Pesti Napló, 1863. október (14. évfolyam, 4088-4114. szám)

1863-10-22 / 4106. szám

241-4106 14. évf folyam. Szerkesztési iroda: Ferenci­­ek tere 7-ik szám, l*sz emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek ter é°n 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva­­ félévre . . . , 10 frt 50 kr o. é. Évnegyedre . . . 5 trt 25 kr o. é. 1863. Csütörtök, oct. 22. Hirdetmények dija: 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdij külön 80 uj kr. Magánvita : hasábos petit-sor 25 uj kr. Pest, oct. 21.1863. (Fie) Mig hazánkban a szükölködők várva várják az ígért segély megérkezé­sét, és a Lajthán túl is minden értelmes ember átlátja, hogy e segélyt minél gyorsabban meg kell adni, hogy az nem ajándék, vagy — ha csakugyan az — oly ajándék, melyet a birodalom egyszer­smind magamagának tart , addig a se­gélyösszeg megszerzése körüli módoza­tokra nézve két embernek mindig legalább is három véleménye van. Egyfelől azt indítványozták, hogy az ínség alkalmából egybe kell hívni a ma­gyar országgyűlést. Nem — mondák erre Bécsben — ez nagyon soká tartana, és oly kérdések megoldatását kívánná elő­feltételül, mikre nézve ad huc sub judice lis est ,s itt a birodalmi tanácsnak közbe kell lépni. Jó — mondá a pénzügyér — szavaz­zátok meg tehát azt a 30 milliót, melyre szükségünk van,­­ minthogy felesleges pénzünk nincs, és a deficitet is csak köl­csön útján fedezhetjük, vonjuk be a köl­­csön­műtétbe ezt a 30 milliót is. Minek ? kérdék erre mások: nincs-e más mód e pénz megszerzésére? Itt van az új osztrák földhitelintézet, a francziá­­ból németre fordított credit fondier; ez szívesen adna akár kétszáz millió frank­­nyi kölcsönt a magyarországi földbirtok­nak, ha az állam kezeskedik róla, és az illető záloglevelek gyors kiadását meg­engedi. Az volna csak szép — szól közbe a „Wiener Zig“ esti lapja — hogy kétféle kölcsönműtételt vegyünk a nyakunkra, miknek egyike a másikat gátolja, el­nyomja. Roma deliberante Saguntum peritt, és ha még egy ideig vitáznak a felett, hogy mi módon kell a segélyt megszerezni, a szűkölködők egy része talán már minden földi segélyt nélkülözhet. Főhiba, véleményünk szerint, az volt, hogy neki akarták ez ügyet a ma­gyar országgyűlésre bízni. A gyorsa­sági érv, mely ez ellen felhozatott, erőt­lenné lett, miután addig, míg a birodalmi tanács a kölcsönt megszavazza, Plenerut pedig foganatosítja, a magyar országgyű­lés is együtt lehetett volna. Hanem ez az eső elmúlt, és így nem kell neki köpönyeg. Ez idő szerint csak arról lehet szó, mit kelljen most tenni, és most csakugyan már nem várhatunk,míg a magyar ország­gyűlés egybelépne. Azonban tökéletesen tévesnek tartjuk a bécsi újság azon nézetét, miszerint a 30 milliót is bele kellett vonni az általá­nos kölcsönbe, mert két financziai műtét közül egyik a másikának hátrányára lett volna. Sőt épen ellenkezőleg azt hiszszük, hogy baj volna a heterogén dolgokat egy kásává keverni össze. A­mit Plener úr a deficit fedezé­sére a papirű­zesek és salinák beváltá­sára igényel, az birodalmi kölcsön, a­mi Magyarország számára szükségel­tetik, az országos kölcsön, bár igen szokatlan formában lép fel, ezen orszá­gos ügyet egyelőre az ország hozzájá­rulása nélkül el k­elljén intézni. Első esetben az osztrák állam maga az adós, a másodikban ő csak köz­vetítő, illetőleg kezes