Pesti Napló, 1863. augusztus (14. évfolyam, 4039-4062. szám)

1863-08-02 / 4040. szám

get is elvesztik, mit a cselédíru­lás és mű­veletbe fektettek. Hát az igavonó jószág és baromtartásban mily károkat fognak szenvedni ? . . . És mi lesz a bérlő jövő­je? Mert feltéve, hogy a birtokos a ha­szonbért egészben vagy részben saját jó akaratából elengedné is — mint azt igen sok példa igazolja — ki fogja többi vesz­teségeit megtéríteni? Hol vesz pénzt a cselédség és jószágtartás ? . . . Ennek pe­dig meg kell lenni, bár­honnan is, mert cseléd és igavonó jószág hiányában le­hetetlenné válik a jó és czélszerű gaz­dálkodás. — A bérlőknek, kik nem bír­nak fekvő vagyonnal, ez idő szerint még kölcsönpénz felvételére sem lehet kilátá­suk, nem akadván oly hitelező, ki köl­csönözne olyanoknak, kiknek semmijök sincs , mert egész vagyonuk gazdasági eszközök és baromból áll ; ez pedig rész­ben jelenleg még a semminél is keveseb­bet ér, a­mennyiben eladni nem lehet. Mindenki irtózik a vételtől, különösen pedig a jószág vételétől, mert ez eszik és tartani kell, a tartási költség pedig az ér­téket jóval fölül haladja. Vannak példák, hogy egyes bérlők, kiknek, kötelezettsé­geik miatt, tenyészbarmaiktól kellett el­válni, oly árt kaptak élőjószágaikért, hogy máskor a bérért többet adtak. Ez év a bérlőket borzasztón sujtá, de a jövő év még terhesebb leszen — azon esetben, ha a birtokos a kötött szerződés pontjainak megtartásával fizetésre kény­szeríti — mert ekkor képtelenné válik a bérlő a további gazdálkodásra, mi­után minden forrásait, honnan pénzt szerezhet, kénytelen tökéletesen kime­ríteni. Pénz nélkül gazdálkodni pedig épen oly képtelenség, mint fő nél­kül élni. Azon bérlők, kik feles mű­veletet alkalmaznak , korántsem fog­nak annyit veszíteni az idén, mint a jövő évben, mert jelenleg mégis egy ke­vés magot és takarmányt csak kaphat­nak, a­mi pénzt érő, de jövőre földjeik, ha nem is egészben, de legnagyobb részt parlagon fognak heverni, a­mennyiben felest, ki a földet maggal ellássa, nem kap­hatnak, és ha ezt a bérlő teendi, még ak­kor sem talál felest, mivel az ily sorsú emberek kénytelenek jószágaiktól meg­válni, képtelenek lévén azokat élelemmel fenntartani. Végül még azt említem meg, a­mi az I. és II. osztályú bérlőt leginkább terheli, és ez, jószágának legalább tavaszig való tartása és élelmezése, miután széna sem­mi sem, takarmány pedig oly kevés ter­mett, hogy alig egy hó alatt tökéletesen elfogy. Többen jószágaikat már a legelő hiánya miatt kénytelenek valának Er­délybe és a hegyes vidékekbe hajtani, hogy az éhen hullástól, legalább a mi még megmaradt, azt megóvhassák. Ezt lehet a legeltetésnél alkalmazni , de nem a te­­leltetésnél, mert késő őszig, gyakran té­j­­en át is kora tavaszszal már szükség van­­ az igavonó jószágra, a­mit időközben jász­lon, és pedig jól kell tartani, hogy munka­képes legyen. A csapások ezen része a gazdálkodóra a legkétségbeejtőbb, mert ezen segíteni is a legnagyobb baj, vagy épen lehetetlen. Ilyen helyzetük van jelenleg az alföldi bérlőknek — ide nem számítva a IV-dik osztályt, mely most épen úgy, mint más­kor, szinte nyer és nem veszit. — Annak megfejtését, hogy mint lehetne ezen se­gíteni, és e kétségbeejtő helyzetet leg­alább elviselhetőbbé tenni , és ez ál­tal a honnak egy számos egyének által képviselt hasznos osztályát a nyomor és bukástól megmenteni, —­ azokra bizom, kik e tekintetben s hason körülmények közt a nép javára mind jó tanácscsal, mind áldozattal oly sokat tettek; — meg­­lévén győződve, hogy ez ügyet is legne­mesebben fölkarolják és forrón pártolni fogják. TÁRCZA. Magyar Tudományos Akadémia. A m. tud. akadémia munkásságának tetemes része az állandó bizottságokban