Pesti Napló, 1863. november (14. évfolyam, 4115-4139. szám)
1863-11-22 / 4133. szám
ugyan meg fog történni; helyére a budai főgymnasium költözik. Nemzeti színház. Nov. 22 re van kitűzve: „A lejen ez.“ A nemzeti színház részéről kitűzött 80 arany első pályadíjjal jutalmazott eredeti népszínmű 4 felvonásban. Budai népszínház, nov. 22-re van kitűzve : „Dunanan apó és fia utazása." Vig operette 3 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről nov. 21-köröl : 5°/0 matalliques . ...............................73.10. Nemzeti kölcsön .....................80.15. 1860-ki sorsjegyek..................... 92 05. Bankrészvény............................... 784.— Hitelintézet.....................................179.—. Ezüst..............................................123 — Londoni váltók.................................121.50. Arany..................... .... 586. A *P. Napló“ magántávsürgönye. Frankfurt, nov. 21. A szövetségi gyűlés ülésében előterjesztetett a dán trónváltozásról szóló jelentés. Augustenburg herczegnek a trónról lemondandó okmányok legidősb fiának mint Schleswig-Holstein-Lauenburg herczegnek a kormányralépéséről szóló hífüladás. Néhány szövetségi kormány részéről indítványok létettek a holsteini örökösödési rendet illetőleg, s mind a holsteini bizottmányhoz utasíttatott. Ausztria és Poroszország tiltakozást javaslottak a dán alkotmánytörvénynek királyi megszentesítése ellen. Végül a holsteini rendek tagjai által benyújtott nyilatkozat előterjesztetett. Külföld, Angolország. A „Times“ még mind a congressus eszméjével fogalkozik, s a 15-ki szerződések mellett szónokol. Ausztria — úgymond —■ ép oly kevéssé szándékozik Magyarország és Velencze kérdését oly testület elébe terjeszteni, melyben a solferinoi győztes elnököl, amily kevéssé gondol Anglia arra, hogy Izland vagy India ügyét a szárazi diplomatia elébe terjessze. Oroszország udvarias lesz, de aki azt hiszi, hogy a congressus csak egyetlen lengyelnek Szibériába vitelét is meggátolja, az érzékenyen csalódik. A 15 iki szerződéseket megszegték ugyan Belgiumban, Olasz- és Lengyelországban, azáltaltal, hogy egy Bonapartét megválasztottak, de azért e szerződés többi része fenn fog állni, s ez uralkodók annál makacsabban fognak a megmaradókhoz ragaszkodni, minél többet veszítettek el belőle. A rajnai tartományok biztossága, általános hítek szerint, még mindig a bécsi szerződések megtartásától függ. Azt hiszi végül a „Times“, hogy a Császár a kormányok nagyobb részétől válaszul felvilágosítást kérő iratokat veend, melyekben kérdik : minő módosításokat és minő eszközökkel akar létesitni. Ez alkalommal a schleswig-holsteini ügyet is érinti a „Times.“ Mintha csak Dronyn de Lhuysnek segítségül jött volna a dán király halála — úgymond— mely a legkomolyabb ügyek egyikét nyitja meg, s határozatot sürget a legtövisesebb pontokban, milyennel valaha foglalkoztak az államférfiak. A végtelen schleswig-holsteini kérdés ezúttal, úgy látszik, megoldásra jut. A németeknek megjött a kínálkozó alkalom, melyre oly rég vártak. Eddig Holstein és Schleswig kétségbevonhatlan hgének azon jogát kérdésbe tették, hogy ama tartományokat bizonyos módon kormányozhassa; most már módjuk van rá elmondani, hogy e hységeknek a dán király nem uralkodója, s ezek a dán koronától feltétlenül elkülönzendők. Az 1852. május 8 iki szerződés nélkül az V. Frigyestől származó Keresztély hgné ülne a dán trónra, s Holstein és Lauenburg az augustenburgi hgre szállnának. Most már az a kérdés : kötelezi-e ama szerződés a német szövetséggyűlést és a hgségek trónkövetelőjét. Azt állítják, hogy ama szerződést sem a hg, sem a szövetség el nem ismerték. Ausztria és Poroszország pedig csak