Pesti Napló, 1864. március (15. évfolyam, 4212-4237. szám)
1864-03-30 / 4236. szám
házy Pál 100 ft, gróf Széchenyi Kálmán 100 ft, gr. Pálffy János 100 ft, özv. gr. Bánffy Dénesné 50 ft, Brunswick grófnő 30 ft, Cziráky gr.nő 30 ft, Duka Tivadar Rómából 46 ft, gr. Wenkheim Antal 25 ft, gr. Festetics Dénes 25 ft, Pallavicini Alfonz őrgr. 50 ft, gr. Waldstein János 25 ft, Erdődy Ferencz 60 ft, gr. Andrásai Etelka 50 ft, gr. Pálffy Pál 50 ft,a „Nefelejts“ szerkesztősége 40 ft, Kohen J.J. 38 ft, Lika Anasztáz 20 ft, gr Gyulay Lajos 8 ft, Kölber testvérek 6 ft, Unger Henrik 4 ft, Lőwy Gottlieb 8 ft, Wolterbeck 5 ft, N. N. 4 ft, N. N. 2 ft, László Julia 1 ft, Brachfeld Gyula 1 ft, Krauss Jakab 1 ft, Ürményi Miksa 5 ft, összesen 974 fttal. Ezenkívül a légszeszvilágítást az előadás két estéjén jótékony czél tekintetéből ingyen adta a társulat. A fenn kitett 7610 ftnyi összegből az ínséges vidékek lakói közt leendő szétosztás végett elküldetett 7300 ft, melynek részletes elosztásáról a jelentés hírlapok utján annak idején közzé fog tétetni; a fennmaradt 310 ft pedig a pestvárosi kenyérosztó egyletnek adatott át. Pest, mart. 27. 1864. Gr. Andrássy Gyula. Gazdasági és keresk. tudósítások. — Pest, mart. 29-kén. Első ünnepen borult, nedves, tegnap folytoni esős, ma borongó, szeles idő. A külföldi gabnavásárokon a múlt hét folytán lényeges változás nem fordult elő; a hangulat általában lanyha, s az árak alacsonyak ; az üzérkedés szünetel. Helyi piaczunkon az összes heti kelendőség a búzából 20—25.000 mérő volt, a bejegyzés szerinti, vagy néhol kissé emelkedett árakon. A malomtulajdonosok csak hétről hétre vásárolnak, mivel a liszt roszul kel. A rozs, csökkenő árak mellett, kevés vevőre talált; a lengyelországi rozs 3 ft 40 krjával adatott. Árpa körülbelül 8000 m. vétetett meg , vetnivaló és szeszfőzésre, nem változott árak szerint. A zab a hét elején jól kelt, később kissé elhanyatlott az üzlet, de az árak megmaradtak. Köles kevés van magtárainkban, az is hitvány minőségű, s azért nem akad reá vevő a bejegyzett ár szerint. Tengeri csak kevés kelt el helyi fogyasztásra, változatlan áron. A repczevetések állapotáról általában azt állíthatni, hogy az elvetett mennyiségnek körülbelül egy harmada jól kiállta a kemény telet, s most buján zöldell, de a többit ki kell szántani. Vételszerződések köttettek 83/4—97e írtjával köbölszámra; tényleges áru nem adatott el. — Gyapjú csak egy részlet finom posztógyapju adatott el a raktárakból. Vételszerződések köttettek : 250 mázsa gr. Cziráky féleirodalmi gyapjúra 144 írtjával, egy helybeli ház által; 160 m. Ullmann-féle urodalmi gyapjúra 155 írtjával, egy franczia ház által, s Tisza Lajos és Tisza Kálmán urak uradalmi gyapjúira 143 és 122 írtjával, egy bécsi ház által. A Pesten mártius 24 én tartatott heti marhavásár alkalmakor volt: 711 ökör, 60 fttól 260 ftig párja; 226 tehén, 50—130 ftig párja; 112 borjas tehén, 40—155 ftig párja; 75 fiatal marha 24—52 ftig párja ; 664 borjú, 16—28 forintig párja ; 958 bárány, 4—14 ftig párja. Mázsája a marhahúsnak 19 ft 50 krtól 24 ft 75 krig; 1800 sertés, 25—28 ftig mázsája; szalonna, 30—35 ft 50 krig mázsája; zsír 32— 05 ft 50 krig mázsája; szerb zsír 29—31 ft 60 krg mázsája. Bécs, mart. 26-án. Búza marchfeldi Bécsben, 88 k 5 fontos, 5 ft 35 kr; bánsági Győrött 88'/a—89 fontos, 5 ft 85 kr; fehérvári Győrött 88 fontos, 5 ft 80 kr; rozs, felvidéki Bécsben, 84 fontos, 3 ft 75—77 kr; árpa, bajor, 64 fontos, 2 ft 60—63 kr ; zab, felső-ausztriai, átviteliig 48-51 fontos, 2 k 43—48 kr. Buzaforgalom 15,000 mérő. Különfélék. Pest, mart. 29. * A hazai szükölködök felsegélésére ismét a következő jótékony adakozásokat vettük : 1) Zágráb megyéből