a capitalista kö­zönség és Magyarország közt, a­mint péld. állam- vagy magánkölcsönöknél egy egy bankárház vállalja magára a kö­telezvények forga­lmba hozását, és a ka­matok és törlesztési részletek kifizetését. Ha példa báró Sina saját hitelére és saját használatára veszen fel kölcsönt, de a mellett egyik cliense számára is közvetít kölcsönt, senki sem fogja mondani, hogy ezen műtételek egyike a másikat goni­­rozza. Fő kérdés az: vájjon van-e Ausztria számára re­­­delkezhető 96 millió az európai pénzpiac­okon ? Plener úrnak meg kell győződve lennie arról, hogy van, külön­ben kölcsöntet­ve kivihetlen volna. De ha van 96 millió, akkor lesz 66-­s 30 millió is, mert ez, Riese Ádám szerint, se többet, se kevesebbet nem tesz, mint ama 96 millió. A biztosság is ugyanaz, akár egyszerre 96 millió, akár két részlet, 66 és 30 mil­lióért kezeskedik az állam. De volna ám egy nagy előnye a kü­lönválasztásnak !! Nem minden ember hajlandó fedezetlen állampapírokba fektetni a maga pénzét, a­kik erre nem hajlandók, távol fognak maradni a 96 milliónyi kölcsön­től, mely csak egyforma osztrák államkötelezvé­nyekben adatnék ki, de ugyanezen em­berek talán nem vonakodnának a 30 mil­liónyi kölcsön megadásában részt venni, melyről tudják, hogy 1. kizárólag productív czélokra fordíttatik. 2. Hogy a magyar országgyűlés, mihelyt ismét szava leend a dologban, ezen 30 milliót ellenmondás nélkül m­a­­gára fogja vállalni, végre. 3. Hogy a visszafizetés arány­­lag rövid idő múlva várható,mert az egy évi ínség következményeinek ki­keverésére­­pedig csak ettől függ a visz­­szafizetés) távolról sem kell annyi idő, mint egy közönséges államkölcsön tör­lesztésére — nota bene, h­a törlesztik. Hozzá kell venni, hogy az állam­köl­­csön kisebb-nagyobb része improductív czélokra fordíttatván, az adós vagyonbeli állapota a kölcsön felvétele által többé­­kevésbbé roszabbul. Nálunk az összes kölcsön, miként említettük, kizárólag productív czélokra fordíttatván, az adós helyzete csak javulhat, és a hitelezőre nézve ez épen nem közömbös dolog. Nem lehet tehát nem óhajtanunk (ám­bor, fájdalom, alkalmasint úgynevezett jámbor óhajtás fog az maradni,­ hogy a 30 milliónyi kölcsön különíttetnék el a többitől, és foganatosíttatnék oly módon, miszerint lehetséges legyen e becsület­beli adósságot annak idején a biztosság csökk­etése nélkül, a magyar országgyű­lés, illetőleg Magyarország vállalta át­rakói, mely azt egymaga is elviselni ké­pes leend. A birodalom többi részei közvetítésük­­ és kereskedésükért, véleményünk szerint, elégséges jutalmat találandnak azon elő­nyökben, mik Magyarország felsegélte­­téséből az összes monarchiára háram­­lanak. A szkíliai ínség, bizottmány kérel­me, Szkulia vető megbán szűköl­ködő népe nevében. A verseczi járás főszolgabírói hivata­lához. Tekintetes főszolgabíró ur! A legnagyobb örömmel töltötte el Szkulia köz­sége szűkölködő lakosságát, ama, már korábbi örvendetes hir, miszerint Ő cs. kir. Apostoli Felsége legkegyesebb atyai gondoskodása foly­tán a magas kormány a szűkölködő megyék közt Temesmegyében 100,000 mérő gabonát rendelt községenként, a mutatkozó szükséghez képest, őszi vető magát kiosztatni. A legnagyobb örömmel töltötte el e vigasztaló hir­vétel közsé­günk népét különösen azért, mert azt reménybe, s a hir szárnyain, sőt több hiteles egyének