasztása gyanánt rovandó fel. — Kelt Pesten, 12. január 1863. Balogh Zol­tán, mint az „Uj nemzedék“ volt szerkesztője. Tiltakozás. A számtalan kiadói visszaélés, milyen legkö­zelebb Wodiáner F. kiadása alatt a „Magyar­­ország“ megszűnésénél is előfordult, s mi ál­tal nagyrészben az irodalom hitele is szenved, kényszerit bennünket, mint az „Uj nemzedék“ volt belmunkatár­sit, hogy Wodiáner F. nyomdász és kiadó újabb állása ellen, mely szerint az „Uj nemzedék“ éli fizetőit a „Divatcsar­­n­o­k“-kal akarja kit­égiteni , ünnepélyesen tiltakozzunk. — Az olvasó,midőn valamely lapot kíván járatni, bizonyosan annak pro­­g­rammj­ában a kif­ej­ezett irányáért és a lap munkatársainak dolgozatai­ért fizet elő; ha pedig a helyett más szellemű s munkatársakkal bíró vállalattal akarják kielé­gíteni, egyenesen rászedetik. — Mi a va­lódi kielégítést csak abban látjuk, ha a kiadó — vállalatát megszüntetvén — a pénzt visszaküldi, — s csak is azon esetben tartja meg, ha netalán valaki világosan kinyilatkoztat­ná, hogy pénzéért mást is elfogad, mint mire elő­fizetett.,— Kelt Pesten jan. 12-én 1863. Abonyi Lajos, Aldor Imre, Almási Tihamér, Bodor Ká­roly, Csermely Sándor, Dalmady Győző, Deák Farkas, Emil, Györy Vilmos, Katona Gyula, Ki­séri, Kuliffay Ede, Kun Pál, Szabados János volt főmunkatárs, Szász Béla, Tolnay Lajos, Udvardy Vincze, Vida József, Zalár, mint az „Új nemze­dék“ volt belmunkatársai. * Főtiszt: Gábriel József csanád-egyház­­megyei kanonok és czim.­apát i­f. hó 9-kén Temesvártt élete 70-ik évében jobb létre szen­­derült. Temetésénél az egyházi gyászszertartást B­o­n­n­a­r Sándor püspök , maga vezette. Béke poraira 1 * Az „Orvosi Hetilap“ a következő gyászhírt hozza: György József tudor, Máramarosme­­gyének 28 éven át első főorvosa és a máramaros­­ugocsai helv. hitvallású egyházmegye tanácsbi­­rája 1862-ki december 21-én, esti 10 órakor, 49 éves korában, mellvízkórban meghalt. A megbol­dogult egész életén át, mint orvos és mint hon­polgár tántoríthatatlan buzgalommal teljesítette kötelességeit, miért is betegei és polgártársai egy­aránt szerették, s az iránta viseltetett bizalmat sokfélekép nyilvánították. Az ilyen férfiak halála mindig korai, mi a jelen esetre annál inkább illik, minthogy az átszenderült oly korban múlt ki, mi­dőn a férfiúi erély tapasztalattal párosulva még teljében van. Özvegyet és hat árvát hagyott maga után. * A „Magyar Sajtó“ hatalmas nyelvészei a tegnapi párisi magántávsürgöny­e sorait : „Die indirecten Steuern vermehren sich unaufhörlich in Folge des zunehmenden Wohlstan des“ így fordították: „A nem-egyenes (hát görbe?) adók folytonosan szaporodnak a vá­lasztóállapot (?!!) növekedése folytán. Ez is ugyancsak „von Stapel gelassen!“ s a „M S.“ mégis a „P. N.“-t nevezi nyelvrontónak. — Nyilatkozat. Felsőbb helyről tett kérdés következtében kijelentem, miszerint az orvosnövendékek segélyegylete javára f. jan hó 13-án a budai népszínházban tartatni szándé­kolt műkedvelő előadás a nevezett egylethez bejelentetett ugyan, s az annak létrehozása körti kifejtett buzgalom és fáradozás az egylet részé­ről is kellő méltánylat és elismeréssel találkozik de ezen előadás az egylet vagy annak választ­mánya befolyása nélkül rendeztetik s igy a teg­napelőtti ,P.Napló­ ide vonatkozó közleményében valamint a falragaszokon előforduló ezen kitétel „kiadta az orvosnövendékek segély egylete“ hi­bás. Pest, jan. 12. 