Nagy-Goriczáról a turopolyai grófság főhelyéről Josipovich István turopolyai gróf ő magától 470 ft; e tekintélyes összeg is uj bizonysága lelkes horvát testvéreink irántunk, valódi őszinte rokonérzetének, melyet a sok százados nemzeti együttlét szentesített. A nemeskeblü adakozók névsora ez: Josipovich István 25 ft, Pogledics Dragutin 5 ft, Aksamovics József 5 ft, Vernics Miksa 5 ft, Pucsekovics István 1 ft, Galekovics Pál 2 ft, Arbanas Ivó 1 ft, Pogledics Ferencz 15 ft, Galekovics Tamás 1 ft, Sipusics György 50 kr, Kovacsics János 50 kr, Kuncsics János 50 kr, Leder István 50 kr, Pucsekovics Ivó 50 kr, Kuncsics Józsa 50 kr, Kondekovics István 50 kr, Kosz Máté 50 kr, Cvetnics László 50 kr, Sever Miklós 50 kr, Csernko Máté 40 kr, Klafurics Pál 50 kr, Sedmak István50 kr, Sipusics János 50 kr, Vadjics István 50 kr, Klarics György 50 kr, Prepelics István 50 kr, Horvát-Zsuprik 2 ft, Zelencai Gusztáv 2 ft, Medics Albert 8 ft, Pucz Miklós 5 ft, Briglevics József 10 ft, Rasznek, ülnök 5 ft, Josipovics Mirko 25 ft, Jedekovics Kálmán 10 ft, Rauch György 20 ft, Modics László 10 ft. A turopolyai kerület 200 ft, Nemes-Busevecs község 7 ft, Vel-Mlaka község 12 ft, Jármek János 1 ft, Alsó-Lukavecz község 7 ft 50 kr, nemes-kucsi község 15 ft 55 kr, Nemes Mraclin község 10 ft 50 kr, Nemes- Lomnicza község 27 ft, Nemes-Plesó község 4 ft, Nemes-Felső Lukavecz község 13 ft, Kurilovecz község 7 ft 5 kr. Összesen 470 ft. Fogadják mindet, ez. adakozók őszinte hálakifejezésünket, s a segélyezett magyar nép meleg viszont- Üdvözletét. 2) Fehér-Gyarmatról Bálika Károly gyógyszerész ur összegyűjtött és beküldött 86 ft 30 krt. 3) Kassáról B. Rezső ur küldött 5 itot. Köszönet a t ez. adakozók s gyűjtök buzgalmáért, melylyel e jótékony ügy iránt viseltetnek. Mind a három rendbeli adakozást átadtuk a pesti kenyérosztó bizottmánynak. A szerkesztőségünknél eddigelé e czélra öszszesen egybegyűlt és átszolgáltatott pénzek összege 36,572 ft 72 kr, 34 db cs. k. és 1 db 20 frankos arany, 1 font sterling, 4 db ezüst tallér, 1 db ezüst forintos, és 6 db ezüst huszas. * Mély sajnálattal értesülünk, hogy a fővárosi ügyvédi kar egyik dísze, a nemzeti kaszinó igazgatója, a közbecsülésben élt Lángh Ignácz, ma reggel 1/18 órakor saját szállásán a Józseftéren pisztolylyal szívén lőtte magát. A boldogult kitűnő jogtudós, s mint ilyen,az „országbírói értekezletek“ egyik tagja, és jeles hazafi volt; a hazai jótékony és közintézetek lelkes előmozduója, széles körökben ismert és tisztelt férfiú. Már régebb idő óta szenvedett idegbajban , s néhány naptól fogva mély borongást vettek észre kedélyén. — Elhunytét, Pestnek úgy szólván minden köre gyászolja. Áldás emlékezetére ! * Hir szerint a nm. kir. curiánál Huszár Ferencz országbírói protonotariusnak alországbiróvá és Nyeviczkey József személynöki protonotáriusnak országbírói protonotáriussá történt kinevezése már legfelsőbb jóváhagyásban részesült. * A jótékony női bazár és a két műkedvelő előadás összes tiszta jövedelme 50,573 ft. * Az alföldi vasút töltésein, a múlt hét folytán egyedül a hódmezővásárhelyi részen 5000, a szeged-precsorai Tiszagáton pedig 4537 ember nyert munkát. * A jelen húsvéti ünnepek, kivévén a buzgó áhitatoskodást, mert a főváros minden keresztyén hitfelekezetű templomai tömve voltak, úgyszólván elveszték szokott vidám jellegüket, miután az első ünnepen is kellemetlen idő volt, tegnap pedig épen egész nap szakadt az eső. A városerdei, budai hegyekbeli pezsgő néptolongásnak, a Gellérten ilyenkor tartatni szokott népi ünnepnek az alkalmatlan idő miatt nyoma sem volt. Azonban a Gellértre, daczára a folytonos esőnek, mégis felment vagy száz visszariaszthatlan vállalkozó. E népünnepet, hír