azon feltét alatt egyeztek bele, ha a hg és a szövetség szintén bejegyeznek ; minthogy pedig azok nem fogadták el, ezek sem kötelesek magukat hozzá tartani. Ámde — végzi a „Times“ — az a fő, az dönt, amit Europa mond, Europa pedig kétségkívül támogatni fogja az 1852-ik londoni szerződést. Egyébiránt valamennyi angol lap ily modorban nyilatkozik a nevezett kérdésben. A „Herald“ szerint f. hó 14-én aláiratott azon szerződés, melyben Angliai a róniai szigetek védnökségéről lemond. Az öt hatalmasság betű szerint írta alá : 1. Ausztria, 2. Great Britain, 3. France, 4. Prussia, 5. Russia. Az erődöket Corfuban a birtokjog átruházása előtt lerontják. Prandilaoreság. Párisi hírek szerint a nagyhatalmak válaszait a császári meghívóra e napokban várják. Többé nem igen kétkednek, hogy ezen válaszok feltételesek lesznek, s így — ha a napóleoni kormány eredeti tervéhez ragaszkodik, csak csonka congressusra lehetne kilátás, de annál erősebb és fenyegetőbb ligákra. — A „Nat‘ 7.“ párisi levelezője azt hiszi, hogy a lengyel kérdés eddigi alakjában nem hozatik többé diplomatiai napirendre, mert hiszen maga a nov. 5-ki trónbeszéd elismerte, hogy az a többi nemzetközi kérdésekkel közösen intézendő el. A lengyelekre nézve — ezen levelező szerint — tán előnyösebb is leendő, ha a nyugatiak bátorítása, s különösen a diplomatia közbevegyülése nem is történik! Hogy tehát a közelgő tavaszra lesz-e háborúnk, még kérdéses. A poliikai időjósok nem hagynak ugyan fenn semmi kétséget, de a világtörténelem folyása a „jólértesültekre“ nem igen szokott figyelmezni. A háborút béke, és a békét háború követi, az bizonyos. De csak túlmerészség háborút vagy békét bizonyos órára vagy napra megjósolni. — Lisbonából vett értesülés szerint a franczia császári meghívást e hó 16 án tárgyalta az ottani miniszteri tanács, s feltételes hozzájárulást szavazott meg. — A törvényhozó testüléseiben csak vita tárgyát képezte Pee tán megválasztásának ügye. Az ellenzék, s különösen Olivier, fényes bizonyítékát adá, hogy a szónoklat régi iskolájának emberei a tizenhárom éves hallgatás alatt még a politikai eloquentia régi éliből semmit se vesztettek, egyszersmind az idő leczkéiből sok tanúságot vontak. A bizottság a párisi 9-ik választókerület választását semmisnek jelente ki. A kormány biztosa erre kijelenti, hogy a kerület rövid időhatár elteltével új választásra fog, szoktatni. Ezen eljárás annál szükségesebb, mert Páriának még két kerülete marad képviselő nélkül. Jules Favre ugyanis, mint gyengélkedő, jelen nem lehetvén, levélben tudata az elnökkel, hogy két kerület választóinak bizalmával találkozván, ő a párisi helyett a lyonit tartja meg; hasonló nyilatkozatot várnak Havintól is, ki a la manches kerület képviselését fogadja el, minthogy nagyobb a valószínűség arra, hogy Páris kerületei másodszor is az ellenzék programmjának szereznek diadalt, mint ama távoleső kerületekben, hol a kormány befolyása és kísértéseinek annyi módjai és eszközei vannak. Ezen eszélyes megválogatással az ellenzék száma két taggal valószínűleg szaporodni fog. — Nov. 16-án délután idéztettek meg Páris összes politikai lapjainak szerkesztőséget Bonde belügyminiszterhez, mely alkalommal a miniszter úr figyelmeztető a szerkesztőket a sajtótörvény határozmányaira, mennyiben ezek a törvényhozó test üléseiről adott jelentéseket illetik. A miniszter nem akarja a lapokat részakaratral vádolni, de a törvény fennáll, s az szigorúan végrehajtandó. Morny herczegnek tette, ki nem elégelte meg, hogy az éthágókat a ház korlátai elé idézéssel fenyegető, még különösen az adminisztrativ közbevegyülését is jónak látta kieszközölni, az irodalmi körökben általában visszatetszik, s a franczia