Pesti Napló, 1863. augusztus (14. évfolyam, 4039-4062. szám)
1863-08-28 / 4060. szám
csekély áldozatomat a „Pesti Napló“ szerkesztőségének beküldeni el nem mulasztom.“ A tisztelt férfiú be is küldé szerkesztőségünkhöz 40 frtnyi nemeslelkű adományát, melyet mi az orsz. gazdasági egyesület pénztárnokának kezéhez juttattunk. Továbbá beküldetett szerkesztőségünkhöz ugyan e czélra Máramaros-Szigetr , 1205 ft a következő sorok kíséretében : Tisztelt szerkesztő ur! Az ez évi nagy szárazság által ínségre jutott alföldiek felsegélésére folyó hó 20-án, mint Sz.István király emlékünnepe estvéjén, a m. szigeti műkedvelők által Szigligetinek a „Rab“ czimü sí.mműve adatván elő, van szerencsénk ezen előadás tiszta jövedelmét, 205 ftban, rendeltetése helyére juttatás végett tisztelt szerkesztő urnak azon megjegyzés kíséretében fölküldeni, miszerint ezen összeg Lázár Sándor g. cath. esperes 10 ftot, Nánásy Lajos 6 ftot, Seregélyi Sándor g. cath. esperes 2 ftot tevő ajándékaik által nőtt ennyire. Nálunk is minden szegletből kiált a szükség, városunk nagy része a 4 év óta számtalanszor dühöngött tűzvész miatt most is romokban hever, s épen ezért elutasithatlan kötelességünkben áll úgy a t. ez. műkedvelőknek, mint főleg az áldozatokban fáradhatlan közönségnek a haza nevében ez után is forró köszönetet mondani, hogy a közel bajokat háttérbe szorítva, a távol szenvedőkről megemlékeztek. M. Sziget 1863. augustus 21 én Várady Gábor, Szilágyi István, Herdhenröther , Albert. — Ez összeget is hazafias elismerésünk nyilvánítása mellett az előbbiekkel együtt átküldöttük az illető helyre. Hozzáadva e három rendbeli legújabb adományt az eddig begyültekhez: a szerkesztőségünkhöz ezen hazai czélra beküldött adakozások összege 2280 ft 52 krra megy. * Nagy-Szebenből távirják f. hó 26-káról . Az országgyűlés mai ülésében olvastatott fel először a román nemzet és confessió egyenjogusitására vonatkozó kir. előterjesztvény. A fővita e tárgyban pénteken lesz. — Negrutiu Balázsfalva részéről petitiót adott be, a mely helység külön követ által akarna képviseltetni az országyűlésen. Több, újólag belépett képviselő venifícatiója vétetett elő. * Gr. Festetits TaszilS ő maga 1000 ftot adományozott az alföldi szükölködök fölsegélésére. —■ A solt vidéki vadász-társulat, a helytartó tanácshoz fölterjesztett alapszabályai 6k pontja érelmében, i. é. sept. 1-jén Duna-Vecsén közgyűlést tartand, melynek tárgya az agarászati dij futás határnapjának kitűzése leend. E kitűzött időben s helyen leendő megjelenésre a t. ez. részvényes tagok felkéretnek. ] Kelt Szt. Tamáson, Az elnökség. * Pesten f. évi május 3-kától aug. 15-kéig összesen 9724 vendég fordult meg a szállodákban és 1915 magát bájakban olyan, akit bejelentettek. Az ist magokat fenntartó idegen ipari sppgédek, cselédek és napszámosok száma 12,648-ra megy. * Nemcsak az Ipoly, Körös útd. apadtak ki az idén pár hétre teljesen , de Francziaország egyik legnagyobb folyója, a Loire is annyira kiapadt, hogy sok helyütt száraz lábbal lehetett átmenni rajta. * Bártfa, Kiüss, Zabara, Hertnek határaiban, egy levelező szerint, borzasztó felhőszakadás volt, mely nagy pusztítást okozott. * Eperjesen 14 ikén éjjel 12 ház, 4 csűr, több istálló, és a temetői fák közt elkülönítve állott kápolna leégett. Azon házban, hol a tűz támadt 5 db szarvasmarha benn égett, egy betegen fekvő asszonyt nagy nehezen az ablakon át szabadítottak meg. A gyújtás gyanúja egy kocsist terhel, kit gazdája elbocsátott. * Ugyancsak a „K. K.