Pesti Napló, 1863. május (14. évfolyam, 3964-3988. szám)
1863-05-23 / 3982. szám
nek hatályban többé, a febr. 8-diki egyezmény következménye legyenek, s ezen tudósításokban csakis új tanúságát kell látni azon szerencsétlen megátalkodottságnak, melylyel a király kormányát némelyek rágalmazzák.“ A porosz „Nat. Zig“ megjegyzi erre, hogy Carlovitz képviselő interpellációja alkalmat nyújtott volt a kormánynak, a külhatalmak felszólamlásait a dolog mibenlétének részletes előadása által megelőzni. Azonban Eulenbirg gróf akkor tagadta, hogy Snowraclawban orosz csapatok általában elszállásolva lettek volna, s erősen állította, hogy e tárgyban nincs semm kabinetrendelet, hanem a helyi hatóságok gondoskodnak legjobb belátásuk szerint az idegen csapatok elhelyezéséről. De azóta nemcsak az jutott köztudomásra, hogy Snowraclawban az elszállásolás csakugyan megtörtént, hanem néhány nappal utóbb még nagyobb bámulattal olvashatta mindenki több lapban Horn elnöknek február 9-dikén kelt azon kibocsátványát, melyben az országos főhadi parancsnokságnak királyi parancsok alapján tett intézkedéseit tudomásra juttatja. A „Staatsanzeiger“ azóta egy szóval se vonta kétségbe ezen elnöki kibocsátvány valódiságát, mely a belügyminiszternek a képviselőházban tett nyilatkozatát ilykép compromittálja. Megjegyzi továbbá a „Nat. Zig“, hogy Bismark úr Goltz grófot oly helyzetbe tette, hogy Lewald és Marloff tábornokoknak a „Czas“ által közzétett levelezését koholtnak nyilvánítja, de bezzeg a poseni kibocsátványról, mint látszik, nem kaphatott Berlinből felvilágosítást a porosz követ. Azt mondja, hogy nincs róla közelebbi tudomása, csupán annyit jegyez meg, hogy ezen, február 9-én kelt kibocsátvány nem függhet egybe a Péterváron csak febr. 8-án aláírt egyezménynyel. Úgy de ebből nem következik, hogy már febr. 8-ka előtt nem történtek a határszéli viszonyok iránt oly egyezkedések, melyek a kibocsátványnak alapul szolgáltak. Miután Goltz gróf megengedi, hogy ilyetén utasítások létezhettek, s csak saját véleményekép mondja, hogy azok „valószínűleg“ nincsenek immár hatályban : nem igen foghatja meg az ember, hogyan lehet azon közzétételt ugyanakkor a porosz kormány „rágalmazásának“ bélyegezni. Egy másik porosz lap megjegyzi, hogy a kérdéses okmány minden curiális formaságokkal jelent meg, ide értvén a kir. kormány irattári jegyét is, s ha azt nem sikerül hamisnak bebizonyítani, mit gondoljon akkor a bel- és külföld oly okmányról, amelyet Poroszországnak a tuilleriáknál lévő képviselője rágalomnak nyilvánított ? Az „Opinion nat.“ jó forrásból értesül, hogy a porosz kormány a Lengyelországgal határos községeknek forma szerint megparancsolta,hogy minden utat, országutat és hidat, melyek a határszél felé visznek, május 23 ig jó karba helyezzenek. — Az illetők meg fognak engedni — jegyzi meg a Palais-royal lapja — ha mi e dologban egészen mást látunk, mint puszta átcsinálást. — Egy diplomatiai gyűjtemény, mely még az olaszországi háború előtt alapittatott oly czélból, hogy a franczia-osztrák szövetséget előmozdítsa, de a mely aztán félbeszakadt, a „Mémorial diplomatique“ május 18 dikán ismét feltámadt halottaiból. A szerkesztést az ismeretes De brauz lovag, meg a „France“ volt főszerkesztője St. Poncy gróf vállalták magukra. E folyóirat a lengyel kérdésben folyt diplomatiai alkudozásokról a következő revelatiót teszi: Francziaország az orosz felelet megérkezése után maga nem formulázott programmot, hanem Angliát meg Ausztriát szólította fel ilyesmire, hogy e nézeteket lehetőleg egybeolvasztván, azokból készítsen programmot a congressus számára. Anglia május 8-kán a következő négy főpontot tette indítványba: 1) Egy évi fegyvernyugvás. 2) A lengyelországi várak orosz katonaság által megszállva maradnak. 3) Lengyel közigatás felállítása azonnal. 