Pesti Napló, 1863. április (14. évfolyam, 3939-3963. szám)

1863-04-22 / 3956. szám

26. §• A leszámítolásra benyújtott váltókat bi­zottság vizsgálja meg, mely egy bankigazgató elnöksége alatt legalább három vizsgálóból (cen­sor) áll. A bankigazgatóság kötelessége arról gondos­kodni, hogy a vizsgáló bizottmányok egyforma­­ részrehajlatlan eljárást kövessenek. 27. §• A vizsgálók száma Bécsben legalább 24, a fiókintézeteknél legalább 6. A vizsgálókat a bankigazgatóság a kereske­dők s iparosok osztályából 3 évre választja; azok, kiket a kilépés sora talál, közvetlenül is­mét választhatók. A bankigazgatók fiai, társai és c­égvezetői nem lehetnek vizsgálók. 28. §. Minden vizsgáló köteles hivatala tarta­mának idejére egy tehermentes bankrészvényt letenni. 29. §. A vizsgálóknak a leszámítolásra benyúj­tott váltók bírálása körül szigorú részrehajlat­­lansággal kell eljárniok. A vizsgáló bizottság egy tagja sem szavazhat saját, vagy kereskedel­mi házának váltója fölött. 30. §: Kölcsönt kérő folyamodványok iránt a kormányzó vagy egyik helyettessé és a vizsgáló­­bizottságban elnöklő igazgató határoz, a bank­igazgatóság által általában megállapított intéz­kedések szerint. (Folytatás következik.) Erdélyi ügyek. — Dobokamegye S­z­am­o­s uj vár o­tt tartott bizottmányi gyűlése. A másodnapi gyűlésen, martius 24-én, legel­­söbben is felolvastatja az elnök a bizottmányi tagok névsorát, és elegendő számmal találtatván a megjelent tagok, a gyűlést megnyitja. — Fel­olvassa a jegyző a múlt ülésről szerkesztett jegyzőkönyvet, mely egy darabig magyar, egy darabig román, azután ismét magyar s ismét ro­mán nyelven szerkesztve lévén, a szerint, a mint magyar vagy román nyelven történtek a szónok­latok, s a mennyiben ezen tarka szövegű szer­kesztés miatt a magyarok által megértethetett, hosszas vitatkozások után kiigazíttatván, a felol­vasás bevégeztével K. Bánffi D. beadja a tegnapi gyűlésen a kisebbség által bejelentett két rend­beli fölterjesztést, egyik a k. főkormányszékhez, másik ő felségéhez intézve. És ezután b. Wesse­lényi szót kér, s előadja , hogy a jegyzőkönyv­nek a most hallott modorbani szerkesztését, hogy t. i. minden egyes beszédek, melyek itt mondatnak, a beszélő kívánsága nélkül jegyző­könyvbe írassanak, igen helytelennek találja; mert az igy nem jegyzőkönyv, hanem beszédek tára, naplój­a mellet a jegyző nem lévén gyors­író, kívánni se lehet tőle, hogy az egyes beszé­deket úgy írja le, miként elmondatnak; és e miatt történik, hogy gyakran oly beszédek adatnak az ember szájába, miket magáénak nem ismerhet; ez okozza a jegyzőkönyvek kiigazítása feletti kellemetlen hosszas vitat­kozásokat, úgy­hogy, mint most is, az idő nagyobb része a jegyzőkönyv-igazítással vesz­­tegettetik el ; e mellett az egy darabig magyar, egy darabig román nyelvezetű szerkesztést is — a beszélő nemzetisége szerint — nem tartja czélszerűnek, sőt épen zavart és értetlenséget okozónak tartja ; ez okoknál fogva felkéri a gyűlést , hogy a jegyzőkönyvnek ezutáni mimó­don szerkesztésére nézve hozzon határozatot. — Boheczel feleli : a jegyzőkönyv­­’szerkesztésére nézve felsőbb utasításunk van. — Többen : mu­­tattassék elő az utasítás ! — Az elnök kijelenti , hogy a jegyzőkönyv mi módon szerkesztése kér­dését, kapcsolatban egy e tárgybeli kormány­széki rendelettel, tárgyalásra ki fogja tűzni , de előbb felszólítja a Belső Szolnok megyéhez szóló leirat román nyelvre fordítása végett kinevezett küldöttséget, munkálata beadására. — Beadat­ván a román szövegű fordítás, egész terjedelmé­ben felolvastatik. — Bologa úr indítványozza , hogy ezen leiratra tétessék azon határozat, hogy a gyűlés „örvendetes tudomásul veszi, s előfor­duló esetekben tájékozásul“ , mely kifejezést a román képviselők pártolnak. — A magyarok részéről felfejtetett, hogy ezen tárgyra már tegnap kimondatott a határozat, még pedig több vitatkozások után, hogy t. i. egyéb megjegyzés ne tétessék, csak annyi : „tisztelettel végig hall­gattatott“ , és ennélfogva ezen tegnapi határozás most meg nem változtatható.