1863. Szeremley Mihály az orvosnövendékek segélyegylete e. i. elnöke * A pártolásra érdemes „Zenészeti La­pok“ ismét egy jeles műmellékletet küldöttek szét, s ez „Zord az idő“ magyar eredeti dal­szerző Z­i­m­a­y László. E zenemű egyébiránt Rózsavölgyinél is kapható 60 krért * A „Szegedi Híradó“ szerkesztését Szab­a­dos János már átvette , és sok szépet igér, több ismeretes név által támogattatik. * Kis-Kun-Félegyházán a múlt évben 1119-en születtek, és 812-en haltak meg. Egybekelt 282 pár. * A „Nefelejts“ tegnapi számával kezdé meg tizenhatodik évnegyedi folyamát. Ez ügye­sen szerkesztett szépirodalmi hetilapot keletke­zése óta folytonosan csín és elegantia jellemezi, tartalma is eléggé érdekes és változatos. Léte­zése, sok magyar hölgy tetszését bírván, úgy látszik állandóul biztosítva van * F. hó elsejétől kezdve a tiszai vaspálya igazgatósága is leszállitá ágro pótlékát 20 petre' 15-re. * Figyelmeztetjük helybeli olvasóinkat egy nógrádmegyei születésű kóbor nőcselédre, a ki tegnap este oszágut 28. sz. a. gazdáját tetemesen meglopván, elszökött. Ha szegedségre kinálkoz­nék, legjobb lesz nem annyira megfogadni mint­­m­egfogatni. * Öngyilkosság. Budán Kranz J. nevű kereskedő — mint a „P. H.“ írja — f. hó 5-én az esti órákban magát agyonlőtte. E szomorú tény annyival meglepőbb, mert a szerencsétlen vagyoni állapota igen kedvező volt. * A „Hont“ arról értesítik Balaton-Füredről, hogy a közelebbi valódi tavaszi idők a partos ol­dalakon néhány szegény ibolyát már kicsaltak téli álmaiból. Az ébredés ugyancsak korai volt a mai éjjeli havazás bizonyosan véget vetett rö­vid életeknek. * Mező-Túron a szétoszlott műkedvelő társu­lat, mely azelőtt többnyire tanulókból állott, új­ra alakul. * Debreczenben egy Weisz J. nevű kereske­dőnél a pénzügyőrök 12 mázsa magyar dohányt találtak, s 1000 ftig meg akarták érte finán­­czolni, azonban kisült, hogy a kereskedőnek semmije sincs. — A somogymegyei gazdasági egyesület igaz­gató választmánya f. év február hó 5-én, d. e. 10 órakor Marczaliban tanácskozmányt tartana, miről az illetők eleve értesittetnek. Marczali, január 7-én 1863. Elnöki meghagyásból Koz­m­­a Sándor, titkár. * *) — Tegnapelőtt egy Esztergomból érkező hajó kormányosa rögtöni halállal kimúlt. Hullája bon­­czolás végett a városi Rókus kórházba szállítta­tott. — Hasonlóan tegnapelőtt reggel a szerb utczában egy körülbelül 3 hónapos gyermek hullája találtatott. — Ugyanaz­nap Nyikós Pál 60 éves városi utczaseprő és háztulajdonos hul­lája a Dunából kifogatott. Minthogy a hulla ingén kivül minden ruhától megfosztva vala, és fején két mély seb tűnt föl — itt gyilkossági eset látszik fennforogni. A törvényes bonczo­­lat holnap a városi Rókus kórházban fog véghez vitetni. * Szathmárt jan. 16 -án temették el Fülöp Mihályt az ottani ref. gymnasium volt pénztárno­kát, jó családatyát, és igaz honpolgárt. — Telegráfi tudósítás a bécsi börzéről január 13-án. *) A napi lapok kéretnek e köröz­vény átvételére. Politikai események. FRANCZIAORSZÁG. P­á­r i­s­b­ó­l egyszerre