Pesti Napló, 1863. szeptember (14. évfolyam, 4063-4091. szám)

1863-09-12 / 4072. szám

előbb nagyon soknak kell tisztába ho­zatni. E föltevés annál valószínűbb, mivel a jövő törvényhozás rendezését illető má­sodik, s a birodalmi tanácsra vonatkozó negyedik előterjesztés még föl sincs olvas­va a tartományi gyűlésben. Mondják, hogy az itteni tartomá­gyűlés valóságos elnökeinek kinevezése már most csakugyan leérkezett, hogy eddigi ideiglenes elnök Gross Gusztáv elnökké, Kirchner és Aldub­an urak alel­­nökökké lennének kinevezve. Mindhár­man kir. kormány széki tanácsosok. Hasánk ínsége f­gyében. Felséges Urnáknak e nemzet jóléte s közin­­tézt­­einek virágzása iránt annyi alkalommal fe­jedelmi bőkezűséggel fényesen kitüntetett atyai gondoskodása hasonló kegyelemmel őrködik az ország jelen nehéz helyzetében azon vidékek szomorú sorsa felett is, melyek az idei rendkívüli szárazság folytán az Ínség szenvedéseivel Bujtat­nak.­­ Alig terjeszte fel az ország kormánya a szükségesekké vált s­­gélyeszközök során a min­denek közt legfontosabb vetőmag hiányát, azon­nal ott volt a királyi kegyelem, mely a legszegé­nyebb osztályhoz tartozó szántó vető gazdáknak őszi vetőmag-hiány iránti aggályukat atyai rész­véttel szüntette meg, midőn legfelsőbb határoza­tával legkegy­elmesebben elrendelé, hogy egy millió mérő őszi vetőmag állami költségen a legjobb minőségben rögtön be­vásároltassák, s az int­égi téren lévő megy­ékbe haladék nélkül el­szállt tatván, kölcsönképen, igazságos arányban osztassék ki az oly szegény gazdák közt, kik ezen segély nélkül őszi vetésüket meg­tenni képesek nem lettek volna. Méltán áldhatja az egész ország a királyi ke­gyelem, az atyai gondoskodás e ritka nemes pél­dáját, mely isméti fényes tanúsága azon nagylel­kűségnek, melyly­el Felséges Urunk ez ország s lakosai jóléte felett boldog és nehéz időkben egy­aránt őrködik, s nyújtja atyai segedelmét ott, hol kell, bökezüleg s késedelem nélkül! Mint értesülve vagyunk, ezen királyi segély 700 ezer m. tiszta, egészséges vetni való buzi­ból s 300 szer mérő hasonló minőségű rozsból áll, s az icsegi téren lévő hatóságokhoz követ­kező arányban fog a folyó évi September és Octo­ber hónapokban he­lybe szállíttatni. marad*).......................... 90,000 30,000 Ezen roppant mennyiségű s jó minőségű vető­­mag már be van vásárolva oly gondos óvatos­sággal, hogy általa az ország egy vidékén sem okoztatott a többi vásárlókra nézve károsan ha­tó nagy áremelkedés, mint azt ily nagymérvű bevásárlások alkalmával várni lehetett volna, mi a kormány óvatos gondoskodását eléggé tanú­sítja. Az elszállít­ások haladék nélkül megkezdet­nek, előbb a felső, utóbb az a­­ megyékbe, hol rendesen későbben szokott lenni a vetés. Kellő intézkedések létettek, hogy a megyék­ben a kiosztás a községek közt a legigazságo­sabb arányb­­an tétessék, é­s a községekben azon szegény gazdák részeltessenek vetőmagban, kiknek azt nem lévén módjukban be­fejezni, ezen segély nélkül földjeik bevetetlenül marad­nának. Önként követke­ik t­ehát, hogy mindazon gaz­dák, kiknek némi tehetségük van arra, hogy ve­tőmagszükségletüket maguk erejéből megsze­rezhessék, eze­n segedelemre nem számíthatnak, én annálfogva figyelmeztetnék, hogy vetőmagról maga idejében gondoskodjanak, mert ily nagy szükség, és különbört is nehéz pénzviszonyok közé, mikor a kormány gondoskodását a tehete­t­len segény gazdáknak vetőmaggal­ segítése is ily roppant mérvben veszi igénybe, igazságosan kívánni se lehet, hogy az ezen szükséglet fedezé­sére némi tehetséggel bíró gazdák felől is gon­doskodjék , mert ezen mennyiségből talán még a szegény gazdák sem részesíttethetnek általá­ban mindenütt annyi vetőmaggal, hogy vele minden földjeiket bevethessék. Sapros rendszabályok fognak alkalmaztatni arra nézve, hogy ezen vetőmagsegély kizárólag csak a földbe való vetésre fordí­tassék, s éle­lemre ne használtassák. Erre néz­ve a hatóságok, de ki­vált a községek elöljárói a legszorosabb