Pesti Napló, 1863. augusztus (14. évfolyam, 4039-4062. szám)
1863-08-02 / 4040. szám
get is elvesztik, mit a cselédírulás és műveletbe fektettek. Hát az igavonó jószág és baromtartásban mily károkat fognak szenvedni ? . . . És mi lesz a bérlő jövője? Mert feltéve, hogy a birtokos a haszonbért egészben vagy részben saját jó akaratából elengedné is — mint azt igen sok példa igazolja — ki fogja többi veszteségeit megtéríteni? Hol vesz pénzt a cselédség és jószágtartás ? . . . Ennek pedig meg kell lenni, bárhonnan is, mert cseléd és igavonó jószág hiányában lehetetlenné válik a jó és czélszerű gazdálkodás. — A bérlőknek, kik nem bírnak fekvő vagyonnal, ez idő szerint még kölcsönpénz felvételére sem lehet kilátásuk, nem akadván oly hitelező, ki kölcsönözne olyanoknak, kiknek semmijök sincs , mert egész vagyonuk gazdasági eszközök és baromból áll ; ez pedig részben jelenleg még a semminél is kevesebbet ér, amennyiben eladni nem lehet. Mindenki irtózik a vételtől, különösen pedig a jószág vételétől, mert ez eszik és tartani kell, a tartási költség pedig az értéket jóval fölül haladja. Vannak példák, hogy egyes bérlők, kiknek, kötelezettségeik miatt, tenyészbarmaiktól kellett elválni, oly árt kaptak élőjószágaikért, hogy máskor a bérért többet adtak. Ez év a bérlőket borzasztón sujtá, de a jövő év még terhesebb leszen — azon esetben, ha a birtokos a kötött szerződés pontjainak megtartásával fizetésre kényszeríti — mert ekkor képtelenné válik a bérlő a további gazdálkodásra, miután minden forrásait, honnan pénzt szerezhet, kénytelen tökéletesen kimeríteni. Pénz nélkül gazdálkodni pedig épen oly képtelenség, mint fő nélkül élni. Azon bérlők, kik feles műveletet alkalmaznak , korántsem fognak annyit veszíteni az idén, mint a jövő évben, mert jelenleg mégis egy kevés magot és takarmányt csak kaphatnak, ami pénzt érő, de jövőre földjeik, ha nem is egészben, de legnagyobb részt parlagon fognak heverni, amennyiben felest, ki a földet maggal ellássa, nem kaphatnak, és ha ezt a bérlő teendi, még akkor sem talál felest, mivel az ily sorsú emberek kénytelenek jószágaiktól megválni, képtelenek lévén azokat élelemmel fenntartani. Végül még azt említem meg, ami az I. és II. osztályú bérlőt leginkább terheli, és ez, jószágának legalább tavaszig való tartása és élelmezése, miután széna semmi sem, takarmány pedig oly kevés termett, hogy alig egy hó alatt tökéletesen elfogy. Többen jószágaikat már a legelő hiánya miatt kénytelenek valának Erdélybe és a hegyes vidékekbe hajtani, hogy az éhen hullástól, legalább a mi még megmaradt, azt megóvhassák. Ezt lehet a legeltetésnél alkalmazni , de nem a teleltetésnél, mert késő őszig, gyakran téjen át is kora tavaszszal már szükség van az igavonó jószágra, amit időközben jászlon, és pedig jól kell tartani, hogy munkaképes legyen. A csapások ezen része a gazdálkodóra a legkétségbeejtőbb, mert ezen segíteni is a legnagyobb baj, vagy épen lehetetlen. Ilyen helyzetük van jelenleg az alföldi bérlőknek — ide nem számítva a IV-dik osztályt, mely most épen úgy, mint máskor, szinte nyer és nem veszit. — Annak megfejtését, hogy mint lehetne ezen segíteni, és e kétségbeejtő helyzetet legalább elviselhetőbbé tenni , és ez által a honnak egy számos egyének által képviselt hasznos osztályát a nyomor és bukástól megmenteni, — azokra bizom, kik e tekintetben s hason körülmények közt a nép javára mind jó tanácscsal, mind áldozattal oly sokat tettek; — meglévén győződve, hogy ez ügyet is legnemesebben fölkarolják és forrón pártolni fogják. TÁRCZA. Magyar Tudományos Akadémia. A m. tud. akadémia munkásságának tetemes része az állandó bizottságokban