vettük a jan. 10-iki és 0-diki lapokat. A „Moniteur“ jelenti, hogy a császár hétfőn, jan. 12-kén pontban egy órakor fogja meg­nyitni az 1863-diki törvényhozási ülésszakot a Louvre palota nagy teremében. A hivatalos lap leírja a megnyitásnál követendő rendet. (A trón­beszéd távirati kivonatát, mely egy óra előtt éj­fél után csak néhány perc­c­el került kezünk­­höz, a mai „P. Napló“-nak még ki­nyomva nem volt példányaiban közöttük). Mig két félhivatalos lap azon vitatkozik, váj­jon a megnyílt kamrai ülésszak viharos lesz-e, avagy csendes, mig nevezetesen a „Constit­­ionnel“ megróvja nemcsak a „Siecle“t, hanem még a „France“ collegát is, hogy túlconservativ iránya daczára a parliamenti agitatióval kaczér­­kodik , addig a főfigyelem a legkényesebb pontra : t. i. a jövő választások­ra van intézve. Hogy e tárgy mily kényes, tapasztalhatja a „Courrier du Dimanche“, a­mely épen most ka­pott harmadik megintést azért, mert, mint a bel­ügyminiszter mondja, rosz­hírbe akarta hozni az általános szavazatot, s a többi közt azt állítá, hogy az Eure departement, melynek törvény szerint csak három képviselőhöz van joga, ille­téktelenül kapott jelenleg négyet, holott 416 vá­lasztó hiányzik azon számból, a­mely megkíván­tatnék egy új képviselői hely felállítására, holott a belügyminiszter szerint 405 választóval több van a megkívántató törvényes számnál.­­ A „France“ talán, hogy meghazudtolja a félhivatalos collega izgatási vádját, a külpolitika terén csaknem mindenütt kibékülést és kiengesz­­telődést hirdet az európai népek közt, így a két német nagyhatalom közti versenygésre vonatko­zólag egyik számában jelenti, hogy a négy ki­rályság : Würtemberg, Bajorország, Szászország és Hannover a teljes egybehangzással működnek a kiegyeztetésen. A másik számában pedig a következő (táviratilag is jelzett) fontos közlést hozza : „Úgy látszik a Bundestag mellé tervezett de­legáltakra vonatkozó osztrák javaslat már meg­nyerte a szavazatok többségét. Azonban, miután e többség csupán egy vagy két szóból áll, Ausztria hír szerint kijelentené, hogy nem akar­ván a dolgokat szélsőségig vinni a Poroszország elleni ellenséges érzület tárgyában. Németország és Európa előtt egyedül annyit kívánt consta­­tálni, hogy a szövetségi intézmények progressiv fejlesztésének akadályai nem ő tőle jönek, mint a berlini kabinet közlönyei szünet nélkül elhi­tetni akarták. Ha a bécsi kabinet kezdeménye a német szövetséggyűlésnek a kor kivonataihoz és a német nép óhajtásaihoz képesti újra­szerve­zését illetőleg meddő marad . Poroszországra hárul a felelősség érte. „Ausztria, hogy a közös haza keb­lében a szakadást kikerül­je, s hogy a békülés művét megkönnyítse, haj­landó elhalasztani az indítványo­zott reformokat.“ A „France“ azután így folytatja : „Poroszország a mai napig jobban belátván azoknak időszerűségét, a jövőre nézve elvileg azon óhajtást tanusítja, hogy azokhoz csatla­kozzék.“ A „France“ nagyon meg van elégedve ezen megoldással. Dicséri Ausztria ügyes tacticáját, s reménye, hogy a porosz kabinetnek lesz ideje kigondolni oly rendszert, melyhez leyális módon csatlakozható. — Csak Amerikáról, meg a kelet állapotáról nem tud nagyon békés dolgokat mondani a „France.