Pesti Napló, 1863. október (14. évfolyam, 4088-4114. szám)
1863-10-22 / 4106. szám
241-4106 14. évf folyam. Szerkesztési iroda: Ferenciek tere 7-ik szám, l*sz emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek ter é°n 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva félévre . . . , 10 frt 50 kr o. é. Évnegyedre . . . 5 trt 25 kr o. é. 1863. Csütörtök, oct. 22. Hirdetmények dija: 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdij külön 80 uj kr. Magánvita : hasábos petit-sor 25 uj kr. Pest, oct. 21.1863. (Fie) Mig hazánkban a szükölködők várva várják az ígért segély megérkezését, és a Lajthán túl is minden értelmes ember átlátja, hogy e segélyt minél gyorsabban meg kell adni, hogy az nem ajándék, vagy — ha csakugyan az — oly ajándék, melyet a birodalom egyszersmind magamagának tart , addig a segélyösszeg megszerzése körüli módozatokra nézve két embernek mindig legalább is három véleménye van. Egyfelől azt indítványozták, hogy az ínség alkalmából egybe kell hívni a magyar országgyűlést. Nem — mondák erre Bécsben — ez nagyon soká tartana, és oly kérdések megoldatását kívánná előfeltételül, mikre nézve ad huc sub judice lis est ,s itt a birodalmi tanácsnak közbe kell lépni. Jó — mondá a pénzügyér — szavazzátok meg tehát azt a 30 milliót, melyre szükségünk van, minthogy felesleges pénzünk nincs, és a deficitet is csak kölcsön útján fedezhetjük, vonjuk be a kölcsönműtétbe ezt a 30 milliót is. Minek ? kérdék erre mások: nincs-e más mód e pénz megszerzésére? Itt van az új osztrák földhitelintézet, a francziából németre fordított credit fondier; ez szívesen adna akár kétszáz millió franknyi kölcsönt a magyarországi földbirtoknak, ha az állam kezeskedik róla, és az illető záloglevelek gyors kiadását megengedi. Az volna csak szép — szól közbe a „Wiener Zig“ esti lapja — hogy kétféle kölcsönműtételt vegyünk a nyakunkra, miknek egyike a másikat gátolja, elnyomja. Roma deliberante Saguntum peritt, és ha még egy ideig vitáznak a felett, hogy mi módon kell a segélyt megszerezni, a szűkölködők egy része talán már minden földi segélyt nélkülözhet. Főhiba, véleményünk szerint, az volt, hogy neki akarták ez ügyet a magyar országgyűlésre bízni. A gyorsasági érv, mely ez ellen felhozatott, erőtlenné lett, miután addig, míg a birodalmi tanács a kölcsönt megszavazza, Plenerut pedig foganatosítja, a magyar országgyűlés is együtt lehetett volna. Hanem ez az eső elmúlt, és így nem kell neki köpönyeg. Ez idő szerint csak arról lehet szó, mit kelljen most tenni, és most csakugyan már nem várhatunk,míg a magyar országgyűlés egybelépne. Azonban tökéletesen tévesnek tartjuk a bécsi újság azon nézetét, miszerint a 30 milliót is bele kellett vonni az általános kölcsönbe, mert két financziai műtét közül egyik a másikának hátrányára lett volna. Sőt épen ellenkezőleg azt hiszszük, hogy baj volna a heterogén dolgokat egy kásává keverni össze. Amit Plener úr a deficit fedezésére a papirűzesek és salinák beváltására igényel, az birodalmi kölcsön, ami Magyarország számára szükségeltetik, az országos kölcsön, bár igen szokatlan formában lép fel, ezen országos ügyet egyelőre az ország hozzájárulása nélkül el kelljén intézni. Első esetben az osztrák állam maga az adós, a másodikban ő csak közvetítő, illetőleg kezes