4) Rögtöni megszüntetése minden üldözésnek a felkelésben való részvét miatt. Anglia ezen javaslatai az útban találkoztak Ausztria javaslataival, melyek állítólag a következő pontokból állanak : 1) Valóságos amnestia. 2) Nemzeti képviselet a gallicziai landtag mintájára. 3) Közigazgatási autonómia. 4) Teljes vallásszabadság. 5) A lengyel nyelv mind a közoktatásnál, mind a közigazgatásban hivatalos nyelvnek ismertetik el. A „Memorial“ mutogatja aztán, hogy az osztrák javaslatok gyakorlatiabbak, mint az angol javaslatok; azonban úgy látszik, a kettőt bajos egybehasonlítani azért, mert míg Bécsben, mint látszik, a dolog érdemébe is beleereszkedtek, addig a londoni kabinet csak az érdemleges alkudozások megkezdhetését könnyítő előzetes pontokat akart megállapítani. Különösen kiemeli a „Memorial“, hogy az angol fegyvernyugvási eszmét Oroszország nem A porosz képviselőhöz felirata a királyhoz. A képviselőház felirati bizottsága hat óráig tartott ülésezés után munkája zömét bevégezte, s felirat szerkezetét megállapíta a nélkül, hogy az államminisztérium a tanácskozmányban bárki által is képviselve lett volna. Az előkérdés, ha t. i. kell-e feliratot készíteni ? a bizottság 17 szóval 5 ellenében igennel döntötte el. A felirati javaslat feletti tanácskozáskor a felirat alapjául a Virchow-féle javaslat vétetett; végül a bizottság a felirati tervezetet 17 szóval 5 ellenében elfogadta; az ellenszavazó minoritás tagjai voltak : Diederich, Rohden, Roepell, gr. Schwerin és Senff, Grabow mind a két szavazásnál a többséggel tartott. A felirat így hangzik : „Legfelségesebb, leghatalmasabb király ! Legkegyelmesebb király és ur!I. A jelenlegi ülésszak kezdetén a képviselőház — teljesítve a korona és az ország iránti nehéz kötelességeit, felségednek híven és tiszteletteljesen terjeszté elé az ország állapotja iránti felfogását. Tekintve ezen állapotot, kényszerítve érzé magát az ünnepélyes nyilatkozatra, miszerint a belbéke, s a kifelé ható erő csak az alkotmányszerű állapotok visszatértével adathatik meg az országnak. II. Azóta több mint három hónap múlt el anélkül, hogy az alkotmánysértés elhárítatott, s kezesség nyeretett volna az iránt, hogy az többé ismételtetni nem fog , sőt inkább felséged miniszterei megmaradnak az alkotmányellenes elvek nyílt vallása és követése mellett. És ezzel még nem elégedve meg, megtagadták együttműködésöket arra, hogy az alkotmányban megígért miniszterfelelősségi törvény kivitele a népképviselettel eszközlésbe vétethetett volna. Sőt mi több, épen nem vonakodtak az összegyűlt ház jelenlétében kinyilatkoztatni, miszerint ők felelősségüket az alkotmány által e czélra kijelölt bíróság ítéletének alá nem rendelhetik. Végre a legkicsinesebb ürügyek alatt viszszavonultak a ház tárgyalásaitól s ellenére az alkotmány legvilágosabb határozmányainak, melyek a két házat felruházzák a joggal, a miniszterek megjelenését kívánhatni — a házban leendő megjelenéseket oly feltételhez kötötték, mely csak arra van kiszámítva, hogy alkotmányos jogaink körében új vitapont állíttassák fel. II. A belviszályhoz rendesen s növekedőleg a külveszély csatlakozott. Felséged kormánya alatt Poroszország külállása kedvezőbbé lett, mint rég idő óta nem vált. Németország egysége és hatalmának visszaállítása iránti remény ismét f eléledt. Az egyes német törzsek között addig tapasztalt elkülönzési vágyak, a bizalmatlanságok helyett az együttműködés életeleven szelleme ébredt fel egy nagy nemzeti czél felé. Felséges királyi házunk látszott hivatva arra, hogy a nemzet legfőbb föladatát valósítsa. Felséged mostani miniszterei e várakozás meghiusiták ; az ő külpolitikájok, s benn alkotmányellenes eljárásuk által a népek és kormányok bizalmát eljátszták. — Ők maguk voltak kénytelenek a képviselők háza előtt bevallani, hogy Poroszországot ellenségek környezik, hogy minden oldalról harczias bonyodalmak