foly, kevés zaj­jal, de annál több eredménynyel, a mennyire tudományos intézetünk pénzereje engedi. Érde­kesnek tartjuk ez okból, a heti üléseken kívül, a bizottságokba is betekinteni olykor olykor, feltüntetvén azok működését. Ily betekintést nyújt a mathem. és természettudományi osztály műkö­désébe az a jelentés, melyet a bizottság 1862. évi munkálkodásairól a bizottság előadója, Sza­bó József jön, melyet ez okból, mint ájul. 27-én tartott összes ülés tárgyát, érdekesnek vélünk egész terjedelmében közölni. „A mathematikai s természettudományi állan­dó bizottság — mond előadó — 1862-ben mű­ködésének második évét számítja, s eredményei­nek egy részét a közlemények jelen második kötetében mutatja be. Egy a számításon kívül esett körülmény, t. i. a szerkesztő hosszabb tá­volléte, ki kevés megszakítással kilencz hónapig volt Londonban a kiállítás ideje alatt elfoglal­va, okozta, hogy a kötet kiál­­tása messze be­nyúlt 1863-ba.“ „Mindenekelőtt kiemelendő, hogy a magyar tudományos férfiak két vidéki veteránja, kik ed­dig más körökben működtek, hozzánk csatla­koztak :Hazslinszky Frigyes ur, tanár Eper­jesen, és Kalchbrenner Károly ur, lelkész Szepes-Olasz­in, kiket e téren a bizottság öröm­mel üdvözöl, s kiktől a magyarhoni vidékflorára nézve becses adalékot nyújt be a közönségnek e kötetben.“ „P­e­tt­k­ó János ur, bányatanácsos és tanár a bányászakadémián Selmeczen, kinek munkái­val az akadémia kiadványaiban már ismételve találkozunk, jelenleg Kolmöczbánya városának magasságát adja a tenger felett, meghatározva a kitelhető pontossággal, mi honunk természettu­dományi leírásához becses adalékot szolgál­tat, és alkalmasan követi ilynemű közlését az „Értesítő“ tavalyi számában Selmecz magassá­gát illetőleg.“ „Tóth Sándor úr az első kötetben megkez­dett értekezését „a buda­pesti daphnidákról“ folytatja, leírván azon fajokat, melyeket 1861- ben tett kirándulásai alkalmával talált. Akkor csak 15 faj volt ismeretes, e jelen czikke már 21 fajról szól. A jövőre is igér benne pót­adatokat, de szavát beváltani szomorú lehetetlenséggé vált i — ezen évben, daczára fiatal korának, daczára minden mentési fáradozásnak, a halál kiragadta tudományos barátai köréből !“ „A bizottság egyik feladata lévén azon ered­ményeket is újra feléleszteni, s közhasználatuak­ká tenni, melyek a múltban nyerettek, több mó­dot kisértett meg e c­él elérésére, s egyikről szerencsésnek érzi magát állíthatni, hogy sike­rült. Az egykori királyi magyar országos épít­kezési igazgatóság számos technikai munkálat kivitelével volt megbízva, s azokat a kellő ké­­pezettséggel s olykor jeles tehetséggel bíró egyének tudományos becsűvé is tudták tenni, de a mely része a poros ad­ák közé jutott, ott örö­kös álmát szunyadandó. Az idő és az akkori körülményekben gyökeredzik, hogy más sors­ban nem részesülnek vala. — Napjainkban azon­ban az archivumok ajtai legnagyobb részt meg­nyíltak a tudománynak, a bizottság tagjai nyo­mába jöttek sok oly becses adatnak, melynek nyerése roppant idő s pénzáldozatba került, s melyből, mondhatni, nagyszerű eredmények há­ramolhatnak törekvésünkre a kitűzött czél felé. Szerencsések voltunk egyikét az elmúlt korszak fönnérintett technikai szereplőinek megnyerni:­­ a 11 a­n­d­­ Henrik urat, országos építészeti felügyelőt Budán , ki hivatalos foglalkozástól gyéren fennmaradt idejét, bizonyos nemével a kegyeletes hódolatnak szenteli e munkálkodás­nak. Közleményeink e második kötete érteke­zéseinek első számát hozza, melyben „Magyar­­ország vízszinmérési térképét“ állítja össze, fel­rajzolván annak folyamrendszere vagy egyéb vonalain a magyar mérnökök által rendszeresen s öszhangzatosan tett magasságméréseit, kiin­dulási pontul a magyar tenger színe, Fiume mel­lett, vétetvén. Csak rövid betekintés is meggyőz bennünket arról, hogy itt egyikét azon intensív munkálatok mellék­eredményének bírjuk, me­lyek csak testületi után s millióba kerülve állít­hatók ki, s ezek közlésének nagy hasznát vehe­ti a geolog, a physikai geograph, a meteorolog, a mérnök, az értelmes gazda és több iparos.