Pesti Napló, 1863. szeptember (14. évfolyam, 4063-4091. szám)

1863-09-16 / 4075. szám

R­elkies honnémn., a z ’ott három évvel 1ett ne­vévé Csákó János konstantinápolyi gyógysze­­rész­ hazánkfiának, s folytonos figyelemmel ki­sérvén hazája ügyeit, most, midőn hírlapokból értesült az alföld ínséges állapotáról, gyűjtő ivet bocsátott ki a konstantinápolyi magyarok kö­zött, és Heb­e­rt Amália kisasszony s Komen­­dinger Antal úr szíves közreműködése mellett a következő adakozásokat gyűjtötte: Czakó Já­nosod 260 piaszter, Komendinger Antal, zongo­ra-gyár tulajdonos 500 piaszter, Hebert Amália, zongora tanítónő, Pestről 300 piaszter, Diviczek György (Veli­bej) török huszár ezredes 208 piaszter, Csatornás Ferencz 176 piaszter, idősb Czaksó Jánosné 100 piaszter, Tótfalusy Károly (vendéglős) 100 piaszter, Huszka Miklós (ven­déglős) 100 piaszter, Zaho Ignácz (orvos) 100 piaszter, Petrovics Sándor (kereskedő) 88 piasz­ter, Fritz Gusztáv (Skender bej) török ezredes 100 piaszter, Szilágyi Dániel (könyvkereskedő) 52 piaszter, Barabás Mari 52 piaszter, Kepe An­dor (óra kereskedő és órás) 52 piaszter, Donáth Mátyás (kereskedő) 52 piaszter, Flambauer Má­tyás 52 piaszter, Czakó János 260 piaszter, összesen 2552 piaszter, forintját tíz piaszterrel tesz 260 forint 40 kr. oszt.­ért. Az utalványt­­ felküldjük az illető kereskedőházhoz, s mihelyt kifizettetik a nevezett összeg, azonnal átszolgál­tatjuk és a szerkesztőségünkhöz eddig befolyt adakozások összegéhez csatolandjuk, addig is fogadják a szeretett haza földjétől távol élő lel­kes gyüjtönő és adakozók azok nevében, kik­nek könyeit nem készek ők is nemes részvétük­kel felszáritani, hálás k­öszönetünket. ** Méltós. gr. D e s s e w f f y Emil ur, mint a magyar földhitelintézet elnöke, levelet intézett a magyar katholikus egyházi rend főpásztoraihoz, káptalanéihoz, és a t., arra kérve ezeket, hogy minden alapítványi pénzek, melyek ezen túl akár visszafizetés által, akár más után folyók­­ká leendnek, magyar földhitelintézeti értékpapí­rokra ruháztassanak. ** A LI-ban olvassuk, hogy az osztrák pénz­ügy­mi­niszter száz millió kölcsön iránt egyezkedik a bankárokkal, melyet az átalános adó­viszonyok és Magyarország ínséges állapota tekinteté­­ből szándékoznék Plener úr létrehozni. ** A magyar földhitelintézet egy nagyon is élelmes ügyvédnek jött nyomába, ki „A Hon“ szerint öt tardoskeddi földmi­velőt, mi­dőn épen a kiadóhivatal felé tartottak, egy em­bere által dunasori lakába vezettetett, itt minden folyamodványért 10—10 forintot zsarolt fölök (tudni kell, hogy egy a földhitelintézethez be­adandó kérvénynyomtatvány néhány sornyi be­töltése félórát sem vesz igénybe); ezután meg­alkudott velök, hogy a kért kölcs­önt kieszközli, ha abból 10 %-ot adnak neki. A kérvényeket magánál tartotta két hétig s midőn újra eljöttek hozzá a tardoskeddiek, újból 5—5 forintot kö­vetelt török. A hitelintézet, úgy hallja a nevezett lap, hivatalos lépéseket tett ezen zsarolások miatt. *• A marhakiállítás, mely az erdélyországi gazdasági egylet részéről Kolozsvárit f. hó 23- és 24-én volt rendezendő, a kedvezőtlen idővi­­szony­ok folytán nem fog megtartatni. ** A budai országos tébolydán oly szorgalom­mal dolgoznak, hogy 1864-re befejezését lehet remélni. ** Vasmegyénk Kogl nevű helységében fűz ütvén ki, az oltásra szükséges viz hiánya miatt az egész község minden gabnakészletével együtt a lángok martaléka lett. A kár 66,­­00 frtra be­csültetett. — Hont megyében a börzsönyi erdő­ségből 120 hold leégett. ** Egy helybeli vállalkozó a jövő farsangon két vonatot akar elindítani Párisba, hogy alkal­mat nyújtson a párisi operabálok megismeré­sére. Az utazás ide oda 81 ftba kerülne élelem és szállás nélkül. A mostani sz­­k időkben azt hiszszük nem sok embernek lesz kedve