fenyegetik. Poroszország majdnem egyedül áll Németországban, sőt Európában. A képviselőház ismételve emelte fel szavát, hogy Felséged minisztereit feltartóztassa a veszélyes ösvényen, melyre külpolitikájával lépett. Tanácsa visszautasíttatott. A miniszterei kijelentették, miszerint ők, ha szükségesnek vélik, háborút folytatandnak az országos képviselet beleegyezésével, vagy a nélkül. IV. Eközben a képviselőház kötelessége szerint folytat ama tárgyalásokat, melyek az országnak népies védszervezetét fenntartani, a hadsereg törvényes alapját biztosítani, az államháztartás rendjét visszaállítani, az országnak alkotmányos jogait s belbékéjét visszaadni képesek. Csak azon tudat, hogy a korona és az ország legfőbb javáról van szó, bírhatta a képviselőket azon öntagadásra, melylyel ezen tárgyalások vezettettek. Az alkotmány 60 ik czikkének legújabb magyarázatával, a házzal való személyes tárgyalások megszakításával a miniszterek az egyetértés legvégső lehetőségét is eltüntették. V. Felséges stb. A képviselőház egy oly pillanatban közeledik a trónhoz, melyben — mint remélli, az elhatározás koczkája még nem vettetett el. Még egyszer teljesíti öntudatos kötelességét, midőn Felséged előtt a legmélyebb tisztelettel kinyilatkoztatja : a képviselőház többé nem bír semmi eszközzel a fennálló minisztériummali egyetértésre; visszautasítja a kormány mai politikájávali együttműködést. Benn és künn, alakban és lényegben nagy hézag van a korona tanácsosai és az ország közöt, mely erős meggyőződésünk szerint csak a személyek, s még inkább a rendszer változtatásával tölthető be. VI. Királyi Felség! Az ország mindenek előtt tiszteletben akarja tartatni alkotmányos jogait. Vajha a képviselők tiszteletteljes kérése Felséged által meghallgattatnék! Vajha Felséged ma is, mint múltúnk legdicsteljesebb napjaiban, a királyi ház fényét, a kormány hatalmát és biztosságát a fejedelem és népe közti bizalom és hűség kölcsönös kötelékeiben keresse és találja fel ! Csak ezen egységben vagyunk mi erősek. Vigasztalódva nézhetünk mi akkor, de csak is akkor minden megtámadással szembe, jöjjön az bár honnét. A legmélyebb tisztelettel öröklünk Királyi Felségednek legalázatosabb hívei a képviselőház. Ezen javaslat előadójául Unrud választatott ; a jelentés szóval fog létezni, minthogy ezen eljárás mellett a három napi határidő megtartása nem szükséges. Kat, Nagybánya, Németújvár, Nógrád, Nyitra, Palota, Pápa, Pécs, Pest, Pozsony, Sárvár, Sempte, Sopron, Sziget, Tata, Temesvár, Tihany, Vácz, Várad, Vasvár, Zalavár, Szeged, Szegszárd, Szentgyörgy stb. A levelek tartalmát illetőleg, nyomokat találunk bennök, hogy gazdasággal szeretett foglalkozni a magyar; már akkor elvül tartotta, hogy *) „az jó majorság jó ökrök nélkül nem lehet“ (86. 1.), nem csak munkabíró marhát szeretett tehát, hanem azt gondosan tatáttá is, a betegnek gyógyítását szintén szivén viselvén. Komlósy Mihály írja Tamás öcscsének: „Kérlek, csináltass irat és erős port, kivel sebet nyitnak avagy vadhúst vesztenek az lónak“ (1.1.)* S nemcsak a külgazdaság tartozott kiváló gondjai közé az akkori magyarnak, hanem leveleink bizonyítása szerint, gyümölcsfatenyésztéssel s kertészettel is foglalkozott. Beche Szenyérből 1556-ban írja Csányi Ákosnak: „Küldtem uramnak XXVIII. dinnyét, hat görög dinnyét, sós ugorkát.“ (196. 1.) Ugyanannak Komlósy Tamás írja 1557-ben Sárvárról: „Küldtem kegyelmednek két tornácska baraczkot.“ (157.1.) István deák írja szintén Sárvárról 1552-ben Pernezich Györgynek : „Im küldtem kétféle szilvát, kit hagyott vala kegyelmed és öt körtvélyt küldtem szilva között, az ki kis fán az ház előtt ter-mett, nyolcz volt rajta, még négy rajta vagyon, dinnyét én nem szedtem, hanem Szabó János, hármat találtam azután zsidó temetés helyen, azokat megküldtem kegyelmednek többi dinnye között“ (97. 