szerint, jövő hétfőn fogják megtartani, de az idő kedvéért el nem engedik. * Ö Felsége az országos alapból 1000 Ltot méltóztatott utalványozni az irgalmas rend szepesváraljai kórháza elhamvadt épületeinek helyreállítására. * Ö Felsége Toppler Károly rendelkezés alatti cs. k. úrbéri törvényszéki tanácsost az erdélyi kir. táblánál másod osztályú ülnökké extra statum kinevezni méltóztatott. — Magyar kir. főkanczellár gróf Forgács Antaur , amaga a bécsi magyar technikusok által rendezett hangverseny jövedelméből 1000 ftot a pesti kenyérosztó bizottmánynak a mai as magyar királyi helytartótanács utján juttatni méltóztatott, mely öszszeg Fabricius József kir. tanácsos urnak már át is adatott. — Szarvasról tudósitatunk, hogy ott a lelkes Boza Anna grófhölgy tanácskozásra hiván össze a város lelkesb hölgyei néhányát, tanácskozásuk tárgyát a helybínség enyhítésére czélzó módok mikéntje képezé, s abban állapodtak meg, hogy maguk között az utczákat felosztván, házankénti kéregetést kezdjenek; s ezen szép eszme létesittetvén, várakozáson felül jól ütött ki, mert készpénzben 1200 ft, majd 50 mérő búza, főzelék, só, szalonna stbvel gyarapodott a levesosztó intézet. Áldás rajtuk szives fáradozásaikét, s az adakozókon áldozat készségükért. * A Balaton-gőzhajózási társulat ez idei közgyűlését ápril 23 -án tartandja, Ürményi József elnök úr pesti lakásán. * Biharmegyéből Gesztről értesíttetünk: „A jó szív korán tettekben mutatkozik. Gr. Vay László ő méltóságának még csak hétéves leánykája máris figyelemmel kisérvén az édes hazánkban uralkodó ínség miatt szenvedők sorsát,herczeg Odescalchi Gyuláné szül. gr. Degenfeld Anna e magassága kezeibe saját pénzéből két darab cs. aranyat tett le, hogy ezt a községünkben lakó szegény, dologtehetetlen, nyomorult özvegyek és árvák segélyezése végett adná át. Mi a herczegnő ő magassága kegyes kezeiből át is vettük ; fogadja érte a nagy lelkű adakozó legforróbb köszönetünket 1864. mart. 25. Geszt község inségi bizottmánya.* * Említettük, hogy aágrábi „Pozor“ végkép betiltatott; mint a „Nar. Novine“ írja, e betiltás oka a „Pozor“ szerkesztőjének a sajtóper folyama alatt a hatóság elleni ismételt heves kifakadása volt. * Popovics Lázár aradi születésű mérnököt, Arad városa f. hó 7 kén tartott ülésében díszpolgárává nevezte ki, abbeli közfigyelmet gerjesztett találmányának méltatásául: miként lehet az elsülyedt hajókat légnyomási készülék segélyével biztosan kiemelni ? * A kolozsvári tekeasztal összesen 771 ft 20 krt jövedelmezett a szűkölködőknek. Ez összeg gr. Károlyi Edénét magához küldetik kiosztás végett. * A „Szegedi Híradó“ írja, hogy múlt kedden délután sűrű felhő vonult el Szeged város felett, nagy villámlással, hangos dörgéssel és sebes záporral. A villám a gőzmalom közelében egy hársfát széthasított, s egy külvárosban is lecsapott, de kárt nem tett. * Egy bécsi ember, aki már régóta tesz kisérleteket a galambokkal levélszállításra , a ma vasárnap három jó repülő galambját lehozta Pestre, s itt nyakukra kötött levélkékkel, déli 12 órakor elbocsátá A galambok esti 8 óra tájban érkeztek Bécsbe, félórás időközönként, egymásután. * A debreczeni kaszinó-egylet is fényes sikerű hangversenyt rendezett a szűkölködök javára. Az előadásai hó 2- án ment végbe az ottani városháza termében, s összesen 1156 hot jövedelmezett. * A debreczeni takarékpénztár jótékony adományai ez évben a következők: a debreczeni ref. főiskolában tanuló szegény szolgagyermekek közt kiosztandó 1600 kenyérre 500 ft, a m. k. műegyetemnek 20 ft, a debreczeni sirkertek rendezése körüli földmunkálatokra 500 ft, a kertészeti egyletnek 200 ft, a „Hortobágy“ heti lap fenntartására 100 ft. R e s z t e r szintársulatának