“ értesül, miszerint az erdélyi kir. főkormányszék eléggé nem méltányolható felterjesztését támogatandó, az orsz. erdélyi gazdasági egylet, valamint Kolozsvár városa is, a Felségéhez szintén feliratot szándékoznak felterjeszteni a nagyvárad-kolozsvár-bozzai vasút építésének azonnal leendő leghegy elrendelése érdekében. Bár e példát minél több törvényhatóság követné, amit remélünk is ! * Erdélyben is a mezőségen oly nagy a szárazság, hogy, mint Szabadról írják, e falu 110—120 kútjában mindössze sem lehetne két adó vizet találni, minél fogva a lakosok saját maguk használatára a karmaik itatására kénytelenek más falvakból vagy a két mértföldnyire eső Marosból hordókkal szállítani a szükséges vizet. * A zimony-fiumei vasút belga vállalkozói folyó hó 21-dikén Bécsbe érkeztek. E vasút közelebb vétetnék munkálatba, s Fiuméban 30 mérnök megérkeztét várják, kiket a belga társulat e vasútvonal előtanulmányozására kiküldött. — Bécs ben tudósítják a „Lloyd“ esti lapját, hogy a követek háza September 10-én újra megkezdi üléseit. A császár őfelsége ugyanazon tudósítás szerint Frankfurtból visszajövetele után még egy őszi kirándulást tesz Ischlbe a császárnéval és gyermekeivel. A Dalmatiába szándékolt utazás ez évről elmarad. A kereskedelmi miniszter, gróf Wickenburg, leköszönésérel a hirt oda módosítják, hogy hosszú szabadsággal fog elutazni. * Kolozsvárott azon összeget, melybe császári Fige születésnapján a város kivilágítása került volna, a magyarországi szükölködök segélyezésére fordítják. * Az ínség ügyében alakult csongrádi bizottmány a nmlgy m. kir. helytartótanácstól kérvényezi, hogy a csongrádi szükölködök javára sorsjátékot engedne meg, és pedig mintegy 10,000 sorsjegygyel, 20 krral a sorsjegyet. * A magyar kir. helytartótanács, mint, a „F.—n.“ jelenti, hajlandó Szeged városának a tiszai töltés kiépítésére kért 20,000 frtnyi kölcsönt megadni, hogy a szűkölködőknek ez által is keveset biztosíttassák. A helytartótanács a tervek és költségvetés felterjesztésére is felszólító a várostanácsot, mi meg is történt. * Zenta városa egy múlt századi szép lovagkardot küldött a nemzeti múzeum régiségtára számára; e kardon „Vivat Carolus VI.“ és „Vivat Princeps Eugenius“ (Savoyai Jenő) felirat olvasható. Régiségekről lévén szó, megemlítjük, miszerint tudunk mi egy, jelenleg eladó, igen nevezetes magyar régiséget, melynek legméltóbb helye szintén a nemzeti muzeum lenne. E régiség : I. Rákóczy Györgynek teljesen ép fejedelmi buzogánya, aranyozott ezüstből, roppant nehéz, tönör, gyönyörűen dolgozott mű, nyele középütt királyezni bársonynyal van bevonva. Markolatja s óriási gombja gyémántokkal, smaragdkkal és rabinokkal van kirakva, s felül a Rákócziak szép czimerével diszlik, e jelmondat és körülötte : „Soli Deo gloria. 1631.“ E ritka becsües szépségű ereklyét jelenlegi tulajdonosa 2000 ftra tartja, de a nemzeti intézetnek talán olcsóbban is átengedné. Bár akadnának lelkes honfiak, akik nemzeti múzeumunk számára megszereznék, mert szégyen lenne reánk nézve, ha a külföld valamelyik múzeumába vándorolna Rákóczy buzogánya. Bővebb tudósítással az érdekelteknek szívesen szolgálunk. * A „Postbudinske Vedomosti“ tót újság szerkesztősége az uóbbi számban jelenti, hogy a „Pestb. Ved.“, miután szerkesztője, Franciáés János ur, helytartósági tanácsossá neveztetett ki, a jövő számmal megszűnik. * A Times szabályozási munkálatai Temesmegyében megkezdettek az Újak és Drugrína közötti átmetszés által. A munka nagy ünnepélyességgel kezdetett meg, a káptalan és különböző hatóságok képviselőinek jelenlétében. Sok ezer munkás jelentkezett, kiket mind foglalkodtatni, fájdalom, nem soká lesz lehetséges. * Hangverseny Gyöngyösön, közelebb múlt aug. 2 -án Kápány Géza, a pestbudai zenede szavalat-osztályának növendéke, a gyöngyösi kaszinó termében igen kedvesen fogadott hangversenyt rendezett, melyre a legválogatottabb közönség, s lehet mondani, a