Pesti Napló, 1863. március (14. évfolyam, 3914-3938. szám)

1863-03-13 / 3924. szám

birodalom érdekei , kivánatai számára is a szükséges biztositék nem nyujtazik. Azonban az erdélyi országgyűlésnek mielőbbi megtartása oly czélból, hogy az erdélyi nagyfejedelemség belügyei rövid időn minden ott lakó népfaj megelégedésére intéztethessenek el, s hogy az erdélyi nagyfejedelemségnek az összbirodalomhozi államjogi viszonya, az 1860 oct. 20-ki s 1861. febr. 26-ki határozatok szerint rendeztessék. Ő cs. k. Apostoli Felségének leghőbb óhajtása, s ez iránt O cs. k. apostoli Felségének ismételt parancsa folytán a szükséges előkészületek már folyamatban is vannak.“ Igénytelen szózat a magyar főváros épülő főtemploma érdekében. Édes hazánk szellemi s anyagi jóllétét, emelkedő művészetét szivökön hordó nagyjaink már 15 év előtt szent elragadtatással hangoztaták e lelkes fölhívást: „Templomot országunk szivének, Pestnek, templomot, még pedig a főváros napról napra föltünedező nagyságához méltót, a magyar nemzet vallásos érzelmének megfelelőt, dicsőt, mely, ha nem is vetélkedhetik az építészet hajdani remekműveivel, ha nem is hasonlítana fényre, nagyszerűségre Róma, Bizáncz, London, Páris, Köln, München, Strassburg, Milano, Padua, Bécs, Orleans és Ulm pompás templomaihoz, de mégis hirdesse minden következő században a magyar nemzet művészetét, jó ízlését és áldozatkészségét.“ — És ime, ami után honatyáink sóvárogtak, lassan kint teljesedésbe menendne, ha hazánk hű fiai és leányai a jelenleg épülő pestvárosi basilika befejezése körül vállvetve s egyesült erővel közreműködnének. Hazai lapjaink tudósítása szerint tény, hogy e basilika építkezési ügye valahára oly stádiumba lép, mely kedvező sikerrel kecsegtet. Sorsjáték fog rendeztetni, melyből sokan néhány százezernyi hasznot jóslanak. Szabadjon azonban nyíltan kimondanunk, hogy e reményben alighanem csalatkozandnak, mert ime, már a több honi vállalatunkat akarók hason czélú sorsjátékkal kedvező eredményhez juttatni, de a keserű tapasztalásból bizton állíthatjuk, miszerint rendesen csekély sikert aratunk, így legújabban a magyar írói segélyegylet javára rendezett sorsjáték jövedelme, hiteles kimutatások szerint, csak akkor adand 34.000 ftnyi tiszta hasznot, ha a még hátralékban levő 7000 ft pontosan beküldetik. Tudjuk pedig,hogy e vállalat javára 100,000 db jegy bocsáttatott ki, s ezekből 15,000 nem kelt el, noha egynek egynek csak 50 kr volt ára, és a nyereményekre a begyűlt összegből mi sem költetett el, hisz ezeket a jótékonyság állttá az egylet oltárára. Hát most a bazilika előnyére 300,000 db 3 ftos sorsjegyet fognak kibocsátani, s kérdjük, elkel-e ezekből 150,000? s ha igen, a bejövendő dijakból nem fizetendők-e a nyeremények ? s nem nyelendnek-e el az árulási dijak s egyéb költségek legalább 60,000 ftot ? s ekként, ha maradand 100—120,000 ft, bizony bizony méltó elismerést mondhatunk a sorsjátékot rendező választmány buzgalmának, s a magyar s a külföldi résztvevő közönség ügyszeretetének. Adja Isten, hogy e részben szép összeghez juthasson az építkezési bizottmány, de azért szabadjon nekünk is ez ügyben igénytelen szózatunkat hallatni! Édes hazám lelkes fiai és leányai, egyesüljünk országos egyletben, mely czélul tűzze ki a fentirt templom építkezése befejezését minél hamarább eszközleni. E végből bátorkodunk nézeteinket a következőkben előterjeszteni . Alakuljon Pesten a pestlipótvárosi basilika ügyében egy bizottmány, mely a Szent István és Szent László társulatok nm. smélt. elnökei által, az egyházi s napilapok szerkesztői közreműködése mellett, a pestvárosi tek. tanács befolyásával az ország főm. bíboros föáldoza, s a nm. helytartó védnöksége alatt egy 6 évre terjedő egyletet