Pesti Napló, 1865. február (16. évfolyam, 4488–4060. szám)
1865-02-21 / 4054. szám
42-4054. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám. 1. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kedd, febr. 21.1865. 16. évi folyam. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők.PESTI HAPLO Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , vagy helyben, házhoz hordva . Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. o. é. Hirdetmények díja 7 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 uj kr. Bélyegdíj külön 30 uj kr. Nyílt-tér: 5 hasábos petitsor 25 uj kr. Pest, febr. 20. 1865. Miért érzi egész Europa, hogy Napoleon trónbeszéde nem harczias, nem nyugtalanító ? E kérdés azért bir fontossággal, mert a trónbeszéd némely pontjainak csakugyan lehetne kétes, sőt fenyegető czélzatot is tulajdonítni. így például, midőn a császár a congressus iránti reményeinek meghiúsulását bevallja, rögtön hozzáteszi: „ezt sajnálom, mert a kard gyakran a nélkül vágja ketté a kérdéseket, hogy megoldaná, s a tartós békének egyedüli alapja a népek valódi érdekeinek az uralkodók egyetértése által történt kielégittetése.“ „Az uralkodók egyetértése, úgy, a mint Napoleon sürgette, t. i. a congressus alakjában, kivihetlennek mutatkozott s midőn a másik alternatívául a kard hozatik fel, tagadni alig mernék, mikép némi pessimismus mellett aggódni is lehetne a bekövetkező eshetőségek felől. Ezen aggodalmat növelhetné még azon körülmény is, hogy a kard horderejének jellemzése után legott következő passus a dán-német kérdést tárgyalja. A császár említi, hogy Dánia iránt rokonszenvvel, Németország iránt jóakarattal viseltetett, s a londoni értekezleten csak arra szorítkozik, hogy a nemzetiségi elvet védelmezve, sürgesse, hogy a nép saját sorsára nézve megképeztessék. Mindez nem történt meg. Az elbei herczegségek mostanig sem szóllíttattak fel szavazásra. A kard intézkedett, s a franczia császár reservált helyzetben vár, és szigorú semlegességben maradt. A Schleswig-Holsteinra vonatkozó nyilatkozat tehát oly kapcsolatban, mint felhozatott, a már felébredt bizodalmatlanságot táplálhatná, s a még szendergőt felébreszthetné ; azonban a journalistika vagy nem keres, vagy nem talál benne fenyegetést. A császár a dán ügyről a septemberi szerződésre térve át, többnyire csak azt mondja el, amit félhivatalos lapjai, külügyminisztere és diplomatái időnként nyilvánítottak. Azonban szerencsés humorral kell annak megáldva lenni, aki nem sejdíti, hogy az olasz kérdésben változás történt a trónbeszéd által. Napóleon már — a trónbeszéd szerint — egy nagy országot lát maga előtt, „mely helyi előítéleken felülemelkedve, bátran teszi át fővárosát a félsziget szívébe, s az Apenninek közepeit mintegy bevehetten fellegvárba helyezi. Ezen hazafias tettel — szól a császár — Olaszország véglegesen megalkotta magát.“ Napóleon tehát most először nyilvánította a zürichi szerződést érvénytelennek. Eddig lehetett még reménylen, hogy politikai érdekeknél fogva közelíthet Ausztria álláspontjához, s ápolhat az olasz megoldások terén confoederationális eszméket is. Most ezen csalásomnak vége szakadt. Aztán nagy különbség van September 15-ben a conventio keletkezése — és a trónbeszéd napja közt, a római kérdés helyzetét tekintve. September 15-kén még hihette Napóleon, hogy a pápa a napóleoni codex eszméi nyomán rendezi a szentszék jelenlegi területén legalább a magánjogi viszonyokat, s hogy a belzavarok fékezésére elégséges sereggel látandja el az egyházi államot. Azonban a trónbeszéd írásakor képzelhető-e ő Felsége, hogy a Syllabus megjelenése után lehet még kilátás oly reformokra, melyeket ő szükségesnek tartott a forradalmi anyagok eltávolítására? Valóban ezt nem képzelhető. Számítható-e arra, hogy ő szentsége a franczia csapatok kivonulásának fokozatai szerint látandja el magát véderővel? Ily csalásomba III-dik