a capitalista közönség és Magyarország közt, amint péld. állam- vagy magánkölcsönöknél egy egy bankárház vállalja magára a kötelezvények forgalmba hozását, és a kamatok és törlesztési részletek kifizetését. Ha példa báró Sina saját hitelére és saját használatára veszen fel kölcsönt, de a mellett egyik cliense számára is közvetít kölcsönt, senki sem fogja mondani, hogy ezen műtételek egyike a másikat gonirozza. Fő kérdés az: vájjon van-e Ausztria számára redelkezhető 96 millió az európai pénzpiacokon ? Plener úrnak meg kell győződve lennie arról, hogy van, különben kölcsöntetve kivihetlen volna. De ha van 96 millió, akkor lesz 66-s 30 millió is, mert ez, Riese Ádám szerint, se többet, se kevesebbet nem tesz, mint ama 96 millió. A biztosság is ugyanaz, akár egyszerre 96 millió, akár két részlet, 66 és 30 millióért kezeskedik az állam. De volna ám egy nagy előnye a különválasztásnak !! Nem minden ember hajlandó fedezetlen állampapírokba fektetni a maga pénzét, akik erre nem hajlandók, távol fognak maradni a 96 milliónyi kölcsöntől, mely csak egyforma osztrák államkötelezvényekben adatnék ki, de ugyanezen emberek talán nem vonakodnának a 30 milliónyi kölcsön megadásában részt venni, melyről tudják, hogy 1. kizárólag productív czélokra fordíttatik. 2. Hogy a magyar országgyűlés, mihelyt ismét szava leend a dologban, ezen 30 milliót ellenmondás nélkül magára fogja vállalni, végre. 3. Hogy a visszafizetés aránylag rövid idő múlva várható,mert az egy évi ínség következményeinek kikeverésérepedig csak ettől függ a viszszafizetés) távolról sem kell annyi idő, mint egy közönséges államkölcsön törlesztésére — nota bene, ha törlesztik. Hozzá kell venni, hogy az államkölcsön kisebb-nagyobb része improductív czélokra fordíttatván, az adós vagyonbeli állapota a kölcsön felvétele által többékevésbbé roszabbul. Nálunk az összes kölcsön, miként említettük, kizárólag productív czélokra fordíttatván, az adós helyzete csak javulhat, és a hitelezőre nézve ez épen nem közömbös dolog. Nem lehet tehát nem óhajtanunk (ámbor, fájdalom, alkalmasint úgynevezett jámbor óhajtás fog az maradni, hogy a 30 milliónyi kölcsön különíttetnék el a többitől, és foganatosíttatnék oly módon, miszerint lehetséges legyen e becsületbeli adósságot annak idején a biztosság csökketése nélkül, a magyar országgyűlés, illetőleg Magyarország vállalta átrakói, mely azt egymaga is elviselni képes leend. A birodalom többi részei közvetítésük és kereskedésükért, véleményünk szerint, elégséges jutalmat találandnak azon előnyökben, mik Magyarország felsegéltetéséből az összes monarchiára háramlanak. A szkíliai ínség, bizottmány kérelme, Szkulia vető megbán szűkölködő népe nevében. A verseczi járás főszolgabírói hivatalához. Tekintetes főszolgabíró ur! A legnagyobb örömmel töltötte el Szkulia községe szűkölködő lakosságát, ama, már korábbi örvendetes hir, miszerint Ő cs. kir. Apostoli Felsége legkegyesebb atyai gondoskodása folytán a magas kormány a szűkölködő megyék közt Temesmegyében 100,000 mérő gabonát rendelt községenként, a mutatkozó szükséghez képest, őszi vető magát kiosztatni. A legnagyobb örömmel töltötte el e vigasztaló hirvétel községünk népét különösen azért, mert azt reménybe, s a hir szárnyain, sőt több hiteles egyének ajkain is