alapítana. Ezen országos egyletnek azután minden magyarhoni polgár és hölgy, ki 6 egymás után következő évre évenkint 1 ft 20 kr fizetésére lekötelezné magát, lehetne tagja. A vidéken, nagyobb városokban, vagy esperesi kerületenként fiókbizottmányok működhetnének mindenekelőtt az egyleti tagok gyűjtésében, s később az egylet megalakultával az évi illetékek beszedése körül. S vegyük most, ha ez egylet a lelkes pártolás által létrejöhetne, s legalább 100.000 tagot nyerhetne, mily szép összeg biztosíttathatnék a kötelező 6 évre. E meglevő biztosításnak alapján a ma mielőbbi befejezése végett néhány százezernyi forintból álló kölcsönt is lehetne fölvenni, mely összeg, kamataival, évenkint a 6 éven át begyülendő tagdíjakból törlesztethetnék. Szabadjon tehát remélnünk, hogy ez egyletalakítási terv a befolyással bíró nagylelkű férfiak által kegyesen fogadtatik. De még más tervet is bátorkodunk megpendíteni. Meglehet, hogy a fent tervezett egyletnek csak azok leendnének tagjai, kik az égtől és szorgalmuk által több vagyonnal áldattak meg, de igénytelen véleményünk szerint szegényebb néposztályunkat sem kellene kifelejteni. Magyar népünk áldozatkész, s ha nincs is mindenkor pénze, szívesen ad gabonát vagy egyéb földterméket. Igen híven emlékezem, midőn 9 év előtt honunkban a sűrus áldozatok faluról falura menének, s mindennemű adományt köszönettel fogadtak, s igy történt, hogy N. nem jelentékeny helységben társaságunkban 6 órai kéregetés után 52 ftnyi értékűt, s csak B. megyében összesen 2—3000 ftnyi összeget gyűjtenek. Ha most a pesti főbizottmány szép hazánk négy tája felé két-két gyűjtőt küldene, kiknek részére a magas kormánytól ingyen előfogatok s utazási jegyek eszközöltethetnének ki, a kik azután városról városra, faluról falura járván be a hont, s minden ajtónál kopogtatnának, minden adományt jegyzőkönyveikbe bejegyezve, a természetben nyert termékeket a község elöljárói s a lelkipásztor jelenlétében elárvereznék, s a begyült jelentékeny összeget koronkint a főbizottmánynak beküldenék, ez után is néhány ezer forint birtokába juthatna az építkezési bizottmány. Honfiak s leányok, ne vegyék rész néven, hogy hazánk fővárosa főtemploma érdekében ily, talán soknak kicsinydednek tetsző tervvel bátorkodunk föllépni. De ellenben azt se gondolják, hogy a tervezett egylet és gyűjtésből talán nagyon is sok fog egybegyűlni. Ha mindjárt mindezen tervezet a legjobb eredményt hozandja is napfényre, nem lesz ez sok a magyar nemzet művészete, jó ízlése, dicsősége nevelésére. — A pesti lipótváros templomában a művészetet vágyódunk, nemde,minden ágában szemlélni?És ha lesz pénz, remek festészettel, márványozással s aranyozással ékesíthetjük a falakat, s lesz magyar honfitársaink művészetének előtüntetésére alkalom. Ha lesz pénz, a fővárosnak pompás templomában, szent István oltárán kívül minden magyar Gazdasági keresked, tudósítások. Pest, mart. 12-kén. Ismét derült, de szeles idő. A vízállás gyorsan növekedik. Gabnavásárunk közlekedése tegnap sem volt élénk, egyébiránt ez más nagy kereskedő városokban, például Triestben is így van jelenleg. Mindazáltal búza mégis több adatott el tegnap helybeli piaczunkon, mint a hét eddigi napjaiban. A 87 ftos búzát 4 ft 30 krjával, s a 87 — 88 ftos 4 ft 40 krjával vették, többnyire a helybeli fogyasztásra. Kukoricza néhány ezer mérő bácskai termék adatott el 2 ft 25 krjával. Az eddigelé eladott összes gyapjumennyiség körülbelül 5000 mázsára rúg, ebből a legolcsóbb irhagyapju 50 — 65, a legfinomabb, posztónak való gyapjú pedig 95— 101 írtjával adatott el, mázsaszámra. Nagy -Kanizsa, mart. 7. Nehéz búza 3 ft 80 kr—4 ft 20 kr, rozs 2 ft 50 kr, árpa 2 ft—2 50 kr, zab 1 ft 65 kr, kukoricza 2 ft 25—40 kr, széna