Pesti Napló, 1863. január (14. évfolyam, 3866-3890. szám)
1863-01-08 / 3870. szám
detett ki egy vegyes bizottmány a lótenyésztési pályakérdésre beküldött nyertes munkák javaslatainak megvitatására, ezen bizottmánytagok vegyenek részt a lovaregylet választmányának folyó hó 11-kén tartandó tanácskozmányában, s közösen adjanak a helytartótanács által megjelölt tárgyban kimerítő véleményt. Örömmel hallotta a választmány a helytartó tanács azon leiratát, melyet a tanácsos Korizmics László urnak londoni útjáról oda terjesztett jelentése alkalmából az egyesülethez a végett intéz, hogy kifejezze, miszerint örvendve látja a borainknak Angliában kínálkozó piaczon borügyünk szebb jövendőjét, s a midőn egyfelől azon óhajtását nyilvánítja, hogy bár ügybuzgó hazafiakból egy társulat alakulna, mely a külföld előtti hitelünk fenntartása tekintetéből a borkereskedés élére állana, másfelől a maga részéről kijelenti a tanács, hogy amenynyiben az egyesület czélszerűnek látná, borkivitelünk érdekében Anglia irányában némely reá nézve fontosabb termények vámtételeinek mérséklését, s átalában a kivitel könnyítésére szolgáló intézkedések lennének a kormány részéről életbe léptetendők: ez érdemben a htanács minden befolyását felhasználandja, hogy borkereskedésünk ez oldalról semmi gátló akadályokra ne találjon. Szintoly örömmel olvastuk gr. Pálffy Mór htartó ő excellentiájának azon értesítését, melyben az egyesülettel tudatja, hogy az Istvántelek mintagazdasággá fölszereléséhez szükséges összegre 10.000 ftot ajánlott ő Felségének, hogy az országos alapból utalványoztatni méltóztassék; a többire nézve pedig azt hiszi ő excra, hogy a hiányzó összeg hazánk birtokos urainak önkéntes ajánlataiból össze fog gyűlhetni, mely hitben egy aláírási ívet is küldött köröztetés végett az egyesülethez , megnyitván azt ő excellentiája 200 forint feljegyzésével. — Reméljük , hogy a szép példa nem fog követők nélkül maradni , s hogy a választanánk is osztja e reményünket, onnan véljük , mert szükségesnek látta a mintagazdaság tervének elkészítésével megbízott küldöttséget figyelmeztetni, hogy minél előbb kezdjen munkájához, új tagokut nevezvén még a bizottmányba Lónyay Gábor és Peterdy Gábor urakat. Lónyay Gábor úrtól egy indítvány olvastatott fel a magyarországi erdők és községi faiskolákra vonatkozólag, melyben szabályok javasoltatnak az erdők kezeléséről és fenntartásáról, a pusztulásnak indultakkal és kiirtottakkal való bánásról, valamint új ültetések eszközléséről. A tartalmára nézve nagy fontosságú munka minél több szakértelmet és minden oldalú megfontolást igényelvén , a testvérkertészeti társulat fel fog kéretni véleményadásra, s e végből a javaslat mindenek előtt oda tétetik át. A budai szőlő- és faiskola felügyelőjének múlt évnegyedi munkálkodásáról szóló jelentésében azon sajátságos passus fordulván elő, hogy a gazdaközönség az intézettől azért nem vásárol, mert minden nagyon olcsó, úgy hogy nem hiheti, mikép olyan áron valódi fajokat lehessen adni, annálfogva az árjegyzék fölebb emelése indítványoztatik, —különösen az újdonságok és ritkaságokra nézve: — az indítvány megfigyelés és véleményadás végett kiadatott a kertészeti szakosztálynak. Báró Babotól egy bormérő készület mutattatott be, melylyel a bornak szesz-, czukor- és savanytartalmát pontosan meghatározhatni. Kísérlet