1.) Sárvár tehát akkoron már gyümölcsfatenyésztés és kertészetben szép előhaladást tett. Időtöltései közé tartozott a magyarnak, mint most is, a vadászat. Komlósy Mihály Írja *) Az idézeteket mostani írásunk szerint közlöm. 1510-ben Tamás öcscsének: „Továbbá kérlek szerelmes öcsém, hogy küldjönnekem egy jó vizslát fürjezni valót. Továbbá kérlek, hogy említsd meg az uramnak, hogy az Kocsis János jól tudna az sólymokhoz, mert az Kavassy Kristóf madarásznál, az madarász Ferencznél vala és csak afélivel bánt.“ (2.1.) Vadászatra pedig gyakori alkalmat adhatott az országnak vaddal bövölködése,hiszen Rezi vidékén 1557-ben fáczán, szarvas, vaddisznó találtatott (215. l.), s azóta az erdők kipusztitásával más vidéken is kipusztult a vad is. A családi viszonyokról fogalmat ad, hogy péld. a feleség „társ és szolga“ gyanánt tekinté magát. — Ártándi Pál neje 1530-ban igy czimezi férjének levelét: „Magnifíco domino Paulo Arthandi domino mihi observasso“, aláirja pedig magát : „Frusina de Telekd consors servusque vestrae dominationis“ (5. 1.) Bogdan Demeter 1558-ban anyjának irt levelében „az te kegyelmed fia, és szolgájá“-nak nevezi magát (276.1.) Somlyai Báthory András Erzsébet húgának, Kerecsenyi László nejének 1559-ben irt levelében ezen kezdetet : „Nagyságos asszonyom, nekem szerelmes húgom“ és ezen aláírást találjuk: „Kegyelmed atyafia Báthory András Somlyai etc.“ , az egész levélben húgát „Kegyelmednek" czimezi (304. 1.) Több adat mutatja, hogy őseink ruhaféléket, s más, a fényűzéshez tartozó dolgokat Bécsből hozattak. Babay Máté Zólyomból 1542- ben írja Szabó Imrének Sárvárra: „Azon is kérlek, hogy az pénz felől el ne feledkezzél, kérjed Imre uramat, hogy szorgalmaztassa és vegye meg mentül hamarább lehet udvarbiró uramon, és mikor ő te kezedbe adandja, küldd Bécsbe bizony embertül az gyöngyfüzőné kezébe“ (14.1.) Hogy Bécscsel e tekintetben is élénk lehetett a forgalom, arra mutat, hogy Margy Spazerneve után németnek tarthatjuk) bécsi polgárnak 1560-ban Pernesy Farkas babocsai kapitányhoz magyarul irt levele, melynek kíséretében küld az említett kapitánynak két fegyverderekat, melyek közül az egyik „minden szerszámával készült fel 24 tallérban és az másik minden szerszámával kilencz tallérban.“ Küldött neki azonkívül „tizenegy hegyes tört, 2 pánczélt, tizenhat sima sisakot, 4 aranyos sisakot, három félaranyosat, az egyik mező aranyos. (375. 1.) Botkának 1544 ben Szoltán Imréhez, Nádasdy Tamás pénzosztójához Sárvárról irt levele is valószínűleg Bécsbe volt intézve, melyben egyebek közt írja : „Gombot Írtam vala vöröset, selyem gombot kilenczet farasztjára valót, hogy végy, de hamar kellene ha lehetne; továbbá az én zöld subiczám is ott az bőr málhában vagyon, kérlek, hogy küld meg vagy ez kocsistul vagy valakitől hamarabb lehet, mert én nekem szükségem volna rá, küld meg az selyem gombokat is“ (27.1.) Egyébiránt mesterségtanulásra akkor is ráadta már magát a magyar, s e végre külföldre is kiment, így Zoltánné Katalin Kassáról 1544-ben Imre fiának „mostan szabó mivet gyakorlónak“ egyebek közt irja : „Az Császár Mátyás, ki mostan kassai mester, ki akkor mikor te Krakkóban szabó mivet tanultál, az magyar buryán lakott, tégedet köszönettel részeltet ez uj esztendőben, mint szerelmes barátját“ (26.) Legbővebb anyagot talál levelekben a történetbúvár,ki a nemzet eseményeivel foglalkozik.Akad nem egy hatalmaskodásra, melyet egymás jobbágyain követtek el a földesurak. Akad nem egy adatra egyes városok s községek eseményeiről. Ámde legeslegfőbb tárgy e levelekben a török pusztítás , mely rettegésben tartá, kivált túl a Dunán, a lakosokat. Nemcsak a várkapitányok, gazdatisztek, hanem községek bírái is lehető gyorsasággal tudósítják egymást a török felől szállongó hírekről, készületeiről, sejtett szándékairól, elkövetett rablásairól s éber vigyázatra, egymást tudósításra