Pesti Napló, 1863. február (14. évfolyam, 3891-3913. szám)

1863-02-25 / 3910. szám

kiegyezkedési eljárást,illetőleg, a szászföldre ki­­hatólag is érvényesíttessék. A kamarának ezen kezdeményező lépése, s a nemzeti egyetem által ő Felségéhez idei január 28-án előterjesztett há­lafeliratban kifejezett azon nyilatkozat folytán, hogy az osztrák törvények eddigi vívmányainak megtartása mellett mindazon czélszerű intézke­dések, melyek a kormány s birodalmi tanács együttes tevékenysége által a birodalom más koronatartományaiban létesíttettek a szászföldre is átültessenek ; a rendes előadó Rannicher kö­vetkező három, az egyetem által elfogadott, a közlő „Herm­. Ztg.“ által később egész terjedel­mükben hozni ígért, most csak röviden felemlí­tett ajánlatot tesz az ülés elé u. m. L a bejegyzett kereskedők s iparosok fizetés­képtelensége esetében alkalmazandó kiegyezke­dési eljárás, II. az általános német kereskedelmi törvény­­könyv III. a személyszabadság védelmére hozott, s a sajtótörvény a sajtóperekbeni eljárás, végül az általános és katonai büntető törvénykönyv ki­egészítésére hozott törvények, szabályok válto­zatlanul elfogadtatván, azoknak a szászföldre való érvényesitéseknek szentesítése mielőbb esz­közöltessék. Ezen ajánlatoknak érdemleges tárgyalását az egyetem 3 hétre elnapolván, az ülés bezáratott. Gyapjúnk jelene és jövője a londoni világkiállítás után ítélve. (Folytatás.) Sokat jelentő számok ezek, ha mindjárt e szá­nkból a gyarmatokban tettlegesen­­termelt gyapjúmennyiséget nem sejdíthetjük is , sőt he­lyet engedünk azon véleménynek is, miszerint a gyarmati tenyésztők talán nagyobb rokonszenv­­vel viseltetvén a nemzetközi kiállítás eszméje iránt, átalánosabban vettek benne részt,­­mint az európaiak. Ez élénkebb részvét sejdítése mindazáltal alig fog reánk eléggé megnyugtató erővel bírni, ha e gyarmatok közül csak egyikének is statistikai lajstromait kezünkbe veszszük,s­ p. o. Victoria gyarmat felöl olvassuk, mikép az épen most egy negyed századdal előbb még csak 177 lakosból állott, s az 1881 év ápril 7-én véghez vitt nép­­számítás már 540,322 lélekre mutatott, vagy ha jelesen a gyapjutermelésre nézve azt olvassuk , hogy e gyarmat 1841 évben 782,283 j­u­h­n­a­k volt birtokában, mely után 1,710,711 font gyapjút 85,735 font sterling értékben ter­melt, s 19 évvel később, azaz 1860 évben már 5,794,127 juhot é­i­r­t, 1­24,273,910 font gyapjút 2,025,066 font sterling értékben ter­melt ! Ez jóformán egy harmadát teszi azon juh­­számnak, s azon gyapjumennyiségnek és érték­nek, melyeket Czoernig az összes ausztriai biro­dalomnak tulajdonit, azon Ausztriának, melynek gazdasági évkönyvei­ nem 1840. évtől kez­dődnek. Nem akarom egyébiránt állítani, hogy e mesés növekedés e gyarmatokban ugyanazon arányban fog ezentúl is folytonosan előre menni, mi újabb 19 esztendő után, tehát már 1879 évben a juhszá­­mot csak az egy Victoriában, mely térileg ko­­ránsem legnagyobbika e gyarmatoknak, már 41 milliómra, s a termelt gyapjú értékét 14 millióm font sterlinget meghaladó összegre emelné. De ala­kuljon ez ipar­i és népesedési haladás aránya ezen óriási és valóban csak most élni kezdő gyar­mati államokban bármikép, azt még­is senki sem fogja állítani, hogy e fejlődés tetőpontját már csakugyan eléré, s most rögtön megállapodik , a­mint már most abban sem kételkedik senki, hogy Ausztrália a juhtenyésztésre tökéletesen alkalmatos föld, s hogy tehát fel nem tehető, mi­szerint annak oly jól számító mivelői egy kön­nyen azon emberbaráti jámbor