Pesti Napló, 1863. november (14. évfolyam, 4115-4139. szám)

1863-11-08 / 4121. szám

alig is várhattunk tőlök egyebet, mint az első benyomás okozta hangulat kifejezését. A külső jelenségek közé tartozik még Metternichig Bécsben mutatása, s utólagosan valószínűnek látszik ama korábbi hit, mely szerint a herczeg azért utazott Bécsbe, hogy itt várja be a franczia trónbeszédet, s személyesen vegyen részt az a fölötti tanácskozásokban. A pest-budai kereskedelmi és iparkamra évi jelentése. (Folytatás.) A kereskedelmi kamra jelentése aztán, bár oly részletességgel, mint a tokaji, egy bor sem vizsgáltatott meg, mégis a kéznél levő anyagok alapján egy pillantást vet a más hegyeken termett borok természetébe is, s így szól: A tokajihoz ízre és belösszetételre nézve legközelebb a ruszti és sopronyi borok állanak ,az ezen boroknál mutatkozó egyenfajúság leginkább azon körülménynek rovandó fel, hogy ezen hegyeken ugyanegy szőlőfaj természtetik; hogy az egyenfajúság egyenlőséggé nem lesz , az a kevésbé kedvező talaj és éghajlatnak tulajdonítandó ; így Tokajban, hosszabb korszak alatt, két háromszor annyi aszú év van, mint Sopronyban és Ruszton. Sopronyban ennélfogva a legmagasabb alkoholtartalom 15%, s ennek megfelelőig, az eredeti czukortartalomnak szintén valamivel kevesebbnek kell lennie; minden egyéb tulajdonságokra nézve — a zamatot kivéve — a tokajihoz a sopronyi és ruszti közel egyenlő. A szüret ott ,b October végére esik, s ezen körülmény is, kapcsolatban a használt szőlőfajjal, az idevaló boroknak kitűnő helyet biztosít az egész környék terményei fölött. A sopronyi és a ruszti erek szerint, szintúgy, mint a tokaji, az asszuborokhoz tartoznak, és nagyon kiváratas, hogy ezen jellemet megőrizzék , hogy ez lehetséges lesz-e? azt nehezen lehet előre megjósolni, mert a sopronyi szőlők a nagyban termesztők kezeiből mindinkább a szegényebb osztályúak kezébe mennek által, kik előnyösnek tartják a nemes furmintot (sopronyiasan „bapfner“) dúsabban termő, de kevésbé nemes szőlő által helyettesíteni. Minthogy mi a következő évtized legfontosabb feladatának a borászat tekintetében azt tartjuk, hogy oly szőlő termesztessék, amely kivitelre méltó, így egy elismert jó faj elhanyagolását hosszabb időre előnyösnek nem tartjuk, s azt hiszszük, miszerint a mondott szőlőhegy megmentése csak az által eszközölhető, ha gyorsan elkerül oly terjedelmű kivitelt eszközölni, melynek hatását a szegény szőlősgazda megérezze. Erre nézve Sopronyban kell megtenni, a kezdeményezést, s el kell térni ama elévült szokástól, hogy a bor éveken át a seprűn hagyassák, mert ezen szokásnál a bornak, hogy megérjék, sokkal hosszabb időre van szüksége, s azon hibája is megmarad, hogy minden lefejtésnél megtörik. E tekintetben a sopronyi bortermesztő egylet tevékenységének hasznos mező nyílik ; az illetők érdekében szintúgy, mint az országéban illana, ha az egylet az eredményeket a nagy közönséggel tudatná. A furmint még más különféle szőlőhegyekben is termesztetik, s a bornak jósága által mindenütt kitünteti magát, de jelleme az éghajlat és talaj által sokkal inkább változik, mint Sopronyban, így Pécsett az igen jó, legnagyobb részben furmint szőlőből képződött Keprűn levő bornak alkohol tartalma alig haladja meg a 12%-ot. Amely helyen áll a tokaji bor a fehér borok közt, ugyanazt a helyet foglalja el a ménesi a veres borok között; sajnos, hogy nem volt alkalmunk többet, csak egy ménesi bort megvizsgáltatni. Ménesihez csatlakozik Eger, Szegszárd, Buda; ezen hegységek boraiból sem vizsgáltatott meg ötnél több, de ez nem elég arra, hogy átalános következtetést vonhassunk. Az alkoholtartalom a ménesinél, úgy látszik, 12—17% lehet, a többinél 12%/o körül ingadozik. A többi, itt meg nem nevezett hegyeknek borai elütnek az aszuborok természetétől, s inkább tüzes asztali borok, melyeknek alkohol tartalma, legalább a tett kevés próbák után, 12%-tólinál kevesebb, kitűnő példányoknál több kb . 