Pesti Napló, 1863. december (14. évfolyam, 4140-4162. szám)

1863-12-13 / 4150. szám

Köszönöm Fölségednek a vendégszeretetet, melylyel megkínálni szíveskedik, s meg vagyok győződve, hogy Párisban azon szives fogadta­tásban részesülnék, mely compiegnei mutatásom emlékeit nekem oly drágákká teszi; mindamel­lett inkább egyesült minisztereink föladata le­­end, hogy tanácskozzanak a congressus elé ter­jesztendő javaslatok fölött, a a fejedelmek határ­­zatait előkészítsék. Megragadom az alkalmat, hogy Ön iránti nagy­rabecsülésem és különös barátságom kifejezését ismételjem, melylyel vagyok Önnek Urai, test­vérem, jó testvére Vilmos.“ Berlin, nov. 18. 1863. A frftnczia fenatne felirati javas­lata. E czim alatt a „France“ legújabb száma kö­vetkezőleg okoskodik : „Alkotmányosságunk gépezetében a válasz­felirat nem egyszerű paraphrasisa a korona be­szédének. Okmány ez, mely magában foglalja a fejedelem által tanácsadásra szólított fő államtes­tek véleményeit, mely megállapítja kormányzat elveit és maximáit, a felvilágosítja az ország ál­talános helyzetét; nemzeti gondolat, formulázva azok által, kiket az alkotmány jogosított annak proclamálására.“ „A senatus és a törvény­hozótest a válaszfel­iratban társulnak a császár felelősségéhez , az határozza meg részöket a politikában, s midőn a kormányt benső viszonyba hozza a közérze­lemmel, annak egyúttal a közvélemény és ha­tály erejét kölcsönzik.“ „Ilyennek kell lenni a válaszfelirat jellemé­nek, s ilyen az, melyet a senatus bizottsága javaslatba hozott.“ „A javaslat egymásután foglalkozik a bel- és külpolitikával.“ A „France“ elmélkedése itt a javaslat készí­tőjét, T r­o p S o ng elnököt mutatja be, a halmozza el ama dicséretekkel, miket ezen államférfin hosszas és erélyes munkássága a franczia állam­életben kiérdemelt. Nemcsak a birodalom tiszt­viselője, de mint a közjog magyarázója is, előkelő helyet foglal el; az 1852-ki alkotmány melletti munkái, az 1860 ki decretum s az 1861- a sena­­tus-consultum által oly elméletet állított, mely a Francziaországot kormányzó alapszerződés doc­­trináját képezi. Ezen doctrina — a „France“szerint — egyenlő távolban áll úgy a parlamentáris kormányzattól, mint az absolut hatalomtól; tartózkodik egyiknek is,másiknak is visszaéléseitől; akarja, hogy a ha­talom erős legyen kihágás­, s a szabadság fennáll­jon szabadosság nélkül; nem ellenez semmi sza­badelvű reformot, ha ez az alkotmányos épület alapjait nem érinti. Troplong elmélete alapilag nem egyéb, mint a képviseleti kormányzat, különböző a par­­lamentarizmustól, mely annak túlterhelése, va­lamint az absolutismustól is, mely annak kizá­rása. A „válaszfelirati javaslat“ fenntartja az alkot­mány fő elveit, de kijelenti, hogy azok tőké­jét e a i i h e t ö k. Az alapszerződésb n ismeri el a császári kormány igazi manifestátióját, s el­lenzi, hogy azon átalakítás történjék, változtatva feltételeit a hatalomnak, melynek tizenegy év jóléte és dicsőségét köszönik ; de mindazon sza­badelvű­­kifejlődéseket is akarja, melyek ezen alappal­­összeférhetők. A javaslat első része tehát, mely a belügye­­ket érinti, a birodalom conservativ-szabadelvű politikáját constatálja, mely egyúttal nagymérvű reformokat reméltet. A külügyi politikának fejtegetése bátor visz­­hangja a nemes kezdeménynek, mely ma egész Európát foglalkoz­atja. „A császár által javas­lott congressus — szavai a javaslatnak — há­lánknak nagyravágyóétól ment elégtételt, Euró­pának a lefegyverzés és béke biztosítékait, s a polgárisodásnak szabad és téves pályát ajánl.