ajkain is úgy keringett, hogy minden V4 ed telek után legalább is 4 mérő gabonában fog minden szükségben lévő földmivelő részesittetni. Azon­ban, fájdalom­ reményében csalatni látván magát, népünk öröme csakhamar lehangoltatok. — Igen — mert az e községnek jutott, s már ide meg is érkezett legkegyesebb kölcsön-gabona - meny­­nyiség nem több, mint mindössze 195 mérő. Tekintetes főszolgabíró úr! Elismerjük, hogy községünk népei a részekre juttatott gabona­­mennyiséget is — bár­mily csekély legyen is az — a legszívesebb köszönettel, s a legmélyebb hálával tartoznak fogadni, de valóban úgy is fo­gadták ők azt, és ama legkegyesebb adományra a leghálásabb érzelmek között fognak minden­kor visszaemlékezni. Minélfogva kérjük is te­kintetes főszolgabíró urat, hogy a hozzánk érke­zett gabonamennyiség keveslését se méltóztas­­sék Szkulla községe zúgolódásául, annyival in­kább hálátlansága jeléül venni, hanem inkább oly őszinte bizalomnak tekinteni, milyet gyer­mek táplál keblében édes­atyja iránt, miszerint Szkulia szűkölködő lakói tejesen reményük, hogy midőn ínségtől zaklatott helyzetükben pa­naszukat ismét nyujtandják, ugyanazon leg­kegyesebb adományzóktól, kiktől alázatos ké­relmükben meghallgattatva, a már ide jut­tatott 195 mérő búza adományt megnyerni szerencsések valának, újra meg fognak hallgat­tatni. Mihez képest mi alulk­ottak, mint a szkculiai Ínség-bizottmány tagjai, látva és érezve népünk szomorú sorsát, tudva azt, hogy közöttök alig találkozik 10 olyan, ki maga erejéből valameny­­nyit venni képes legyen, a többiek pedig egy szemet sem fognak vethetni; tudva azt, hogy a múlt évben 900 láncz vetése volt, s az idén ama legmagasabb segély adomány mellett is nem többet, mint legfeljebb 130 lánc­ot lesz képes e nép bevetni; tudva azt is, hogy e nép más után sem segíthet magát, nincs vagyona, mit eladhas­son, pénzkölcsönhöz sem juthat, mert Csak a telekkel biró földmivelő is kevés van közöttök, a többiek */4 és */4-ed telek földesek; végre tudva azt is, hogy e népnél a nyári kevés kenyérnek való termény több helyen már végkép megfogy­ván, élelemben már is sokan szükséget látnak, sőt éheznek; s ekkér mélyen meghatva e nép jelen siralmas sorsa által, és busán aggódva ennek vetetten földje miatt semmi jobbal nem biztató jövője felett, arra bátorkodunk sietve kérni tekintetes főszolgabíró urat, hogy a szkculiai szegény nép szánandó Borsát a legmelegebb szive pártolása alá véve, mél­­tóztassék ott, a­hol sikeresen lehet — habár a legmagasabb helyen is — kegyesen kieszközle­­ni, hogy a már kiadott 195 mérőn kívül, mely­ből e nép összesen 18 negyedteleknyi földje után, minden 14-ed telekre csak valamivel esik több egy mérőnél, legalább annyival még megsegittessék, hogy minden gézed telekföldre 4 mérő juttathaseér. Megkülönböztetett tisztelettel, kelt Szkulián, oct. 12 én, 1863. Alázato­­ szolgái, az inség-bizottmány tagjai. Vidéki tudósitások, Tata, oct. 19. A sok országos panasz és aggodalom közt és után, jól esnék deritebb tárgyakról, események­ről írni a vidéki tudósítónak ; de azok a deritebb tárgyak és események az idő­­ösvény markába annyira beszoritvák, hogy nagyitón is dolgot ad k ezrevennün­k. Azonban tisztünknél fogva egyet most mégis csak illik mondanunk, ámbár a tudósítóknak „illik“je az érzülékenyebbeket nem ritkán kellemetlenül