fog vele létetni, s használati módja a közönséggel meg leend ismertetve. Gróf Cziráky János a fehérmegyei gazdasági egyesület nevében arra kérte föl az egyesületet, hogy a gr. Festetics Béla budai gyárában készülő trágyát vizsgáltassa meg, s az eredményt tegye nyilvánossá. Megtörténik. Jankó Vincze a londoni kiállítás számára készített állványainak egy részét a gazdasági egyesületnek ajándékozta. Vidacs István pedig két taligás eke árát engedte el. Köszönettel fogadtattak. TÁRCZA. A Magyar Tudományos Akadémia. •o. Jan. 5-én, a math. és természettudományi osztály ülésében mindenekelőtt Kubinyi Ferencz tiszt tag olvasá föl Petkó János selmeczi tanár és lev. tag székfoglaló értekezését : „Az őslénytani és földtani főkorszakok alapokáról.“ Imitt közöljük az értekezés végét, melyben az elméletéből folyó tételeket maga Petkó úr elsorolja, egy pillantást vetvén a távol jövőbe is. „Az őslénytani és földtani korszakok — kis értekező — összefüggésben állanak napunk rendszerének képződésével , s mindenike akkor érte véget, midőn új bolygó nyerte önállóságát. „Az őslénytani és földtani főkorszakok száma akkora, ahány bolygó van földünk és a nap között , földünket is beleszámítva és az alsó Asteroidokat egy bolygónak tekintve , összesen tehát négy, de a negyedik még befejezetlen. „Kiterjesztvén ezen okoskodást más bolygókra is, van bolygótani főkorszak az alsó Asteroidokon hat, Jupiteren hét, Saturnuson nyolcz, Uránon kilencz és Neptunon tíz, mindeniken az utolsó még befejezetlen. „Valamennyi bolygón egy és ugyanazon időben kezdődnek és végződnek a főkorszakok. „Mindenik főkorszak iszonyatos fénynyel és hőséggel vette kezdetét, de a fény és hőség eleinte sebesen, később mindig lassabban, de folytonosan csökkent egész a korszak végéig. „Mindenik főkorszak kisebb fénynyel és hőséggel kezdődött, mint akármelyike az előtte valóknak, és alábbvalóval végződött is. „Az általános középhőmérsék úgy földünkön, mint más bolygókon eredetüktől fogva folytonosan csökkent, de közte eső mindig kisebb és kisebb felfelszökkenésekkel. „Földünkön a harmadik korszaknak vége már jeges lett. „A negyedik korszaknak úgyszólván még csak kezdetén vagyunk, mert a múlt jeges idő aránylag igen közel esik hozzánk. „A mai korszaknak vége már sokkal jegesebb lesz, mint volt a harmadiké, de még megmérhetlen időkre terjedhet. „Ember már a harmadik korszakban létezhetett, mert annak végével a fajkihalás már épen nem volt általános, és a beállott nagy hőség elöl magas hegyekre menekülhettek azok, kik annak alján laktak. „E szerint azon emberek, kik a harmadik korszakról netalán a maira fennmaradtak, magas hegységeken kezdették folytatni éltöket, ahonnan csak a hőmérsék csökkentével ereszkedhettek le az alföldre. „Helyes azért ama régi vélemény, miszerint az emberi nem a közép ázsiai felvidékről terjeszkedett szét az óvilágon. „Az emberi faj túlélheti a negyedik korszakot is, ha a beállandó jeges időnek hőmérsékét legalább az egyenlítő térségein elbbrondja. „Általában jövendőre már nem a korszakokat megnyitó forróság lesz veszedelmes, mert ez korszakról korszakra kisebb, hanem inkább a korszakokat befejező hidegség, mely korszakról korszakra nagyobb. A második és a harmadik főkorszaknak kezdetén a rögtön beállott forróság érte el a szerves lényeket ; a harmadiknak végén és a negyediknek