­­ De a románok ellenvetik , hogy tegnap csak magyarul olvastat­ván fel, akkor nem értették, s azért nem is szó­lottak hozzá , de most, miután román nyelven is felolvastatott, most már értik, és csak most nyi­latkoztathatják ki felette véleményüket. — A magyarok részéről többek által fejtegettetett, hogy ezen leirat, mely tulajdonképen csak Bel­­ső-Szolnokot, nem Doboka megyét illeti — nem azért adatott ki román nyelvre lefordítás végett, hogy ma ismét tanácskozzunk felette, hanem csak is azért, hogy a románoknak nyelvi félté­kenységre ez által is legkisebb ok se adassék. A dolog érdemére nézve nem ad ugyan több hasznot egyik kitétel, mint a másik, de miután e tárgy tegnap eléggé megvitatva s elhatározva volt, bele nem egyezhetnek, hogy újabb tárgya­lás alá vétessék. Erre Popovics, román képviselő, azt mondja ugyan, hogy tétessék tehát be a jegy­zőkönyvbe, hogy a román szöveg felolvasása után mondatott ki az „ örvendetes tudomásul vétel,“ de a románok ezt sem fogadják el, hanem ragaszkod­nak ahhoz, hogy tegnap nem volt határozat. — Hosszas —­­szinte elkeseredett — vita keletke­zett ezen jelentéktelen kérdés felett, mely tisz­tán feltűnővé tette, hogy itt két párt áll szem­közt, mely mindenik erejében bízva, egyik a má­siknak a legkisebb kérdésekben is engedni nem akar; és a­mely pártok jellemzésére csak annyit mondhatunk , hogy a világért sem lehet nevezni kormány és ellenzéki pártnak, hanem fájdalom­ magyar és román pártnak! Végre az elnök fel­szólítja a gyűlé­t, nyilatkozzék ezen kérdésre: a felolvasott belső-szolnok megyei leiratot „ör­vendetes tudomásul és előforduló esetekben tá­jékozásul veszi­k? — Erre nézve, egyénenkénti nyilatkozattétel végett olvastatik a névsor. A birtokos osztály képviselői — 17-n jelen léve — azt nyilatkoztatják, hogy ragaszkodnak a tegnapi határozathoz. A román képviselők és a tisztség — 19-én jelen lévő — elfogadják a fel­tett kérdést.­­ Ezen kevés többséggel elfoga­dott határozat ellen a birtokos osztály a maga nyilatkozatát jegyzőkönyvre vétetni kéri, úgy óvást jelent azon eljárás ellen, hogy egyik nap meg lehessen változtatni a másnapi határozatot. Ezután felolvastatja az elnök azon kormány­széki rendeletet, melyben foglaltatik az utasítás a tanácskozás rendjéről, és a gyűlési jegyző­könyvek viteléről. — Bologa úr ezen nevezetes tárgyat, már késő lévén az idő, elhalasztatni kéri. B. Bánffi D. egy bizottságnak átadandónak véli, mely e tárgyban egy körülményeinkhez alkal­mazott kimerítő javaslatot készítsen. B. Wesse­lényi most elhatározhatnak tartja. — Több román képviselők a tanácskozás előtt román nyelvre lefordittatni kívánják. — Boheczei úgy véli, hogy ezen kormányszéki rendelet, nem ta­nácskozás alá vétel, hanem magunk­­hoz alkal­maztatása végett küldetett le. Bologa, Anderko s ezek után a többség, elfogadják a bizottság ki­nevezését, mely egyszersmind a román nyelvre átfordítást eszközölje, s az elnök azonnal enun­­ciálja : egy bizottság kinevezése elhatároztatik, mely a felolvasott kormányi rendelet alapján, egy körülményeinkhez alkalmazott kimerítő javasla­tot készítsen a jegyzőkönyv vitelére és a tanács­kozási rendre nézve, és egyszersmind a román nyelvre átfordítást is eszközölje. Ezen bizottság tagjaiul kineveztetnek: b. Wesselényi Ferencz elnöklete alatt Cserényi József, Hatfaludi Antal Majthényi Ferencz, Felszegi Samu, Boheczel Mi­hály, Popovics Lervián és Papp Elek. — Ezzel az ülés, már három óra lévén — a következő napra az ülést az elnök az ünnep miatt, templom után déli 12 órára tűzvén ki — eloszlott. — Egy angol a székelyekről. A „Kronstädter Zeitung“ ez idei mart. 18-ról