Pesti Napló, 1863. december (14. évfolyam, 4140-4162. szám)
1863-12-13 / 4150. szám
Köszönöm Fölségednek a vendégszeretetet, melylyel megkínálni szíveskedik, s meg vagyok győződve, hogy Párisban azon szives fogadtatásban részesülnék, mely compiegnei mutatásom emlékeit nekem oly drágákká teszi; mindamellett inkább egyesült minisztereink föladata leend, hogy tanácskozzanak a congressus elé terjesztendő javaslatok fölött, a a fejedelmek határzatait előkészítsék. Megragadom az alkalmat, hogy Ön iránti nagyrabecsülésem és különös barátságom kifejezését ismételjem, melylyel vagyok Önnek Urai, testvérem, jó testvére Vilmos.“ Berlin, nov. 18. 1863. A frftnczia fenatne felirati javaslata. E czim alatt a „France“ legújabb száma következőleg okoskodik : „Alkotmányosságunk gépezetében a válaszfelirat nem egyszerű paraphrasisa a korona beszédének. Okmány ez, mely magában foglalja a fejedelem által tanácsadásra szólított fő államtestek véleményeit, mely megállapítja kormányzat elveit és maximáit, a felvilágosítja az ország általános helyzetét; nemzeti gondolat, formulázva azok által, kiket az alkotmány jogosított annak proclamálására.“ „A senatus és a törvényhozótest a válaszfeliratban társulnak a császár felelősségéhez , az határozza meg részöket a politikában, s midőn a kormányt benső viszonyba hozza a közérzelemmel, annak egyúttal a közvélemény és hatály erejét kölcsönzik.“ „Ilyennek kell lenni a válaszfelirat jellemének, s ilyen az, melyet a senatus bizottsága javaslatba hozott.“ „A javaslat egymásután foglalkozik a bel- és külpolitikával.“ A „France“ elmélkedése itt a javaslat készítőjét, T ro p S o ng elnököt mutatja be, a halmozza el ama dicséretekkel, miket ezen államférfin hosszas és erélyes munkássága a franczia államéletben kiérdemelt. Nemcsak a birodalom tisztviselője, de mint a közjog magyarázója is, előkelő helyet foglal el; az 1852-ki alkotmány melletti munkái, az 1860 ki decretum s az 1861- a senatus-consultum által oly elméletet állított, mely a Francziaországot kormányzó alapszerződés doctrináját képezi. Ezen doctrina — a „France“szerint — egyenlő távolban áll úgy a parlamentáris kormányzattól, mint az absolut hatalomtól; tartózkodik egyiknek is,másiknak is visszaéléseitől; akarja, hogy a hatalom erős legyen kihágás, s a szabadság fennálljon szabadosság nélkül; nem ellenez semmi szabadelvű reformot, ha ez az alkotmányos épület alapjait nem érinti. Troplong elmélete alapilag nem egyéb, mint a képviseleti kormányzat, különböző a parlamentarizmustól, mely annak túlterhelése, valamint az absolutismustól is, mely annak kizárása. A „válaszfelirati javaslat“ fenntartja az alkotmány fő elveit, de kijelenti, hogy azok tőkéjét e a i i h e t ö k. Az alapszerződésb n ismeri el a császári kormány igazi manifestátióját, s ellenzi, hogy azon átalakítás történjék, változtatva feltételeit a hatalomnak, melynek tizenegy év jóléte és dicsőségét köszönik ; de mindazon szabadelvűkifejlődéseket is akarja, melyek ezen alappalösszeférhetők. A javaslat első része tehát, mely a belügyeket érinti, a birodalom conservativ-szabadelvű politikáját constatálja, mely egyúttal nagymérvű reformokat reméltet. A külügyi politikának fejtegetése bátor viszhangja a nemes kezdeménynek, mely ma egész Európát foglalkozatja. „A császár által javaslott congressus — szavai a javaslatnak — hálánknak nagyravágyóétól ment elégtételt, Európának a lefegyverzés és béke biztosítékait, s a polgárisodásnak szabad és téves pályát ajánl.