9% alól, kivéve a közönségesebb vidéki borokat, egy sem találtatott, boraink tehát különösen nagy alkohol tartalmuk miatt tűnnek ki. Miután további részletezésbe azon oknál fogva nem bocsátkozhatunk, minthogy elegendő számú vizsgálatok hiányoznak, még egy tényt emelünk ki, t. i. hogy/Moór-vidéki borok feltűnőleg kevés Bavaryt tartalmaznak, mely körülményt felhasználni szokás a savanyu ausztriai boroknak moóri borokkal való elegyítésére. Ezután igy végzi a kamra jelentését a borra vonatkozólag : Majd minden megvizsgált bornál állandóan egy tény feltűnő, mely a borokra nézve nagyon hátrányos, s a tartósságnak kedvező magas alkohol-tartalom jó hatását erejétől megfosztja. Ugyanis, majd minden boraink tartalmazzák a többször említett legény tartalmú testeket, és pedig nagyobb mérvben, mint általában a magas alkoholtartalom megbízná, s úgy látszik, nagyobb mérvben, mint a külföldi borok. Ezen anyag az, mely a bort a fejtés alkalmával megzavarja, a nyúlaságot előidézi stb. Még ekkorig nem lehetett meghatározni, mi ennek az oka ? az itt tenyésztett szöllőfajok-e ?, az éghajlat-e ?, vagy a talaj alkalmasak-e annak képződésére, vagy talán (mint valóban látszik is) a kőszénnek gyakori előjövetele van vele összefüggésben ? Mindaddig, míg ezen túlságos képződésnek igazi oka tudva nincs, mindaddig, míg azon helyzetben nem leszünk, hogy a szőlőben megakadálozhassuk ezen anyag képződését, leginkább azon módok és eszközök kell hogy érdekeljenek bennünket, melyek ezen anyagtól megszabadítanak. Azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy maga a természet a szőlőmivelőnek kezébe adta azon eszközt, amely ezen főellenség legyőzésére kívántatik. — A csersav ugyanis — mely, mint már fentebb említek, azon tulajdonsággal bír, hogy a bor légenytartalmu alkatrészeivel felbonthatlan kapcsolatot képez, de azokat a borból mégis eltávolítani képes — nemcsak a gubacsban és cserhéjban található, hanem lényeges alkatrészét képezi a szőlőmagnak is; ahhoz tehát a bortermelő legkönnyebb módon hozzájuthat, s ezt mindenütt, ahol csak használható , alkalmazni kell. Hasznos továbbá ez csaknem minden bornál, és szükséges mindazon boroknál, melyeknek az a hibájuk, hogy a lehúzáskor nagyon megzavarodnak. Hogy ezen tekintetben tökéletes biztossággal járjunk el, kicsinyben teszünk kísérletet, egy pohár korba csersav-oldatot teszünk, s ha leverődés történik, az a csersav használatát üregmuatja. t te - ti. A használandó csersavnak tömege, természetesen, változik a bor természetére képest, s e szerint, legalább most, általános szabályt felállítanunk nem lehet, mlat akárki néhánynál alkalmasnak találtatott. A csersav közbekeverése, a borok természete szerint, a tisztítás után vagy előtt vizahólyaggal eszközölhető; némely bornál a csersav használata a vizahólyaggali tisztítást feleslegessé teszi, míg más boroknál, melyek a vizahólyag által meg nem tisztulnak, a tökéletes átlátszóság csak akkor áll be, ha a csersav magához vonja a vizahólyag feleslegét. Ezen útmutatások után a gyakorlati pinczegazda csakhamar azon helyzetbe jön, hogy mind a mennyiséget, mind az időt a csersav alkalmazásánál helyesen eltalálja; megjegyzendő még, hogy csersav helyett a porrá tört szőlőmag is használtathatik, csak hogy 1 lat csersav helyett 14 lat porrá tört szőlőmag használtassák , amely megelőzőleg előbb kevés borral vegyítve, nyílt dézsában álljon néhány napig, s csak azután tétessék a borhoz ezen vegyület. A csersav hatását gyámolítja a lefejtés, minthogy az eleny is lefejtés alkalmával a nyílt edényben levő borra elég hatással lehet, s a bornak legény-tartalmu anyagával felbontatlanul egyesülhet; — azért is egészen hibásan