fe­lelősséggel tartoznak. Ezen vetőmag kölcsönképen osztatván ki, an­nak idejében visszatéríter­mő l­end, ennek mód­jai utóbb fognak meghatároztatni, de reménylem­ lehet, hogy a legfelsőbb kegyelem ezen módoza­tok minél kíméletesebb meghatározása felől fog gondoskodni. A jövő évi termés alapja ezek sz­erint nagyobb részben biztosítva van ; munka, szorgalom, ön­gond­oskodás, meg a felebaráti szeretet majd az élelmet is előállítandják, s az ég kegyelméből a jövő év kedvezőbb áldással vigasztalandja ezen mostoha év szenvedéseit! Addig is buzgón kér­jük a vagyonosabbak, a boldogabb vidékekbeli lakosok fe­lbaráti szeretetét, ne feledkezzen meg a szegény szükölködökről, s kövesse a kormány nemes példáját! (Sürgöny.) Szeged, sept. 8. Gabonapiaczunkra az utób­bi napokban a szállítás gyöngébb volt, a­nélkül, hogy az árak emelkedtek venni, sőt még hanyat­lottak is, a mennyiben a legszebb búzát meg le­hetett venni 5 frton alól. Jegyzeteink követke­zők : nehéz fajú búza 4 ft 80—90 kr, közép 4 ft 30—60 kr, könnyű 4 ft 20—25 kr, rozs 3 ft 35— 40 kr, árpa 2 frt 80 kr — 3 ft, zab tetejez­ve 3 ft 40— 50 kr, kukoricza 3 ft 75—80 kr, paszuly 6 ft. Debreczen, sept. 8. Ma tartott hetivásá­­runkon az életnemüek és élelmi­szerek közép árai következők, voltak: 1 mérő tiszta búza 4 ft 40 kr, kétszeres 3 ft 80 kr, rozs 2 ft 70 kr, árpa 2 ft 40 kr, zab 1 ft 85 fcr, tengeri 3 ft 50 kr, köles 2 ft 80 kr, kása 6 ft 80 kr, 1 font marhahús 12 kr, 1 mázsa szalonna 36—38 ft. A hájnak ára 36— 40 ft. A magyar kir. helytartótanácstól 1863. évi augustus 28-án 65,901. sz. a. kelt, s az ország összes törvényhatóságaihoz in­tézett rendeletnek mássa: a cs. kir. Apostoli Felsége f. évi julius hó 24-ről kelt legmagasabb határozata által, a c­él­­ból, hogy a királyi kisebb haszonvételek, s ne­vezetesen italmérések (educillum) törvényben gyökerezett és legfelsőbb rendeletek által ismé­telve erejében fenntartott joga az 1859-ik évi ipartörvény, és különösen annak 28-dik §-a sza­bályaival, valamint a kéi szükség igényeivel öszhangzásba hozassék, az italmérési s vendég­lői üzletek engedélyezése körül követendő eljá­rásra nézve, a törvényhozás ez ügybeni intézke­déséig, következő ideiglenes rendszabályokat méltózta ott legkegyelmesebben jóváhagyni: 1- er. A szeszes italoknak (bor, sör, pálinka, Bilvorium, rum, liqueur és rosoglio) álló- és ülő vendégek részére, úgyszinte nyitott edényekben az ütczára kimérése, az úrbéri korcsmáltatás épségben tartása és a következő pontokban elő­sorolt módozatok tekintetbe vétele mellett, a re­­gale-tulajdonos kizárólagos jogához tartozik (ipartörvény 28-ik §-a c) d), úgy 29. §.) 2- or. A regale tulajdonosnak szabadságában áll, idegenek befogadását, ételek és meleg ita­lok s frissítők kiszolgáltatását, úgyszinte enge­dett játékok tartását is (ipartörvény 28 §. a, b, e, f) a fennálló rendőrségi szabályok megtartása mellett eszközölni, a­nélkül, hogy ezekre nézve hatósági engedélyre szüksége lenne. 3 or. Az italmérési jogot b­arósági engedély mellett a regele tulajdonoson kívül mások is gyakorolhatják azon esetben, ha a regale-tulj­donos az előre bocsátandó hivatalos felszólítás mellett nyert kellő határidő alatt az e részbeni elkerülhetlen és hivatalos nyomozás alól bebi­zonyít helyi szükségnek maga részéről megfe­lelni nem akarna, vagy képes nem volna. 4 szer. Idegeneknek Üzletszerű szállásadás (vendégfogadó, hotel garni stb.) meleg és hideg ételek kiszolgáltatása (étkezde, traiteurie, re­­stauration), kávé s más meleg italok mérése, úgyszinte nem szeszes frissítők kiszolgáltatása (kávéház, czukrásuat stb.), végre engedett játé­kok tartása (biliárd, kártya stb.) a kb­. kisebb haszonvételek kizárólagos jogához (monopólium) nem tartozván, az ezekre nézva a helyi szük­séghez képest az ipartörvény 28 ik §-a a, b, e, f, szerint adandó engedélyeknél a regale tulajdo­nos esél­yes meghallgatása nem kívántatik. 