kelt 43-ik számában, a feueilleton rovatban „Ein Engländer über Siebenbürgen“ czím alatt kivo­natot közöl Patov angol tourista úti jegyzeteiből, kit mint nagy nevű diplomatát mutat be olva­sóinak. A tisztelt angol utazó szászokat, romá­nokat és székelyeket ismert fel, mint külön nem­zetiségeket Erdély földjén. A szászokra vonatkozólag, kiváló elfogultság­gal, szükségesnek látja elmondani, miszerint helyhatósági jogaik szabad gyakorolhatása mel­lett sokkal legálisabb és hivebb alattvalói az osztrák háznak, mintha bureaucraticus rendszer alatt kormányoztatnak. A románokat érdeklőleg felemlíti, hogy a múlt és annyira jelentékeny forradalom után, a ma­gyar nyelv és nemzetiségi suprematia túlzott erőszakolása a magyar részről sem nem jogos,sem eszélyes; ennélfogva Erdély legnagyobb része hivatalos nyelvéül a dacoromán nyelvet ajánlja, minthogy azt különben is mindenik magyar föld­birtokos folyékonyan beszéli, sőt azon írni is képes. A székely nemzetre nézve elismeri, hogy a Székelyföldön annyira tömören laknak, misze­rint oda befészkelhető német telepítvényről szó sem lehet, s minthogy ez így van, a kormány nagyon eszélyesen cselekednék, ha befolyásos székely urakat alkalmazna a nép vezetésére, mely ezen esetben, szülőföldétől távol vive, a lehető legjobb katonákat adná a kormánynak. A gentleman utazó röviden összevont eme po­litikai conjuncturái ellen nincs semmi kifogá­sunk, nem mintha osztanók jó­indulatú touristai jegyzeteit, de mert egy szabad nemzet fiában be­csülni tanultuk véleményének tartózkodás nél­küli kimondását, s még inkább az érdekeltséget ezen kis ország bonyodalmas belügyei iránt. Van azonban útleírásában egy kifejezés, mely miatt palctát törünk elfogultsága fölött, ugyanis , elmondván, hogy a székely kitartó népfaj bár, azonban kevésbé becsületes (honest), mint a magyar, ezen inspirált felfedezése által a gondolkodó olvasót azon nézetre juttatá, mely egy ily sújtó megbélyegzés ellenében, a legtermészetibb felfogás mellett is, komolyan kétségbe vonja a tisztelt utazó illetékességét. Tudva, sőt ismerve a higgadt angolok idegen nyelvek megtanulása iránti indolentiáját, nyu­godtan kérdezzük, egy külföldi, ki nyelvünket nem ismeri, ki a történelemben nem talál oko­kat ily nézet nyilvános elmondására, állíthatja-e elfogulatlanul, hogy a székely kevésbé becsüle­tes ? Sok számtalan okok lehetnek védveink az angol nemzet nagy költőjeként elmondhatni: „But Brutus is a „honest“ man.“ Szentiványi. — Marosvásárhely, april 14. Folyó hó 8-kán a legnagyobb magyar — gr. Szé­chenyi István — halála emlékére a piaczi r. kath. egyházban gyászmise tar­tatott, melyen az üdvözültnek számos tisztelői megjelentek. Folyó hó 13-án id. gr. Teleky Domokos föl­hívása folytán, főorvostudor Knöpfler Vilmos termeiben magánértekezlet tartatott, melyen az itten építendő magyar nemzeti szinház­­n­a­k tervezett alapszabályai megvizsgáltat­tak, megállapittattak, s azoknak a városi köz­ség ajánlatával együtt, legfelsőbb helyre felter­jesztése végett a gróf elnöklete alatt egy bizott­­mány neveztetett ki. Ugyanezen értekezleten egy takarék­­pénztárnak felállítása a gróf által indit­­ványoztatván, ezen közhasznú és üdvös intézet életbeléptethetése tekintetéből a tervjavaslat és alapszabályok elkészítésére ugyancsak a gróf elnöklete alatt egy bizottmány küldetett ki. Mindkettőről a megerősítendő alapszabályok közlése mellett máskor részletesebben írok. E peretben vett biztos értesülés szerint az er­délyi kir. tábla, mint főtörvényszék, főbb sze­mélyzete következőleg neveztetett ki : elnök : báró Apor Károly; tanácsnokok : gr. Teleky Miklós, Kováts István ; főállamügyész Szent­­györgyi Imre, Sebestyény Gergely, Orbonás Mihály, Kabós László, Sztojka Antal, Románi György, Tribus Vazul, Móga Demeter, Mezei János, Gridianu Pap Máté, Gaetanu Miklós (2. hely és az alsóbb személyzet még betöltetlen, — de a fentebbi személyzetből is tudtunkra, felénél több román.)