Párisba menni — bálozni. ** A budai hegyeken a szüretelést ma kezd­­ték meg. A termés jóval kevesebb lesz, mint a múlt évi. ** Az alföldi szűkölködők segélyezését illető­leg, mint a „Fűn“ nek írják, Baranya megye szép példával megy elő; a közigazgatási orgánu­mok már eddig 3000 mérő gabonát gyűjtöttek össze. Magában Pécs városában minden alkalom felhasználtatik, hogy a jótékonyságban megter­­heltetése nélkül mi­denki részt vehe­ssen. Egész sorát közölhetni az ünnepélyek és mulatságok-­­­ak, melyek kizárólag e c­élra ren­destetnek. — így szombaton, f. hó 12 én Re­m­é­ny­i Ede adja a helybeli színházban hangversenyét. A hang­versenyre következő napon (vasárnap sept. 13.) az ünnepélyek és mulatságok rendezésével meg­bízott segélyző albizottmány élén Bánffay Si­mon köztisz­eletben ál­l ügyvéddel, a város ke­letre fekvő gyönyörű szőlőhegyei tövében az úgynevezett Tetyén, népünnepélyt rendez, melyre magyar és német nyelven nemzeti szinű nagy plakátok hívják meg a népet. A 15-dikén az egyesített kaszinó­s „hattyúterem“ ben fényes tánczvigalom lesz. Mindez­e­kből szép jövedelmet remélnek. ** Offenbach egy 3 felvonáso­s új operát irt a bécsi Carl színház számára, czíme: A Rajna tündére.“ ** A „Győri Közi,a következő esetet beszél el: Egy becsületes érzelmű szegény ember két­ségbeesett arczc­al, zilált hajjal rohant a kis Dunának, magát beiz ölendő. Azonban kifogták. Mély gondolatokba merülve, bánkódva ment né­hány lépést tova, egyszerre villámgyorsan meg­fordult, s egyenesen újólag a folyó­ vízbe ugrott. Ugyanazon emberek ismét kifogták, de már ek­kor ismételt öngy­ilkossági szándékának indokát bősz­­akadva kérdezők, és ő bevallá, hogy meg­­bizatott egy szép mennyiségű pénz átadásával, de elvesztette, s e miatti bajában csak a halál­ban keres menedéket, miután összes vagyonával sem fedezheti a kárt. Kérdezék tőle, hol vesz­tette el, s hová tette a mellénye belső zsebére mutatott, hogy az üres; ekkor elkezdették ku­tatni, és az összeget hiány n­lkül, de átázottan keblében meglelték, hová azt, ingének előhasa­­dékán át tévedéss­el tette, l nem tudta. Érdekes volt látni, mily örömmel száritgatta aztán a meg­lelt bankókat a napfényen. 2­0 cs. kir. apostoli Felsége f. évi sept. 4-töl kelt legfelsőbb határozatával, L­i­p­c­s­e­y Györ­gyöt, a kassai székes-káptalan nagy-prépostját, a tribunic­i czimzetes püspökségre kinevezni méltóztatott. ** A kolozsvári kir. lyceumban föl­állítandó jogakadémiánál betöltendő összes tan­székekre a pályázat ki van hirdetve. Az előadási ny­elv a magyar. Tanárok száma hat, kik közöl egyik egyszersmind az akadémia igazgatója­­ lesz. Évi fizetése mindegyiknek 1050 ft, előlép­­hetési joggal 1260 és 1470 ftnyi fizetésbe. Az igazgatótanár évenkint jutalomdij név alatt 315 ftot és írodai kellékek czime alatt 105 ftot húz tat­ári fizetésén kívül. — Egy rendkívüli tanár évi fizetése 639—945 ft közt lesz, 62 ft 50 kv tanpénz áta­lány­nyal. — Tantárgyak : a) a tör­vény- és államtudományok rövid ismertetése (encyclopaedia) római jog ; b) kath. egyházi jog és protestáns egyházi jog ; c) erdélyi jogtört­éne­lem, erdélyi magyar és szász magánjog és per­­rendtartás, a német birodalom jogtörténelme, a német köz­ös magánjog és hűbérjog ; d) az ausztriai birodalom statistikája, bányajog és nem­­zetgazdászat ; e) ez ausztriai magánjog, a váltó- és kereskedelmi jog ; f) az ausztriai büntetőjog, a polgári és büntető törvénykezés ; g) a pénz­ügyi törvényben, számviteltan, melyekre né­ve ezennel szabad pályázás nyittatik. A­kik ezen tantárgyak tans­zéki elnyerhetése végett pályázni kívánnak, azok az erdélyi k. főkormányszékhez intézzék folyamodványaikat. * Ma délelőtt tartotta a Sz. István kőszénbá­nya és a pest-losoncz-beszterczei vasúttársulat a köztelek helyiségeiben az