mázsája 2 ft, szalma 50 kr, gyapjú közönséges 80—90 ft, finom 100—110 ft, lépes méz 14 ft, tölgyfa öle 7 ft 50 kr, bükk 8 ft 30 kr. Uj bor: közönséges 3 ft 20 kr, finom 4 ft, szilva pálinka hordóstól 19 ft, törköly 16 ft. Kaposvár, mart. 6. Az időben annyi változás van csak, hogy éveken át nem fagy annyira , mint legközelebb is ; a napok oly szépek, minőket a tavasztól várhatnánk. Jobb szeretnék, ha az éjszakák folyvást hűvösek maradnának, mert az a reményen is túl volna,ha valaki azt hinné, hogy a tavaszba bemegyünk fagy nélkül. —A hideg éjszakák legalább nem engednék kihajtani a fákat, szőlőtőkét, s így a gyümölcs- és szőlőtermelés nem volna oly bizonytalanságnak kitéve, mint jelenben ; mindenesetre critikus idők. A szántás-vetés halad; újra elkezdték metszeni a szőlőket; más években ez majd hallatlan volt ily időszakban. A hocibrenkezés megbukott; elég volt egy évig sanyargatni a tőkéket és zsebet ... Semmi élénkség az üzletekben; kereskedés, gabnaforgalom pang; a szép búza ára emelkedett néhány krajczárt , melyet a gőzmalmokba szállítanak , mindenki iparkodik most öröltetni, mert félni lehet a sáros tavasztól ; s ha a dologidő beáll, messze eső malmokba nem örömmel küldi fogatját a gazda. A többi termékek nem keresettek, legfeljebb napi és helyi szükségre. Kanizsai kereskedők által köttetett pár alku nagyobb gabnamennyiségre, de mi ez Somogy kész és heverő termékeihez képest ? A gyapjút oly csúf áron kérik, hogy a gazda már nem is meri kínálni. A kereskedői bukások még nincsenek befejezve; sok liheg a jelen és kétes jövő közt, mint Mahomed koporsója; fájdalom, hogy vannak napjainkban bukások, melyek a hitelezők kijátszására történnek , ezért csökkent kint a hitel!... Eleségár: Búza 3 ft 30—50 kr, rozs 2 ft 20 kr, kukoricza 1 ft 60 kr, zab 1 ft 15 kr, hajdina 1 ft 70 kr, egy zsák burgonya 1 ft 40 kr, egy ircze zsír 60 kr, egy font szalonna 44 kr, 6 tojás 10 kr, egy pulyka 2 ft 40 kr, egy kövér lúd 2 ft—2 ft 70 kr, egy pár csirke 46—50 kr, egy mázsa széna 1 ft 20—40 kr, egy szekér szalma 2—3 ft, egy öl fa 7—8 ft. Debreczen, mart. 3. Ma tartott heti vásárunkon az életnemüek és élelmiszerek közép árai következők voltak : 1 mérő tiszta búza 3 ft 60 kr, kétszeres 3 ft, rozs 2 ft 20 kr, árpa 1 ft 80 kr, zab 1 ft 40 kr, uj tengeri 2 ft 40 kr, köles 2 ft 50 kr, kása 4 ft 20 kr, 1 font marhahús 17 kr, 1 mázsa uj szalonna 24—26 ft, a hájnak ára 26—28 ft. tározatát előzőleg saját véleményüket emelni érvényre. A tiszti ügyésznek pedig törvényes kötelessége saját, netán eltérő egyéni meggyőződésétől is eltekintve, az elővizsgálati eljárás befejezése után, a fenyitó bíróságnál, a kifejtendő körülményekhez képest vagy a vizsgálat megszüntetését, vagy pedig a vizsgálat alatti egyénnek vád alá helyeztetését és megbüntetését indítványba hozni és az eldöntést a bíró határozatára bízni, azon esetre, ha a határozatot önnön nézetével öszeegyeztetni nem képes, felebbezési joga a felsőbb bírósághoz úgyis fenmaradván. Anyagi tekintetben vétetvén pedig szemügyre ezen eset, állítólag úgy találtatott, hogy habár a lezálogolás nem törvényszéki bíróság által, hanem a közadó behajtásával megbízott tisztviselők által eszközöltetett is, a lezálogolt ingóságok és termések mindenesetre letéteményt képeztek azok kezében, kiknél e javak további intézkedésig hagyattak ; márpedig a letétemények elsajátítása vagy elidegenítése, legyen az bármenynyire magántermészetű, az általános jogi elvek szerint is tilos cselekvény lévén , ennélfogva büntetésre méltónak mutatkozik. S jóllehet hazánk positív törvényei ily elsajátításra vagy elidegenítésre határozott büntetést nem szabtak, hanem annak helyrehozási módját csak a bíróság bölcs belátására bízták , mindazáltal