segély 100 ft, a debreczeni kis templom építésére 100 ft, a debreczeni zsidók iskolájára 50 ft, kórházaknak 15 ft, apróbb segélyezésekre 37 ft, az ínség enyhítésére a választmány belátása szerint 250 ft, együtt 1872 ft. * Kara Miska és Szép Józsi híres rablók, hir szerint, fi hó 2- án Kis-Komáromban, Nagy Kanizsa mellett elfogattak. * Az aradi lóversenytéren lévő faépületeket felgyújtották. A tettes elfogatott. Színházi tudósítás. Legmélyebb tisztelettel alólkottaknak van szerencséjük a t. ez. színházi közönséggel tudatni, hogy a pestbudai egyesült német színházak igazgatását közösen általvevén, főtörekvésünk oda leend irányozva, hogy a legújabb színpadi szerzeményeknek — a dalmű, bohózat, szinmű és ballet terén leendő előadatása, úgy a legjobb szin és dalműi tehetségeknek szerződtetése, nemkülönben a leghíresebb színpadi művészeknek vendégszerepeltetése által a t. ez. közönség pártfogását elnyerni és biztosítani szerencsések lehetünk. Kelt Pesten, 1864-ik évi böjtmáshava 23 án. Winter Bernát és Röhring József. * A Zemplénmegyében uralgott keleti marhavész teljes megszűnte alkalmából a szarvasmarha-vásárok megtartása a megye egész területén ismét megengedtetett. * Rákos-Kereszturról Írják nekünk mart. 18- káról : Időközileg fölmerült több nehézségek daczára is szép előhaladással épülő pest-jászberényi országos útvonalnak, ezen folyó évre kiépíttetni elhatározott része — egyenesen a maglódi határon keresztül azuzbereki hidig terjed, — mindenütt közvetlenül t. Wodiáner Béla maglódi földesur birtokán. Ezen kiépítendő uj vonal — még a múlt őszszel — a megyei mérnöki hivatal részéről szakértőleg kijelöltetvén, földmunkája a közmunkaerő által a ki nem fagyásig folytattatott is; de nagyobb részben, annak kétfelőli felárkolása még hiányozván, azt a jelen mártiusi napokban Wodiáner Béla úr saját költségén mintegy 900 öl hosszúságra felárkoltatta, csakhogy a szegény szűkölködő maglódi lakosságnak alkalmat nyújthasson élelmek megkeresésére; ezenfelül — csupán ezen nemes czélból — a birtokán lévő minden közlekedési útvonalakat kiigazittatta. * Ezen sorok átvételére a „Hon szerkesztősége is felkéretik. — Tausig Károly hangversenye. Húsvéthétfőn déli 12 h0 órakor adá Tausig Károly tiz 3-dik — de ha jól értesültünk — nem „búcsú“ hangversenyét, mint ezt a falragaszok hirdették. Az igen szép számú közönség, mely az „Europe“ szálloda díszes termét egészen megtöltő, újból meggyőződhetett, mennyire érdemes a nagy zongorakirály e kitűnő tanítványa arra, hogy őt mestere utódának nevezzék. Játékának részletes bírálatába ez alkalommal nem bocsátkozunk, miután már 1-ső és 2 dik hangversenye után e lapok is odanyújták neki az érdemlett koronát; de nem hallhatgatjuk el, hogy bámulatunk daczára játéka minket hidegen hagyott, mert nem bir azon megragadó értelem —és érzelemdús előadással, melyet különösen Beethoven, Chopin és Schumann szerzeményei igényelnek, s ennek tulajdonítható, hogy kevesebb sikert aratott ezekkel,mint Lisztnek inkább csak rendkívüli technikai ügyességet feltételező átirataival, névszerint a 10 dik magyar Rhapsodiával és Ördög Robert változataival, melyekért a közönség szűnni nem akaró tapssal nyilvánítá teljes elismerését. Közreműködőkként Murska Ilma k. a.