város gyöngyei, egy szép koszorúba fűzve jelentek meg, kik élénk tapsokkal kisért többszöri előhívások , virágcsokrokkal nyilváníták tetszésüket. Működtek e hangversenyben a rendezőn kívül még Mutschenbachr Vict. (zongorán) és Trux Hugo (hegedűn), az említett zenede volt növendékei, továbbá az ottani műkedvelő hölgyek közül. Zimányi Alajosnés Wittmann Teréz aszszonyságok, nemkülönben Vako Helosz kisasszony, részint zongorán, részint szavalmányokban. Az élvezetes műelőadást csaknem reggelig tartott táncmulatság válta fel. A hangverseny jövedelme volt 95 ft, a kiadás pedig 73 ft 31 fr, ide számítva a rendező és működő pesti társainak 44 forintra terjedett utazási költségeiket. A fennmaradt 21 forint 69 krajczárból állott tiszta jövedelemből 5 ft 43 kr az ínségben szenvedő tiszafürediek részére adatott; 16 ft 27 kr pedig a nevezett zenedei szavalatosztály magyar könyvtára gyarapítására szenteltetett. Ez utóbbi összeg I. Zimányi Alajos ügyvéd ur külön adományzása folytán, s még 4 krból állott maradvány által 21 tt 31 krra emelkedvén, az intézet igazgatójának Pestre már be is küldetett. — Közkívánatra aug. 6 án ugyanazon működők által a nevezett helyiségben még egy hangverseny adatott az alföldi ínségben szenvedők részére, mely az előbbinél még látogatottabb és dusabb anyagi eredményű volt, miről a maga helyén bővebb értesítés adatik. Mindkettőnek létesülhetését a fentemlitett hölgyek és urakon kívül leginkább a casinotársulat ernyedetlen igazgatója, t. Fököry Antal, továbbá Kürthy Sándor és Mahoszky Antal urak buzgó intézkedése és hazafias közbenjárása eszközlé. Fogadják valamennyin a hálás köszönet legőszintébb nyilatkozatát. *A „Bihar“ szerint Nagyvárad előkelő osztályának három női tagja, elhagyva saját tűzhelyük kényelmét és örömeit, a székelyhídi tűzkárvallottak segélyezése tekintetéből házról házra kéregetni indultak, s 89 ft 10 krt szedtek össze. E nemeslelkű nők: Ercsey Imréné aszszony, Veér Alexandrám és Gabriela kisaszszonyok. * Engländer Armin helybeli nagykereskedő 50 ftot ajándékozott a lipótvárosi bazilika továbbépítésének költségeire. * Markovich, a „Gyorsirászat“ főmunkatársa, jövő évre a bécsi főbb tanintézetekben a magyar gyorsírást is fogja tanítani. * Tegnapelőtt a Krisztinavárosi temetőben egy fináncz felkötötte magát. — Magyarország legtudósabb főrabbii, fr. Löw Lipót szegedi, dr. Steinbard aradi és dr. Lipser rohonczi főrabbi urak 8 napig tartózkodtak a fővárosban, még pedig csupán a bibliafordítás ügyében. E czélból f. hó 23-án az „Izraelita magyar egyletben a választmányi gyűlés tartatott, mely alkalommal a rendkívüli szorgalommal és alapossággal kidolgozott fordítási terv felolvastatván, minden változtatás nélkül elfogadtatott. Ezúttal megjegyezzük még, hogy a főrabbi urak az egyletnek a vállalat kivitelét meg akarván könnyebbiteni, a biblia első öt könyvének lefordítását minden dij nélkül magukra lábalták. Ugyane gyűlésben felolvastatott Stern B. és Schweiger helybeli nagykereskedők az egylethez intézett levele, melyben az egylet választmányát felkérik, szíveskednek a levélhez mellékelt 200 forintot a leginkább szegény tanítók és tanulók között kiosztani. * Oszvad pesti nagykereskedő ellen a csődöt megszüntették. Új nagykereskedését a háznégyszögben nyitja meg, a Privorszki kávéház helyiségeiben. Az Oszwald kerekedés régi helyén pedig sörházat fognak nyitni. * Egy fiatal naturalista, Z. L. (kit a közönség kedélyes versiről is ismerhet, miket az Üstökösben Tilinkós Pista név alatt szűköt irat), e napokban Petőfinek egy híven talált barrelles arczképét küldte el Jókai Mórnak emlékül, melyet, minden szükséges eszközök hiányában, csupán téllkéssel készített. A mű meglepő biztonyitványa