úgy keringett, hogy minden V4 ed telek után legalább is 4 mérő gabonában fog minden szükségben lévő földmivelő részesittetni. Azonban, fájdalom reményében csalatni látván magát, népünk öröme csakhamar lehangoltatok. — Igen — mert az e községnek jutott, s már ide meg is érkezett legkegyesebb kölcsön-gabona - menynyiség nem több, mint mindössze 195 mérő. Tekintetes főszolgabíró úr! Elismerjük, hogy községünk népei a részekre juttatott gabonamennyiséget is — bármily csekély legyen is az — a legszívesebb köszönettel, s a legmélyebb hálával tartoznak fogadni, de valóban úgy is fogadták ők azt, és ama legkegyesebb adományra a leghálásabb érzelmek között fognak mindenkor visszaemlékezni. Minélfogva kérjük is tekintetes főszolgabíró urat, hogy a hozzánk érkezett gabonamennyiség keveslését se méltóztassék Szkulla községe zúgolódásául, annyival inkább hálátlansága jeléül venni, hanem inkább oly őszinte bizalomnak tekinteni, milyet gyermek táplál keblében édesatyja iránt, miszerint Szkulia szűkölködő lakói tejesen reményük, hogy midőn ínségtől zaklatott helyzetükben panaszukat ismét nyujtandják, ugyanazon legkegyesebb adományzóktól, kiktől alázatos kérelmükben meghallgattatva, a már ide juttatott 195 mérő búza adományt megnyerni szerencsések valának, újra meg fognak hallgattatni. Mihez képest mi alulkottak, mint a szkculiai Ínség-bizottmány tagjai, látva és érezve népünk szomorú sorsát, tudva azt, hogy közöttök alig találkozik 10 olyan, ki maga erejéből valamenynyit venni képes legyen, a többiek pedig egy szemet sem fognak vethetni; tudva azt, hogy a múlt évben 900 láncz vetése volt, s az idén ama legmagasabb segély adomány mellett is nem többet, mint legfeljebb 130 láncot lesz képes e nép bevetni; tudva azt is, hogy e nép más után sem segíthet magát, nincs vagyona, mit eladhasson, pénzkölcsönhöz sem juthat, mert Csak a telekkel biró földmivelő is kevés van közöttök, a többiek */4 és */4-ed telek földesek; végre tudva azt is, hogy e népnél a nyári kevés kenyérnek való termény több helyen már végkép megfogyván, élelemben már is sokan szükséget látnak, sőt éheznek; s ekkér mélyen meghatva e nép jelen siralmas sorsa által, és busán aggódva ennek vetetten földje miatt semmi jobbal nem biztató jövője felett, arra bátorkodunk sietve kérni tekintetes főszolgabíró urat, hogy a szkculiai szegény nép szánandó Borsát a legmelegebb szive pártolása alá véve, méltóztassék ott, ahol sikeresen lehet — habár a legmagasabb helyen is — kegyesen kieszközleni, hogy a már kiadott 195 mérőn kívül, melyből e nép összesen 18 negyedteleknyi földje után, minden 14-ed telekre csak valamivel esik több egy mérőnél, legalább annyival még megsegittessék, hogy minden gézed telekföldre 4 mérő juttathaseér. Megkülönböztetett tisztelettel, kelt Szkulián, oct. 12 én, 1863. Alázato szolgái, az inség-bizottmány tagjai. Vidéki tudósitások, Tata, oct. 19. A sok országos panasz és aggodalom közt és után, jól esnék deritebb tárgyakról, eseményekről írni a vidéki tudósítónak ; de azok a deritebb tárgyak és események az időösvény markába annyira beszoritvák, hogy nagyitón is dolgot ad k ezrevennünk. Azonban tisztünknél fogva egyet most mégis csak illik mondanunk, ámbár a tudósítóknak „illik“je az érzülékenyebbeket nem ritkán kellemetlenül érinti, s