5-öt. A fentebbi 4. pont alatt felsorolt ipará­gakra szóló engedélylyel a vendégeknek szeszes italokka­l bármi szín alatti ellátása összekötve nincsen, kivéve egyedül a kávésok és c­ukrászok azon jogát, hogy vendégeiknek édesített szeszes italokat pohárszemra kiszolgáltathassanak; bá­r tehát az ezen pont alatti iparosok az italmérést gyakorolhassák, arra s­ézve a 3 ik pont alatti el­járás szerint külön engedélylyel keilend birniek, vagy a regale tulajdonossal ez iránt kiegyez­­kedniök. Végre magától értetődik, hogy az eddigi rend­szabályok, s nevezetesen az 1855 ik évi november 30 án 27,362. sz. a. kelt két rendbeli, ugyszinte 1859-dik évi September 21-röl 22,510. és 1860. évi ápril 7-ről 9660. sz. a. kelt belügyminiszteri rendeletekben, továbbá az 1855-ik évi december 16-án 28,904. sz. a. kelt kétrendbeli,nemkülön­ben 1856. évi május 12-é 12,390, 1856. évi jú­nius 2-án 14,189, 1857-ik évi május 18-kán 10,340 és 1858 ik évi julius 3-ról 7895. s­ámok alatt kelt miniszteri rendeletek alapján jogér­vényre emelkedett hatósági végzések mellett ki­adott iparengedélyek az azok szerint kim­ért üz­leti körükben érintetlenül hagyatnak. Miről a közönség f. é. julius hó 30 án 12.681. sz. a. kelt kegyes udvari rendelvény folytán kellő kihirdetés és szoros miheztar­ás végett ezennel tudósittatik. (Sürgöny.) Kftlönfélék. Pest, sept. 11. * Legújabban a következő adakozások foly­tak be az alföldi szükölködök részére szerkesz­­­tőségünkhöz . Gömörmegye köztiszteletben álló földbirtokosai : Dráskóczy Sámuel ur 100* és fia Dráskóczy Gyula ur szintén 100 frtot küldöttek Harkácsról, lelkes sorok kisérésében. Széll József ur Vármegyéből, Táplánfáról, no­­ha az idei szárazság miatt az ő saját jószágai is szenvedtek, egy birtokát pedig a jégeső végkép elverte , mindazáltal emberi és honpolgári köte­lesé­gének tartván az ínségben szenvedők ré­szire meghozni a maga áldozatát , küld 50 triót. Temesvárról Bertalan Lajos mér, ők­ör 11 frtot, ehhez járultak Melczer Ármin 5 frt, Dö­mötör Károly 2 ft, Bertalan Lajos 2 frt, Bodoky Lajos 1 frt, és Kikulai József 1 frt. — Fogad­ják mind a három rendbeli küldemény adomá­nyozói a szükölködök háláját, és a nemes szivek elismerését. Összeg az ed­igiekkel 5317 ft 52 kr. * Vázsonykeöi gr. Zichy György ur, ki már több iz­ben nemes készséggel nyújtó­­ segélyt a környékebeli szegénységnek, mint ér­esülünk, újabban ismét fényes jelét adta jótékonyságá­nak. Ugyanis a nagy - kunsági szaköskönök részére egyedül adonyi uradalmából 1000 mérő gabonát, nevezetesen 500 m. búzát és 500 m. rozsot rendel lisztté őrölve kiosztatni.— E gabnam­ennyiség már őrlés alatt van. — Oly szép tény, a mely dicséretre nem szorul. * Zágrább város községileg elhatározta, hogy haladéktalanul 500 ftot ad a magyar szükölkö­­döknek; továbbá, hogy ugyan ezen cz­ólra gyűj­tést rendez, és a lövöldében estélyt, a színház­­­ban hangversenyt, a lovardában előadást ren­deztek . Tudjuk, hogy a városi pénztárt a Bach idő­ben egy Junek nevű idegen születésű hivatalo­s nok tetemesen megkárosította, s a város ezért­­ keresetet indított az akkori polgármester, Kon­­rá­d ellen, mint a­kit a felelősség terhe illetett. A gréczi cs. k. országos törvényszék most — mint a­mely Konrádra nézve jelenleg illetékes — a város minden periratát visszaküldötte, azon válaszszal, hogy addig a keresetet Konrád ellen nem tárgyalhatja, míg a politika­i hatóság fe­gyelmi uton el nem temari: kit illet, jelen eset­ben a felelősség terhe, Konrádot-e? Juneket-e? Enn­­­k következtében a városi tanács — mint a „Lt.