a fial vésnök tehetségének, bár tovább képezhetné magát. — Nyilatkozat. *) A Magyar Sajtó aug. 19*ki számában „A Petőfi emlék pénzei“ czim alatt egy czikket hoz, melyben indiványoztatik, hogy „a Petőfi-emlék felállítására egy pár ízben összehívott ideiglenes bizottság minél előbb üljön össze, s határozza el, hogy a különféle kezek gondviselése alatt levő összegek átvételére a Kisfaludytársaság keressék meg, mely azokat rendes pénztárnoki kezelés mellett mindaddig tartsa meg, mig idő és viszonyok e kitűzött czél valósítását megengedik." — Ez indítvány, nagyon természetesen, elsősorban illet és érdekel engemet, ki 3 év előtt az ügyet megpendítettem, s annak élére állottam; a t. közönséget időszakonkint lapok utján a hozzám begyült pénzekről s az adakozókról pontosan tudósítottam, s végre a ki ideigl. szobor-bizottságot is alakítottam, mely szobor-bizottság tudvalevőleg az ügy vezetésével szintén engemet bizott meg. Nem is késtem volna tehát részemről a „M. S.“ fent említett czikkére azonnal válaszolni, ha a „M. S.“ egyúttal föl nem kéri laptársait is, hogy indítványához hozzászólni szíveskedjenek, így illőnek tartottam előbb bevárni a többi lapok szabad vélekedéseit is, s miután azóta több mint egy hét eltelt, s tudtommal a „V. Újság“ s a „Színházi Látcső“-n kívül, mely lapok a „M. *) Tisztelettel kérem a „Magyar Sajtó“, „Vasárnapi Uj.águ s a „Szinh. Látcső 1. szerkesztőit, e nyilatkozatomnak becses lapjaikba fölvételére. R. E. TÁRCZA. Wagner Richard nyílt levele, a „Zenészeti Lapok“ szerkesztőjéhez. Tisztelt szerkesztő ur! Pesten való tartózkodásom ideje alatt Reményi Ede barátunk nagyobb mennyiségű zeneszerzeményeket közölt velem „magyar zenészeti tanulmányok s kísérletek“ czímen s ajánlat mellett, melyekkel csak most van alkalmam közelebbről megismerkedni, s melyek felett szeretném önnel kiváló örömömet közölni. De azon gondolati föltétel, mely ez által mintegy szélesebb észlelődés nyomán keletkezett bennem, sokkal nagyobb mérvű, semhogy e rövid közlemény folytán annak komoly megvitatását czélozhatnám. Mindazonáltal, kapcsolatban azzal, mit együttlétünk utolsó estélyén, a zene „nemzeties“ volta felett, egy nagyobb számú baráti kör előtt nyilvánítottam, szabadjon ezúttal azt, mi a szóbanforgó zeneszerzemények szellemébe való mélyebb behatolás mellett mű történelmi tekintetben előttem jelentékeny vívmányként tűnik fel, röviden a következőkben kijelölni. Én azt hiszem, hogy önök abbeli törekvése, miszerint a magar nemzeti dalt oly módon akarják művészileg kimivelni, hogy aztán a mi kifejlett manenénkkel közvetlen érintkezésben állhasson, legbiztosabb sikert nyújt általában Magyarországon a zeneművészet emelése s kifejlesztése. Míg ez be nem következik, mindaddig önök hazájában veszedelmes, sőt ártalmas különbség fog uralkodni a nemzeties elem, s annak csak felvetével érintkező műzene közt, ésannyira, hogy a nemzeti zene, vagyis a népdal s tán ez - zene, mindinkább a sülyedő s hátramenő naturálisam, zsákmányául fog esni, annál is inkább, mert maga a műzene is, pusztán csak fölületes termékei után értelmeztetvén, méltányoltatván : viszont csakis elkorcsosító s elvadító hatást gyakorolhatand amazokra. Hogy mit értek ez alatt, az könnyen tisztán fog állani ön előtt, ha a magyar népdalokban — mint egy elzárt aknában — rejlő rythmusis harmóniai gazdagságot azon nagy szegénységgel hasonlítjuk össze, mely az újabb olasz operazene terén annyira visszatetszik minden korunkbeli művelt zenésznek. Nem lehet valami szomorítóbb, mintha e szegénység a népzenének naturalista kezelőit is megtagadja, ésannyira, hogy azt a nemzeti zene elferdítésével még annak jelleméül is feltünteti ! Ez esetben ép oly káros eredményre