van ekkor fenyegetődzés és titkos bosszúforralás, no de e pohár a mienk, szegény tudósítóké. A 61-diki a kormányos élet lezajlása után zöldülésnek indult reményeink hervldozás színébe öltöztek, s ezen politikai esemény nagy visszahatást gyakorolt pogári életünk minden ágában, és kétségtelen. De hát a sors kerekének roszabbra fordultán, azonnal tetten hagyjunk mindent? Hiszen épen akkor kell ember a gátra, hogy a viszonyok ismét kedvezőbblakra váljanak, s csakis így lesz post nubila Phoebus. Azért is örülnünk lehet, ha bármely téren mozgást látunk, a hazafiak által eszközöltet. A komárom megyei gazdasági egylet felállítása élénken foglalkoztatá e megye jeleseit : hova jutott ez ügy ? nem mondhatjuk meg. Jó ideje nem hallunk róla semmit, tán fejlődése biztos napjait éli. Mily hatalmas lendületet adna ez a gazdálkodás minden ágának megyénkben! Mily szép dolog lenne időnkint terménykiállításokat rendezni, mily kedves találkozást szolgáltatna egy ily alkalom más eszmék, más tevékenységek megindításához! — A gyümölcsészetnek messze vidéken nem volna oly tere, mint Tata vidéke, melyek annyi kertje, oly jól mivelt földje s kertésze van. Mily hathatósan felkarolhatná a mankón botorkáló borászat ügyét. Mily befolyást gyakorolhatna a szüretek s szőlőkezelésre! Akkor aztán nem kellene September derekán a felérett szőlőt megszednünk csak azért, mert az oktalanabbak — más dolguk nem lévén — neki esnek a szedésnek, s hogy hűlt helyét ne találjuk a miénknek, kénytelünk mi is megszüretelni, a aztán lesz borunk, melytől még jövőben leendő bűneinket is kivalljuk. Jó példával gr. Eszterházy Miklós e excja megy elöl, ki a múlt évben is ez időtájt szüreteltetett. Igen, ő őriztetheti szőllőit, de a kisebb birtokosok azt nem tehetik. Csodálkozunk, hogy Tata és vidéke intelligens osztályának még eddig nem sikerült az ily rendetlenségeket elháríthatni. Oct. 11. Konkoly Thege Miklós ur hangversenyt rendezett ez alföldi ínségesek javára, a szép számú miveit jelenlevők eléggé tanúskodtak a derék műkedvel szép játékaikról s dicséretes czéljaikról. Az efféle vándor műkedvelői fellépések kedves sensatiót szülnek, s ha tán helyén van tanácsunk, az volna, hogy időszakonkint lepjenek meg bennünket, s kissé hamarább és jobban tudassák kedves megjelenésüket. A rég pengetett takarékpénztár-egylet is fejlődőfélben van nálunk. Három oly egyén állt az ügy élére — mint halljuk — kik a pénzzel elbánni tudnak, csak kérjük,minél hamarább nyilvánosságát az ügynek, hogy pénzérdekeink szerint osztakozhassunk a terhekben úgy, mint a haszonban. Ez egylet egy régen érzett nagy hiányt tölt be városunkban, és igen érzett szükséget pótol. Kérünk, kaszinónk, olvasó egy létünk nincs, nincs, nincs. Lesz-e ? Ha az előzményekből következtetünk, azt kell hinnünk : nem ! r. t. (■Azdasági s kerested, tudósitágok. Pest, oct. 20-ikán. Szép derű nap. A vízállás igen sekély, csak 3' 11". Helyi gabnavásárunk csökkenő iránya további előhaladásokat tesz. Tegnap a jobbfaju búza 5, s a selejtesebb 10 krjával adatott olcsóbban. Kelendőség közepes. Eladatott egy hajó fehérmegyei búza egy itteni gőzmalom számára titokban tartott árakon, s egy részlet bácskai 3 havi átvételre, üzérkedésre 4 ft 70 krjával. Az árpa ára lejebb szállt; felföldről e czikkből meglehetős szállítmányok érkeznek; egy nagyobb részlet a bejegyzés szerint adatott el serfőzdei szükségletre. A tegnapelőtti londoni gabnavásáron a „P. Lt.