Muravine botlása mélyen vésetett emlékezetbe.Egyébiránt e bántó körülményről minden lap hallgat, s csakis a „Nation“ szentel annak pár észrevételt, melyért Morny úr aligha fog neki köszönetet szavazni. — Compiegnében a második sorozatú meghívottak jlennek meg, ezek közt Metternich herczeg és herczegnő, Reusz herczeg, Goltz és Loó grófok. — M o n t h o r o n, mexicói-franczia miniszter, elindult állomása helyére. — Forey tábornagy, mihelyt hazaérkezik, átveszi a lillei 2 ik hadtest parancsnokságát, mely állomás Caprobertnek Nancyba történt áttétele óta ürességben hagyatott. Németország. A schleswig-holsteini és dán örökösödési kérdést kommentálja az egész németországi sajtó, s kivétel nélkül az augustenburgi herczeget tartja jogosultnak a schleswig-holsteini hercegi trónra. A berlini liberális „Correspondenz“ kijelöli a trónra hivatott augustenburgi herczegnek és a schleswig-holsteiniaknak az utat, melyen járniok kell. Javaslata oda megy ki, 1-ér. Hogy a Schleswig holsteiniak tagadják meg az engedelmességet a „Protokoll prinz“-nek (IX. Keresztély dán király). 2-ér. Schleswig-Holstein és Liuenburg rendei önkénytesen gyűljenek össze, s az augustenburgi herczeget kiáltsák ki fejedelmeknek, s hódoljanak neki. 3 er. A községi hatóságok és testületek szintén kiáltják ki Frigyest herczegeknek, shódoljanak neki. 4 er. A lakosság kövessen el mindent, hogy a rendek összegyűljenek, s a testületek és községi hatóságok tejesitsék kötelességeiket. Az augustenburgi herczegnek pedig az a kötelessége, hogy örököse, az ifjú augustenburgi herczeg számára mondjon le a schleswig-holsteini herczegi koronáról, s ezáltal egyszerűsítse a kérdést. Ezen lemondási, illetőleg átruházási okmány birtokában induljon el Frigyes augustenburgi herczeg Holsteinba, s a rendekkel conferálván, proclamáltassa magát schleswig-holsteini uralkodó herczegnek. — A szász-koburgi kormány elismerte az augustenburgi herczeget Schleswig-Holsten hercegének. A koburgi hivatalos lap idevonatkozó czikke következőleg hangzik:„VII.Fridrik, Dánia királya és Schleswig-Holstein hercsege, meghalt. Ezen halálozás következménye, hogy a német herczegségek elszakadnak Dániátó , mert VII. Fridrik az oldenburgi férfiág utolsó sarja volt, s a német herczegségekben a nőág nincs öröködésre hivatva. A herczegségek törvényes herczege az augustenburgi ház. A 1852-ki londoni jegyzőkönyv jogillenese a IX. Keresztesnek, az uj dán királynét elfajodása a német herczegségekben, trónbitorlás lenne.“ — A badeni kormány is elismerte az augustenburgi herczeg örökösödési jogát. Erre vonatkozólag a »Karlsruher Zeitung“ következőleg nyilatkozik: „Az augustenburgi anyaherczeg, Keresztély, lemondott, fia,Frigyes javára a schleswig-holsteini örökösödési jogról. Frigyes herczeg fogja tudni, mivel tartozik a herczegségeknek és Németországnak. Schleswig-Holstein évekig tart azon reményben, hogy egykor e herczegi trónt az egyedül arra hivatott herczegi ház fogja elfoglalni. A német nagyhatalmak csak bizonyos feltételek alatt írták alá a londoni jegyzőkönyvet, Dánia nem teljesítette ezen feltételeket. A német Bund sohasem ismerte el a londoni jegyzőkönyv érvényességét. A porosz alsóház f. hó 20-kán tartott ülésében a június 1 söi sajtórendtartás került szőnyegre. A képviselőházi bizottmány előadója, Simson, elmondta, hogy a jun. 1 söi sajtórendtartás ellenkezik az alkotmánnyal, s ellenkezik különösen annak 63. §-sával, mert a kivételességi állapot jún. 1-jére mind kevésbé volt indokolható, mivel a kormány maga oszlatta fel az alsóházat máj. 2- án, hogy jún. 1 sején azt mondhassa, miszerint: itt a kivételességi állapot, a kivételesség eleme a kamarák együtt nemléte. A kamarákat pedig