első és alakítási köz­gyűlését. Addig is, míg a közgyűlés részleteiről írhatnán­k, megemlítjük, hogy a vasúti bizott­mány által elkészített alapszabályok átvizsgálá­sára és végleges fogalmazására a nagy számmal összegyűlt részvényesek a következő urakból álló bizottmányt nevezték ki, u. m.: Havas József tanácsos úr elnöklete alatt Kohen Jakab, Nyíri Józsa, Win­er Samu, Dr. Reich, Reviczky Sze­­ver, Pencsen, Vrhovszky Mihály, Ganz tanár, Fleischman és Kecskeméthy Aurél urakat. A második közgyűlés csütörtökön délelőtti 10 óra­kor fog megtartatni, ugyancsak a köztelek helyi­ségeiben.­­ Mindenről részletesen értesítendjük olvasóinkat a közgyűlés befejezése után.­­ Az első beteg ápoló­ és temetkezési egylet összes férfi tagjai az iránt szólitatnak föl egész tisztelettel, hogy a f. hó 20-án reggeli 9 órakor a városi lövöldében tartandó közgyűlésre meg­jelenni, s egyleti tagságuk igazolására a meg­hívó jegyet, vagy a kezeiknél lévő fölvételi köny­vecskét magukkal elhozni szíveskedjenek. — Pesten, 1863 ki sept. hó 13 kán. Az igazgatóság nevében : K­r­ö­c­z­e­r József, igazgató. ** Eiber Ferencz pesti főreáltanodai t már és Eiber Farkas pesti kávés felsőbb engedély mel­lett „Ternyei“ re változtatták vezetéknevöket. ** Kövesi magyar bűvész szegedi előadásai­nak tiszta jövedelméből 150 ftot juttatott a hazai szűkölködők segélyezésére. ** Nagyváradon egy csizmadia nyolcz csomag gyufát vett be öngyilkosás szándékkal, egy fia­tal leány pedig kisebb adaggal akart életének véget vetni, de az orvosi segélynek sikerült mind­kettőt megmenteni. ** Szamosújvár városa az alföldi szűkölködők javára 300 ftot adományozott, s ezenkívül elha­tározta , hogy a polgárságnál külön gyűjtést rendez. ** Gámán Zsigmond szerkesztő tulajdonos előfizetést hirdet „Erdélyi posta“ c­ímű politikai lapra és az „Erdélyi hivatalos értesítő “-re. Az „Erdélyi Posta“ october 1-től kezdve megjelen­het tekint négyszer : hétfőn, szerdán, csütörtö­kön és szombaton a déli órákban. A körülmé­nyek kedvezősége esetén napi­lappá fog ala­kíttatni. Előfizetési dijak: az „Érd. Posta“ magára helyit vagy postán . Egy évre 10 frt. Fél évre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. egy hóra 90 kr. Az „Érd. Posta“ a „Hiv. Értesítővel“ együtt egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, évnegyedre 3 frt. Egy hóra 1 frt 25 kr. Az „Erdélyi Hivatalos Értesítő“ magára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr. Az előfizetési dijak bér­mentesen az „Erdélyi Posta“ kiadóhivatalához czimzendők. Helyben előfizethetni Gá­án János könyvnyomdájában és Dem­jén László könyvke­reskedésében. Nemzeti színház. Sept. 16-ra van kitűzve : „Róma leánya.“ Eredeti dráma 4 felv. Budai népszínház. Sept. 16-ra van kitűzve: „Cseléd-Csínyok.“SVigj. 11^felv. — „Titi.“ Nagy magán énekes jelenet. — „Fips.“ Vigj. 1 felv. — Telegrafi tudósítás a bécsi bőr­re sept. 15-én. A „P. Napló“ m­agántársförgönye. Bécs, sept. 15. Az alsóház mai ülésé­ben az elnök a lembergi országos tör­vényszéknek egy átiratát olvasá föl, mely szerint Roganski friss tényen, t. i. mint a gallicziai forradalmi bizottmány tagja, fölkelésrel izgatás tényében rajta­­kapatva fogatott be. — Az igazságügy­miniszter közli a házzal, miszerint a lem­bergi országos törvényszék, legújabban hozott határozatával, a Rogawski elleni vádat a felségárulás bűntényére­­ ijesz­tette ki. Rogawski petitiót intézett a házhoz, melyben a ház által leendő kihallgattatá­­sát kéri. Az elnöknek azon indítványa, miszerint az ügy egy kilencz-tagú bizottmánynak adassák ki jelentéstétel végett, és ezen jelentés benyújtása eshetőleg a holnap utáni napirendre tétessék,­­ egyhangú­lag jóváhagyatott. A „Gen. Corr.“ szt.