“ Hogy ezen programm valósuljon, a senatus teljes segítségét ígéri oda. A tétel, mely nem esik Franciaországban, de egész Európában benyomást teend, minden esetre azon rész, melyben a senatus Anglia nélkül is megtartandónak véli a Congressust. A nélkül, hogy vádolja a szövetségest, tanácsolja a tovább haladást, s felhívja a többi kormányokat, hogy szemben egy omladozó muttal, alapítsák meg a helyzetet, melyet többé sem fenyegetni, sem félreismerni ne lehessen. „Ez figyelemre méltó tekintet, mely az állam első testétől ered; látszik is az a folyamatban levő alkudozásokra , mely egyszersmind úgy mutatja a senatust, mint mely — valódi politikai gyűlési minőségében magáévá teszi a congressus gondolatát, s kimutatja a követendő útit, hogy a békének egy záloggal több nyujtassék.“ A fechleswig-holsteini kérdés. A német szövetséggyűlés határozatának csak a „Kreutzzeitung“-féle tábor örvend. — Mialatt a szabadelvű sajtó a legerélyesebb, csaknem lázitó hangon hívja fel a német nemzetet, a feudális lapok dicsérik a szövetséggyűlés eszélyét. — A dán lapok a végrehajtásban a dán királynak Schleswig-Holstein herczegéül való elismertetését látják, a ..Kreuzzeitung“ ugyan megjegyzi erre, hogy a végrehajtás még 1858. aug. 12-én el len határozva, még pedig elegendő okok miatt, ahogy az akkori helyzet, eltekintetve a mart. 30-ki pátenstől, nem változott. A végrehajtás akkor csak azért maradt el mert a dán kormány késznek nyilatkozott az alkudozásokra. — Dániában egyre másra folynak a hadi készülődésk. Schleswigből írják, hogy a közelebbi napokban a dél-schleswigi vaspálya csupán pillisadeokat, takarmányt s a hadi szereket szállított Fleuxburgból. A dannewitkei hídvonal néhány nap múlva egészen meg lesz rakva hadcsapatokkal. Főbb szigetről írják, hogy a dán cirkáló hajók, melyek eddig a schleswig-holstein partokon állomásoztak, nem fognak a télen át eddigi állomáshelyeiken, vagy a hozzájuk legközelebb eső glückstadti, brunsbütteli, tömingeni kikötőkben állomásozni, hanem mindannyian a több kikötőben maradnak. Husumon átjöt tizenkét fontos ágyút szállítottak Friderichsstadba.— Schleswigben (a városban) a házbirtokosoknak tudtul adatott, hogy 5000, embert fognak legközelebb kiszállásolni. — A „Neue Pr. Zeitung“ írja, hogy f. hó 9-én a porosz tartalék hadtest (25.000 főből álló hadcsapat) késsen állós idulásra, s az osztrák csapatokkal együtt (15,000) Hamburg körül fog táborozni. — A „Norddeuttch Alk Zeitung“ írja, hogy a dán mar’. 30 ki patens visszahozása leginkább az angol diplomata közbenjárása folytán történt és pedig azon czélból, hogy a végrehajtás indoka megszűnjék. ANorddeutsche“ azt hiszi, hogy a német kormányok nem halaszthatják el a vgrehajtást és azon alkalmat, melyben a dán birodalomban a kormánynál levő chaos biztos kilátást nyújt arra, hogy az executiónnk lesz eredménye. A berlini rendőrség a berlini tornaegyleteknek megtiltá, hogy a schenwig-holsteini ügyben összejövetelt rendezzenek. A Kreuzzeitung úgy értesül, hogy Irminger, a dán tábornoki segéd Berlinben nem kapott audientiát a királynál, s Bécsben is hasztalan igyekezett a császárhoz jutni. Münchenben is megalakult a schleswigholsteini segélybizottmány. A corollé kijelenti, hogy czélja : eszközöket adni az augustenburgi herczeg rendelkezése alá, hogy az minél előbb rendes hadsereget gyűjthessen. A nürnbergi schleswig-holsteini