Pesti Napló, 1863. január (14. évfolyam, 3866-3890. szám)

1863-01-08 / 3870. szám

detett ki egy vegyes bizottmány a lóte­nyésztési pályakérdésre beküldött nyer­tes munkák javaslatainak megvitatására, ezen bizottmány­­tagok vegyenek részt a lovaregylet választmányának folyó hó 11-kén tartandó tanácskozmányában, s közösen adjanak a helytartótanács által megjelölt tárgyban kimerítő véleményt. Örömmel hallotta a választmány a helytartó tanács azon leiratát, melyet a tanácsos Korizmics László urnak lon­doni útjáról oda terjesztett jelentése al­kalmából az egyesülethez a végett intéz, hogy kifejezze, miszerint örvendve látja a borainknak Angliában kínálkozó pia­­czon borügyünk szebb jövendőjét, s a midőn egyfelől azon óhajtását nyilvánít­ja, hogy bár ügybuzgó hazafiakból egy társulat alakulna, mely a külföld előtti hitelünk fenntartása tekintetéből a bor­kereskedés élére állana, másfelől a maga részéről kijelenti a­ tanács, hogy a­meny­nyiben az egyesület czélszerűnek látná, borkivitelünk érdekében Anglia irányá­ban némely reá nézve fontosabb termé­nyek vámtételeinek mérséklését, s áta­­lában a kivitel könnyítésére szolgáló intézkedések lennének a kormány részé­ről életbe léptetendők: ez érdemben a htanács minden befolyását felhasználand­­ja, hogy borkereskedésünk ez oldalról semmi gátló akadályokra ne találjon. Szintoly örömmel olvastuk gr. Pálffy Mór htartó ő excellentiájának azon értesí­tését, melyben az egyesülettel tudatja, hogy az Istvántelek mintagazdasággá fölszereléséhez szükséges összegre 10.000 ftot ajánlott ő Felségének, hogy az or­szágos alapból utalványoztatni méltóztas­­sék; a többire nézve pedig azt hiszi ő excra, hogy a hiányzó összeg hazánk bir­tokos urainak önkéntes ajánlataiból össze fog gyűlhetni, mely hitben egy aláírási ívet is küldött köröztetés végett az egye­sülethez , megnyitván azt ő excellentiá­­ja 200 forint feljegyzésével. — Remél­jük , hogy a szép példa nem fog kö­vetők nélkül maradni , s hogy a vá­lasztanánk is osztja e reményünket, on­nan véljük , mert szükségesnek látta a minta­gazdaság tervének elkészítésé­vel megbízott küldöttséget figyelmeztetni, hogy minél előbb kezdjen munkájához, új tagokut nevezvén még a bizottmányba Lónyay Gábor és Peterdy Gábor urakat. Lónyay Gábor úrtól egy indítvány olvastatott fel a magyarországi erdők és községi faiskolákra vonatkozólag, mely­ben szabályok javasoltatnak az erdők kezeléséről és fenntartásáról, a pusztulás­nak indultakkal és kiirtottakkal való bá­násról, valamint új ültetések eszközlésé­ről. A tartalmára nézve nagy fontosságú munka minél több szakértelmet és min­den oldalú megfontolást igényelvén , a testvér­kertészeti társulat fel fog ké­retni véleményadásra, s e végből a ja­vaslat mindenek előtt oda tétetik át. A budai szőlő- és faiskola felügyelőjé­nek múlt évnegyedi munkálkodásáról szóló jelentésében azon sajátságos passus for­dulván elő, hogy a gazdaközönség az in­tézettől azért nem vásárol, mert minden nagyon olcsó, úgy hogy nem hiheti, mi­kép olyan áron valódi fajokat lehessen adni, annálfogva az árjegyzék fölebb eme­lése indítványoztatik, —különösen az új­donságok és ritkaságokra nézve: — az indítvány megfigyelés és véleményadás végett kiadatott a kertészeti szakosz­tálynak. Báró Babotól egy bormérő készület mutattatott be, melylyel a bornak szesz-, czukor- és savanytartalmát pontosan meg­határozhatni. Kísérlet