“ „Ezen eddig elősorolt eredeti munkákon kí­vül jónak talált a bizottság egy olyat is átültetni irodalmunkba, mely eredetileg a bécsi akadé­miának kiadványaiban jelent meg*) . P­o­k­o­r­n­y Alajos bécsi gymnasiumi tanár ur munkája Ma­gyarország tömegképleteiről, alapítva részint sa­ját utazásai alkalmával (1859) nyert — részint hivatalosan beküldött — részint dr. Kerner akkor budai tanár, és alulirt által, kinek számos földtani utazásai alkalmával e tárgy nem kerülte ki figyelmét, közlött adatokra. Miután a szerző ezen utazásaira pártolást Budáról kapott, s an­nak eredménye még egyrészt legközelebb ho­nunkra vonatkozik s itt van hivatva közhasznú­ságának is érvényt szerezni, másrészt legközelebb áll, hogy az eddigi adatok honi észlelők által gya­­rapíttassanak, a bizot­ság nem késett e munkát annál inkább bevenni a kö­zlemények tárgyai közé, minthogy itt n­e puszta fordítást ad, ha­nem egy a bizottsági előadó felügyelete alatt történt átdolgozást, bővítve újabb adatokkal, me­lyek az eredetinek megjelenése óta jöttek nap­fényre. Áttekintés végett térképezve vannak ho­nunk eddig ismert tőzegképletei. „Nem mulaszthatja el alólírt ez alkalommal felemlíteni, hogy az alföld tőzegterületein lakó magyar nép meglepő plasticitást fejtett ki a tő­zegképletek terminológiájában, csupán külső­ségeknél és a fejlődési phasisok sajátságánál fogva olyan megkülönböztetéseket tesz, hogy azok helyességét lehetetlen a tudósnak is be nem látni és így a nép készítette külön neveket el nem fogadni, melyeket az azoknak megkülön­böztetésére alkotott. Nekünk magyaroknak ez tán f­el sem­ tűnnék annyira,ha német füvészek nem jöttek volna e viszonyokat tanulmányozni, s ezek másutt ugyanazon készleteket ily mérvben nem ismervén , tehát nyelvükön kifejezéssel sem bírván, leggyakorlatosbnak tartották a német terminológiába a magyar neveket ültetni át, s így olvastuk már több írónál „die Láp-bildung, L á p w i­e s e, dia Zsombéki“ stb. Azonban nemcsak ezek, de egyéb kifejezések is vannak, melyek valóban megérdemlik, hogy a magyar füvészek által székében fogadtassanak be, de melyek közül egy kettő tájnév jövad, eddig az általános használatban ingatag értelmű volna. Ezen segítendő, jónak láttam az ezen csikkben előforduló, csaknem mind a nép szájából vett szakkifejezésekről egy mászójegyzéket ké­szíteni magyar - németül, és német - magyarul, mi az értekezés végéhez (141. lap) van csa­tolva.“ „Utazási segélyt 1862-re ketten vettek igény­be: Kovács Gyula és Hantken Miksa urak. „Kovács Gyula mindjárt tavaszszal több rendbeli kirándulást tett. Megvizsgálta főtiszte­­lenüé Májer Mór társaságában Pécs környékét, a hires harmadkori rétegeket Árpádnál, nemkü­lönben egy új leshelyet Szabolcsban, továbbá számos adatokat gyűjtött a pécsi téhelyröpüek faunájához. Megtekintette az abaligeti barlangot, figyelemmel lévén a benne előjövő denevérekre. Később felrándult a Hegyaljára, kutatásokat lé­vén Mád, Tarczal, Tálya, Golop és Megyaszó vidékeim Megyaszón és Tályán számos új nö­vénytani tárgyat fedezett fel, melyek közül egy ritka szépségű virág-lenyomat különösen meg­említendő.