foly, kevés zajjal, de annál több eredménynyel, a mennyire tudományos intézetünk pénzereje engedi. Érdekesnek tartjuk ez okból, a heti üléseken kívül, a bizottságokba is betekinteni olykor olykor, feltüntetvén azok működését. Ily betekintést nyújt a mathem. és természettudományi osztály működésébe az a jelentés, melyet a bizottság 1862. évi munkálkodásairól a bizottság előadója, Szabó József jön, melyet ez okból, mint ájul. 27-én tartott összes ülés tárgyát, érdekesnek vélünk egész terjedelmében közölni. „A mathematikai s természettudományi állandó bizottság — mond előadó — 1862-ben működésének második évét számítja, s eredményeinek egy részét a közlemények jelen második kötetében mutatja be. Egy a számításon kívül esett körülmény, t. i. a szerkesztő hosszabb távolléte, ki kevés megszakítással kilencz hónapig volt Londonban a kiállítás ideje alatt elfoglalva, okozta, hogy a kötet kiáltása messze benyúlt 1863-ba.“ „Mindenekelőtt kiemelendő, hogy a magyar tudományos férfiak két vidéki veteránja, kik eddig más körökben működtek, hozzánk csatlakoztak :Hazslinszky Frigyes ur, tanár Eperjesen, és Kalchbrenner Károly ur, lelkész Szepes-Olaszin, kiket e téren a bizottság örömmel üdvözöl, s kiktől a magyarhoni vidékflorára nézve becses adalékot nyújt be a közönségnek e kötetben.“ „Pettkó János ur, bányatanácsos és tanár a bányászakadémián Selmeczen, kinek munkáival az akadémia kiadványaiban már ismételve találkozunk, jelenleg Kolmöczbánya városának magasságát adja a tenger felett, meghatározva a kitelhető pontossággal, mi honunk természettudományi leírásához becses adalékot szolgáltat, és alkalmasan követi ilynemű közlését az „Értesítő“ tavalyi számában Selmecz magasságát illetőleg.“ „Tóth Sándor úr az első kötetben megkezdett értekezését „a budapesti daphnidákról“ folytatja, leírván azon fajokat, melyeket 1861- ben tett kirándulásai alkalmával talált. Akkor csak 15 faj volt ismeretes, e jelen czikke már 21 fajról szól. A jövőre is igér benne pótadatokat, de szavát beváltani szomorú lehetetlenséggé vált i — ezen évben, daczára fiatal korának, daczára minden mentési fáradozásnak, a halál kiragadta tudományos barátai köréből !“ „A bizottság egyik feladata lévén azon eredményeket is újra feléleszteni, s közhasználatuakká tenni, melyek a múltban nyerettek, több módot kisértett meg e cél elérésére, s egyikről szerencsésnek érzi magát állíthatni, hogy sikerült. Az egykori királyi magyar országos építkezési igazgatóság számos technikai munkálat kivitelével volt megbízva, s azokat a kellő képezettséggel s olykor jeles tehetséggel bíró egyének tudományos becsűvé is tudták tenni, de a mely része a poros adák közé jutott, ott örökös álmát szunyadandó. Az idő és az akkori körülményekben gyökeredzik, hogy más sorsban nem részesülnek vala. — Napjainkban azonban az archivumok ajtai legnagyobb részt megnyíltak a tudománynak, a bizottság tagjai nyomába jöttek sok oly becses adatnak, melynek nyerése roppant idő s pénzáldozatba került, s melyből, mondhatni, nagyszerű eredmények háramolhatnak törekvésünkre a kitűzött czél felé. Szerencsések voltunk egyikét az elmúlt korszak fönnérintett technikai szereplőinek megnyerni: a 11 and Henrik urat, országos építészeti felügyelőt Budán , ki hivatalos foglalkozástól gyéren fennmaradt idejét, bizonyos nemével a kegyeletes hódolatnak szenteli e munkálkodásnak. Közleményeink e második kötete értekezéseinek első számát hozza, melyben „Magyarország vízszinmérési térképét“ állítja össze, felrajzolván annak folyamrendszere vagy egyéb vonalain a magyar mérnökök által rendszeresen s öszhangzatosan tett magasságméréseit, kiindulási pontul a magyar tenger színe, Fiume mellett, vétetvén. Csak rövid betekintés is meggyőz bennünket arról, hogy itt egyikét azon intensív munkálatok mellékeredményének bírjuk, melyek csak testületi után s millióba kerülve állíthatók ki, s ezek közlésének nagy hasznát veheti a geolog, a physikai geograph, a meteorolog, a mérnök, az értelmes gazda és több iparos.