“ magántávsürgönye szerint a búzát illetőleg a múlt hétfői árak maradtak meg ; külföldi búza kevés vizetett a vásárra. A árpa gyengén kelt. A tegnapelőtti bécsi heti marhavásárra öszszesen 4314 db vágó volt felhajtva, a melyek 550 db híjával elkeltek, márhaszámra 20—25 ma ftjával. Pest, oct. 21 kén. Verőfényes, kellemes, idő. A vízállás lényegesen nem változott. — Tegnap ismét nagyon kevés kelendőség volt piaczunkon minden gabnafajból, a búzát is csak fogyasztásra veszik a tegnna felőtti árakon. Arad, oct. 16. A mai hetivásáron a gabona csak gyengén volt képviselve, ennélfogva az üzlet élénkebbé alakult. A búzát 4 ft 60—90 kijával fizették a molnárok. Ugyanezen az áron a hét folytán 4000 mérő adatott el. Új kukoriczát nem hoztak be , ó áruból 3000 mérő kelt el szeszégetésre 3 ft 40 krjával. A szeszüzlet lanyha. Névleges ár 51 kr, fokától hordóstul. Az időjárás folytonosan száraz, reggelenkint érezhetőleg hűvös. Arad, cet. 16. A mai hetivásárra hajtottak : 65 darab ökröt, a mészárosok 50—75 fjával vették darabját; 48 darab tehenet, melyek egy részét földmivesek 25—40 ftjával vették; borját 25 darabot, melyek 3 ft 50—4 ft 50 krjával keltek; juhot 42 darabot, s nagyrészt megvették a mészárosok 3—5 ftjával; a sertés ára 20—30 ft darabonkat; lovat 52 darabot hajtottak be, melyekből néhány darab 5—30 ftjával kelt el. Eger, cet. 16. Szüretünk bevégeztetett. Az eddig munkásokkal hemzsegő hegyekre ismét néma csendesség borult. — A szüret általában mennyiségre nézve nem kielégítő, minőségre nem Bókkal áll hátra, sőt több hegyen vetekedik a tavaly rendkívüli jó terméssel. Legjobban termettek voltak az Eged, Almagyár és Czegléd hegyek. A must sok picezében már kiforrott, legnagyobb részben most van forrásban. Időjárásunk egyike a leggyönyörűbb őszinek, s gazdáinkat vigasztalja a nyári veszteségekért. Mezőinken buján terem a fa, s vetéseink rendkívüli fejlődésben vannak, különösen a repere szokatlan buján nő, s nem kevésbé aggasztó, hogy egy igen hideg tél a nagyon is kifejlett növényt megfagyaszthatja. A jövő termésre eddig minden a legkedvezőbb. A pár nap előtti esőzésre most szép napos idő derült fel. Piaczunk élénkülni kezd. A mai árak így álltak : 1. búza 4 ft 30 kr, 4 ft, kétszeres 3 ft 50 kr, rozs 3 ft 20 kr, árpa 2 ft 80 kr, zab 2 ft 10 kr, tengeri 2 ft 40 kr, széna mázsája 3 ft 50 kr, burgonya 2 ft 40 kr. Arad, oct. 16 kán. Első oszt. tiszta busa 86 fontos 5 ft 20 kr, második oszt. 84 fon. 5 ftt harmadik oszt. 83 fon. 4 ft 80 kr. Kétszeres első oszt. 80 fon. 4 ft, második oszt. 79 fon. 3 ft 80 kr, harmadik oszt. 78 fon. 3 f. 70 kr. Rozi első oszt. 77 fon. 3 ft 60 kr, második oszt. 76 fon. 3 ft 50 kr, harmadik oszt. 75 fon. 3 ft 40 kr. Apa első ősze. 66 fon. 3 ft 10 kr, második oszt. 65 fon. 3 ft, harmad oszt. 64 fon. 2 ft 90 kr. — Zabelec oszt. 46 fon. 2 ft 50 kr, második oszt. 44 fontos 2 ft 40 kr. — Kukoricza 86 fon. 3 ft 30 kr. Lángliszt mázsája 10 ft 30 kr. Zsemleliszt mázs. 9 ft. Fehér kenyérliszt 8 ft 30 kr. Kötetlen széna mázsája fuvarral 3 ft 30 kr. — Borsó iteze 20 kr. — Lencse itezéje 14 kr. — Bab itezéje 12 kr. — Köles itezéja 12 