számolhatunk, mint minden oly kívülről jövő s felerőszakolt civilisationál, melynek az önállólag ápolt s kifejlesztett nemzeties elem nem képes ellentállani, s mely úgy a magánélet, mint a népek polgárisultságának különböző phásisaiban anynyi viszás s undorító jelenséget eredményezett. Hogy minő változatosságot s kifejezési jelentékenységet lehet eredményezni, továbbá hogy a népzenében rejlő és eredet gazdagságot szabatos művészi kezdés által mennyire lehet belbecsében emelni, nemesbíteni és sokszorozni, éppen erről meglepőleg örvendetes bizonysgot nyújtottak nekem a velem közlött „magyar zenészeti tanulmányok.“ Sőt, hogy a valóban jellemzetes művészi feldolgozás miként képes a még tökéletlen nemzeties elemből csaknem bevégzett tökélyű műzenészeti termékeket alakítani: erre példa Mosonyi M. Tanulmányok czimű műve II ik füzetének XIII-ik számú darabja. Ki ne ismerné fel ebben — mely másrészt feltűnő híven tükrözi viasza a magyar „L&Blu“*k eredeti typusát — azon szellemet, mely Bach Sebestyén phantasikoa előjátékait átlengi? Valóban, épen a magyar népzene rhythmikus harmóniai sajátságaiba való mély kihatolás, feltünő természetszerű bizonyítékokat nyújt a nonzenében használni szokott rhytmikai képletek , őszhangzatosítások helyességére nézve, melyek csakis az e téren lehetséges elméleti czopiok előtt válnak megfoghatatlanokká s megengedhetlenekké. Ha tekintetbe veszem azon pangást, tespedést, mely jelenleg a tulajdonképen műzene fejlődése erén félreismerhetlenül bekövetkezett , csaknem hajlandó vagyok azon merész következtetésre, hogy a nemzeti zenészet terén továbbfolytatott szerencsés fejlesztés s kimivelés folytán, lehetőleg önöknek van feltartva amannak további fejlesztésére is viszont felfrisítő befolyást gyakorolni. Annyi bizonyos, hogy ha önök általam is felismert törekvései szükséges s jótékony hatású viszhangra találandnak a magyar közönség előtt, azok önök nemzeténél az általános zeneművészet fejlődésének (melyet tisztán emberinek szeretnék nevezni), felette szerencsés, sőt mondhatni : egyedüli igazán sikerdus alapját kell hogy képezzék, s valóban képezni is fogják. Pontingben, Bécs mellett, aug. 8.1863. Wagner Richárd. I. — A „Kisfaludy-Társaság“ pártolói közé 1862 ik évi October óta mostanig újonnan beléptek. (Tizennegyedik kimuatás) : Rákosi István, Abrudbánya. Vály Elek, Somkerék. Csiszér Albert, Székely-Udvarhely. Szentiványi Miklós, Sajógömör. Kautz Gyula, Buda. Kovács Ágoston, Szathrvár. Szilssy Ignácz, Korpona. Klöckner Péter, Sz. Fehérvár. Séfig Emilia k. a., Zetvácfalva. Finta Dávid, Pest Gr. Keglevich Gyula, Egres Kata. Báró Józsika Lajosné, sül. gr. Bethlen Adol, Kolozsvár. Nagy Dániel, Pest. A szombathelyi főgymnázium. Keresztessy József, Galantha. Kálóczy Imre, Győr. Pintye Smuci, Bukarest. Csáké Balázs, Bukarest. Rauch Anna, Iharos Berény. Gaal Péter, Baja. Ifj. b. Kemény Domokos, Malomfalva. Magyar olvasó egylet,Selmecz. Filep Elek, Kolozsvár. Latinovics Gyula, Borsod. Rényi Rezső, Kaposvár. Demik Kálmán, Nádudvar. Jurcsó Ferencz Bukarest. Matolay Gyuláné, Pest. Vellansits Sándor, Missits Sándor, Popper Antal, Kosztankó Antal, Kaposvár. Dr. Kain, Kassa. Miskey Ferencz, Pest. Kende Lajosné, Szuhanyi Laura, Szathmár. Molnár György, Debreczen. Pesti főreáltanoda. Gr. Pejacsuvics Pál, Podgorcse. Mihalyik Dezső, Balog. Czófalvi olvasó egylet. Gr. Majláth József, Perbenyik. Koválcsik József, Vezerle Gáspár, Izsák László, Návásy Mihály, Eger. Dunaföldvári kaszinó. Commendinger A. zongora gyámok, Konstantinápoly. Szerdahelyi olvasó táranság. Regéczy István, Miskolcz. Wolf Karolina k. a., Arad. Szántó Elek, Bugyi. Jakab István, Kaposvár. 