- t. és Szupper Jenő urat jelölé a műsorozat, de utóbbi megbetegedvén, ez által ritka műélvezettől fosztott meg,melyért Murska Urna k.a. két német dallal kárpótolni igyekezett, melyeket, valamint az ismert s Hollósy Kornélia óta feledhetlen „Ez a világ“ — kezdetű népdalt is szokott könynyűséggel és a közönség nagy tetszésére adá elő e jeles koloratur énekesnő. Madarat madáréi’ adhatok én százat : Ennyi csekélységen zajt ütni gyalázat! Piha ! kinek egy csöpp esze van, nem tenné. Nem csendesül ezzel a fejedelemné : Kell is nekem, igy szól, madarad, ha eztet, Drága „Turul“ sólymom újra nem éleszted ! Mert se fiam nem volt, se szeretett lyányom : Ez az egy madár volt — ő sincs ! — a világon. Lobbot ezen arcra vete Ildikónak, Szép homloka tetszett vérrel elegy hónak : Ne kiabálj, örült ! — éles szava Csenge — Nem vagy mai gyermek, se leányzó gyenge. Sohse vénezz engem ! •— szólt erre Budáné — Lassabban előttem, kegyelem-királyné ! Azt se tudom, mellyenk korosabb egy nappal! Vagy azt se : magánál ki beszél rútabbal! így szóltakozának, ketten is egyszerre, Etele Budával jöttek ilyen perre; Gyöngyvér panaszát csak nehezen verék ki; Mire felindulván, mond az ura néki : Asszony ! a patvarnak vége legyen, hallod ! Mert keserű kinját, bizony Isten ! vallód ; Etele halálból uradat most menti : És mit cselekesztek azalatt ketten ti! Oh ! keserű kinját én érzem előre Fekete bánatnak — Így sir Buda nője . Mert soha nem érek, tudom azt, jó véget, Soha én ez asszony, sem az ura végett. Etele másrészről, lebocsátva hangját, Édesgeti berzent, haragos galambját; Adja önön sólymát —■ noszolá — Gyöngyvérnek, Kedvesiért kedvest, igy együve férnek. Látszott is az asszony hajlani szép szóra ; Madara megjött volt az arany zsinórra : Veszi harmat kézzel, s ángya felé lépve, Kitekeri nyakát, úgy dobja elébe. Nagy bajjal a két hős bírt annyira menni, Hogy e csekélységből ne legyen több semmi ; De mégis a pörnek vetik aztán végét, Összeöldtetvén egymás feleségét. ] Ámde, mikép sirást ha gyerek elhagyja, Sajog a két asszony szive indulatra ; Mosoly ül a szemben, csevegés a szájon , De nem óhatják, hogy odabent ne fájjon. — A gyermektelen nők valamely kedvencz állatot ápolnak. *• Gyöngyvér „Turul“ nevű sólyma elvesztésén keseredik el, s mily természetesen van összekötve, mily világosan kifejezve e motívumnak amaz erősebbel való kapcsolata, hogy „se fia nem volt, se szeretett leánya“ ! Maga Etele mindamellett, hogy tűrni-várni is tud, könnyen lobbanó természetű, s néha meg is tudja bánni, vagy visszavonni hirtelen kiejtett szavait, habár mindig a rész és aljas, vagy a gyöngelelkűség ingerli fel. Etele alakja fennségben van elénk állítva. Keveset és nyomatékkal szól, mintegy keze intésével országok Minél többet beszélnek e műben a nők és agg férfiak, annál feltűnőbb Etele kevés beszédűsége, ki annál serényebb és határozottabb a tettekben. De az alak minden fennsége mellett is, a költő naiv egyszerűséggel tudja némely természetes hibáját feltüntetni, — szerelmében némi részrehajlás látszik, mi mutatja, hogy neje némi részben uralkodhatni fog felette; nem hallgatja el a költő, hogy midőn a görög követek, az ő szabadkozása ellenére, Etelét, és nem Budát nevezik hunok királyának . Etele az ily szót látszik valamin. Mégis szive szerint nem birt haragutni. Ellenes indulat perczenetig vivja ; Jejenek — igy végre — mikor ismét hívja. Naiv homéri vonás. Az alakok fennségét a magasbb rendű szellemi tulajdonok adják meg. De ha miden kis gyöngeségtől ment embereket rajzolnánk, alak helyett árnyékot, csupa abstractiót festenénk. E kis gyöngeségek némileg közelebb hozzák az eszményit és egéből a jellemeket, s ezek egy részét teszik a húsnak és vérnek, az alakok elevenségének. Nem hiszem, hogy Homér Jupiteré sokat veszítne fennségéből, hogy némi emberi gyöngeségei is vannak— ellenben rendkívül sokat nyer élet, sőt szeretetreméltóság tekintetében is. „Buda halála“ minden alakjában erősebb indulatokat és szenvedélyeket látunk. Maga Ildikó, ki Gyöngyvérrel szemben csak védelmi állást foglal el, rettenti boszut forral első férje —vagy inkább jegyese — Siegfried gyilkosai ellen; mert Ildikó