Napoleon már többé nem ringathatja magát. Ennélfogva, midőn a trónbeszéd kimondja, hogy „a római helyőrség nemsokára visszajön,“ a császárnak vagy reformok és katonaság nélkül kellett képzelnie nemsokára az egyházi államot , vagy pedig ellátva idegen hatalmak csapataival, s ha nem, akkor a Victor Emanuel contingensétől s a franczia visszatért zászlóaljaktól oltalom alá véve. Ezen esélyek közül egyik sem látszik olyannak, mely a pessimismusra hajló kedélyeket bokros aggodalmakkal ne tölthetné el. S ily jelek daczára is, miért érzi tehát Európa békés irányúnak a trónbeszédet? Mert eddig Napóleon az ünnepélyes nyilatkozatok alkalmával reményítette a békét, de nem álljtá bizonyosnak. Most ellenben határozottan hirdeti : bezárjuk a háború templomát. S felkiált: „adjuk magunkat aggodalom nélkül a béke munkálatainak.“ Európa most hiszi, s állhatatosan akarja hinni e szavak őszinteségét. Máskor tán kétkedett volna; most bízik. Mert nem képzeli, hogy a reformkérdések, melyeket Napóleon a trónbeszédben kitűzött, komoly tárgyalás alá ne kerüljenek ; mert az általános forradalmi irányt meggyengültnek tartja; mert Napóleon az angol szövetségben nem reménylhetne többé oly támaszt, mely a háború esélyeire is használható lehetne, s mert a közelebbi lengyel forradalom folyama és tragikus vége óta a franczia trónon ülő egyénnek — bár ki legyen — még hosszas ideig fog nehézzé válni az orosz czárrali szövetkezés. Pedig Francziaországnak, ha háborút akar, vagy az angol, vagy az orosz barátsága múlhatlanul szükséges, mihelyt Európa térképének változtatása is szóban forogna. Ha még ezen kívül az éjszak-amerikai háború közelgő végét sem feledjük el , igen megfoghatónak találjuk, hogy Európa III-dik Napóleon békeigéretét őszintének véli. A német ügyek bonyodalmai, s Napóleonnak azon semlegessége, mely tán alkalmat les beleszólásokra, kétségkívül okozhatnak gondot Európának. — Tarthat az olasz kérdés phasisaitól, s különösen a szentszék helyzetét terhesnek, sőt koczkáztatottnak találhatja. — Van oka rettegni a véletlentől, a bonyodalmaktól , a rosz szándéktól, sőt magától az időtől is, mely minden nap elteltével közelebb hozza a pápai állam védelmetlenségét, s az azzal egybekötött veszélyeket, küzdelmeket. De daczára az aggasztó körülményeknek, Europa bízik azon tapasztalatban, hogy „mundus se expediet,“ miután érzi, mily nehéz III-dik Napóleonnak a jelen viszonyok közt megszegni ezen ígéretet : bezárjuk a háború templomát. KEMÉNY ZSIGMOND: Bécsi dolgok. A pénzügyi bizottmány 17 ikén két Illést tartott. Az egyikben Skene referált az „országos alapoknak adandó subventiókról“, s indítványozta ezek megszüntetését, a magánjogi czímekből eredő illetékek kivételével, az egész vitás kérdés elintézésére nézve azonban indítványozza, hogy a kormány szólíttassék fel egy állam ítélőszék felállítására, mely a subventiókat vizsgálat alá vegye, s döntő ítéleteket hozzon ez ügyben. Ez indítvány leendő előterjesztését már lapunk tegnapelőtti számában közöltük. B. Pratobevera indítványozza, hogy az állam ítélőszék felállításáig ideiglenesen az eddig szokásban levő subventiók adassanak meg, de csak előlegkép és a visszafizetés kötelezettsége mellett azon esetben, ha az államítélőszék e subventiók megadása ellen nyilatkoznék. A bizottmány elfogadta ez indítványt. Az esti ülésben megállapítottak a kormány által különböző iparvállalatoknak adandó subventiók, a dunagőzhajózási társulatnak 560,000 tt (kivontatott egy millió), a déléjszak-német vaspályának 680,000 forint, a tiszai pályának 970,000, a nyugati pályának 1,400,000, a cseh nyugati pályának 315,000, a zitfau-reichenbergi pályának 100,000 forint, a déli vaspályának 8218 forint. Közelebbi időkben a hírlapok azon panaszkodtak, hogy a miniszterek nem szólalnak meg a reichsrathban. Febr. 18-án a tulságig teljesült óhajtásuk. A képviselők házának aznap tartott ülésében alig jutott