Pesti Napló, 1863. június (14. évfolyam, 3989-4011. szám)
1863-06-03 / 3990. szám
pos és körülményes tárgyalása teljesen mellőztetvén, a véleményezés nem is az ily tárgyalásból kifolyólag, hanem csak elvontan, egyenesen a pontozott 4 speciális kérdésre tétetett. Bármely intézkedés is csak így vehet helyes fejlődési irányt, ha az a jól átérzett szükség indokaiból veszi forrását. Az első alapkőnek tartottam volna tehát ez ügy tárgyalásánál, hogy a magyar gazdaegyesület részéről,mindenekelőtt hazánk mezőgazdászata fejlődésének jelen álláspontja szabatosan kifejtetett volna, éspedig nyíltan mindazon tényezők előszámlálásával, melyek annak e helyzetbe juttatására közreműködtek, mind pedig az e fejlődés horderejének feltüntetésével azon érdekharczcal szemben, mely a mai időkben rohanva élénkülő világforgalomban oly nagyszerű mérvben napról napra fokozódik. Ily alapja a véleményező felterjesztésnek kitüntette volna mind odafenn azt, mennyiben menesztettek ez állapotok a teljesen helytelen nemzetgazdászati elvek alkalmazása által egész a földbirtoknak már is mutatkozó általános elértéktelenedéséig , mind pedig kimutatta volna idelenn azon mulasztásokat, melyek következtében e valóban aggodalmas helyzetet ennyire lutni engedtük. Továbbá fenn és lenn egyaránt mélyebb meggyőződést kelesztett volna az iránt, hogy e gazda tanügynek helyes megalapításában rejlik azon lényeges eszköz, mely minden egyéb közjóléti törekvéseinknek is egészséges életerőt kölcsönözne. Mert e meggyőződésből eredhetne, csak mind fenn, mind fenn, azon közérzület, mely az anyagi érdekek körül való legközelebbi teendőink súlypontját ez ügy szerencsés létesítésében látva, egész figyelemmel és érdekeltséggel fordult volna annak támogatására. Egy ily alapos és körülményes tárgyalásnak ki kell vala mutatnia, hogy gazdászati érdekeinknek valódi megóvására és üdvös fejlődésére nem egyes tanodák valamiképen eszközlendő felállításáról lehet csak szó, hanem hogy e végre oly intézkedések kapcsolatos lánczolata kívántatik, mely nemcsak a jövő ifjú nemzedéknek nyújtson oktatást, hanem a jelenben működő gazdaközönségnek is a lehető legjobb és leghozzáférhetőbb alkalmat szolgáltassa valódi haszonnal járó okulásra. Nem azt akarom ez által mondani, hogy tudja Isten hány gazda és erdészeti tanintézetnek azonnal leendő felállítása lett volna sürgetendő , hanem azt óhajtottam volna, hogy ez alkalommal gazdászatunk általánosan veszélyes helyzetének megfelelő e különféle intézkedések összegének egész kerete egy alaptervezetben elkészíttetvén, ezáltal az e téren való részleges magántörekvéseknek is egy bizonyos irány volt kimutatandó, oly módon, hogy mindez egyes törekvéseknek érvényesítése az összes keretbe illve, annak mintegy kiegészítésére szolgáljon. A pest-budai kereskedelmi és iparkamara felterjesztése a gabna behozatali városi vámdíjakról. A pest-budai ipar- és kereskedelmi kamra a m. kir. helytartótanácshoz időről-időre terjeszt fel oly véleményezéseket és előterjesztéseket, melyek a hazai ipar és kereskedés állapotára nem egy tekintetben fényt vetnek, s e két nevezetes hazai érdek mi karban létéről érdekes adatokat foglalnak magukban. Azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy ezen véleményezések és előterjesztések közül az érdekesekkel a „Pesti Napló“ olvasóit időről időre megismertethetjük , s azt ezennel az itt következő felterjesztéssel megkezdjük : Nagyméltóságu m. kir. helytartótanács! A fővárosi gabnakereskedők, — s tekintve a kereskedelem lendületére nézve, lankasztó benyomás szült azon, — a buda fővárosi hatóság által legközelebb életbe léptetett behozatali vámdij, mey szerint Pestről — a déli vaspályához! szállítmányoktól, — jelesül pedig minden mérő gabnától 1 '/t kr. beszedése lett elrendelve. Mivel azonban ezen intézkedést a