“ „Ezen eddig elősorolt eredeti munkákon kívül jónak talált a bizottság egy olyat is átültetni irodalmunkba, mely eredetileg a bécsi akadémiának kiadványaiban jelent meg*) . Pokorny Alajos bécsi gymnasiumi tanár ur munkája Magyarország tömegképleteiről, alapítva részint saját utazásai alkalmával (1859) nyert — részint hivatalosan beküldött — részint dr. Kerner akkor budai tanár, és alulirt által, kinek számos földtani utazásai alkalmával e tárgy nem kerülte ki figyelmét, közlött adatokra. Miután a szerző ezen utazásaira pártolást Budáról kapott, s annak eredménye még egyrészt legközelebb honunkra vonatkozik s itt van hivatva közhasznúságának is érvényt szerezni, másrészt legközelebb áll, hogy az eddigi adatok honi észlelők által gyarapíttassanak, a bizotság nem késett e munkát annál inkább bevenni a közlemények tárgyai közé, minthogy itt ne puszta fordítást ad, hanem egy a bizottsági előadó felügyelete alatt történt átdolgozást, bővítve újabb adatokkal, melyek az eredetinek megjelenése óta jöttek napfényre. Áttekintés végett térképezve vannak honunk eddig ismert tőzegképletei. „Nem mulaszthatja el alólírt ez alkalommal felemlíteni, hogy az alföld tőzegterületein lakó magyar nép meglepő plasticitást fejtett ki a tőzegképletek terminológiájában, csupán külsőségeknél és a fejlődési phasisok sajátságánál fogva olyan megkülönböztetéseket tesz, hogy azok helyességét lehetetlen a tudósnak is be nem látni és így a nép készítette külön neveket el nem fogadni, melyeket az azoknak megkülönböztetésére alkotott. Nekünk magyaroknak ez tán fel sem tűnnék annyira,ha német füvészek nem jöttek volna e viszonyokat tanulmányozni, s ezek másutt ugyanazon készleteket ily mérvben nem ismervén , tehát nyelvükön kifejezéssel sem bírván, leggyakorlatosbnak tartották a német terminológiába a magyar neveket ültetni át, s így olvastuk már több írónál „die Láp-bildung, L á p w ie s e, dia Zsombéki“ stb. Azonban nemcsak ezek, de egyéb kifejezések is vannak, melyek valóban megérdemlik, hogy a magyar füvészek által székében fogadtassanak be, de melyek közül egy kettő tájnév jövad, eddig az általános használatban ingatag értelmű volna. Ezen segítendő, jónak láttam az ezen csikkben előforduló, csaknem mind a nép szájából vett szakkifejezésekről egy mászójegyzéket készíteni magyar - németül, és német - magyarul, mi az értekezés végéhez (141. lap) van csatolva.“ „Utazási segélyt 1862-re ketten vettek igénybe: Kovács Gyula és Hantken Miksa urak. „Kovács Gyula mindjárt tavaszszal több rendbeli kirándulást tett. Megvizsgálta főtisztelenüé Májer Mór társaságában Pécs környékét, a hires harmadkori rétegeket Árpádnál, nemkülönben egy új leshelyet Szabolcsban, továbbá számos adatokat gyűjtött a pécsi téhelyröpüek faunájához. Megtekintette az abaligeti barlangot, figyelemmel lévén a benne előjövő denevérekre. Később felrándult a Hegyaljára, kutatásokat lévén Mád, Tarczal, Tálya, Golop és Megyaszó vidékeim Megyaszón és Tályán számos új növénytani tárgyat fedezett fel, melyek közül egy ritka szépségű virág-lenyomat különösen megemlítendő. Bejárta későbben az úgynevezett Cserhátat Abaujmegyében, hol Bereth vidékén egy Rhinoceros Schleiermacher négy foggal ellátott állkapczáját volt szerencsés megtalálni, mig Megyaszón, annyi ásatag emlős leshelyén, ez alkalommal mit sem kapott. Felment azután Kassa vidékére, hol Csíny János úl, ottani tanár társaságában, szép Ankerit példányokat lelt; megtekinté a természetrajzi gyűjteményeket Kassán, úgyszintén Eperjesen Hazaslinszky Frigyes úr, igazgató tanár társaságában, kivel egyszersmind kirándulást tett a kárpáti homokkőben előjövő növénylenyomatok helyszínére. „Jelentését mindezekről egészsége helyreállával várjuk. „Hanken Miksa tanár úr ez idén a budai oldalon részletesen vette fel a pilis-ez.