érinti, s van ekkor fenyege­­tődzés és titkos bosszúforralás, no de e pohár a mienk, szegény tudósítóké. A 61-diki a kormányos élet lezajlása után zöl­dülésnek indult reményeink hervldozás színébe öltöztek, s ezen politikai esemény nagy vissza­hatást gyakorolt pogári életünk minden ágában, és kétségtelen. De hát a sors kerekének ro­­szabbra fordultán, azonnal tetten hagyjun­k min­dent? Hiszen épen akkor kell ember a gátra, hogy a viszonyok ismét kedvezőbb­­­lakra vál­janak, s csakis így lesz post nubila Phoebus. Azért is örülnünk lehet, ha bármely téren mozgást látunk, a hazafiak által eszközöltet. A komárom megyei gazdasági egylet felállítása élénken foglalkoztatá e megye jele­seit : hova jutott ez ügy ? nem mondhatjuk meg. Jó ideje nem hallunk róla semmit, tán fejlő­dése biztos napjait éli. Mily hatalmas lendületet adna ez a gazdálkodás minden ágának megyénk­ben! Mily szép dolog lenne időnkint termény­­kiállításokat rendezni, mily kedves talál­kozást szolgáltatna egy ily alkalom más eszmék, más tevékenységek megindításához! — A gy­ü­­mölcsészetnek messze vidéken nem volna oly tere, mint Tata vidéke, melye­k annyi kertje, oly jól mivelt földje s kertésze van. Mily hathatósan felkarolhatná a mankón botorkáló borászat ügyét. Mily befolyást gyakorolhatna a szüretek s szőlőkezelésre! Akkor aztán nem kel­lene September derekán a felérett szőlőt meg­szednünk csak azért, mert az oktalanabbak — más dolguk nem lévén — neki esnek a szedés­nek, s hogy hűlt helyét ne találjuk a miénknek, kénytelünk mi is megszüretelni, a aztán lesz bo­runk, melytől még jövőben leendő bűneinket is kivalljuk. Jó példával gr. Eszterházy Miklós e excja megy elöl, ki a múlt évben is ez időtájt szüreteltetett. Igen, ő őriztetheti szőllőit, de a ki­sebb birtokosok azt nem tehetik. Csodálkozunk, hogy Tata és vidéke intelligens osztályának még eddig nem sikerült az ily rendetlenségeket elhá­ríthatni. Oct. 11. Konkoly Thege Miklós ur hang­versenyt rendezett ez alföldi ínségesek javára, a szép számú miveit jelenlevők eléggé tanúskodtak a derék műkedve­­l szép játékaikról s dicsére­tes czéljaikról. Az efféle vándor műkedvelői fel­lépések kedves sensatiót sz­ülnek, s ha tán he­lyén van tanácsunk, az volna, hogy időszakon­­kint lepjenek meg bennünket, s kissé hamarább és jobban tudassák kedves megjelenésüket. A rég pengetett takarékpénztár-egylet is fejlődőfélben van nálunk. Három oly egyén állt az ügy élére — mint halljuk — kik a pénz­zel elbánni tudnak, csak kérjük,minél hamarább nyilvánosságát az ügynek, hogy pénzérdekeink szerint osztakozhassunk a terhekben úgy, mint a haszonban. Ez egylet egy régen érzett nagy hiányt tölt be városunkban, és igen érzett szük­séget pótol. Kérünk, kaszinónk, olvasó egy létünk nincs, nincs, nincs. Lesz-e ? Ha az előzményekből kö­vetkeztetünk, azt kell hinnünk : nem ! r. t. (■Azdasági s kerested, tudósitágok. Pest, oct. 20-ikán. Szép derű­­ nap. A vízál­lás igen sekély, csak 3' 11". Helyi gabnavásárunk csökkenő iránya továb­bi előhaladásokat tesz. Tegnap a jobbfaju búza 5, s a selejtesebb 10 krjával adatott olcsóbban. Kelendőség közepes. Eladatott egy hajó fehér­megyei búza egy itteni gőzmalom számára ti­tokban tartott árakon, s egy részlet bácskai 3 havi átvételre, üzérkedésre 4 ft 70 krjával. Az árpa ára lejebb szállt; felföldről e czikkből meg­lehetős szállítmányok érkeznek; egy nagyobb részlet a bejegyzés szerint adatott el serfőzdei szükségletre. A tegnapelőtti londoni gabnavásáron a „P. Lt.