kellő közhírrététel meg nem előzte, az e miatt közbejött zavarok ezen vámdijszedésnek a budai fővárosi hatóság által elrendelt egyelőres felfüggesztését szükségessé tevék ugyan, de a rendelet kihirdetése után annak ismétt beszedése terveztetik. Ezen a kereskedelmi forgalom hátrányával összekapcsolt intézkedés utólagos foganatosításának beállítása tekintetéből következőket bátorkodunk előterjeszteni: A gabnaforgalmat illetőleg alig található hely, hol az oly mértékben túlterhelve lenne, mint fővárosunk piaczán; ez állítás begyőzésére tényül felhozzuk azon körülményt, miszerint egy mérő búzának Pestről a budai pályafőhöz, tehát csekély területem szállítása körülbelül 10 krt vesz igénybe. Tekintve azt , hogy egy üzletágnak ily nagy mérékbeni megterheltetéséhez gyakran igen csekélység kívántatik, mi a szállítót arra eltökélje, hogy szállítmányainak más irányt adjon, s más utat keressen fel; tekintve, hogy a gabnának a szőnyi vaspályáig vizeni szállítása mérőnkint 2 krnál, a mennyiben pedig a szállítmány a vaspályára Téténynél adatnék fel — szinte mérőn kint 3 krnál többe nem kerül; tekintve, hogy a gabnának csekély árával ily vámdíj össze nem egyeztethető világos, hogy A termény kereskedésnek — ily gátul szolgáló intézkedések alkalmazása — csak mindinkább gyérülését szüleményezi. Pestnek kényelmes fekvése s a termények könnyű raktározására kínálkozó helyiségek, s a helyben levő hitelintézetek oly tényezők, melyek a kereskedelem itteni központosítását elősegítik, s a terménytulajdonost azon kedvező helyzetbe teszik , melyből szállítmányainak tetszéskénti irányt adhat; ha ellenben a szállítmányok az elöl érintett túlterheltetésnek alávetvék, könnyen megtörténhetik, hogy a tulajdonos a most érintett kedvezményektől eltekintve, szállítmányainak oly fordulatot adand, mely üzlete után nyereményei számítására előnyösb, és kinálkozóbb s igy azon tárgyakat, melyeknek rendeltetési helye nem kizárólagosan Pest — a tétényi, vagy szőnyi vaspályán fogja szállítani. Ide járul, hogy a sziszeki pálya a tengerhez idővel nem jelentéktelen előnyöket helyez kilátásba, s az ügy természeténél fogva az eddigelé Trieszttel oly élénken űzött kereskedelmünket nagy részben csökkenteni fogja. A fent előadottakból világosan kiderül, hogy a kereskedelemi forgalom csökkenése Pestre szintúgy, mint Budára nézve a legérezhetőbb hátrányokat fogja eredményezni, miért is az előrebocsátottak után — amennyiben hatósági méltánylattal találkozandnak — bátorkodik alelírt kamra annak elhárítása tekintetéből, nehogy a déli vaspályára szánt szállítmányok kétszeres, azaz mind pesti, mind budai oldaloni megadóztatásnak legyenek kitéve — a nagyméltóságú magyar kir. helytartótanács figyelmébe egy közvetítő javaslatot ajánlani, mely abban központosul, hogy miután a Pestre szállított gabnamenynyiségtől e helyütt amúgy is behozatali vámdíj fizettetik, ugyanezen szállítmánytól a budai oldalon kiviteli vámdíj ne szedessék, hanem amennyiben ezek a budai oldalt érintnék, a már Pesten megfizetett vámdíj a két főváros hatóságának e részben kölcsönös megállapodása szerint megosztassék. Mihez képest alálírt kamra tiszteletteljes kérése oda terjed, hogy mindaddig, míg jelen ügyet az elczimzett helytartótanács érdemleges határozatával el nem dönteni, a budai hatóság által tervezett vámdíj-szedést betiltani méltóztassék, mit sem kételkedvén, hogy ezen a kereskedelem előmozdítása tekintetéből tett felterjesztésünk igénylett pártolásra találand. Pest, mart. 8. 