kr. — Búzadara mázsája 12 ft. — Dara itezéje 10 kr. Uj bor itezéje 10 kr. — Régi bor itez. 20 kr. Sör itezéje 16 kr. — Pálinka itezése 35 kr. — Zbuphalma 12 font 30 kr. — Alomszalma 3 font 6 kr. — Takarmányai alma mázs. 2 ft 30 kr. Tűzifa 9 ft 50 kr. Egy font öntött gyertya 40 kr. — Egy font szappan 30 kr. — Font marhahús 12 kr. — Egy font repcseolaj 40 kr. — Egy font lenolaj 40 kr. — Vereshagyma 15 kr. Gyöngyös, oct. 14. Időjárásunk még mindig igen kedvező. Az olykor olykor beállt eső s folytonos meleg következtében a mező és vetések mind inkább zöldülnek. Úgy látszik, a természet az elmulasztottakat akarja kipótolni, mert a gyümölcsfákon is nemcsak virágokat, hanem gyümölcsöket is lehet látni, mégpedig — a mi ritkaság — szilvát, diót, meglehetős nagyságuakat; az úgynevezett „bor-iza“ almát pedig majdnem tökéletes éretteket. A gabona árak a múlthetihez képest alá szállottak; e heti piaczi árak következők : 1. búza 4 frt 20 kr, két teres 3 ft 60 kr, rozs 3 ft 30 kr, árpa 3 ft, zab 2 ft 20 kr, tengeri 2 ft 80 kr. Miskocz, oct. 14. 1 köböl tiszta búza 6 ft 80 kr—7 ft, kétszeres 5 ft 60 kr— 6 ft, rozs 5 ft 20 — 40 kr, árpa 4 ft 60 kr—5 ft, zab 3 ft 50 kr, kukoricza 6—6 ft 20 kr, kása 11 ft 20 kr, bab 9 ft. Különfélék. Pest, oct. 21. * A hazai szükölködők javára ismét két rendbeli küldemény érkezett be hozzánk. A győri kereskedelmi gyülde küldött ugyanis 185 frtot. Azon nemeslelkű adakozóknak, kik ez összeghez járultak, névsora itt következik : Perényi Mihály 20 ft, Szalaczy Lajos 10 ft, Stein J. N. és Nagel Benő 10 ft, Fischer Károly F. 5 ft, Zachmeister József 5 ft, Gönczöl Antal 5 ft, Hajdú Mihály 3 ft, Balogh Károly 1 ft, Tinagl János 1 ft, Ásványi János 1 ft, Ney János 1 ft, Braun Jakab 1 ft, Major István 1 ft, Simon József 1 ft, Weis Piakesz és fia 60 km, Stern testvérek 5 ft, Schaffner Antal 2 ft, Keppich Illés 10 ft, Kubiesz Jakab 1 ft, Herczfeldr Vilmos 1 ft, Meringer 2 ft, Michel Ferencz 1 ft, Fürs Dávid 1 ft, Mandl H. L. 5 ft, Mandl és König 2 ft, Opitz Ferencz 2 ft, Tauber Bernát 2 ft, Ábeles Fülöp 3 ft, Vindisch Antal 1 ft, Riesz József 2 ft, Schreiber D. és fia 5 ft, Hechter A. Fr. 2 ft, Kohn Lipót 1 ft, Ney Ignácz 1 ft, Zechmeuter J. L. 1 ft, Gruber Mátyás 1 ft, Györkös József 1 ft, Wolf és Stark 5 ft, Weiszmandl Lajos 5 ft, Böröedy János 1 ft, Tóth Ferencz 1 ft, Fleischmann Mór 2 ft, Herzfelder Herman és fiai 10 ft, Danneberg 2 ft, Ehler Antal 4 ft, Guth Manó 2 ft, Rük Ede 1 ft, Ehrlich Sámuel 1 ft, König D. A. 1 ft, Friedmann Jakab 1 ft, Link Armin 1 ft, Freund Adolf 1 ft, Slezinger Mór 1 ft, Neubauer Antal 1 ft, Breitner testvérek 1 ft, Weisz Sándor 1 ft, Opitz Ferenc 2 ft, Horváth János 10 ft, Kojanitz Mihály 1 ft, Philadelly 1 ft, Kränzlein Mihály 1 ft, Ecker Ferenc 1 ft, Muth Mihály 1 ft, Balogh Kálmán 5 ft, Rosky József 1 ft, Planly Károly 1 ft, Scultety Ede 1 ft 40 kr. Összesen 185 o. é. ft, azaz összesen : száz nyolczvanöt forint. Kelt Győrött 1863. sept. hó 24 én. Sculteti Ede titkár. Továbbá Winkler József ur Galgóczról küldött 10 frtot, saját kegyes adományát. Legyen a szenvedők hálája és az öntudat jutalma a nemes szivü áldozóknak! A szerkesztőségünknél ez emberbaráti czélra eddigelé összegyűlt és átsolgáltatott pénzek összege tesz 12,428 frtot 35 krt és 23 darab aranyat. •Az erdélyi udv. kanczelláriához e hó 18 án kelt legf. kabinetiratti e kanczellária vezérévé s egyszersmind titk. tanácsossá K. Reichenstein neveztetett ki. Nádasdy gróf Spanyolországra is kiterjeszti útját. * A magyar kir. udv. kanczelláriát — mint a „M. S.