­pétervári tudósítója általános jótállás nélkül közli az orosz válaszjegyzékek tartalmát. Tudósító sze­rint a válasz azon föltevésből indul ki, miszerint Oroszországnak előbbeni — a hat pontba lényegileg beleegyező nyilat­kozatai — elintézett dolognak tekinten­dők. A válasz sajnálatát fejezi a tárgyalá­sok eredménytelensége fölött; minthogy a három hatalmasság és Oroszország kö­zötti eltérés nem jön megszüntetve, ennél­fogva a vitatások továbbfolytatása feles­legesnek látszik. Oroszország átvállalja a felelősséget magatartásáért. 5 °/p metalliques.......................... 77.40. Nemzeti kölcsön.......................... 83 05. 1860-ki sorsjegyek..................... 100.20. Bankrészvény.............................. 798 — Hitelintézet ............................... 192.70. Ezüst..............................................111.­­ Londoni váltók..................................111.25. Arany .... .... 5.32. Külföld. A varsói rendőrség azon intézkedését, mely­ről tegnap szóltunk, s mely szerint a házak l­a­puit nappal is zárva kell tartani, részletesen köz­­lik most. A rendőrségnek erre vonatkozó hirdet­ménye sept. 9-én kelt E szerint hét nap alatt az összes lakosság bejelentési könyveinek ren­dezve kell lenn­iök. Azon háztulajdonosok, kik nem maguk ügyelnek fel h­ázaikra, nevezzenek ki egy külön, s a rendőrség által ismert egyéni házfelügyelőnek. Minden ház bejáratánál legyen kapus, s ess­k e kapusnak, ki tartozik min­den lakó, ismerni, szabad kinyitni a kaput. Kö­telessége minden­ki és bemenőtől megkérdeznie honnan jön és hová megy, s a rendőrségnek, ha kívántatik, mindezekről tudósítást adnia. A la­kók névsorát nemcsak belül, hanem a kapun kívül is ki kell függeszteni. Kis házak tulajdo­nosainak, kik nem tarthatnak házfelügyelőt vagy kapust, maguknak kell végezniök e kötelessé­geket. A mellékes kijáratokat éjjel-nappal zárva, s kulcsukat a kapusnál vagy házi urnál kell tar­tani. E határozat alól csak a nyilvános kereskedő, sütő és mészáros boltok vétetnek ki. A kapus­nak vagy háztulajdonosnak nem szabad szen­vedni, hogy a házban idegen tartózkodjék, s ellenszegülés esetében az ilyet mindjárt a leg­közelebbi rendőrkatonának kell bejelenteni.­­ Hogy e rendelet végrehajtásáról meggy­őződjék, a rendőrség a nevezett hét nap lefolyása után Varsóban általános házvizsgálatot rendez, s gyakran fogja ismételni, s a rendsza­bálytól való legkisebb eltérést szigorúan fogja büntetni. A „Kreuzzeitung“ levelezője igen jellemzőnek találja eme hihetetlen rendeletet. Czélja nemcsak az itt bujkáló összeesküvők kinyomozása, hanem a netalán történendő újabb merényleteknél a gyilkosoknak a mellék­kapukon és ajtókon való elmenekülését meggátolni. A rendőrségi személy­zet 1600 ról 2500 emberre szaporíttatik, úgy hogy minden két házra egy rendőr esik. E sze­mélyzetnek 34 tisztje az orosz gárda katonaság­ból neveztetik ki. Tiltatik továbbá, hogy a lako­sok bárminemű oly tárgyat tartsanak, a­mi ka­tonai fölszereléshez tartozónak vagy hadiszerhez hasonlónak látszanék; tilos sarkantyút, lovag­­lási szereket, nyerget stb. készíteni. Ilyen tár­gyak készítése vagy kijavítása csak rendőri enge­­delemmel szabad. Ismét szó van Varsó katonai eltásáról, de csak egy napra. Ez alatt minden házat megmo­toznak , senkit sem bocsátnak te ki, se be, ki magát nem képes igazolni. A nők gyásza is el­­tiltatik, hir szerint pénzbüntetések alatt. Már az itteni várba, valamint a többi várakba nem is bocsátnak be fekete ruhás nőket. Az utczák hem­zsegnek a sok rendőrkatonától, kiket a sorezre­­dekből vettek. Az ideglenes helytartó­s lengyel­­országi főparancsnok, Berg tábornok, hirszerint azon utasítást kapta, hogy ez év végéig a len­gyelországi fölkelést leverje minden eszköz fel­használ­óval. Ugyancsak a „Kreuzzeitung“ közöl egy sz.