fog vele létetni, s használati módja a közönséggel meg leend ismertetve. Gróf Cziráky János a fehérmegyei gaz­dasági egyesület nevében arra kérte föl az egyesületet, hogy a gr. Festetics Béla budai gyárában készülő trágyát vizsgál­tassa meg, s az eredményt tegye nyilvá­nossá. Megtörténik. Jankó Vincze a londoni kiállítás szá­mára készített állványainak egy részét a gazdasági egyesületnek ajándékozta. Vi­­dacs István pedig két taligás eke árát en­gedte el. Köszönettel fogadtattak. TÁRCZA. A Magyar Tudomány­os Akadémia. •o. Jan. 5-én, a math. és természettudomá­nyi osztály ülésében mindenekelőtt Kubinyi Fe­­rencz tiszt tag olvasá föl P­e­t­k­ó János sel­­meczi tanár és lev. tag székfoglaló értekezését : „Az őslénytani és földtani fő­korszakok alapokáró­l.“ Imitt közöljük az értekezés végét, melyben az elméletéből folyó tételeket maga Petkó úr el­sorolja, egy pillantást vetvén a távol jövőbe is. „Az őslénytani és földtani korszakok — k­is értekező — összefüggésben állanak napunk rendszerének képződésével , s mindenike ak­kor érte véget, midőn új bolygó nyerte önálló­ságát. „Az őslénytani és földtani főkorszakok száma akkora, a­hány bolygó van földünk és a nap kö­zött , földünket is bele­számítva és az alsó Asteroidokat egy bolygónak tekintve , összesen tehát négy, de a negyedik még befejezetlen. „Kiterjesztvén ezen okoskodást más bolygók­ra is, van bolygótani főkorszak az alsó Asteroi­­dokon hat, Jupiteren hét, Saturnuson nyolcz, Uránon kilencz és Neptunon tíz, mindeniken az utolsó még befejezetlen. „Valamennyi bolygón egy és ugyanazon idő­ben kezdődnek és végződnek a főkorszakok. „Mindenik főkorszak iszonyatos fénynyel és hőséggel vette kezdetét, de a fény és hőség ele­inte sebesen, később mindig lassabban, de folyto­nosan csökkent egész a korszak végéig. „Mindenik főkorszak kisebb fénynyel és hő­séggel kezdődött, mint akármelyike az előtte va­lóknak, és alábbvalóval végződött is. „Az általános közép­hőmérsék úgy földünkön, mint más bolygókon eredetüktől fogva folytono­san csökkent, de közte eső mindig kisebb és kisebb felfelszökkenésekkel. „Földünkön a harmadik korszaknak vége már jeges lett. „A negyedik korszaknak úgyszólván még csak kezdetén vagyunk, mert a múlt jeges idő arány­lag igen közel esik hozzánk. „A mai korszaknak vége már sokkal jegesebb lesz, mint volt a harmadiké, de még megmérhet­­len időkre terjedhet. „Ember már a harmadik korszakban létezhe­tett, mert annak végével a faj­kihalás már épen nem volt általános, és a beállott nagy hőség elöl magas hegyekre menekülhettek azok, k­ik annak alján laktak. „E szerint azon emberek, kik a harmadik kor­szakról netalán a maira fennmaradtak, magas hegységeken kezdették folytatni éltöket, a­hon­nan csak a hőmérsék csökkentével ereszkedhet­tek le az alföldre. „Helyes azért ama régi vélemény, miszerint az emberi nem a közép ázsiai felvidékről ter­jeszkedett szét az ó­világon. „Az emberi faj túlélheti a negyedik korszakot is, ha a beállandó jeges időnek hőmérsékét leg­alább az egyenlítő térségein elbbrondja. „Általában jövendőre már nem a korszakokat megnyitó forróság lesz veszedelmes, mert ez korszakról korszakra kisebb, hanem inkább a korszakokat befejező hidegség, mely korszakról korszakra nagyobb. A második és a harmadik főkorszaknak kezdetén a rögtön beállott forró­ság érte el a szerves lényeket ; a harmadiknak végén és a negyediknek