1862-diki tagdíjakat az October 5-ki kimutatás óta befizették. Octoberben: Gróf Eszterházy Kálmár, gr. Bethlen Kamil, Pataky Dániel, Tornya Károly, Szász Gerő, Zeyk József, Molnár Imre, Bölönyi Sándorné assz., Várkonyi István, gróf Mikó Imre, báró Bánffy Jenő, b. Wesselényi Miklós, kolozsvári isf. iskolai olvasó társaság, Warga János tanár, Zelinka Pál, Szentiványi Miklós, Székely-Halassy Magdolna, ifj. Földváry Mihály, Szalay Sándor, Tóth Lőrincz, b. Splényi Béla, Velics Alajos, Erdélyi Indali Péter, Kovács Eduárd, Kautz Gyula, Kovács Ágoston, Köváry László. Novemberben: Szende Béla, Podhráczky Andor, dr. Fekete Alajos, Klöckner Péter, Sadó Ferencz, Hügel Ottó, Trauschenfels Ödön, Ábrahámffy János, Apor Sándor, miskolczi ref. gymnasium, Fördös Lajos, Bozóky Györgyné, Erdélyi Ferencz, Gallia Fülöp, Markovics György, Kun Kálmán, Dékásy Mihály, Milhoffer István, B. Kis Mihály, kecskeméti cassino, Kovács Antal, Csókás József, Pátkai Sándor, Horváth Pál, Horváth Döme, Király Károly, Selig Emilia, Damaskin Antonia, Zmeskal József, Ráth Mór (9. évdij.), Szoboszlay Ferencz, Finta Dávid, gr. Keglevich Gyula, Glembay Károly, báró Podmaniczky László, báró Jósika Lajosné, Koharics Ferencz, Karnay Alajos. Decemberben: Szombathelyi főgymnasium, Schiefner Ede, Farkas Gábor, Deutsch Ar ■ min, Weiterschutz János, Hoványi Lajos, Orbán Károly, Stauffer Lajos, Tar Imre, báró Gerliczy Félix, Barlanghy Vincze, Thurzó Ignácz, Tokody Ágoston, Csányi István, Klobusiczky István, Lányi István, Parola Ferencz, Farkas Lajos, Lovrich Judith, Thulman Josefa, dr. Balogh Sándor, Hupka Lajos, Mosel Györgyné (Simonyi Mária), Édes Albert, Baranyi Lajos, Rajkovics Ferdinánd, Szijártó Lajos, Szucsa Péter , Gruber György, Domanek Alajos, Miskolczy Károly, Buda Sándor, Lenk Alajos, Répássy József, Kubinyi Rudolf, b. Lipthay Béla, Villás János, Kelemen Albert, özv. Göndöcs Istvánné, Baróthy Pál, Szarukán Gergely, Nagy József, Sughó József, b. Meszéna Istvánné, Zay Róbertné, dr. Fuchs Albert, Szél Kristóf, b. Gerliczy Bódog, Dezső Szaniszló, Wirner Sebestyén, Incze János, dr. Grosz Lajos, Szász Ágoston, Kubinszky Lajos, Csanády Kálmán, bihari nemzeti casino, Szíj József, Sughó Lászlóné, Gyalokay Antal, Lázár Mihály, Veres János, Szabó János, Harmathy Károly, Liska János, Ambrus József, Linczinger Ede, Darabanth Ferencz, Jankovich László, Halátz Gyuláné, Vályi Mihály, Turcsányi Eduard, Szentkereszthy Sándor, Csóka Károly, Kabzán István, Várady Lajos, Pokorny Gusztáv, Karkalics Döme, Luka Sándor, Zmeskal Zsigmond, Szánthó László, Szomor Lajos, Jeszenszky Daniné, Koricsánszky Lajos, Bogár Dániel, Omaszta László, Omaszta Gusztáv, Vidovszky János, Pálus Ferencz, Urszinyi Andor, Haan Albert, Haké József, Launer Sámuel, Fábry János, Sziasztnyi Sámuel, Perlaky Gábor, Beke Gyula, Abafy Jánosné, Molnár Victorné, Markovics Marianna, Szvoboda Ferencz, zombori magyar olvasókör, ifj. b. Kemény Domokos, Bánfy József, Dauner Alajos, Fököry János, Blasskovics Kálmán, Aradi Mária, id. Fráter József, Bedeházy János, Tóth József, Paizs Boldizsár, Belmeczi magyar olvasó etryjet, Blázy Lajos, Veres Lajos, Demjén László (7. tag) Filep Elek, Nicolini Alajos. (Folyt. köv.) L.“ indítványát egyszerűen magukévá tették, a többi lap hallgatott; a „M. L.“, „V. U.“ és „Sz. L.“-nek, melyek — nem tudom mi okból — feledni látszanak az ügy érdekében a hazai összes lapokban f. é. jul. 10-iki kerettel közzé tett nyilatkozatomat, ezennel ismétlem és újra kijelentem, miszerint most is tartom szavamat, mely szerint od. közepén, mielőtt hazámból újra Olaszországba távoznám : „azon t. szobor-bizottmány előtt, mely az általam megindított, s jelen állására segített ügynek, csekély belátásom szerinti önálló továbbvitelével a magy. tud. akadémia teremében 1861. márt. 10-én tartott választmányi ülésben megbizott,sáfárkodásomról számot akarok adni, s az elnökséget több idővel rendelkező kezekbe tévén le, nézeteimet a szobor mikénti valósitása iránt is előadandóm.