segélybizottmány kijelenti, hogy a német szövetséggyűlés által elhatározott végrehajtás, megsértése Németország jogainak, mert a szövetségi végrehajtás kérdés alá helyezi az augustenburgi herczegnek Schleswig Holstein trónjára formált kétségbevorhatlan örökösödési igényeit. Távirati jelentésiek. — Páris, dec. 11. Gr. Rechberg viszonvlasza Drouin de Lhuys-nek a congressus-programmot megtagadó sürgönyére, ma megérkezett. A holnap megjelenő „Memorial Diplomatique“ ennek analysisét hozandja. A viszonválasz az első válaszból kiindulván, ezt tovább kifejti, közelít az angol válaszhoz, s félig eltakart visszautasításnak tekinthető. A souveraine-knek a császárhoz intézett válaszirataik közlése a „Moniteur“ ben be van fejezve. Leopold király a neki felajánlott congressusi elnökséget nem fogadta el. (Wien, L1) — Turin, dec. 11. A „Discussione“ jelenti: A pénzügyminiszter Rothschiddel megkötötte a 200 milliónyi kölcsön egy részét. Rothschild 75 milliót 71-gyel vesz át, ugyanazon feltételek alatt, mint ez 500 miliónyi kölcsönt. A hátralévő 125 millió csak áprilisben vagy májusban fog negociáltatni. — F rankfu r t, dec. 11. Frigyes henveg Gothából felhívást is tézett a Schleswig holsteiniakhoz, amelyben felszólítja őket, hogy a német szövetség hadait mint barátaikat s felszabadítóikat fogadják. A herczeg reméli, hogy a német szövetséggel rokonszenvező segély által támogatva, intézkedhetik a Schleswig-holsteini hadsereg újjáalakításáról. (Prasse.) — Berlin, dec. 10. A „Nat. Ztg.“ biztosan állítja, hogy Liuenburg hercegség lovagi és nemesi rendje az elismerés kérdése felett véglegesen még nem nyilatkozott. A „Kreutzig“ jelenti a mecklenburg therini nagyherczegnek Anna hessen-darmstadti herczeg növeli közelgő eljegyzését. — Koppenhága, dec. 10. A „Dagbladet“ és „Flyveposten“ közlik. Jól értesült részről állítják, hogy a Svédországgal kötendő szövetség végetti alkudozások semmivé lettek. — Stuttgart, dec. 11. A kanna egyhangúlag elhatározta: „A kormányt megkérni, hogy a szövetségnél Schleswig herczegség azonnali megszállását és a holstein-lauenburgi szövetségi hadilletéknek hazájába leendő elbocsátását hozza javaslatba, valamint Frigyes herczegnek örökösödési jogát elismerje, s ezen elismerés mellett minden erejéből közreműködjél .“ Seeger pótjavaslata, hogy „a londoni jegyzőkönyvhözi ragaszkodás ellen ünnepélyes óvás tétessék,“ 78 szóval 3 ellenében elfogadtatott. Gotha, dec. 11. A schleswig-holsteiniakhoz intézett proclamatióban, aláírva Frigyes schleewig-holsteini herczeg által, melyben a herczeg a tanúsított hűségért köszönetét fejezi ki, a többi közt ez áll: „Személyemben egyesülnek a jog, a legitimitás, az ország régi kiváltságai a nemzeti követelményekkel s az emberiség parancsaival.“ A herczeg reményű, a szövetségi barátságos segélyre támaszkodva, hogy a Schleswig holsteini hadsereg újraalakítását mielőbb megkezdheti. Ha a béke visszatérend, akkor Schleswig- Holstein Németországra és Európára nézve a béke és rend kezességéül szolgáland. — Berlin, dec. H. A „Staatsanzeiger“ jelenti : A tengerészeti főparancsnokság december 10-kétől minden tengerészeti tartalékot (kivévén a tengerész-zászlóalj és tengerésztüzérség tartalékít), úgy minden tengerészeti szolgálatra köteleseket egész a 27 évesekig felszólított, hogy magukat a legközelebb eső honvéd zászlóaljnál azonnal jelentsék. — Drezda, dec. 11. A képviselőház mai ülésében az alelnök és 43 követ a