iszonyodnak a lefejtéstől, s ezen iszonyodásnak az oka, nézetünk szerint, az, hogy a bor a lefejtés után nagyon szelíden iszik, a gégét nem csiklandozza, hanem kevésbé kellemes hatással folyik le a nyelven ; ez azon termesztőknek, kik a környékükön divatozó kezdetleges nyers állapotát ismerik csak a borászatnak, veszteségnek tűnik fel, míg mi, épen ellenkezőleg, ezen finomulást mint nyereséget tekintjük, s meg vagyunk arról győződve, hogy mindazon termesztők véleményét mondjuk ki, kik a pinczészet előhaladásával lépést tartanak, s ezen tekintetben ismételt kísérleteket tettek. A gabnatermelést illetőleg a jelentés majdnem kizárólag statistikai adatokra szorítkozi , de erre nézve is érdekes azon megjegyzés, hogy az évi átlagtermelésnek az utolsó, londoni világkiállítás alkalmával történt számítása 14,655,000 mérőrel sokkal kisebb a valónál, „mert, u. m. a jelentés, ha az 1861-ik év kivitelét 8 millióra, a bécsi piacz fogyasztására Magyarországból vett mennyiséget 2 millióra, a az itteni piacz szükségletét szintén 2 millióra számítjuk, úgy ez már 12 milliót mérőt tesz; ennélfogva az egész ország fogyasztására alig maradna 3 millió mérő, mi a népességi számmal semmi arányban sem áll; nem tévedünk tehát, ha Magyarország gabontermelését 30 pettel felébbre tetzszük, annál inkább, minthogy a termelés az utóké három év alatt tetemesen növekedett, mi a könnyített közlekedésnek, s a gabnanemek magas árának tulajdonítandó, mely a gazdának a gabnatermelést jutalmazó gyanánt tünteti ki.“ Hosszabban mint a földtermékekkel, foglalkozik a jelentés azok gyártmányával, a liszttel. A jelentés mindenekelőtt megelégedéssel cocstatkozza, hogy a magyar lisztek kitűnő híre azon rendkívüli gondosságra viendő vissza, melylyel a magyar finom malmok lisztjüket felül nem múlt jóságban, tisztaság és szépségben termelik. E tekintetben , u. m. a jelentés, az ország legrégibb műmalma, a pesti hengermalom, alapítása óta elöljárt, s minden később keletkezett budapesti gőzmalom ugyanez utat követte. Ssrazon és hidegen őrleni nemcsak jelszavuk, hanem szigorúan megtartott elvük ezen malmoknak , szárazon és hidegen őrleni pedig annyit tesz , mint elérhetőleg legnagyobb tartósságú lisztet készíteni, a minthogy tapasztalás szerint az így készített hazai őrlemények a tengeri utat Kelet és Nyugat-Indiákra, minden további keverés nélkül, épen oly jól kiállják, mint a franczia őrlemények, melyeket azonban előbb száraztó műtét által kell ezen útra elkészíteni. Erő és tartósság pedig lényegükben egyenlők lévén, világos tehát, hogy oly őrleménynek, mely már a malomkövekről kitartó termékképen nyeretik, sokkal több erővel és szporasággal kell bírnia, mint egy olyannak, mely tartósságát kétségtelenül épen a forrás általi elromlásra hajló erejének árán, csak megelőző mesterséges szárítás útján szerzi meg. Teljes öszhangzásba ezen, a tapasztalás által bizonyított előnyökkel, az ittott tett vegytani elemzések a magyar lisztben, más országok őrleményeihez arányosítva, lényegesen kevesebb vizet, kissé csekélyebb keményítőt, ellenben azonban több siker (Kleber) tartalmaz, és — hála az egész őrlési műtét alatt rendkívül gyakran véghezvinni szokott tisztogatásoknak — minden homok- és földrészektől való különös tisztaságot mutatnak fel. Annak megfejtését, hogy a magyar malmok miképen tudják annyira vinni, hogy a legszebb, a legerőteljesebb és legállandóbb őrleményt szolgáltatják, először is a magyar búzának egészen kitűnő minőségében találjuk, mely bánsági, tisza vidéki és fehérmgyei három fajtájából, főkép ha e három buzanem, melynek mindegyike sajátságos tulajdonsággal bir, egymással vegyittetik, kiváló jelességü őrleményt szolgáltat. A Magyarországnak őseréjü talajában csírázott, többnyire száraz aratási időnek forró napsugaránál teljesen megérett és kifejlődött