­­ Bejárta későbben az úgynevezett Cserhátat Abaujmegyében, hol Bereth vidékén egy Rhinoceros Schleiermache­­r­­ négy foggal ellátott állkapczáját volt szeren­csés megtalálni, mig Megyaszón, annyi ásatag emlős leshelyén, ez alkalommal mit sem kapott. Felment azután Kassa vidékére, hol Csíny János úl, ottani tanár társaságában, szép Ankerit pél­dányokat lelt; megtekinté a természetrajzi gyűj­teményeket Kassán, úgy­szintén Eperjesen Hazas­linszky Frigyes úr, igazgató tanár társaságában, kivel egyszersmind kirándulást tett a kárpáti homokkőben előjövő növénylenyomatok hely­színére. „Jelentését mindezekről egészsége helyreállá­­val várjuk. „H­a­n­­­k­e­n Miksa tanár úr ez idén a budai oldalon részletesen vette fel a pilis-ez.-kereszt­­csobánkai völgyet, a vörös­vári és n.- kovácsi völgyteknőt, Buda közelebbi környékét, a Csa­ba­doroghi völgy keleti lejtjeit és a velenczei hegységet földtani tekintetben. Ezeken a kirán­dulásokon kívül, melyek a múlt évbeliek folyta­tásaként 1862-re kiszabott feladatát képezték, tett olyakat is, melyekkel az azelőtt tett kutatá­sainak adatait tökéletesítette, nevezetesen a ve­lenczei és vértesi hegység közti vidéken. Dorogh, Mogyorós, Lábatlan, Zsemlye, Gesztes és Felső- Gallya tájon. Ezzel a budai s uj­szőny-fehérvári vasút, másrészt a Duna közti terület geológiai fölvétele befejezettnek, s ugyanarról egy részle­tes földtani térkép kiállítása is megalapítottnak tekinthető. Tanulmányának más neme,a mikroskopia al­kalmazva a harmadkori képletek azon kőzeteire, melyek a több helyen ismeretes és iparos tekin­tetben fontos barna szenet két különböző ma­gasságban tartalmazzák, az ezen irányban nyert eredményt lehetetlen nyomásan ki nem emelni, annak jelentékeny hordereje lévén úgy a tudo­mányra, mint az iparra. Hantken úr az egyes rétegek vezér-foraminiferáit megállapítván, egy­szerű és biztos módot ad kezünkbe, a vidékün­kön a földkérget alkotó kőzetsor tagjára egy maroknyi föld segítségével ráismerni, s biztosan megmondani, hogy például mily mélyen van még és melyik a két széntelep körül. Erről a fő ered­mény az idei értesítőben közölve volt, de a rész­letes munka, valamint a földtani térkép és ehez a szöveg, mint két évi munka érett gyümölcse, az 1863-ai közleményeinkben fog kinyomatni.“ „A tava­lyi utazókat illetőleg megemlítendő, hogy Nendtvich Károly úr, ki a Bánságot járta be, a múlt télen és a nyár folytán be­­végzett vegybontásainak eredményét az 1862-ki diki ünnepélyes közülésén előadta, s azok az Évkönyvben már meg is jelentek, míg a vegy­tani tanulmányok részletei a Közlemények jövő kötetében lesznek közzé téve, másrészt alulirt­­nak az 1861-ben tett útja folytán már megjelent egy terjedelmesebb értekezése az évkönyv X. kötetében *) és egy­más még írandó értekezésé­hez : a Feketetengerrel természettudományi te­kintetben, a szükséges s finom részletekig mé­­lyedő elemzéseket Molnár János úr ez év foly­tán bevégezte, úgy hogy a jövő közleményekben az is napvilágot láthat.“ „Szintén az akadémia által részesítetve köny­­nyítésben, Frivaldszky Imre úr is tett látogatásokat az ország faunája érdekében kz előtte azelőtt nem ismert helyiséget látogatván meg, nevezetesen Debreczen vidékén az ot­tani nagy erdőt, a konyári sóstavakat, más­részt a Duna jobb partján a Vértes hegylánczo­­latot és a Bakony erdeit ismételt kutatás tárgyá­vá tette; az itt nyert, részben érdekes adatok e jelen kötet zéró czikkét képezik.