-keresztcsobánkai völgyet, a vörösvári és n.- kovácsi völgyteknőt, Buda közelebbi környékét, a Csabadoroghi völgy keleti lejtjeit és a velenczei hegységet földtani tekintetben. Ezeken a kirándulásokon kívül, melyek a múlt évbeliek folytatásaként 1862-re kiszabott feladatát képezték, tett olyakat is, melyekkel az azelőtt tett kutatásainak adatait tökéletesítette, nevezetesen a velenczei és vértesi hegység közti vidéken. Dorogh, Mogyorós, Lábatlan, Zsemlye, Gesztes és Felső- Gallya tájon. Ezzel a budai s ujszőny-fehérvári vasút, másrészt a Duna közti terület geológiai fölvétele befejezettnek, s ugyanarról egy részletes földtani térkép kiállítása is megalapítottnak tekinthető. Tanulmányának más neme,a mikroskopia alkalmazva a harmadkori képletek azon kőzeteire, melyek a több helyen ismeretes és iparos tekintetben fontos barna szenet két különböző magasságban tartalmazzák, az ezen irányban nyert eredményt lehetetlen nyomásan ki nem emelni, annak jelentékeny hordereje lévén úgy a tudományra, mint az iparra. Hantken úr az egyes rétegek vezér-foraminiferáit megállapítván, egyszerű és biztos módot ad kezünkbe, a vidékünkön a földkérget alkotó kőzetsor tagjára egy maroknyi föld segítségével ráismerni, s biztosan megmondani, hogy például mily mélyen van még és melyik a két széntelep körül. Erről a fő eredmény az idei értesítőben közölve volt, de a részletes munka, valamint a földtani térkép és ehez a szöveg, mint két évi munka érett gyümölcse, az 1863-ai közleményeinkben fog kinyomatni.“ „A tavalyi utazókat illetőleg megemlítendő, hogy Nendtvich Károly úr, ki a Bánságot járta be, a múlt télen és a nyár folytán bevégzett vegybontásainak eredményét az 1862-ki diki ünnepélyes közülésén előadta, s azok az Évkönyvben már meg is jelentek, míg a vegytani tanulmányok részletei a Közlemények jövő kötetében lesznek közzé téve, másrészt alulirtnak az 1861-ben tett útja folytán már megjelent egy terjedelmesebb értekezése az évkönyv X. kötetében *) és egymás még írandó értekezéséhez : a Feketetengerrel természettudományi tekintetben, a szükséges s finom részletekig mélyedő elemzéseket Molnár János úr ez év folytán bevégezte, úgy hogy a jövő közleményekben az is napvilágot láthat.“ „Szintén az akadémia által részesítetve könynyítésben, Frivaldszky Imre úr is tett látogatásokat az ország faunája érdekében kz előtte azelőtt nem ismert helyiséget látogatván meg, nevezetesen Debreczen vidékén az ottani nagy erdőt, a konyári sóstavakat, másrészt a Duna jobb partján a Vértes hegylánczolatot és a Bakony erdeit ismételt kutatás tárgyává tette; az itt nyert, részben érdekes adatok e jelen kötet zéró czikkét képezik.