“ — Mexicóba 4000 gyalog és 600 lovas küldetik ismét. E czélra három sorgőzös, és ugyanannyi szállító gőzös van kijelölve. Konstantinápolyból a következő tudósítást közli a franczia lap : „A szultán megértvén a belgrádi legújabb tu­dósításokat, mélyen megilletődött, s mint állít­ják, elhatározta, hogy nem fog engedni a szerbiai fegyverek lefoglalása kérdésében. A közbejött miniszteri változás ezen gondolat szüleménye. A szultán szilárdabb, katonásabb minisztériumot akart állítani az előbbeknél, mely képesebb le­gyen megvédeni az ottomán birodalom integritá­sát. A szultán nagy tevékenységet fejt ki ; a napok egy részét az arsenalban tölti, melynek munkálkodását élénk figyelemmel kíséri. 29-én jelen volt a ,Nisan Lenket' és a ,Kudavendghiar‘ gözeorvettek vizrebocsátásánál, s megparancsol­ta, hogy azok helyét a gyárban két vértes fregatté váltsa fel.“ Az „Opinion Nat.“ szánakozva néz „egy sze­gény beteg fő“ illyetén hiú öröködéseire, s azt kérdi, mi történik akkor, ha a görögök felhíván a keleti keresztyéneket, a török terület megtá­­madását tűznék ki zászlajukra programmal ? — A belga király egészségi állapota ismét aggasztó. A brabanti herczeg, a­ki Egypt­omban van, e miatt kénytelen visszatérni. Lipót király február közepe táján déli Európába akar menni. — Napoleon hű utazása a „France“ szerint egy hónapra van határozva. — Enrico Castiglione, Victor Emanuel egyik szolgálattevő tisztje, engedélyt kapott, hogy a mexikói hadjáratban a franczia főhadi­szállás­ról részt vegyen. — Január 8-dikán ment véghez M­o­r­­­o­t bi­­bornok-érsek temetése. Roppant embertömeg gyülekezett össze az érseki palotánál, az egész után, hol a halotti kiséret elvonulandott, vala­mint a „Notredame“ egyház körül. A halotti ki­séret 8­0. órakor indult meg. A menetet egy csapat párisi őr nyita meg lóháton ; utánaa két század dsidás és egy gyalog dandár lépdele. Ezeket követéki hat gyász szekér a szertartást végzőkkel, a káptalan tagjaival és a vicariusok­­kal. A halottas szekeret hat gazdagon feldiszi­­tett ló húzta. Messziről lehetett látni az ezüst keresztet s fölötte a bibornoki kalapot. A szem­födél négy szögletét a st. Thomas d’ aquini pap, a nagy alamizsnaság fővicariusa, a st. dienesi cs. káptalanból egy kanonok, meg az érseki kápta­lan legidősb tagja tartották. A szomorú fele­ket a megholtnak három titkára vezette. Utánuk lépdeltek a nagy államtestek, a hadsereg, a bíró­ságok, s a jótékony társulatok küldöttségei. Ez­után ment négy császári udvari tiszt lóháton, két udvari kocsi, 14 gyászkocsi, egy szakasz gyalog­ság, s két század lovas, s leghátul egy csapat párisi őrség lóháton. Tíz órakor érkezett a menet a Notredame egyházhoz. Tizenkét ágyulövés hir­dette e megérkezést az egyház előcsarnokába, mely egészen feketével volt bevonva. A­ transept közepén a katáraik fölött pompás menyezet emel­kedett. Három bíbornok, több mint húsz püspök, s száznál több kanonok volt jelen a papi szemé­lyek közt. A beszentelés után a holt­test a sír­­boltba vitetett, mely alkalommal a párisi őrség zenekara egy symphoniát adott elő. Egy órakor volt vége a szertartásnak. — A „Moniteur“ rész­letes necrologot közöl a meghalt főpapról, s eré­nyei közt megemlíti, a­mit mi is említünk már, hogy