Pesti Napló, 1865. január (16. évfolyam, 4463–4487. szám)

1865-01-14 / 4473. szám

n­ dolják. Általában nehéz meghatározni, van-e a confederatiónak oly életfontosságú pontja, me­lyen egy csapás veszélyessé válhatnék létére nézve, s ha van, hol kelljen azt keresni. New­ Orleans, Donelson erőd, Vicksburg és Atlanta bevétele sem hozta meg a várt eredményeket. De mindenesetre esztelenség volna tagadni, hogy Savannah bevétele oly hatást tett, mely nagy mértékben csorbát ejtett a déli államok nevének varázsán. A „M. Post“ ellenben lényegesen ekkér nyi­latkozik: „Ama hír, mely azonban későbben valótlannak bizonyult be, miszerint a Wilming­ton ellen indult expeditió kénytelen volt a Hamp­ton Roads ál­omásra (Monroe erőd alatt) visz­­szatérni, azt reméltette velünk, hogy a wilming­­toni hadsereg egy része a Savannahban levő ör­­bad szaporítására szolgálhatand, s hogy ekkér sikerülni fog Savannaht megmenteni. A dolog máskép történt, és Sherman fényes járatát Ge­orgián keresztül veretlen, de solid győzelemmel fejezte be. E tábornok a jelenkor legmerészebb és legügyesebb harc­osai közt foglal helyet. Wilmingtonra nézve e pillanatban nincs miért aggódni. De nem szenved semmi kétséget, hogy a hadi szerencse egy hónap óta határozottan Dél ellen fordult. Savannah elesett Wilmington veszélyben forog , és Hood még mindig hátrál. Georgia teljesen védetlen állapotban van, és mi nem láthatjuk át, mi akadályozhatná most Sher­­mant, miután hadi mozgalmainak támaszpont­jául Savannaht bírja, Augustát, Millent, Macont és egyéb georgiai városokat is elfoglalni.“ Fentebb megjegyzek, hogy a legújabb ameri­kai események hatása talán még a költségve­tésben is éreztetni fogja magát. Míg némely sza­badelvű lapok több ízben már azt az óhajtást fejezték ki — s ez óhajtásban köztudatul senki sem osztozik melegebben, mint Gladstone úr — hogy a kormány mérsékeltebb hadi és tengeré­szeti költségvetést terjeszszen az alsóház elébe, addig a Saturday Review azt kíván­ja — s ebben hihetőleg a tory párt nagy része egyet fog érteni vele , hogy az említett költ­ségvetéseken semmi változás ne történjék, mert ilyesmi nagyon is hetvenkedőkké tenné az éj­szaki államokat, s ők a legelső alkalmat mohón megragadnák háborúba keverni Angliát. Dix tábornok fenyegető fellépése után­­a tory-lap ignorálja Lincoln elnök ellenintézkedését) sem az angol kormánynak, sem az angol perliament­­nek nem szabad gyengeséget elárulnia. A „Spectator“ szerint az angol kormány al­kudozásban volna Ausztriával egy kereskedési szerződvény iránt, mely mind Ausztriának, mind Angliának nagy előnyöket ígér. Több hírlapok említik, hogy a kormány 30 ezer font sterling pótlékot akar a parliamenttől kérni Wales herczeg évi jövedelméhez, minthogy a királyné visszavonult élete miatt a herczeg tartozik az országot képviselni, és nagyobb ki­adásokra kénytelen mint eddig. Francziaország. A Peyrat által hirdetett „L’ Avenir Na­tional“ megjelent.­­ Bevezető czikkében pro­­grammját ismerteti. Az új lap a szabadelmű de­mocrata pártérdekeinek szenteli erejét, s szem­léjében az elvnek hódolva, az éjszakamerikai Egyesült Államok ügye mellett, nyilatkozik a déli lázadás ellen. Azonban legott az első szám gzéri­jesztésénél egy esemény jött közbe, mely az új­ liberális közlöny iránt némi gyanút képes ébreszteni. A lap egyik szerkesztője, Dr­eo­ur, határozott democrata, a párisi szavazó­jegyzé­kekről írt egy czikket, melyben a szajnai prefet éles és kíméletlen kritika alá vonatot. A felelős szerkesztő mindjárt a lap első számát nem akar­ván a lefoglalás, vagy megintés veszélyének ki­tenni, e mérges czikkből kihagyogatá a kifeje­zéseket, melyek annak fullánkját, de egyszers­mind lényegét is képezték. Dreo ez eljárás miatt megbotránkozva, a lap munkatársai sorá­ból e szavakkal vált ki: „ti ép oly lágy és szín­telen szabadelvűek lesztek, minek a „Siecle“ és az „Opin­ National.