“ értesül,— a magy. kir. helytartótanács elé terjesztendi az ügyet eldöntés végett. * Veszprémből írják nekünk, illetőleg álta­lunk azon tanácsot az alföldi szűkölködőkkel közvetlenül érintkezőknek, hogy a munkanélkü­lieket az Oláhországba,­és a különben is túlnépes Székelyföldre vándorlás helyett arra kellene ösztönözni, hogy menjenek Somogyba, Baranyá­ba, Veszprémbe, Zalába, Vasba szolgálni, a­mely megyékben úgyis igen sok lévén a szegény le­gényekkel czimboráló cseléd: a gazdák örömest megfogadnának ezek helyett jóravaló alföldieket. * Vietorisz, trencsén­ megyei főispán, a „Pest­­budinsky Vedomosty“ szerint megígérte, hogy a tót „Matica“ számára megyéjében a szolgabi­­rák által gyűjtéseket rendezted * Dr. N­a­g­y József magy. tud. akad. 1. tag Nyitrán, előfizetést nyit „Nyitramegye le­írás­á“-re, mely 4 füzetben fog megjelenni. E kimerítő munka a fáradhatlan szerző 2 évi für­­készeteinek s tanulmányozásainak eredménye. Előfizetési ára az első füzetnek 3 ft 50 kr. Előfi­zethetni a szerzőnél, továbbá Szigler Antal ko­máromi és Szigler Mihály nyitrai könyvkereske­dőknél. Ajánljuk a minden tekintetben érdemes mű pártolását, — egyébiránt szóljon maga a tartalom, mely a következő: I. füzet. Nyitra­­megye fekvése, határai, kiterjedése. Földalakza­ta : hegyei, völgyei, rónái, folyó és álló vizei. — Földtani viszonyai. Éghajlata. Történelmi vál­latok. Melléklet: Egy földtani ábra. — H. füzet. Természeti adományai az ásványországból. Érce­­vizei és fürdőhelyei. Növényzete. Faunája. — E két utóbbi czikkben mezei gazdászati, erdészeti, borászati, kertészeti, állate­nyésztési­­viszonyai is lesznek leírva. —III. füzet. Népe. Élemódja. Keresete. Ipara. Szellemi mivelts­ége. Szokásai. Melléklet. Népviseleti ábrák. IV. füzet. Népének közegészségi állapota. Népesedési, halálozási viszonyai. Hasznos házi állatok egészségi vi­szonyai. * Györffy Gyulát, a „Bihar“ volt szerkesz­tőjét, az e lap f. é. első számában megjelent: „Az uj év első napján“ czimű czikkért közcsend és rendháborítási vád alapján a nagyváradi katonai törvényszék elé idézték, ez azonban úgy ítélt, hogy a vád tényállása nem lévén megállapítható, Györffy fölmentetik. Most újabb itélethozásra a budapesti kát. törvényszék jön delegálva, mely elé Györffy f. h. 14-kére megidéztetett. * Csabáról írják a „Hon­­ nsk, hogy r. A p p o r, y i György ö nmlgs azon környéken fekvő birtokain mintegy 10 ezer holdon, minden a ve­tésmagot és tiszti s cseléd conventiót felülhaladó gabonáját a csabai lakosság felsegéléséra ren­­delő kölcsön uj fejében kiosztatni, s eladni egy szemet sem enged. — Hallomás szerint 4—600 köböl búza, és mintegy 800 köböl kukoricza fog így a szükölködök közt kiosztatni. Méltó példa a követésre. * A régi pengekrajezárok és félkrajezárok pénzé lékbel­i beváltására kitűzött határidő f. é. sept. hó végéig meghosszabbittatott, azután csak a réz értéke fizettelik.^ * A veszprémmegyei Nagy-Vázsonyban (Vá­­zsonykő) közelebbről leégett a még mindig ép állapotban volt Kinizsi vártornya, és 16 ház. * A szomszéd Péczel lelkes közbirtokossága — mint nekünk írják — f. hó 15-kén műkedvelő előadást rendezett a hazai szükölködök javára. Előadatott Kisfaludy Károly egyik vígjá­téka. A közönség a péczeieken kivül Gomba, Bánya, Péteri, Maglód, Tuzberek, Locsod, Rá­kos Csaba, Rákos Keresztúr és Pomáz lakosai­ból került ki. A tiszta jövedelem 100 forinton fölül rúg. * Nagy Lajos kir. hétszemélyes táblai ülnök tegnap d. e. 10­rak­or élete 56 -ik évében, tü­dő zélhüdés következtében elhunyt. Temetése holnap, folyó hó 12 én menend végbe. — Béke poraira. * A „Srbski Dnevnik“ egy kérvényt közöl, a melyet némelyek ö Felségéhez akarnak beadni a végett, hogy a volt Vojvodinában a szerb nyelv tétetnék hivatalossá. * Világhírű zeneművész hazánkfia Joachim legközelebb Amerikába utazik hangverseny­ezni. *Woninger Vincz*», a magyar tud. Akadé­mia küldötte, a berlini Statistik­ai congressuson, Berlinből f. hó 6 káról irja a „Függetlenének: „Ma déli 12 kor gr. Enlenburg belügyi minisz­ter a statistikai congressust a felsőház nagyter­mében megnyitotta. Dr. Engel, a porosz statisti­­kai iroda igazgatója, a miniszter mellett foglalt helyet, körülöttük pedig az ideiglenes bizottmány tagjai. A miniszter a porosz kormány nevében néhány szóval — előlegesen — üdvöz­lé a jelen­levőket, holnap leendvén 12 órakor, a fényes megnyitás, és 2 órakor a királynéki bemutatás. Jelen volt ma mintegy 400 