­­ Gazdasági s keresked. tudósítások. — Pest, ápril 21-kén. Napfényes idő. A víz növekvőben. Tegnap kissé szilárdabb hangulat uralkodott ugyan gabnavásárunkon, de azért az üzlet más jellemet meg sem öltött. Búzából több kisebb részlet adatott el, a 82 — 83 ftos termék 3 ft 60 krjával. Néhány ezer mérő rozs is vetetett meg részint kivitelre, részint helybeli­­fogyasz­tásra, a bejegyzett árakon. A tegnapi bécsi heti marhavásárra 2340 db vágó volt behajtva ; az árak mázsa számra 24— 25 és fél ft közt alakultak. Szeged, ápril 17. Időjárásunk az egész hé­ten át száraz volt, erős, hideg széllel ; tegnap éjjel orkánszerű szélvész dühöngött, ma ismét derült és hideg. E szabálytalan időjárás káros következményei már mutatkoznak a gazdálko­dás terein ; az alacsony fekvésű fekete földeken a búza még meglehetős, de a magasabbakon már jelentékenyen roszabbak , a homokokon pedig, ha a tartós, üdítő eső még sokáig kimarad, nagyon is szomorú aratásra van kilátás ; a rep­­cze kifejletlen áll, s szintén igen vékony ered­ménynyel kecsegtet ; kora termő gyümlöcsfáink virágait a legújabb éji hideg nagyrészben tönk­re tette. A Maros vize folyton aggasztóan apadás a szokott kisebb hajózásra is már alig alkalmas, míg a Tisza e részben még eléggé kedvezően áll. A helyi forgalom — mert más jelenleg nálunk nincs — e héten is a legszűkebb határok közé szorítkozott, a pénz napról napra kevesbül, s e mellett az élelmi czikkek méregdrágák. A terménykereskedés szintén épen nem örül­het javuló helyzetnek , gyapjúban még a nagyon olcsó árakon is igen kevés forgalom; nyersbőrök meglehetős mennyiségben hozatnak, de mint­hogy ezekre a külföldi tudósítások épen nem kedvezők, csak igen nyomott árakon kelnek. Ökörbőr, nehéz, száraz 20—22 ft, tehénbőr 16—18 ft, lóbör 6—7 ft, juhbőr, nagy 2 ft 80 kr, középszerű 2—2 ft 20 kr, báránybor 1 ft, kr, sebb 80 kr páronkint, 100 db borjubör 130 ft. Gabnapiaczunkra a behozatal igen gyönge volt, s alig födözé a helyi szükségletet. Helyi pi­aczi áraink : Tisztabuza, legnehezebb faj 4—4 ft 10 kr, csekélyebb 3 ft 80 kr, legkönnyebb 3 ft 75 kr, rozs 77—78 fontos 2 ft 30—40 kr, árpa 1 ft 80 kr—2 ft 10 kr, zab tetejezve 1 ft 70—80 kr, kukoricza 2 ft 20—30 kr, bab 3 ft 50 kr, 1 mázsa szalonna 22—24 ft, 1 mázsa szappan 22—221/* ft­ N­agy-Kanizsa, april 18-án. Időjárásunk állandón szép, a mi aprilben ritkaság, gyönyö­rűen mutatkoznak a vetések, de bezzeg pang a gabnaforgalom, napról napra aggasztóbb. E mel­lett a fogyasztók is árcsökkenést várnak a szép vetésekből. A szőlőgazdák méltán örülhetnek a vesszők bimbáinak, de savanyú képet vágnak a bor árának szálktára, most már 2 ftra beszélik a kóját. Somogyi kocsik igen gyérek piaczunkon, kevés áruezikk szállíttatik be, a gyapjút illető­leg épen nem lehet árt határozni, hanem ennyi bizonyos, hogy olcsóbb lesz, mint az előbbi években. A repetére nézve egészen megakadt a szerződési üzlet, csak egyetlen bécsi házat em­legetnek, mely 2000 mérőre kötött szerződést 12 ftjával 2% tetszéssel. A nyersborüzlet telje­sen vesztegel, szilva, pálinka, gubacs, méz nem kerestetik. A gabnaárak következők : búza 3 ft 50 kr—4 ft 10 kr, rozs 2 ft 10—25 kr, árpa 1 ft 80 kr—2 ft 10 kr, zab 1 ft 50—60 kr, kuko­ricza 2 ft 10—20 kr, hajdina 2 ft 10 kr. Temesvár, ápr. 15. A gabnakereskedelmi üzletről kevés érdekes adatokkal szolgálhatok. Vevők a kebelbeli molnárok­, lisztárusok és 3— 4, szinte helybeli buzakereskedőkből állanak; az egész heti buzahozatal azonban, a­mi a piaczra jön, a városi népség fogyasztására sem volna elegendő, ha a hiányt a falakon itt-ott fekvő na­gyobb készletek megvevésével nem pótolnák. Piaczi folyó árak jelenleg imigy vannak . Első­­nemü búza 3 ft 40—60 kr, ritkábban 3 ft 70 kr, másodrendű