“ E két democrata köz­löny bizonyosan szépen megköszöni desertált bajtársuk e találós bókját. Az Avenire fő embe­rei: Peyrat, Horn és R­e­g­n­a­u 11. Ara a fővárosban úgy, mint a megyékben egyenlőre, vagyis 52 frankra van szabva; a többi napi­lap ára a vidékre drágább. Pay­rat úr a mostani időt kedvezőnek tartja a szabadelvű eszmék melletti hadjáratra; a belügyminiszter majd vá­laszolni fog, mennyire valóság vagy ábránd az új szerkesztőnek jóakaratú sejtelme.­­ A múlt hó folytán „Le Cloud“ czimű lap egyik száma tudata a hatósággal, hogy a rovat, melyben azok névjegyzéke fordult elő, kik a közelebb lefolyt tizenkét év alatt neveiket de-vel, vagy de nélkül megváltoztatták, ki­apadt. — ez őszinte nyiltság a rendőrfőnököt oly közelről találta, hogy a „Cloub“ nyilvános árulhatását megtilta, mi is azonos a lap meg­szüntetésével. Az új év a „Cloub“-ra is szeren­csét derített. Eugenie császárné ugyanis nem sajnálta a fáradságot személyesen fordulni a haragos rendőrfőnökhöz, s ezt juhszelidségig hangolva, kieszközölni az engedélyt, hogy a Cl­o­u­b­o­t továbbra is árulhassák az utczákon. És ezt természetesnek találják a párizsiak, mert a cloub, mely az utczára szorul, nem oly vesze­delmes, mint mely zárt ajtók mögé rejtezik ; e különbséget a rendőrfőnöknek a császárné tette volna megfoghatóvá.­­ A touloni fejlődési hajóraj B­o­né­t- Vil­la­u­m­e­z aladmirál vezénylete alatt újra fog alakíttatni, s a közelgő nyár folytán teendő gya­korlatok és kirándulásoknál csupán vértezett hajókból fog állni , név szerint egy kishajó, öt fregatte, egy corvette, összesen 3543 ember és 242 ágyúval. A Párisból vett parancs rendeli, hogy az alakítás azonnal munkába vétessék, hogy az új hajóraj teljesen felszerelve és indu­lókészen állhasson azon időre, midőn a császár a most már majdnem egész bizonyossággal el­határozott algíri útjára megy ; ezen útban ő felségét az új hajóraj kísérné. A császárt ezen útjára, mint mondják, Mac Mahon ama nyi­latkozata leírta, miszerint ez utóbbi elháríta magáról a kormány irányábani minden fele­lősséget, ha az arabok régi tervüket, mindenes­től és mindenkorra odahagyni a franczia földet, végre teljesedésbe viszik. Itt reformokra, még pedig gyökeres és sietős reformokra van szük­ség ; ennek megállapitása és keresztülvitele ten­né a császár utazásának czélját. — A titkos tanács első üléséről, melyben a miniszterek is részt vettek, némely adatokat kö­zölnek a lapok, melyek ezen nagy horderejű ál­­lamintézmény igazi feladatát ismertetik. A most mondott ülésben először is a decentralisa­­t­i­o kérdése tárgyaltatott, kifejtették a szóvi­vők, nevezetesen Napóleon herczeg és R­o­u­h­e­r államminiszter, miszerint az eddigi rendszabályok, bármily jó szándékból eredtek légyen is, a czélzott eredményt nem mutathat­ták fel; különösen a megyei tanácsokat illetné meg valamivel szélesebb és önállóbb hatáskör; ezek irányában nem forognak fenn oly tekinte­tek, melyek azoknak a központi kormánytól való örökös függését és a hatalom gyámkodá­sát igazi államérdeknek tüntetnék elő. E néze­teknek a tanácsban nem volt ellenzője, de azért nem tudják, mi lett tehát a megállapodás; lesz-e kormányjavaslat a törvényhozó kamrához benyújtva, mely a municipiumok szabad moz­gását, önállóbb hatáskörét törvényesítve, azo­kat mostani kiskorú állapotuk nyűgei alól fel­szabadítaná? Ellenben írják, hogy a titkos ta­nács egy másik fontos kérdés szőnyegre hoza­talával van elfoglalva , s ez a közoktatás ügyét illetné. Napóleon herczeg pártolja az ellen­zék tervét, az elemi iskolákban ingyen-és kötelező­ tanítást hozni be, s minthogy Duruy közoktatásügyi