tag. Európa minden állama, sőt még Amerika is ké­pviselve van; nem német tag mintegy 100 van itt. — Ausztria küldöttei Ficker és Brad­elli Bécsből, ugyan­onnét Dr. Glatter is megjelent, mint Bécs váro­sának képviselője. A gyűlés az ideiglenes elnö­köt (Dr. Engel) és bizottmányt megválasztott­nak is kijelentvén, alelnökül a külföldi államok k­épviselőit mindannyian meg­választották. Jegyzőkül 5 ném­et (közöttük Brac­elli),két fran­­cisia és 2 angol jön az elnök ajánlatára kitűzve. Ezek után az osztályok termeibe távoztak a ta­gok. Az V ik osztály­ban 100 nál több tag van, a VI ikban alig lesz több 20 nál, az V ik osz­tály a takarékpénztárak és biztosító intézetekkel foglalkozik, a Vl-ik a méretismével, az első négy osztály közel egyenlő számban oszta meg a fenn­marad tagokat. Saj­álni lehet, hogy az osztá­lyok ugyanazon időben működnek, miáltal az, ki több tárgy iránt viseltetik érdekkel, kényte­len egyet vagy mást mulasztani. E tekintetben több tag szólt volt az elnökkel, és azonban oda nyilatkozott, mi­zerint az idő rövidsége miatt (8 nap) a Londonban tartott ülésrendet itt nem lehet követni. Fölemlítendő még, hogy politikai és sze­mélyes okoknál fogva, az előkészítő bizottmány­nak több kitűnő tagja,teljesen elmaradt és kilépett (Schulze-Deli­ssch, Virchow, Amelung stb.) Ez esetet az elnök beszédében futólag érinté. Foly­tonosan esik, és a különben is rondán tartó­­ ber­lini utczákon nem igen kellemetes járni. — Bár­csak nálunk is esnék.“ * Közelebbről két elkésett iskolai tudósítás érkezett be hozzánk a múlt tanévről. Az egyik a mai­maros-szigeti helvét hitv. főtanoda értesítője, kiadva Szilágyi István igazgató által. Magában foglalja Fejér Bertalan tudo­mányos értekezését: „A bölcsészettudomány feladatáról“, továbbá az iskolára vonatkozó ada­tokat. Ezek közül följegyezzük, hogy a főtano­­dában 8 rendes, 3 rendkívüli, s az elemi tanodá­ban 2 tanár működik; a tanítványok összes lét­­száma 207 volt. Bir e főtanoda ösztöndijú ala­pítványokkal,­­ a tanítványokat ünnepi jótéte­ményekben részesíthetés jogával, tápintézettel, könyvtárral, természeti ritkaságok és régiségek gyűjteményével. A vizsgálatokat zárünnepély fejezi be. — A másik értesitő a győri nyilv. izraelita fi- és leány elemi főtanodáé. Ez intézet­ben 10 tanító működik; az idén összesen 309 tanítványuk volt. Dicséretre méltó ez intézet tiszta magyarsága. *A pesti jótékony nő egy­ett. é. Sep­tember 6-ától egész October 31-ig terjedő 8 hét­re jelenleg létszámban álló 465 szegény s­zá­­mára, kik közül 34 új, a többi pedig már előbb is részeltetett, 2685 ft 7 kr­t. é. összeget utalványozott; ez pedig hetenkénti részesülésben álló szegényeknek 677 ft 30 krt, neg­edéven kint részesítetteknek 1341 ft 91 krt, egyszer mindenkorra segélyzett 64 szegénynek 665 ft 86 krt. Ez alkalommal a választmányi nők sze­gények állapotát tárgyazó 16 vizsgálatról tettek jelentést. Az egylet kötőintézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 21 szegény talál foglalkozást és keresetet. * Az újon fölszentelt miskolczi izraelita tem­plom 120.000 írtba került; belső felékesítését 40.000 írtra becsülik. Az egész Vecsey Imre debreczeni építész a stílusterve szerint készült. A fölszentelés emlékére az izraeliták a keresz­tyén Szegények között pénz ajándékot, 350 font húst és 175 db kenyeret osztottak ki. * Eszéken a magyar tud. akadémia számára gyűjtések folynak, és pedig, mint írják, szép ered­ménynyel. * Kolozsvár szomszédságában tok a tűz; f.hó 5 kén a közeli B­á­c­s faluban égett föld— 60 ház; ugyanazon este pedig a kolozs- monostori u­ada­lom csűre gyűlt meg s hamvadt el 16—20,000 védkára menő gabonával. Ez utóbbi 20 000 f­őig biztosítva volt ugyan,de a kár rámegy 40,000 fixa. * Az erdélyi gazdasági egylet által f. hó 23-ká­­ra és 24-kére Kolozsvárra hirdetett álatkiállitás az idei súlyos gazdasági viszonyo­k miatt a jelen évről elmaradt. * Békésen a­ lakosságnak tudtára adták, hogy 30.000 ft, mint a kormány részéről