“ „Kevésbé sikeresnek mondhatjuk a meteo­rológiára nézve működésünket. Azon kilátás­nak, mely tavaly mutatkozott szellemi gyarapo­dásunkra, az idei év nem felelt meg, nem mint­ha észlelők hiányában volnánk : a közlemények első kötetének bevezetésében fölhozott buzgó munkatársakhoz, azóta újak csatlakoztak; ez ok az, hogy a központi észlelde fölszerelése újabb s ezek közt több rendbeli önjegyzetű szerrel, mire a bizottság méltán a fösulyt fektette, me­rőben meghiúsult. A bizottság 1862-re kive­tett budgetje e tét összegét nem bízta meg, s nem maradt egyéb hátra, mint a következő év teendői közé újra felvenni jobb siker reményé­ben, s ugyanekkor mehet foganatba szintén a te­­hetségek közé jutott megnyerése a Nagy Károly­­féle szereknek Bicskéről. „Az eddigi meteorologiai észleleteket a bi­zottság a jövő 1863-dik évben határozta kitolni külön negyedrét füzetekben egy saját albizott­ság felügyelete alatt. „Több rendbeli dolgozatok megbirálásán kí­vül,melyeket a math. és természettudományi szak­osztály tett át az állandó bizottsághoz, munkál­kodásának egy főtárgyát elhunyt tagtársunk Pe­tényi Pál. Jánosnak hátrahagyott kéziratai tet­ték. Ezeknek kiadását az akadémia több évvel ezelőtt elhatározta, de a kivitelt végre a bizott­ságra ruházta, sőt különös rovatot is nyitott az évi kiadások sorában. Váratlanul bajos lévén az elhunytnak többnyire apró jegyzetekből álló ada­tait összeadni, minthogy azok mind külön kis paprikára irvák, ezen év folytán a nyomatást még nem kezdhetni; de daczára a fentebb emlí­tett késleltető körülménynek, és még annak, hogy sokféle nyelven irvák a jegyzetek, tehát még fordításra is van szükség, a dolog haladott annyira, hogy 1863-ban az első kötet napvilágot láthatand.Itt el nem mulaszthatja a bizottság hálás köszönettel meg nem emlékezni elnökének Ku­­b­i­n­y­i Ferencz urnak azon ajánlatáról, melynél fogva Petényi munkájához a rajzokat saját költ­ségén állítja ki.“ „A tudományos szerekre nézve gyarapodás nem történt, de a nm. m. kir. helytartótanács ál­tal átengedtetett u. n. bihari expedsitio-féle szerek kijavíttattak, s utazó vagy észlelő természetbúvá­raink által használtattak, s részben használtat­nak.“ A julius 27 diki összes ülésnek egyéb közér­dekű tárgyairól közelebb. ___________ --d *) Untersuchungen Uber die Torfmoore Ungarns. Von Dr. Alois Pokorny, k. k. Gymnasiallehrer und Privatdocenten an der Universität zu Wien. — Si­tzungsberichte. Band XLIII. *) Egy continentalis emelkedés és sülyedésiő­­ Euró­pa délkeleti részén. Felolvastatott az ünnepélyes közülésen 1861. — Kivonatban megismertetve an­golul is megjelent: „On the pleistocene and rent phenomena in the South-east of Europe. By dr. Jo­seph Szabó.“ — Quarterly Journal of the geologi­cal Society. London 1862. GYULAI JÓZSEF: A pesti reform, főiskola folyó évi nyilvános közvizsgái a múlt héten vég­ződtek be. A több lápon keresztül tartott vizsgálat mene­tét az érdeklett közönség folytonos figyelemmel kisérte, s örömmel jegyezzük meg, hogy ez „ér­deklettek“ közé a protestáns aristocratia és in­­telligentia kitűnő tagjait is oda számíthatjuk. Ne­veket említeni nem kívánunk, s a tér sem en­gedné oly boszsu listával föllépni, elég legyen itt csupán annyit mondanunk, hogy a szép számú hallgatóság a mily gyönyörrel hallgatta, oly megelégedéssel hagyta el az exameneket. A pesti ref. gymnasium még csak négy éve hogy fennáll. Gönczy Pál úr országszerte jó hírben állott nevelő intézetéből alakult az, s je­lenleg is az ő kitűnő szakértelmes igazgatása alatt áll. S nem teszünk egyebet a puszta elisme­résnél , midőn azt állítjuk, hogy ebben fekszik fő oka az intézet szellemileg oly jó lábon állá­sának. Midőn ugyanis Gönczy úr felkéretett, hogy alakítaná át magán­intézetét nyilvános iskolává, ő az átalakítást egyéb feltételek mellett kiválóan ahoz kötötte, hogy az elemi iskola a gymnásium­­mal mindenkorra szoros kapcsolatban maradjon. Innen van, hogy az egész intézet egy tökélete­sen összeállított compact test, elemi iskola és gymnasium szoros egybefüggésben van egymás­sal: a tanulmányok hézag nélküli fokozatban emelkednek az osztályok számával együtt; a tanítás szelleme