­­pétervári levelet is. — E szerint az odavaló kö­zönség roszul van hangolva Konstantin nagy her­­czeg ellen,úgy hogy ez boszusan utazott el. Az an­gol clubban előfordult egy eset fokozá a közön­ség eme hangulatját A nagyherczeg kíséretében volt egy Stürler nevű altábornok. A nagy her­­czeggel egyenesen Varsóból ideérkezvén az an­gol clubbnál ebédelt, hol igen megvetőleg nyi­latkozott Muravieffről. — A vele szemben ült M­e­n­k­o­ff tábornok, egy katonai lap szer­kesztője, kinyilatkoztatta, hogy ily beszédeket nem tűr. Szóból szó kerekedett s az ebédlőtár­saság oly határozottan állott Murawieff pártjára Starler ellen, hogy ennek távoznia kellett a club­ból. Ez eset közbeszéd tárgya lett s kellemetle­nebb következései lehetnek. A ki most Sz. Pé­­terváron Muravieff ellen mer nyilatkozni, két­ségkívül maga ellen lázítja minden hallgatóját, mert az orosz nemzeti izgatottság napról napra nő a lengyel fölkelés ellen. (A mindig orosz ér­zelmű porosz lap, mely a mostani orosz-porosz egyetértésben még oroszabbá lett, talán nagyitja eme maszk a nemzeti izgatottságot.) — Az „Ost D­oty“ nak írják Vilnából sept. - ról: Már egy hóval ezelőtt tétetett közzé egy hirdetmény, melyben Muravieff orosz tábornok kegyelmet igér minden megtérő s bűnbánatot tanúsító fölkelőnek. Előre lehetett látni, hogy kevés fölkelő fogja igénybe venni ezen kegyei­mé . — S úgy jön . — ?, mit bizonyít az is, hogy Muravieff most újra kiadá ugyanazon hirdet­ményt. — A lengyel felkelőkhöz csempészett fegyve­rekből, mint egy lembergi lap írja, ismét tetemes mennyiséget fogtak el a határon, latván őket, szabályz­tot készit belőlök, melyet az államtanácsnak nyújt be. — Az államtanács megvizsgálja a szabályzat tervét, ha jónak látja, módosit rajta, s a császár elébe terjeszti. A csá­szár helybenhagyása a szabályzatnak egy tör­vényhozási okmány érvényét adja. — Mindezen szervezeti szabály­t együttvéve fogják alkotni az orosz birodalom alkotmányát. — Reméllik, hogy ily módon egyszersmind szabadelmű és nemzeti intézmények fognak készülni, melyek­ben a régi intézményekből és szokásokból csak a mai kor igényeinek megfelelő rész marad meg, s kielégítendi a nép erkölcsi és anyagi kívánal­mait. Ebből az, következik, hogy az orosz alkot­mány nem egy­hamar les­készen. 1861 ben, midőn a jobbágyok felszabadítása kimondatott, úgy számított a kormány, hogy az organikus szabályzatokkal csak 1871-re készül el. Azon­ban a viszonyok most siettetik a befejezést, mi azáltal is könnyitve VAD, hogy birodalomszerte a nemzeti és hazafias érzelem négy lendületet nyert. Sok helyen maguk a nemesek kívánják, hogy a nemesség eltöröltessék, mi úgyis benne foglaltatik a jobbágyok fölszabadításában.­­ A kormány e föllendülést fel is akarja használni, s rendeletet adott ki a szabályzati munká­latok siettetésére. A levelező azon kérdést teszi most, mit nyer mindezekkel Lengyelország, s miként akar az orosz kormány eleget tenni a nagyhatalmak kí­­vánatainak? Levelező meg van győződve, hogy e kívánalmak teljes tve lesznek, mivel az orosz kormány elhatározta eleget tenni a hatalmak ál­tal eléje terjesztett hat pontnak. Sőt a kor­mány túl megy a hat ponton, mivel elhatá­rozta, hogy Lengyelországnak ugyanazon intézményeket adja, melylyel az oroszok fognak bírni. Mivel azonban Lengyelország többet bírt azok­ból, mint a­mennyit az oroszok várnak, remé­lik, hogy haladék nélkü­l­i alkotmányosai szervezhetik Lengyelországot, fenntartván magának a kormány, hogy később a birodalom központi szervezetéhez csatolja, mert az orosz birodalom valamennyi tartománya és király­sága kivétel nélkül a birodalom köz­pontjától fog függeni. A levelező bővebb fölvilágo­­tást ígér, s a „Journ. d. Débats“ szerkesztője a felelősséget egészen levelezőjére hárítja. Azonban, ha a levelező jól van értesülve, az orosz alkotmány nehezen fogja