gondolatra jöhet­nének, miszerint európai tenyésztő társaik ked­véért amaz ipart tovább ne fejleszszék, s a lehe­tőség határáig ki ne aknázzák, melyben eddig oly tündöklő és kecsegtető eredményt eszközöl­tek, s melyben ők a felette kedvező éghajlati viszonyok segítségével, s mellőzhetve a juhok költséges téli istállóztatását, gyapjuterményeket jutányosban állíthatják ki, mint a világ bármely más országa. De még az sem igazol efféle véleményt, mit e gyarmatok ez irányban a londoni ipar­palotában felmutattak, s mikép a közversenyben résztvet­­tek; valamint a legújabb hivatalos kimutatásból kiderülő ama körülmény sem, miszerint a gyar­matok gyapjubevitele Angliába a­z. 1862. év első 5 hónapjában 194,190 zsákot tett, mig az, 1861. év ugyanazon időszakában csak 164,211 zsákra rúgott. És minthogy ily szempontból sokat mondók a fentebbi számok, melyek a kiállítók arányát felderítik , talán helyén volt, hogy előbb ezeket hordtuk fel, minekelőtte azon rangpolczot vizsgál­tuk volna, melyen az egyes országok gyapjúter­­mények minőségére nézve állottak. Áttérvén már most e minőség vizsgálatára, igaz, hogy egyelőre is azon lehetlenségre buk­kanunk, miszerint ez vagy ama gyapjú­nemnek absolut elsőbbséget adjunk. Nemcsak a gazdál­kodási viszonyok sokfélesége, hanem maga a gyártás sem engedi, hogy e vagy ama gyapjút absolut legjobbnak nevezzük. Nem marad más hátra, minthogy vizsgálatomnál a gyapjúárt te­kintsem a gyapjú rangosztályozásában szabályo­zóul, s minthogy a legfinomabb posztógyapjú kétségkívül mindig a legdrágább, ezt tekintsem a minőség legmagasb rangfokának. Pedig ily szempontból indulva, az ausztriai bi­rodalom ismét csak egy vetélytársra­­talált Londonban, s bármennyire tudom is, hogy po­rosz szaktársaim, kiknek kitűnő gyapjú-ismere­teik és tenyésztési tudományuk iránt legnagyobb tisztelettel viseltetem, e miatt azonnal szigorúan kérdőre fognak vonni, egy pillanatig sem této­vázhatok azon meggyőződésemet kimondani, hogy birodalmunk,kiállított gyapjúinak minősége által is, egyetlen vetélytársát, t. i. Porosz­­országot, határozottan háttérbe szorította. Távol vagyok attól, hogy ez ítéletemet a nyert jutalmak mennyiségének összehasonlítására ala­pítanám, hiszen jól tudom, hogy azok kiosztásá­ban nem a gyapjú minősége maga volt döntő, nem az egyes kiállítónál, s tehát még kevésbé egész országokat tekintve, melyek minden egyike úgyis összes kiállítóinak egy egész harmadában már a szabályozott programm szerint volt jutal­mazandó ; jól tudom, hogy a Jury ítéletére szám­talan más tényező is hatott, mit a gyapjú-minő­ségen kívül a kiállítónak érdemül lehetett felró­ni. Hanem felszólítom ezennel Poroszország ki­tűnő és jeles juhtenyésztőit, kik Londonban jelen voltak, vessenek őszintén magukkal számot, és feleljenek maguk becsületesen e kérdésre ,hogy Poroszország kiállított gyapjai közt ugyan hány tökéletes s minden hiba nélküli, szeplőtlen ne­mességü bundát találtak, s hány ily bundát azok közt, melyek az ausztriai kétfejű sas és a ma­gyar korona egyesült lobogói alatt voltak ki­rakva ? Én ez általam kiszámított arány számait nem akarom felhozni, elegendőnek vélvén azt, hogy minden szakértő az osztrák birodalomnak e te­­kintetbeni elvitázhatlan túl­súlyát kisebb na­gyobb mértékben tettleg elismerte, s hogy a túl­súly jelentősége annál többet nyom, mivel kimu­tatható, hogy e gyönyörű nemes bubdák na­gyobbrészt, s jelesen azok, melyek a magyar ud­vart diszitették, oly roppant nyájakat képvisel­tek, melyeknek egyike is gyakran nagyobb