miniszter és ennek tit­kára Robert úr, szintén osztja e nézetet, re­mény van, hogy a kormány nem lesz annak el­lenzője. — A „Moniteur“ legújabb száma közli F­o­r­­­d pénzügyminiszter jelentését az állam pénzügyi helyzetéről az 1863, 64, 65 és 66 évekre. Ezen jelentés szerint az 1863 ki évre számított fede­zetlen adósság 43 millió helyett valódilag csak 15 milliót tesz; az 1864-ki kezelés valószínűleg egyensúlyban hagyja a bevételeket a kiadások­kal. A­mi az 1865-ki kiigazítási költségvetést (budget rectificatiót) illeti, erre megjegyzi, hogy az az eleve megállapított kiadásokat csak vagy 46 millióval fogja meghaladni. Ugyanez évi ke­zelés megtakarításokat is mutathat fel, á­­m a hadügynél 21 milliót s a marinánál 23 milliót, s ekként az 1866-ki kezelésre 18 millió kifize­tés leend átvive. Ha ehhez vezetik még, hogy az 1865-ki közigazgatási költségvetésben még 65 millió rendkívüli kiadás fordul elő, melyek a had- és tengerészügyre számitvak, de melyek folytatólag szintén kevesbíthetők, a „Const.“ szerint kiki átláthatja, hogy a franczia állam pénzügyei jelenben szabályozott és ingadozás­­talan folyamban vannak, s hogy a jövőre a leg­kedvezőbb kilátást nyújtják. Ezen jelentés részleteire közelebbi számunk­ban visszatérendünk. — Az alsó charentei választó­kerületben a képviselőválasztás felett a szavazás megtörtént. A „France“ közli annak részbeni eredményét, de az egész szavazati mennyiségről jan. 10-kén még nem volt biztos tudomása. E részes kimuta­tás a kormány jelöltjének kedvez; a számok így állnak : Lederc kormányi jelölt nyert eddig 8500 szavazatot, Bethmont ellenzéki jelölt 7805 szavazatot, Gabion (dubiosus) 5444-et. A kormány győzelmét e választásnál valószínűnek tartják. O­l­a­s­z­o­r­­­­z­á­g: Rómából jelentve volt a párisi lapoknak, hogy Meyendorf római orosz követ szintén megjelenvén a szentségénél az újévi elfogadás­nál, ott szívélyes fogadtatásra talált.­­ Újabb jelentések szerint e hírnek épen ellenkezője a való. A pápa némely általános kérdéseket intéz­vén a követhez Florenczet és a trónörököst il­letőleg, igen kemény szavakkal rótta meg az orosz kormány eljárását a katholikus egyház irányában. A n­t­o n­e 11 i bibornok a követ tájé­kozására megjegyzi, miszerint ez elfogadás miatt nem panaszkodható, mert hiszen maga kereste, senki se számított rá, hogy a fennforgó viszo­nyok közt az orosz képviselő az újévi ünnepé­lyen megjelenjék.­­ A turini parlament jan. 5-én folytatólag ismét megnyittatott, de a tagok oly kevesen je­lentek meg e napra, hogy a tárgyalások meg­kezdésére új határnapot, jan. 9-ét, kell­ ki­tűzni. A „France“ értesítője nem tudja, ha vár­jon ezen második határnap eredményesebb leend­e az elsőnél; oka e részvétlenségnek azon bizottsági jelentés, mely a septemberi ese­mények vizsgálatáról készü­l tett, s melyet a ház — tekintve Turin város ingerült állapotát, s a kérdésnek igen kényes természetét—inkább az országgyűlés új székhelyén akarta tárgyalni, minthogy pedig e jelentés a ház asztalára csak­ugyan letétetett, s így mihamarabb napi­rendre is számíthat, a képviselők ezt az által akarnák meghiúsítani, hogy soha elegendő számmal nem leendnek jelen. Lehet, hogy a „France“ tudósí­tója franczia szemüvegen át nézi a bajt, s feledi, hogy egy egész ülésszakon át ilyen absentatio lehetetlen. Ugyancsak a „France“ értesül arról is, hogy azon hatszáz fegyencz, kik pápai börtönükben voltak őrizet alatt, de oly tartományok illetékes fiai, melyek több év óta már az olasz király fel­sőségét ismerik, végre csakugyan át fognak szolgáltatni apránként az olasz államhatósá­goknak ; egy része szárazon fog szállíttatni, más része tengeren. Ez eredmény szintén a franczia közbenjárásnak tulajdoníttatik. A Turini lapok, valamint általában