“ „Kevésbé sikeresnek mondhatjuk a meteorológiára nézve működésünket. Azon kilátásnak, mely tavaly mutatkozott szellemi gyarapodásunkra, az idei év nem felelt meg, nem mintha észlelők hiányában volnánk : a közlemények első kötetének bevezetésében fölhozott buzgó munkatársakhoz, azóta újak csatlakoztak; ez ok az, hogy a központi észlelde fölszerelése újabb s ezek közt több rendbeli önjegyzetű szerrel, mire a bizottság méltán a fösulyt fektette, merőben meghiúsult. A bizottság 1862-re kivetett budgetje e tét összegét nem bízta meg, s nem maradt egyéb hátra, mint a következő év teendői közé újra felvenni jobb siker reményében, s ugyanekkor mehet foganatba szintén a tehetségek közé jutott megnyerése a Nagy Károlyféle szereknek Bicskéről. „Az eddigi meteorologiai észleleteket a bizottság a jövő 1863-dik évben határozta kitolni külön negyedrét füzetekben egy saját albizottság felügyelete alatt. „Több rendbeli dolgozatok megbirálásán kívül,melyeket a math. és természettudományi szakosztály tett át az állandó bizottsághoz, munkálkodásának egy főtárgyát elhunyt tagtársunk Petényi Pál. Jánosnak hátrahagyott kéziratai tették. Ezeknek kiadását az akadémia több évvel ezelőtt elhatározta, de a kivitelt végre a bizottságra ruházta, sőt különös rovatot is nyitott az évi kiadások sorában. Váratlanul bajos lévén az elhunytnak többnyire apró jegyzetekből álló adatait összeadni, minthogy azok mind külön kis paprikára irvák, ezen év folytán a nyomatást még nem kezdhetni; de daczára a fentebb említett késleltető körülménynek, és még annak, hogy sokféle nyelven irvák a jegyzetek, tehát még fordításra is van szükség, a dolog haladott annyira, hogy 1863-ban az első kötet napvilágot láthatand.Itt el nem mulaszthatja a bizottság hálás köszönettel meg nem emlékezni elnökének Kubinyi Ferencz urnak azon ajánlatáról, melynél fogva Petényi munkájához a rajzokat saját költségén állítja ki.“ „A tudományos szerekre nézve gyarapodás nem történt, de a nm. m. kir. helytartótanács által átengedtetett u. n. bihari expedsitio-féle szerek kijavíttattak, s utazó vagy észlelő természetbúváraink által használtattak, s részben használtatnak.“ A julius 27 diki összes ülésnek egyéb közérdekű tárgyairól közelebb. ___________ --d *) Untersuchungen Uber die Torfmoore Ungarns. Von Dr. Alois Pokorny, k. k. Gymnasiallehrer und Privatdocenten an der Universität zu Wien. — Sitzungsberichte. Band XLIII. *) Egy continentalis emelkedés és sülyedésiő Európa délkeleti részén. Felolvastatott az ünnepélyes közülésen 1861. — Kivonatban megismertetve angolul is megjelent: „On the pleistocene and rent phenomena in the South-east of Europe. By dr. Joseph Szabó.“ — Quarterly Journal of the geological Society. London 1862. GYULAI JÓZSEF: A pesti reform, főiskola folyó évi nyilvános közvizsgái a múlt héten végződtek be. A több lápon keresztül tartott vizsgálat menetét az érdeklett közönség folytonos figyelemmel kisérte, s örömmel jegyezzük meg, hogy ez „érdeklettek“ közé a protestáns aristocratia és intelligentia kitűnő tagjait is oda számíthatjuk. Neveket említeni nem kívánunk, s a tér sem engedné oly boszsu listával föllépni, elég legyen itt csupán annyit mondanunk, hogy a szép számú hallgatóság a mily gyönyörrel hallgatta, oly megelégedéssel hagyta el az exameneket. A pesti ref. gymnasium még csak négy éve hogy fennáll. Gönczy Pál úr országszerte jó hírben állott nevelő intézetéből alakult az, s jelenleg is az ő kitűnő szakértelmes igazgatása alatt áll. S nem teszünk egyebet a puszta elismerésnél , midőn azt állítjuk, hogy ebben fekszik fő oka az intézet szellemileg oly jó lábon állásának. Midőn ugyanis Gönczy úr felkéretett, hogy alakítaná át magánintézetét nyilvános iskolává, ő az átalakítást egyéb feltételek mellett kiválóan ahoz kötötte, hogy az elemi iskola a gymnásiummal mindenkorra szoros kapcsolatban maradjon. Innen van, hogy az egész intézet egy tökéletesen összeállított compact test, elemi iskola és gymnasium szoros egybefüggésben van egymással: a tanulmányok hézag nélküli fokozatban emelkednek az osztályok számával együtt; a tanítás szelleme egyöntetű, amik