gyapjumennyiséget szolgáltat a világ gyapjupia­­czára, mint amaz igazán kitűnő legjobb porosz nyájak összevéve. Nem tagadom, hogy az összes — mint fentebb említve volt — kellő fejlettség után, s kedvező időben mosott, s máskép is tetszetősb alakban s gondosabban kiállított porosz gyapjúk azon ré­sze, mely az igazán legnemesebbhez tartozott, néhány oly hasonlíthatlan szépségű bundát tar­talmazott, s mint például az 1229. szám alatti oly felülmulhatlan tökéletességű volt, hogy az a te­nyésztési tudomány valódi diadalakép tűnt fel, mely a tömegtenyésztők követelő igényeire nem hallgatva, tántoríthatlanul csak a legnemesebb felé irányul, hanem egészben s általán véve a német vámegylet gyapjukiállítása nyilvánosan bebizonyította, hogy az úgynevezett Negrettite­­nyésztés járványa, melytől az osztrák birodalmi juhtenyésztés eddig még tűrhetően, nyájainak azon része pedig, mely a londoni kiállításon kép­viselve volt, tökéletesen ment maradt. Porosz­­országban már nem csak egyes j­uhászatokat raga­dott meg, sőt hogy e járvány az eddig példány­kép szolgált legnemesb gyapjúira már­is úgy rá­nyomta a tőle soha el nem maradó utóbajok je­leit, hogy azon esetre, ha a megtérés azonnal s komolyan nem történik — miről egyébiránt a porosz tenyésztők magas értelmiségénél fogva kételkedni alig lehet — nem múlik el egy év­tized, s a német vámegyletet senki sem fogja a nemes finom posztógyapju termelőihez számítani, annál kevésbé, mint eddig méltán, azok képvi­selőjéül tekinteni. Hová juttatta a,,lanae sacra fames“ azon gyönyörű nyájakat, melyek még nem régen világnyájak s forrásai voltak azon legnemesb elemnek, mely innen a szélrózsa minden irányai­ba vitetett, de még édes hazánk legjobb nyájai­nak képezésére is szolgált — feleltek e kérdésre a mintegy faggyúba mártott, ólomnehéz gyapjú­­csomagok, melyek ama megaranyozott üvegszek­rényekből kiirtak, ha azoknak már távolról sem nemes, többnyire felette hosszú, merev gyapju­­fürtjeit, s ezekben a hirtelen s kiegyenlítetlen egyes gyapjuszálakat vizsga­szemmel néztük ; s adtak ezek érthető feleletet azon kérdésre is , hogy homlokegyenest ellentétes tenyésztési irá­nyok vájjon büntetlenül egyesithetők, összeve­­gyithetők-e a másiknak szintoly kizárólagos tu­lajdonságaival ? vájjon Poroszország s jelesen Szilézia valaha oly éhes gyapjúi állanak-e még mai nap is oly magasan a tengerentúliak felett ? s vájjon, ha a gyapjuszállal nem gondoló tömeg irány a juhtenyésztésben még egy ideig uralkod­nék, a német gyapjú nem szálland-e le igen rövid idő múlva ezeknek minőségi rangfokozatára, ho­lott ezek hasonlíthatlanul jutányosban termel­tetnek ? Mondom, ha a tömegirány még tovább uralkod­nék! de egyszersmind benső [meggyőződésemet is fejezem ki,miszerint ez­ irány nem fog tovább tartani, s hogy oly tenyésztők, mint az 1229, 1203 és 1211 számok alatt kiállított gyapjúk termelői, s még több ezekhez hasonlók, kiket Poroszországban tisztelve ismerni van szeren­csém, minden kétség kívül nem sokára erőt vesznek a máris megdöbbent tömegen, s útját állják a vészhozó irány tovább terjedésének. Ennyit Poroszország ezúttali fellépéséről. (Folytatása következik.) Gazdasági s keresked. tudósitások. Pest, febr. 24-kén. Borongós idő. A vízállás igen csekély, 4­­0 felett. Gabnavásárunkon tegnap nem uralkodott na­gyobb elevenség; a búzát illetőleg a külföldi kereskedők több oldalról is kérdezősködtek u­­gyan, de az árak felett nem igen egyezhetvén össze a tulajdonosokkal, kevés vétel történt. Ku­­koriczából egy 5000 mércnyi­­hajórakmány ada­tott el 2 ft 60 krjával. A tegnapi bécsi marhavásárra 2500 darab vágó hajtatott, s az árak mázsaszámra 25—20 ft között alakultak. A P. Lt. londoni magánytársürgönye szerint az ottani tegnapi gabnavásáron mind az angol, mind a külföldi búza csak olcsóbb áron volt eladható, s az árpa is csökkent. Szeged, febr. 21. Időjárásunk derült ugyan, hanem a mindegyre növekedő száraz hideg gaz­dáinkban méltó aggodalmat gerjeszt az idei ter­més iránt.