a büntetésre méltó tettnek fogalma már maga által a cselekvény természete és a cselekvő rész szándéka által meghatározva látszik. Körülbelül ezen indokok alapján tehát, — mint értesülünk, — egy kegy. kir. udvari rendelvényben legközelebb meghagyatott az illető megyei kormányzónak, hogy az országos pénzügyigazgatóságnak amaz elidegenítési tettre vonatkozó jelentését az illetékes fenyitó bírósághoz bűnvádi eljárás végett áttegye és a tiszti ügyészt oda utasítsa, miszerint azon esetben, ha a megyei törvényszék a szóban forgó cselekvényben büntetésre méltó tény álladékát nem találná s ez okból a bűnvádi eljárást beállitni jónak látná, ezen határozat ellen törvényes határidő alatt a kir. curiához felfolyamodást terjeszszen fel. S minthogy ekként a törvények magyarázatára egyedül hivatott helyen kimondatni látszik az, miszerint hatóságilag lezálogolt, vagy zár alá vett ingóságok önhatalmú elsajátítása és elidegenítése hazai tételes jogfogalmak szerint is büntetésre méltó cselekvény minőségével bír , érdemesnek tartottuk ezt itt jelen alkalommal fölemlítni, mint amelynek tudása nemcsak a bíráskodással foglalkozókat érdekelheti, de magára a nagy közönségre nézve sem lehet egészen közönyös. szentnek emelhetünk remek oltárt; lehet akkor e szent csarnokban sz. Béla, Imre, Gellért, László, Erzsébet, Mór, Margit, s Magyarország védasszonyának is művészi kezektől készült szép oltára ! — Ha lesz pénz, a szobrászat remekműveit megszerezhetjük, kellemes hangzatu orgonát és harangokat nyerhetünk, s mindez oly könnyen megtörténhetnék, ha e szívből fakadt felszólításunkat kegyes meghallgatásra méltatandják. Van reményünk hozzá! Van e honnak lángkeblü, minden szép és fenségesnek nagylelkű pártolója, fia. Scitovszky kér. János áldom agyunkban, van a templomépités körül fényes érdemekkel tündöklő grófunk , Károlyi Istvánban , van buzgó ügyvezérünk méltóságos Danieik János urban, vannak lelkes közreműködő ügytársaink a magyar irodalom vezéreiben, vannak Pest városa tekintetes tanácsában lebesülni tudó szakértő férfiak, kik Páffy Mór helytartó , amag a kegyes s hathatós befolyása folytán az indítványba hozott egyletnek és gyűjtésnek kedvező sikert biztositanának. Elmondottuk tehát szerény nézetünket, s boldogok vagyunk, ha szózatunk illető helyen oly szívvel fogadtatott, mint a minőből az fakadt.*) Non quis, sed quid. Vegyes tudósítások. — A Független bécsi levelezője Írja. Bécs, mart. 10. (Lezálogolt javak elidegenítése büntetékeny cselekvényt képez). Nem rég azon eset fordult elő — mint beszélni hallottuk — hazánk egyik vidékén, hogy adóhátralékok fedezése végett adóvégrehajtás útján lezálogolt ingóságok és mezei függő termések eredeti tulajdonosaik által önhatalmúlag elsajátíttatván, elidegeníttettek, s midőn e miatt az illető országos pénzügyi hatóság az illető megyei kormányzót az iránt, miszerint az elidegenítés elkövetői ellen bűnvádi eljárást indíttasson, megkereste volna, a megyei kormányzó vonakodott ezen megkeresésnek megfelelni, azon okból, mert a kérdéses cselekvény a tiszti ügyész véleménye szerint, magyar törvényeink értelmében, büntethető nem lévén, a bűnvádi eljárástól — ha megindíttatnék — mi eredmény sem lenne várható. Ezen eset irányadó felsőbb helyen előterjesztetvén, ott — mint halljuk — megbíráltatott, és a bírálat eredménye az jön, hogy se a tiszti ügyész, se a megyei kormányzó nézete, se alaki, se anyagi tekintetben helyesnek nem találtatott. Mert ugyanis alaki tekintetben azon kérdés megítélése: váljon bizonyos cselekvény bűntett minőségével bír-e ? állítólag sem a tiszti ügyész, sem a közigazgatási kormányzó egyéni véleményéről nem feltételeztethetik, hanem közvetlen a fenyító bíróság hatásköréhez tartozik, s annak