kezdetén egy részről 1­ hideg, más részről a meleg több szerves lény­nek az első még, a másik már elviselhetők vol­tak és úgy­szólván semleges pontot képeztek, honnan kezdve a dolog megfordul és inkább a hi­­deg fog fenyegetni kiirtással. „Befejezésül vessünk egy futó pillanatot még jóval távolabb jövendőbe. „Meddig, vagyis mi sokáig fog még tartani a negyedik korszak ? Hány korszakot fog még látni földünk ? Végre mi fog majd következni az utolsó korszakra ? „Az első és a második kérdésre felelni most még nem igen lehet. Azon rövid idő óta, hogy a napnak átmérőjét pontosan mérik, ennek rövidü­lését még nem vehették észre és alkalmasint éveknek nem százai, hanem ezerei fognak kel­leni arra, hogy a napnak meghúzódását észreve­­hessék vagy épen kisebbedése törvényét megha­tározhassák. Azután és csak azután fog talán legalább annyira mennyire megközelítő jöven­dölés lehetővé válni. „A harmadik és utolsó kérdésnek megfelelé­sére az analógia ad némi útmutatást. „ A természetben minden változik, de a válto­zás közben forog, és oda tér vissza, a­honnan kiindult. A források patakokba, patakok folyók­ba, ezek tengerbe ömlenek, de az elfolyt víz le­vegőbe száll, a forrásokat táplálandó. A szerves lények egyénei élnek és halnak, de életüket újra folytatják ivadékukban. Élnek és kihalnak a jók is, de más fajok lépnek helyükbe. Életre jár, halálra élet következik. A nappalt éj, a­z­á­pat tél követi, de az éjét ismét nappal, a telet mét nyár váltja fel. Földünk forró övének s­iessége tágul és szűkütl­­le a tágulásra évezred múlva szűkülés következik és megfordítva. „Megengedve már most Laplace elméletét helyességét, a nap meghúzódik és hámlik, lot­gókat hányván le magáról. Ez nem tarthat ör­ré, a meghúzódás és bámlás kell, hogy vé érjen. Ámde a természet nem állapodik meg hol: a meghúzódásra kell, hogy terjeszkedés vetkezzék, kell, hogy a terjeszkedő nap a bá hagyott bolygókat, mint Saturnus saját gyen­geit ismét magába vegye, kell, hogy terjese­désében ismét azon pontra jusson, a­honnan­­ megkezdheti összehúzódását és bomlását. „Nekünk emberekül már csak a földtani­­ szakok hosszúságát is nehéz felfognunk : az a haladja képzeletünket, nincsen rája mértékre emberélet ahhoz mérve szempillantás. Mit mt­­junk aztán ama kimondhatatlanul kimondha­tan hosszúságu korszakról, melyben a nap fejezi egy összehúzódását és egy terjeszkedés Ebeczky Imre fiatal gépész hazánkfiá­tól egy köszönő levél olvastatott fel, mely­ben hálát mond az egyesületnek, hogy az 1858-ban a külföldre ajánló levéllel látta el, melynek igen sok hasznát vette, s jelenti, hogy Angliában a gépészetet kitanulván, hazájába visszaérkezett. Ajánl­juk a kitűnő ifjút nagybirtokosaink fi­gyelmébe. Clayton és Shuttleworthnál tanult. A külföldről felénk forduló figyelem jele gyanánt vettük a hamburgi nemzet­közi kiállításra tett meghív­atásunkat. De vannak iparczikkeink is, például a liszt és gyapjú, melyeket igen kívánatos volna Hamburgban megismertetni. Bejelentése­ket elfogad gazdáinktól az országos g. egyesület. A kiállítás 1863 jul. 14—20. napjain lesz. A bejelentések véghatár­napja május 1. A pénztári számadás megvizsgálásával Lónyay Menyhért elnöklete alatt Tre­­fort Ágoston, Darányi Ignácz és Peterdy Gábor urak bízattak meg. A közgyűlés jan. 28—29-én fog meg­tartatni. SZATHMÁRI KÁROLY: Társadalmi tanulmányok. Az önismeretet, valamint egyéni, úgy