“ magántávsürgönye szerint a búzát illetőleg a múlt hétfői árak maradtak meg ; külföldi búza kevés vizetett a vásárra. A árpa gyengén kelt. A tegnapelőtti bécsi heti marhavásárra ösz­­szesen 4314 db vágó volt felhajtva, a melyek 550 db híjával elkeltek, márhaszámra 20—25 ma ftjával. Pest, oct. 21 kén. Verőfényes, kellemes, idő. A vízállás lényegesen nem változott. — Te­g­nap ismét nagyon kevés kelendőség volt piaczunkon minden gabnafajból, a búzát is csak fogyasz­tásra veszik a tegnna felőtti árakon. Arad, oct. 16. A mai hetivásáron a gabona csak gyengén volt képviselve, ennélfogva az üz­let élénkebbé alakult. A búzát 4 ft 60—90 kijá­val fizették a molnárok. Ugyanezen az áron a hét folytán 4000 mérő adatott el. Új kukoriczát nem hoztak be , ó áruból 3000 mérő kelt el szesz­égetésre 3 ft 40 krjával. A szeszüzlet lanyha. Névleges ár 51 kr, fokától hordóstul. Az időjá­rás folytonosan száraz, reggelenkint érezhetőleg hűvös. Arad, cet. 16. A mai hetivásárra hajtot­tak : 65 darab ökröt, a mészárosok 50—75 f­já­val vették darabját; 48 darab tehenet, melyek egy részét földmivesek 25—40 ftjával vették; borját 25 darabot, melyek 3 ft 50—4 ft 50 krjá­val keltek; juhot 42 darabot, s nagyrészt meg­vették a mészárosok 3—5 ftjával; a sertés ára 20—30 ft darabon­kat; lovat 52 darabot hajtot­tak be, melyekből néhány darab 5—30 ftjával kelt el. Eger, cet. 16. Szüretünk bevégeztetett. Az eddig munkásokkal hemzsegő hegyekre ismét néma csendesség borult. — A szüret általában mennyiségre nézve nem kielégítő, minőségre nem Bókkal áll hátra, sőt több hegyen vetekedik a tavaly rendkívüli jó terméssel. Legjobban ter­mettek voltak az Eged, Almagyár és Czegléd hegyek. A must sok picezében már kiforrott, legnagyobb részben most van forrásban. Időjárásunk egyike a leggyönyörűbb őszinek, s gazdáinkat vigasztalja a nyári veszteségekért. Mezőinken buján terem a fa, s vetéseink rend­kívüli fejlődésben vannak, különösen a repere szokatlan buján nő, s nem kevésbé aggasztó, hogy egy igen hideg tél a nagyon is kifejlett nö­vényt megfagyaszthatja. A jövő termésre eddig minden a legkedvezőbb.­­ A pár nap előtti esőzésre most szép napos idő derült fel. Piaczunk élénkülni kezd. A mai árak így áll­tak : 1. búza 4 ft 30 kr, 4 ft, kétszeres 3 ft 50 kr, rozs 3 ft 20 kr, árpa 2 ft 80 kr, zab 2 ft 10 kr, tengeri 2 ft 40 kr, széna mázsája 3 ft 50 kr, burgonya 2 ft 40 kr. Arad, oct. 16 kán. Első oszt. tiszta busa 86 fontos 5 ft 20 kr, második oszt. 84 fon. 5 ftt harmadik oszt. 83 fon. 4 ft 80 kr.­­ Kétszeres első oszt. 80 fon. 4 ft, második oszt. 79 fon. 3 ft 80 kr, harmadik oszt. 78 fon. 3 f. 70 kr. Rozi első oszt. 77 fon. 3 ft 60 kr, második oszt. 76 fon. 3 ft 50 kr, harmadik oszt. 75 fon. 3 ft 40 kr. A­pa első ősze. 66 fon. 3 ft 10 kr, második oszt. 65 fon. 3 ft, harmad­­ oszt. 64 fon. 2 ft 90 kr. — Zab­elec oszt. 46 fon. 2 ft 50 kr, második oszt. 44 fontos 2 ft 40 kr. — Kukoricza 86 fon. 3 ft 30 kr. Lángliszt mázsája 10 ft 30 kr. Zsem­leliszt mázs. 9 ft. Fehér kenyérliszt 8 ft 30 kr. Kötetlen széna mázsája fuvarral 3 ft 30 kr. — Borsó iteze 20 kr. — Lencse itezéje 14 kr. — Bab itezéje 12 kr. — Köles itezéja 12 