búza 3 ft 20—30 kr, kétszeres 3 ft körül, rozs és árpa ritkaságok közé tartozik, és igy nincs is bizonyos ára, kukoricza mérönkint 2 ft 25 kr, kocsiszámra 2 ft 20 kr a hetipiaczon, de igen keveset hoznak. Zab, mérönkint és ko­­csiteher számra is, hetivásárokban már több hét óta rendesen 1 ft 70—80 krig van. Miután Te­mesvár nagy kiterjedésű környékében nemcsak búzából, de kukoric­a, zab és szénából különö­sen, nagyon silány termés volt a múlt évben, s ennek következtében a szűkölködők száma nagy mennyiségre szaporodván, lehet gondolni, hogy az itt előszámlált termények még magasabb árát csak egyedül a pénz szűke korlátozza. A száraz idő járása még mindig tart. Volt ugyan a múlt ápr. 9-kén pár óráig tartó lanyházó esőnk, de nem egyenlő mértékben, s nem is nagy kiterje­désben. Bánátnak, különösen Temesvár vidéké­nek, egy általános több napig tartó országos eső­re volna szüksége, mert 3 láb mélységre sem ta­lálni nedves földet, igy még most a földnek sem­mi nedves alapja nem lévén, a lanyházó rövid s ritka eső csak annyi, mint mikor meleggel az utczát megöntözik. A vetések még zöldek, a­mit csodálni lehet, mert csupa por födi melléküket és magasulnak is talán harmat által; hiányzik azonban még a marhalegelő kint, bent pedig a takarmány.­­ Úgy értesülünk, hogy a magyar földhitel­intézetnél közelebb megtörtént, az igazgatók elő­terjesztése folytán, a tisztviselői személyzet kine­vezése. Érdekesnek tartjuk közölni a névsort osztályok szerint: I. A kölcsönügyi osztályban előadó lett Szathmáry Lajos ; fogalmazók : Ed­ényi La­jos és Tressinszky Ferencz ; írnok: Egan Lajos. II. A pénzügyi osztályban: pénztár­nok lett Lukács Antal; segédpénztárnok De Ponti Nándor; főkönyvező Frank Antal; írnok Szeniczey Gusztáv. HI. A jogügyi osztályban: előadó Péczely Ferencz, fogalmazók Csajághy Károly és Adda István; írnok Szabó György. IV. Központi hivatalok a titkár veze­tése alatt : iktatók lettek Keleti Károly és Szé­kely József; levéltárnokok Farkas Károly, se­gédlevéltárnok, ha majd a teendők szaporodnak, Gedeon László; értesítő Dessewffy Dénes, toll­­nokul mellé Edvi Illés Gyula ; kiadók : Berecz Nép. János, és ha a teendők szaporodnak, Hőke László. Irodai személyzet : Krivacsis Károly, Nyeregjártó János és Kempelen Gyula. Különfélék: Pest, ápril 21-én. * A „P. Lt.“ bécsi levelezője f. hó 20-káról úgy értesül, hogy az erdélyi országgyűlés juntus 20—25-dikére fogna egybehivatni. Az egybehívó kir. leiratot már gróf Crenneville kormány­­zó e excja le volt viendő magával Erdélybe, a mi azonban még nem történhetett meg, ő ecxjának pedig sietősen vissza kelle utaznia. * A nagy­szebeni román congressus megnyi­tásáról és első üléséről tegnapi lapunk magán­­távsürgönye értesítő­t, olvasóinkat; egy némely bécsi lap távsürgönyében még a mi sürgönyünk­ből hiányzó következő részleteket olvassuk : A congressus tagjainak névsora felolvastatván, báró N­o­p é­s a hunyadmegyei főispán, kit Sulutz ér­sek,­­ mint románt meghívott, de a ki azért meg nem jelent, levélben tudatta, miszerint őt hiva­tala gátolja egy egyes nemzet érdekei mellett síkra szállani (Sensatio). Majd a congressus meg­­tarthatását megengedő legfelsőbb rendelet olvas­tatott fel magyar nyelven. Macedón kanonok ekkor indítványozá, hogy a főkormányszékhez fölterjesztés tétessék , miszerint ez románokkal román nyelven közlekedjék. S a gun­a érsek a martius előtti alkotmánynak „tíz halálos bűné­ről“ beszélt: négy szabadalmazott vallás, három szabadalmazott nemzet, s három szabadalmazott terület. A 10 órakor megnyílt ülésnek d. u. 10 órakor lett vége. * A katonai felebbezési törvényszék — mint halljuk — Jókai Mórt, a »Hon“ szerkesztőjét 6 hónapig börtönre, és 1000 ftnyi biztosíték­vesz­tésre ítélte. *Greguss Ágost az „Ország“ szerkesztője, és Pompéry János ugyane lap kiadótulajdono­sa holnap d. e. 9 órára hadi törvényszék elé idéz­tettek. * A többször említett Szent-Háromság-szobor, mint véglegesen eldöntetett, nem a városház, de a belvárosi plébániatemplom Dunára néző te­rén fog felállittatni. Az alapzatok lerakása már meg is kezdetett Lohr építőmester által 3200 forintért. * H­o 11 ó 8 i L-né közkedvességü énekmű­­vésznőnk vidéki körútja a „Sz. L.