következő indítványt adták be : „Hogy a legújabb német szövetségi határozat feletti legmélyebb sírnálat és jogos borzankodás kifejezése mellett, s a szász kormány magatartása felett elismerést nyilvánítván : keressék föl a kormány, miszerint minden módon odaműködjék, hogy az elhatározott intézkedések Schleswig Holstein tökéletes megszállásával terjesztessenek ki; továbbá, hogy a herczegségekben a dán király el nem ismerésének kimondása és az egyenes leszármazás szerint jogosult fejedelemnek, mint Schleswig-Holstein herczegének elismerése, tovább ne huzassék-halasztassék.“ — Dresda, dec. 11. A mai dresdai újság jelenti: A szász végrehajtási csapatok dec. 15 -én és 16-kán fognak Lipcséből és Drezdából a vasúton Holsteinba szállíttatni. — Berlin, dec. 11. A képviselőház ülésében Waldeck interpellálja a hadügyminisztert, a hadseregi szolgálatidejöket kitöltött tartalékbeliek zászló alá szólítását illető interpellátiojának nyomtatott indokolását kifejtvén. Ro o n miniszter felel: Az ország komoly helyzetében nem helyes dolog a viszályt élesíteni. Hogy a zászló alá szólitásnál egyes esetekben igaztalanság követtetett volna el, ő nem tudja, azonban ha történt, ő nem kárhoztathatja. — A kormány az 1814 iki törvény 15-iki §-át másként értelmezi. Ez a törvény magában em magia charta ; hozzá tartozik a foganatosítást illető rendelet. A kormány azt hiszi, hogy a nem tartalékberek zászló alá szóbításában teljesen a jog terén áll, azonban a zászlóalji létszámok fölemelése által attól tényleg föl van mentve. — Roon sajnálja ezen izgató vitát, sajnálja a fegyelem és a szigorú hadi törvények érdeke miatt. Kiemeli a reorganisatió előnyeit; a régi rendszer szerint a honvédségből 12 zászlóaljnak kellett volna mozgóvá tétetnie. A ház elhatározza a fentebbi válasz megvitatását, miután azonban Vincke és Stavenhagen a vita ellen nyilatkoznak , végül Sibel indítványa fogadtatik el. P s f I p G r, i a , Pest, dec. 12. A „Moniteur“ folytatja a fejedelmi válasziratok közlését ; legújabb számában a pápa, az ausztriai császár, a porosz, bajor és hannoveri királyok levelei olvashatók. A senatusi adresse-javaslatról az „Indep.“ azt tudja, hogy azt a közvélemény nem a legkedvezőbben fogadta ; megróják a válaszfelirati javaslatot tulconservatív jelleme,s állhatatos helyeslési irányzata miatt. A vita jövő hétfőre, dec. 1- re határoztatott, s ha mindaz valósul, mit a hír ez érdekben mond, úgy heves csatákat lehet várni. A törvényhozóiért válaszfelirati javaslatának elkészítésével megbízott választmány tizenöt nap előtt alig készül el munkájával; erről is egyébiránt az a vélemény, hogy a kormányzat elveinek hű viszhangja leeed, főleg ha tekintetbe jó, hogy a bizottságba politikai nevezetesség nem választatott, s hogy Morny herczeg és Pereire annak legbefolyásosabb tagjai. — Szárnyaló hírek is vannak; ilyenek, hogy a franczia hadsereg létszáma százezer emberrel megkevesbíttetnék, s ekként az állam részére száz millió lenne meggazdálkodva; az „lmdep.“ azt véli, hogy a császári kormány ily intézkedéssel sokkal hathatósabban tanúskodnék békés irányzata mellett, mint a congressus kivihetlen javaslatával. — Beszélik tovább, hogy a kormány a sajtóügyben is tetemes módosításokat léptetne életbe, habár a felügyelési zigor folytatása ezt alig reméltetheti. A „France“ azt jelenté egyik korábbi számában, hogy a görög nemzeti gyűlés a dán király halála következtében indítványozott, s a királyhoz felterjesztendő részvétiratot elutasította ; a belga „Independ.