kezdetén egy részről 1 hideg, más részről a meleg több szerves lénynek az első még, a másik már elviselhetők voltak és úgyszólván semleges pontot képeztek, honnan kezdve a dolog megfordul és inkább a hideg fog fenyegetni kiirtással. „Befejezésül vessünk egy futó pillanatot még jóval távolabb jövendőbe. „Meddig, vagyis mi sokáig fog még tartani a negyedik korszak ? Hány korszakot fog még látni földünk ? Végre mi fog majd következni az utolsó korszakra ? „Az első és a második kérdésre felelni most még nem igen lehet. Azon rövid idő óta, hogy a napnak átmérőjét pontosan mérik, ennek rövidülését még nem vehették észre és alkalmasint éveknek nem százai, hanem ezerei fognak kelleni arra, hogy a napnak meghúzódását észrevehessék vagy épen kisebbedése törvényét meghatározhassák. Azután és csak azután fog talán legalább annyira mennyire megközelítő jövendölés lehetővé válni. „A harmadik és utolsó kérdésnek megfelelésére az analógia ad némi útmutatást. „ A természetben minden változik, de a változás közben forog, és oda tér vissza, ahonnan kiindult. A források patakokba, patakok folyókba, ezek tengerbe ömlenek, de az elfolyt víz levegőbe száll, a forrásokat táplálandó. A szerves lények egyénei élnek és halnak, de életüket újra folytatják ivadékukban. Élnek és kihalnak a jók is, de más fajok lépnek helyükbe. Életre jár, halálra élet következik. A nappalt éj, azápat tél követi, de az éjét ismét nappal, a telet mét nyár váltja fel. Földünk forró övének siessége tágul és szűkütlle a tágulásra évezred múlva szűkülés következik és megfordítva. „Megengedve már most Laplace elméletét helyességét, a nap meghúzódik és hámlik, lotgókat hányván le magáról. Ez nem tarthat örré, a meghúzódás és bámlás kell, hogy vé érjen. Ámde a természet nem állapodik meg hol: a meghúzódásra kell, hogy terjeszkedés vetkezzék, kell, hogy a terjeszkedő nap a bá hagyott bolygókat, mint Saturnus saját gyengeit ismét magába vegye, kell, hogy terjesedésében ismét azon pontra jusson, ahonnan megkezdheti összehúzódását és bomlását. „Nekünk emberekül már csak a földtani szakok hosszúságát is nehéz felfognunk : az a haladja képzeletünket, nincsen rája mértékre emberélet ahhoz mérve szempillantás. Mit mtjunk aztán ama kimondhatatlanul kimondhatan hosszúságu korszakról, melyben a nap fejezi egy összehúzódását és egy terjeszkedés Ebeczky Imre fiatal gépész hazánkfiától egy köszönő levél olvastatott fel, melyben hálát mond az egyesületnek, hogy az 1858-ban a külföldre ajánló levéllel látta el, melynek igen sok hasznát vette, s jelenti, hogy Angliában a gépészetet kitanulván, hazájába visszaérkezett. Ajánljuk a kitűnő ifjút nagybirtokosaink figyelmébe. Clayton és Shuttleworthnál tanult. A külföldről felénk forduló figyelem jele gyanánt vettük a hamburgi nemzetközi kiállításra tett meghívatásunkat. De vannak iparczikkeink is, például a liszt és gyapjú, melyeket igen kívánatos volna Hamburgban megismertetni. Bejelentéseket elfogad gazdáinktól az országos g. egyesület. A kiállítás 1863 jul. 14—20. napjain lesz. A bejelentések véghatárnapja május 1. A pénztári számadás megvizsgálásával Lónyay Menyhért elnöklete alatt Trefort Ágoston, Darányi Ignácz és Peterdy Gábor urak bízattak meg. A közgyűlés jan. 28—29-én fog megtartatni. SZATHMÁRI KÁROLY: Társadalmi tanulmányok. Az önismeretet, valamint egyéni, úgy