eldöntése kizárólag ezen bíróság határozatától függ. A közigazgatási hatóságok tehát nem látszanak feljogosítva valamely tettet azért, mert azt saját magán nézetök szerint büntethetlennek tartják, a bíróság eljárásától elvonni, s ennek ha*) a fölhívás átvételére fölkéretnek más lapjaink is. Különfélék. Pest, mart. 12. * Belső - Szolnok és Doboka megyékben az oláhok annyira mentek az országgyűlés városában, hogy immár a leendő követek neveit is emlegetik. E megyék mindegyikében három-három oláh, és egy-egy magyar választókerületet alakítottak. Belső-Szolnokban az „U.“ ottani levelezője szerint magyar követül Torma Károlyt, Dobokában pedig gróf Vass Samut emlegetik az oláhok. Magyar részről még hallgatás uralt. * Gr. Károlyi György második fia Viktor — mint értesülünk, tegnap jegyzé el a fővárosi előkelő körök egyik legbájosabb hölgyét, b. Orczy Irmát. * A „Concordia“ legközelebbi számában írja egy mármarosi levelező, hogy a hivatalából — visszaélések miatt — előmozdított k. biztos Doinay Péter ügyének megvizsgálására kiküldött helytartósági tanácsos Hrabovszky úr, hetek óta folytatott működése folytán a kir. biztos ellen emelt vádakat igazoltaknak találta. A vádak méltán sujtók, a mennyiben azokból kiviláglik, hogy az igazságszolgáltatás körül az ajándékok mily nagy szerepet játszottak. *Ungvárról írják, hogy ott f. hó 16-án ment véghez az ő Felsége által legközelebb v. belső titkos tanácsosul kinevezett Popovics Vazul munkácsi g. e. megyés püspök eskületétele. Ezt ugyan eddigi szokás szerint Bécsben kellett volna letennie, de aggkorára való tekintetből ő Felsége a hosszas úttól felmenté, s legmagasb személyének képviselőjekép gr. Majah Antal volt fökanczellár önmagát küldé Ungvárra. * A nagy szebeni jámbor szász polgárokat ugyancsak lefőrte egy pesti születésű iparlovag, akihg Lobkovitz ügynökének adta ki magát azon állítólagos megbízatással, hogy roppant mennyiségű havasokat s erdőket vásároljon, melyeknek fáit aztán a kiépítendő arad-szebeni vonalon fogná majdan elszállittatni. A jámbor szászok örömükben 6 7 szobából álló szállást adtak neki kontóra, sőt a febr. 26-diki banquetre is meghívták, jelentékeny összegeket hiteleztek váltóira, mely összegekkel aztán ő egyszer csak szépen odább állott, s a jó szászok csak ekkor vették észre szégyenkedve megcsalatásukat. Az iparlovag azonban, a „K. K.“ szebeni levelezője szerint Déván elfogatott, s visszavitetett. Hogy a feldühödt szászok össze ne tépjék, csak erős katonai fedezettel lehetett megmenteni. * A magyar kir. egyetem tanári karához rendelet érkezett, melyhez képest ha a tanulók közül valaki németül akar felelni, ez neki megengedtessék. — Figyelmeztetés. A Kalocsán tervezett takarékpénztár részvényeit gyűjtő t. sz. urak a gyűjtő-iveket annál inkább siessenek a kitűzött határnapig, t. i. f. é. martius hó 18-ig beküldeni, minthogy az ezen határnapon túl beérkezendő aláírási ivek — mint elkésettek — elfogadtatni nem fognak. Az előmunkálati bizottmány megbízásából. Kalocsán, martius hó 9 én 1863. Mennyey József. * Ihász Márton ügyvéd a „H.“-ban indítványt közöl az elszegényült ügyvédek özvegyeinek és árváinak segélyezése ügyében, s „ügyvédsegélyező egylet“ felállítását látja szükségesnek, a rokonnemű egyletek mintája szerint. Harmadik kimutatása a magy. kir. helytartótanács elnökségéhez a múlt évi vitkárvallottak részére beérkezett adakozási összegek elosztásának. Múlt évi oct. 15-kén történt második elosztás óta az elnökséghez bejött és pedig : 1. Deés város tanácsától s annak egyes lakosaitól . 86 ft 10 kr. 2. Az erdélyi egységhivő egyházmegye alatti községektől ............................... 76 „ 64 „ 3. Krassómegye főispáni helytartójától............. 