“ Bécsből értesül — a reichsrath pénzügyi bizottságában Pápa udv. tanácsos fogja képviselni. * Erdélyi r. kath. püspök Haynad Lajos, ő amlg a f. hó 15-kéig, mint pappá fölszenteltetésének 24 ik. és erdélyi püspökségének 11-ik évfordulati napján következő örökös alapítványokat tett némely szegényebb lelkészek jövedelmeinek szaporítására. Alapitványozott: 1-e1. a dobrai lelkész számára 2000 ft, 2. az etédi lelkész számára 4000 ft, 3. a fenyédi lelkész számára 2000 ft, 4. a gyurgyfalvi lelkész számára 2000 ft, 5. a mikó-ujfalvi lelkész számára 2000 ft, 6. a szász sombori lelkész számára 2000 ft 7. a harasztosi lelkész számára 2000 ft, 8. a bolyai fiók-egyházba isteni szolgálat végett kiránduló kiskapusi lelkész részére 1000 ft, 9. a szegények ápolása végett Szebenbe hozandó apáczák javára 2000 ft, 10. az alvincsi iskola fölségélésére 1000 ft, 11. a Gyula Fehérváron létesítendő püspöki kóroda számára 11,000 ft, továbbá adományozott: 12. a gyű a fehérvári magasztos és építészeti remek székestemplom belsejének további kitisztítására 7000 ft, 13. a magyszigeti templom számára szerzendő harangra 1000 ft, és 14. szegényebb papok mostani felsegélésére 1000 ft. Ö szezen tehát ez alkalommal 39 000 ft. Ami valóban nagyszerű példája a főpapi jótékonyságnak. * Kolozsvárról oct. 15 dikéről írják : Városunkba naponként érkeznek az alföldi szenvedők. Azokon kívül, kik a hatóság befolyása nélkül elhelyeztetést nyertek, jelenleg 30 egyén van a város munkáján, és 100 on felül áll szám a munkakeresőknek, kik a városház udvara kövezetén a gond miatt álmatlanul virrasztják át az őszi hires éjszakákat. Nappal ép, gyönyörű kisebb s nagyobb gyermekek mosolyogva játszadoznak a kövezet homokjával, éveiknél fogva siketen a szülök terhes sóhajaira, s némán a könyörület vigasztaló szavaira. A nemes keblű nőegylet ernyedetlen buzgalma tagjainak sikerült élelmezésüket biztositni, 2000 napi ellátást eszközölvén részükre derék polgárainktól, s meg vagyunk győződve, hogy örömmel ragadják meg az alkalmat, mely tért nyit jótékony készségük gyakorolhatására mindannyiszor, ahányszor csak kínálkozik. Az alkalom küszöbön áll. — Amint tudjuk, a táncegylet rendelkezik egy kevés összeggel, melyből egy kis telket tanyául bérelve, meg lehetne menteni a nyomorgókat az idők viszontagságaitól is. A kenyér mellett, a jelenlegi zord idő beálltával, fedél is szükséges, hogy munkaképességük megóvassék. Ma még csak hajlékról kell gondosodnunk az egészségeseknek, holnap már meglehet a kórházról a betegek számára. * N á d a s d y gróf, az erdélyi udv. kanczellár ö excja — mint a „Hon“ hiteles forrásból hallja — nagyon veszélyes szembeteg. Egyik szemének világát már egészen elvesztette; másik szeme is homályosodni kezd. Ily súlyos körülmények közt aligha valósuland azon hit, hogy ő excja Forgóth grófnak, a magyarországi udv. kanczellár ö excjának lehetne bizonyos eshetőségek közt utóda; sőt valószínű, hogy teljesen visszavonul az államszolgálatból, súlyos betegsége képtelenné tevén oly fontos állomásra, mint a kanczellárság. Nádasdy gróf ö excja utódául az erdélyi kanczellári állomásra Reichenstein báró alkanczellár van döntő körökben kijelölve. (A „Gen. Corresp.