“ oly állapotban érzi magát, hogy a görög nemzeti gyűlésnek e ráfogás ellen igazságot szolgáltathat, s a „France“ fentebbi híte ellenében azt állítja, miként nemcsak hogy a nemzeti gyűlés az indítványozott részvétnyilatkozatot nem utasította el, de azt megszavazta, a a mellett az elhunyt királyért tiz napig tartó közgyászt is elrendelt. Midőn a gyűlés küldöttsége e részvétiratot a királynak átnyujtá, ő felsége felhasználta az alkalmat, hogy a nemzeti gyűlésnek Ottó király miniszterei irányában nagyobb engedékenységet ajánljon. Ugyancsak az „Indep.“ párisi tudósítója a közelgő senatusi vitára, mint szállongó híreket megjegyzi, hogy Segui d’Aguesseau a lengyelek mellet lép fel egy, a franczia rokonszenv melegével készített beszéddel, melyre La Rochejaguerein fog válaszolni. Mondják, hogy Wasjewszki gróf, sőt Napoleon herczeg is a szónokok sorozatában vannak, még pedig a császárnak nemcsak beleegyezésével, de ösztönzésére ; az utóbbiról megjegyzi levelező, hogy a közelebbi időben többet társalkodik katonai s más magas állású egyéniségekkel, mint journalisokkal — ebből az következnék, hogy a herczog beszéde ez alkalommal a csendes folyóhoz fog hasonlítani. — A „France“ szerint Thiers három beszédre készül, melyek a mixicói expeditiót, a pénzügyeket s a kormányi kijelöléseket érdekelnek . Berryer « külpolitikát fogja fejtegető]*. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond. A fűszer-, csemege- és borkereskedése Pesten, a „két matrózhoz.“ ír az úri- és zsibárus-utca sarkán, ajánlja pontos és szilárdszolgálata mellett mindennemű cukor, kávé, rizs, legfinomabb Jamaica-rum , s valódi s orosz- és karaván-theával újonnan fölszerelt raktárát, továbbá feidami,gorgonzola,chesteri schwarzenbergi és ementiali sajtjait. Ugyanott kaphatók még: karloviczi must-kolbászok, szász lengyel-gombák, valódi, magyar és francia pezsgő , jó tokaji aszú, s az oly ,n kedveltté vált nagyvárradi asztali- és pejti csengeborok, mérsék-t lámpa-olaj, s a bank épületének sarkán, a Dorottya-utczában, a „Magyar király“ czimü szállodával átellenben, a nagyérdemű közönségnek háláját nyilvánítván, még eddig zserge üzlete iránt tanúsított füves pártolásáért, bátorkodik a téli, kizárólag pedig a karácsomi idény legkiválóbb czikkek LAJSTROMA. Dobozemflvek, bőr-, broncz-, fa-, prozellánkristályból stb. XTecesaakeok kézi munkákra, úti és kézi táskák. Pénz, levél- és szivartárcák. ALBUMOK legnagyobb választékban és bámulandó olcsó áron. Ékszer-áruk, a valódiakhoz tökéletesen hasonlók. Színházi látcsövek és legyezők. Fényűzés! BÚTOR-DARABOK, virág-asztalok, ámpolnák, órák, állványok, szobrok, stb. Kandalló-körzetek, kályha-készletek, fa- és szénkosarak. Legjobb nemű thea és jamaika-rhumok. Mindenféle thea-készletek. Vadász , lovagló és utazási ■zereletek. Kitakarók, sétabotok, esernyők, gummi és vízmentes posztócipők. Dohány-készletek legkülönneműbb és legizletesb választékban, alkalmával, üzletének folyvást gyarapodó sokoldalúságára utalni, mi által képesittetik s legkülönneműbb igényeket kielégíteni, minthogy szükségleit Angol- és Frantziaországból és általában külföldről még kedvezőbb körülmények közt fedezze, s igy azon előnyt vivja ki magának, már s a háztartásra nézveEímSk uSíi '■* 1 igen gazdaságos ~ petróleum a legjutányosb árakon. ~-------- -·=&. ' Tiiii iii'SW«1“1^' Vidékre való megrendelések