kétségtelenül, elsősorban mind az igazgatás egy kézben ügyesítésének következményei. Az intézet ügyes szerkezetéről és a tanulmányok cszélszerű beosztásáról legjobb felvilágosítást úgy adhatunk, ha osztályonként előadjuk azon tantárgyakat, melyekből a tanulók az idén vizsgálatot adtak. Az elemi iskolák négy osztályból állanak. Az I. osztályban legfőbb tárgy az írva olvasás tanítása, s ezt oly tökélylyel oldották meg, hogy mindenik gyermek, az elsőtől az utolsóig egyaránt tökéletesen irt, és olvasott a közönség előtt írást úgy mint a nyomtatást. E mellett az értelem és beszédgyakorlatokból, bibliai történelem és észbeszéli számításból a legjobban feleltek. A II. elemi osztály, az írés, olvasás és fejbeli számvetésen kivül zsoltárverseket tanult, bűnszerelmet ébresztő s erkölcsiséget lehellő költeményeket mondott fel, tovább haladt a bibliai történetekben, s a természettani előfogalmakból stb. adott vizsgát. A III. osztály a gépies olvasás helyett már az értelmes olvasásban gyakoroltatott, tanulta a magyar nyelvtant mondattani alapon, mely az okoskodó tehetséget a legszebben fejti, a fejből számoláson felül megkezdték az írásbelit, jelesen a négy alapműveletet, a vallásból a hittant, földrajzból Magyarországot; s már itt az előadásban is kezdték magukat gyakorolni, nevezetesebb férfiak életéből legjelesebb történeteket beszéltek elő, hallomás után saját stylusokkal, továbbá egyes növények, ásványok és állatok leírásait adták magukról a természeti tárgyakról, s végre megkezdték a német nyelv elemeit, s gyakorolták a szépírást. A IV. elemi iskola tanulta a vallásból az erkölcstant, a magyar nyelvtanból a kapcsolt mondatokat, s a nyelvtani alakokat, a földrajzból Európát s a föld egyéb részeit átalánosan, folytatta a történelmi elbeszéléseket, a természettanból hallgatta a nevezetesebb tünemények népszerű magyarázatát, a számvetésből -gyakorolta a négy alapműveletet, a német nyelvtanban átment a kapcsolt mondatokra, s tovább gyakorolta a szépírást. A gymnasiumi I. osztály a bibliából mgismertetik az ó-testamentummal, egyéb tanulmányai a magyar nyelvtan folytatása, főleg a nyelvtani alakok, latin egyes mondatok gyakorlatilag, a modus indicativus és főnevek eseteinek szabályai, német nyelvtan, történelmi elbeszélések egyes kitűnő férfiakról, Magyarország mathematicai és physicai földrajza, a négy számmiveleten kívül a törtek, mértani rajz, természetrajzból egyes képviselők a grinczesekből, a növények és ásványokból, szépírás, éneklés hangjegyek szerint és rajzolás, II. A gymn. osztálynak tanittatik : az uj testamentom ismertetése, magyar nyelvtanból a kapcsolt mondatok, latin nyelvtanból a conjunctivum, participium, supinum, gerundium stb. használata, egyszóval minden, ami még ebből hátra volt, e mellett Phaedrus néhány meséje, a német nyelvtan folytatása, fordítás magyarból németre, történelemből elbeszélések, földrajzból a földrészek : Európa, Ázsia ; természetrajzból a gerincztelenek, növény és ásvány képviselők, számtanból a tizedes törtek, arányok, pénzismeret stb. mértani rajz folytatása, ének, szépírás, szabadkézrajz. III. osztályban : hittan és erkölcstan, közmondatok tana, latin syntaxis, Cornelius Nepos és Phaedrus, német nyelvtan, fordítás magyarból németre, és németből magyarra, történelemből az ókor, földrajzból Afrika, Amerika, Polynesia, természetrajzi állattanból a gerinczesek rendszere, a növényrendszer ismeretének kezdete, ásványok rendszerezése, számtaiból az összetett arányok, társas elegyítés, kamatszámítás szabályai, mértani rajz a körről, a területek kiszámításával, ének, szépírás, szabadkézrajz. IV. osztályban taníttatik: az egyház története, irálytan, chria-irás gyakorlatilag, Julius Casar, Phaedrus, Ciceróból egy oratio, német nyelven fogalmazás, történelemből a középkor, földrajzból a földrészek részletesen, természetrajzból a gerincztelenek rendszere, a növények mesterséges és természetes rendszere, ásványtani rendszerek, kristálytan, számtanból az algebra négy alsó mivelete, mértani rajz, kapcsolatban a mértanból a síktannal, éneklés, V. osztályban : heidelbergi káté, szónoklattan, Cicero oratiói, Sallustius, római régiségtan, német grammatics rendszeresen, történelemből az uj kor, physica geographia, egyenletek és mértan, logarithmusok gyakorlati használata, termézettanlos u \\ILnjr-, mr.^nr"-, hő- és fény-t n, görög nyelv kezdete. VI. osztályban : helvetica Confessio, költészettan, Ovid, Virgil, Horatius, mythologia, német irodalom története, mathematical földrajz, Magyarország története, mathesisböl a több ismeretlenü egyenletek, mértan bevégezve, görög nyelvtan bevégele, Xenophon Anabasisa, Aesop meséi. A bölcsészeti I. osztály tanulmányai: az egyháztörténelem, aeathetica, lélektan és logica, Livius fordítása, Homérból Odysseus, Schiller olvasása, világtörténelemből az ó és középkor, az egész tiszta mennyiségtan és a trigonometria, állat-, bor cz- és élettan. A II. bölcsészeti osztály a jövő 1863 . évre fog felállittatni. Ezeket közleni azért is szükségesnek véltük, mert a pesti iskola más gymnasiumok példájára évi tudósítványokat eddig elő nem adván ki, a tanrenddel a nagyközönség nem volt ismerős, pedig az iskola és szülők érdekében egyaránt kell, hogy e felől az illetők tudomással bírjanak. Ki a vizsgálatokat figyelemmel kisérte, örömmel kell meggyőződnie, hogy itt a tanítás tisztán az értelem fejtésére van fektetve, s „szavakat csak olyan tárgyaknál tanult az ifjú, melyekkel az emlékezőtehetséget szokás gyakorolni, milyenek a nyelvek, költemények, szónoklati gyakorlatok stb. Minden egyéb tantárgyat saját szavaikkal adtak elő a tanulók, sőt vannak tantárgyak — mint például történelem, természetrajz, a melyeket hallás- s illetőleg tapasztalásból tanulván, egyszersmind maguk fogalmazzák is a növendékek, minek kettő:; hasznát, az értelem fejlesztésére, s a fogalmazásban gyakorlottságra első tekintettel beláthatni. Mindenekfelett pedig az egészité ki a hallgató megelégedését, hogy az okszerű tanmenet és helyes tanítási módszer mellett ott találta azt is, ami mindennek lelket ad, a derék tanárok képességét és a tanulók szorgalmát is. A növendékek száma az elmúlt iskolai évben a következő volt: az elemi iskolásoké 137, a gymnasialis osztályokban 223. A jövő iskolai évben, mint érintettük, a II. bölcsészeti osztály is fel fog állíttatni. Őszintén kívánunk érdemlett virágzást a jeles intézetnek. Egy hallgató. Csajdaságra kerested, tudósítások. Pest aug. 1 jén került idő. Kedvező vízállás, mely még egyre növekedik. Helybeli gabonavásárunkon a forgalom tegnap minden áruból igen csendes volt. A búzából nagyon kevés kel el; ára inkább névlegesül tekintendő. Rozs és kukoricza jól áll; az árpa és zab pang. — A Pesten jul. 30-án tartatott heti marhavásár alkalmakor volt 561 ökör, 40—218 forintig párja, 687 tehén, 30—125 ftig párja, 68 borjas tehén 28—158 ftig párja, 239 borjú, 16—30 ftig párja, 1643 birka, 6—15 ft 50 krig párja. Mázsája a mai babusnak 15—23 ft. 1700 sertés 22—23 krig fontja. Szalona 26—30 ft 50 kr mázsája. Zsir 26—30 ft 50 kr mázsája, szerbiai zsír 22—26 ft mázsája. Baromfi és tojás hetivásár jul. 27 és 30 án. Csirke 16730, 30—70 kr párja, tyúk 690, 80 kr—1 ft párja, kacsa 2170 db, 80 kr—1 ft 20 kr párja, pulyka 540 db, 1 ft 20—2 ft 40 kr párja, lud 