­­ Az éjjeli fagyok oly nagyok, hogy Tiszánk újra telve jégdarabokkal. Ma reggel a hévmérő 7°R fok hideget jelzett, s délben is alig enyhült meg a jég fagypontig. Mai gabnavásárunk eléggé népes volt, a beho­zó­­ gabnakészlet 350 mérőre tehető. A tiszta búzán kívül a többi gabnaneműek mind elkel­tek, részint kereskedők számára, részint helyi fogyasztásra. Az árkelet csak a tiszta búzára nézve javult, a többire nézve maradt a régi. A legjobb tiszta búza mérője 4—4 ft 10 kr, közép­szerű 3 ft 80—85 kr, jó kétszeres 3 ft 10 kr, a legsúlyosabb rozs 2 ft 50 kr, árpa 2 ft, kukori­­cza 1 ft 95 kr—2 ft, zab halmozva 1 ft 75—80 kr. Szalonna kevés volt behozva, de az el is kelt, azonban csak a régi áron. Győr, febr. 21-én. Ismét nagy hetivásárt je­lenthetünk, melyben a jó búzának ára 5 krral emelkedett, a többi gabnanemek azonban épen nem változtak és nem is kerestettek.­­ Beszál­­littatott: búza 3934 mérő, rozs 707 mérő, árpa 854 mérő, zab 900 mérő, köles 66 mérő, bab 96 mérő, kukoricza 1292 mérő, burgonya 275 zsákkal. Az árak következők : Egy auszt, mérő tiszta búza 4 ft 20—40 kr, közönséges 3 ft 60 kr—4 ft, kétszeres 2 ft 80 kr—3 ft, rozs 2 ft 50—70 kr, árpa 1 ft 60—90 kr, zab 1 ft 50— 65 kr, kukoricza uj 2 ft 20—30 kr, köles 1 ft 80 kr—2 ft 10 kr, széna egy mázsa 95 kr—1 ft 10 kr, bor egy akó uj 5—6 ft, bab 2 ft 60—80 kr, burgonya zsákja 80 kr—1 ft 10 kr, mint liszt egy mérő 9 ft, zsemleliszt egy mérő 7 ft, kenyérliszt egy mérő 5 ft 50 kr, barna liszt egy mérő 4 ft, zsupp 12 font 5 kr. Nagyvárad, február 17-ikén. Mai nap tar­tott hetivásárunkon a piaczi árak következők voltak: Tiszta búza­­­só osztályú 3 ft 80 kr, 2-ad osztályú 3 ft 20 kr, 3-ad osztályú 2 ft 60 kr, rozs 2 ft, tengeri 2 ft 20 kr, kétszeres búza Vegyes tudósítások. Az osztrák nemzeti banknak a magyar igazságszolgáltatás ellen fölhozott vád­jait a „Sürgöny“ a következő felvilágo­sításokkal szállítja kellő értékekre. B­é­c­s, febr. 20. Felemlítettük e napokban azon panaszokat, melyeket az osztrák nemzeti bank a magyarhoni igazságszolgáltatás ellen felhoz s közöltük az ok­mányt, melyben a magyar kanczellária a bank­igazgatóságtól ez ügyben részletes közleménye­ket kért. A bank válasza ma már előttünk fekszik, s az ahhoz mellékelt részletes kimutatásból a követ­kező adatokat merítjük, melyeket olvasóink fi­gyelmébe ajánlunk. A bank 30—35 milliónyi összeget kölcsön­zött Magyarhonbani ingatlan vagyonra. Három év alatt (1860-tól kezdve 1862. év vé­géig) 35 esetben kényszerült adósai ellen a ható­ságokhoz folyamodni. A különben tökéletesen biztosított tőke, mely e pereknek tárgya volt, 1,814,900 ftra rúgott. Nézzük mármost az egyes eseteket. Törvényhatósági kezelés alatt vannak . Az árverelési felté­telek m.é. august.­i. .uium». . . uwu I., ban tárgyaltattak;­­ a határozat még­­nincs tudva. 2. Krassó . . . 5100 „ 3. Torontál . . 4000 „ 4. Temesvár . . 7600 „ 5. Torontál . . 16000 „­­ 6. Ugyanannál . 5000 „ ? M. évi dec. óta. 7. Szabadka . . 