a politikai társadalmi életben hasznosnak, sőt szükségesnek tartván, a múlt év dec. 1-én a magy. akadémia jog­i törvény tudo­mányi osztályának ülésében egy érteke­zést olvastam a társadalmi tudomány s­ehiel munkáiról. Ezen értekezésnek, az akadémia szabályai szerint, oly rámát ad­tam, hogy felolvasása egy óránál tovább ne tarthasson; magamnak feladatul főleg némely eszmék megpendítését tűzvén ki; értekezésem állott tehát inkább kér­désekből , mint feleletekből. — Inkább akartam némely állapotok tanulmányo­zására ösztönözni, mint tanulmányaim eredményeit közölni. — Az értekezés a tárgyak sokaságához képest, melye­ket megérint , igen rövid , de mégis nagyon hosszú arra, hogy a napi sajtó­ban közöltethetett volna. — Meg fog az tehát jelenni a „Budapesti Szemle“ leg­közelebbi füzetében. Habár azonban honi viszonyainkat csak mellékesen hoztam szóba , értekezésemnek azon szerencse jutott, hogy aránylag sokáig foglalkoz­tatta a közönséget, főleg pedig azon pas­sus, mely a magyar társadalom egyik igen nevezetes csoportulatát néhány vonással ecseteli, nagy hatást szült. Nézetem a magyar társadalom máso­dik csoportulatáról — az urakról — szin­tén a kritika tárgya lett a „Jövő“ január 1-jei számában. Nem csodálkozom, hogy e czikkek t.­irója nem ért egyet velem mert nem tartozom azokhoz, kik azt hi­szik magukról, hogy az igazság kizáróla­gos birtokában vannak. — Nem akarok azonban ez ízben polemizálni vele; de miután szándékom még többször szólani a magyar társadalomról — sőt óhajtom fentebbi értekezésem elemezését magam megirni, s a közönség elébe maga idején terjeszteni , ennél fogva a „Jövő“ tiszt. értekezője nekem kedves szolgála­tot fogna tenni, s a magyar társadalmi állapotok tanulmányozását is előbbre fogná vinni; ha a negatív teret elhagyva, a magyar társadalom s azt képező cso­­portulatok képét tárná ki élénkbe ; h­a mint az, saját szempontjából és saját fel­fogása szerint elméjében tükrözik vissza. Én minden véleményt, mely magában nem erkölcstelen, nemcsak tűrni tudok; de azt is hiszem, hogy minden ilyen vé­lemény jogosítva van a nyilvánoság elébe lépni. — Csak oly vélemények lehetnek ártalmasok, melyek, mint a rosz nedvek, az emberi testben titokban rejtőzni kény­telenek. Az európai emberiség végzete a folytonos haladás — s annak feltételei a harcz s a vita. — A harczban s vitában mutatkozik az élet. — Csak a gnietismus, a hallgatás hordja magában az enyészet csiráit. Mi engem, mint egyént illet, nekem in­kább fekszik szívemen az igazság — a valóság — a veritas, mint a democra­­tia vagy az aristocratia, habár a pes­ti­ Kiskun-Halas, decemberben. Az újév kezdetén vessünk futó viszapillantást az ó évre. Mi volt az ó év ? Iparlovag, ki tele­nyomván epedve felényújtott markunkat a csa­lódás tantuszaival, s keresztül nyullóbatván gyarló számításaink nem egy tényezőjét, itt ha­gyott bennünket a kiábrándulás faképénél. De legyünk igazságosak, s valljuk meg, misze­rint egy pár kedves bucsuajándékkal is örven­deztette árva lelkünket. Avagy nem bir-e rop­pant értékkel a földhitelintézet ? avagy nem meg­­becsülhetlen kincs-e a nagyvárad-fiumei vas­pálya létesülésének csak biztos reménye is , pangó nemzetgazdászatunk e kettős jóremény­­foka ? Csak nekünk , kiket északról a pest-szolnoki vaspálya, kelet- s nyugatról a Duna és Tisza, dél­ről pedig a Ferencz csatorna egy négyszögű pa­radicsomba, vagy