“ *) — E sorokhoz, melyek röviden és világosan mindent magukban foglalnak, nincs mit hozzá adnom. A .M. S.‘ és ,V. U.* tisztelt szerkesztője pedig, kit annak idejében a szobor-bizottság tagjául szinte felkértem, indítványával majdan a gyűlésben fölléphet. Reményi Ede. * Pest városa elrendelte, hogy minden ház olyan táblácskával láttassák el, melyen a ház utczai s telekkönyvi száma, s ezenkívül az illető utcza vagy térő éve is föl legyen jegyezve. A táblák horganyból vannak, s különböző városrészek szerint különböző színűek: a belváros részére feketék, kék szegélylyel, fehér betűvel; a Lipótváros részre vörösek, fekete szegélylyel és betűvel; a Terézváros részére világos zöldek, fekete szegélylyel és betűkkel; a Józsefváros részére világos kékek, fekete szegélylyel és betűvel ; a Ferenczváros részre sárgák, sötétvörös szegélylyel és betűvel. A hatóság fölszólítja a házbirtokosokat, lássák el házaikat ily táblákkal, melyek Knopp és Veith gyártóknál (a Széchenyi-utczában) 1 fton kaphatók. * Hír szerint, Csernyi József, a pozsonyi kir. jogakadémiánál az egyházi, római és hűbérjog rend tanára, ugyanezen szaktudományok rendes tanárául a m. kir. tud. egyetemhez neveztetett ki. * Említettük, hogy az erdélyi kir. főkormányszék a magyarországi kebelrázó ínség miatt Erdélybe bevándorló szükölködök szabályszerüebb s biztosb elhelyzése végett Szacsvay Zsigm. tanácsosának meghagyta, hogy az erdélyi orsz. gzdasági egylettel tegye magát érintkezésbe, hogy az e tárgy körül megkivántató intézkedéseket annál sikeresebben, egyetértőleg lehessen elkövetni. Mint a „K. K.“ értesül, a főkormányszék részéről ennek következtében az érd. orsz. gazdasági egyletez intézett előterjesztés az egylet választmányának ülésében fölolvastatván, mély elismeréssel fogadtatott, s az egylet a legnagyobb készséggel rögtön egy javaslatkészitő bizottmányt nevezett ki id. gr. Bethlen János, Kááli Nagy Elek, Fejér Márton, Dózsa Dániel, Pataki József, Hintz György és Halmágyi Sándor személyében, kiknek feladatut sietőleg megkészülni, s azonnal a gazdasági egylet választmánya ebbe terveztet oly javaslatot, mely szerint a szerencsétlen bevándorlók addig is, mig a vasutengedélyezés iránti remények netalán beteljesülnének, jobb móddal lennének elhelyezhetők. * Az alföldi szűkölködök javára Reviczky Sz. és Zilahy K. által szerkesztett „Album“ba, mint biztosan halljuk, Reményi Ede is ad dolgozatot. Ez egy zongorára tett népdal lesz, egyike szól eredeti népdaloknak, melyeket művész hazánkfia Tompa Mihálynak új, és még kiadatlan 12 népdalára már régebben készített, mely tehát addig is, mig az egész külön füzetben— jobb időkben — megjelennék, a közönségre kétszeres érdekkel bir hat. Az album tehát lő iv munkán kívül, melyben az ország első rendű őrei lesznek képviselve, adja Deák arczképét s Reményi dolgozatát, s mindent két forintért a szenvedők felsegélésére. * Szent-István ünnepét Gyula-Fehérvárott is minden valláskülönbség nélkül megülte az ottani magyarság az őstemplomban, a melyben a Hunyadyak, Zápolyák, Bethlenek és Rákócziak hamvai parisnak. A szent misét Haynad Lajos önmaga szolgálta, egyházi szónoklatot főtiszt. Simon plébános ur tartott. * Korozd mezőváros másodszor megválasztott “) Idézet f. é. jul. 10-kén közzétett nyilatkozatomból. R. m. Kelt Pesten, 1863. aug. 27-én, követe, gr. Bánffy Béla, a képviselőségről lemondott. * A bécsi práteri népünnep a „Wiener Ztung” szerint 40,000 foritnyi tiszta jövedelmet hozott; a hazánkbeli