a bíbornok oly szegényül halt meg, misze­rint az állam kötelesnek érzi magát az általa tett szolgálatokért a hálaadót lefizetni, s a teme­tési költségeket magára vállalni. Ugyancsak a „Moniteur“ emlékezetbe hozza a meghalt érsek­nek egy tervét, melyet az még halálos ágyán is nagyon szívére kötött egyik favicariusának. A terv egy halotti emlékre vonatkozik azon száma nélküli emberek számára, a­kiknek csontjai a párisi katakombákban felhalmozva hevernek. A hivatalos lap e nagy eszmét kivihetőnek tartja, miután a papságon kívül a cultusminiszter és a városi hatóság is érdeklődik iránta, az utóbbi név szerint ingyen akarja adni hozzá a földet, s a költségek legnagyobb részét is hajlandó vi­selni.­­ Január 7-kén volt az első bál a tuilleriák­­ban, melyen 2600 személy jelent meg. A vendé­gek legnagyobb része a hadsereg és a nemzet­őrség tisztjeiből,a polytechnicum és a st. cyri ka­tonai iskolai növendékeiből állott. A császár és a császárné 10 órakor jelentek meg, s éjfélig maradtak a bálban. NÉMETORSZÁG, Berlin, jan. 9. A szo­kásos újévi üdvözlés Berlinben is engeszteléke­nyebben ütött ki, mint a lojalitási feliratok és küldöttségek özöne után várták. Ő felsége kije­lenté, hogy szándékát rendelkezésére eső min­den eszközökkel kész ugyan létesíteni, de a munkájának kivitelénél az alkotmányos korlá­tokat tiszteletben akarja tartani; kinyilatkoztatá őszinte akaratát az alkotmány fenntartása iránt. Ezen fejedelmi nyilatkozat megtette ugyan jó hatását, az országgyűlés eloszlatásáról támasz­tott hírek nyomában igen oszlanak, azonban a demokraták tábora a tapasztaltak után e szavak­nak sem mer feltétlen hitelt adni, mert hiszen Bismark úrnak saját módja van az alkotmány magyarázásra, s mert azon államférfiu, ki alkot­mányos országban megszavazott költség nélkül tud és mer kormányozni, épen nem képes egy újévi üdvözlet még oly jól hangzó szavaival sem több bizalmat ébreszteni, mint mennyit érdemel. — Berlinben feltűnt a „N. Pr. Z.“ egy párisi tudósítása,mely — ha valósulna — a porosz fran­czia kereskedelmi szerződést, s ezzel a német vámszövetség bonyodalmait is szerencsés bevég­zéshez vezetné. A tudósítás szerint Bajorország és Würtemberg világos közléseket tettek Berlin­ben, s tartalékgondolatok nélkül jelölték meg a módosítványokat, melyeknek elfogadásával ők is a szerződés terére állnának. Poroszország e mó­dosítványokat olyanoknak találta, melyek elvál­lalt kötelezettségeivel nem ellenkeznek, s azért azoknak elfogadását Párisban indítványozó. Ba­jos ezen közlemény hitelességében bízni, ha bajor külügyminiszternek múlt évi december 31-dikén kell, s csak e napokban közzétett sürgönye vétetik figyelembe , melyben Schrenk­er az egész bonyolult ügyet nem az által véli a közjó előnyére elintézhetni, ha az eddigi diskus­­siók folytattatnak, sem az által, ha az ellenkező nézetek és indítványok egyszerűleg visszavet­tetnek, hanem az által, ha minden oldalról oly álláspont elfoglalására szánják magukat, melyen mindegyik fél egyenlő joggal és egyenlő sza­badsággal mozoghat. A miniszter sürgönye to­vábbi részében következetes határozottsággal c­áfolja a porosz nézeteket, miből a fönteb­­bi közeledés épen nem következtethető. — A „Nord. D. Alig. Ztg“ szerint a porosz fővárosban jelenleg egy felirati szerkezet forog aláírás végett a közönség bizonyos részének kezein, melyben a kérelmezők nem esedeznének egyébért Vilmos király trónja előtt, mint hogy az alkotmányos államformát Poroszországban végkép törölné el, s a monarchi­us keresztény államot visszaállítani méltóztatnék. E sajátságos hírt a berlini lapok minden észrevétel nélkül közük, mi arra mutathat, hogy létezése va­­lószinü. — A „Schlesische Zeitung“ nak írják Berlin­ből f. hó 8-ról, hogy a haladási párt vezetői ellene vannak a feliratnak, bár mennyire harczol is a mellett a „Volks Ztg.“ Daczával ezen ellenzésnek megtörténhetik, mint a levelező írja, hogy a hala­dási politika fordulatot veend a kamarák össze­­üléséig. A közép­pártok ugyanis komolyan elha­tározták, hogy egy igen határozott hangú feliratot fognak szerkeszteni. Ezen feliratot egyik régi szabadelvű szóvivő fogja feltenni, s mint hallik, a haladási párt sem lesz annak ellene, ha egy­szer megvitatás alá fog kerülni. — A berlini „A. Ztung“ azt hiszi, hogy a ha­ladási párt a jelen évben e három pontra fogja szorítani hadi tervét. 1-er. Egy alkotmány hű párt alakítása, minden pártárnyalat kizárásá­val. 2-ér. Felirat a királyhoz, s a sérelmek elso­rolása a minisztérium ellen. 3-or. Egy bizottság kinevezése az alkotmányellenes tények megvizs­gálására az alkotmány-charta 82. §. alapján. TÖRÖKORSZÁG. A „Morning Post“ a török miniszterváltozást alkalmul használja fel egy czikkre Abdul-Azis szultán politikáját illetőleg. A szultán czélja, úgymond, megszilárdítni az ottomán birodalmat, s meggátolni, hogy az ide­gen nemzetek játékszere legyen. Főleg e czéljá­­nak lehet tulajdonítni a közelebbi kabinetmódo­­sításokat. Abdul-Azis ráunt a névleges reformok­ra, s a trónralépte óta nyert eredmények koránt sem elégítik ki. A „Morning P.“ hibáztatja, hogy trónraléptekor Mehemed­ Anra, unokatestvérére bízta a palotaőri hivatalt, a tengerészügy minisz­­tériumát, a tüzérség és pénzverde igazgatását. Törökországban a bureaucratia nem fejlett any­­nyira, hogy a fontos ügyek mintegy maguktól könnyen folyjanak, hanem a főnökök személyes vezetését követelik meg folytonosan. Már­pedig Mehemed Ali nem volt képes megfelelni any­­nyiféle ügy vezetésének. - - A szultán tehát csak a fő palotaöri tisztet hagyá meg kezé­ben. A „Morning Post“ helyesli e tettet, vala­mint a három új tag kinevezését is, kik Mehe­med Alit többi hivatalában helyettesítik. A há­rom új hivatalnok gyakorlott a maga szakában. A „Morning Post“ nem tudja, mi indította a szultánt R­u­s d­i­basa helyettesítésére, de meg van győződve, hogy a szultán alapos okokból té­ve azt. A­mi Fuad pasát illeti, azért mond le, mivel a szultán nincs megelégedve az ügyek átalános vezetésével, különösen Syriát és Montenegrót il­letőleg. Ő felsége, mond Palmerston lapja, el van tökéllve, nem tűrni tovább azon megaláztatá­sokat, melyeket az előbbi kormányok szenvedtek. Úgy látszik, teljesen átérte Oroszország szándé­kait, mely cselszövény­ei által folytonos zavarokat idéz elő az ottomán területen azon egyetlen és ál­landó czélból, hogy a török birodalmat gyengítse, aláássa, s végre összerombolja. Alig állíttatik jó lábra a pénzügy, s azonnal