“ szerint a kö­­vetkező rendben fog történni: elsőbben is Sza­badkát látogatandja meg, s ott f. hó 25-kén és 26-kán adand hangversenyeket, Baján máj. 2-kán s 3-kán lépend fel, innét Kaposvárra, majd május 16-kán N­a­g­y-K­a­n­i­z­s­á­r­a me­nend , Kanizsáról Sopronba, onnét Po­zsonyba fogja útját folytatni, s innét junius 2-kán Pestre érkezik, a lóverseny alkalmával kétszer lépvén fel jótékony czélra. E városok közönségei előre is örvendenek a ritka műélve­zetnek, melyben feledhetlen kedves művésznőnk által fognak részesittetni. * A Nagy Károly féle hagyomány iránt a napokban megtörtént a legfelsőbb elhatározás. A „Sürg.“ bécsi levelezője tudósít, hogy a nagy értékű csillagászati könyvek s szerek meg fog­nak tartatni a Pesten újonnan alapítandó hazai csillagászati intézet számára, melynek létreho­zatala körül már folynak a tárgyalások. A bics­kei épület el fog adatai s a bejövendő összeg szintén azon intézet javára fordittatik. A gazdag könyvtárnak azon része, mely nem a csillagá­szatot illeti, el fog osztatni s jut belőle az egye­temi könyvtárnak, a József-műegyetemnek, a magyar tudóstársaságnak, az erdélyi múzeum­nak, a pesti helvét hitv. gymnasiumnak, stb. * C o u q u i kisasszony bucsuföllépte holnap, szerdán leend, a „Farsangi kalandok“ czimü hal­létben. * F. hó 16-án sajátságos verseny ment végbe Pozsonynál. Fél kettő tájt öt csónak indult­­meg Dévénytől s nyilgyorsasággal hasítva a Duna hul­lámait egy félóra alatt megérkeztek Pozsonyhoz, hol nagy néptömeg kíváncsian várt az ered­ményre. Győztes a kék lobogós „Röpülő Fecske“ jön, s utána a vörös jelvényes „Győző“ ért a czélponthoz. A győztes csónakban gr.Wenkheim Frigyes (evező) és Morász Géza (kormányos) ültek, amaz ezüsttel kivert pisztolyt, emez arany­nyal áttört vitézkötést nyert, mint első pályadi­jakat. A második csónakot gr. Zichy Elek haj­totta s gr. Teleki Ede kormányozta, kik a má­sod pályadijakat — ezüst-billikom és diszalbum — nyerék. * F. hó 19-kén az üllői után a forgószél fel­kapta a fakó homoktengert, s a jégben sokáig nagy tömegben tánczoltatta, úgy hogy mind a városház, mind a terézvárosi templom tornyában levő toronyőr füstoszlopnak nézte, s kitette a vörös zászlót. A fecskendők megindultak a kép­zelt veszély helyére, s csak odaérve vették ész­re, miszerint koránt sincs tűz, csak a szeszélyes forgatag űzte pajzán játékát a rákosi homokkal. — Helyreigazítás. A „Magyar S.“ ápr. 20-ai számában engem tett felelőssé azért, hogy Ráth Mór előfizetési felhívásában a Vörösmarthy munkáira tollhibából J­­u­­­i­us Caesar helyett Coriolán csúszott be. Én amaz előfizetési felhí­vást se nem írtam, se nem adtam ki. Ráth Mór nem tartozik azon kiadók közé, kik nem tudnak magyarul szabatosan fogalmazni, s nem eléggé ismeretesek a magyar irodalommal, így nem lé­vén szüksége az én segítségemre, az egész fel­hívást ő írta, én csak az általános felosztás jegy­zékét adtam át neki, melyben a drámák czímei nem fordulhatnak elő. E téllhibát könnyebben is megbocsáthatni neki, mint nekem, ki Coriolán fordítását Petőfitől ezelőtt egy pár hónappal ad­tam ki. Minden esetre sokkal csekélyebb hiba az, ha szórakozottságból vetünk el egy szót, mintha akarva és örömest tévedünk egész sorok­ban, mint például a M. S. szerkesztősége, midőn igy ír : a közönségnek szokatlan időben egyre növekedő részvéte helyesli működésünk szükségét“, vagy midőn kiadó hivatala így kezdi hirdetményét: „A „Magyar Sajtó“ a legolva­­s­o­tt­a­b­b lapok egyike lévén stb.