Békés váro­sának juttatott 150.000 ftnyi kölcsön első rész­lete, 8—10 nap múlva megjön,­miért is minden ház- és földbirtokos, kik ebben részesülni akar­nak­, jelentsék magukat. A békésiek ennek foly­tán tömegesen tódulnak a városházára, hol elő­jegyeztetik magokat. * Veszprémvidéki 1. levelezőnk megez Ifolja azon, majdnem minden helybeli lapot bejárt, s általunk is a legöszintébb részvét hangján kö­zölt gyászhírt, mintha Jánosi Gusztáv tehetsé­ges fiatal író közelebbről Kenesén elhunyt vol­na; ellenkezőleg, Jánosi veszélyes betegsége válságos perc­ein már áthaladva, javulásnak indult, s rem­élhetőleg rövid idő múlva felgyó­­gyuland. Kérjük többi laptársainkat is ezen ör­vendetes c­áfolat közlésére. * Trencsény megyében Ribényen — mint nekünk írják — f. hó 4-kén éjjel tűz ütvén ki, megemésztett a bádogfedelű torony tetőzetén és az iskolaházin kivül 27 lakházat, 31 csűri és több ki­sbb gazdasági épületet sok gabonával, téli takarmánynyal együtt, mivel a csűrök rakva voltak. Biztosítva csak 4 ház volt.­­ A tűzi esetek a Bakony és Somlyó vidékén is gyakoriak, úgy a Rábamellékén ; e vidéken például legkö­zelebb Csákány nevű falu fele részben le­égett, 46 ház hamvadván el — alig tiz percz alatt; egy szolgalegény is odaégett. A kár nagy; a károsultakat gróf Batthyány Zsigmond nagylelkűleg segélyezi, noha az idén az ő birto­kai is sokat szenvedtek úgy a jelen tűzvész, mint a május 30 iki jégeső által. E jégeső e­z a táji köz­ségeket is nagyban sujtá, úgy, hogy azon vidéken majd semmi termés sem lévén, az Ínség hasonló az alföldihez. * Z­entáró­l tudósittatunk : E lapok augus­­tus 28- számában a „Különfélék“ rovatában Zenta városáról az mondat­ik, hogy „egy múlt századi szép lovag kardot küldött a nemzeti múzeum régiségtára számára, s e kardon „Vivat Carolus VI.“ és „Vivat Princeps Eugenius“ (Savoyai Jenő) fölirat olvasható. E hirre nézve következő felvilágosítással szolgálunk : — Mi, zentaiak, ama hirt bámulva olvastuk, miután in­­nen Zentáról sem a város, sem pedig egyes em­ber, semmiféle kardot köztudomásra a nemzeti muz­eumnak fel nem küldött. Volt ugyan Zentá­­nak egy kardja, melyet jogosan Eugeniusénak hitt lenni, s mint ilyent, ereklyeként is őrizte egyez 1849. évig, a midőn a szomorú emléke­zetű katastrófa beálltával zentai lakos és akkori r­endbizottmányi elnök Osgyány István a vá­rosból magával kivitte, és azóta ezen kardnak se hire, se hamva, — elveszett. A kardn­k rö­vid történe­t az, hogy 1832. év körül az akkori várparancsnok küldötte Zen­tán­ak Eszékről, il­letőleg az eszéki fegyvertárból, mint olyan erek­lyét, mely fennidézett feliratánál fogva a hős egyk­oi tulajdonának tartatván, az általa vivott csaták legn­­agyobb v­árói emlékezetes Zenta vá­rosát annál is inkább megillette, minthogy Zenta városa épen ez időtájban jött azon gondolatra, hogy a magyarországi törő­­­malomnak az utolsó csapást megadott 1697. évi sept. 11 -i Zentánál vivott nagyszerű ütközet és győzelem évnapját lehető diezszel megülje. Adná isten, hogy e kard méltó helyére, a nemzeti múzeumba került légyen, mert a nemzetnek múzeuma lévén, exen ereklye azt inkább me­­lleti, mint Zenta váro­sát. Mindenesetre óhajtanók tudni, ha csakugyan a nemzeti múzeumba került­e a kérdéses kard ? Zenta városa által ugyan nem, mert erről tudo­másunknak kellene lenni. — Zenei polgártár­sainkat megnyugtatandók, e sorok vétele után azonnal elmentünk dr. É­r­d­y­h­e­z, a nemzeti muzeum régiségi osztályának őréhez, és tőle azon felvilágosítást kaptuk, hogy a kérdéses kard csakugyan b­eküldetett a múzeumnak, a magy. kir. helytartótanács elnök­sége által ,Zenta város részéről.“ Tehát a legilletékesebb helyre került, a nemzet tulajdonává válván ; egyébiránt mi azt hiszszük, hogy e szabija Jenő herczeg valamelyik tiszta ferjéé, s nem magáé volt, mert hisz m­a­ga a hős estik nem iratta volna saját kardjára: „Vivat Princeps Eugenius!