Olaszor­szágból jövő tudósítások egyhangúlag a kincs­tár javult állapotát ismerik el, melynek ép any­­nyi a bősége, mint mennyit nem régen szorult­sága tett. Az adónak előleges megajánlása min­den reményt felül haladott. Ezen adó egész ösz­­szegben 121 milliót tesz ki, s ezen összegből már eddig 101 millió kész­pénzben befizettetett. A svájczi köztársaság szövetségi tanácsának a múlt évi dec. hó elején megválasztott elnöke dr. S­c­h­in­c­k, a folyó év első napján hivatalát elfoglalta. A legújabb athénei levelek szerint a király egészsége gyengélkedő volt ; rokonát minden órán várták. K­a­­­e­r­g­­­s tábornok, ki Görög­országot sokáig képviselte a párisi udvarnál, s honának hasznos szolgálatokat tett, mint már emlitettük, a király udvara lovászmesterévé ne­vezte ki. Ebben a minisztérium befolyásának csorbulását látva, lemondáshoz készült. A ki­rályt azonban Sponneck gróf tanácsára e fenyegetődzés nem hozta más véleményre, sür­geti a tábornok visszatérését, ki —­ valószínű­leg — új minisztérium alakításával fog meg­­bizatni. Távirati jelentések. — B­e­r­l­i­n, jan. 12 A „Feudale Corresp.“ írja : Ausztria sehol sem hozta szóba Porosz­­ország közreműködését Olaszor­szággal netaláni összeütközés esetén. — Frigyes Károlyhg csak a koroná­zási ünnepély évnapja után megy Bécsbe. A „Staatsanzeiger “ jelenti: a király Murphy me­­xicói követ jelenlétében fogadta Miram­on mexicoi takot. — A „Zeidler Corresp.“ úgy hallja, hogy az országgyűlés elébe terjesztendők közt van a katonai novella. Ugyan e lap meghazudtolja azon hírt, mintha Ausztria kijelentett volna, hogy az örökösödési kérdés elintézése előtt nem véli ta­nácsosnak a hűségeknek Poroszországhoz való viszonyát fejtegetni. — Darmstadt, jan. 12. Az urakháza mai ülésében tudatá az igazságügyér a fejedelem azon intézkedését, hogy a részletekben elfoga­dott büntető törvényt közelebbről közzé teszik, s hogy a költségi javaslat visszavontatott. — P­á­r­i­s, jan. 12. A mai „Moniteur“ je­lenti . A moulins-i püspök vasárnap f. hó 8-án felolvasta a székes­egyházban az encyclicát, és pedig annak helyben nem hagyott részét is. A közoktatási miniszternek a császár által is jó­váhagyott jelentése folytán, a moulins-i püspök ellen visszaélés miatt, törvényes eljárás indítta­tott meg az államtanács előtt. — P­á­r­i­s, jan. 12. A poitiersi püspök el­járása folytán a kormány arra határozta volna magát, hogy a renitens praelatusokat az állam­tanács elé idézi, s évi díjaik megvonásával fogja őket fenyegetni. Fould jelentése a börzére meg­lehetősen kedvezőtlen befolyással volt , nem különben a bank tervezett megvizsgálása is, mely vizsgálattételre Fould az államtanácsot ajánlja s a császár egy kereskedelmi notabili­­tásokból álló bizottmány által — Rouber úr el­nöklete alatt — kívánja azt eszközöltetni. A decentrélisatióra vonatkozó jelentéstétellel Roucher bízatott meg. — Páris, jan. 12. A császár Baroch­e-al hosszasan értekezett, alkalmasint a moulinsi püspök ügyében, ki ravaszul maga felolvasta ugyan az encyclicát, de kijelenté, hogy papjai­nak nem parancsolja meg a felolvasást. A most élő franczia püspökség nagyobb része 1852— 1859-ig neveztettek ki Fortoul által, s alig fele tartozik a gallicanokhoz. A La Gala testvérekre vonatkozólag mondják, hogy a császár Victor Emanuelhez írt levelében óhaját jelenté, hogy azok kegyelmet nyerjenek, s erre a király azt meg is ígérte E miatt az olasz kamarában heves vitatkozás támadt. A franczia tengernagyi tanács tiltakozik a 33 hadihajó leszerelése ellen, s a tábornagyok a 10. ezred elbocsátása ellen. Turinból jelentik, hogy Siciliában a Laing féle szerződésnél fogva több államjószágot áruba bocsátottak. — Konstantinápoly, jan. 7. A „Levant Herald“ ellenmond az O­m­e­r basa betegségé­ről terjesztett hírnek. A­zultán Angliában most az ötödik pánczél fregatte-ot rendelte meg. — Mussa Hawfetti basa, az előbbeni pénz­ügyminiszter, meghalt. — Athen, jan. 7. E­r­s­k­i­n­e-nek Görögor­szág állapotáról, s az ott mutatkozó democrata czélzatokról tett jelentésére Russel vála­szol . Angolország, egyetértésben a többi védha­­talmakkal, Görögországot szabad és független államnak csak azon feltétel alatt ismeri el, ha alkotmányos király által kormányoztatik, és ez György király.