a politikai társadalmi életben hasznosnak, sőt szükségesnek tartván, a múlt év dec. 1-én a magy. akadémia jogi törvény tudományi osztályának ülésében egy értekezést olvastam a társadalmi tudomány sehiel munkáiról. Ezen értekezésnek, az akadémia szabályai szerint, oly rámát adtam, hogy felolvasása egy óránál tovább ne tarthasson; magamnak feladatul főleg némely eszmék megpendítését tűzvén ki; értekezésem állott tehát inkább kérdésekből , mint feleletekből. — Inkább akartam némely állapotok tanulmányozására ösztönözni, mint tanulmányaim eredményeit közölni. — Az értekezés a tárgyak sokaságához képest, melyeket megérint , igen rövid , de mégis nagyon hosszú arra, hogy a napi sajtóban közöltethetett volna. — Meg fog az tehát jelenni a „Budapesti Szemle“ legközelebbi füzetében. Habár azonban honi viszonyainkat csak mellékesen hoztam szóba , értekezésemnek azon szerencse jutott, hogy aránylag sokáig foglalkoztatta a közönséget, főleg pedig azon passus, mely a magyar társadalom egyik igen nevezetes csoportulatát néhány vonással ecseteli, nagy hatást szült. Nézetem a magyar társadalom második csoportulatáról — az urakról — szintén a kritika tárgya lett a „Jövő“ január 1-jei számában. Nem csodálkozom, hogy e czikkek t.irója nem ért egyet velem mert nem tartozom azokhoz, kik azt hiszik magukról, hogy az igazság kizárólagos birtokában vannak. — Nem akarok azonban ez ízben polemizálni vele; de miután szándékom még többször szólani a magyar társadalomról — sőt óhajtom fentebbi értekezésem elemezését magam megirni, s a közönség elébe maga idején terjeszteni , ennél fogva a „Jövő“ tiszt. értekezője nekem kedves szolgálatot fogna tenni, s a magyar társadalmi állapotok tanulmányozását is előbbre fogná vinni; ha a negatív teret elhagyva, a magyar társadalom s azt képező csoportulatok képét tárná ki élénkbe ; ha mint az, saját szempontjából és saját felfogása szerint elméjében tükrözik vissza. Én minden véleményt, mely magában nem erkölcstelen, nemcsak tűrni tudok; de azt is hiszem, hogy minden ilyen vélemény jogosítva van a nyilvánoság elébe lépni. — Csak oly vélemények lehetnek ártalmasok, melyek, mint a rosz nedvek, az emberi testben titokban rejtőzni kénytelenek. Az európai emberiség végzete a folytonos haladás — s annak feltételei a harcz s a vita. — A harczban s vitában mutatkozik az élet. — Csak a gnietismus, a hallgatás hordja magában az enyészet csiráit. Mi engem, mint egyént illet, nekem inkább fekszik szívemen az igazság — a valóság — a veritas, mint a democratia vagy az aristocratia, habár a pesti Kiskun-Halas, decemberben. Az újév kezdetén vessünk futó viszapillantást az ó évre. Mi volt az ó év ? Iparlovag, ki telenyomván epedve felényújtott markunkat a csalódás tantuszaival, s keresztül nyullóbatván gyarló számításaink nem egy tényezőjét, itt hagyott bennünket a kiábrándulás faképénél. De legyünk igazságosak, s valljuk meg, miszerint egy pár kedves bucsuajándékkal is örvendeztette árva lelkünket. Avagy nem bir-e roppant értékkel a földhitelintézet ? avagy nem megbecsülhetlen kincs-e a nagyvárad-fiumei vaspálya létesülésének csak biztos reménye is , pangó nemzetgazdászatunk e kettős jóreményfoka ? Csak nekünk , kiket északról a pest-szolnoki vaspálya, kelet- s nyugatról a Duna és Tisza, délről pedig a Ferencz csatorna egy négyszögű paradicsomba, vagy