1862. A pest-budai kereskedelmi ób iparkamra. Pest, jani as 1. A dunamelléki reformált egyházkerületnek máj. 28-án megnyílt közgyűlése még mindig folyamatban van, s csak az egyes fontosabb és sürgősebb ügyekkel foglalkozó bizottságok ülésezései, s főleg a papi vizsgák és fölavatások ünnepélyei szakították meg a tanácskozásokat. Összesen jelentkezett 31 papjelölt, 18 az első-, 13 a másodfokú lelkészi szigorlat letételére, s május 25, 29 és 30-dik napjain mindnyájan le is tették kielégítő sikerrel. Ezen kívül négy már gyülekezetekbe elválasztott ifjú lelkészek kérték fölavatásukat. A fölavatási ünnepély máj. 31-dikén az isteni tisztelet alkalmával tartatott meg, nagyszámú s igen válogatott közönség jelenlétében. Főtiszt. Pap Károly — előbb helybeli segédlelkész, s már a gyakorlati theol. r. tanárának meghatóan szép, s valóban lelket ragadó egyházi szónoklata után főt. Török Pál superintendens ur rövid, de igazán magvas beszédben mutatta föl azon pályának, melyre a fölavatandó lelkészek épen lépendők, úgy magasztos czélját, mint e nagy czélra vezérlő ut tövises voltát. Az egész gyülekezet buzgón imádkozott föpásztorával az ur ur szolgáinak boldogításáért, s szerencsés sikerrel működhetéséért, majd a karének zengedezve a „Jöves szentlélek“ egyházi éneket; az uj lelkészek, miután az esküt főt. Dobos egyházkerületi főjegyző ur után letették, apostoli szokás szerint az espereseknek s püspöknek kezeiknek fejükretételével megoldattak, s a gyülekezetek vezetésére, s minden egyházi szolgálat gyakorlására fölhatalmaztattak. Végül az egyházkerület püspöke, főgondnoka, esperesei és gondnokai a kézszoritás jelvényével a fölavatottakat szolgatársaikul fogadták. Az egyszerűségben is az egész közönséget megható ünnepélyt nagyon emelte az Eltér úr vezetése alatt álló főiskolai énekkar kitűnő működése. De térjünk vissza a tanácskozás nevezetesebb részleteire. A máj. 29-diki ülésben az egyházak szavazatainak fölbontásával kitűnt, hogy elhunyt Peti József helyére egyházi aljegyzőül általános szavazattöbbséggel n. t. Farkas József, pesti ref. theol. tanár választatott; azonnal föl is eskettetett, s szives éljenzés között foglalta el székét. Méltóságos Sárközi Kázmér, tanácsbiró úr indítványára az eddig nagyon is méltánytalan csekély superintendensi fizetés (250 forint) egyhangú szíves készséggel 1200 forintra emeltetett. Ezentúl ismét a superintendensi előterjesztés pontjai vétettek tárgyalás alá. Sup. elnök úr említi, hogy miután több helyről folyamodnak, miszerint az elhunyt lelkész özvegye egy évnél tovább is maradhasson az egyházban, sddig ne rendes, hanem csak segédlelkész szolgáljon a gyülekezetben, ez ügyben határozat hozandó, és e határozat kimondásánál mindenekelőtt az illető egyház java, az elhunyt lelkész érdemei iránti hála, és az özvegyek és árvák iránti kegyelet öszhangzásba hozandó. E tárgynál hosszabb vita fejlett ki. Végre határoztatott, hogy mivel a kanonok az egyházak jóllétének érdekében tiltják, hogy a gyülekezetek hosszabb ideig rendes lelkész nélkül maradhassanak, s az egyházkerületi statumok is csak egy özvegyi kegyévet engednek meg, új statútumot pedig a közgyűlés csak az egyházmegyék egyetértésével hozhat, szállíttassanak föl e tárgyban véleményezésre az egyházmegyék. Fölolvastatott e tiszántúli testvér egyházkerület jegyzőkönyvének azon része, melyben az egyházkerület Tisza Kálmán úr indítványára a domestica hiányában egy, a szegény gyülekezeteket segélyező egyházi közpénztár felállítását nemcsak elfogadja, de ezzél létesítésére a testvér egyházkerületek segélyét is fölkéri. A dunamelléki egyházkerület belátva a közpénztár szükségét, s érezve létesítése iránti keresztyénszerű kötelezettségét, igyekezni is fog azt tehetsége szerint pártolni, de miután ő a domesticát saját kebelében már a múlt octoberi gyűlésen létesíteni megkezdte, jelenben az egyetemes közpénztár ügyében anyagiig csak annyit ígér létetni, mennyi a már általa foganra vett dome- Eitoa ügyének feláldozása nélkül lehető- Felolvastatott az egyházkerü! !i tanügyi bi*zottságnak a kerület iskolai viszonyairól a közgyűlés elé nyújtott jelentése. A három