a kormány oszlatta el, csak azért, hogy rendkívüli állapotot idézzen elő. Európa közvéleménye, egész Poroszország s a kieli és göttingai facultások szakvéleménye elítélték a jún. 1-jei sajtórendtartást. Az alkotmánylevél 28., 8., 7., 86. §§-sai világosan megszabják, hogy a sajtóvétségek és kihágások csak a rendes bíróságok által büntethetők meg. A kivételességi állapot, a kormány véleménye szerint, az volt, hogy nem volt majoritása az alsóházban. A megintési rendszer egy zsarnoki imperializmusnál létezhetik csupán. Előadó ajánlja a bizottmányi javaslat elfogadását. Gneist, mint társelőadó, lemond szólási jogáról. Jacoby tanácsos úr, a kormány kiküldöttje, védi a juneisei pátenst. A vita folyt még, midőn a „Nat. Ziung“ az általános vitából a fentebb említetteket gyorsíró után közlé. Lengyel- és Oroszország. Varsó, nov. 17. A közönség közt sok kisebb nagyobb csata hire kering, s állítólag sokban az oroszok megverettek. Tény, hogy a lublini és radomi kerületben több fölkelő csapat áll, sőt hallomás szerint oly vidékeken is, hol a fölkelést már egészen kiirtottnak vélték. Az augusztovói kormányzóságnak ötödik, azaz lomzai kerületét is a maga kormányzóságához csatolta Muravieff. Mondják ugyan, hogy eme csatlós csak ideiglenes, de a jövő bebizonyítja majd, hogy az annexio végleges, mely ellen tán Európa óvást tesz, s a dolog annyiban marad. Muravieff az augusztovói kerületben is csikar ki loyalitási föliratokat. — Helsingforeból ijsik, nov. 13. Régi dolog, hogy a finnek kizárják társaságukból az orosz katonákat, de most azt írják, hogy mind jobban jobban meggyűlölik. A finn népnek méltó oka is van ingerültnek lenni az orosz katonák magaviseletéért, sőt lehetséges, hogy nyerseségükben tovább menvén az oroszok, surlódásokra s véres öszszeütközésekre kerül a dolog. Lehetséges azonban, hogy az országos rendek útján panasz terjesztetvén föl Sz. Pétervárra, szép szerint fog elintéztetni a meghasonlás. A fővároshoz közel eső egyik falu templomába néhány részegorosz katona ment be. Az isteni tisztelet folyamát számba sem véve, jártak alá s fel a templomban, s utóljára meghúzták a harangokat is. Egy helsingforsi polgár egy ismerőse látogatására ment, nem tudván, hogy katonaságot szállásoltak be hozzá. Itt a katonák megverték, megkötözték, s úgy dobták ki az ajtó elébe. Mindkét esetet följelentették Rakovszkinak, a főkormányzónak, s most kiváncsi a közönség az elégtételre. Távirati jdentések. — Hamburg, nov. 20. Tegnap Kielben 24 rendi képviselő egyhangúlag elhatározta, a német szövetség gyűlését az ország jogainak mihamarabbi védelmére felkérni. A kérvény már elküldetett. A többi képviselők, akik a gyűlés betiltása miatt nem jelentek meg, felszólittattak: csatlakozzanak e kérvényhez. — Hamburg, nov. 20. Tegnap este a Szent Pál külvárosban egy schleswig-holsteiniakból és helybeli lakosokból álló népgyűlés Altona fenyegető közelségben fekvése miatt a rendőrség által hárm különböző helyen szétoszlattál ott. A népgyűlés az Alsteren keresztül Uhlenhorstra vonult vissza, s adresset bocsátott ki az augustenburgi herczeghez, felszólítván őt: álljon a nép élére. A schleswig-holsteini képviselők gyűlése hírszerint Hamburgban egy szállodában végbe ment. — Berlin, nov. 19. A követek háza mai ülésében a lengyel töredék által a három lengyel követ felett elrendelt vizsgálat megszüntetésére vonatkozó javaslat terjesztetett elő, s az igazságügyi bizottmányhoz utasíttatott. Napirenden áll : a jun. 1. sajtórendelet. Az előadók bemutatott javaslatai nagy többséggel elfogadtattak. Az urak házában a válaszfelirat vita folyt. Meding előadó azt tanácsolja, hogy a holsteini kérdés, a még e felett uralgó homály miatt minden