intik, buzdítják egymást. Bővül e levelek által a hódoltságnak legközelebb irodalmilag felkarolt ügye is. Nem egy levélben kiváltásért esd a rabságba hurczolt magyar. Megható ez érdemben a galathai toronyból 1559 ben Nádasdy Tamáshoz irt levél az ottani magyar raboktól : „Kegyelmes nagyságos uram, szolgálatom után szegény ajánlásomat irom te nagyságodnak. Továbbá könyörgök te nagyságodnak, mint kegyelmes uramnak, az ur Istenért és lelkedért és te nagyságod jó hite neveért, ne hagyjon te nagyságod e nagy ínséges nyavalyába vesznem, császár rabságában vagyok, galatai nagy toronyban czászár rabjai között, te nagyságodnál vagyon egy jancsár fogva Hamza nevű, azon könyörgök a Krisztus érdeméért, szabadittasson ki vele te nagyságod e nagy nyavalyából, és vegyen be te nagyságod az ősaczolásába a mennyi te nagyságod akaratja, én te nagyságodat megelégitem a sommáért, a mibe engem beveszen te nagyságod és holtomig rabja akarok lennem te nagyságodnak, és a te nagyságod gyermekinek, mert császár rabját nem adják váltságra, hanem fogoly szabadíthat ki feje váltságába, a mely végbeli basa levelével jöne , és itt vagyonelem Klokocs István, ő is ajánlja magát te nagyságodnak. Uz isten tartsa meg nagyságodat és éltesse sok esztendőn. Kelt e levél galati nagy toronyban Konstantinápoly mellett, Szent Pál apostol napján 1559. Én szegény megnyomorodott rab Klokocs István ajánlom szegény magamat te nagyságodnak az isten érdeméért és a te nagyságod lelke és jó hite nevedért és holtomig való rabságomért, ne hagyjon te nagyságod itt vesznem, vegyen be te nagyságod engem is a fogoly váltságába, a menynyi te nagyságod akaratja, én te nagyságoda megelégitem a sommáért és holtomig rabja akarok lennem, te nagyságod mivel te a Krisztus érdemeért, nem érettem, a kit én meg nem szolgálhatok te nagyságodnak, az ur istentől vészén érdemet te nagyságod ; én vagyok a Klokocs István, verem (vérem?) meghalt Szegeden, a mely könyörgött te nagyságodnak én érettem életében és itt vala te nagyságod Zay Ferencznék ide be én felőlem; kegyelmes uram ne hagyjon nagyságod a Krisztus halála érdeméért. Ur isten tartsa meg te nagyságodat minden jóval és éltesse sok esztendőn gyermekeddel öszve ; és volt nálunk a fogoly napa, örömest járna szabadságunkban, ha te nagyságod íratna a fogolylyal, Szentes Mátyással, és szólott is velem, császár rabságában vagyunk“ (331—332. 1). Szólnak e levelek egyes háborueseményekről: Fülek 1554-ki elestéről (133—135. 11.), Somoskőnek ugyanazon évi bevételéről (136. 1.), Tihany lövetéséről(141. 1.) Kaposvár 1555-iki meghódításáról (165.1.) — Megemlítésre méltónak tartom Oroszthony Péternek Szenyérből Csányi Ákoshoz 1559-ben irt leveléből a következő tudósítást : „Hirt egyebet semmit nem irhatok, hanem egy drabanot küldtem vala Nagy Bajomba, ott talált hetesieket és raksiakat, bizott jámbor barátimat, azok bizonnyal izenték énnekem, hogy tegnapelőtt a koppányi bég halásztat volt a koppányi tóban, nagy halat fogtak volt, őrültében immaga is a tóba szökellék, a hinár elburulja, mig a többi oda futnak, addigran meghalt a vízben, utána szökött volt egy aga, azt is halva szerrel vonták ki a vízből, aláfordították, a vizet úgy bocsáták ki belőle, az meg nenthalt.“ (330.1.) (Vége következik..) fogadhatja el, s így az angol javaslatoktól csak úgy lehetne eredményt várni, ha a brit cabinet az alsó pontot casus belli gyanánt állítaná fel. A „Mémorial“ csak úgy hallgatólagosan, azaz formaszerinti fegyvernyugvás nélkül szeretné megszüntetni az ellenségeskedést a két fél közt. S szerinte ez az, amiben Francziaország jelenleg fáradozik. Erdélyi ügyek. — A megyebizottmányok, hogy az országgyűlési követválasztást szervezzék, úgy látszik, mind ugyanazon napra, május 28-kár a, ünnep utáni csütörtökre vannak összehiva, mi a távolabb lakó bizottmányi tagok ünneplését megzavarja. A