búzaszem az ő finom héjával, kőkemény, üvegszerű tömörségével különösen alkalmas hideg után végzett darakészítésre, s végre, ha okszerűen kezeltetik, oly lisztet szolgáltat, melynek aranysárga ragyogása ellenében Németországnak hasonlóan fehér lisztje szürkén és kékesen üt el. Ezen természeti viszonyok kedvezőségén kívül a magyar őrlemények kiváló jósága bizonyára nagyrészben köszönhető az ezen iparágban igen nevezetes versenynek is, mely itt is, valamint más dolgokban, a legjobbnak és legolcsóbbnak, tehát legértékesebbnek termelésére ösztönöz. Az iparág ezen állásának megfelelő aztán a fényes siker is, melyet a magyar malmászst különböző iparműkiállításokon vívott ki magának. E tekintetben elégséges felhozni, hogy a magyar őrlemények egy nemzetközi kiállításra sem jöttek haza kitüntetés nélkül, amelyen képviselve voltak, és hogy csak maga a pesti hengermalom 6 érdempénzzel bír. A múlt évi londoni kiállításban négy budapesti gőzmalom vett részt,s mind a négynek, valamint a debreczeni malomnak is, odakeltetett az érdempénz. Ezen iparág annál nagyobb jelentőségű, minthogy a mely mérvben a malmaszat terjedésben nyer, ugyanazon mérvben a búzának közép általány ára is emelkedik. A mezőgazdászatnak ezen egyenes nyereségen kívül egy alig csekélyebbre becsülhető ága növekszik az által, hogy mindazon gabonából, mely lisztté változtatva jön kivitelre, a hulladék olcsó tápanyagul az országban marad vissza. VIVA malomipar kiterjesztése ennélfogva lényegesen hatna az ország nemzeti jólétére, ha a magas vitelbér általa déli vaspályán Trieszt felé, a dunagőzhajózás magas dija által Kelet felé, s a trieszti kereskedők idegenkedése által a kiviteli kereskedés közvetítésétől, fejlésében gátolva nem volna. Konstantinápoly, Smyrna és az aldunai kikötők , úgy vélekedik a jelentés, időnkint igen jó kelendőséget nyújtanának a magyar lisztnek, ha a dunagőzhajótársaság és az osztrák Lloyd túlságos vízi-fuvarbérei minden hozzáférhetést el nem metszenének. Vagy fel nem tehető-e, hogy a pesti malmok épen oly jó helyzetben volnának lisztet szállítani Konstantinápolyba, mint a marseillei lisztkupeczek ? És a Lloyd, Galacztól le Konstantinápoly felé,tán ezért emeli oly magasra fuvardíjait, hogy távol tarthassa a trieszti és fiumei rokon hazai mákoktól Magyarország versenyét ? Hát Trieszt a mögötte fekvő országok kárára már régen oly előnyös helyzetet foglaljon el, melyet más, hasonló helyzetű városokhoz aránylag, csak nagyon tökéletlenül tudott felhasználni és kizsákmányolni? Ha Trieszt úgy felelne meg feladatának, amint lehetne és kellene, akkor tovább nem volna a magyar malmoknak semmi nevezetes panaszuk, melyre így teljes jogosultsággal bírnak. Mióta a magyar malomipar oly mennyiségű terméket készít, hogy az a belföldi fogyasztást túlhaladja, a liszttel való kiviteli kereskedés ezen iparágának életkérdésévé vált. Mielőtt a budatrieszti vasútvonal megnyílott volna, egyedül Németország volt az, mely a magyrországi liszttermelés feleslegét elfogadható; és hogy az odavaló lisztkereskedést a magyar malmok maguk kezelték, az több okból nem található különösnek. Mert először íb Magyarországnak a német tartományokkal való kereskedelmi összeköttetése már régibb idő óta élénk és terjedelmes volt, és a német üzér, ki Magyarországot azért kéresé meg, hogy gabonát vegyen, csakhamar úgy zár rá, hogy a liszt vétel többnyire jobb nyereségre nyújt neki kilátást, mint a gabnavásárlást. Tekintetbe véve továbbá, hogy Németország túlnyomóan nagyobb része kenyérgabonábani szükségletét saját maga termeli, a Németországba való szállítás ennélfogva rendesen oly kevéssé jutalmazó, hogy a magyar malmok minden időben arra szorítkoztak, s jövőben is arra fognak szorítkozni, hogy Németországba csak azt adják el, ami más, nyereségesebb irányban el nem kel. Ezek tehát