“ G­y­u­l­a­y Pál. * A kir. természettudományi társulat f. hó 22-kén,az­az szerdán, d. u. 5 órakor szakgyülést tartana, melynek tárgyai következők: B­e­r­n­á­th tr. 1) A kénsav hatása a vászon és a gyapot szö­vetre. 2) A csiklovai mirenkovand jegecttani és vegytani vizsgálása. Balogh K. Aeby Ch. új eljárása az ember és az emlős állatok koponya­­alakainak meghatározásánál. * Dr. Riedl Szende a m. kir. egyetemen az összehasonlító nyelvtudományból tartandó elő­adásait f. hó 21-ikén kezdi meg. Ezen előadások minden kedden és csütörtökön délután 5—6 órakor fognak tartatni. * Verőcze megye közelebbi közgyűlésekor felsőbb helyre folyamodott az iránt, hogy a fél­­hivatalos német „Agramer Zig“ helyett oly lapot adjanak ki, melyben a hivatalos hirdetések latin és cyrill betűkkel legyenek nyomva. E kérel­met, mint a „P. L.“ levelezője irja, több ok miatt nem teljesítik. * Hg Batthy­ány Fülöp selyei kasté­lyába — Somogy — f. hó 15-kén este 5 fegy­veres rabló rontott be, s a tisztartótól 3000 ft készpénzt, egy dupla puskát, az uradalmi ügy­védtől 300 frtot érő aranyórát s lánczot, a kasz­­nártól két karpereczet, gyűrűt s több ruhaneműt elrabolt. Künnt 3 haramia álla őrt ; azután mindnyájan reájok várakozó kocsikra felülve elhajtattak. * Erdélyben, Beszterczéhez közel, a jaádi határon f. hó 13-án öt mezei munkás, az omló eső elöl éjszakára egy rongált fedelű kunyhóba menekült, s hogy a viz be ne folyjon, a födelet jól megrakták földdel. A mint aludtak, a födél beszakadt, s közülök két szász s egy oláh agyon nyomatott, s a más kettő keményen megsérült. * A nmlgy kir. hétszemélyes táblán ápr. 20. s a következő napokban az alábbirt polgári pe­rek adatnak elő : Szirmay Antalné gróf Haller Annának Begontina András csődtömege elleni végrehajtási ügye. Előadó : Barthos János stb. — Kunkler Jánosnak Nagy Ágnes, — Fényes Pálnak Borbély Eszter, — Majcsik Juliannának Devosa Samu, — Bertalan Bálintnak Dobó Ju­lia, — Karmazsin Jándornak Ványi Julia, — Tyukodi Sándornak Dávid Zsuzsánna, — Hodos Sárának Molnár Gábor, — Molnár Andrásnak Papolczi Teréz, — Orosz Juliannának Kis Ist­ván, — Heckenast Gusztávnak Bajza Lenke e. váló perei. — A cs. kir. p. ügyészségnek Simo­nics János és neje e. zárlati ügye. — Leopold Rudolfnak Grünfeld Ignácz és társai e. szerző­dési pere. — László Mátyásnak Csere Sándor e. ujjitott pere. Előadó : Huszár Ferencz or. bírói itélőmester. — Dvornikovics Nép. János e. csőd­­per. Előadó : Szerényi Ferencz stb. — Makay Albertnek Gogh Sándor e. örökösödési pere. — Velich Antóniának Deutsch Jakab e. vételárt követelő pere. — A nagyváradi p. v. ügyészei­nek Misicz Athanáz e. haszonbéri ügye. — Je­­zerniczky István és társának Eördögh Simon e. örökösödési pere. — Trajcsik Alajosnak Folk­­man Pál e. kártérítési pere. — Bohus János és Csernovics Péter folyamodása. Előadó : Urba­­novszky Jusztin stb. — Andrássy Antalnak báró Wesselényi Ferencz e. szerződés teljesítését kö­vetelő pere. — Varga Juliannának Kristofory Károly e. biztosítási ügye. — Pozsonyi-Venczel Aloyziának biróküldési kérvénye. — Parcsetich- Rákóczy Zsigmond és Hugónak hasonló kérvé­nye. — Márfy Károlynak a cs. kir. p. v. ügyész­ség­e. illetéktelenül fizetett összegek megtérítése iránti pere. — Pozsonyi-Venczel Aloyziának Scherfeneder Ferencz e becslési ügye. Előadó Rozgonyi Bertalan stb. (T. Cs.) * Sokan emlékezni fognak még Bitay egykori balaton­füredi u. n. „mala ez b­an­dá“- jára, mely apró czigánygyerekekből állott; most egy ehhez hasonló 7 tagú gyerekbanda itt Pesten lé­tezik , Bunkó 11 éves fiának, Miklósnak pri­­mássága alatt. Zeneszereik magokhoz hasonlóan kisebbek a közönségen használtaknál, s igen ügyesen játszanak rajtuk, a­nélkül, hogy hang­jegyek felől legkisebb ismeretök volna. Majd meglátjuk, mivé növik ki magukat e ketten nyo­mait tapadó apró művészek. * L i k e­­ ur,a magyar biztosító társaság házá­ban levő jóhírű sörház tulajdonosa, a bécsi Ely­sium mintájára szintén szándékozik egy kisebb­­szerű Elysiumot megnyitni a nevezett ház pin­­czéjében. * Emich Gusztáv nyomdájában közelebbről megjelent :„Értesitvény a magyar föld­­hitelintézetről.