kibocsátott h. főispáni meghívó levelek nem hívják fel a rendes tagokat azon nyilatkozatra, hogy megjelenhetnek-e vagy nem , miből az tűnik ki, hogy meg nem jelenésük esetére póttagokkal nem fognak helyettesitni. — A szász nemzeti egyetem a brassói község által hozzá felterjesztett, általunk is közlött emlékiratot, anélkül, hogy annak tárgyalásába ereszkedett volna, egyszerűen félretette, mivel szerinte a kerületi közönségeknek nincs joguk az egyetemet, mint az egész nemzet képviselői testületét számadolás alá vonni. — E szerint az egyetem még a petitionális jogot is tagadja. — Múlt szombaton f. hó 16-án az unitarium collegium nagyterme lelkes ünnepélynek volt színhelye. A vallás és nevelés oltárára áldozatokat hozott jóstevők emlékünnepélyét ülte az ifjúság. A hála és kegyelet ez ünnepélyén szép számú közönség jelent meg. Az ifjúság énekkara nyitotta s zárta be az ünnepélyt s zengett a beszédek s szavallat közt. Megnyitó beszédet igazgató-tanár Kovácsi Antal tartott. Utána az ifjúság szószólója Benczédi Gergely hittanuló lépett szószékre s mondott lelkes, megható beszédet. Ezután már Nagy Lajos olvasta fel „Zsuki László életirata“ czímű érdekes értekezését. Erre Gelei Kálmán bölcsészettanuló szavalta „János Zsigmond emléke“ költeményét érzéssel, szabatosan. Végre az igazgató tanár rekesztette be az ünnepélyt. A jóltevők emlékünnepe minden ötödik évben fog tartatni. bárdasági , keresked. tudósitóséfe — Pest, május 22-kén. Tegnap este rendkívül hűvös, ma melegebb, de szeles, száraz idő. A vízállás változatlan. Gabnaüzletünk hangulata folyton igen jó ; úgy látszik, a gőzmalmok tulajdonosai belátták, hogy a várakozás ideje lejárt, és hozzá látnak a bevásárláshoz, a liszteladás különben is jól menvén. Tegnap két — egy nagyobb és kisebb — hajórakmány búza adatott el gőzmalomtulajdonosoknak, pontosan tudva nem lévő árakon. Ezen kívül 1000 m. 85—86 fontos búza 4 ft 30 krjával adatott el. Nagyobb élénkség nem uralkodhatott , mert szűkén volt az eladásra szánt búza. A rozs árai mérő számra ismét 5—10 krnyit emelkedtek. Eladatott 8000 m. h. Sinaféle termesztmény a gödi pusztáról, hol hajóra rakható, 2 ft 48 krjával, továbbá 4000 m. 2 ft 50 krjával. Az árpa ára is kezd emelkedni; eladatott 2500 m. serfözök számára. A zabból élénk részletüzlet volt, szintén valamelyest emelkedett árak mellett. Győr, május 20. A gabnaüzletre nézve a hét folytán semmi lényeges változást nem jelenthetünk. A búza valamivel lanyhábban kel, ellenben a kukoricának ára mintegy 5 krral emelkedett. A zab csekély készlet, s az alvidékről érkezett kedvezőtlen terméstudósítások végett szinte 2 krral jobban kelt, a rozs, árpa és kölesnek ára pedig csekély forgalom mellett változatlanul maradt. A vízállás apadásra mutat, s az időjárás kellemes meleg ugyan, de a föld eső után szomjazik. Az árak következőkép jelölhetők : Bánáti búza 86—88 fon. 4 ft 20—80 kr, bácskai búza 83—85 fontol 3 ft 70—80 kr, magyar búza 84—87 fon. 3 ft 80 kr—4 ft 30 kr, rozs 75—80 fon. 2 ft 50—80 kr, serfőző árpa 66 —70 fon. 1 ft 60—70 kr, takarmány árpa 62— 64 fon. 1 ft 40—50 kr, kukoricza 80—85 fon. 2 ft 20—35 kr, köles 79—82 fon. 1 ft 70—90 kr, zabó 47—50 fon. 1 ft 55—66 kr, zab us 43— 47 fon. 1 ft 48—58 kr. Debreczen, máj. 19. Ma tartott hetivásárunkon az életneműek és élelmiszerek közép árai következők voltak : 1 mérő tiszta búza 3 ft 60 kr, kétszeres 3 ft, rozs 2 ft 20 kr, árpa 1 ft 75 kr, zab 1 ft 50 kr, tengeri 2 ft 25 kr, köles 2 ft 40 kr, kása 4 ft 20 kr, 1 font marhahús 18 kr, 1 mázsa szalonna 22—24 ft. A hájnak ára 24—28 ft. Nagyvárad, máj. 19. Mai napon tartott hetivásárunkon a piaczi árak következők voltak: Tiszta búza 1-ső osztályú 4 ft 20 kr, 2-ed oszt. 3 ft 20 kr, 3 ad osztályú 2 ft 80 kr, kétszeres búza 1-sö oszt. 2 ft 70 kr, 2-od oszt. 2 ft 60 kr, 3 ad oszt. 2 ft 50 kr, rozs 1-sö rendű 