arrafelé csak igen csekély, vagy épen semmi nyereséggel sem dolgoztak, s már maga ezen körülmény elégséges annk megmagyarázására, hogy a közbeeső kereskedelem miért nem foglalta el magának a lisztüzletet Németország felé. E tényállás mellett a magyar malmok egész sóvárgással várakoztak a tengerrel való egyenes vaspályaösszeköttetésre, és nagy volt a várakozás, mely a Trieszt felé vivő vasút megnyitásához köttetett. Olasz-, Franczia s Angolország, Brazília, Kelet- és Nyugat-Indiák, jó lisztre a világ legjobb piaczai, fogtak nekik megnyílni. Azonban, fájdalom a déli vaspálya magyarországi vonalán való üzletének első érájától fogva gondoskodott vitelbér táblázatai által arról, hogy a magyar malmok jogos kívánalmai a teljesedésnek igen szerény mértékére vettessenek vissza. És midőn, daczára mindennek, a magyar liszt magának mégis utat tört, s a geographiai fekvése, és egy százados államoltalom által segélyezett Triesztnek kikötőjébe magát befurta, az odavaló nagykereskedők raktárai bezáródtak előtte, és Ausztriának egyetlen kiviteli kereskedőhelyén ezen, a kivitelre minden ms egyébnél majd legalkalmasabb terméke az osztrák nemzetgazdaságnak, kénytelen volt megelégedni azzal, hogy majdnem veszteséges árakon, élelmiszerkereskedők boltjába és sütők kamarájába vándorolván, a város élelmezésére szolgáljon. Majdnem egy egész év folyt el, míg fele keresetre, nem pedig trieszti egész számlára, onnan egy kis félénk kísérlet létetett a magyar liszt kivitelével. Ha valamely odavaló vállalat elemi szerencsétlenség által arra kényszeríttetett, hogy vagy számos éven át fényes sikerrel űzött lisztkivitelét egy időre megszüntesse, vagy hogy üzletének folytatására magyar lisztet vásároljon, és ha e vállalat valóban vitt is ki magyar lisztet, mindez legfeljebb azt bizonyítja, hogy termékünk ezen czélból nyerézkedésre méltó czikk. Ezen vállalat azonban a magyar malmoknak versenytársuk, hosszabb időre tahát közvetítőjük nem lehet. Mit a mi malmaink szükségének, az épen ama vállalatnak versenytársai a kiviteli szakban, versenytársak, melyek nagyon feltűnő módon Triesztben akarnak találkozni. Innen van aztán, hogy a magyar malmok maguk kénytelenek megkísérleni azt, mire Trieszt, mint kereskedelmi hely, és bizonyára csak saját előnyére, hivatva volna, és mire tengerentúli összeköttetései által hasonlíthatlanul jobban képesíttetnék, mint a magyar malomtulajdonosok. Ezek, amint kell is , uniók, mindenek előtt iparosok, és a trieszti kereskedőosztálynak jutna osztályrészül az, hogy a tengeri kereskedést a magyar liszttel minden tájék felé eszközöje. (Folyt, következik.) Jeno B, Vadadi F. Lajos, Fogarasi Döme és Bardács Alajos képviselők. Mint értesülünk, ezen nagygyűlés elnöke erdélyi püspök Hajnald Lejső nagyméltósága egy hazafi érzelmű átiratban a városi hatóságot fölszólította, hogy vele egyetértőleg a szükséges előkészületeket intézze el. Alkalmunk volt a helyi ev. ref. főtanoda ifjúsági önképző társulatának az 186%-ki tanodai év folytán beadott dolgozatait az emlékkönyvvel együtt átolvashatni, melyből kiemeljük a következő közérdekű adatokat: összes dolgozat volt 182, ebből gróza: eredeti 32, fordított 4, költemény : eredeti 128 fordított 18, emlékkönyvbe elfogadtatott ebből próza 23, költemény 64, melyeket összesen 18 szerző adott be, kiket is az ügy iránti buzgalom tekintetéből további lelkesítés végett szabad legyen megnevezni, u. m. Sós Kálmán, Pungor Gyula, Teleki Géza Sós Antal, Kovács Ödön, Dósa Pál, Kovács Gyula, Nagy Domokos, Lőrinczi Dénes, Makkai Domokos, Pünkösd József, Biró Elek, Szabó Károly, Jakab János, Székely Elek, Csíki Lajos, úgy Mentovich Ferencz és Szabó Sámuel mint a társulat tevékeny elnökei. A tagok által eddig elő gyűjtött népköltemények száma 295. Reméljük, hogy a jövő évi dolgozatokból és gyűjteményekből