kr. — Búzadara mázsája 12 ft. — Dara itezéje 10 kr. Uj bor itezéje 10 kr. — Régi bor itez. 20 kr. Sör itezéje 16 kr. — Pálinka itezése 35 kr. — Zbuphalma 12 font 30 kr. — Alomszalma 3 font 6 kr. — Takarmányai alm­a mázs. 2 ft 30 kr. Tűzifa 9 ft 50 kr. Egy font öntött gyertya 40 kr. — Egy font szappan 30 kr. — Font mar­hahús 12 kr. — Egy font repcseolaj 40 kr. — Egy font lenolaj 40 kr. — Vereshagyma 15 kr. Gyöngyös, oct. 14. Időjárásunk még min­dig igen kedvező. Az olykor olykor beállt eső s folytonos meleg következtében a mező és veté­sek mind inkább zöldülnek. Úgy látszik, a ter­mészet az elmulasztottakat akarja kipótolni, mert a gyümölcsfákon is nemcsak virágokat, hanem gyümölcsöket is lehet látni, még­pedig — a mi ritkaság — szilvát, diót, meglehetős nagyságua­­kat; az úgynevezett „bor-iza“ almát pedig majd­nem tökéletes éretteket. A gabona árak a m­últ­­hetihez képest alá szállottak; e heti piaczi árak következők : 1. búza 4 frt 20 kr, két teres 3 ft 60 kr, rozs 3 ft 30 kr, árpa 3 ft, zab 2 ft 20 kr, tengeri 2 ft 80 kr. M­i­s­k­o­­­c­z, oct. 14. 1 köböl tiszta búza 6 ft 80 kr—7 ft, kétszeres 5 ft 60 kr— 6 ft, rozs 5 ft 20 — 40 kr, árpa 4 ft 60 kr—5 ft, zab 3 ft 50 kr, kukoricza 6—6 ft 20 kr, kása 11 ft 20 kr, bab 9 ft. Különfélék. Pest, oct. 21. * A hazai szükölködők javára ismét két rend­beli küldemény érkezett be hozzánk. A győri kereskedelmi gyülde küldött ugyanis 185 frtot. Azon nemeslelkű adakozóknak, kik ez összeghez járultak, névsora itt következik : Perényi Mihály 20 ft, Szalaczy Lajos 10 ft, Stein J. N. és Nagel Benő 10 ft, Fischer Károly F. 5 ft, Zachmeister József 5 ft, Gönczöl Antal 5 ft, Hajdú Mihály 3 ft, Balogh Károly 1 ft, Tinagl János 1 ft, Ásványi János 1 ft, Ney János 1 ft, Braun Jakab 1 ft, Major István 1 ft, Simon Jó­zsef 1 ft, Weis Piakesz és fia 60 km, Stern test­vérek 5 ft, Schaffner Antal 2 ft, Keppich Illés 10 ft, Kubiesz Jakab 1 ft, Herczfeld­r Vilmos 1 ft, Meringer 2 ft, Michel Ferencz 1 ft, Fürs Dá­vid 1 ft, Mandl H. L. 5 ft, Mandl és König 2 ft, Opitz Ferencz 2 ft, Tauber Bernát 2 ft, Ábeles Fülöp 3 ft, Vindisch Antal 1 ft, Riesz József 2 ft, Schreiber D. és fia 5 ft, Hechter A. Fr. 2 ft, Kohn Lipót 1 ft, Ney Ignácz 1 ft, Zechmeuter J. L. 1 ft, Gruber Mátyás 1 ft, Györkös József 1 ft, Wolf és Stark 5 ft, Weiszmandl Lajos 5 ft, Böröedy János 1 ft, Tóth Ferencz 1 ft, Fleisch­mann Mór 2 ft, Herzfelder Herman és fiai 10 ft, Danneberg 2 ft, Ehler Antal 4 ft, Guth Manó 2 ft, R­ük Ede 1 ft, Ehrlich Sámuel 1 ft, König D. A. 1 ft, Friedmann Jakab 1 ft, Link Armin 1 ft, Freund Adolf 1 ft, Slezinger Mór 1 ft, Neu­bauer Antal 1 ft, Breitner testvérek 1 ft, Weisz Sándor 1 ft, Opitz Ferenc­ 2 ft, Horváth János 10 ft, Kojanitz Mihály 1 ft, Philadelly 1 ft, Kr­änzlein Mihály 1 ft, Ecker Ferenc­ 1 ft, Muth Mihály 1 ft, Balogh Kálmán 5 ft, Rosky József 1 ft, Planly Károly 1 ft, Scultety Ede 1 ft 40 kr. Összesen 185 o. é. ft, azaz összesen : száz nyolczvanöt forint. Kelt Győrött 1863. sept. hó 24 én. Sculteti Ede titkár. Továbbá Wink­ler József ur Galgóczról küldött 10 frtot, saját kegyes adományát. Legyen a szenvedők hálája és az öntudat jutalma a nemes szivü áldozóknak! A szerkesztőségünknél ez emberbaráti czélra eddigelé összegyűlt és áts­olgáltatott pénzek összege tesz 12,428 frtot 35 krt és 23 darab aranyat. •Az erdélyi udv. kanczellár­iához e hó 18 án kelt legf. kabinetiratti e kanczellá­­ria vezérévé s egyszersmind titk. tanácsossá K. Reichenstein neveztetett ki. Nádasdy gróf Spa­nyolországra is kiterjeszti útját. * A magyar kir. udv. kanczelláriát — mint a „M. S.