2 ft 30 kr, 2-ad rendű 2 ft 20 kr, 3 ad rendű 2 ft, árpa 1-sö rendű 2 ft, zab 1-sö rendű 2 ft 60 kr, 2-dik rendű 2 ft 55 kr, 3-dik rendű 2 ft 50 kr, tengeri 1-sö rendű 2 ft 50 kr, 2-dik rendű 2 ft 40 kr, 3-dik rendű 2 ft 30 kr, 1 mérő bab 4 ft, köleskása 5 ft, burgonya 2 ft, 1 mázsa lángliszt 8 ft 50 kr, zsemleliszt 7 ft 50 kr, fehér kenyérliszt 6 ft, barna kenyérliszt 5 ft, széna fuvarral 3 ft 50 kr, szalma 1 ft, 1 részlet (12 font) zsupszalma 15 kr, 1 részlet (3 font) ólomszalma 3 kr, 1 öl bikkfa 10 ft, tölgyfa 9 ft, cserfa 11 ft, 1 font marhahús 18 kr, öntött gyertya 42 kr, lámpaolaj 40 kr, 1 szezer bor 18 kr, új 12 kr, pálinka 20 kr. Nagy-Kanizsa, F. hó 18-án tartott országos vásárunkon sok volt az eladó , nemcsak a vidékből, hanem Bécsből, Pestről és Gräczból is, de vevő igen kevés. Különösen szarvasmarha volt sok, még fele árért sem vették. Minden rendű eladónál nagy volt a lehangoltság. Őszi vetéseink igen szépek, de a tavasziak szomjazzák az esőt, ami azok javulására nagy mértékben szükséges volna. A gabnaárak következők : búza 3 ft 60—4 ft 25 kr, rozs 2—2 ft 20 kr, árpa 1 ft 70—2 ft, zab 1 ft 50—60 kr, kukosicza 2—2 ft 20 kr, hajdina 2 ft. N.Bajo m , máj. 17. Gyenge esőnk volt, éjjel jó harmatok, de mi ez mind,ennyi homok- és forráságra ? Piaczunk oly élénktelen, hogy az eladó többnyire megbánja bejövetelét, de a szükség, a szükség ! Szép búzát lehet venni 3 fton. — Egyéb eleségnemek majd csak kínálás után találnak vevőkre. Külfinfélék. Pest, május 22. * Szokcsevics, horvát-tót bán, folyó hó 20-kán kihallgatáson volt császár . Felségénél, este pedig visszautazott Zágrábba. * A váradi „Bihar“ jelenti: Papp Szilágyi József nagyváradi görög kath. püspök urnak beigtatási ünnepélye f. hó 17. teljes egyházi fénynyel megtartatott. Az ünnepélyt nagyszerű diszebéd követé. Papp Szilágyi József püspök ur, beigtatási ünnepélyének emlékére, a váradi szükölködök számára 100 ftot adományozott, mely összeg a polgármester úr által kiosztatott. * A „Hon“ ban olvassuk: Azon, több lap által is hozott hírt, mintha gr. Dessewffy Emil az alakulandó magyar gőzhajózási társulat elnökségéről lemondott volna, biztos helyről vett értesülés nyomán alaptalannak állíthatjuk. * A budai vártemplomban, Boldogasszony egyházában, pünkösd első ünnepén d. e. 10 órakor Kluger János Es-dur miséje, és Váray Ferencz ottani karigazgató „Ave Maria“ tenor és hegedűsolója, mint offertorium , második ünnepen pedig Mozart koronamiséje C-durban, fog előadatni. * Bécsből írják a „P. L.“-nak, hogy a tiszai vaspálya és Borsosainak kamatbiztosítéki ügye — hallomás szerint — minisztertanácsi határzat következtében oda dőlt el, hogy e kamatok a pénzügyminisztérium részéről az eddigi módon lesznek kifizetendők. E határzat alapján már tárgyalások is történnek a pénzügyminisztérium és az illető pályaigazgatóságok közt. * A Sz. Ferencz rendűek zárdájának kijavítására bibornok prímás comja 100, és váczi püspöki maga szintén 100 ftot ajándékozott. * A zugligetben közelebbről egy munkás ásás közben ezüstpatkót talált, melyet tőle egy budai polgár megvett, a nemzeti múzeumnak ajándékozandó. Őseink gazdagabbjai nemcsak czizmáikon viseltekk patkókat, de a fejedelmiek paripáikat is gyaran ezüstre patkoltatták, így például). Heilenbach, selmeczi és körmöczi főbányaigazgató, számadásaiban előfordul, hogy — 1705-ben, vagy 1706 ban, már nem emlékszünk biztosan — II. Rákóczy Ferencz fejedelemnek 24 diszparipája, továbbá gróf Bercsényi Miklós, helytartó és kurucz főtábornoknak szintén néhány díszparipája számára ezüstpatkókat készíttetett. * Nemzeti múzeumunk természeti és kézműi osztálya nemsokára igen érdekes darabbal fog szaporodni. Oswald úr egy jelenleg birtokában levő, tizenhat ágú szarvasagancsra alkalmazott, vas sodronyból és vastag pléhlemezekből készült virág- és levélidomokkal diszitett