“ Hogy ezen programm valósuljon, a senatus tel­jes segítségét ígéri oda. A tétel, mely nem esik Franciaországban, de egész Európában benyomást teend, minden esetre azon rész, melyben a senatus Anglia nél­kül is megtartandónak véli a Congressust. A nél­kül, hogy vádolja a szövetségest, tanácsolja a to­vább haladást, s felhívja a többi kormányokat, hogy szemben egy omladozó mu­ttal, alapítsák meg a helyzetet, melyet többé sem fenyegetni, sem félreismerni ne lehessen. „Ez figyelemre méltó tekintet, mely az állam első testétől ered; látszik is az a folyamatban le­vő alkudozásokra , mely egyszersmind úgy mu­tatja a senatust, mint mely — valódi politikai gyűlési minőségében magáévá teszi a congressus gondolatát, s kimutatja a követendő úti­t, hogy a békének egy záloggal több nyujtassék.“ A fechleswig-holsteini kérdés. A német szövetséggyűlé­s határozatának csak a „Kreutzzeitung“-féle tábor örvend. — Mialatt a szabadelvű sajtó a legerélyesebb, csaknem lá­­zitó hangon hívja fel a német nemzetet, a feudá­lis lapok dicsérik a szövetséggyűlés eszélyét. — A dán lapok a végrehajtásban a dán királynak Schleswig-Holstein herczegéül való elismerte­tését látják, a ..K­r­e­u­z­z­e­i­t­u­n­g“ ugyan megjegyzi erre, hogy a végrehajtás még 1858. aug. 12-én el len határozva, még pedig elegendő okok miatt, a­hogy az akkori helyzet, eltekintetve a mart. 30-ki pátenstől, nem változott. A végre­hajtás akkor csak azért maradt el mert a dán kormány késznek nyilatkozott az alkudozá­sokra. — Dániában egyre másra folynak a hadi ké­szülődés­k. Schleswigből írják, hogy a közelebbi napokban a dél-schleswigi vaspálya csupán pil­­lisadeokat, takarmányt s a hadi szereket szállí­tott Fleuxburgból. A dannewitkei hídvonal né­hány nap múlva egészen meg lesz rakva hadcsa­­patokk­al. Főbb szigetről írják, hogy a dán c­ir­­káló hajók, melyek eddig a schleswig-holstein partokon állomásoztak, nem fognak a télen át eddigi állomáshelyeiken, vagy a hozzájuk leg­közelebb e­ső glückstadti, brunsbütteli, tömingeni kikötőkben állomásozni, hanem mindannyian a több­ kikötőben maradnak. Husum­on átjöt tizen­­két fontos ágyút szállítottak Friderichsstadba.— Schleswigben (a városban) a házbirtokosoknak tudtul adatott, hogy 5000, embert fognak legkö­zelebb kiszállásolni. — A „Neue Pr. Zeitung“ írja, hogy f. hó 9-én a porosz tartalék hadtest (25.000 főből álló had­csapat) késsen áll­ós idulásra, s az osztrák csa­patokkal együtt (15,000) Hamburg körül fog tá­borozni. — A „Norddeuttch Alk Z­eitung“ írja, hogy a dán mar’. 30 ki patens visszahozása leginkább az angol diplomata közbenjárása folytán történt és pedig azon czélból, hogy a végrehajtás indoka megszűnjék. A­­Norddeutsche“ azt hiszi, hogy a német kormányok nem halaszthatják el a vg­­rehajtást és azon alkalmat, melyben a dán biro­dalomban a kormánynál levő chaos biztos kilá­tást nyújt arra, hogy az executiónn­k lesz ered­ménye.­­ A berlini rendőrség a berlini tornaegyle­teknek megtiltá, hogy a sch­enwig-holsteini ügy­ben összejövetelt rendezzenek. A Kreuzzeitung úgy értesül, hogy Irmin­­ger, a dán tábornoki­ segéd Berlinben nem kapott audientiát a királynál, s Bécsben is hasztalan igyeke­zett a császárhoz jutni.­­ Münchenben is megalakult a schleswig­­holsteini segély­bizottmány. A corollé kijelenti, hogy czélja : eszközöket adni az augustenburgi herczeg rendelkezése alá, hogy az minél előbb rendes hadsereget gyűjthessen.