15 „ 40 „ 4. A nagymélt. érd. udv. kanczelláriától .... 18 „ — „ 5. Baranyamegye királyi biztosától................... 30 „ — „ 60 cs. kir. apost. Felsége m. évi martius 24-én kelt legfelsőbb elhatározásánál fogva a VH. állam-jótékonysági sorsolás jövedelméből előlegkép ..................... 30931 ft 19 kr Tekintettel az összes károk mennyiségére és az eddig kiosztott összegekre, a fentebbi adakozási összegből részesült. Az összes kiadás egyez az összes bevétellel. Budán, martius 8 án 1863. A m. k. helytartótanács elnöksége. * A dunagözhajózási társulat a Bécs és Pest közötti személyszállító gőzösök járatait legközeebb újra megnyitandja, s a Komárom és Pest közötti külön személygőzösmenetek mintájára Bécs és Pozsony között is külön gözhajójáratokat létesitene. * Koszorús Petőfi Sándorunk fiatalkori egy kötetes regénye : „A hóhér kötete“ Hartleben K. A. kiadásában a napokban újra megjelent. Ha e mű a Gyulai Pál szerkesztette „Petőfi S. vegyes művei“ között látott volna világot , helyén leendett, igy azonban pusztán kiadói üzérkedést látunk ez új külön kiadásban. A 198 lapra terjedő csinos kiállítású kötet Bécsben nyomatott Sommer Lipótnál. Ara 80 kr. * Latter Gusztáv második hangversenye f. hó 14-kén, azaz szombaton d. u. 5 órakor menend végbe a Európa dísztermében, válogatott műsorozattal. — Tegnap az igazgatóság nevében a t. szerkesztőséghez intézett levelemhez csatolt hálanyilatkozatba tévedésből „Vodjaner Rudolf“ íratott asgol Vodjaner Albert úr neve helyett, mint a ki a nemzeti színház zenekarának a párisi diapason szerinti átalakításához 50 fttal járulni kegyeskedett. E tévedésem helyreigazítását tisztelettel kérem. — Pesten, mart. 12-én 1863. Csepregi Lajos, s. k. a nemzeti színház titkára. * Pázmán vidéki színtársulatának igazgatását Sipos Károly jóhirü vidéki színész vette át. Társulata jelenleg Kecskeméten működik. * Az omnibuszok a budai Krisztina-városrész és a pesti vaspálya-udvar közt május 1-én kezdik meg rendes járataikat. A vitelbér 14 kr. — Telegráfi tudósítás a bécsi börzéről martius 13-én. Nemzeti színház. Martius 13-ra van kitűzve : „Lignerolles Luiza.“ Dráma 5 felv. Budai népszínház. Martius 13-ra van kitűzve : ,,A dajka.“ Operette 1 felv. — »Egy kis csel.“ Vigj. 1 felv. 7. A Paternion kerületből, a karinthiai cs. kir. országos kormány utján .... 11 „ 25V* „ 8. Pest városától . . . 990 „73 „ ezenkívül 6 db 10 frankos arany, 2 db 2 frankos, 1 db 1 frankos, ezüstre beváltva. 30 „ 36 „ 9. A Hajdúkerület főkapitányától .......................... 190 „ 80 „ 10. A pesti hitelbankba letéteményezett 30,000 ft tőkének 1862. évi dec. 1-től f. évi mart. - ig járó kamatja. 383 „33 „ Összesen : 32763 „ 80 kr. 1. Pestmegye .... 9792 ft 60 krban 2. Tolnamegye .... 6988 „ — „ 3. Pozsonmegye . . . 5859 „ — „ 4. Komárommegye . . . 6521 „ 751/* „ 5. Mosonmegye .... 1359 „ — „ 6. Temesmegye . . . . 2243 „ 45 „ Összesen 32763 ft 80/*kr. 5 % metalliques.......................... 74.80 Nemzeti kölcsön...............................81.25. Bankrészvény............................... 806. Hitelintézet.......................................216.60. Ezüst.................................................114.75. Londoni váltók ........................115.10. Arany . . 