“ * Mittermaier Frigyes, b. Sinn Simon gazdatis.z je, s az ossz. magyar gszd. egylet és a magyar természettudományi társulat tagja­­ írt­jával előfizetést hirdet a kö­­t­­ező közhasznú munkára. „ Alapos útmutatás a szeszgyártás üzlet­be...“ Hazai nyelvünkön eddigelé nem je­lent meg egyetlen e tárgyú munka sem, már csak azért is üdvözölni kell, mint úttörőt. Az előfizetések a József-tér 14. sz. a. kertészgazdá­­szati ügynökséghez intézel­dők. * Az „Erdészeti Lapok“ 2-ik évfolya­mána­k IX-ik füzete megjelent. Erdakes szaktar­talma a következő : „Az elődi fagyöngy, vagy gyimbor.“ „A termőhelynek a fanövesztésre való befolyásáról.“ „A persák, görögök és rómaiak fagazdászata.“,, A s­irierdők nyitása.‘'„Néhány szó a községek erdőgazdászata ügyében.“ Ajánljuk e derék válla­atot az illetők pártfogásába. A fe­­jes füzetben a fagyöngyről szóló czikkben egy szép e tárgyú rege is van az északi mytholo­­giából. * K­u­t­a­s­i Imre Debreczenben f. hó 1-jén át­vette a Moll G. által vezetett kő- és mittogomi­át, mely — mint a hozzánk küldött kőnyom­atú ér­tesítés szép metszéséből és tiszta nyomásából látszik — a magasabb névizlésnek megfelelő műveket is képes kiállítani. * Török Becséről írják, nekünk, hogy az ara­­csi romba dűlt­emplom düledekei között Szen­tesről e czélból odautazott néhány magyar, ható­sági engedély mellett kincset ás; két napig hiába dolgozván, élelemért hazatértek , munkájokat azután újra folytatandók. A kircskeresésre őket a következő levél — a melyet imé betű szerint közlünk— iuditá; e levél — irmodorából ítélve — a XVII­Ik századból származhatót , és úgy lát­szik, nem később koholt. — Igy hangzik: „Én Barát János, 120 Esztendős Ember, írtam Tat­ár­­ Országban1, Pötös nevű­­városban nagy Lelkem reszketve, hogy a királyi Érsék Apátiba vagyon sok számú pénz, a Vasas Kénos Klastr­o­­mának es Sze­ntség házi­ak báttjin Vagyon két Torony, es két Torony között a Földbe vigyon egy kü bolt, es abban vagyon 40 Kila Pénz, 100 ezüst Táll, 100 e üst Tányér, 100 ezüst K-­nal és 100 ezüst­­vésés villa, Ezek a királyi Érsek Kénese. Ezen kivül Szúr Tiapojé két ládával, ír királyi Érsek udvari szabóját, egy ládával, Eső­ket pedig keresztény ember azért írtam, h­gy annyi sok számú pénz neveszen ott, a Föld­ben. Ismét vagyon Egy ládával mind arany, Két ládával mind garas, 62 ezüst Táll, 62 ezüst Tá­­nyir, 122 ezüst kanalakkal együtt Esmet azután lepj egye­t akar a Torony Falátul akar a tem­plom Falátul mindeniktől a közép­re lépsz, ott is vagyon 40 Ember Terhe pl­.nz, Egy öreg vasas ládába, két Faragott kü között a pedig 40 Em­beré volt és a ládának is 40 Fijókja volt a láda végén egy erős vas láncz­­el eresztve, és annak a végén egy rész kereszt. Én Kerecsényi Imre, a­ki akár a királyi Érseknek a komornyik­ja vol­tam mikor azt a kincset oda be­­ginaltek, De mar en regi ember vagyok es soha többe oda nem mehetek hanem te Kerrcsényi János ötsém Tsak a kelt Torony között való Boltot keresd meg ha lehet, azt ugyan nem könyü meg találni, mert nagyon elvágyón­­ijesztve az Ajtaját is ne­héz megtalált)*, A Maroson túl a, Bánátba Ba­ridra, és Basz­hida köt­ött a mostani neve sze­rint az arazsi Posta Templomnál a Fekete viz Partján.“ * Engelsrath Alajos,a szombathelyi gym­nasium franczia nyelvtanára „Erős“ re, Rez- 1­e­r Géza kalocsai lakos, mérnök „S­z­e­n­t­ke­res­z­t­i“-re és Gross Lipót esztergomi keres­­kedősegéd „N­a­gyu­ra változtatták vezetékne­veiket. •Kecskemétről» következ", f. hó 8-án kelt Borok tözlésére szt mittattunk föl : „A kecs­keméti ágth­­. hitv. evang. egyház templomépi­­tési költségeinek végleges fedezése tekintetéből a szélső kényszerűség azon ösvényre is elvezette a vallásos buzgalom s áldozatkészségben példá­ny­ul felá­litható, azonban túlcsigázott adakozá­sai folyt n anyagilag tetemesen megrongált kis­ded, alig 600 él­kből álló egyházat, miként bíz­va a bán összes népességének testvéri legjobb hajlamaiba, felsőbb jóváhagyás mellett egy jóté­kony czélű sorsjátékot rendezze . A kegyes en­gedély ki jön adva, és a 