itt, nem mint a Nibelungenliedben, csak menyasszonya volt még az éjszaki hősnek, s még a szerelmet igazán nem is ismerte, midőn jegyesét orvul meggyilkolták. Mindamellett, hogy erős szenvedélyek vannak festve, hogy Gyöngyvérben az irigység, Iodában az első férjért töltendő boszu annyi hévvel nyilatkozik, s Etele maga is, mint indulatait kevéssé zabolázni tudó ember van feltüntetve, a rajz nem azon enyhítés nélküli szenvedélyességet mutatja, mint a Niebelungenben. Van valami nemesebb, derültebb az egész költeményen és alakjain, valamint nyilatkozataikban, úgy, hogy sok vonás inkább Homerra, mint a vad Hagen festőjére emlékeztet. Arany, bár a szenvedélyeket őszintén és tartalék nélkül nyilatkoztatja, s nem lehet oly finnyás mint a salomai novellairók, alkalmazkodott az újkori ízléshez is. De ezenkívül az egész mű igazságszolgáltatása is a szenvedély feletti uralkodást erénynek tünteti fel, s e részben közelebb van a keresztyéni felfogáshoz, mint a szintén keresztyén korban keresztyén által irt Nibelungen, mely talán a legpogányabb nagy mű Európában, Aranynak nincs az a követelődzése,hogy egészen helyre akarja állitni az őskori magyar epost, úgy, a mint volt, a mi lehetetlen. — Ama régi epos nemcsak kedvtelése és históriája volt a nemzetnek, hanem vallásos jellemű volt, s meglehet, nagyobb mértékben vallásos, mint bármi más jellemű. Tán több volt benne a mythologiai, cosmogonai elem, mint az epos szorosan megkívánná. A csodák, daemonok tán többet szerepeltek benne, mint az emberek és emberi cselekvények. Arany, ha talán többet tudnánk is az őskori mythosból — miről különben nagyon keveset tudunk positivitással — kétségkívül nem tartá vala czélszerűnek túlhalmozni hitregével eposát. E művében vagy indulatok, vagy büntető és jutalmazó elv megszemélyesítésére vannak behozva a természet feletti lények. Költőnk, ki szem előtt tartja a traditiókat, nem véte el a Hadúr és Ármány-féle hitregét, melyet Vörösmarty használt. Csakhogy Aranynál a rész szelleme inkább a hős képzeletének kísértő réme, mely csak egy pillanatra tűnik fel, s nem a Hadúrral szembeszálló hatalom. Ármány a költeményben csak egy pillanatra tűnik fel, — akkor, midőn Buda alatt lova öszszeroskad,s maga alá nyomván,a bölény már-már összetapodna. — Ekkor villan keresztül Etele agyán az az undok gondolat, hogy bátyját, ki csak akadály, az ő nagyratörése utjába ij, veszni engedje. Ármány szörnyképében tűnik fel Etelének e gondolat, de azonnal eltűnik, mint midőn a holló a nap előtt hirtelen elvonul. Etele belehajitván isten e gonosz ellenségébe gerelyét, az már eltűnt. Nagyobb szerep van adva a legfelső égi hatalomnak, kit hol Hadúrnak, hol Istennek nevez a költő. — Úgy tünteti fel, mint ki a jókat megjutalmazza, a gonoszokat megbünteti, sőt az a keresztyéni vonás is meg van benne, hogy az indulatán uralkodni tudót kegyeli — különben szabad akaratot engedve ez embernek tselekedeteiben. — Etelét megjutalmazza, hogy a kisértésnek ellene birt állani, midőn Budát veszni nem engedé. — A jutalom az a kard, Hadúr azon büverejü kardja, mely által Etelét a föld urává jelöli ki. De hozzá teszi, hogy csak úgy lesz ur az egész földön, ha ez egy hibáján, heves indulatosságán, uralkodni bir. — Hadúr azt mondja, itt az idő, végzetes álomba meritni Etelét, s őt megjutalmazni . Itt az idő, mert lám, győztes akarattal Győzi magát, s harczol riadó haraggal. Diadalt Ármányon ma is ülő szépen, Bátyja unott élte ment hősi kezében. Itt az idő, hogy már birodalmát bírja, Miképen öröktül ez megvagyon írva Mély titku rovással, fent a világ fáján : „Ur az egész földön, ha ez egy hibáján.