vitatástól távol tartassék. Brinsky gróf tiltakozik azon szakasz ellen, mely a kormánynak a lengyel felkelés terjedése ellen hozott rendszabályokért köszönetet mond. Szónok azt állítja, hogy a felkelés egyedüli czélja, az orosz uralom alóli felszabadítás. Bismarck minszterelnök válaszolja: Szónok higyje azt, amit mond; a kormány kénytelen a tényálladékok után ítélni. A törvényhatóságoknak kezükben lenne a bizonyíték, hogy a felkelés nem egyedül Oroszország ellen van irányozva. Egyébiránt a kormánynak politikai, sociális s erkölcsi érdekében áll, hogy a mozgalom Orosz- Lengyelországban ne győzzön. Egy önálló Lengyelország mindenkor veszélyes lenne a porosz monarchiára, s a hadsereg nagy részét elnyelné. Oly mozgalomnak nem szabad győzedelmeskedni, mely hallatlan bűntettekkel szennyezi be magát s az orgyilkosság apotheosisában gyönyört talál. A felirat 72 szóval 8 ellen elfogadtatik. — Bukarest, nov. 19. Steega pénzügyminiszter indítványozta, hogy az adók 1863 utolsó negyedére, habár a kamara nem szavazta is meg a ludgetet, beszedethessenek. A kamara az indítványt egy bizottmánynak adta át megvizsgálás végett. — Athen, nov. 13. („Progresso“ Lloyd gőzössel nov. 19-én érkezett Triesztbe ) A nemzeti gyűlés elnapolásáról beszélnek; a miszterium is óhajtja azt. A hivatalnokok fogadtatásánál a király azon biztosítást ad, hogy minden miniszter-változás alkalmával nem fognának elbocsáttatni. — Beirut, nov. 1. A beduin-törzsek közötti nyugtalanságok Palmyra közelében folytonosan tartanak. Esti p 6sta. Pest, nov. 21. A „France“ értesülése szerint a Tuilleriák kabinetje több meghívott udvartól kapott már választ, s többnek mielőbbi megküldése jelezve van, s úgy az elsők, mint az utóbbiak közt egy sem fordul elő olyan, mely a meghívást visszautasítaná. Az „Iodep.“ erre megjegyzi, miszerint igaz, hogy a javaslói congressust egy hatalom se utasítá vissza, hanem azok közt három, pedig a nevezetesebbek, oly felvilágosításokat sürgetnek, oly észrevételekhez kötik a hozzájárulást, melyek a javasolt összejövetelt igen komolyan megnehezíthetik, vagy legalább annak sikerét diplomatiai jegyzékek és ellenjegyzékek halmaza alá temethetik. Ami a negyediket, vagyis Oroszországot illeti, igaz, hogy ennek vélekedése hivatalosan még nincs tudva, hanem ha hozzájárulását tudatná, ez bizonyosan nem lenne ama fenntartások jótéteménye nélkül , melyeket a londoni, bécsi és berlini kabinetek formuláztak. Lehet, hogy némely hatalmasságok ilyen kétségei bírták a franczia kormányt arra, hogy a dologhoz egy külön jegyzékkel szóljon ; a „France“ szerint ugyanis Drouyn de Lhuys a feludvaroknál meghatalmazott franczia képviselőkhöz egy sürgönyt intézett, melynek tartalma valószínűleg a nov. 18 án tartott miniszteri tanácsnak is előterjesztetett, s melyben a külügyminiszter közelebbről fejtegeti a szerepet, mely III. Napóleon császár kormányát a meghívás eljárásában vezette, s tiltakozik minden önző érdekeltség ellen. Kivonatokban ismertettük azon válaszsürgönyök értelmét, melyeket a londoni és berlini kabinetek a császári meghívásra küldtek; az „Indep.“ bécsi levelezője közli rövid analysisét azon válasznak, melyet e tárgyban az osztrák kabinet adott. E válaszban a bécsi kabinet elismeri a dolgok azon állapotát, melyet a császári meghívó jelez, valamint annak is szükségét, hogy azok minél előbb orvosoltassanak , azonban elkerülni óhajtva azt, ami által Francziaországhozi jó viszonylatai megzavartathatnának; kívánná ismerni előbb ama kérdések természetét és tettét, melyeknek tárgyalására és megoldására a javaslati congressus hivatva lenne. Ugyanezen levelező említi azt is, miként Anglia kifogyhatjja a fáradozásban, hogy a berlini és bécsi