néhány jelesebbet a közönségnek bemutathatunk. Csak kitartás és szorgalom, a szerény vállalat legszebb jutalma a szellemi mivelődés négy czélja felé közelítés el lesz érve. (3 Vidéki tudósítás: Maros-Vásárhely, nov. 3. A magyar orvosok és természetvizsgálók jövő évi itten tartandó nagygyűlésére vonatkozólag a városi hatóság egy állandó rendező bizottmány nevezvén ki, idei October 27-ről 4903. szám alatt az illető tagokhoz következő meghívó levelet intézett: „Minekutánna a magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlési székhelyéül ezen sz. kir. város jelöltetett ki, hogy azon gyűlés bajnokai falaink között méltóan és illő kényelemmel fogadtassanak, s itt mutatásuk élvezetessé tétethessék, e nagy czél eléréséhez szükségelt előkészületek elrendezésére a városi tanács és képviselő testület által főbírói elnöklet alatt állandó bizottmány neveztetett ki. Ezen bizottmányban részvét s magas belátásávali segédkezésre midőn a . . . at felkéretik, egyszersmind tisztelettel megiratik, miként elnöklő főbíró által a bizottmány első ülése határnapjának hol és mikor leendő megtartásáról értesittetni fog." A bizottmány áll következőkből: Elnök : id. Fekete József főbíró, tagok: id. gróf Teleki Domokos, Dósa Elek jogtudor, Lázár Ádám ügyvéd, Knöpfler Vilmos orvostudor, Sárossy Károly igazgatótanár, Mentovich Ferencz tanár, Bihari Sándor tanár, Jeney Albert gyógyszerész, id. Reich Károly, Coiky Károly, Miller József, Issekutz Imre kereskedők, Petelei János v. tanácsnok, Szarvadi Lajos szónok, gróf Lázár József, Dobolyi Sándor, Antal Fei I Printti fiOVfrs “'IÁ'lf HAVA '/¥ Gaidaligi 8 kérésű, tudósítások. — Pest, nov. 7-kén. Verőfényes idő. A vízállás valamennyire javul. Helybeli piaczunkon a hangulat a gabonára nézve tegnap kissé élénktdt. 4000 m. 86 frtoa búza adatott el Esztergomban a tavasz szál átvéve 4 ft 65 krjával. A rozs ára és forgalma nem változott. Az árpa megtartja árait; egy részlet hizlaló árpa 3 ft 70 krön kelt el. A zab jó áron kel. A kukoricát a sertés kereskedők saját szükségleteikre folyvást veszik. A Pesten november 5-én tartatott heti marhavásár alkalmakor volt : 736 ökör, 36—190 ftig párja ; 1043 tehén, 20—127 ftig párja, 25 borjas tehén 50—150 ftig párja; 499 tinó, 6—45 ftig párja; 112 borjú, 24—36 ftig párja; 1800 juh, 6 ft 50 kr—10 ftig párja. Mázsája a marhahuszak 15—17 ftig. 1500 Bérlés 21—24 krig fontja. Szalonna 35—36 ft mázsája, nsir 33— 34 ft mázsája. Szerb zsír 27—28 ft mázsája. Kaposvár, pd. ha utoljár. Rendkívül szép időjárásunk a szántóföldeken, mezőkön gazdag reményt hagy hátra; vetéseink, még a későiek is — örömnél töltik el a gazdát. Legelőink oly gazdagok, hogy ha fagy nem jő még hamarjába, barmaink egész életerőben kerülnek vissza az istállókba. A hajdinatakarítás kezdetét vette, jól termett s jól is fog fizetni; ez is nagy pótlék takarmány tekintetében. Hetivásáraink népesedni kezdenek, valamivel több eleséget szállítanak, a folyvást — habár néhány kinyi — süllyedő ár mellett belfogyasztásra vásároltatik. Első oszt. tisztabuza 3 ft 80—90 kr. másod oszt. 3 ft 50— 60 kr. Rozs 2 ft 30—50 kr. Kukoricza 2 ft 40 kr. Árpa 1 ft 90 kr. Zab 1 ft 60—70 kr. A káposztaszállitás is megkezdődött, a közelebbi hetivásárokra Bikát bíztak, s 8, 10, 11 fton kelt száza, még mindig nagyon drága a múlt évekhez mérve. Sertés is sok hajtatott, de inkább csak tartották, mind vették; az eladó nem akar alább szállni, a vevő a múlt évhez tartja magát, s igy az alku nehezen köttetik; hihető, mindegyik fél enged majd idővel. Gesztenyét, baromfit szinte nagy bőséggel hoznak. Egy kövér lúd 2—2 ft 60 kr. Sovány 1—1 ft 20 kr. Csirke párja 32—40 kr. Egy akó must 3—4 ft. Egy öl tűzifa 6—8 ft. — Egy mázsa jó széna 2 ftot. K a s b a. F. hó 28-ki hetivásárról a piacai árak hiteles kimutatása . — Busa