ketreczbe zár, — nekünk hagyott csak megmarkolhatlan szereteténél édeskevéssel többet a boldogult. A nagyvárad-fiumei pályavonalnak szeged-mohácsi területe átvágandja ugyan — hiszszük —a kijelölt négyszöget, de a vonal e két fő folyóra , merőleges fekvése miatt a lehető legkisebb területtel éreztetendi majdani jótékonyságát, annyival is inkább, mivel e kőszegény vidék jó utakkal sem segíthet szomorú elszigeteltségén. Vannak ugyan városunkban és vidékén erős hitű keresztyének, kik a szeged-mohácsi pályarésznek városunk területén leendő keresztülvitelében bízván, hivő lelkükben már előre ünnepet készítemk a tűz és viz szárnyain eljövendő szabaditónak. Én azonban kiterjesztvén tamáskodó szemeim előtt Magyarországnak Schedius féle térképét , kétkedő sejtelemmel rázom fejemet a szép remény, talán inkább ábránd valósulása fölött. Egy rövid tekintet a térképre, mindent megmagyaráz. Szerencsétlen vidék ez a négyszög! — Van nagy mennyiségű s szesztartalmu homoki bora, magának Halasnak 20—30 ezer akó, cognaegyártásra különösen alkalmas, melynek egy részét — a vadkertit — pesti müértő kezek kőbányáivá tökélyesitik ; egy részét pedig egy harmadrész hideg vizzel Ősi szokás szerint föleresztve, Bácsmegye hevesvérű népe issza meg, kiknél még ily ártalmatlanitott állapotában is diadalmasan állja ki a versenyt a baranyaival. — Búzája bőven terem, s nyereséges kivitel biztossága mellett teremne tizszer annyi. — Marhatartás tekintetében fölötte áll hazánk akármely területének. — És e vidék mindezek daczára gazdászat-, ipar- és kereskedelmi tekintetben rendkívül hátra van, minek oka egyes egyedül a primitív közlekedési eszközöknek leslegprimitívabb állapota, mi ismét az ezek javítására , vagy előállítására szükséges anyagok teljes hiányának okozata. A Duna és Tisza szóban forgó ezen térközének szélessége 12, hossza 25 földhati mértföld lévén, területe 3000étföld, mely — kevés német és szerb leszámításával — nagyobb részt tiszta magyar faj által van lakva, melynek száma, a területhez viszonyítva, oly csekély, hogy még tízszer annyi sem volna felesleges, nemzetiségi szempontból pedig nagyon is óhajtandó. A szaporodás physicai mozderői között jóformán első helyet foglal el a kényelmes közlekedési közegek által üde élénkségben tartott commercialis viszony, az ezek által virágzásra fejtett ipar és gazdászat, s végre ezek végeredménye : a könnyű, biztos és kényelmes megélhetés. És már mivel a négyszög keretet képező négy közlekedési út, mely egyszersmind kereskedelmi is, az utak rosszasága, sőt azok teljes hiánya miatt csak igen kevés, csupán egypár mértföld szélességre gyakorolja jótékonyságát, ennélfogva a térköz belsején, hol, mint a hajdani római birodalomban a kereskedő áruszekere helyett csak az adót szállító postakocsi ver utat a feneketlen sár vagy homokban, az eke, lemondván a térfoglalás dicsőségéről, századok előtti őseinek szerény nyomdokain poroszkál ; az ipar méltó tárgyat nyújt Arisztidesz elmefuttatásainak; a gazdászat a nomád erények ősi dicsőségében sütkérezik, nevelvén számtalan barmot — ezen, könynyen szállítható árút — Pest és Bécs számára, s számos szegénylegényt az akasztófára, és termelvén végre tekintélyes menynyiségü gyapjút, melyet számos jóélet árán Pestre fölerőszakolván Mózes vallásu testvéreink, onnan egy év múlva brünni és több ilyen belföldi gyárczégek bélyegeivel ellátva , mint posztó, szépen visszakeritenek. Szomorú egy állapot lesz ez, de hát hogy segítsünk rajta ? A legegyszerűbb és leghajlékonyabb gyógyszer volna egy vaspályavonal, mely a pest szolnokiból valahol Monor körül kiválva, K.