“ Kiadja az intézet igazga­tósága. Tartalma lapunkban közölve volt. * Petrovoszellóban a Bácskaságban közelebb­ről egy olajgyár meggyulladván, róla a szom­széd épület is lángra kapott, s egy nő, két kis gyermekével a zsarátnokok közt lelte halálát. A másik bennlevő három gyermeket egy bátor férfi szabadította meg a hasonló rettenetes ki­múlástól.­­ Az országos központi védvim- 1­6­o 1t­ó intézet igazgatósága részéről ezennel köztudomásra hozatik, hogy a nyári tanszak alatt a védtehénhimlő-beoltások f. évi ápril 23-tól kezdve, minden héten kétszer, u. m. csütörtö­kön és vasárnap az orvosi egyetemi újvilág utczai épületében délutáni 3 órától isiig fognak végeztetni. Pesten, ápril 16 án 1863. Dr. Patrubány Gergely, m. tanító, az országos központi oltó­intézet igazgatója. * Klinkerfues göttingai csillagász f. hó 11-kén egy üstököst fedezett föl a vízöntő csil­­lagjegyben. Ez üstökös igen fényes, közepén na­gyon sűrű köd alak, határzott test nélkül, su­gárfark nyomaival. Ez üstökös most a Delphin­­ben áll, a közelebbi napokban az ismert négy csillagból képzett parallelogramme előtt a lant felé halad és a mi szélességi vonalunk szerint fél órával éjfél után látható. Nemsokára szabad szemmel is látható lesz.­­ A bihar megyei gazdasági egyesület igazgató választmányának f. év márczius hó 2-án hozott végzését emlékezetbe hozván, a nevezett igazgató választmánynak tagjait ezennel felké­rem, hogy tanácskozás végett f. aprilis 27-ikén, délutáni 5 órakor Nagyváradon, a kaszinó ter­mében összejönni szíveskedjenek. Geszt, 1863- ápril 16-án Tisza Kálmán, ideig, elnök. — Telegráfi tudósítás a bécsi börzét április 21-én. 5 */• metalliques......................... 75.50. Nemzeti kölcsön.............................81.15. Bankrészvény.............................. 796.9. Hitelintézet.................................... 203 90. Ezüst................................................112.50. Londoni váltók .......................113.10. Arany.........................................5.43. Nemzeti színház. Április 22-re van kitűzve . „Farsangi kalandok.“ Vig ballet 3 szakaszban, Budai népszínház. Április 22-re van kitűzve „R­á­k­ó­c­z­y,“ A *P- Napló“ magántársűrgönyei. — Nag­y-Szeben, ápril 21. A ro­mán congressus, mai ülésében, az oktob. diplomában és a februári pátensben ki­fejezett legfelsőbb intenzióknak Sterka Sulutz és Schaguna által határo­zottan védelmezett megvalósítása mellett nyilatkozott. — A Schaguna által a fel­irathoz javaslatba hozott pontok egyhan­gúlag elfogadtattak. — Boroszló, ápril 21. A mai „Schl. Ztg.“ O­s­t­r­o­w 6-ból, 20-áról egy levele­zést közöl, mely szerint: a felkelés K­a­­­­i­s­n­á­l folyvást növekedőben van. Teg­nap este a helyőrség felriasztatott, mint­hogy egy 40 emberből álló orosz őrjára­tot Kalis közelében a felkelők elfogtak. A felkelők száma itt 5000. Kalis váro­sának a felkelők általi megtámadtatását naponkint várják. — Pár­is, april 21. A tegnapi ,,Pays“ a franczia­, a mai kölni újság meg az austriai kormány által Oroszországhoz intézett jegyzékeket elemezik. Távirati jelentések. — Turin, april 19. (Éjjel.) A „Stampa“, a „France“ egyik czikkére válaszkép constatkrozza, miszerint az egységes törekvés távol áll attól, mintha gyengítve lenne. Mi, igaz, Róma nélkül is szervezhetjük magunkat, de szervezésünk czéljá­­nak Róma elnyerése kell, hogy legyen. Számos kereskedelmi kamra a miniszternek a franczia-olasz kereskedelmi szerződés felett ki­bocsátott köriratára válaszolólag ez utóbbi javára nyilatkozott.

Next