pozsonyi mérő 3 ft 30—60 kr. Kétszeres pozsonyi néző 3 ft. Rozs pozsonyi mérő 2 ft 20—40 kr. Árpa pozsonyi mérő 2 ft 2 ft 10 kr. Zab pozsonyi mérő 1 ft 40— 60 kr. Tengeri pozsonyi mérő 3 ft. — Gyöngyös, oct. 28-án. Időjárásunk hűvösre fordult; érzi ezt a természet is, mert a mezők sárgulnak, a fák levelei pedig hullni kezdenek. — A vetések azonban még tartják maguk elevenségét, csak az a sajnos, hogy sok helyütt, nemcsak a repezét, hamm a búzavetéseket is rontják bizonyos férgek, mi annál nagyobb csapás, mert igen sok gazdának nem áll tehetségében a kirontottakat újakkal kipótolni. — Úgy látszik a sors még most sem akarja mostoha kezét rólunk elfordítani. — A gabnaforgalom még mindig egyhangú, s árát a múlt hetihez képest megtartotta, e heti piaczi árak következők: búza 4 ft 40 kr, kétszeres 4 ft—3 ft 90 kr, rozs 3 ft 40—50 kr, árpa 3 ft 20 kr, zab 2 ft 80 kr, tengeri 3 ft 20 kr, legfinomabb liszt mázsája 9 frt 60 kr, zsemlyeliszt 8 ft 80 kr, barna kenyérliszt 4 ft 30 kr, bor 10 kilája 7 ft 90 kr, lencse 8 ft, bab 7 ft 80 kr, köleskása 7 ft, uj széna mázsája 3 ft, ó széna 4 ft, gyertyafaggyú fontja 42 kr, közönséges 36 kr, szappan 32 kr, marhahús 13 kr, uj bor akója 6 ft, 6 bor 3 ft. — Pécs, oct. 24. Piaczunk kezd élénkülni, sok eleséget hozunk, habár nem a legkedvezőbb a hangulat. Boraink forrnak, az utolsó szüretben nyertek kitűnők, s bármely boringenetet kielégitnek , sok helyen nyomába sem ér a múlt évi termés az ideinek, van is jó kedv — természetesen a gyepűn belől — elég. Piacziár az előségben: Tisztabuza 4—4 ft 5 kr, rozs 2 ft 20 — 40 kr. Árpa 2 ft 10 kr, zab 1 ft 45—50 kr, kukoricza 2 ft 20 kr. Kimutatása azon magyarországi földtehermentetési kötelezvényeknek, melyek 1863 ik évi october 30-án és 31-kén visszafizetésre kisorsoltattak. (Folytatás.) A. Budaiak. 1. Szelvényesek. 60 ftos: 17, 173, 207, 315, 330, 425, 457, 576, 673, 770, 781, 962, 982, 1058,1356,1554, 1648, 1654, 1718, 1759, 1860, 1993, 1995. sz. 100 ftos: 42, 69, 113, 160, 231,319, 357, 426,468,469,471, 476, 644, 914, 923, 936, 1004, 1103, 1111, 1168, 1201, 1256, 1269, 1284, 1293, 1309, 1324, 1341, 1355, 1415, 1499, 1527, 1563, 1595, 1625, 1653, 1676, 1698, 1813, 1863, 1896, 1902, 1985, 2014, 2055, 2160, 2228, 2250, 2448, 2622, 2680, 2720, 2746, 2960, 2967, 3078, 3292, 3323, 3389, 3398, 3399, 3446, 3454, 3460, 3549, 3667, 3871, 3881, 4295, 4394, 4689, 4694, 4777, 4955, 4961, 4973, 5056, 5072, 5132, 5188, 5412, 5456, 5496, 5611, 5676, 6102, • - 1 , 6108, 6187, 6215, 6242, 6247, 6371, 6604, 6657, 6695, 6734, 6740, 6766, 6895, 6925, 6952, 7243, 7474, 7732, 7961, 8039, 8193, 8207, 8360, 8390, 8498, 8631, 8907, 9007. sz. 500 ftos: 38, 129, 275, 336, 491, 495, 526, 662,571, 798, 843, 920, 1066, 1124, 1141, 1278, 1280. sz. 1000 ftos: 63, 238, 313, 570, 852, 939, 1067, 1412, 1420, 1460, 1467, 1498, 1607, 2333, 2724, 3186, 3414, 3454, 3520, 3595, 3617 , 3750, 3857, 4557, 5273, 5331, 5335, 5484, 5775, 5819, 5839, 5884, 6264, 6398, 7402. sz. 5000 ftos: 273, 541. sz. 10000 ftos: 554. sz. B. Kassaiak. 1. Szelvényesek. 50 ftos: 1, 161, 381, 493, 1434, 1469, 1512, 1523, 1621, 1649, 1808, 1885, 1938, 2081, 3167, 3249, 3281, 3347, 3568, 3651, 3686, 3909, 3930, 3944, 4006, 4273, 4324, 4336, 4443, 4459, 4519, 4581, 4703. sz. 100 forintos: 27, 228, 274, 621, 704, 805, 1133, 1357, 1431, 1475, 1489, 1628, 1659, 1673, 1718, 1838, 1842, 1853, 1910, 2099, 2289, 2380, 2464, 2751, 2885, 3134, 3142, 3182, 3247, 3464, 3511, 3519, 3537, 3615, 3645, 3767, 3819, 3946, 4103, 4158, 4183, 4211, 4243, 4313, 4332, 4385, 4460, 4572, 4634, 4666, 4681, 4776, 4783, 4917, 4938, 5009, 5136, 5250, 5354, 5393, 5422, 5478, 6491, 5540, 5777, 5897, 6031, 6276, 6432, 6474, 6487, 6551, 6609, 6719, 6728, 7030, 7396, 7405, 7458, 7521, 7532, 7544, 7991, 8058, 8798, 8856, 8869, 9008, 9042, 