kibékítni a len­gyeleket. Se az nem tetézhetik nekik, hogy ők, kik századokkal megelőzték politikai fejlettség­ben az oroszt, s minden tekintetben merőben más jellemű nép, körülbelül ugyanazon intézménye­ket nyerjék, se az, hogy az orosz alkotmány a központosítás elvét f­entartja. Az orosz alkotmány. Az „Independancei“-nak tegnapi esti postánk­ban közlött értesüléséhez csatoljuk a „Journal des Débats“ nak egy, Sz­nt Pétervárról sept. 6-kán kelt levelét, mely, úgy látszik, diplomatiai, vagy legalább avatott körökből vette szárma­zását. E szerint Sándor czár hajlandó új kormány­­formát vinni be birodalmába a választási elv alapján. Az egyszersmind monarchiai és népi al­kotmányban részt venne az orosz nemzet min­den osztálya. Azonban az ügy még nem ért meg annyira, mint a­hogy néme­lyek állítják. A czár még, úgy látszik, semmit sem határozott a végleges formákra nézve. Még azt sem lehet mondani, mintha el volna végez­ve, hogy két kamrából álljon az országgyűlés : egy senatusból s egy képviselőházból; váljon a senatorok életökre neveztetnek-e ki, vagy a sena­­torsé­g firól fi­ra szálló lesz-e; vájjon az átalá­nos szavazat, vagy a census fog e a válasz­tásokban behozatni. Semmi sincs határozva az államhatalmak egyensúlyiról és hatásköréről is. Mindez tárgyalás alatti kérdés, s legalább is ko­rai némely lap tudósítása, mely végleges ha­tározatokról szólott. Sándor czár t­ón­alépte óta reformokon munkálkod­ó , de ezeket alulról kezdé a jobbágyok felszabadításával, mi­által néhány millió polgárt ten képessé, hogy részt ve­gyenek a politikai életben. Jelenleg előkészítő munkálatok folynak, melyek magukban foglalják a vallásos, társadalmi, politikai, polgári és katonai beligazgatási és pé­zügyi kérdések megoldását. Meg­állapíttatnak a főelvek, melyek szerint min­­denik kérdés tárgyalandó. Minden eszköz fel­használtatott ezen elvek közmegvitatására.­­ A tartományá­ban nagy számmal létező választási testületektől emlékiratot ki­vonnak be mind­ezen tárgyakban. Mihelyt egyik tárgy ki van merítve, a terjedelmes emlékiratok külön választ­mánynak adatnak át, mely megvizsgálván és­zi­ Angolország. A „Journal de St Pe­ersbourg“ nak lapunk tegnapi számában megismertetett czikke ellen az an­gol és fráneria sajtó erősen polemizál. A „Daily News“ következői­g nyilatkozik : A „Journal de St Petersbourg“ szerint az orosz kormány tettleg visszautásította a három nagyhatalom sürgős előterjesztéseit s jövőben is az orosz hagyományos politikát szándékozik kö­vetni Lengyelországban. Nagyon jól tudjuk, mit ért Oroszország ez­r­edésszerű jogainak fenn­tartása alatt. Ezen jogokhoz tar­ozik a többek közt azon előjog is, hogy a civilizált léte és min­den feltételét megsemmisíthesse, minden magán­­vagyont a legönkényesebb módon elkobozzon, a lengyeleket hidegen lemészárolja, vagy csopor­tokban a száműzetés s kiapad által irja ki. Ily körülmények közt parancsoló szükség és köte­lesség ismét a pedig komolyabban mint valaha, felszó­lalni a lengyeleknek hadviselő lélekül való elismertetése iránt. A lengyelek a szó teljes értelmében hadviselő hatalmat képeznek, mert nyolcz hónap óta sükerrel harczoltak az orosz birodalom összereje ellen. Muravieff hideg s ir­tózatos kegyetlenkedései általános undort ger­jesztettek, mialatt az elnyomás melletti párt, mely Sz­etpétervárott most a helyzet ura, még nagyobb’szigort kíván s azt többek közt, hogy Muravieff Vilnából Varsóba tétessék át, ho­gy ott a katonai rém­uralom felállítása által az irtó har­czot megkezdhesse. Ezen politikát pedig azért követi az orosz kormány büntelen, mert a lengyel nemzet nem áll a népjog védelme alatt. Ha hadviselő felekül elismertetnének a lengyelek, nem lehetne őket így lemészárolni, s az oroszok kénytelenek len­nének a civilizált hadviselés