ketreczbe zár, — nekünk ha­gyott csak megmarkolhatlan szereteténél édes­kevéssel többet a boldogult. A nagyvárad-fiumei pályavonalnak szeged-mohácsi területe átvá­­gandja ugyan — hiszszük —a kijelölt négyszö­get, de a vonal e két fő folyóra , merőleges fekvése miatt a lehető legkisebb területtel érez­­tetendi majdani jótékonyságát, annyival is in­kább, mivel e kőszegény vidék jó utakkal sem segíthet szomorú elszigeteltségén. Vannak ugyan városunkban és vidékén erős hitű keresztyének, kik a szeged-mohácsi pálya­résznek városunk területén leendő keresztülvi­telében bízván, hivő lelkükben már előre ünne­pet készítem­k a tűz és viz szárnyain eljövendő szabaditónak. Én azonban kiterjesztvén tamás­­kodó szemeim előtt Magyarországnak Sche­­dius féle térképét , kétkedő sejtelemmel rá­zom fejemet a szép remény, talán inkább ábránd valósulása fölött. Egy rövid tekintet a térképre, mindent megmagyaráz. Szerencsétlen vidék ez a négyszög! — Van nagy mennyiségű s szesztartalmu homoki bora, magának Halasnak 20—30 ezer akó, cognae­­gyártásra különösen alkalmas, melynek egy ré­szét — a vadkertit — pesti müértő kezek kőbá­nyáivá tökélyesitik ; egy részét pedig egy har­madrész hideg vizzel Ősi szokás szerint föl­eresztve, Bácsmegye hevesvérű népe issza meg, kiknél még ily ártalmatlanitott állapotában is diadalmasan állja ki a versenyt a baranyaival. — Búzája bőven terem, s nyereséges kivitel biztossága mellett teremne tizszer annyi. — Mar­hatartás tekintetében fölötte áll hazánk akármely területének. — És e vidék mindezek daczára gazdászat-, ipar- és kereskedelmi tekintetben rendkívül hátra van, minek oka egyes egyedül a primitív közlekedési eszközöknek le­­sleg­­primitívabb állapota, mi ismét az ezek ja­vítására , vagy előállítására szükséges anya­­gok teljes hiányának okozata. A Duna és Tisza szóban forgó ezen térközének szélessé­ge 12, hossza 25 földh­ati mértföld lévén, terü­lete 300­0­étföld, mely — kevés német és szerb leszámításával — nagyobb részt tiszta ma­gyar faj által van lakva, melynek száma, a terü­lethez viszonyítva, oly csekély, hogy még tízszer annyi sem volna felesleges, nemzetiségi szem­pontból pedig nagyon is óhajtandó. A szaporo­dás physicai mozderői között jóformán első he­lyet foglal el a kényelmes közlekedési közegek által üde élénkségben tartott commercialis vi­­szony, az ezek által virágzásra fejtett ipar és gazdászat, s végre ezek végeredménye : a kön­nyű, biztos és kényelmes megélhetés.­­ És már mivel a négyszög keretet képező négy közleke­dési út, mely egyszersmind kereskedelmi is, az utak rosszasága, sőt azok teljes hiánya miatt csak igen kevés, csupán egypár m­értföld széles­ségre gyakorolja jótékonyságát, ennélfogva a térköz belsején, hol, mint a hajdani római bi­rodalomban a kereskedő áruszekere helyett csak az adót szállító postakocsi ver utat a fene­ketlen sár vagy homokban, az eke, lemond­ván a térfoglalás dicsőségéről, századok előtti őseinek szerény nyomdokain poroszkál ; az ipar méltó tárgyat nyújt Arisztidesz elmefuttatásainak; a gazdászat a nomád erények ősi dicsőségében sütkérezik, nevelvén számtalan barmot —­ ezen, könynyen szállítható árút — Pest és Bécs szá­mára, s számos szegénylegényt az akasztófára, és termelvén végre tekintélyes menynyiségü gyapjút, melyet számos jóélet árán Pestre fölerő­­szakolván Mózes vallásu testvéreink, onnan egy év múlva brünni és több ilyen belföldi gyárczé­­gek bélyegeivel ellátva , mint posztó­, szépen visszakeritenek. Szomorú egy állapot lesz ez, de hát hogy se­gítsünk rajta ? A legegyszerűbb és leghajlékonyabb gyógy­szer volna egy vaspályavonal, mely a pest szol­nokiból valahol Monor körül kiválva, K.