20,000 számra menő 50 kroa sorsjegyek már jobbadán szétküldözvék, azonban, fájdalom, számosabb, és pedig neveze­tesebb helyikről naponként érkeznek vissza a csomagok, alig hogy f­elbontva, mindenes­etre pe­dig a sorsjegyek eladatlanul, teljes számban. Ha a sorsjegynek csak fele kelendett el, a kis egy­ház, mely egymaga 22.000 ujítót vala képes e­lteremteni, mentve van, elannyira , hogy, ha­bár az uj templom belső felszerelése még hiá­nyozni fog is, legalább az építkezés eddigi költ­ségei fedezve lennének. Távol áll lelkünktől a felhozott kedvezőtlen körülményt keserűséggel fölemlíteni, jól ismervén szeretett hazánk ez idők szerinti nyomorát, a minthogy mi is közvetlen érezzük a nagyszerű és általános csapást, mely egész alföldünket oly érzékenyen sújtja. — E nézpontból kiindulva, folyó évi s­ztember 6-án tartott egyházi közgyűlésünk elhatározó a czél­­bavett sorsjátékkal boldogabb időket várni be, s annak rendezését, te­intve a sorshúzást, jövő 1864-ik évi oct. 1-jő napjára elhalasztani. Mi végből egész tisztelettel felkéretnek azon feleba­rátok, a kikhez egyházunk sorsjegyeket küldeni bátorkodó­­, miként a sorsjegyek visszaküldésé­vel szíveskedjenek nem gyorsalkodni, tán a jobb idők mégis csak meghozandják az óhajtott se­gélyt, mely az egyházat mély csüggetegségéből kiemelendi. — Nem birjuk ugyanis elhitetni ön­magunkkal, hogy e kisded magyar egyházat a nemzet mintegy elcsenevészni engedje. Tisztele­tünkkel párosított őszinte köszönetünket vegyék mindazon emberbarátok, a kik eddig is kegyes adakozásaikkal rokonszenvüket nyilvánítani késlkedtek, és mi fekete hálátlanságnak tarta­nók alkalmilag fel nem említeni, miként a haza­­szerb­i kéregetésük eddigelé is szép eredmények­hez juttatók az egyházat. E téren kiválólag ma­gát Kecskemét­ városát emeljük ki a legdicsé­­retesebb módon, melynek tisztán más hitfe­­lekeze­teli lak­ósága 2000 uj forint körül se­gély­ezé adakozás utján e kisded testvér egy­házat, de a pestvárosi kéregetés is 800 frtig­­u­­talva azá a fáradságot. — A miáta a szükségben levő, segélyért­endő egyházat hathatósan pártfo­gáljuk, a vallásosság és közerkölcsiség érdeké­ben működünk. I­gen velünk ! Gömöry Frigyes, egy házfelügyelő.“ * A dunagőzhajózási társulat elsőbbségi köl­csön jegyeinek f. hó 1 jén történt hetedik húzá­sakor a következő 200 szám hozatott ki, a melye­k 1864. márt. 1 jén fizettet­­k vissza : 2012 2020 2035 2047 2056 2075 2085 2143 2145 2177 2195 2203 2210 2269 2274 2282 2302 2304 2356 2400 2410 2429 2445 2450 2509 2548 2556 2564 2602 2608 2623 2624 2631 2672 2697 2716 2740 2750 2761 2808 2839 2845 2855 2879 2880 2886 2930 2943 2944 3001 3032 3058 3059 3077 3083 3096 3117 3136 3156 3158 3164 3216 3232 3241 3248 3272 3279 3282 3288 3342 3354 3356 3362 3384 Pozsonyi mérő. Búza. Rozs. 1. A Hajdukerülőbe . . . 30,000 20,000 2. Debreczen sz. kir. városba 20,000 10,000 3. Szabolcs megyébe . . . 60,000 30,000 4. Bihar megyébe .... 40,000 20,000 5 Jászkunkerületbe . . . 40,000 20,000 6. Heves és Külső-Szolnok megyékbe................................50,000 20,000 7 Csőt­gr­ád megyébe . . . 40,000 20,000 8 Béké­s megyébe . . . 50000, 30,000 9. Csanádmegyébe . . . 40,000 20,000 10. Arad megyébe . . . 50,000 20,000 11. Krassó megyébe . . . 10,000 10,000 12. Torontálmegyéb­e, . . . 80,000 20,000 13. Temesmegyébe . . . 80,000 20,000 14. B­ács m­egyébe . . . 30,000 10,000 15 Pesten a tartál -raktárban .anida®ági » kerested, tudó«írások. Pest, sept. l­. Verőfényes, szeles idő; a víz­állás változatlanul sekély. Gabnavásárunkon a hangulat tegnap igen csen­des volt. Búza nem sok kelt el, csak apróbb részletek vétettek meg valamivel olcsóbb ára­ka­t. Az üzérek visszatartják magukat a vételek­től . A zab ára is csökkent valamelyest. *) Mely készletből a vizsgálatok nyomán kifejten­tő áltí­pu­sokhoz képest ínségben levő más vidékbeli köz­ségek legégetőbb szükségei is — a­mennyire a jelen súly­os viszonyok engedik —­ fedezhetők lesznek.

Next