2450 db, 1 ft 20—2 ft 40 kr, tömött 6 ft párja, tojás 420000, 26—28 darab 40 kr, sajt 38 mázsa 18—24 ft mázsája. Halászhetivásár juh 30-ban. Tiszáról kocsin hozott állott hal. Ponty 16 másza, 18—25 ft mázsája, fontja 20—30 kr, harcsa 22 mázsa, 16— 20 ft mázsája, fontja 25—30 kr, süllő fontja SC—50 kr, kecsege fontja SC—50 kr, eleven hal 6 mázsa, 24—30 ft mázsája, fontja 30—50 kr. — S z a 1 o n t a, jul. 34. Mai napon tartott hetivásárunkon a piaczi árak következők voltak: lpár közönséges jó ökör 95 ft. tinó 70 frt. 1 tehén 30 frt. 1 anyasertés 12 ft. 1 süldő 5 frt. 1 köböl tisztabuza 9 frt. 1 k. kétszeres 7. ft. — kr. 1 köböl árpa 4. fr. 60. 1 köböl zab 3. frt. 40 kr. 1 szekér szalma 6. frt. — Margits, jul. 24-én tartott hetivásárunkon a piaczi árak következők voltak: Ausztr. mérő. Tiszta búza 3 ft 20 kr. Kétszeres 2. ft 50 kr. Rozs 2 ft 50. Árpa 1 ft. 80. k. Zab 1 ft 60 kr. Szemes tengeri 2 ft 50 kr. Krumpli 1. ft — kr. Lencse 3 ft 20 kr. — Köleskása 8 ft — kr. Öreg cseber Uj bor 7 ft — kr. Ó bor 8 ft. Itcze zsir 45 kr. Sör 10 kr. Pálinka 20 kr. font sertés hús 16 kr. Marha hús 10 kr. Szalonna uj 25 kr. Szappan 30 kr. Fagyu gyertya 44 kr. Egy ö keményfa 7 ft. Ágfa 5 ft. 10 fontos részlet széna 25 kr. Szalma 10 kr. Darab közép testű ökör 60 ft. Közép testű tehén 30 ft. — Gyula, jul. 25. Mai napon tartott hetivásárunkon a gabona árak következők voltak : 1 mérő tiszta búza legj. 5 forint, közép 4 ft 50 kr, kétszeres legj. 4 ft 40 kr, közép 4 ft, árpa legj. 2 ft 60 kr, közép 20 forint 40 kr, tengeri 3 ft 20 kr,zab nem találtatott,széna mázsája 5 ft, marhahús fontja 12 kr. K A I ö n fé I é fc. Pest, aug. 1. * Császár ö Felsége — mint hivatalosan jelentik — ma (szombaton) első fősegéde gr. Crenneville alnagy és egy szárnysegéd kíséretében Salzburgba utazik, ott tölti az éjt és holnap a helyőrség templomi diszelgésének megtartása után reggeli 8 órakor Gasteinba folytatja utazását, az ott tartózkodó porosz király ő Felségének meglátogatására. * Császár Ő Felsége, a Kissingenből hazatérő császárnéval egyetemben — kinek eleibe utazott volt — jul. 30 kán Schönbrunnba érkezett. * Gr. Mikó Imre és b. Kemény Ferencz ö exciáiknak kihallgatása császár Ő Felségénél — még pedig, mint jelentők, mindegyiké különkülön — tegnapra, jul. 31-kére vola kitűzve. * Gr. Andrássy György országbíró ő excja a pöstyéni fürdőbe utazott. * A pesti henger malmi részvény társulat is 1000 frtnyi összeggel járult az Ínségben levők fölsegéléséhez. * A „Hon“ bécsi tudósítója írja m. hó 30-ról : Biztos forrásból értesültünk, miként a kormány a Magyarországban uralkodó ínség terjedéséről hivatalos adatok nyomán külön térképet készíttetett; erről a fájdalommal kell jelentenünk —kiderül,hogy hazánk 13 része tökéletes ínséget,egy másik is része nagy szükséget szenved, és csak utolsó harmadában lehet a termést kielégítőnek mondani. Amint halljuk, a nm. helytartótanács 30 millió ft előlegezést kért a sújtott vidékek segélyezésére ; kormánykörökben ez iránt komoly tárgyalások folynak, és 15 millió már meg is volna szavazva. * Raikem és Evans urak Bécsben juli 30-kán kapták meg engedélyüket a Morvaországból az északi vaspálya weiskircheni pályaudvarától kiinduló és Wietinen, Puchón át Zsolnáig, illetőleg a Vágig építendő vasútra. A vállalkozók kamatbiztosítást nem kívántak, saját lskájukra építik e vasutat, ami, előleges számítás szerint, 8 millió forintot fog igénybe venni. Az egész előmunkálat, tökéletesen kidolgozva, lett a minisztériumnak benyújtva. * Az erdélyi országgyűlés elnöksége — mint a „G. C.“-nek írják Szebenből — már felkérte az erdélyi kir. főkormányszéket az iránt, hogy