évre megválasztott egyházkerületi tanügyi bizottmány, most, miután a három év ép letett, hivataláról leköszönt. A bizottmány e három év alatt tanúsított buzgalmának és szerzett érdemeinek elismeréséül közfelkiáltással újból megválasztatott. Azonban főt, Török Pál supur ismételten kijelente azon kérelmét, hogy miután superitendensi s egyéb, elutasithatlan teendői meggyengült egészségi állapotában úgy is minden erejét s idejét igénybe veszik, a bizottmányban legalább az elnöki hivataltól mentessék föl. Ez okokat méltányolva a közgyűlés, helyére elnökül közfelkiáltással főt. Dobos egyházk. főjegyző ur választatott. Tán a nagy közönség előtt sem^r end érdektelen, ha a bizottmánynak részlete^JSM&jéböl némely adatokat közlünk ez egyházkerület iskolai s főleg népnevelési viszonyairól. A jelen évi kimutatás szerint van az egyházkerületnek : Gyönkön V. osztályú (4 r. tanárral 76 tanulóval), Halason VI. oszt. (6 r. tanárral és 67 tanulóval), Kun Szent-Miklóson VI. oszt. (6 r. tanárral és 48 tanulóval) gymnasiuma; — II.Körösön, VI oszt. gymn. és III philosophiai oszt., összesen 11 r. tanárral és 322 tanulóval, ezenkívül ugyanott tanitóképezde 43 tanulóval; — Kecskeméten VI gymn. tiszt. III phil. oszt. és 11 évi jogakadémia, összesen 261 tanulóval, és 12 tanárral; — Pesten VI. oszt. gymn. s még csak 1 évi bölcsészet, 211 tanulóval és III évi papnövelde 40 tanulóval s összesen 15 tanárral. A népiskolákat illetőleg mind a hét egyházmegye iskoláiról külön részletes jelentő terjesztetett elő. Népnevelésünkben bár még igen sok a hiány, sok a kívánni való, de általában egyes helyiségek kivételével örvendetes haladást tapasztalhatunk. A tolnai esperességben általában az iskolázók száma gyülekezetenként a népességnek 6%-tokjából 18%-ig ingadozik, 24 anya és 4 leány gyülekezetben 39 rendes és segéd tanító működik 3090 tanitványnyal) 1614 fiú 1476 leány.) Jegyzőséggel egybekötött tanítóság már az egész megyében nincs. Alsó baranyai esperességben 41. r. 5. s. tanító és 4020 tanuló van. A Külső somogyi egyházmegyében 38 r.5 s. tanító működött 1196 fiú és 1213 leánynövendékkel. A kecskeméti e. h. m. 16 gyülekezetében van 55 tanító, 6339 növendékkel (az összes népesség 11%-ra), a 4. oszt. szerinti tanításmód életbeléptetve, a fiuk és leányok többnyire elkülönítve. A legtöbb helyen szép törekvések mutatkoznak a tanításmód tökélyesítésére; a tanítók egyházmegyénket egyleteket alkotnak e czélra; az újabban megállapított népiskolai szervezet s tanmód sok helyen már is szép sikerrel vitetett keresztül. Azonban fájdalom, sok helyen még mindig igen nehéz a gyülekezeteket a kellő tanszerek (földgömbök, táblák sat.) beszerzésére reávenni, bár e részben sok helyütt szép haladás látható. Helyesléssel fogadtatott a bizottmány azon indítványa, miszerint az egyházkerület ajánlja az egyházmegyéknek, hogy minden egyházmegyében állítsanak föl egy, vagy ha lehet több kiváló gonddal kezelt példányiskolákat, és hogy a népiskolai szünidők alatt az újabb tanmódszerrel ismeretlen tanítók a nagykőrösi tanítóképezdébe külhessenek, s ott kiváló oktatásban részesülhessenek. E czélra az illetőknek a lelkes N.-Körös részéről tel. Tanárki tanácsbiró úr azon reményt is nyujtá, hogy ott a tápintézetben is részesülhetnek. A pestheol. intézet igazgató bizottmánya inditványozá, hogy az intézet rendes tanárokkal láttassák el, s e czélra a már meglevő két rendes tanár mellé ugyancsak az igazgató bizottmány ajánlatára Pap Károly és Molnár Aladár, a kik a jelen tanévben mint ideiglenes helyettes tanárok szolgálták az intézetet, rendes tanárokat elválasztattak. —r— r. (Vége következik.) , Lengyelországi események. Volhynia északi részében, Szlavutánál,z oroszok fölhasználták a föld népét a felkelők ellen. A parasztokat fölbiztatták az oroszok, hogy 10 rubel napidíjt kapnak szolgálatuk fejében. Mintegy 1000 paraszt gyűlt össze, kiknek nagyobb része fegyvertelen volt, s köztük asszonyok és gyermekek. Az oroszok mintegy 600 emberből állott, Cziechonszki volt orosz tiszt vezérlette fölkelő tábor ellen, három oldalról a parasztokat küldték előre. — A fölkelők nem látván a tartalékban maradt orosz katonaságot, nem értették a közeledő néptömeg czélját s természetesen nem tüzeltek rá. Csak akkor vették észre magukat, midőn az elfedezett orosz katonaság mintegy 80 lépésnyiről megkezdette a lövöldözést. A fölkelők most elszánt ellenálláshoz kezdtek , de készületlenségekben a túlnyomó erő által megverettek. Némely jelentés szerint 80, más szerint 150 ember esett el közülök, mások 300 halottra és 200 fogolyra teszik a lengyelek veszteségét. A tudósítások megegyeznek abban, hogy a lengyelek megverettek, és vezérök, Cziechowszki, elesett. —írják, hogy az üldözésben a parasztok részt vettek s a szétszórt fölkelők közül sokat ők öltek meg és fosztottak ki. Az oroszok nem fizették ki az ígért 10 rubel napi dijt, hanem a fölkelők és a szomszéd nemesi udvarok kirablására utalták őket. Más előadás szerint az oroszok mentek elől a támadásban, s a parasztokat hagyták tartalékban, kik, miután az oroszok megtörték a fölkelők sorait, a mészárlásban és rablásban vettek részt. A parasztok, mint kire jár, kannibáli kegyetlenségeket követtek el. Szlavuta és a szomszéd helységek hemzsegnek a parasztoktól, kik a zsákmányolt kocsikat, lovakat, ruházatot bocsátják áruba, s egész sokadalmat ütnek velük. A csata máj. 26-án történt, s ennek következtében, mint a „Lemberger Zeitung“ írja, május 29-ről 30-ra éjjel mintegy 300 fölkelő menekült osztrák területre, s érkezett Palezinébe (Tarnopoli kerület). 235 embert, vezérükkel együtt, 179 lovat és 11 podgyászkocsit kísért be az osztrák katonaság. A lithván csatatéren május hó második felében néhány jelentékenyebb összecsapás történt, ami bizonyítja, hogy Narburt halála s Szierakovszki elfogatása után sem veszték bátorságukat a felkelők. Lengyel tudósítások szerint a lithvániai fölkelőknek máj. 25-ikéig néhány szerencsés ütközőtök volt, s nevezetesen Zoszlinál (Vilna és Kovnó közti vasútállomás), Szvienezianinál és Podborodziénél (Vilna és Dünaburg közti vasútállomás). Lithvániában a fölkelés szervezete már versenyezni kezd a lengyelországival. Az egész tartomány polgári és katonai kerületekre van fölosztva, a titkos kormány itt is sikerrel működik, valamint a titkos sajtó is. Vi'n-'ból 20-ról írják a „Schi. Zig“-nak. — Oroszországra nézve a ívelés súlypontja Lithvánián van. Ha a congressui Lengyelország kiszakasztásával megoldhatná a kérdést, tán ma megtenné örömest. De a lengyelek meg nem elégednének vele. — Eddigelé Lithvániában igen csekély volt az orosz származású hivatalnokok száma, legnagyobb részben lengyelek voltak. A közelebbi időkig mindig célirányosnak mutatkozott a lithvánoknak lengyel hivatalnokok általi oroszszá tétele. — Közelebbről azonban e hivatalos személyzetet is átjárta a nemzetiebb érzelem, miért a kormány bizalmát elvesztette. — A mostani kormányzó terve az, hogy oroszokkal helyettesítse a lengyeleket, s már meg is kezdte ez irányban a tevékenységet, úgy, hogy pár év alatt ki lesz cserélve a személyzet. E czélra mintegy fél millió rubelt szánt a kormány, melyet a nyugtalan tartományokon szándékszik megvenni. A tulajdonképi Lengyelországból nem érkeztek új hírek jelentékenyebb eseményekről. Varsó körül és a kalisi kerületben, hír szerint, új összecsapások történtek, de részleteket nem tudni róluk. A krakkói kerületben új felkelőcsapatok keletkeznek, egyik Chopielencki vezérlete alatt. Varsóban a rendőrséget rendes katonaság váltotta fel, mivel az előbbi rendőrség, mely kiszolgált katonákból állott ugyan, de a hosszas Lengyelországban tartózkodás miatt hajlammal kezdett viseltetni a fölkeléshez. Erdélyi ügyek. — Küküllőmegye, D.