5.48. A „P. Napló“ magántávsürgönye. — Nagy-Szeben, mart. 12. A szász nemzeti egyetem ma a szászföldre érvényesekül a következő birodalmi törvényeket fogadta el : az általános kereskedelmi törvénykönyvet, — a személyes szabadság és a házjog védelmére vonatkozó törvényt — sajtótörvényt, a sajtóügyekben eljárásra vonatkozó törvényt, végre az általános és katonai büntetőtörvénykönyv kiegészítéséül szolgáló törvényt. Politikai események. NÉMETORSZÁG, Berlin, mart. 10. Rechberg gróf körjegyzéke igen kellemetlen benyomást tett a berlini udvarnál. Zokon vették, hogy az osztrák külügyminiszter rögtön a nyilvánosság elé hozta a különben is elég száraz s hideg hangú körjegyzéket. Ezen körülmény, mint a „D. Alig. Zrg“ értesül, csak Bismark állását nehezíti. Bismark úr ugyan úgy akar segíteni a dolgon, hogy a „Staatsanzeiger“ben szemmel láthatóvá teszi visszavonulását az elfoglalt politikai álláspontról. A német szabadelvű lapok nem késnek illustrálni Bismark úr tapintatlanságát és státusférfiúi képességeinek hiányát. A „D. Alig. Zrg“ azon nem csodálkozik, hogy a premier nem ismeri a porosz nemzet közhangulatát, vagy hogy azt szándékosan lenézi, de azt már egyáltalában nem bírja felfogni — s méltán —hogy a premier miniszter ép azon udvar és kormány körök politikai tendentiáival nem ismerős, melyeknek kegye segítette őt fel az ugorkafára. A „D. Alig. otg“ jólértesült levelezője így okoskodik : „Bismark úrnak előre kellett volna tudni, hogy a porosz király az actió politikájának, úgy, mint azt Bismark úr értelmezte, soha sem lesz barátja, már csak természeti hajlamánál fogva sem; tudni kellett volna azt is, hogy a feudális párt melegen érez Ausztria iránt, s hogy a kicsiny, de befolyásos charlottenburgi udvar ellene van minden komoly viszálynak Ausztria és Poroszország közt. A másik szabadelvű lap pedig említvén, hogy milyen feleletekkel szokta Bismark úr „abspersálni“ a porosz kereskedelmi testületek feliratait azon találó megjegyzést teszi, hogy „ezen válaszok hasonlítanak egy oly rustikális hivatalnoknak dagályosan írt tanácsi nézeteihez,kinek látköre alig terjed túl az orrán.“ A poros, alsóház f. hó 9-kén tartott ülésében a ház elnöke ismét több feliratot s hatósági határozatot terjesztett elő, melyek elismerést és bizalmat fejeznek ki a ház magatartása iránt. — Ezután Schulze-Delitsch, Immermann és társai egy törvényjavaslatot tettek le a ház asztalára, mely a miniszteri felelősségre vonatkozik. — Az indítványt 118 képviselő támogatja, jobbadán a haladó pártból. A törvényjavaslat bizottmányi tárgyalásra tűzetik ki először. A bécsi „Mgpst“ berlini levelezője írja, hogy Bismark úr bizalmas beszélgetései alkalmával lehetőnek állítá azon esetet , miszerint a porosz határ a Visztula középfolyásáig fog kierjesztetni, sőt talán a Bugig. Lehetségesnek álljtá azután, hogy Ausztria Orosz- és Poroszország ellenségeivel fog kezet fogni, amely következésnek az lenne haszna Poroszországra nézve, hogy Gallicziának ruthenség-lakta keleti fele Oroszország birtokába esnék, mialatt a nyugati részt majd Poroszország annektálná. Ezen virsió némi hitelességet kölcsönöz az „Opin. Nat.“ azon értekezésének, mely szerint a februári 8-ai katonai szerződés azon három pontból állana, melyeket tegnapi számunkban (a porosz-orosz egyezményre vonatkozólag) közöltünk. Távirati jelentések. — Lemberg, mart. 11. Langiewicz — a központi bizottmány határozata folytán — tegnap dictatornak proclamálta magát. Melléje a katonai ügyekben Wisoczky tlek, és a polgáriakban Benkowski adatott adlatásul. — Lemberg, mart. 11. Biedraga tábornok elhagyta Janow várost s Lublin felé vonult, mivel a környéken nagyobb fölkelőcsapatok mutatkoztak. — Berlin, mart. 11. A „Staatsanzeiger“ nem hivatalos részében a következő híreket költöttekül jelenti ki : a f. hó 9-ki „Opinione Nat.