13500 „ 1 Összesen 59200 „ 7 esetben. A következő esetekben: 1 Az árverelés a f. évi márt. és ápri­­lisre van kiírva. Í Az árverelés 1862- ki dec. és 1863-ki januárra volt ki­írva. Í A végrehajtási ár­verés bekebelezé­se 1863. január 24-én megenged­tetett és végrehaj­tatott. A második árvere­lés elő­l a hátralé­kok kifizettetvén, az executióval fel­fagytak 1860. ju- 5 Húsban. 2......................... 262000 „ A hátralékok meg-3......................... 42000 „ +fifttettek exeCUt ”izió után; egyez­* kedés. a 1f­7f-n Executió után 4........................10­00 * egyezkedés. 5......................... 42000 „ Ugyanaz. 1861-ben a fizeté­­tt ennn sek megtörténvén, ”­­ az executióval fel- 1 hagytak. 7......................... 4900 „ Ugyanigy. 8......................... 8400 „ Ugyanigy. „ menn Executióval fel-9......................... 10500 ” hagytak. 10......................... 178500 „ Ugyanígy. 11......................... 518700 „­ Ugyanigy. JA fizetések meg-12......................... 31500 „­­ történvén, az exe­­­cutióval felhagy-­­ tak. 1Q uaQnn­a^LZ executiót esz-10................................abyUU ” közlendő lépések­kel felhagytak. 14......................... 8900 „­­ Ugyanigy. | A múlt hóban az executióval fel­hagytak. lAonn ' Az executiótól ........................ visszaléptek. .................................84600 J “lí “• A töke összege 1288950 ft. Az egyezkedés készülőben van: ( 1860. évi Septem­ber és octoberre meghatározott ár­­verezések ered­ménytelenek ma­radván, az adósok­kal a kiegyezkedés­t tárgyaltatik. )A második árvere­zés jövő mártiusra 3­ 33600 tevén kiírva, az­­ egyezkedés végett­­ megkezdettek a ________­ tárgyalások. A tőke összege 104600 „ Elemezzük most már ezen adatokat. A bank 35 milliónyi tökét adván magyar­honi ingatlan vagyonra, három év alatt nehéz­ségek támadnak 18/10 millió töke körül. E szót töke kiemelni kérjük, mert jól meg kell különböztetni, hogy nem milliónyi k­li­ma tró­­, hanem csak ugyanannyi tökének kamatjairól s tőke­törlesztési összegeiről van szó. E nehézségek hazánk pénz-, kereskedelmi és politikai viszonyaiból, ha nem is menthe­tők, de legalább sajnosan eléggé magyaráz­hatók. Az említett összegből körülbelül 13/10 millió tőke iránt a bank adósaival kiegyezkedett,­­ azaz a hátralékok kifizettettek, úgy hogy a bank nem vesztett egy igarast is, a hátralevő tőke pe­dig továbbá is biztosítva maradt. Más 100,000 ft. (kerekszámban) körül a tör­vényhatóságok megtettek mindent, mit tehettek, de az árverelés eredménytelen maradt, s a bank most egyezkedik. Bizonyosan e tekintetben sem fog veszteni egy garast is. Arról pedig, hogy a jószágra vevők nem akadtak, a törvényhatóság nyilván nem tehet semmit. Maga a bank válasza mondja, hogy ezen ilió millió forint körül a törvényhatóságok eljárása annyit használt, hogy az adósok készeknek je­lentkeztek a kiegyezésre. 232,300 frtnyi tőkének behajtására az executió folyamatban van, az árverelések ré­szint megtörténtek, részint legközelebb megtör­­ténendnek.­­ Lehetett volna ezt tán gyorsab­ban tenni, de többet tenni nem lehet. A bank e részben sem láthat veszélyeztetve egy garast is. A megyei törvényszékek tárgyalása alatt van 59.200 ftnyi tőke. Az illető hét eset közül egy múlt évi novemberben, három múlt évi decem­berben panaszoltatott be. Ezekre nézve a bank még valami roppant késedelmezésről panaszkod­­hatik, pedig elnégy esetre az emlitett 59,200 ftból nem esik kevesebb mint 42,100 ft t­ö­k­e! Ugyan­ezen rovatnak további 8000 frtnyi összege kö­zül a per már 1860. évi januárban indíttatott meg. A bank válaszjegyzéke általán