­­ A csendőrség 480 fővel szaporittatott, s fizetése felemeltetett. Két osz­tály-parancsnok, egy al-admirai és tizennyolcz dandár-parancsnok a király tiszteletbeli hadse­gédeivé neveztettek. Kolotroni tábornok kineveztetését nem fogadta el. — A rablási merényletek ismét szaporodnak. — Bu­karest, jan. 11. A fejedelem N­egr­i I­nstantin helyére Florescot nevezte ki a kamara elnökéül. — L i b­r­e­c­h­t postaigazgató a fejedelem által egy, Ausztriával, Oroszország­gal és Serbiával a posta­ügyekre nézve kötendő egyességre hatalmaztatott fel. — Bukarest, jan. 11 . Kuza fejedelem a Gergely-féle naptárnak a fejedelemségek pos­tái- és távírdáinál való használását dekretálta. — Turin, jan. 11. A vizsgáló bizottmány jelentése, a septemberi eseményekre vonatko­zólag, megjelent. Vége igy hangzik : A közlött okmányokból s a szerzett értesülé­sekből nem világlik ki az, mintha azon esemé­nyeket a közhatalom ügynökeinek provocatiója idézte volna elő, s mintha a volt miniszterek a zavargás elnyomásánál a törvények megtartását figyelem nélkül hagyták volna. A jelentésben sajnálkozás van kifejezve a fe­lett, hogy a kormány nem tanúsított egységet az actióban, erélyt és elővigyázatot, melyeket az események komolysága igényelt, valamint a felett, hogy a nemzet a turini események minő­ségét illetőleg tévútra vezettetett. Esti posta, Pest, jan. 13. — A „Debatte“ ban Örményi József úr kimutatja azon ismeretes hit egész alaptalansá­gát, mintha ő valaha és valahol a tudva levő perroválás mellett nyilatkozott volna. Leírja, hogy midőn a gr. Károlyi Györgygyel együtt minap a nemzeti színház ügyében gr. Zichynél jártak, cancellár ő excja előhozá a sok panaszt, mely Magyarországon a mostani igazságszolgál­tatás ellen van, s nagy hévvel emelte ki új igazságszolgáltatási rend perroválásának szük­séges voltát, mire Ürményi József úr kifejté, hogy a mostani igazságszolgáltatási rend ellen Magyarországon nem, hanem csak Bécsben hall­hatók panaszok , hogy minden petrogálás rosz­hatással van Magyarországon; hogy miután az országgyűlés, épen cancellár ő excra nyilatko­zata szerint, nemsokára egybe fog hivatni, több bizalomra számíthat a kormány az oetrogálás mellőzésével, mint annak behozatalával stb. Szóval egész nyilatkozata épen ellenkezője volt annak, a mit a „Presse“ állít. — Az „Augsburgi Alig. Ztg.“ Ausztriából egy egészen félhivatalos hangon írt czikket kö­zöl, mely a magyar kérdés kiegyenlítéséről sz­ól. A csaknem a kormány nevében szólt czikk Magyarország iránt sok jó indulatot mutat. Ta­gadja, hogy Schmerling államminiszter valaha a jogeljátszás elvét akarta volna komolyan al­kalmazni. Csak 61-ben hozatott fel a februári patens mellett az országgyűlés által oly határo­zottan kimondott 1848 iki törvények ellenében. — Biztosit czikkire, hogy a kormány megadná Magyarországnak a felelős minisztériumot a bel­­igazgatás, igazságügy és tanü­gy szakban, s egy, Bécsben tartózkodandó külön miniszter, ki a bi­rodalom minisztériumának tanácsában Magyar­ország érdekeit képviselné, s egyszersmind ezen minisztérium tagja is volna. A cancellária tovább fennállását értelmetlen dolognak mondja. A miniszterekre vonatkozó sorokat az „Alig. Ztg.