egyöntetű, a­mik kétségtele­nül, első­sorban mind az igazgatás egy kézben ügyesítésének következményei. Az intézet ügyes szerkezetéről és a tanulmá­nyok cszélszerű beosztásáról legjobb felvilágo­­sítást úgy adhatunk, ha osztályonként előad­juk azon tantárgyakat, melyekből a tanulók az idén vizsgálatot adtak. Az elemi iskolák négy osztályból állanak. Az I. osztályban legfőbb tárgy az í­r­v­a o­l­v­a­­s­á­s tanítása, s ezt oly tökélylyel oldották meg, hogy mindenik gyermek, az elsőtől az utolsóig egyaránt tökéletesen­ irt, és olvasott a közönség előtt írást úgy mint a nyomtatást. E mellett az értelem és beszédgyakorlatokból, bibliai történe­lem és észbeszéli számításból a legjobban fe­leltek. A II. elemi osztály, az írés, olvasás és fejbeli számvetésen kivül zsoltárverseket tanult, bűn­szerelmet ébresztő s erkölcsiséget lehellő költe­ményeket mondott fel, tovább haladt a bibliai történetekben, s a természettani előfogalmakból stb. adott vizsgát. A III. osztály a gépies olvasás helyett már az értelmes olvasásban gyakoroltatott, tanulta a magyar nyelvtant mondattani alapon, mely az okoskodó tehetséget a legszebben fejti, a fejből számoláson felül megkezdték az írásbelit, jele­sen a négy alapműveletet, a vallásból a hittant, földrajzból Magyarországot; s már itt az előa­dásban is kezdték magukat gyakorolni, neveze­tesebb férfiak életéből legjelesebb történeteket beszéltek elő, hallomás után saját stylusokkal, továbbá egyes növények, ásványok és állatok leírásait adták magukról a természeti tárgyakról, s végre megkezdték a német nyelv elemeit, s gyakorolták a szépírást. A IV. elemi iskola tanulta a vallásból az er­kölcstant, a magyar nyelvtanból a kapcsolt mon­datokat, s a nyelvtani alakokat, a földrajzból Európát s a föld egyéb részeit átalánosan, foly­tatta a történelmi elbeszéléseket, a természettan­ból hallgatta a nevezetesebb tünemények nép­szerű magyarázatát, a számvetésből -gyakorolta a négy alapműveletet, a német nyelvtanban át­ment a kapcsolt mondatokra, s tovább gyakorol­ta a szépírást. A gymnasiumi I. osztály a bibliából mgismertetik az ó-testamentummal, egyéb tanul­mányai a magyar nyelvtan folytatása, főleg a nyelvtani alakok, latin egyes mondatok gyakor­latilag, a modus indicativus és főnevek eseteinek szabályai, német nyelvtan, történelmi elbeszélé­sek egyes kitűnő férfiakról, Magyarország ma­­thematicai és physicai földrajza, a négy számmi­­veleten kívül a törtek, mértani rajz, természet­rajzból egyes képviselők a grinczesekből, a nö­vények és ásványokból, szépírás, én­eklés hang­jegyek szerint és rajzolás, II. A gymn. osztálynak tanittatik : az uj tes­­tamentom ismertetése, magyar nyelvtanból a kapcsolt mondatok, latin nyelvtanból a conjun­­ctivum, participium, supinum, gerundium stb. használata, egyszóval minden, a­mi még ebből hátra volt, e mellett Phaedrus néhány meséje, a német nyelvtan folytatása, fordítás magyarból németre, történelemből elbeszélések, földrajzból a földrészek : Európa, Ázsia ; természetrajzból a gerincztelenek, növény és ásvány képviselők, számtanból a tizedes törtek, arányok, pénzisme­ret stb. mértani rajz folytatása, ének, szépírás, szabadkézrajz. III. osztályban : hittan és erkölcstan, közmon­datok tana, latin syntaxis, Cornelius Nepos és Phaedrus, német nyelvtan, fordítás magyarból németre, és németből magyarra, történelemből az ó­kor, földrajzból Afrika, Amerika, Polyne­sia, természetrajzi állattanból a gerinczesek rend­szere, a növényrendszer ismeretének kezdete, ásványok rendszerezése, számtai­ból az összetett arányok, társas elegyítés, kamatszámítás szabá­lyai, mértani rajz a körről, a területek kiszámí­tásával, ének, szépírás, szabadkézrajz. IV. osztályban