szabályait, bevett szokásait s eljárásait szem előtt tartani. Az em­beriség s civilizatio érdekében e­zért ép úgy, mint a megsértett népjog érdekében el kellene ismerni, hogy a lengyel nemzet hadviselő fél. Nagyon nehéz lenne valóban megmondani, hogy ezen állását, miért nem akarják elismerni. Ez az egyedüli szolgálat, melyet most a lengyel nem­zet iránt tehetnénk, s a­melyet ők is kívánnak. Anyagi segélyt nem kívánnak tőlünk. Csupán erkölcsi támogatást kérnek, melyet az elismerés már magában foglalna. Miért tagadnék meg tő­lök az egyszerű igazságtétel ezen tényét ? A mi a hatalmakat illeti, ezek elvileg azon esetre, ha Oroszország az elkövetett jogtalanságokat jóvá nem teendi elismernék a lengyelek jogait. Szük­­ségszerűleg következik ebből, hogy ezen jogot gyakorlatilag is érvényre kell emelni.“ Németország. Nyolc­ napi gondolkozás után a porosz kor­­mány oda határozott — mint a legújabb jelensé­gekből lá­szik — hogy a német szövetségi ter­vet egyszerűen visszautas­ja, a­nélkül, hogy ellenjavaslattal lépne fel. A „Kreuzseitung“ sze­rint ez lesz a porosz király ama feleletének lé­nyege, melyet a reformació aláíróihoz intézeni, Poroszország egyelőre tehát a negatív terére áll a fejedelmi gyűlés határozataival szembe . A „Kreuzreitung“­­ múltkor jelezni látszott a kö­vetendő porosz politikát, midőn írta, hogy a po­rosz kormány ugyanazon elvek és szempontok alapján akarja a német kérdést megoldás alá venni, a­melyek a porosz belviszonyok rendezé­sénél irányadók voltak. A „Bresl. Volks Zig“ ode,magyarázza a „Kreuzzeitung“ nyilatkozatát, hogy a porosz kormány pénzt fog követelni az összehívandó porosz alsóháztól, hogy háborút kezdhessen Ausztria ellen, s hogy így a belügyi kérdést a külügyi krízis által egészen háttérbe szorítsa A „Hamburger Zeitung“ szerint Bis­­mark úr már régóta kész a végső esetben a há­borúra is. A Porosz lapok szerint a választási mozgal­m­­ak már ugyancsak folynak. A miniszteri lapok kürtölik, hogy a kom­ány min fog több rend­szabályt kibocsátani, sőt azt sem fogja eltűrni, hogy a hivatalnokok a választásoknál kortes­kedjenek.­­ A porosz kormány azon kijelentésére, mi­szerint a frankfurti fejedelmi gyűlés által elfoga­dott szövetség reform csonkítani akarja Porosz­ország európai nagyhatalmi állását, a fejedelmi congressus több tagja visszautasítólag fog felelni. A „Leipziger Zeitung“ szerint eziránt már diplo­matiai értekeződések is­ vannak folyamatban. Min­denek előtt azonban be akarják várni­­. porosz ki­rály válaszát a fejedelmi zárülésben fogalmazott collectiv jegyzékre, a­mennyiben ezen válasz for­májától fog függni a tiltakozás formája és módja. Azon bír, hogy a fejedelmi congressus tagjai újabb előterjesztéseket fognának Berlinben tenni,­­ hogy még egy együttes­ jegyzék áll ki­látásban, ezideig nem lesz komolyabb alappal. Eziránt a fejedelmek közt­ semmis megállapodás sem történt. — Frank­für, bó), Írják, hogy a schleswig-hol­­steini ügyben működő egyesült bizottmányok f. hó 17-én fognak jelentést tenni a szövetségi gyűlésben a dán válaszra, melyet a dán kormány a szövetségi gyűlés juh­a ki határozatára adott.— A bizottság rögtöni szövetségi vég­rehajtást fog indítványozni. Ezalatt azonban valahogy azt ne értse a nyájas olvasó, hogy a német hadseregek be fognak vonulni a herczegségekbe. Először még újra conferentiázik a higgadt szövetségi gyűlés, s csak két három hónapi szóegyelgetés s kölcsönös hararguk­ozás után fog a bevonulási pamacs kiadatni. Sic itur ad astra 1 ■— Távirati jelentések. — Berlin, sept. 13. A franczia követ, Ren­du Eugéne, indítványára az angol, olasz, portu­gál­, spanyol, orosz, svéd és hollandi követek a statistikai congressusban egy javaslatot nyújtot­tak be, mely a nemzetközi oktatás szervezése végett egy európai bizottmány alapítását czé­­lozta. — Frankfurt, sept. 14. A mai „Europe“ írja, miszerint formaszerinti dán-svéd szövetség nem jött ugyan létre, azonban bizonyos eshető­ségekre nézve megegyezés létesíttetett, Svédor­szág déli részében leendő hadtest-felállítás iránt.