“ Bécsből értesül — a reichsrath pénz­ügyi bizottságában Pápa­ udv. tanácsos fogja képviselni. * Erdélyi r. kath. püspök H­a­y­n­a­­­d Lajos, ő amlg a f. hó 15-kéig, mint pappá fölszentelteté­­sének 24 ik. és erdélyi püspökségének 11-ik év­fordulati napján következő örökös alapítványo­kat tett némely szegényebb lelkészek jövedel­meinek szaporítására. Alapitványozott: 1-e1. a dobrai lelkész számára 2000 ft, 2. az etédi lel­kész számára 4000 ft, 3. a fenyédi lelkész szá­mára 2000 ft, 4. a gyu­rgy­falvi lelkész számára 2000 ft, 5. a mikó-ujfalvi lelkész számára 2000 ft, 6. a szász sombori lelkész számára 2000 ft 7. a harasztosi lelkész számára 2000 ft, 8. a bolyai fiók-egyházba isteni szolgálat végett kiránduló kiskapusi lelkész részére 1000 ft, 9. a szegé­nyek ápolása végett Szebenbe hozandó apáczák javára 2000 ft, 10. az alvincsi iskola fölségélé­­sére 1000 ft, 11. a Gyula Fehérváron létesítendő püspöki kóroda számára 1­1,000 ft, továbbá ado­mányozott: 12. a gyű a fehérvári magasztos és építészeti remek székestemplom belsejének to­vábbi kitisztítására 7000 ft, 13. a magyszigeti templom számára szerzendő harangra 1000 ft, és 14. szegényebb papok mostani felsegélésére 1000 ft. Ö szezen tehát ez alkalommal 39 000 ft. A­mi valóban nagyszerű példája a főpapi jóté­konyságnak. * Kolozsvárról oct. 15 dikéről írják : Váro­sunkba naponként érkeznek az alföldi szenve­dők. Azokon kívül, kik a hatóság befolyása nél­kül elhelyeztetést nyertek, jelenleg 30 egyén van a város munkáján, és 100 on felül áll szám­­ a munkakeresőknek, kik a városház udvara kö­vezetén a gond miatt álmatlanul virrasztják át az őszi hires éjszakákat. Nappal ép, gyönyörű kisebb s nagyobb gyermekek mosolyogva játsza­doznak a kövezet homokjával, éveiknél fogva si­keten a szülök terhes sóhajaira, s némán a könyö­­rület vigasztaló szavaira. A nemes keblű nőegy­­let ernyedetlen buzgalma tagjainak sikerült élel­mezésüket biztositni, 2000 napi ellátást eszközöl­vén részükre derék polgárainktól, s meg va­gyunk győződve, hogy örömmel ragadják meg az alkalmat, mely tért nyit jótékony készségük gyakorolhatására mindannyiszor, a­hányszor csak kínálkozik. Az alkalom küszöbön áll. — A­mint tudjuk, a tá­ncegylet rendelkezik egy ke­vés összeggel, melyből egy kis telket tanyául bérelve, meg lehetne menteni a nyomorgókat az idők viszontagságaitól is. A kenyér mellett, a jelenlegi zord idő beálltával, fedél is szükséges, hogy munkaképességük megóvassék. Ma még csak hajlékról kell gondos­odnunk az egész­sé­­geseknek, holnap már meglehet a kórházról a betegek számára. * N á d a s d y gróf, az erdélyi udv. kanczellár ö excja — mint a „Hon“ hiteles forrásból hallja — nagyon veszélyes szembeteg. Egyik szemé­nek világát már egészen elvesztette; másik sze­me is homályosodni kezd. Ily súlyos körülmé­nyek közt aligha valósuland azon hit, hogy ő excja Forgó­th grófnak, a magyarországi udv. kanczellár ö excjának lehetne bizonyos eshető­ségek közt utóda; sőt valószínű, hogy teljesen visszavonul az államszolgálatból, súlyos beteg­sége képtelenné tevén oly fontos állomásra, mint a kanczellárság. Nádasdy gróf ö excja utódául az erdélyi kanczellári állomásra Rei­­chenstein b­áró alkanczellár van döntő körökben kijelölve. (A „Gen. Corresp.