“ ritkított betűkkel közli. A franczia papság és a kormány közt kitört véleményharci tettlegességekre készül fajulni. A moulinsi püspök ellenszegülése aggodalomba ejte a kormányt, s csak későn veszi észre a hi­bát, mit vele F o­r t­o­u­­ minisztersége elkövet­­tetett, ki minden üresedésbe jött püspöki széket mintegy szándékosan töltött be az ultramontán iskola neveltjeivel. A kérdés most az : minő el­járáshoz nyúljon a kormány a renitens főpapok ellenében. Az „Indep.“ értesülése szerint a cuk­­tusz miniszter dorgáló iratot küldött Dreux Brezé úrhoz, ha nem maradhat-e a kormány e lépésnél, ha a példa egyebütt is követőkre ta­lálna? Már­is azt hiszik, hogy e téren a passi­­vitás nem fogadható el, sőt lehetőnek tartják, hogy a világi hatalom, miként 1861 ben De­­langle tette, figyelmeztetni fogja az engedetle­neket, miszerint az állam törvényei a kormányt kevésbbé illustrius büntető képességgel ruház­zák fel, mint a minő az államtanács remonstra­­tioi. Ugyanezen lapnak írják, hogy a kormány az episcopatus növekvő merészsége által inge­­reltetve, vizsgálat alá vehetné az államnak az egyháztól való elválasztása kérdését, s a püs­pökökre bízná aztán választani az engedelmes­ség vagy a cultus budget elnyomása között. Az „Indep.“ sem hiszi, hogy Francziaország­­ban ily gyökeres reform valami közel kilátásban lenne, de már az magában is nagy haladás, mi­dőn ily eshetőségen gondolkodni kezdenek, ki­mondva az elvet, s vitatva annak alkalmazását. — Fould miniszter pénzügyi jelentésével az „Indep.“ szerint nincsenek úgy megeléged­ve, mint azt a párisi lapok jelzik. Marad valami a 66-ik évi kezelésre átvitelül, de ez csak reménység, s a remény még messze van a való­ságtól, kivált a­hol 365 nap szükségeit kell fe­dezni. — Közöltük fentebb az alsó-charentei vá­lasztás eredményét. Újabb tudósításokból kide­rül, hogy a jelöltek egyike se nyerhetett abso­lut többséget, s így a törvény szerint a legtöbb szavazatot nyert két jelöltre golyózás történik. Azt hiszik, hogy ezen golyózás az ellenzékre kedvezőleg fog kiütni, mennyiben a most kima­radt harmadik jelölt pártja szintén csatlakoz­ni fog. — Florenczben jan. 6-kán nagy népgyűlés tartatott. Ebben kérvény határoztatok a tör­vényhozáshoz, hogy a halálos büntetés, mely Toscanában már az egyesítés előtt eltöröltetett, az egész országban töröltessék el, mert Tosca­na miként nem képezhet kivételt a királyság­ban, úgy visszalépést sem tehet a civilisatióban. Továbbá kívánja, hogy a szerzetes testületek szüntettessenek meg, s javaik emberiségi czé­­lokra fordíttassanak. — A híres amerikai béke-apostol és ember­barát, Eliha Bussitt, hír szerint amerikai con­­sulnak van kinevezve Birminghamben. A „Star“ e kinevezésben Bussitt úr az Amerika és Angol­­ország közötti béke fenntartása körüli érdemei­nek elismerését látja.­­ Irodalmi körökben Angliában az a hír ter­jedt el, hogy Victoria királynő a „koszorús költőt“ (ez esetben valóságos czím, és nem puszta bók) Tennyson urat, kinek költeményei­vel ő felsége különösen rokonszenvez, baronet­­ségre akarja emelni. — Savannah polgármestere és községi taná­csa dec. 21-kén következő felhívást bocsátott közre: „A hadi szerencse ma minket a szövet­ségi hadak hatósága alá helyez. Savannah ki­ürítése a confoederált hadak által, mely a múlt éjjel történt, a város kapuit nyitva hagyta és Sherman tábornok ma kétségkívül meg fogja a várost hadaival szállani. — A polgármester és községi tanács ma reggel béke-lobogóval Sherman tábornok főhadiszállására megy, ma­gát és a várost megadni, s alku­­­pontokat eszközölni ki a magánvagyon és polgárok személyeinek biztosítására. Mi engedelmességet és illő tiszteletet tanácslunk polgárainknak, s azon hiedelmet fejezzük ki, hogy vagyonuk és személyeik tiszteletben fognak tartatni katonai kormányzónk által. Sokaknak azt az