“ A mű utolján, midőn Etele megöli bátyját, igy szól az ének: Ám had ura Isten jól látva egéből, Hunokért nagy könnyű csordula szeméből: Jaj ! betelik, mondá, már ime betelnek - - Népe jövendői számlálva Etelnek. Isten, alant földjén, ő lehetett volna . De nagy ily kisértés földi halandóra — Szólt és megnyugodott, könnyét letörölvén : Hogy örök állandó amaz erős törvény. íme egyszersmind a kiálló szeglet kő, mely mutatja, hogy „Buda halála“ bár befejezett elbeszélés magában, a költő egy második részt is csatolhat e művéhez. Etele Hadúr kardja által a világ urára érzi eljegyezve magát — egy leendő epopoea hősének van kijelölve; de meg van vetve alapja egyszersmind tragicumának is. E nemesszivűségéért levelezőnk nyilt köszönetet szavaz. * Rózsavölgyi műkereskedésében legközelebb a következő zeneművek jelentek meg: 1)„Jankovich-csárdás.“ Zongorára szerzés Jeszeniczei Jankovich Gyula urnak, a pesti polg. lövészegylet főfőlövészmesterének ajánlja Dubez József. Ára 60 kr. 2) Le D ésir. Morceau de Salon.“ Zongorára szerzé Zách J. N. Ára 1 ft 3) „Un jour glorienx en Schleswig- Holstein.“ Zongorára szerzé Schulhof J. Árad ftembeti színház Mart. 30 ra van kitűzve : „Az arczátlanok.“ Színmű 5 felv. Budati pimnház. Mart. 30-ra van kitűzve: „Az ördög pilulái.“ — Távirati tudósítás a bécsi börzéről mart. 29-körel: 5% metalliques.......................... 72 50. Nemzeti kölcsön..............................80.** 1860-ki sorsjegyek.................... 93.65. Bankrészvény............................... 769.9. Hitelintézet.................................... 183.50. Ezüst..............................................117.1. Londoni váltók...............................117.25. Arany................................................5.61. A „P. Napló“ magán-távsörgönyei. Bécs, mart. 29. A „Gen. dorr.“ írja, miszerint az angol kormánynak a conferentiára vonatkozó javaslata, — előlegesen megállapított alap- és az ellenségeskedések megszüntetése nélkül, s miknek megkezdése ápr. 12-től kilátásba lön helyezve, — Ausztria, Poroszország, Dánia, Franczia és Oroszország által elfogadtatott. Remélhető, hogy Németország is részt veend a conferentiában. 7. Berlin, mart. 29. Gravensteinból hétfő estéről szóló jelentés szerint: Midőn a Raven-dandár előőrsei az ásási munkálattal már majdnem készen voltak, a sánczok és a „Rolf-Krake”, ágyúinak tüzelése flytán csata kezdődött, mely szurony- és puskatussali verekedéssé fejlődött. Az eredmény: A Raven-dandár viszszanyomta a kirohant ellenséget és a reggel elfoglalt előőrsi hadállását megtartotta; az ellenség 53 foglyot vesztett; a poroszok vesztesége 14 halott, 53 sebesült, német szövetség hozzájárulásától függ. Francziaország úgy látszik, a német szövetség beleegyezéséhez kötötte hozzájárulását. Ausztria, Poroszország, Anglia már beleegyeztek a conferentiába. Oroszország válasza iránt alig lehet kétség. És így kész lenne a conferentia, méhében hordva temérdek vélemény- s érdekkülönféleséget, ellen- s rokonszenvet, — s megnyitva a kaput a legkülönbözőbb irányú követeléseknek, — szóval kilátásba helyezve egy eclatans eredménytelenséget. Lássuk közelebbről a hatalmak kivonatait. Dánia még nem egy szett bele a conferentiába. A dán válasz egyik bécsi lap hiteles értesülése szerint csak fió 28-án vagy 29-én érkezik meg a Downingstreetbe. Ez ideig csak Quaade miniszter távirati válasza érkezett meg Londonba, melyben a dán minister ígéri, hogy az angol kabinet conferentia javasltát komoly megfontolás alá veendi, s a királynak és a minisztériumnak ajánlani fogja a ciferentia javaslat elfogadását, kikötve azonban a:-,on lényeges száma által soha fel nem áldozható feltételt, hogy a conferentia rögtön megalakulása után feladatának tekintse az 1851- i egyezmények nemzetközjogilag