-K.-Szt- Miklós, Szabadszálas, Fülöpszálas, Kiskörös, Halas, Szabadka és Kulán át Újvidékig terjesz­kednék. — Ez volna a legjobb, ezzel föl nem ér semmi, mert ez a szóban forgó négyszöget közé­pen egész hosszában vágná át, s ennélfogva jó­téteményeit is a lehető legnagyobb kiterjedésben osztaná szét, s alkalmul szolgálandna egy újvi­dék-nándorfehérvári vonal kiépítésére is. Ennek létesülése vagy létesülhetése mennyiben tartoz­zék az utópia ábrándos légkörébe ? ennek meg­ítélését és kifejtését avatottabb szaktársaimra bízom. Ha ezen vaspályatervre vonatkozó iménti in­dítványom bármi okból kivihetetlennek bizo­nyulna, azon­ esetre, nem rettenve vissza a kor­szerűtlenség miatti kinevettetéstől sem, indítvá­nyozom egy hajózható csatorna vezetését. Solt mellett a Nagy-Ér medrében, Miksa és Ácsi pusz­tákon, Kiskörös, Keczel, Halas községek, továb­bá a Kisszállás puszta területén, ennek déli ha­tárvonalától fogva a ludasi tónak idáig felérő, északra irányult medernyúlványában, Szabadka területén keresztül a Körös ér medrében ,-Ka­­nizsánál be a Tiszába. Ezen, lehetőleg egyenes, sőt — el merem mondani — az egész négyszög­ben technikai kivihetőség szempontjából egyet­len duna tiszai csatorna 17 mfldnyi hosszával 43 mfldnyi hosszú kerülő utat vágván le, Bánát ga­bonáját két egész héttel hamarább s tetemesebb előnynyel juttatná el Pestre, nagy területeket száritna ki, s ez­által is életet, szaporodást, élénk­séget és jóllétet kölcsönözne az érintett vidék­nek, s honunk nemzet­gazdászatát, fajunk sza­porodását, s a társnépek irányábani fontosságát egy fokkal feljebb emelné. Jelen czikkemnek figyelemébresztésnél egyéb czélja nem lévén, ezt — minden részletekre mélyedő fejtegetéstől tartózkodva — pest- és bácsmegyei szaktársaimhoz, s átalában minden ügybaráthoz intézett azon kérelemmel zárom be, miszerint ide vágó észrevételeiket akár a nyilvánosság közlegei által, akár magán után tu­domásomra­ juttatni ne terheltessenek. Értsünk egyet, segítsük egymást, s czélra:se­­gítend bennünket a magyarok istene. * G­á­l Lajos, mérnök, kai életben nem irtózom a pártállástól, sőt szilárd pártállást elfoglalni kötelessé­gemnek tartom. TREFORT ÁGOSTON: Pasolici korsü­rgönye. Az olasz királyság külügyminisztere a király­nak külföldi udvaroknál megbízott képviselői­hez következendő fontos, az általános politikát tárgyazó sürgönyt küldé : „Turin, dec. 20 1862. Miniszter ur, Farini ura parlamentnek jelent­vén az uj cabinet megnyitását, egy beszédet mondott, melynek másolatát ön idemellékelve találja­ Azon minisztérium nézeteinek, melynek tagja lenni szerepesem van, ez általános előter­jesztése fölment engem az alól, hogy hosszas fejtegetésekbe bocsátkozzam azon irányra néz­ve, melyet a jelen kormány akar adni a külső politikának. Gondom lesz rá, tudatni önnel a kormány né­zetét minden speciális kérdések tárgyában, me­lyek időről időre figyelmemet igénybe veendik. — Addig is uram, számítok ön ügyes és munkás közreműködésére abban, hogy föl fog­ja fejteni a kormányok előtt, melyhez meg­bízása szól, minek Olaszország valódi szándé­kai. Minden igyekezetünket