-K.-Szt- Miklós, Szabadszálas, Fülöpszálas, Kiskörös, Halas, Szabadka és Kulán át Újvidékig terjeszkednék. — Ez volna a legjobb, ezzel föl nem ér semmi, mert ez a szóban forgó négyszöget középen egész hosszában vágná át, s ennélfogva jótéteményeit is a lehető legnagyobb kiterjedésben osztaná szét, s alkalmul szolgálandna egy újvidék-nándorfehérvári vonal kiépítésére is. Ennek létesülése vagy létesülhetése mennyiben tartozzék az utópia ábrándos légkörébe ? ennek megítélését és kifejtését avatottabb szaktársaimra bízom. Ha ezen vaspályatervre vonatkozó iménti indítványom bármi okból kivihetetlennek bizonyulna, azon esetre, nem rettenve vissza a korszerűtlenség miatti kinevettetéstől sem, indítványozom egy hajózható csatorna vezetését. Solt mellett a Nagy-Ér medrében, Miksa és Ácsi pusztákon, Kiskörös, Keczel, Halas községek, továbbá a Kisszállás puszta területén, ennek déli határvonalától fogva a ludasi tónak idáig felérő, északra irányult medernyúlványában, Szabadka területén keresztül a Körös ér medrében ,-Kanizsánál be a Tiszába. Ezen, lehetőleg egyenes, sőt — el merem mondani — az egész négyszögben technikai kivihetőség szempontjából egyetlen duna tiszai csatorna 17 mfldnyi hosszával 43 mfldnyi hosszú kerülő utat vágván le, Bánát gabonáját két egész héttel hamarább s tetemesebb előnynyel juttatná el Pestre, nagy területeket száritna ki, s ezáltal is életet, szaporodást, élénkséget és jóllétet kölcsönözne az érintett vidéknek, s honunk nemzetgazdászatát, fajunk szaporodását, s a társnépek irányábani fontosságát egy fokkal feljebb emelné. Jelen czikkemnek figyelemébresztésnél egyéb czélja nem lévén, ezt — minden részletekre mélyedő fejtegetéstől tartózkodva — pest- és bácsmegyei szaktársaimhoz, s átalában minden ügybaráthoz intézett azon kérelemmel zárom be, miszerint ide vágó észrevételeiket akár a nyilvánosság közlegei által, akár magán után tudomásomra juttatni ne terheltessenek. Értsünk egyet, segítsük egymást, s czélra:segítend bennünket a magyarok istene. * Gál Lajos, mérnök, kai életben nem irtózom a pártállástól, sőt szilárd pártállást elfoglalni kötelességemnek tartom. TREFORT ÁGOSTON: Pasolici korsürgönye. Az olasz királyság külügyminisztere a királynak külföldi udvaroknál megbízott képviselőihez következendő fontos, az általános politikát tárgyazó sürgönyt küldé : „Turin, dec. 20 1862. Miniszter ur, Farini ura parlamentnek jelentvén az uj cabinet megnyitását, egy beszédet mondott, melynek másolatát ön idemellékelve találja Azon minisztérium nézeteinek, melynek tagja lenni szerepesem van, ez általános előterjesztése fölment engem az alól, hogy hosszas fejtegetésekbe bocsátkozzam azon irányra nézve, melyet a jelen kormány akar adni a külső politikának. Gondom lesz rá, tudatni önnel a kormány nézetét minden speciális kérdések tárgyában, melyek időről időre figyelmemet igénybe veendik. — Addig is uram, számítok ön ügyes és munkás közreműködésére abban, hogy föl fogja fejteni a kormányok előtt, melyhez megbízása szól, minek Olaszország valódi szándékai. Minden igyekezetünket