taníttatik: az egyház története, irálytan, chria-irás gyakorlatilag, Julius Casar, Phaedrus, Ciceróból egy oratio, német nyelven fogalmazás, történelemből a közép­kor, földrajz­ból a földrészek részletesen, természetrajzból a gerincztelenek rendszere, a növények mestersé­ges és természetes rendszere, ásványtani rend­szerek, kristálytan, számtanból az algebra négy alsó mivelete, mértani rajz, kapcsolatban a mér­­tanból a síktannal, éneklés, V. osztályban : heidelbergi káté, szónoklattan, Cicero oratiói, Sallustius, római régiségtan, né­met grammatics rend­szeresen, történelemből az uj­ kor, physica geographia, egyenletek és mér­tan, logarithmusok gyakorlati használata, ter­mézettanlos u \\ILnjr-, mr.^nr"-, hő- és fény-t n, görög nyelv kezdete. VI. osztályban : helvetica Confessio, költé­szettan, Ovid, Virgil, Horatius, mythologia, né­met irodalom története, mathematical földrajz, Magyarország története, mathesisböl a több is­­meretlenü egyenletek, mértan bevégezve, görög nyelvtan bevége­le, Xenophon Anabasisa, Ae­sop meséi. A bölcsészeti I. osztály tanulmányai: az egyháztörténelem, aeathetica, lélektan és logica, Livius fordítása, Homérból Odysseus, Schiller olvasása, világtörténelemből az ó és kö­zépkor, az egész tiszta mennyiségtan és a trigo­nometria, állat-, bor­ cz- és élettan. A II. bölcsészeti osztály a jövő 1863 . évre fog felállittatni. Ezeket közleni azért is szükségesnek véltük, mert a pesti iskola más gymnasiumok példájára évi tudósítványokat eddig elő nem adván ki, a tanrenddel a nagy­közönség nem volt ismerős, pedig az iskola és szülők érdekében egyaránt kell, hogy e felől az illetők tudomással bírjanak. Ki a vizsgálatokat figyelemmel kisérte, öröm­mel kell­ meggyőződnie, hogy itt a tanítás tisz­tán az értelem fejtésére van fektetve, s „sza­vakat csak olyan tárgyaknál tanult az ifjú, me­lyekkel az emlékezőtehetséget szokás gyakorolni, milyenek a nyelvek, költemények, szónoklati gyakorlatok stb. Minden egyéb tan­tárgyat saját szavaikkal adtak elő a tanulók, sőt vannak tantárgyak — mint például történelem, természetrajz, a melyeket hallás- s illetőleg ta­pasztalásból tanulván, egyszersmind maguk fo­galmazzák is a növendékek, minek kettő:; hasz­nát, az értelem fejlesztésére, s a fogalmazásban gyakorlottságra első tekintettel beláthatni. Mindenekfelett pedig az egészité ki a hallgató m­egelégedését, hogy az okszerű tanmenet és he­lyes tanítási módszer mellett ott találta azt is, a­mi mindennek lelket ad, a derék tanárok képes­ségét és a tanulók szorgalmát is. A növendékek száma az elmúlt iskolai év­ben a következő volt: az elemi iskolásoké 137, a gymnasialis osztályokban 223. A jövő iskolai évben, mint érintettük, a II. bölcsészeti osztály is fel fog á­llíttatni. Őszintén kívánunk érdemlett virágzást a jeles intézetnek. Egy hallgató. Csajdaságr­a kerested, tudósítások. Pest aug. 1 jén került idő. Kedvező vízál­lás, mely még egyre növekedik. Helybeli gabonavásárunkon a forgalom teg­nap minden áruból igen csendes volt. A búzából nagyon kevés kel el; ára inkább névlegesül te­kintendő. Rozs és kukoricza jól áll; az árpa és zab pang. — A Pesten jul. 30-án tartatott heti marhavá­sár alkalmakor volt 561 ökör, 40—218 forintig párja, 687 tehén, 30—125 ftig párja, 68 borjas tehén 28—158 ftig párja, 239 borjú, 16—30 ftig párja, 1643 birka, 6—15 ft 50 krig párja. Mázsája a mai babusnak 15—23 ft. 1700 sertés 22—23 krig fontja. Szalona 26—30 ft 50 kr mázsája. Zsir 26—30 ft 50 kr mázsája, szerbiai zsír 22—26 ft mázsája. Baromfi és tojás hetivásár jul. 27­ és 30 án. Csirke 16730, 30—70 kr párja, tyúk 690, 80 kr—1 ft párja, kacsa 2170 db, 80 kr—1 ft 20 kr párja, pulyka 540 db, 1 ft 20—2 ft 40 