egyfelől a királyság belső szervezésére, más részről arra fordítván, hogy mind szorosabbakbá tegyük a minket a többi államokhoz kötő viszonyokat, meg fogjuk mutatni, hogy az olasz egység fölállítása valódi haladás volt az európai egyensúly megszilárdu­lása felé. Az olaszok nem fogják feledni, hogy ez eredményre, a legfelvilágosultabb hatalmak közreműködésével jutunk el, s benne ragaszko­dásuk által erősödénk meg. Ügyeinek igazságos volta és magatartásának mérséklete által nyeré ki Olaszorosság ezen rokonszenves közreműkö­dést. Azon leszünk, hogy biztosítsuk ezt JÖVOR- döre, az ország ereinek hathatós kifejtése , s logallásunk nyomán a nagyhatalmak bizalma és tisztelete megnyerése által, a nélkül, hogy le­mondanánk azon elvek egyikéről is, melyeknek nemzetünk sorsát vezérelniük kell. Az olasz egység, mely a monarchia és szabadság szövet­ségéből állott elő, hű marad származásához , mindig megtartandja azon szabadelmű és con­­serváló jellemet, mely a múltban oly élénk sym­­pathiákat szerzett neki, s mely jövendőben meg­szerzi neki az őt jogosan megillető befolyást. Maradok stb. Pasolini.“ A görög ügy. A görög ügyre vonatkozólag kevés adatra ta­lálunk a párisi lapokban. A „France“ decembe 26 ig terjedő tudósítások nyomán röviden és szárazon jelenti, hogy a nem­zeti gyűlés K­r­­­e­s i­s ezredes, mint korelnök alatt egybegyűlt, s hosszas vita után a tagok le­tették a hűségi esküt a nemzetnek. A gyűlés ez­után elnapolta magát. A diplomatiai testület egy tagja sem volt jelen az első ülése­n, mely a „France“ szerint nagyon hideg volt. A „France” ezen kívül jelenti : „Mondják, hogy az ottomán portának London­ban levő követe f. hó 3 dikán hosszas értekezle­tet tartott lord J o­h­n­ R­usse­l-lel, a róniai szige­tek kérdése és T­h­e­s­s­a­l­i­a egy részének át­engedése tárgyában. — Törökország nem ka­pott ugyan még semmiféle javaslatot e tárgyban, de a hírek, melyek e részben szállongtak vala, oly fontossággal bírnak, hogy a szultán képvise­lője parancsot kapott, értekelték az iránt Rus­sel­lorddal.“ A róniai szigetek kérdésének megoldása a „France“ szerint el van halasztva a britt par­lament összejöveteléig. A kabinet ily fontos ügyet nem akar befejezni az angol kamarák közreműködése nélkül. — Elliot lord meg fogja hosszabbítani Athénében mulatóját, hogy figyelemmel kísérhesse az alkudozásokat, melyek a hellen kormány­nyal utólagosan folytattatni fognak. Gazdasági s keresk­ed, tudósítások. Pest, jan. 7. Derült napfényes idő, a víz növekedik. A tegnapelőtti bécsi gabnabörze igen lanyha hangulata helybeli gabnavásárunkra is nyom­­masztólag hatott. A gőzmalom tulajdonosok a vé­telektől visszatartják magukat, külföldi vevők teljesen hiányzanak, így nagyobb mennyiségek a búzából csakis további árcsökkentés mellett lőnek eladhatókká. így egy részlet 88 ftos búza kivitelre a bejegyzett árakon alul adatott el azonban fogyasztásra egy részlet bácskai búzát a bejegyzett árak szerint vettek. Árpa meglehe­tős részlet adatott, de teljesen tudva nem lévő árakon. A többi gabnanemekből nem volt üzlet. B.-Gyarmat, január 5. Tisztabúza pozsonyi mézönkint 2 ft 90 kr — 2 ft 8­0 kr, rozs 2 ft 1­ kr — 2 ft, árpa 1 ft 90 kr — 1 ft 80 kr, zab 1 ft 10 kr — 1 ft, kukoricza 2 ft, burgonya 80 kr bab 3 ft, mák 9 ft 40 kr. L­o­s­o­n­c­z, jan. 2. Tisztabuza pozsonyi mé­rönkint 3 ft 40—20 kr, rozs 2 ft 50—20 kr, árpa 1 ft 80—70 kr, zab 1 ft 10—2 kr, kukoricza 1 ft 12 kr, burgonya 1 ft 20 kr. Besztercze-Bánya, dec. 29. 