udvarokat egymás iránti kölcsönös engedékenységre buja, hogy az új helyzettel szemben a hármas szövetség teljes erejében léphessen fel. Ez azon körülmény, melynek tulajdoníthatni a Bismarkt Rechberg minisztereknek visszalépéséről terjesztett híreket. Mindezekhez a lap vezetője magán és távirati értesülések folytán hozzáteszi, miként a három hatalom közti egyesülés az összeülendő kongressust illetőleg a valósuláshoz igen közel áll, csupán azt nem tudják körülírni, miben álland tulajdonképen e közös magatartás (attitude). Ugyanezen tudósítások állítják azt is, hogy a bécsi reichsrath által megszavazott legújabb kölcsön kibocsátása el fog napoltatni. A spanyol cortes nov. 18 -i ülésében Pucheer interpellálta a minisztériumot azon válasz végett, melyet alkirályné kormánya a franczia császár meghivó levelére adott. Mr a fores marquis’válaszában megígérte, hogy a feleletet pár nap múlva a ház asztalára teendi; — s igy az olvasóközönség a válaszíratokból is ismerni fog egy példányt. — A st. domingos hírek a spanyolokra nézve kedvezőtlenül szólnak, folyvást nyitják ki a csapatokat Havannah és Porto Ricobal, miáltal ezen állomások biztossága válik napról napra kérdésesebbé. Egy szállingó hir Páriában már azt is hirdeti, hogy azon barátságos viszonynál fogva, mely Eugenia császárné madridi látogatása óta a spanyol és freczia udvarok közt megújult, a havannahi és portoricoi helyőrségi szolgálat ellátására franczia csapatok vonulnának azon hadosztályoktól, melyek Mexicóban feleslegesekké váltak. Erre az ügyek helyzetét jobban ismerők azt jegyezik meg, hogy Mexicóban nemcsak hogy nincs felesleges franczia katona, de számuk a jelentkező szükség nagyságának meg sem felel, s így Havannahba sem vinhet közülök senki helyőrségre. — Pár szót a börzéről is. A pénzvilág örökös paniqueja nem volt ínyére némely papírtulajdonosnak ; a nov. 18 -i börzén tehát megkisérték a fordulatot; a fogás sikerült, de meddig tart, a holnapi posta bizonyosan oly reactiót fog jelenteni, mely felér egy kis csatavesztéssel. Hirét kelték, hogy Forey tábornagynak sikerült, Dél- és Észak-Amerika közt fegyvernyugvást eszközölni ki; — III. Napoleon megnyerte Lipót király közbenjárását, hogy önzéstelen politikájának legyen szószólója a kétségeskedő hatalmak közt, s hogy máris tizenkét udvar válaszol a kedvezőiig ; — az álalános lefegyverzést elfogadott ténynek tekinthetni, Francziaország kezdi meg, pour primo intrado százezer katonája elbocsátásával. Különös, hogy Páriában ilyen hírekért is fizetnek, még pedig busásan fizetnek! — Az olasz király Nápolyban amnestiát adott a politikai vétségekre vonatkozólag, a sajtó, az ellenkezők, az erdei törvények és a nemerség fegyelmi kihágásait beleértve. Az „Italia“ szerint a politikai vétségekre mondott fegyelmezés kiterjed Bishop és Christen urakra is. Az „Europa“ megerősítvén, hogy Pepoli marquis Napoleon császárnak levelet hozott az olasz királytól, megjegyzi, hogy — mint már közlök— annak politikai tartalma jelentéktelen volt, s csupán szerencsét kívánt benne a császárnak a congressusi műhöz. Pepoli ez alkalommal fel fogja minden bizonynyal használni bizalmas viszonyát a császárral — véli az „Europe“ — hogy a franczia-orosz-olasz szövetség mellett melegen szónokoljon. A „Harald“ éles szavakban tör ki a miatt, hogy a jónszigeteket átengedték, s a korfui erődítmények lerombolásába beleegyeztek. Oktalan s nem kért áldozat ; Russel lord alávaló árulást követett el Törökország ellen ; Anglia eldobta magától Európa keletén minden befolyását , s ha Russel lordon állana, bizonynyal Canadát is az Egyesült Államok lábaihoz tenné stb. — Oroszország keleti fegyverkezéséről az „Independance“ sürgönye röviden