ínség enyhítésére tehát 20,000 forint jut. A „P. Napló” magántársürgönyei, Berlin, aug. 27. Varsói magánlevelek szerint Konstantin negedó 25-én Szt-Pétervárra utazott; mint hírlik, egy tanácskozmányra hivatott meg. Frankfurt, aug. 27. Ma a fejedelmek és a szövetséggyűlés is tartott ülést. Ez utóbbiban Dániának a szövetségi végrehajtás elleni nyilatkozata olvastatván föl, a bizottmányokhoz utasittatott. Lemberg, aug. 27. A mai „Gaz. Narodowa“ mint bizonyosat írja, miszerint Ukrajnában az orosz kormány ellen a parasztok föllázadtak. A fölkelés jelentékeny mérvű. — Emich Gusztáv nagy képes naptára az 1863-ik évre, megjelent, Vadnay Károly és Szokoly Viktor szerkesztése mellett, hárominéz fametszettel — Rubs Károly műintézetéből. A naptár oly gondosan szerkesztett és kiállított évkönyv, hogy bátran ajánlhatjuk olvasóink meleg részvétébe. Minden olvasó meg fogja találni benne a maga kedvelt osztályrészét, a nők költeményeket és elbeszéléseket legjobb íróinktól; a tudományok barátai hasznos ismeretterjesztő csikkeket ismert tudósoktól a történelem, vegyészet, köz és magángazdászat s az irodalom köréből; a politikával foglalkozók „világesemények“ rajzait, s ezenkívül számos életrajzot, hazai érdekű czikkeket, különféle tarka közleményeket, gazdászati és háziorvosi tudnivalókat. Legelöl a naptári rész gondosan és díszesen van összeállítva, az európai független államok nagysága, szárazi és tengeri ereje följegyzésével. Következik a „Sépirodalmi csarnok,* következő tartalommal: „Jóczik Jónás futása“, humoros nagy költemény Tompa Mihálytól; „A császárné keresztjleánya“, történeti beszély P. Szathmáry Károlytól; „A hívatlan vendég,* költ. Lévaitól; „A két milliós fiatal ember,“ beszély Degréttől; „Éljen a haza“, költemény Hiadortól; „Egy vidám nap Avignonban“, elbeszélés Vértesi Arnoldtól; „A fahordó aszszony“, költ. Vecseytől; „Kiki a maga helyén“, frescokép Bernáth Gazsitól; „Fehér Julcs»“, költ. Nyilastól; „A fehér lap“, beszély ke Jókaitól; „Két ember“, adoma Vas Gerebentől; „Petrik Jánob“, jellemzés Szigligetitől. — Az ismeretterjesztő czikkek ezek : „Mátyás király Özvegysége“, tört. rajz Remei- taytól; „Mátyás király menyegzője“, Kazinczy Gábor után; „Szász János tragoediája“, tör. rajz Szilágyi Sándortól; „A nap, mint elemző tanár*, Brassaitól; „Ilosvai“, Jámbor Páltól; „A magyar gazda legfőbb teendői“, Erkövy Adolftól; „Gazdasági jegyzetek“ Érkövytől; „Szöllemüvelés“ Péterfitől; „A marhavész* Tormaytól; „A tagosítások“, Válkaitól; „Orvosi tanácsadó“, többektől. — Az arczképek érdekesek ; két kitűnő iparos — Fischer Mór és Posner— a herendi gyár, a Londonban kiállított chinai tál, az „akadémia könyvének“ szép hat rajza, Lisznyai, Bartalus, Vámbéri Ármin, Favre Gyula, Plater Emilia grófné arczképeivel, melyekhez az életrajzokat Vadnai Károly és Szokoly Viktor írák. A „világesemények “ben a „képek a lengyel fölkelésből“ (Szokolytól), Langiewicz, Padlevszky, Pusztowojtow k. a. és egy lengyel csoportozat sikerült képeivel vannak illustrálva; továbbá Varsó, képpel; „Az amerikai háborúból“, képpel; a „pánczélos hajók“. A „különfélék rovatát“ képezik : „Illava“, képpel; „A nagymányai kastély“, képpel; „Oláhok“, képpel; Varasd, Pozsony, Temesvár, képekkel; „Szolnok vára története“ Hőke Lajostól; „Nagy eszmék, szép tervek“ Remelluytól; „Bikaviadal Francziaországban“, „Oroszlán vadászat“ (két képpel), „Mátyás visegrádi palotája“, „Emich Gusztáv nyomdája“ nagy képpel; a tiszavirág, a kolombácsi legyek, az arabs kávé, a liszt ártalmas vegyülékei, hogy lehet a gabona érettségét fölismerni, olvasó asztal, s az „első magyar általános biztosítás“ czimü közérdekű czikkel. — A képek nagyobbára külön lapra, sikerülten nyomvák. A