megjegyzi, hogy 35 perei közül hatot már 1860-ban kezdett meg. Ő ezt terhelésként emeli ki. Előttünk e rész­let épen ellenkezőleg tűnik fel, mert ha az efféle per 1860-dik évi januárban megkezdetett, s ok­tóberig nem fejeztetett be, akkor ez annak jele, s hogy alkalmasint az akkori cs. kir. bíróságok sem felelhettek meg nagyban azon igényeknek, melyeket a bank a jelenlegi törvényhatóságok ellen oly szigorú módon emel. De ne vitassuk azt az 59,200 ftot s tegyük hozzá még azt a 129,850 frtnyi tőkét, melynek executió ut­áni behajtása a felebbezés által kés­leltetik s mit találunk ? Azt, hogy a bank hetedhét országra szóló pa­nasza 189,050 frtnyi tökéletesen biz­tosított tőkének késlekedő kamat­ja körül forog! Vagy legyünk még előzékenyebbek , vessük ezen 189,050 frthoz még ama 232,300 frtot is, melynek executió ut­áni behajtása épen folya­matban van — és úgy­ fogjuk találni­, hogy a bank 421,350 frtnyi teljesen biztosítottt tő­kének késlekedő kamatja végett ütött oly zajt, mely mozgalomba hozá az összes osztrák sajtót. A bank nyilván sem tőkéjéből, sem kamat­jaiból nem fog veszteni egy garast sem,­­ egyszerűen azért, mert annyira van biztosítva a zálogok értéke által, hogy nem veszthet sem­mit. De tegyük fel, hogy az egész 400.000 frt veszendő volna s kérdjük : egy ily koldus-ösz­­szeg végett méltán lehetett-e egy országot meg­sérteni, egy ország hitelét megrendíteni a világ előtt ? Nem feszegetjük e kérdést. Válaszoljanak a felhozott bank adatai nyomán megállapított té­nyek s ítéljen a közvélemény ! Mi épen az igazolatlan sértés ellenében bölcs­nek tartjuk, hogy a magyar udvari kanc­ellária legújabban oly rendelkezéseket tett, melyek ezentúl jóakaróinktól az ürügyet is meg fogják vonni, földhitelünk megtámadására. A magyar udvari kanczellária ugyanis kör­levelet bocsátott a hazai törvényhatóságokhoz, melyben körülbelül a következők mondatnak : „A­kik az osztrák nemzeti banknak záloghi­tel-osztályától kölcsönt nyertek, magukat bizo­nyos meghatározott feltételeknek vetették alá, melyek szerint nemcsak a bírói végrehajtás min­den eseteiben,hanem a kölcsönre s a zálogra vo­natkozó minden perben is a bécsi cs. k. országos törvényszéket, mint szerződési bíróságot elismer­ték. Ezen feltételek szerint pedig jogosítva van a záloghitel-osztály, késedelmes adósa ellen,köz­vetlenül a birói végrehajtást, nevezetesen a le­­zálogolt ingatlan jószágnak végrehajtási haszon­bérbe adását vagy végrehajtási árverezését a bécsi cs. k. országos törvényszéknél kieszközöl­ni, melynek végzése ellen a netalán használt fel­folyamodás a végrehajtás foganatosítását nem gátolja. Sőt oly esetekben, midőn az adós kama­tokkal van hátralékban, az osztrák nemzeti bank fel van jogosítva a lejárt kamatoknak behajtását a közadó-hátralékok behajtása iránt meghatáro­zott eljárási mód szerint a közigazgatási közegek által eszközöltetni és az adós még azon esetben is, midőn bebizonyíthatni véli, hogy a nemzeti banknak követelési joga alaptalan, vagy a köve­telési összeg ellen kifogása van, köteles­ a bécsi cs. k. országos törvényszékhez, mint szerződési bírósághoz fordulni és egyedül ennél a végrehaj­tás felfüggesztését kérni. „Ezen okoknál fogva a kir. kúria is, vala­hányszor az adós, az elrendelt végrehajtás ellen felfolyamodással élvén, hozzá fordult, azt mint illetékességéhez nem tartozót egyszerűen vissza­utasította, és a végrehajtás foganatosítását elren­delte. De eltekintve attól, hogy a kir. kúria által több ily esetben hozott döntvények következté­ben, magyarországi bíróságok amaz eljárása, mely szerint a végrehajtás foganatosítását vagy egyszerűen megtagadták, vagy azt az adós által közbenvetett felfolyamodás után felfüggesztették, merőben szabályellenes, és az amúgy is késedel­mes adósnak igazolhatlan pártolás nyújt, ezen eljárásnak még azon szomorú következménye is van, hogy a magyarországi birtokosoknak hitele egészen tönkre tétetik.