-Sz.-Márton, máj. 28. A mai napon Küküllő megyének, az adminiszator úr szerint rendkívüli bizottmányi ülése tartatván, az minden élőbeszéd nélkül, a tagok névsorának felolvasásával nyittatott meg. Követte ezt az erdélyi országgyűlést július l ére egybehívó kir. rendelet. Mire Moldován Basil egy bála feliratot indítványozott Ő Felségéhez felküldetni, azon atyai kegyelméért, mely szerint ezen országgyűlés egy behívása által legkegyelmesebben gondoskodni méltóztatott ezen ország sérelmeinek orvosolhatásáról, s a nemzetiségek különböző érdekeinek kiegyenlitéséről. Gróf Bethlen Farkas nem szólhat addig az érintett kegyelmes. kir. rendelethez, míg három kérdésére az administrátortól feleletet nem nyer. Az első kérdés : Hogy esik az, hogy néhány meg nem jelent bizottmányi tagok helyét, póttagok nem pótolják ? 2 év. Mi az oka annak, hogy az Ő Felsége által teljes amnestiát kapott bizottmányi tagok ez alkalommal meg nem hivattak ? 3-or. Hogy történhetik az, hogy a múlt bizottmány által megválasztott és felesketett szolgabirák és jegyzők még e mai napig is állomásaikat el nem foglalták ? — Ezen kérdésekre az administrator úr körülbelöl következendőképen felelt meg: 1-ét. A nagybirtokosok osztályából hiányzik ugyan két tag, de ezeknek kimaradásokról előre tudomása nem lévén, másokat helyettük nem hívhatott meg. 2-ér. Ha az amnesziát nyert egyének jövőre bárminő állomásra megválasztanak, semmi sem fogja többé akadályozni azoknak elfoglalásában, de az amnestia a múltra hatással nem levés, az ily egyének rendes bizottmányi tagoknak ezúttal nem tekinthetnek. — 3-ot. Maga is sajnálja ugyan, hogy a megválasztott tisztek még ez ideig alkalmazásba nem jöhettek, de e részben a főkormányszéktől rendeletett nem kapván, a bizottmányok ezen határozatát még nem foganatosíthatta. Ezekre rövid heves szóváltás után áttért gróf B. F. az M. B. által indítványozott feliratra, és kijelentette, hogy maga is feliratot óhajtván ő Felségéhez küldeni, egy ilyet már formulázott is, és azt felolvasván, kívánja, hogy ha a többség által elfogadtatik, az őfelsége legmagasabb személye eleibe felterjesztessék,ha pedig kisebbségben maradna, az szóról szóra jegyzőkönyvbe igtattassék, mire Sz. L. kijelentette, hogy ő jól tudja azt, miszerint a jelen bizottmányban, mely az őfelsége által kiadott ideiglenes szabályzat ellenére úgy van összealkotva, hogy a magyar elem rovására egy erőltetett majoritás eszközöltetett; ezen felirat, melyet maga is teljesen pártol, kisebbségben fog maradni, de azért megkívánja, mint ez más megyékben történt, hogy a minoritás felirata is ö Felsége ereibe terjesztessék. Még néhány szónok után adminisztrátor úr azon kérdést bocsátotta szózatolás alá : Akar-e a bizottmány az M. B. indítványa értelmében ö Felségéhez hála feliratot intézni, vagy nem ? Erre gr. B. F. megjegyzi, hogy miután a történt nyilatkozatokból úgy látja, hogy az egész bizottmány felírni óhajt, úgy kívánja a status questiót felállíttatni, hogy : M. B. indítványa értelmében akar-e felírni, vagy a gróf B. F. feliratát fogadja-e el a bizottmány , melyet az elnök hosszabb vita után is kitűzni teljességgel nem akarván, maradt az elsőbben kitűzött kérdés mellett. Erre azonban nem kissebb része a bizottmánynak, mely gr. B. F. feliratát pártolta, nem szavazhatott, nem akarván az ő felsége iránti tiszteletlenség bűnébe esni akkor, amidőn éppen a legmélyebb hódolatot, és legtántoríthatlanabb hűséget tanúsító feliratában egyszersmind azon okokat is felfejteni óhajtja, melyeknél fogva az M.