aggodal­mát, miszerint Sherman tábornok itt is meg fog­ná újítani ama kiűző rendeletet, melyet Atlanta polgárai ellen kiadott volt, alaptalannak hisz­­szük. Ő ama rendelet okának a hadi kényszerű­séget állította. Ott a dolog eleség kérdése volt. Ő nem láthatta el hadseregét is, a polgárokat is eleséggel, s azt állította, hogy azt teljesen és egyedül a maga számára kell lefoglalnia. De a mi esetünkben mind a hadsereget, mind a pol­gárokat bőségesen el lehet látni eleséggel Nem akarnók azonban szavainkat úgy értetni, mintha a szövetségi kormány költségén kívánnánk ele­­séggel elláttatni,­­ hanem úgy értjük azokat, hogy eleséghez valószínűleg mindenki könnyen juthat, a­ki az árát szövetségi pénznemben meg tudja fizetni. Maradjanak a polgárok mindjájan házaikban,amíg Sherman tábornok oly hadi és polgári rendőrséget szervezendett, mely mind a személy, mind a vagyonbátorságot biztosítandja. Viseljük magunkat úgy, hogy ki­érdemeljük nagylelkű ellenségünk tiszteletét, s ne adjunk legkisebb okot is panaszra vagy szi­gorú büntetésre annak, ki határozatlan ideig fog­ja városunkat bírni. Léteznek a mi városunkban, mint más községben is, nagy számmal szegény és szűkölködő családok, melyek a háború okozta jelen ínséges állapotban boldogabb felebarátaik jótékonyságára fognak szorulni. Bánjatok velök kegyesen, gyakoroljatok emberszeretetet és jó­tékonyságot, s ne ejtsétek a szerencsétlenek egészségét a veszélybe szives segélyetek megvo­­nása által. este este. K a I a n z. Pesti takarékpénztár. Reál­iskola- és egyetem-utc­a szeg­letén. Magyar biztosító­­­társaság. Erzsébet-téren. Magyar földhitelintézet. Er­zsébet-téren, a magyar biztosító­társaság épületében. Magyar tudományos akadé­mia. Úri utcza, Trattner­ Károly:A házban. Zálogház. Lövész- és szerb­­utcza szegletén. Vakok intézete. Király- és gyár-utcza szegletén. Magyar iparbank. Váczi ut­­czában, a n. Kristóffal szemben. Magyarországi műegylet mű­­­tárlata. Földm­ajor , a Diana­­fürdő épületében Látható min­den nap d. e. 9-től d. u. 6 óráig. (Bemeneti díj 18 kr. Tárgymutató 5 kr.) A magyar képzőművészeti társulat műcsarnoka. Nagy hid­­utcza 5.­­sz. (Látható naponként d. e. 9-től, d. u. 5 óráig. Ünnep és vasárnap d. e. 10-től, d. u. 4 óráig. Belépti dij 10 kr.) A nemzeti m­úzeum a téli hó­napokon át zárva van. (■abonaárak a pesti piaczon jan. 12-én. Alsó-ausztriai mérő szerint Súly­pont szerint Bécsi börze január 12-én Államadósság. 5°/0-es nemzeti kölcsön 100 fi­tos 5%-es metalliques 100 „ 4‘/1 %-es „ 100 „ 1839-dik évi teljes ICO „ 1339-dik „ ötödrész 100 „ 1854-dik „ teljes 100 „ 1860-dik „ teljes 100 „ 1860-dik „ ötödrész 100 „ Záloglevelek. Nemzeti bank 10 éves 5% „ „ kisors. ezüst. 5% „ „ „ oszt. é. 5% Gall bit. int. osztr. é. 4% Magyar földhitelintézet 5­/i°/0 „ „ 10 év. jöv. jegy 6° 0 Földtehermentesitési kötelez­vények. 60/c.-es magyarországi 100 fitos „ erdélyi 100 „ „ horvát 100 „ Sorsjegyek. Hitelintézeti 100 fitos Dunagőzhajózási 100 „ Triesti 100 „ Eszterházy herczeg 40 „ Salm 40 „ Pálffy 40 „ Clary 40 „ St. Genois 40 „ Budai 40 „ Windischgrfitz 20 „ Waldstein 20 „ Keglevich_____ 10 „ Adót­­ár Tar­tott ár 8040 8060 7255 7265 63— 6325 1582515875 1547515525 89— 8950 9580 9590 9830 9850 102_10250 9425 9475 8990 9010 —— 7350 82— 8250 99 9950 7125 7175 72— 7250 7425 7576 1262012650 85— 8550 108—109— 103—105— 32— 3250 29— 2950 2875 2925 2925 2975 26­ 2650 1750 18---1950/20— 14— 1450 Elsőbbségi kötvények. Osztrák Lloyd .... Dunagőzhajózási Államvaspálya 900 frank iLomb.-velenczei 105 frtos Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — Alsó-auszt. esc.