­­ Ennek okáért megha­­gyatik a megyei kormányzónak, hogy a kor­mányzata alatt lévő valamennyi bíróságokat ko­molyan oda utasítsa, miszerint az osztrák nem­zeti bank adósai ellen a bécsi cs. k. országos törvényszék által hozott végrehajtási végzéseket minden vonakodás és késedelem nélkül fogana­tosítani, az ily végzések ellen netalán beadott felfolyamodásokat, vagy felfüggesztési e kérvénye­­ket, mint illetékességükhöz nem tartozókat, egy­szerűen visszautasítani, és általában a nemzeti bank követeléseire nézve magukat az ezen inté­zet záloghitel osztályának 1856-dik évi március 20-án kihirdetett és legfelsőbbleg jóváhagyott alapszabályaihoz, valamint az 1859 évi július 3-án kiadott pótló rendelethez tartani szoros fe­lelősség terhe alatti kötelességüknek ismerjék ; — minden egyes eset, melyben a hatóságok ezen rendelvény ellenére járnának el, késedelem nél­kül ide feljelentendő lévén.“­­ Ezennel közzé tétetik, hogy a magas cs. kir. pénzügyminisztériumnak I. évi febr. 12-én 255/P. M. szám alatt kelt rendelete folytán most­­tantól fogva a valódi havanna szivarok az alább érintett olcsóbb árakért és következő mó­don fognak eladatni: Jegyzet: 1. 2. 3. tételhez. Ezen szivarnemek árulása csak bizonyos ha­tározott helyeken és csak egész ládikákban tör­ténik, azok darabszámú árulása tehát tiltva van. 1—11. tételhez. A 100 darabért kitett ár csak egész ládika vételénél érvényes. Gondoskodva van, hogy mindezen, vagy a le­hető legtöbb szivarnem 25 darabnyi csomókban és a nagybani vételárért árultattassék. A nagyvárad-budai cs. kir. országos pénzügy­­igazgatósági osztály elnökségétől Budán, február hó 18-kán 1863. 1863-diki február hó 15-kétől kezdve a postai hivataloknál küldemények, 100ftig terjedő után­vétel mellett feladathatnak. Az utánvételért járó illeték 50 fton túl minden két forint, vagy két forint alatti részösszegért egy új krajczár. Az ekkér kiszámított utánvételi illeték soro­zata alább következik. A postai utánvételekért járó illeték sorozata. Az utóvételnek.­­ Az utóvételnek. Az ille- Az ille-összege téknek Összege téknek ft 1 kr_________________ft 1 kr 3 ftig — 5 39ftfelől 40 ftig — 45 3 ftfelől 4 „ — 6 40 „ „ 41 „ - 46 4 „ „ 5 „ - 8 41 „ „ 42 „ - 47 5 fj n 6 „ - 9 42 „ „ 43 „ - 48 6 „ „ 7 „ - 11 43 „ „ 44 „ - 49 7„ „ 8 „ - 12 44 „ „ 45 „ - 50 8 „ „ 9 „ - 14 45 „ „ 46 „ - 51 9 „ „ 10 „ - 15 46 „ „ 47 „ - 52 10 „ „ 11 „ - 16 47 „ „ 48 „ - 53 11 „ „ 12 „ - 17 48 „ „ 49 „ - 54 12 „ „ 13 „ - 18 49 „ „ 50 „ - 55 13 „ „ 14 „ - 19 50 „ ,, 52 „ - 56 14 „ „ 15 „ - 20 52 „ „ 54 „ - 57 15 „ „ 16 „ - 21 54 „ „ 56 „ - 58 16 „ „ 17 „ - 22 56 „ „ 58 „ - 59 17 „ „ 18 „ - 23 58 „ „ 60 „ - 60 18 „ „ 19 „ - 24 60 „ „ 62 „ - 61 19„ „ 20„ - 25 62 „ „ 64 „ - 62 20 „ „ 21 „ - 26 64 „ „ 66 „ _ 63 21 „ „ 22 „ - 27 66 „ „ 68 „ - 64 22 „ „ 23 „ - 28 68 „ „ 70 „ _ 65 23 „ „ 24 „ - 29 70 „ „ 72 „ - 66 24 „ „ 25 „ _ 30 72 „ „ 74 „ _ 67 25 „ „ 26 „ 31 74 „ „ 76 „ - 68 26 „ „ 27 „ - 32 76 „ „ 78 „ _ 69 27 „ „ 28 „ - 33 78 „ „ 80 „ _ 70 28 „ „ 29 „ - 34 80 „ „ 82 „ _ 71 29 „ „ 30 „ - 35 82 „ „ 84 „ - 72 30 „ „ 31 „ - 36 84 „ „ 86 „ _ 73 31 „ „ 32 „ - 37 86 „ „ 88 „ - 74 32 „ „ 33 „ - 38 88 „ „ 90 „ - 75 33 „ „ 34 „ - 39 90 „ „ 92 „ _ 76 34 „ „ 35 „ - 40 92 „ „ 94 „ - 77 35 „ „ 36 „ - 41 94 „ „ 96 „ - 78] 36 „ „ 37 „ - 42 96 „ „ 98 „ _ 79 37 „ „ 38 „ - 43 98 „ „ 100 „ - 80“. 