által indítványozott feliratba feltétlenül bele nem egyezhetett, és ezen elnöki eljárás ellen óvatát be is jelentette. Ezek után a központi választó bizottmány minden nehézség nélkül megválasztatván, újra gróf B. F. emelt szót az administratornak azon eljárása ellen, mely szerint a megye ereje olyan utak építésére pazaroltatik, melyek a megye érdekeivel egyenes ellenkezésben állanak, és kijelölte egyszersmind azon vonalakat, melyeknek felépítésére és kijavítására kell a fő figyelmet fordítani. A teljes bizottmány által pártoltatván ezen indítvány, határozatta is jön, azon megjegyzéssel, hogy adminisztrátor úr ellenkező véleményét adta jegyzőkönyvre, és többeknek azon kérése, hogy engedje a megyét sáját belső dolgainak elintézésében akadálytalanul intézkedhetni siker nélkül maradván, az ülés eloszlott. Holnap jegyzőkönyvi Hitelesítés, feliratok és óvások beadása. _ A szász székek nagy része a központi bizottmányt szintén megválasztotta. Mégpedig a városok külön, és a székek ismét külön, a nélkül, hogy a városi communitás képviselve lett volna. Ha a románok nincsenek velünk, magyarokkal, megelégedve, nézzenek után a szász székek k. bizottmánya névsorainak, s úgy találandják, hogy közülök ismagul ha egyet betesznek. Választottak már Beszterczevidék, Segesvár, Medgyesszék és Brassó városa; de csakis Brassóban és Medgyesen látunk két-két románt, a más kettőben egyet sem ; Brassóban egy magyar név is megakadt. — A H. Z. vezércikket hoz arról, hogy a „magyar propaganda“ Szebenbe is elharapódzott, s a fiatalság magyar szellemű követet akar az országgyűlésre küldeni, követjelöltjekül Sziszenburgi Arz Albertet nevezi meg. — Marosvásárhely, 1863. május 30. A városi hatóság f. hó 27-kén tartott gyűlésében az erdélyi külön országgyűlést összehivó cs.leirat és az azzal összefüggő rendssbályok felolvastatván, minden megjegyzés va, tiltakozás nélkül a központi választó bizottsár következő tagokból alakíttatott, a jelenlegi kéviselők közöl : gróf Lázár József, Fogarasi Deter, Antal Ferencz, Pallocska Lajos, Burda Lajos, Vadadi Lajos, Nemes Dániel, Szarva Lajos (mint tollvivő), a birtokosság és érteniség közül pedig : Vályi Károly, Sárossy Káról idősb Reich Károly, Dicső Lajos és Kovács Sia, az elnökséget ideiglenes főbíró Fekete Jzsef fogja vinni, a választóképesek eddigi szán mintegy 900-ra megy. Nemes-Marosszék id. képviselő bizotmánya ugyancsak f. hó 28-án tarta meg országgyűlési előkészületi tanácskozmányát, a mibe is az erre vonatkozó leirat és szabályok fele vastatván, több százat emelkedett, melyek eze országgyűlést a fennálló törvényekkel összeférhetlennek, és igy meg nem tarthatónak nyílvánitván, arra követeket választani nem kivánnak, mig ellenben többen ezen összehivá ellen feliratot indítványoznak, s ha annak ellenére is választás határoztatnék, akkor az alkotmányos párt a törvény és haza érdekében szóbi fogja magát a körülmények szülte kényszerűséghez, anélkül mindazáltal, hogy ezen rendkívüli eljárásból jövendőre nézve, bármely részről valamely jogos következés vonathassák, mely nyilatkozatok folytán, mint a többség határozata mondatott ki 1-éra f. évi julius 1-re Nagy-Szebenbe összehívott erdélyi országgyűlést a fennálló hazai törvényekkel meg nem egyezhetnek nyilvánítván, ez értelemben az uralkodó felséghez felirat terjesztetik, melynek szerkesztésével gróf Rhédey István, Nagy Sámuel, gróf Toldalagi Viktor, Bothos Kálmán és Fülöp Albert bízatnak megt. 2-ot a központi választmány megválasztandó, melynek tollvivőjét az elnök választás alá bocsátja. Következő nap a felirat szerkezete felolvastatván, egyhangúlag elfogadtatott, helybenhagyatott és felterjesztetni határoztatott, melynek szövegét, ha lehet, közlendem, általában annyit jegyezvén meg , hogy, mint minden hasonszellemű feliratainkban, az 1861-beli országgyűlés által kifejezett főbb közjogi eszmék és törvényes érvek foghatnak helyet. A központi választmány pedig következő tagokból alakult, jelenlegi hatósági tagok : Jósa József, Filep Antal, Barabási János, Szántó János, Bedő Sándor, Gergelyfi Samu; a független birtokos osztályból pedig : Antal Imre, Iszlai Elek, Horváth Ferencz, gróf Toldalagi Viktor, Kormos Péter, Illyés István és Sánta Károly (mint tollvivő). E peretben hírlik, hogy az országgyűlés augusztus közepéig főleg azon okból lenne elnapolandó, hogy a követválasztások lehetőleg a czélnak megfelelőleg intéztessenek el. Vegyes tudósítások: A Hodzsa esetéről „A Hon“liptó-szentmiklósi levelezője ezeket közli : Liptó Sz.