megzavarja egy-egy lázadás a helyreállított egyensúlyt. A szultán be­látja, hogy ez ellenségeskedés megszüntetésére csupán egy mód van, az erélyes visszaverés. A támadás kikerülésére egyetlen mód : túlnyomó erők kifejtése. Abdul-Azis elhatározta, hogy erős lesz. Azért óhajtja, hogy a reformok végrehaj­tassanak, ne csak egész terjedelmükben, hanem telhető egész erővel is, s midőn az állam pénz­ügyeit helyesebb alapokra fekteti, elhatározta, hogy a szárazi és tengeri erőket a hathatósság azon fokára emelje, hogy képesek legyenek min­den pillanatban a tőle kivántató szolgálatok megtételére. A szultán be akarja vinni hadseregébe az Eu­rópában történt legújabb javításokat, s Angliá­ban négy pánczélozott sorhajó építését rendelte meg. Egyiket az állam, más kettőt saját pénztá­rából, a negyediket meg az egyiptomi basa fizeti ki. Az angol lap annál c­élszerűbbnek látja ez intézkedéseket, mivel Konstantinápoly teljesen biztosítva van. Európa soha meg nem engedné, hogy az a czárok birtokává legyen. E biztossága meglévén, miért engedné meg a szultán, hogy tar­tományaiban folytonos lázadásokat készítsen az orosz kormány, s a beteg ember gúnynevét érde­melje meg. Abdul-Azis nem oly uralkodó, ki mindent eltűrjön. Nem kell egyéb a nehézségek elenyésztetésére, mint megmutatnia, hogy le ké­pes küzdeni. Törökország ekkor biztosan halad­hat az előtte megnyílt haladás útján. Ezért van szüksége őrködő és tevékeny kabinetre, s ezért lehet örülni rajta, hogy elküldi minisztereit, míg nem olyanra akad, ki képes jól vezetni a nem­zeti politikát. Abdul-Azis bizton számíthat az angol közvélemény s az angol kormány támo­gatására.­­ Január 1-sejétől Konstantinápolyból érke­zett tudósítás szerint Szerbia tárgyában megha­­sonlás támadt Poroszország, Franczia és Orosz­ország képviselői közt, s e meghaso­nlásnak tu­lajdonítják a portánál levő porosz követ helyet­tesítését. Francziaország az orosz kormány pél­dájára, mint mondják, a dunai fejed­elemségek­­ben történt fegyverlefoglalás ellen nyilatkozott. Távirati jelentések. — Pár­is, jan. 12. A „Patrie“ jelenti: Gróf Goltz tegnap értekezett Drouyn de Lhuys-sel. — A „France“ korfui tudósításai jelentik, hogy az ottani kereskedő osztály a jóniai szigetek áten­gedése ellen van, s ruináltnak véli magát, ha Angolország Jóniáról lemond. A brabant her­czeg állapota javult. — Túr­in, jan. 11. (Éjjel.) A brigantiság ügyében kiküldött vizsgálati bizottmány Nápoly­ba megérkezett. A nemzeti aláírás a brigantik áldozatai javára teljes eredményű. A milánói vá­roshatóság aláírásra hívja föl a polgárokat, mint­hogy ez által a plebiscitumot újítják meg a jóté­konysági tekintetben. — Frankfurt, jan. 12. Az „Europe“ je­lenti : A szultán az udvari párt és minisztérium közötti viszálkodás miatt keletkezett aggodal­mak eloszlatására a nagyhatalmasságok képvi­selőinek megkeresése folytán egy hattiserifben ki fogja nyilatkoztatni, hogy a miniszteri válto­zás nem fog reaktionárius politikát előidézni. — Továbbá jelenti az „Europe“ . Ma kezdődnek meg Bernben a franczia-svájczi kereskedelmi szerződés iránti alkudozások az illető teljhatal­­mazottak között. — Pár­is, január 12-én. A mai „Moniteur“ jelenti: Msgr. Darbois, nancy-i