1862.Tisz­tabuza alsóausztriai mérönkint 3 ft 80—50 kr kétszeres 2 ft 7 —50 kr, rozs 2 ft 40—20 kr árpa 2 ft 10 kr — 1 ft 80 kr, zab 90 kr — 1 f 20 kr, kukoricza 2 ft 50 kr, burgonya 1 ft. Nagyvárad, dec. 30. Búza 3 ft 20 kr, 4 ft Kétszeres 2 ft 50—80 kr. Rozs 2 ft 10—41 kr. Árpa 1 ft 80­ kr, — 6 2 ft. Zab 1 ft 50—70 kr Tengeri 2 ft 20—50. Borsó 5 ft. Lencse 6 ft. Bai 4 ft. Kása 5 ft. Burgonnya 1 ft 80 kr. Széna 1 ft 20 kr. Szalma 1 ft. Fa 11—12 ft. Egy fon marhahus 15 kr. Egy szere­r bor 18 kr. Új bo 12 kr. Szathmár, december 31-ki hetivásárra be­hozatott , tiszta búza 406 köböl, elkelt 382 kétszeres 513, elkelt 403 ; rozs 97, elkelt 45 árpa — elkelt —; zab 397, elkelt 390 ; tenge: 283, elkelt 210; kása 93, elkelt 22 ; krump 40, elkelt 61 ; főzelékek 82, elkelt 61, asszt szilva 92, elkelt 61 ! Az árak következők : tisztabuza : 6 ft 40 k kétszeres : 5 ft 40 kr,­­rozs 3 ft 80 kr, árpa: - ft, zab : 2 ft 50 kr, tengeri 4 ft 40 kr, kása : 1 ft 20 kr, krumpli : 2 ft 10 kr, főzelékek : 8­­­asszuszilva 9 ft, hiány és sok Azt Vegyes tudósitások. — N­agy bánya január 1-én. Alig vs iparág hazánkban, melyet fejlődési viszonyai nézve több kedvezményben kellene részesitei mint a bányászat, mert innen telik ki a nervus r­rum gerendarum. Mindamellett, ha jövőre iparágon nehezülő terheken nem fognak kön­nyíteni, a legfényesebb pénzügyi műveletek­n túl sem pótolhatni a bedugult nemzetgazdasá forrásokat. A lejárt év rendkívüli tetemesen növelé­­ az adósok ut -1 "■,u,,ud­ve nincs, no " *Ytol kezdve tetemesen nagyobb a bélyege. Sok tévedésre és akaratlan vétségekre fog alkalmul szolgálni. Mint a római augurok, kik az áldozat­beli észrevett jelenségek és égi madarak röpirán­atán jósoltak, úgy nevetnek egymás szén közé még azok is, kiknek az uj rendszabályé­ról többet kellene tudni a köznépnél; nem cső hát, ha népünk nem tudja ujján felszámítani il­léki kötelességét. Innen a sok vétség és cső kitás. Kaszinó egyletünk Sylvester estéjén tartá­m közgyűlését és megválasztván újra tisztviselő elhatározta jövőre, az év utolsó napján rendezi lakomával Széchenyi emlékét megünnepelni. Megrendelte a következő lapokat : P. Napi A hon, Ország, Koszorú, Vasárnapi újság társa, Kolozsvári közlöny, Független, Tárogat Bolond Miska, Üstökös; a németek közül: Lloyd, Wanderer, Neueste Nachrichten, Refoi Schuselkától, Kladderadatsch, Figaro, Felsőbánya város tanácsa a hazafias kegyy­letnek szép jelét adá közelebbről. Ugyanis, ki­sebb helyen az eddig fiókgyógyszertár helyi egy önálló gyógyszertár felállítása engedélyi tervén, az ehhez adott személyes jog elnyerést közhírré tett csődhatárnapján jelentkezett foly­­odók közöl néhai Csausz Márton pesti égi­temi jeles tanár unokaöcscsét megválasztó gyógyszerésznek. Azon tudományos férfiúnak, mint e vár szülöttjének érdemeit, a­ki anyagi jótékot intézetek mellett a felsőbányai kórház száma is 500 pstot hagyományozott, most unokája j­vára kívánta méltányolni a nemes tanács, ha buzdítsa polgárainak magasra törekvését. Legyenek is a jók, a j­e­l­e­s h­o­nfis s tudomány emberei unokáikban megáldva ! Azok pedig, kik ily emelkedett példaadás kalmával ellenkorteskedni megindultak, tan­ják meg, hogy egy városi testület egyenlő v­senytársak felett magán­viszonyoknál magas a nézeteknek köteles hódolni. 1. 1

Next