-Miklós, máj. 27. A bécsi „Fremdenblatt“ május 24-iki, s a „Presse“ május 24-iki számának közleménye Hodzsa szentmiklósi lelkészre, s Makoviczky tanítóra vonatkozólag kényszerít az igazság érdekében tollhoz nyúlni, s vagy a tudatlanságból vagy pedig szándékos elferdítésből eredő közleményt kellő értékére leszállítani. A tényállás következő: Hodzsa II. folyó hó 15-én esti kilencz órakor Szerdahelyi Károly kir. biztos ő méltóságához menvén,előadta, hogy midőn Makoviczky tanítóval Tarnóczról haza mennének, nyolcz óra tájban Rásztoknál találkoztak két egyénnel s a mint elhaladtak mellettük, ezeknek egyike mondá: „ezek a bunezatok ismét izgatni voltak valahol“, mire Makoviczky J. visszafordult, kérdezvén őket, hogy miért sértegetik ilyen beszéddel, ha ők békésen haladnak az utón ; erre a két egyénnek egyike Makoviczkyt azonnal megfogá s elkezdétt verni. Hodzsa segítségére sietvén, és szóval csillapítani akarván elleneseit, a másik Hodzsát legyűrte s mellére térdelvén, saját botjával verte meg. A ki Makoviczky tanítót megverte, azt Hodzsa megismerni állitá s megyei hivatalnoknak lenni mondja, de a másikat, a ki ötét elverte, nem is—* Erre a kir. biztos megnyugtatván ötét s minden kitelhető s igazságos elégtételről biztosítván elbocsátá, magától. 16-án azonban, daczára a kir. biztos igéretének,Hodzsa részéről küldöttség ment újra a kir. biztoshoz, elégtételt követelendő, ki már az előleges intézkedéseket megtette az ügynek szoros vizsgálata iránt. 17-én Hodzsa, Makoviczky s a segédlelkész Hudecz az ágyban maradtak, s az egyházba gyülekezett nép hiába várta az isteni tiszteletet, mert a zsoltárok elénekelése után bizonyos Bauer nevezetű előlépett s elmondá a történteket, minek következtében az ágyban maradni kénytelenütl é lett az egész egyházi személyzet s nem tartathatott isteni tisztelet. Ezalatt történt, hogy a vádlott hivatalnok Szent-Miklóson lévén, egy andrásfalvi paraszt által gyilkos zsivány névvel becstelenittetett meg az utcaán, ki is az illetőt azonnal befogatta s haza Rásztokra lovagolt. Az egyház gyülekezett nép ezt megtudván, s bizonyos kolompos egyének által még fanatizáltatván, összecsoportosult, s tömegesen rohant a nyitva álló kapukon a megye házába, egyenesen a kir. biztos ö mélt. szobáiba. Lárma, zugás, és fenyegetődzés között akarták kényszeríteni a k. biztos ö m. azonnali elégtételre, minek következtében e felbőszült néptömeg csendőrök által kergettetett szét. Midőn a népet a csendőrök a megyeháztól szétkergették, a vádlott lakására Rásztokra akartak menni, hogy felgyújtsák s a vádlott személyén elégtételt vegyenek’; megtudván azt azonban a tarnóczi és rásztoki lakosság, felfegyverkezve siettek a vádlott lakására, őt és épületeit védendők a dühöngő pánszlávok buszúja előtt. Tehát a szláv a szláv ellen. Alig csillapult le a férfiak serege, jött egy Amazon-csapat,vezettetve Hodzsa M.leánya Marina által, fúriákként rohanva meg a megyeházát, s belsejébe hatvan, felugrott az asztalra s ott viczkándozott, álért őrültséggel, szétszedni, felgyújtani akarván a megyeházat, ha rögtöni elégtételt nem kapandnak. 6 tájban, két óra felé, elszéledvén a v* hintón három esendőr kíséretében a * 1*’ esküdt védlete alatt hozatott S»' -^epponti vádlott hivatalnok, sz -«nt-Miklósra a . .v»meges csoportosulás