egyfelől a királyság belső szervezésére, más részről arra fordítván, hogy mind szorosabbakbá tegyük a minket a többi államokhoz kötő viszonyokat, meg fogjuk mutatni, hogy az olasz egység fölállítása valódi haladás volt az európai egyensúly megszilárdulása felé. Az olaszok nem fogják feledni, hogy ez eredményre, a legfelvilágosultabb hatalmak közreműködésével jutunk el, s benne ragaszkodásuk által erősödénk meg. Ügyeinek igazságos volta és magatartásának mérséklete által nyeré ki Olaszorosság ezen rokonszenves közreműködést. Azon leszünk, hogy biztosítsuk ezt JÖVOR- döre, az ország ereinek hathatós kifejtése , s logallásunk nyomán a nagyhatalmak bizalma és tisztelete megnyerése által, a nélkül, hogy lemondanánk azon elvek egyikéről is, melyeknek nemzetünk sorsát vezérelniük kell. Az olasz egység, mely a monarchia és szabadság szövetségéből állott elő, hű marad származásához , mindig megtartandja azon szabadelmű és conserváló jellemet, mely a múltban oly élénk sympathiákat szerzett neki, s mely jövendőben megszerzi neki az őt jogosan megillető befolyást. Maradok stb. Pasolini.“ A görög ügy. A görög ügyre vonatkozólag kevés adatra találunk a párisi lapokban. A „France“ decembe 26 ig terjedő tudósítások nyomán röviden és szárazon jelenti, hogy a nemzeti gyűlés Kres is ezredes, mint korelnök alatt egybegyűlt, s hosszas vita után a tagok letették a hűségi esküt a nemzetnek. A gyűlés ezután elnapolta magát. A diplomatiai testület egy tagja sem volt jelen az első ülésen, mely a „France“ szerint nagyon hideg volt. A „France” ezen kívül jelenti : „Mondják, hogy az ottomán portának Londonban levő követe f. hó 3 dikán hosszas értekezletet tartott lord J ohn Russel-lel, a róniai szigetek kérdése és Thessalia egy részének átengedése tárgyában. — Törökország nem kapott ugyan még semmiféle javaslatot e tárgyban, de a hírek, melyek e részben szállongtak vala, oly fontossággal bírnak, hogy a szultán képviselője parancsot kapott, értekelték az iránt Russellorddal.“ A róniai szigetek kérdésének megoldása a „France“ szerint el van halasztva a britt parlament összejöveteléig. A kabinet ily fontos ügyet nem akar befejezni az angol kamarák közreműködése nélkül. — Elliot lord meg fogja hosszabbítani Athénében mulatóját, hogy figyelemmel kísérhesse az alkudozásokat, melyek a hellen kormánynyal utólagosan folytattatni fognak. Gazdasági s keresked, tudósítások. Pest, jan. 7. Derült napfényes idő, a víz növekedik. A tegnapelőtti bécsi gabnabörze igen lanyha hangulata helybeli gabnavásárunkra is nyommasztólag hatott. A gőzmalom tulajdonosok a vételektől visszatartják magukat, külföldi vevők teljesen hiányzanak, így nagyobb mennyiségek a búzából csakis további árcsökkentés mellett lőnek eladhatókká. így egy részlet 88 ftos búza kivitelre a bejegyzett árakon alul adatott el azonban fogyasztásra egy részlet bácskai búzát a bejegyzett árak szerint vettek. Árpa meglehetős részlet adatott, de teljesen tudva nem lévő árakon. A többi gabnanemekből nem volt üzlet. B.-Gyarmat, január 5. Tisztabúza pozsonyi mézönkint 2 ft 90 kr — 2 ft 80 kr, rozs 2 ft 1 kr — 2 ft, árpa 1 ft 90 kr — 1 ft 80 kr, zab 1 ft 10 kr — 1 ft, kukoricza 2 ft, burgonya 80 kr bab 3 ft, mák 9 ft 40 kr. Losoncz, jan. 2. Tisztabuza pozsonyi mérönkint 3 ft 40—20 kr, rozs 2 ft 50—20 kr, árpa 1 ft 80—70 kr, zab 1 ft 10—2 kr, kukoricza 1 ft 12 kr, burgonya 1 ft 20 kr. Besztercze-Bánya, dec. 29. 