utánvétel mellett gyorsan és pontosan teljesittetnek, 1 forinttól fölfelé díszes uj tárgyakat legnagyobb választékban nyújthatni Minden egyes csikken a lehető legolcsóbbra szabott ár látható mi által a t. közönség minden tulkövetelés elöl óva var.f Titkos valamint nem titkos betegségeket gyógyít Dr. Farkas a beteg kivonatára bármely órában. Értekezhetni: keres itutcza 44. sz. déltől 3-ig. rumburgi vászonraktára Pestem, Janeef-fer és förddntern 9. st. a., ajánlja, a valódiságért jótállás mellett, legjutányosb szabott árakon : rumburgi szövet-vásznukat, legnehezebb minőségű, 2?, 26, 26, 27, 30, 33, 36, 39, 100 írtig. '/, széles hollandi részeit, 10 rőfös, 24, 26, 28, 3 33, 36 írttól 50 frtig. V, „ „ „ 41 , 16, 13, 20, 23, 25 frttól 36 frtig. V, „ rumburgi fehér fonalvászont, 30 rőfes, 12,14,16, 18 írttól 24 frtig. V, B B B B 37 rőfös, 1% 18,20,22,24,26,35 frtig. V és V, széles cronsvászont, 37 rőfös, 14, 16 , 18, 20, 22, 25, 28, 30 frtig. V« széles börvásznat, 80 rőfös, 12, 14, 16 frttól 20 frtig. */« és V, széles sziléziai fonal vásznat, 30 rőfös, 9, 10, 12 frtig. valódi vászonzsebkendők tuczetja 2 frt 50 kr, 3, 4, 5, 6, 8, 10 frtig. Továbbá vannak még : Garnitúrák atlaszdamaszt 6, 12, 24 személyre, */ és */« széles vásznak lepedőkre varrás nélkül, színes matraczessavatok */, és '% széles gyapjú asztal- és ágyteríók. Fehér perkál és nanking, valamint mindennemű zsinór, piquet és színes barket. gy Mindegyik darabon a szabott ár föl van jegyelve, miáltal a t. ez. vevő minden r&ssedéstől meg B^** van óva. Levélbeli megbízások úgy mint eddig, vidéki vásárlóim bizalmát különös tekintetbe véve, a pénzöszlet bérmentes beküldése vagy „utánvétel“ (Nachnahme) mellett azonnal és lelkiismeretesen teljesittetnek. —50 forintot fitkilhaladó megbízások, oly állomásokra, hova vasút, gőzhajó vagy gyorskocsi jár, bérmentesen küldetnek. 2638 4* Titkon betegségek és idült, súlyos al bajai ellen, több évi tapaszoás s a világhírű Rieort egykori párisi tanárának tringódja után, siker bistosi ' *a mellett rendel Bugár orvostudor. Lakása: fürdő-utca 1 8-ik sí. a József-tér sarkán.— Elfogad naponkint 11 órától 1-ig Megkereshető levél által is. Végtelen nagy választék selyemkelmékben Cakkozott és csikóit lyoni tafota a legszebb minőségű a/a széles, rőfe 1 frt 75 kr és 2 frt. Fekete tafota különféle szélességűt szabott gyári áron. Gyapjúszövetek igen nagy választékban, Irieh Poplin, Double Cords, Poplins Ecosaisse, Grosgraine stb. stb. — Mintadarabkák, kívánatra, mindenhova készségesen elküldetnek. 2354 12_10 I HIRDETÉSEK. J.TL 1 J'TlL ■ 1 -ejg A ( legkiválóbb czikkek LAJSTROMA. J GYERMEK-JÁTÉKSZEREK - rend min mennyiségű uj és ajánlatos tárgyadban. Társasjátékok. J FÖLD és ÉGGÖMBÖK, J metronómok, rajzszerek. Borotvák, zsebkések, ollók. Fej, ruha, fog- és köröm- J KEFÉK. JFE !SÍ TÜL le, teknősbéka héj- , elefántcont , I kantsohuk-és bivaly-szarvtól . MADÁRKALITKÁK. 1 Angol és frattezia ILLATSZEREK, valamint más kedvelt mileműsé- fgekben. Legitoszabb J mosdó - szivacsok. 1 Gazdasági czikkek ás butorzati kiegészítésül szol- »I gáló tárgyak, u. m. ~ mérsék- s petróleumlámpák, j asztali és csemegérzeti Részletek, kanalak, tálczák, czukoretelen ■ fezék, guandolok, gyertyatartók, I vasalók , mozsarak , kávé-őrlők, I esernyő állványok és számtalan má s tárgyak. 1 1 CZERIPP KÁROLY 2078 3 2 A római császárhoz sm m*gm9 István-téren, alapittatott " 1760-dik évben. 2* 2598