­­ A nürnbergi schleswig-holsteini segélybi­zottmány kijelenti, hogy a német szövetséggyű­­lés által elhatározott végrehajtás, megsértése Né­metor­szág jogainak, mert a szövetségi végrehaj­tás kérdés alá helyezi az augustenburgi her­­czegnek Schleswig Holstein trónjára formált két­­ségbevorhatlan örökösödési igényeit. Távirati jelentésiek. — Pár­is, dec. 11. Gr. Rechberg viszon­­v­lasza Drouin de Lhuys-nek a congressus-prog­­rammot megtagadó sürgönyére, ma megérkezett. A holnap megjelenő „Memorial Diplomatique“ ennek analysisét hozandja. A viszonválasz az első válaszból kiindulván, ezt tovább kifejti, kö­zelít az angol válaszhoz, s félig eltakart visszautasításnak tekinthető. A souve­­raine-knek a császárhoz intézett válaszirataik közlése a „Moniteur“ ben be van fejezve. Leopold király a neki felajánlott congressusi elnökséget nem fogadta el. (Wien, L1) — Turin, dec. 11. A „Discussione“ jelenti: A pénzügyminiszter Rothschiddel megkötötte a 200 milliónyi kölcsön egy részét. Rothschild 75 milliót 71-gyel vesz át, ugyanazon feltételek alatt, mint ez 500 m­­iliónyi kölcsönt. A hátra­lévő 125 millió csak áprilisben vagy májusban fog negociáltatni. — F r­a­n­k­f­u r t, dec. 11. Frigyes henv­eg Gothából felhívást is tézett a Schleswig holsteini­­akhoz, a­melyben felszólítja őket, hogy a német szövetség hadait mint barátaikat s felszabadítói­kat fogadják. A herczeg reméli, hogy a német szövetséggel rokonszenvező segély által támo­gatva, intézkedhetik a Schleswig-holsteini had­sereg újjáalakításáról. (Prasse.) — Berlin, dec. 10. A „Nat. Ztg.“ biztosan állítja, hogy Liuenburg herc­egség lovagi és ne­mesi rendje az elismerés kérdése felett véglegesen még nem nyilatkozott. A „Kreutzig“ jelenti a mecklenburg th­­erini nagyherczegnek Anna hessen-darmstadti herczeg növeli közelgő eljegy­zését. — Koppenhága, dec. 10. A „Dagbladet“ és „Flyveposten“ közlik. Jól értesült részről állítják, hogy a Svédországgal kötendő szövet­­ség végetti alkudozások semmivé lettek. — S­tuttgart, dec. 11. A kanna egyhan­gúlag elhatározta: „A kormányt megkérni, hogy a szövetségnél Schleswig herczegség azonnali megszállását és a holstein-lauenburgi s­zövetségi hadilletéknek hazájába leendő elbocsátását hozza javaslatba, valamint Frig­yes herczegnek örökö­södési jogát elismerje, s ezen elismerés mellett minden erejéből közreműködjél .“ S­e­e­g­e­r pót­­javaslata, hogy „a londoni jegyzőkönyvhözi ra­gaszkodás ellen ünnepélyes óvás tétessék,“ 78 szóval 3 ellenében elfogadtatott. Gotha, dec. 11. A schleswig-holsteiniakhoz intézett proclamatióban, aláírva Frigyes schlee­­wig-holsteini herczeg által, melyben a herczeg a tanúsított hűségért köszönetét fejezi ki, a többi közt ez áll: „Személyemben egyesülnek a jog, a legitimitás, az ország régi kiváltságai a nem­zeti követelményekkel s az emberiség parancsai­val.“ A herczeg reményű, a szövetségi barátsá­gos segélyre támaszkodva, hogy a Schleswig hol­­steini hadsereg újraalakítását mielőbb megkezd­heti. Ha a béke visszatérend, akkor Schleswig- Holstein Németországra és Európára nézve a béke és rend kezességéül szolgáland. — Berlin, dec. H. A „Staatsanzeiger“ jelenti : A tengerészeti főparancsnokság de­cember 10-kétől minden tengerészeti tartalé­kot (kivévén a tengerész-zászlóalj és tengerész­­tüzérség tartal­ékít), úgy minden tengerészeti szolgálatra köteleseket egész a 27 évesekig felszó­lított, hogy magukat a legközelebb eső honvéd zászlóaljnál azonnal jelentsék. — Drezda, dec. 11. A képviselőház mai ülésében az alelnök és 43 követ a következő in­dítványt adták be : „Hogy a legújabb német szövetségi határozat feletti legmélyebb sírnálat és jogos borzankodás kifejezése mellett, s a szász kormány magatartása felett elismerést nyilvánítván : keressék föl a kormány, mi­szerint minden módon odaműködjék, hogy az elhatározott intézkedések Schleswig Hol­stein tökéletes megszállásáva­l terjesztessenek ki; továbbá, hogy a herczegségekben a dán király el nem ismerésének kimondása é­s az egyenes leszármazás szerint jogosult fejedelem­nek, mint Schleswig-Holstein herczegének elis­merése, tovább ne huzassék-halasztassék.“ — D­res­da, dec. 11. A mai dresdai újság jelenti: A szász végrehajtási csapatok dec. 15 -én és 16-kán fognak Lipcséből és Drezdából a vasúton Holsteinba szállíttatni. — Berlin, dec. 11. A képviselőház ülésé­ben W­a­l­d­e­c­k interpellálja a hadügyminisz­tert, a hadseregi szolgálatidejöket kitöltött tar­talékbeliek zászló alá szólítását illető interpellá­­tiojának nyomtatott indokolását kifejtvén. R­o o n miniszter felel: Az ország komoly helyzetében nem helyes dolog a viszályt élesíteni. Hogy a zászló alá szólitásnál egyes esetekben igaz­­talanság követtetett volna el, ő nem tudja, azonban ha történt, ő nem kárhoztathatja. — A kormány az 1814 iki törvény 15-iki §-át másként értelmezi. Ez a törvény magában em magia charta ; hozzá tartozik a foganatosítást illető rendelet.­­ A kormány azt hiszi, hogy a nem tartalékbe­rek zászló alá szób­ításában tel­jesen a jog terén áll, azonban a zászlóalji létszá­mok fölemelése által attól tényleg föl van ment­ve. — Roon sajnálja ezen izgató vitát, sajnálja a fegyelem és a szigorú hadi törvények érdeke miatt. Kiemeli a reorganisatió előnyeit; a régi rendszer szerint a honvédségből 12 zászlóaljnak kellett volna mozgóvá tétetnie. A ház elhatározza a fentebbi válasz megvitatását, miután azonban Vincke és Stavenhagen a vita ellen nyilatkoz­nak , végül Sibel indítványa fogadtatik el. P s f I p G r, i a , Pest, dec. 12. A „Moniteur“ folytatja a fejedelmi válaszira­tok közlését ; legújabb számában a pápa, az ausztriai császár, a porosz, bajor és hannover­i királyok levelei olvashatók.­­ A senatusi adresse-javaslatról az „Indep.“ azt tudja, hogy azt a közvélemény nem a leg­kedvezőbben fogadta ; megróják a válaszfelirati javaslatot tulconservatív jelleme,­s állhatatos helyeslési irányzata miatt. A vita jövő hétfőre, dec. 1- re határoztatott, s ha mindaz valósul, mit a hír ez érdekben mond, úgy heves csatákat lehet várni. A törvényhozóiért válaszfelirati javaslatának elkészítésével megbízott választmány tizenöt nap előtt alig készül el munkájával; erről is egyébiránt az a vélemény, hogy a kormányzat elveinek hű viszhangja leeed, főleg ha tekintet­be jó, hogy a bizottságba politikai nevezetesség nem választatott, s hogy Morny herczeg és Pereire annak legbefolyásosabb tagjai. — Szárnyaló hírek is vannak; ilyenek, hogy a franczia hadsereg létszáma százezer em­berrel megkevesbíttetnék, s ekként az állam ré­szére száz millió lenne meggazdálkodva; az „lm­dep.“ azt véli, hogy a császári kormány ily intéz­kedéssel sokkal hathatósabban tanúskodnék bé­kés irányzata mellett, mint a congressus kivi­­hetlen javaslatával. — Beszélik tovább, hogy a kormány a sajtóügyben is tetemes módosításokat léptetne életbe, habár a felügyelési zigor foly­tatása ezt alig reméltetheti.­­ A „France“ azt jelenté egyik korábbi számá­ban, hogy a görög nemzeti gyűlés a dán király ha­lála következtében indítványozott, s a királyhoz felterjesztendő részvét­iratot elutasította ; a belga „Independ.