gyertyatartót, e nemzeti intézetnek szánt. Felüli közepén fejétől megfosztott két halfarkban végződő sirén van, jobbra balra oroszlánok ágaskodnak; az alsó körre belül, a készítés éve 1531. ellenében az ujitás éve 1853. festetett. E nagyszerű, alkalmasint honi mű, a Rákóczy czimerrel ékített szoba padlatán lógott, az ajándékozónak Beszterczebányán levő ősi házában, jelenleg pedig a fölnevezett ur nádorutczai kereskedésében látható. •Reményi E. a legújabb távirati tudósítás szerint Modenában hangversenyzett, hol fellépéseit minden tekintetben a legnagyobb siker koronázta. A lelkesedés általános volt, s a leghízelgőbb kitüntetésekben részesült. Utazásának legközelebbi czélja Róma és Nápoly. •Kővári László „Erdély történelmé“ nek negyedik kötete (a Báthoriak és Bethlen Gábor kora) már sajtó alatt van. Az ötödik kötet I. Rákóczi Györgytől az Apaffiak koráig terjed bezárólag, s a negyediket nyomban követedi. * Jekey Sándor, cs. kir. nyugalmaztatott őrnagy a hadügyminisztériumnak ajánlatot tett, hogy az egész cs. kir. könnyű lovasságot erdélyi lovakkal látja el, s a cs. k. főtiszteknek biztosítás mellett, havi lefizetésekre juttat begyakorlott, kitűnő fajú erdélyi lovakat. E terv kivitelére Jekei ur több erdélyi földbirtokossal lépett társulatba, kik közül a „H. Zig“ gr. Mikó Imre, gr. Lázár Móricz, gr. Teleki Samu és Domokos, ifj. gr. Bethlen Sándor, b. Bánfi Miklós, b. Bánfi Dániel és Albert, b. Wesselényi Ferencz és Farkas, b. Józsika Lajos és Paget esquire stb. urakat nevezi meg. A hadügyminisztérium kísérletet tesz Jekei úr tervével, és 1864-ik évre 3000 db lovat rendelt meg az Erdélyben és szomszédságában le 70 öt könnyű lovas ezred számára. * Jövő vasárnaptól kezdve a budai hidfőtől társaskocsik fognak járni a Lipótmezőre. * Tegnap délután a Herminamezőn egy villa melléképületével együtt leégett. * Egressy Gábort Pápán, fényesen bevégzett vendégszereplése alkalmával — a „Sz. L.“ szerint — a pápai ifjúság tábrán ezüst billikommal tisztelte meg. * Az „Egri Posta“ nem mint tervezve volt, „Heves“, de „Eger” czim alatt fog július l-jétől megjelenni; ez egyébiránt mindegy, a fődolog az, hogy avatottabb szerkesztő, Vida József kezeibe kerül. * A jász- és kunkerületekben kihirdettetett a rögtönitélő eljárás. * A pesti ipar és kereskedelmi kamara a m. k. helytartótanács felhívása következtében oda nyilatkozott, hogy Pesten egy második takarékpénztár felállítása épen nem szükséges, hanem inkább óhajtandó lenne egy hitelintézetnek felállítása a pestvárosi házakra. * A Mária Terézia idejében elhíresedett báró Trenk család utolsó tagja f. hó 15-kén Bécsben, saját házában meghalt. * F. hó 18-án Buda Újlakon néhány napszámos kinézésű ember egy bormérő asszonyt lecsalt borverés szín alatt pinczéjébe, s ott meggyilkolták és kirabolták. Gyanú van a Wertherféle gyár két munkájára is ; egyébiránt biztosan még nem derült ki a gonosz tett. * F. hó 18-kán éjjel a Terézvárosban az ó uticzában két egyén megtámadtatott, és késekkel megszúratott. A tettesek a sötétben utólérhetlenül eltűntek. * F. hó 21 -kére virradólag Mese főrabbi lakását is kirabolták az ablakon át behatolt tolvajok. A személy és vagyonbiztosság rég állott oly rész lábon fővárosunkban, mint jelenleg. * Plachy Ferencz ismert képíró, és a képzőművészeti társulat volt titkára, mint értesülünk, nagyobb körútra indul Magyar- és Erdélyországban, hogy hazánk nevezetesebb — különösen történelmi emlékű — helyeit lefényképezze, mely czélra külföldről saját szerkezetű, tájlevételre kiválólag alkalmas gépet hozatott. Körútját Nógrád megyében kezdi meg, hová holnap indul, azután Gömörbe, a Szepességbe stb. utazand. Készítendő fényképeinek terjesztésére külön társulat* alakult. * A „pesti unió“ czimű dalegylet f. hó 226 kán ismét ünnepélyt szándékozik rendezni. * A helybeli vallásközségi képviseletnek'fki