­­ Miután a svéd kormány értesítve van a köz­vetít­ő­ül közelálló szövetségi végrehajtásról,Svéd­országnak Koppenhágát­ól átellenben fekvő ré­szében 18—20,000 ember fog öszpontosittatni azon eső­re, hogy ha Holstein csakugyan meg­­szállatnék, e­zen öszpontositot sereg a tengerszo­rost átlépje. — Drezda, sept. 14. A népg­azdásza­i con­­gressus ma délelőtt itt megnyittatott. Elnökké Braun Wiesbadenből, alelnökökké Pfoten­hauer polgármester Drezdából és L­e 1t­e el­nök Berlinből választottak. Napirendül tűzetett ki mára a patens-ügy; keddre a banktörvényi törvényhozás s a szabad költöztetés; szerdára a vámegyleti válság. A tagok száma mintegy szá­zon fölül van. — Turin, sept. 14. A „Stampa“ jelenti : A pápai consul Nápolyból, s az olasz consul Ró­mából elutaztak. Ugyanezen lap szerint a kor­mány parancsot bocsátott ki, hogy a pápai con­­sulok Olaszország minden városaiból kiutasit­­tassanak. fi­á­t­­ posta. Pest, sept. 15. — Le le­vel megveretéséröl a „Breslauer Zeitung“ nak ezt írják a lengyel határszélről, sept. 11-kén: Lelevelnek f. hó 6-kán a Jsnovhoz közel fe­k­­vő Batorznál történt megveretése valósul. Nem­csak Lelevel esett el itt, hanem Krzizanowski őrnagy, We­lisch lovassági parancsnok és Rylski őrnagy is, ő szeret csaknem mindenik vezető. Mintegy 40 lengyel esett el és 30 sebesült meg. A csapat azonban nem semmisítte­­tett meg. Sikerült Grekowicz vezérlete alatt visszavonulnia, s Ostoja és Zakrzewski csapatá­val egyesülnie. De egy része szétoszlott. E csatá­ban tetemes orosz erő (28 század gyalog, néhány század lovas s néhány ágyú) harczolt a lengyelek ellen. Lelevel terve az volt, hogy lassanként nyugatra, s talán a Visztuláig akart vonulni. A lublini kerületben tetemes orosz e­rő áll össze­vonva, s így az ott tartózkodó kis lengyel csa­patokat vég­veszély fenyegeti. Gyaníthatólag meg fogják kísérteni az erdős sandomiri vajda­ságba vonulást, hol jelenleg csekély oroszság ál­lomásozik. A Vilnában 9-ikén ismét három egyént akasz­tatott fel Muravieff, mindennket az egy Domej­­k­o ellen történt merényletért így már nyoles kivégzés történt e merényletért. Ezenkívül Zy­­bers József Popiel helységből agyonlövetett a fölkelésben való részvétel miatt.­­ Minap az „Agramer Zeitung“ nagy dolgo­kat közlött Bosniából és török Horvátországból. A keresztyének fölkeléséről, a mahomedán la­kosok elköltözködési készületeiről, a Szerbiával kitörendő háborúról stb. szóltak a hírek. Most a bécsi „General Correspondenz“ is ilyeneket kö­zöl. Ha összevetjük a Konstantinápolyból jövő tudósításokkal, melyek a birodalom minden ré­szét a legnagyobb nyugalomban levőnek mond­­ják, nagyon tartunk tőle, hogy mind a Zágrábba­­mind a Bécsbe érkező tudósítások vérmes illu­­ziókon, s nem tényeken épülnek. Felelős szerkesztő Báró: Kemény Zsigmond. N­yilt tér. Dr. Beke Gyula, f­élorvos, lakik September 10-közöl 3 korona- utcza 13 se. (a két fekete lóhoz.) Rendel d. u. 2-től 4 ig. Köszönet-nyilvánítás. A pesti első betegápoló­ és temetkezési egy­ee­t igaz­gatósága kötelességét véli teljesíteni akkor, midőn Galster Henrik helybeli asztalos mester és választ­mányi tag ar által különösen az egylet számára készí­tett, és ennek ajándékozott új iromány­szekrényért, az e­gylet összes tagjai nevében köszönetet mond, s egyszersmind eme az egylet irányában minden föld­szállitás nélkül, és igy ön jószántából tanúsított em­berbaráti cselekedetét a nyilvánosságra hozza. Pesten, £868. sept. hó 13-án az igazgatóság nevébe­n, Kreuzer József, igazgató.

Next