9057, 9097, 9130, 9208, 9271, 9302, 9434, 9530, 9602, 9616, 9636, 9642, 9651, 9661, 10151, 10257, 10412, 10460, 10462, 10621, 10628, 10748, 10775, 10897, 11045, 11046, 11241, 11289, 11308, 11404, 11557, 11569, 11599, 11686, 11939, 11954, 11956, 11964, 12007, 12051, 12052, 12069, 12348, 12388, 12550, 12610, 12711, 12735, 12750, 12781, 12920, 12939, 13042, 13059, 13101, 13325, 13336, 13359, 13400, 13434, 13693, 13718, 13832, 14087, 14177, 14205, 14237, 14281, 14814, 14821, 14873, 14933, 14988, 15074,. sz. 600 ftos: 346, 387,529,746,785, 926, 942, 1103,1264, 1352, 1549,1765,1812,1898,1958, 1994, 2029,2065,2195 kisorsolt 450 fttal, továbbá 2615. sz. 1000 ftos: 33, 70, 151, 564, 698, 794, 820, 946,1023, 1077, 1220, 1250, 1297, 1334, 1668, 1732, 2002, 2052, 2104, 2119, 2205, 2212, 2237, 2246, 2281, 2352, 2364, 2457, 2509, 2651, 2718,2925,3028,3062,3169,3447, 3598, 3776, 3792 kisorsolt 150 fttal, továbbá 4010, 4074, 4165, 4159, 4164, 4220, 4569, 4780. sz. 6000 ftos: 106, 125, 336, 371. sz. 2. A. betűsök. 664. sz. 1000 fttal. C. Nagy-Váradiafe. 1. Szelvényesek. 60 ftos: 227, 322, 1028, 1130, 1173, 1202, 1288, 1308, 1355, 1360, 1409, 1428, 1604, 1727, 1841,1851 szám. 100 ftos: 19, 163, 166, 277, 308, 440, 801, 876, 945, 975, 1021, 1038, 1047, 1205, 1284, 1382, 1520, 1797, 1821, 1833, 1862, 1869, 5671, 2078,2165, 2182,2248,2307,2415,2654, 2744, 2949,2966, 2975,3107,3233,3397,3444, 8516, 3522, 3545,3560,3592,3642, 3657,4000, 4011, 4050, 4103, 4247, 4261, 4353, 4383, 4402, 4508, 4718, 4792, 4799, 6010, 513, 5224, 5243, 5386, 5737, 5993, 6088, 621, 6413, 6461, 6552, 7024, 7106, 7311, 7437, 7462, 7541, 7620, 7718. sz. 100 ftos : 3, 146, 162, 294, 331, 339, 370, 466, 487, 641, 838, 925,964,1312, 1448, 1540, 1564. sz. 1000 ftos:73,132,157,485,706, 813,912, 1174, 1289, 1318, 1377, 1438, 1548, 1572, 1722, 2303, 2369, 2563, 2671, 2727, 2867, 3092, 3116, 3121, 3657, 3708, 3709, 3739, 4613. sz. 1000 ftos: 239,324 kisorsolt 3750 fttal, továbbá 445. sz. 10000 ftos: 250 kisorsolt 1050 fttal, továbbá 853, 374, 383, 646,677, 1122. sz. (Vége következik.) 1863. October 28-ki törvény, az adó-, bélyeg- Biletok-fölemelések folytatására vonatkozólag, 1863. november s december hónapok alatt, érvényes az egész birodalomra. Birodalmi tanácsom mindkét házának beleegyezésére rendelem, a mint következik : 1. cz. Az 1864-ki pénzügyi időszakrai államháztartást szabályzó pénzügyi törvény létrejöveteléig, az 1863. november s december hónapokban következő határozatok fognak érvénynyel birni: Az 1859. máj. 13-án (bir. t. lap 88. sz.) kelt császári rendeletnél fogva fennálló rendkívüli pótléknak két annyira fölemelése : a) a telek-adónál; b) a házbér-adónál; c) a ház osztályadónál; d) a kereset-adónál; e) a Contributo arti e commercion á 1, a lomb. velenczei királyságban; f) a jövedelmi adóm 1; továbbá g) az állami nyilvános pénzaapok s rendi kötelezvények kamataitól a jövedelmi adónak 5-ről 7 perre való fölemelése, úgy a mint az az 1862. dec. 19-ki pénzügyi törvény 5. sz. értelmében (bir. 1.1. 101. sz.) az 1863-ki közigazgatási év tartamára történt, az 1863. november s december hónapok tartamára érvényben tartatik film. 2. sz. Az 1862. dec. 13 diki törvény által (kir. 1. 1. 89. sz.) a bélyeg- a közvetlen illetékekre vonatkozó 1850. febr. 9-, s aug. 2 diki törvényekhez megállapított változtatások az 1863. november s december hónapok tartamára is érvényben maradnak. 3. sz. A belföldi anyagokból gyártott csokortáji fogyasztási adó fölemelése ugyanazon mérvben, a mint az az 1862. oct. 29-ki törvénnyel (kir. t. 1. 75. sz.) behozatott, a nevezett két hónap tartanára is folyvást fennálland. 4. ca. Ezen törvény végrehajtásával a pém ügyminiszter bizatik meg. Ferencs József, s. k. Rainer főherczeg s. k. Piener B. k. Legfelsőbb rendeletre : B. Ransonnet s. k.