“ most jelenti, hogy Reichenstein báró titkos tanácsosi czimmel ru­háztatok föl.) * A „Korunk“ és a „Hon“ a konstantinápolyi magyar temetőt ismertetvén, egyebek közt ezt írják: „A harmadik sírban fekszik Rákóczy fe­jedelem házi orvosa, dr. Jacobus Lang de Langenthal, meghalt 1725 ben. Ugyane mellett magas talajú márvány sirmeder van, melyben Rákóczy József hamvai nyugosz­­nak. (Azonban e sírban más pihen, miután újabb kutatás kétségtelenné tette, hogy Rákóczy József Galatán, a sz. benediek egy­házában, anyja, Zrínyi Ilona mellett van eltemetve.) — Nehogy e té­­ves sorok ismét helytelen véleményre adjanak okot, szükségesnek látjuk megjegyezni, hogy Rákóczi József hamvai nem a stambuli sirkert­­ben, de nem is a galatai egyházban, hanem a csernavodai görög templomban pihennek, mint Mikes Kelemen, a ki látta őt meghalni, nyilván írja. A ki a galantai templom sírboltjában hamvad, az a hires fejedelem II. Rákóczi Fe­rencz, Józsefnek atyja, anyjával, Zrínyi Ilonával egyetemben, ki hibásan mondatik a „Hon“ által József anyjának. József anyja hessen-rheinfeldi herczegnő, Amália Charlotte vola. * Gr. Mikes Benedek, az erdélyi főurak egyik leglelkesebbje, húsz alföldi szűkölködő és husz ló kitelejtetését vállalá magára. * Ő Felsége Besztercze városának elengedni méltóztatott az 1850-ben adott kölcsönnek még hátralevő 6000 frtra menő részét, s egyszers­mind az 1857-ben, a tűzkárosultak segélyezésére ny­újtott 50,000 ft államkölcsön visszafizetési ha­táridejét további három évre meg­hosszabbitá. * A szászok nem szeretik az oláh nyelv hivatalosságát, s a szebeni német újság saus géné kijelenti, hogy ez által nyelvzavar és a hivatalok bomlása fog keletkezni. „Miért nem mentek ki a magyarok és székelyek a szebeni gyűlésbe ?“ — sóhajt fel a „Herrn. Zeitung“ — „akkor az oláh követeléseket kellő mértékekre lehetett volna leszállítani !“ Mégis csak megem­lékezik a „H. Zig“ néha néha arról, hogy Er­délyben magyarok és székelyek is laknak ! * Az abauj megyei gazdasági egylet betilta­tott, s kassai hivatali helyiségéről f. hó 5-kén jegyzőkönyve, pénztára és iratai a kassa-városi főkapitány, abauj megyei várnagy és t. szolga­­bíró, továbbá két-két hajdú és két zsandár által elvitettek. * Pest megye központi viaégbizotmánya kö­vetkezőleg alapíta meg a kormányilag engedé­lyezett vetőmag kiosztását: Abony kap 2815 mé­rő búzát, Czegléd 2700 m. búzát, 1000 m. rozsot, Tápió- Györgye 140, Jánoshida 1073 m. búzát, Ó-Kécske 15 m. busát, 200 mérő rozsot, Uj- Kécske 15 m. búzát, 387 m. rozsot, Rikas 2285 m. búzát, Tápió-Szele 131 m. búzát, 97 m. rozsot, Tószeg 750 m. búzát, Törtei 12 m. búzát, 104 m. rozsot, Ujszász 876 m. búzát, Alpár 900 m. búzát, 300 mérő rozsot, Alberti 30 m. búzát, 72 m. rozsot, Irsa 4151­., m­. búzát, 300 m. rozsot, Monor 111 m. búzát, 660 ma m. rozsot, P.-Vasad 81 m. rozsot, Mende 201 m. búzát, 84 m. rozsot, Péteri 120 m. búzát, 261 m. rozsot, Pilis 111 m. rozsot, Üllő 150, Tatár-Sz.-György 280 ma m. rozsot, Duna vecse 300 m. búzát, 115 m. rozsot, Tass 120 m. búzát, 50 m. rozsot, Szalk.-Sz.-Már­­ton 120 m. búzát. * A legközelebbi ujonczozás alá az 1843-ban.

Next