“ oly állapotban érzi magát, hogy a görög nemzeti gyűlésnek e ráfogás e­llen igazsá­got szolgáltathat, s a „France“ fentebbi híte el­lenében azt állítja, miként nemcsak hogy a nemzeti gyűlés az indítványozott részvétnyilat­­kozatot nem utasította el, de azt megszavazta, a a mellett az elhunyt királyért tiz napig tartó közgyászt is elrendelt. Midőn a gyűlés küldött­sége e részvétiratot a királynak átnyujtá, ő fel­sége felhasználta az alkalmat, hogy a nemzeti gyűlésnek Ottó király miniszterei irányában na­gyobb engedékenységet ajánljon. Ugyancsak az „Indep.“ párisi tudósítója a kö­zelgő senatusi vitára, mint szállongó híreket meg­jegyzi, hogy Segui d’Aguesseau a lengye­lek mellet lép fel egy, a franczia rokonszenv me­legével készített beszéddel, melyre L­a R­o­c­h­e­­j­a­g­u­e­r­e­i­n fog válaszolni. Mondják, hogy W­as­j­e­w­s­z­k­i gróf, sőt Napoleon herczeg is a szónokok sorozatában vannak, még pedig a csá­szárnak nemcsak beleegyezésével, de ösztönzé­sére ; az utóbbiról megjegyzi levelező, hogy a közelebbi időben többet társalkodik katonai s más magas állású egyéniségekkel, mint journa­­lis­okkal — ebből az következnék, hogy a her­­czog beszéde ez alkalommal a csendes folyóhoz fog hasonlítani. — A „France“ szerint Thiers három be­szédre készül, melyek a mixicói expeditiót, a pénzügyeket s a kormányi kijelöléseket érde­kelnek . Berryer « külpolitikát fogja fejte­gető]*. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond. A fűszer-, csemege- és borkereskedése Pesten, a „két matrózhoz.“ ír az úri- és zsibárus-utca sarkán, ajánlja pontos és szilárd­­szolgálata mellett mindennemű cukor, kávé, rizs, legfi­nomabb Jamaica-rum , s valódi s orosz- és karaván-theával újonnan fölszerelt raktárát, továbbá feidami,gorgonzola,chesteri sch­warzenber­gi és ementi­ali sajtjait.­­ Ugyanott kaphatók még:­­ karloviczi must-kolbászok, szá­sz lengyel-gombák, valódi, magyar és francia pezsgő , j­ó tokaji aszú­, s az oly ,­n kedveltté vált nagyvá­­rradi asztali- és pe­­jti csengeborok,­­ mérsék-­t lámpa-olaj, s a bank épületének sarkán, a Dorottya-utczában, a „Magyar király“ czimü szállodával átellenben, a nagyérdemű közönségnek háláját nyilvánítván, még eddig zserge üzlete iránt tanúsított füves pártolásáért, bátorkodik a téli, kizárólag pedig a karácsomi idény legkiválóbb czikkek LAJSTROMA. Dobozemflvek, bőr-, broncz-, fa-, p­rozellán­­kristályból stb. XTecesaak­eok kézi munkákra, úti és kézi táskák. Pénz, levél- és szivartárcák. ALBUMOK legnagyobb választékban és bá­mulandó olcsó áron. Ékszer-áruk, a valódiakhoz tökéletesen hasonlók. Színházi látcsövek és legyezők. Fényűzés! BÚTOR-DARABOK, virág-asztalok, ámpolnák, órák, állványok, szobrok, stb. Kandalló-körzetek, kályha-készletek, fa- és szénkosarak. Legjobb nemű thea és jamaika-rhu­mok. Mindenféle the­a-k­észletek. Vadász , lovagló és utazási ■zereletek. Kitakarók, sétabotok, esernyők, gummi és vízmentes posztócipők. Dohány-készletek legkülönneműbb és legizletesb választékban, alkalmával, üzletének folyvást gyarapodó sokoldalúságára utalni, mi által képesittetik s legkülönneműbb igényeket kielégíteni, minthogy szükségl­­eit Angol- és Frantziaországból és általában külföldről még kedvezőbb körül­mények közt fedezze, s igy azon előnyt vivja ki magának, már s a háztartásra nézv­eEímSk uSíi '■* 1 igen gazdaságos ~ petróleum a legjutányosb árakon. ~-------- -·=&. ' Tiiii iii'SW«1“1^' Vidékre való