“ azon hírét, mely a febr. 8-ki conventio tartalmáról szól, a f. hó 7-ki „Moniteur“-nek egy, a németországi porosz követhez a conventiónak a német szövetségre nézve hátrányos következményeiről intézett interpellatiót illetőleg írt tudósítását. — A „Staatsanzeiger“ azt mondja továbbá, hogy csak egy nagyhatalom — Angolország — választá a sürgönyalakot, gondolkozását barátságos után kifejezendő , szóbeli közlésekről, melyek itt nemcsak Francziaország és Ausztria,' de több német és nem német hatalmak is tettek volna : a kormány mit sem tud. — Frankfurt, mart. 11. A mai „Europe“ közli a Dolgorucki hgnek átnyújtott sürgönyök tartalmát . Gortschakoff hg vissza igyekszik vezetni a felkelés jelentőségét egy népjogilag minden idegen beavatkozást kizáró belviszályra. A beavatkozás meghiúsíthatná a czárnak a lengyelek irányában táplált jóakaró szándékát, mivel a szándéklott engedményeket mint a külteli nyomás vívmányait tüntetné fel. Az „Europe“ constatírozza a tuilleriák részérőli kedvezőtlen benyomástételt. Budberg táviratilag javaslotta, hogy a czár sajátkezű iratot intézne Napóleon császárhoz; ily irat megérkezését az orosz kabinet már jelenti is. A franczia kormány a senatusban — a lengyel petitio alkalmából — tudatandja a maga álláspontját a lengyel ügyre nézve : a lengyel háború európai ügy és az fog maradni, amelynek megoldására törekszik Francziaország még akkor is, ha magára hagyatik. — Konstantinápoly, mart. 11. Az epirusi és thessaliai izgatottság Görögország jelen állapotai folytán teljesen megszűnt. Az egyptomi alkirály által a szultánnak ajándékul küldött lovakat a padisah miniszterei között osztotta ki.— A montenegrói követeket megajándékozta a szultán, a ki a montenegrói szükölködök számára is pénzösszeget adományozott. — A walesi herczeg esküvőjét az itteni angol követségi palotában tegnap ünneplik meg.’ Esti posta. Pest, mart. 12. — A „Schles. Ztg.“-nak írják Varsóból. Hiteles forrásból értesülünk, hogy Wielopolszki gróf, a marquis fia, föliratot készit az orosz czárhoz, melyben Lengyelországnak a bécsi congressus értelmében való helyreállítását fogja kérni. Mondják, hogy a magasbariszikrata számos tagja hajlandó aláírni, s nem ok nélkül gyanítják, hogy a fiú nem apja beleegyezése nélkül, s ez ismét nem felsőbb intés nélkül teszi e lépést, mely kétségtelenül az aristokratia legnagyobb részét megnyerné a kormány számára, s ez által a fölkelés meg lenne törve. A nagyhatalmak Konstantinápolyban lévő követei február 26-kán összeültek a Dunai fejedelemségek helyzete felett tanácskozni. A megállapodáshoz képest mindenik távirati sürgönyt intézett a hazájabeli illető consulhoz, azon felhívással, gyakoroljanak nyomást a pártvezérekre, hogy Couza herczeget békéltessék ki az országgyűléssel, s az új bonyodalmak kikerültessenek. — Bukarestből írják 5-ről: A képviselőházban Bratianu, a szabadelmű párt vezére, interpellálta a minisztériumot a lengyelek ellen Moldvában tett intézkedésekre nézve. A miniszter másnapra ígérte a választ. Moldvából érkezett levelek szerint, az ott már régóta lakó lengyelek közül a rendőrség sokakat elfogatott vagy kiutasított. Ezen hírek képezik az interpelláló tárgyát. A „General Corresp.“ félhivatalosan tévedésnek nyilatkoztatja azon hírt mintha a határon,Rzeszovnál, összecsapás történt volna a kozákok é(magyar) huszárok közt. Nem történt semmi összecsapás az orosz és osztrák katonaság közt. Ugyanazon lapnak egy levelezője átmenvén a krakkói határon, lengyel fölkelő ulánusoktól tudá meg, hogy Langievicz, Jezioranszki és Valigovszki egyesült serege 7000 emberre megy 8 ágyúval. A lengyel tábort 6000 orosz akarja megtámadni, Írják Krakkóból 10-ről. Felelős szerkesztő : Báró Kemény Zsigmond. « A „P. Napló“ magántársürgönyei. —Krakkó,mart. 12. Langievicz Ilkán fölkerekedett a goszczai táborból, bizonytalan irányban, valószínűleg kelet felé indulva el. — Páris, mart. 12. A tegnapi „France“ szerint Budberg orosz követ a császárnál kihallgatáson lévén, a czár nevében formaszerű biztosításokat tett, hogy Oroszország a lengyeleket engedmények s komoly garantiák által megnyugtatni szándékozik.