38 „ „ 39 „ - 44­­ Pesten, február 16 dikán 1863. A cs. kir. postaigazgatóságtól. — Királyi leirat a Rész­ekurbér törvénykezése tárgyában a király kúriához. Első Ferencz József stb. stb. Főtisztelendő , Tisztelendő , Tekintetes és Nagyságos, Nagyságos s Vitézlő kedvelt Hí­veink ! Azon tekintetből, hogy az az iránt felmerült kérdés, vájjon mely törvény s mily törvényes el­járás legyen az Erdélytől Magyarországunkhoz már tettleg visszacsatolt részekben, az ősiség és úrbéri ügyek elintézésénél követendő, úgy az ér­dekelt felek, mint az eljáró bíróságok irányzatá­ra biztos megoldást nyerjen, szükségesnek tar­tottuk a törvényhozás további intézkedéséig, ren­delni és parancsolni, a mint hogy királyi hatal­munknál fogva ezennel rendeljük és parancsol­juk , hogy a nevezett részekben, jelesül Zaránd, Kraszna és Közép-Szolnok megyékben, vala­mint Kővárvidékén az ősiségi ügyeket illetőleg, az e tárgyban Erdélyre nézve 1853-ik évi máj. 29 én kelt nyilt parancsunkban foglalt határoza­tok, az úrbéri ügyekre nézve pedig 1854. évi junius 21-én Erdélyország részére kibocsátott pá­tensünk rendeletet alkalmaztassanak; alaki te­kintetben az illető eljárásnál Magyarországunk­ban fennálló id. törvénykezési szabályok lévén megtartandók. Rendeljük továbbá, hogy az 1854 évi junius 1­1 -­i Második árverezés 4. Arad . . 88500 „(a jövő martiusra _________________ ) van téve. Összesen . 232300 „ Felebbezések t­ö­r­t­é­n­t­e­k 4 e­s­e­t­b­e­n : 1................... 78750 ft 2................... 7000 „ 3................... 18800 „ 4. . . . . . 25300 „ Összesen . 129850 „ Egyezkedések történtek: Árak , . Ladikákban 160 j­1n A szivarnem niaaiKaxban ----------------­•I nevezete melyekben darabért -® van -----.——----­E-i o. értékben ft. | kr­­ ft. | kr I. Minőség. Havanna város első gyáraiból 1 Regalia . . 100 30 ----------— 2 Regalia Media 100 20 -------- — 3 Milares . . 100 és 500 16 -----------­II. Minőség- Havanna város egyéb jónevű gyáraiból . . 4 Regalia grande 100 19----------20 5 Reg. Britannica 100 17----------18 6 Reg. Londres 100 15----------16 7 Reg. Media 100,250 12 25 — 13 8 Pan; telas . . 100,250 9 50 — 10 9 Damas s Galanes 100,220 8 50 — 9 10 Londres . . 100,250,500 9 50 — 14) 11 Milar. communes 100,250,500 7 50 — 8 2 ft 40 kr, árpa 1 ft 60 kr, zab 1 ft 30—40 kr, szesz 16 kr. Belényes, febr. 19-én. Mai nap tartott he­tivásárunkon a gabonaárak a következők : tiszta búza mérője 3 ft 50 kr, kétszeres 2 ft 80 kr, rozs 2 ft 50 kr, zab 1 ft 50 kr, tengeri 2 ft 50 krajczár. Kolozsvárit, febr. 19-kén bécsi mérő kö­zépár. Tiszta búza 3 ft 10 kr, elegybúza 1 ft 60 kr, rozs 1 ft 90 kr, zab 1 ft 10 kr, árpa 1 ft 20 kr, törökbúza 1 ft 50 kr, pityóka 1 ft 10 kr, marhahúsnak fontja 14 kr. Mezőkövesd, febr. 20. Időjárás tiszta, éj­jel erős hideg; piaczi árak : búza köble 6 ft 40 kr, kétszeres 4 ft 60 kr, rozs 4 ft 20 kr, árpa 3 ft 60 kr, kukoricza 3 ft 60 kr, zab 2 ft 60 kr, marhahús fontja 16 kr, szalonna 40 kr, zsir­­t­­czéje 40 kr, vaj 72 kr, köleskása 6 kr, bab 5 kr, borsó 5 kr, fanemek Kalmár Károly bizo­mányosnál csertüzi fa erdei öle : 8 ft 45 kr, szá­raz keréktalp 100 ára 5 ft 50 kr, küllő 2 ft 80 kr, rúd dbja 66 kr, oldal dbja 55 kr, tengely dbja 55 kr, egy agy 23 kr, egy rúdszárny 30 kr, öles hosszú és egy láb széles fűrészelt hidrás­­palló obja 60 kr.

Next