megrendelések utánvétel mellett gyorsan és pontosan teljesittetnek, 1 forinttól fölfelé díszes uj tárgyakat legnagyobb választékban nyújthatni Minden egyes csikken a lehető­ legolcsóbbra szabott ár látható mi által a t. közönség minden tulkövetelés elöl óva var.f­ Titkos valamint nem titkos beteg­ségeket gyógyít Dr. Farkas a beteg­­ kivonatára bármely órában. Értekezhetni: keres it­­utcza 44. sz. déltől 3-ig. rumburgi vászonraktára Pestem, Janeef-fer és fördd­ntern 9. st. a., ajánlja, a valódiságért jótállás mellett, legjutányosb sza­bott árakon : rumburgi szövet-vásznukat, legnehezebb minőségű, 2?, 26, 26, 27, 30, 33, 36, 39, 100 írtig. '/, széles hollandi részei­t, 10 rőfös, 24, 26, 28, 3 33, 36 írttól 50 frtig. V, „ „ „ 41 , 16, 13, 20, 23, 25 frttól 36 frtig. V, „ rumburgi fehér fonalvászont, 30 rőfes, 12,14,16, 18 írttól 24 frtig. V, B B B B 37 rőfös, 1% 18,20,22,24,26,35 frtig. V­ és V, széles cronsvászont, 37 rőfös, 14, 16 , 18, 20, 22, 25, 28, 30 frtig. V« széles börvásznat, 80 rőfös, 12, 14, 16 frttól 20 frtig. */« és V, széles sziléziai fonal­ vásznat, 30 rőfös, 9, 10, 12 frtig. valódi vászonzsebkendők tuczetja 2 frt 50 kr, 3, 4, 5, 6, 8, 10 frtig. Továbbá vannak még : Garnitúrák atlaszdamaszt 6, 12, 24 sze­mélyre, */­ és */« széles vásznak lepedőkre varrás nélkül, színes matracz­­essavatok */, és '% széles gyapjú asztal- és ágyterí­ók. Fehér perkál és nanking, valamint mindennemű zsinór, piquet és színes barket. gy Mindegyik darabon a szabott ár föl van jegyel­­ve, miáltal a t. ez. vevő minden r&ssedéstől meg B^** van óva. Levélbeli megbízások úgy mint eddig, vidéki vásárlóim bizal­mát különös tekintetbe véve, a pénzöszlet bérmentes beküldése vagy „után­vétel“ (Nachnahme) mellett azonnal és lelkiismeretesen teljesittetnek. —­50 forintot fitk­ilhaladó megbízások, oly állomásokra, hova vasút, gőzhajó vagy gyorskocsi jár, bérmentesen küldetnek. 2638 4* Titkon betegségek és idült, súlyos al bajai el­len, több évi tapas­zo­ás s a világhírű Rieort egykori párisi tanárának­ tringódja után, siker bistosi ' *a mel­­lett rendel Bugár orvos­­tudor. Lakása: fürdő-utca 1 8-ik sí. a József-tér sarkán.­— Elfogad naponkint 11 órától 1-ig Megkereshető levél által is. Végtelen nagy választék selyemkelmékben Cak­k­ozott és csikóit lyoni tafota a legszebb minőségű a/a széles, rőfe 1 frt 75 kr és 2 frt. Fekete tafota különféle szélességűt szabott gyári áron. Gyapjúszövetek igen nagy választékban, Irieh Poplin, Double Cords, Poplins Ecosaisse, Grosgraine stb. stb. — Mintadarabkák, kívánatra, mindenhova készségesen elküldetnek. 2354 12_10 I HIRDETÉSEK. J.TL 1 J'TlL ■ 1 -ejg A (­ legkiválóbb czikkek LAJSTROMA. J GYERMEK-JÁTÉKSZEREK - rend m­­in mennyiségű uj és aján­­­latos tárgyadban. Társas­játékok. J FÖLD és ÉGGÖMBÖK, J metronómok, rajzszerek. Borotvák, zsebkések, ollók. Fej, ruha­, fog- és köröm- J KEFÉK. JF­E !SÍ TÜL le, teknősbéka héj- , elefántc­ont , I kantsohuk-és bivaly-szarvtól . MADÁRKALITKÁK. 1 Angol és frattezia ILLAT­SZEREK,­­ valamint más kedvelt milemű­sé- f­gekben. Legit­oszabb J mosdó - szivacsok. 1 Gazdasági czikkek ás butorzati kiegészítésül szol- »I gáló tárgyak, u. m. ~ mérsék- s petróleumlámpák, j asztali és csemegérzeti Részletek,­­ kanalak, tálczák, czukoretelen ■ f­ezék, guandolok, gyertyatartók, I vasalók , mozsarak , kávé-őrlők, I esernyő állványok és számtalan má s tárgyak. 1 1 CZERIPP KÁROLY 2078 3 2 A római császárhoz sm m*gm9 István-téren, alapittatott " 1760-dik évben. 2* 2598

Next