foganatosítódó végmegállapitását a netalán szükségesnek vélt revisio után. — Más szavakkal : Dánia ragaszkodik azon 1852-ki egyezmények sarkelveihez, melyekben a dán birodalmi épség sanctiója foglaltatik s a mely ellen a német szövetség azon idő óta többszörös határozatával emelt óvást. A német szövetséget Anglia hívta meg a conferentiára és mint Frankfurtból írják, a szövetségi gyűlés fi hó 2- án tartott ülésében terjesztetett elő az angol meghívás, melyben a conferentia megnyitása napjául 1. év ápril 4. ke — egy más tudósítás szerint 12-re van kitűzve. — Az angol meghívóban Ausztria, Poroszország, Anglia és Dánia jelöltetnek ki, mint a conferentiát már elfogadó hatalmak. A német szövetség az egyesült bizottmányokhoz utasította a meghívást. A franczia kormány még sem igent, sem nemet nem mondott, de magatartása odamutat, hogy határozott ellenszenvvel van minden ad hoc conferentia iránt a nov. 5 -i császári proclamatió óta. A franczia kormány csak arra várt, hogy a conferentiajavaslat minden alap és fegyverszünet nélkül fogadtassák el, hogy minden kitelhető módon megkezdje a diplomatiai agitatiót annak létrejövetele ellen. Most főleg Koppenhágában és Stokholmban szövi a szálakat, hogy az általa ajánlott európai congressust léptesse a dán német ügy elintézésére összeült an hoc conferentia helyére. Legsajátságosabb a két német nagyhatalom egymás iránti viszonya. A két kabinet ugyanis mihelyt valószínű lett a conferentia elfogadása, megkezdte a tárgyalásokat a conferentián előterjesztendő közös kivonatok és igények pro ■ grammja iránt. Ezen tárgyalások folyvást tartanak. Egy Berlinből kelt, állítólag hiteles forrás szerint ezen tárgyalásokban különösen két szempont lépett előtérbe. Poroszország ugyanis határozottan kívánja, hogy a dánok hagyják oda Alsent és a Sundewittet, mert máskép a fegyverszünet kérdése hiában hozatik fel a conferentiában, minthogy Poroszország az egész conferentiának csak akkor ígér sikert, ha egész Schleswig a németek kezeibe kerül; mindaddig azonban, míg Schleswigből csak egy darab lesz a dánok birtokában, czélszerű lesz elnapolni a conferentiát. A porosz kormány kivánja továbbá, hogy Holstein egészen s Schleswignek legalább a német része Németországhoz annectáltassék. Egy más tudósítás szerint a porosz kabinet a következő programmot készítette volna el a conferentián való előterjesztés végett. 1őt Holstein, Lauerburg és Schleswig a jövőben personal unió által lesznek kapcsolva Dániához. 2-or Schleswignek déli, németség által lakott része felvétetik a Bundba. 3-or A dán király köteles az év részén át német herczegségeiben lakni. 4-or Biztositassék Németország, hogy Dánia jövőre nem fogja megtámadni a német hűségek érdekeit és garantirozott jogait. 5 őt Poroszország, Ausztria és a német szövetség kártalanítássának s téktessék meg mindegyiknek hadiköltsége. A két német kabinet igyekszik megnyerni a német közép- és kis államokat is. Mint egy bécsi lapban olvassuk, ezek egy része kijelentete volna, hogy a conferentia „hasistalanságával“ nem sokat törődik, de határozottan elvetni kívánja a londoni jegyzőkönyv alapját, mely nélkül megint Dánia nem akar semmit tudni a conferentiáról. Másrészt a két német praehatalom igyekszik teljesen elrontani s megsemmisíteni azon számításokat, melyeket egy pár közép- és kisállam Napoleon védnökségi beavatkozásába vetett. — Többek közt — mint a „Fr. Blatt“ írja — a bajor kormánynak tudtál adták volna a bécsi és berlini kabinetek, hogy Napoleon BiBüiaftiiiT—whibtti i i ■iiiifiiwwwiBiBsawaKnmBaaEBagasBBasMMgwaF 1 KÜLFÖLD. A helyzet a Schleswig; hoísteini ügyben. A „hasisztalán és fegyverszünet nélküli conferentia létrejövetele most már csak Dánia és a