emlékesvér, megjegyzi, hogy Krímtől Gailicziáig 160,000- nyi had van felállítva Lüderabb parancsnoksága alatt. — Egész Németország szemei a két német nagyhatalomra vannak függesztve. Mit fog tenni Poroszország ? mit fog tenni Ausztria ? Mialatt a belga király, Leopold, ajánkozott a közvetítesi szerep átvállalására, mialatt a bécsi kabinetben, mint a „P. Lloyd“ értesül, különösen fontosnak tartják a dolog éremséges és tartós megvitatását, s mialatt végre a bécsi reichsrath alsóháznak 26 tagja által aláírt interpelláló kérdést intéz a kormányhoz, hogy minő politikát követend a fennforgó ügyben, s minő lépéseket szándékozik tenni a schleswig-holsteini örökösödési rend és jog fenntartására, mint német szövetségi hatalom . Szászország és Hannover elhatározták, hogy a szövetségi végrehajtás foganatosítására alakított 3000 főnyi csapatok 6000-re fognak alaporítatai. A „Kreuzzeitunig“ kijelenti, hogy a dán király az összalkotmány aláírása által, melyben Schleswig incorporateja is ki van mondva, megszegte minden, Németországnak tett ígéretét és szerződését. A porosz követkamarában f. hó 19-én folytattatott a juni i-sei sajtópatens feletti vita, s miután több módotítvány inditványoztatott, a vita berekesztésével Gneist társelőadó tartott még beszédét, melyben a sajópatens pártolóinak argumentálásait megczáfolván s visszautasítván, azon meggyőződését fejezte ki, hogy a ház el fogja fogadni a bizottmány azon jelentését, mely a június 1-jei sajtópátenst az alkotmány határozatával s a porosz nép jogérzületével ellentétben állónak, s azért elvetendőnek jelenté ki. A ház 269 szavazattal 49 ellen elfogadta a bizottmányi javaslatot. — A haladási párt és balközép f. hó 19- én tartott magánconferentiáik alkalmával elhatározták, hogy bizottmányokat fognak kinevezni, melyek megvizsgálandják, hogy minő indítványok lennének teendők a schleswig-holsteini kérdésben. , , A „National Verein“ elnöksége f. hó 22-kére hívta össze rendkívüli gyűlésre tagjait, tanakozni a felett, hogy mi a teendő a schleswig-holsteini ügyben. Felelős szerkesztő : Báró Szeuseny Adiamund. HIRDETÉSEK. A felsőmagyarországi vasgyár-egylet folyó évi december 7-én Rozsnyóny-ot tartand, melyre az egylet tagjai és minden vasgyár-iparos meghivat.lt 2529 2- as elnökség által. Kész fehérruhák tára. Férfi ingek ramburgi, hollandi és izlandi vászonból 27a frt, 3 frt, 4 frt, 5 frtval stb., továbbá fehér és szines Calicoscól (pamutszövet) 1 frt 40 kr, 1 frt 70 kr, 2 frt, 27* frt és 3 frtval; ugyszinte férfi gatyák, női gyermek ingek, nagy raktár rumburgi,hollandi, creass izlandi vásznakból, gyolcs és battist zsebkendőkből, fehér svájczi perkol stb., mindezek legjobb választékban és legjutányosb árakon kaphatók REBLY ADOLF Vidéki megrendelések a legjobban teljesítetnek. 2166 13* A kávéházak és fürdőhelyek, valamint a magánlakókban is már annyira kedveltté vált carrarai márvány asztalok minden mérték és alakzat szerint készíttetnek, s az illető bányákból közvetlenül nyert nagymennyiségű nyersanyag-készletnél fogva mindennemű megrendelések az eddig ismert áraknál sokkal jutányosabban teljesítetnek. Gerenday Antal 2471 4—3 első orsz. szab. márvány-magyárában Pesten. 2432 8-7 DEUTSCH SIMON bútor-raktára a mérleg- és nádor-utczák szegletén 214—2. sz. Pesten, ajánlja hustartalmu készletét mindennemű szilárd dolgozatú kárpitosi és asztalosi bútorokból lesfutényobb áron. Petróleum-lámpák mint legczélszerűbb és legjutányosb világító a hordozható olajokhoz, nagy választékban kaphatók ]||§| bámulatos olcsó áron *9% MENDL ISTVÁX-nál Pesten, Király utcza 18 sz. Petroleum 1 bécsi font 25 krajczár. Photogen I „ 24 Solarolaj 1 * IS Nagyobb vételnél álló engedmény: 2355 6 6