-bank 500 frtos Lloyd 500 „ Dunagőzhajózás 500 „ Pesti lánczhíd 500 „ Éjszaki vasút 1000 „ Állam „ 500 frank Déli „ 200 „ Nyugati „ 200 „ Tiszai „ 200 „ Váltók (devisek) három hónapra. Augsburg 100 db német fi- 4'/, °/„ Frankfurt '"'95. “'5. e" Hamburg 100 bankmark o­­t /„ London 10 ft sterling 3 % Páris 100 frank 4% Pénznemek. Korona . . Császári arany . Reczés . . . N­apoleonsd’or . Orosz imperialok Porosz pénztári utalvány Ezüst ............................ Adott ár ”91 — 95 50 114 50 112 — 181 80 791 — 595 — 232 — 459 — 350 — 1850 204 50 Tar­tott ár 92 96 — 115 - 112 25 182 792 600 - 234 - 460 - 355 - 1852 204 70 243 —(244 136 — ,136 50 147 97 30 147 97 40 97 40 97 40 86 80­ 86 90 115 - 115 15 45 15 45 90 15 80 15 85 5 46. Vasutak közteket! A délkeleti vaspályán. Bécs—Temesvár. Ind. 7 ó. 46 p . regg. 86. — p. este. » 1» 20, délu. 1 „ 48 „ éjjel „ 5 „ 35 „ délu. 6 „ 25 „ regg. „ 8 „ 27 „ délu. 9 „ 4 „ regg. , n 12 „ 17 „ éjjel. 3 „ 50 „ délu. Érk. 5 „ 20 „ regg. 10 „ 18 „ este. Temesvár—Bécs. Ind. 10 ó. 32 p. éjjel. 5 ó. 19 p. regg. „ 2 „ 25 „ regg. 12 „ 15 „ délb. „ 5 „ 54 „ regg. 5 „ 41 „ délu. „ 8 „ 45 „ regg. 8 „ 37 , n 1 „ 60 „ délu. 1 „ 3 Érk. 6 „ 33 „ este. 6 „ — A tiszavidéki vaspályán. Czegléd—Debreczen Miskolci—Kassa Bécs . Érsekújvár Pest . . Czegléd . Szeged Temesvár Temesvár . Szeged. Czegléd . Best Érsekújvár Bécs este. éjjel. regg-Czegléd Szolnok P.-Ladány Debreczen Tokaj . Miskolcz . Kassa 10 „ 27 1 „ 26 Ind. 9 ó. 27 p. regg. i regg. j délu. 3 „ — „ délu. „ 5 „ 25 „ délu. 7 „ 24 „ este. Érk. 9 „ 56 „ este. 8 ó. 24 p. este. 9 „ 42 „ éjjel. 1 „ 20 „ éjjel. 9 „ 47 „ regg. 9 „ 5 „ regg. 0 a 3 n regg. 2 „ 49 „ délu. 9 26 9 50 1 71V, 114 50­ 114 75 Kassa Miskolcz . Tokaj. . Debreczen P.-Ladány 5 47­ Szolnok , 5 47 Czegléd . Szolnok . Csaba . Arad . Kassa—Miskolcz—Debreczen—Czegléd Ind. 5 ó. 21 p. regg. 11 ó. — p. déle 7 " 52 „ regg. 3 „ 2 „ délu. 9 27 9 52 1 72 ., 9 . 12 „ 1 „ 45 „ délu . 4 „ 44 „ délu. Czegléd—Arad. Ind. 9 ó. 47 p. regg. „ 11 „ 19 „ regg. . „ 3 „ 21 „ délu. Érk. 5­­ 27 „ délu 35 » regg. 5 „ 35 „ délu 12 „ délb. 10 „ 29 „ éjjel. 12 „ 56 „ éjjel. 4 „ 43 „ regg. e s e rád—Czegléd. Arad . . Ind. 9 ó. 30 p. déle. Czaba . . . „ 12 „ 6 „ déle. Czegléd . Érk. 5 „ 32 „ délu. Pü­spök-Ladány—Nagyvárad. P.­Ladány Ind. 1 ó. 58 p. délu. Nagyvárad Érk. 4 „ 38 „ délu. Nagy­várad—Püspök-Ladány. Nagyvárad Ind. 10 ó. 6 p. déle. P. Ladány Érk. 12 „ 48 „ délu. A déli vaspályán. Buda—Fehérvár. Buda . . Ind. 6 ó. 30 p. regg. 5 ó. 15 p. Sz.-Fehárvár „ 8 „ 43 „ r. érk. 7 „ 20 „ Fehérvár—Buda. Sz.-Fehérvár Ind. 5 ó. 59 p. délu. 7 ó. 10 p. Érk. 8 „ 2 „ este. 9 „ 14 „ Fehérvár—Kanizsa. Ind. 8 ó. 43 p. regg. 7 ó. 20 p. Érk. délben és este Kanizsa—Fehérvár. Ind. 1 ó. 19 p. délu. 5 ó. 36 p. „ 5 „ 59 „ délu. Fehérvár—Bécs. Ind. 10 ó. — p. regg. „ 2 „ 25 „ délu. „ 3 „ 11 „ délu. , „ 5 „ 28 „ délu. Érk. 8 „ 26 „ este. Bécs—Fehérvár. Ind. 7 ó. 45 p. regg. „ 9 „ 21 „ délu. „ 11 „ 38 „ déle. 12 „ 57 „ délb. Érk. 5 „ 45 „ délu. Buda Fehérvár . N.-Kanizsa N.-Kanizsa Fehérvár . Fehérvár . Uj-Szőny . Győr Bruck . Bécs Bécs Bruck . Győr Szőny . Fehérvár . 7„ 10 „ 5 ó. 35 p. 7 „ 54 „ regg. dele. este. regg este. regg. regg. 5 ó. 20 p. i.1. este este este. Leg­alant Leg­­magas­s­ár o. é. Búza, bán­.Li . .— — _­n bánáti uj . 88-89 2 853 05 „ tiszavidéki u. 84-87 2 452 801 „ tiszavidéki uj 88-90 3 —3 25] „ fehérvári uj . 00 100 3 13 2 402 70 „ fehérvári ó .— — --. „ bácskai 85-86 2 702 80 Rozs (uj).... 78—80 1 651 80 Árpa, sörfőzésre 70—72 2 102 80 „ etetésre . 68-70 1 151 25 Zab, uj 45-50 1 151 25 Kukoricza, bánáti ó 76-78 1 151 25 „ d..nafej.— — — I Köles........................— 1 561 75 Paszuly ....— 4 404 80 Repcze, fekete .— 5 7. 3' ° 14 „ bánáti .— 4 755 25 Dunavizállás. Pest jan. 12. 3' 1" 0 felett „ Pozsony jan. 11. 3' 3' 0 alatt" Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond.

Next