püspök, párisi ér­sekké neveztetett ki az elhunyt Morlot bíbornok helyébe. — Pár­is, január 11-én. (Éjjel.) A „France“ tudósít, hogy, mint erősítik, a császár és császár­né a legutóbbi elfogadási napok alatt felkérték a nuntiust, jelentené ki köszönetüket a pápának a franczia sereghez intézett jóindulatú beszéd­jéért. A törvényhozó testületnek a pamutkereskedés előmozdítására vonatkozó törvényjavaslata ter­jesztetett elő. A három lengyel — kik a londoni és varsói forradalmi komité­ngenseinek vádol­tottak — elleni vizsgálat befejeztetett, miután el­­lenök elégséges bizonyítékok föl nem hozattak; mindazonáltal Francziaországból kiutasittattak. — Grécz, jan. 12. Az országos választ­mány jelentése folytán törvény alakjában több községnek megengedtetik kölcsönt fölvehetni. Erre egész sor község felhatalmaztatik vagyon­részeinek elidegenithetésére. Az erre vonatkozó vitákban részt vettek többi közt Rechbauer s klubek, védve a községek autonómiáját. — Czernovitz, jan. 12. A bukovinai or­szággyűlés az ország főnöke, Amadei gr. által, ma megnyittatott, ki az országkapitányi helyet­test, Hurumzaki lovagot, mint elnököt, képvi­selő.­­ Az utóbbi beszédében kiemelő azon előnyöket, melyek Bukovinára nézve Ausz­triába történt bekeblezéséből háramlanak, va­lamint a februári alkotmány czélszerűségét s fejlesztési képességét, beszédét „éljen“-nel zár­ván be Ausztriára, Bukovinára és a császárra. Erre román beszéd következett. — Lemberg,jan. 12. A latin szertartásu székesegyházban s ruthen templomban előbb tartott ünnepélyes isteni tisztelet után ma az or­szággyűlés Ő Felsége éltetése közt az országos marschal, S a p i­e h a hg által ő excája, a hely­tartó jelenlétében megnyittatott, ki beszédében ajánlá az alkotmányos elöhaladást, s a lehetsé­ges utáni törekvést, kiemelvén a nehézségeket. Mensdorff gróf német beszédet tartott, mely­ben az országgyűlést a kormány támogatásáról biztosítja. Jelen volt 128 követ. A legvégső bal­oldalon ültek :Smolka, Skoriupka, Bor­ko­wsky, Sapieha Adám herczeg; jobb oldalon a püspökök helyeiket elfoglalták. Felelős szerkesztő : Báró Kemény Zsigmond. * 5 % metalliques..............................76.15. Nemzeti kölcsön.......................... 82.20. Bankrészvény............................... 820. — Hitelintézet.................................... 228. — Ezüst.................................................112.75. Londoni váltók..........................114.— Arany................................................5.46. NEMZETI SZÍNHÁZ. Jan. 14-re van kitűzve : „Stuart Mária.“ Történeti szomorujáték 5 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Jan.14 re van kitűzve: „Nevelő ezerbaj közt.“ Vigj. 1 felv. A „P. Napló“ mangántársürgönyei- Pár­is, jan. 13. A mai „Moniteur“ ir­­a, miszerint Ferdinánd portugalli ki­rály, — daczára a belgák királya által hozzá intézett levélnek, — visszautassa a görög trónrai jelöltséget. A „France“ keddi száma mint bizo­nyosat állítja, hogy az orosz követ né­hány hónap előtt nem fog visszatérni Konstantinápolyba, az ott közelebbi idő­ben létesített rendszabályok miatt. Konstantináp­oly, jan. 12. Mus­tafa pasa pénzügyminiszterré , F­u­a­d pasa a nagy­tanács elnökévé neveztet­tek ki.

Next