kr párja, lud 2450 db, 1 ft 20—2 ft 40 kr, tömött 6 ft párja, tojás 420000, 26—28 darab 40 kr, sajt 38 mázsa 18—24 ft mázsája. Halászhetivásár juh 30-ban. Tiszáról kocsin hozott állott hal. Ponty 16 másza, 18—25 ft má­zsája, fontja 20—30 kr, harcsa 22 mázsa, 16— 20 ft mázsája, fontja 25—30 kr, süllő fontja SC—50 kr, kecsege fontja SC—50 kr, eleven­ hal 6 mázsa, 24—30 ft mázsája, fontja 30—50 kr. — S z a 1 o n t a, jul. 34. Mai napon tartott heti­vásárunkon a piaczi árak következők voltak: lpár közönséges jó ökör 95 ft. tinó 70 frt. 1 tehén 30 frt. 1 anyasertés 12 ft. 1 süldő 5 frt. 1 köböl tisztabuza 9 frt. 1 k. kétszeres 7. ft. — kr. 1 köböl árpa 4. fr. 60. 1 köböl zab 3. frt. 40 kr. 1 szekér szalma 6. frt. — Margits, jul. 24-én tartott hetivásá­runkon a piaczi árak következők voltak: Ausztr. mérő. Tiszta búza 3 ft 20 kr. Kétszeres 2. ft 50 kr. Rozs 2 ft 50. Árpa 1 ft. 80. k. Zab 1 ft 60 kr. Szemes tengeri 2 ft 50 kr. Krumpli 1. ft — kr. Lencse 3 ft 20 kr. — Köleskása 8 ft — kr. Öreg cseber Uj bor 7 ft — kr. Ó bor 8 ft. Itcze zsir 45 kr. Sör 10 kr. Pálinka 20 kr. font sertés hús 16 kr. Marha hús 10 kr. Szalonna uj 25 kr. Szappan 30 kr. Fagyu gyertya 44 kr. Egy ö­ ke­ményfa 7 ft. Ágfa 5 ft. 10 fontos részlet széna 25 kr. Szalma 10 kr. Darab közép testű ökör 60 ft. Közép testű tehén 30 ft. — Gyula, jul. 25. Mai napon tartott heti­vásárunkon a gabona árak következők voltak : 1 mérő tiszta búza legj. 5 forint, közép 4 ft 50 kr, kétszeres legj. 4 ft 40 kr, közép 4 ft, árpa legj. 2 ft 60 kr, közép 20 forint 40 kr, ten­geri 3 ft 20 kr,zab nem találtatott,széna mázsája 5 ft, marhahús fontja 12 kr. K A I ö n fé I é fc. Pest, aug. 1. * Császár ö Felsége — mint hivatalo­san jelentik — ma (szombaton) első fősegéde gr. Crenneville al­nagy és egy szárnysegéd kí­séretében Salzburgba utazik, ott tölti az éjt és hol­nap a helyőrség templomi diszelgésének megtar­tása után reggeli 8 órakor Gasteinba folytatja utazását, az ott tartózkodó porosz király ő Felsé­gének meglátogatására. * Császár Ő Felsége, a Kissingenből hazatérő császárnéval egyetemben — kinek eleibe uta­zott volt — jul. 30 kán Schönbrunnba érkezett. * Gr. Mikó Imre és b. K­e­m­é­n­y Ferencz ö exciáiknak kihallgatása császár Ő Felségénél — még pedig, mint jelentők, mindegyiké külön­­külön — tegnapra, jul. 31-kére vola kitűzve. * Gr. Andrássy György országbíró ő excja a pöstyéni fürdőbe utazott. * A pesti henger malmi részvény társulat is 1000 frtnyi összeggel járult az Ínségben levők fölsegéléséhez. * A „Hon“ bécsi tudósítója írja m. hó 30-ról : Biztos forrásból értesültünk, miként a kormány a Magyarországban uralkodó ínség terjedéséről hivatalos adatok nyomán külön térképet készítte­tett; erről a fájdalommal kell jelentenünk —ki­derül,hogy hazánk 13 része tökéletes ínséget,egy másik is része nagy szükséget szenved, és csak utolsó harmadában lehet a termést kielégítőnek mondani. A­mint halljuk, a nm. helytartótanács 30 millió ft előlegezést kért a sújtott vidékek segélyezésére ; kormánykörökben ez iránt ko­moly tárgyalások folynak, és 15 millió már meg is volna szavazva. * Raikem és Evans urak Bécsben juli 30-kán kapták meg engedélyüket a Morvaor­szágból az északi vaspálya weiskircheni pálya­udvarától kiinduló és Wietinen, Puchón át Zsol­náig, illetőleg a Vágig építendő vasútra. A vál­lalkozók kamatbiztosítást nem kívántak, saját l­sk­ájukra építik e vasutat, a­mi, előleges szá­mítás szerint, 8 millió forintot fog igénybe ven­ni. Az egész előmunkálat, tökéletesen kidolgoz­va, lett a minisztériumnak benyújtva. * Az erdélyi országgyűlés elnöksége — mint a „G. C.“-nek írják Szebenből — már felkérte az erdélyi kir. főkormányszéket az iránt, hogy

Next