“ most jelenti, hogy Reichenstein báró titkos tanácsosi czimmel ruháztatok föl.) * A „Korunk“ és a „Hon“ a konstantinápolyi magyar temetőt ismertetvén, egyebek közt ezt írják: „A harmadik sírban fekszik Rákóczy fejedelem házi orvosa, dr. Jacobus Lang de Langenthal, meghalt 1725 ben. Ugyane mellett magas talajú márvány sirmeder van, melyben Rákóczy József hamvai nyugosznak. (Azonban e sírban más pihen, miután újabb kutatás kétségtelenné tette, hogy Rákóczy József Galatán, a sz. benediek egyházában, anyja, Zrínyi Ilona mellett van eltemetve.) — Nehogy e téves sorok ismét helytelen véleményre adjanak okot, szükségesnek látjuk megjegyezni, hogy Rákóczi József hamvai nem a stambuli sirkertben, de nem is a galatai egyházban, hanem a csernavodai görög templomban pihennek, mint Mikes Kelemen, a ki látta őt meghalni, nyilván írja. A ki a galantai templom sírboltjában hamvad, az a hires fejedelem II. Rákóczi Ferencz, Józsefnek atyja, anyjával, Zrínyi Ilonával egyetemben, ki hibásan mondatik a „Hon“ által József anyjának. József anyja hessen-rheinfeldi herczegnő, Amália Charlotte vola. * Gr. Mikes Benedek, az erdélyi főurak egyik leglelkesebbje, húsz alföldi szűkölködő és husz ló kitelejtetését vállalá magára. * Ő Felsége Besztercze városának elengedni méltóztatott az 1850-ben adott kölcsönnek még hátralevő 6000 frtra menő részét, s egyszersmind az 1857-ben, a tűzkárosultak segélyezésére nyújtott 50,000 ft államkölcsön visszafizetési határidejét további három évre meghosszabbitá. * A szászok nem szeretik az oláh nyelv hivatalosságát, s a szebeni német újság saus géné kijelenti, hogy ez által nyelvzavar és a hivatalok bomlása fog keletkezni. „Miért nem mentek ki a magyarok és székelyek a szebeni gyűlésbe ?“ — sóhajt fel a „Herrn. Zeitung“ — „akkor az oláh követeléseket kellő mértékekre lehetett volna leszállítani !“ Mégis csak megemlékezik a „H. Zig“ néha néha arról, hogy Erdélyben magyarok és székelyek is laknak ! * Az abauj megyei gazdasági egylet betiltatott, s kassai hivatali helyiségéről f. hó 5-kén jegyzőkönyve, pénztára és iratai a kassa-városi főkapitány, abauj megyei várnagy és t. szolgabíró, továbbá két-két hajdú és két zsandár által elvitettek. * Pest megye központi viaégbizotmánya következőleg alapíta meg a kormányilag engedélyezett vetőmag kiosztását: Abony kap 2815 mérő búzát, Czegléd 2700 m. búzát, 1000 m. rozsot, Tápió- Györgye 140, Jánoshida 1073 m. búzát, Ó-Kécske 15 m. busát, 200 mérő rozsot, Uj- Kécske 15 m. búzát, 387 m. rozsot, Rikas 2285 m. búzát, Tápió-Szele 131 m. búzát, 97 m. rozsot, Tószeg 750 m. búzát, Törtei 12 m. búzát, 104 m. rozsot, Ujszász 876 m. búzát, Alpár 900 m. búzát, 300 mérő rozsot, Alberti 30 m. búzát, 72 m. rozsot, Irsa 4151., m. búzát, 300 m. rozsot, Monor 111 m. búzát, 660 ma m. rozsot, P.-Vasad 81 m. rozsot, Mende 201 m. búzát, 84 m. rozsot, Péteri 120 m. búzát, 261 m. rozsot, Pilis 111 m. rozsot, Üllő 150, Tatár-Sz.-György 280 ma m. rozsot, Duna vecse 300 m. búzát, 115 m. rozsot, Tass 120 m. búzát, 50 m. rozsot, Szalk.-Sz.-Márton 120 m. búzát. * A legközelebbi ujonczozás alá az 1843-ban.