1862.Tisztabuza alsóausztriai mérönkint 3 ft 80—50 kr kétszeres 2 ft 7 —50 kr, rozs 2 ft 40—20 kr árpa 2 ft 10 kr — 1 ft 80 kr, zab 90 kr — 1 f 20 kr, kukoricza 2 ft 50 kr, burgonya 1 ft. Nagyvárad, dec. 30. Búza 3 ft 20 kr, 4 ft Kétszeres 2 ft 50—80 kr. Rozs 2 ft 10—41 kr. Árpa 1 ft 80 kr, — 6 2 ft. Zab 1 ft 50—70 kr Tengeri 2 ft 20—50. Borsó 5 ft. Lencse 6 ft. Bai 4 ft. Kása 5 ft. Burgonnya 1 ft 80 kr. Széna 1 ft 20 kr. Szalma 1 ft. Fa 11—12 ft. Egy fon marhahus 15 kr. Egy szerer bor 18 kr. Új bo 12 kr. Szathmár, december 31-ki hetivásárra behozatott , tiszta búza 406 köböl, elkelt 382 kétszeres 513, elkelt 403 ; rozs 97, elkelt 45 árpa — elkelt —; zab 397, elkelt 390 ; tenge: 283, elkelt 210; kása 93, elkelt 22 ; krump 40, elkelt 61 ; főzelékek 82, elkelt 61, asszt szilva 92, elkelt 61 ! Az árak következők : tisztabuza : 6 ft 40 k kétszeres : 5 ft 40 kr,rozs 3 ft 80 kr, árpa: - ft, zab : 2 ft 50 kr, tengeri 4 ft 40 kr, kása : 1 ft 20 kr, krumpli : 2 ft 10 kr, főzelékek : 8asszuszilva 9 ft, hiány és sok Azt Vegyes tudósitások. — Nagy bánya január 1-én. Alig vs iparág hazánkban, melyet fejlődési viszonyai nézve több kedvezményben kellene részesitei mint a bányászat, mert innen telik ki a nervus rrum gerendarum. Mindamellett, ha jövőre iparágon nehezülő terheken nem fognak könnyíteni, a legfényesebb pénzügyi műveletekn túl sem pótolhatni a bedugult nemzetgazdasá forrásokat. A lejárt év rendkívüli tetemesen növelé az adósok ut -1 "■,u,,udve nincs, no " *Ytol kezdve tetemesen nagyobb a bélyege. Sok tévedésre és akaratlan vétségekre fog alkalmul szolgálni. Mint a római augurok, kik az áldozatbeli észrevett jelenségek és égi madarak röpiránatán jósoltak, úgy nevetnek egymás szén közé még azok is, kiknek az uj rendszabályéról többet kellene tudni a köznépnél; nem cső hát, ha népünk nem tudja ujján felszámítani illéki kötelességét. Innen a sok vétség és cső kitás. Kaszinó egyletünk Sylvester estéjén tartám közgyűlését és megválasztván újra tisztviselő elhatározta jövőre, az év utolsó napján rendezi lakomával Széchenyi emlékét megünnepelni. Megrendelte a következő lapokat : P. Napi A hon, Ország, Koszorú, Vasárnapi újság társa, Kolozsvári közlöny, Független, Tárogat Bolond Miska, Üstökös; a németek közül: Lloyd, Wanderer, Neueste Nachrichten, Refoi Schuselkától, Kladderadatsch, Figaro, Felsőbánya város tanácsa a hazafias kegyyletnek szép jelét adá közelebbről. Ugyanis, kisebb helyen az eddig fiókgyógyszertár helyi egy önálló gyógyszertár felállítása engedélyi tervén, az ehhez adott személyes jog elnyerést közhírré tett csődhatárnapján jelentkezett folyodók közöl néhai Csausz Márton pesti égitemi jeles tanár unokaöcscsét megválasztó gyógyszerésznek. Azon tudományos férfiúnak, mint e vár szülöttjének érdemeit, aki anyagi jótékot intézetek mellett a felsőbányai kórház száma is 500 pstot hagyományozott, most unokája jvára kívánta méltányolni a nemes tanács, ha buzdítsa polgárainak magasra törekvését. Legyenek is a jók, a jeles honfis s tudomány emberei unokáikban megáldva ! Azok pedig, kik ily emelkedett példaadás kalmával ellenkorteskedni megindultak, tanják meg, hogy egy városi testület egyenlő vsenytársak felett magánviszonyoknál magas a nézeteknek köteles hódolni. 1. 1