más szóhoz, mint a miniszterek. — szólt gr. Mensdorff, Schmerling, Lasser, Kalchberg és Plener. Utóbbi fejezte be a sorozatot az 1866-iki budget benyújtásával s két más pénzügyi törvényjavaslat előterjesztésével. — Mint legfontosabbat, lássuk a pénzügyminiszter előterjesztését, melyet a „Morgen Post“ ekképen elemez. A kormány az 1865-iki összes megkivántató költséget 548,705,412 ftra tette; az 1866-ikit pedig 542,455,330 ftra teszi, tehát csak mintegy 6 millióval kevesebbre, mint az ideit. A minisztérium most tulajdonkép 14,701,000 fttal kíván kevesebbet, de 1866 ban a kiadás 8,800,000 fttal több, mert a bank részére jövendőben 6,193,000 fttal többet kell lefizetnie az államnak, mint az idén. Kevesedik a költség az államjavakból beveendő 2,661,000 fttal,az agio remélhető alábbszállása általi pénztári kezelésben 2,241,000 fttal, s a hadügyminisztérium költségei 5,628,000 fttal apadnak. Az adóreform most keresztül nem vihetése miatt az adóemelés 1866-ra is meg kell hogy maradjon. 1866-ban az államadósság törlesztésére 66,038,000 ft kívántatik meg. Ha a pénzügyi bizottság kebelében az idén a deficit valódi állásának kiszámítására fordított elvek alkalmaztatnak, a folyó költségek deficitje 1866-ban 12,966,427-re tehető. Bármennyire sajnos is, hogy 1866-ban sem lehet kikerülni a folyó költségeknek hitel útján való fedezését, remélni lehet, hogy a deficit 1867 ben egészen elenyészik, mert az államnak a bank iránti súlyos tartozása lerovatván teljesen, az államkölcsön törlesztésére megkivántató 66 millió 40 milliónál többel fog keresbedni. Tulajdonkép fedezendő 29 millió, mely a valódi deficit. Ha hozzá veszi az ember a törlesztésre megkivántató 66 milliót, 95 milliónyi roppant összeg jön ki, mit hitel útján kellene fedezni újra. Ennek fejében a kamatfizetés 1867- ben már újra 6 millióval szaporítja az évi kiadásokat. A katonai budget leszállítása képezi a legnagyobb meggazdálkodást. Ezen budget közel 99 millióról 94 millióra száll le, míg a reichsrath korábbi véleményadásai szerint a monarchia jelen pénzügyi helyzetében a hadseregre nem kellene 80 milliónál többet költeni. A többi kiadásokat csaknem érintetlenül hagyja a pénzügyminiszter. A „Morgen Post“ nem bocsátkozhatik részletekbe, mert a budget véletlenségből nem osztatott ki nyomtatásban a képviselők közt. Azelőtt való nap is a correcturákban oly tetemes változtatások létettek, hogy az államnyomda megfeszített munkásság mellett sem volt képes egyebet adni kefelevonatnál. A pénzügyminiszter beszéde végén kijelenti, hogy ha az egyes minisztériumoknak szabadabb mozgás engedtetik az egyik budgetszakból a költségnek másba való áttételére,a kormány kész tetemesen alább szállítni a kiadásokat. Ily engedmény mellett kész egyezkedésekbe bocsátkozni a képviselőházzal. Az ezen kívül általa előterjesztett törvényjavaslatok közt van az, mely némely állam uradalmak és erdőségek eladásáról szól. Pest, febr. 20. Megjelent a Budapesti Szemle új folyamából az első füzet. Tizenhárom nagy ív, tehát jóval több, mint amennyi egy füzetre ígérve volt. S tartalma nagyobb részét (u. m. tizenegy évet) Deák Ferencz értekezése foglalja el: „Észrevételek Lustkandl Venczel ily czimű munkájára: Das Ungarisch-Österreichische Staatsrecht, a magyar közjog szempontjából“ Nem ismerünk fontosabb, több érdekli és tanulságosabb értekezést az összes magyar közjogi irodalom terén. A magyar közjog több fő kérdése: az öröködési jog, a pragmatica sanctio, a magyar törvényhozás jogai, az utasítások kérdése stb. stb. közjogi és jogtörténeti tárgyalás alá vannak véve ez értekezésben, minden oldalról vitatva s alapos jogtörténeti nyomozással és erős kritikával, mely minden ellenvetést megdönt, minden kétséget kizár, napfény-világosságba vannak helyezve. Lesz alkalmunk e nagy érdekű czikkre, melynek megjelenése nagy esemény közjogi irodalmunk terén, többször is visszatérni. Itt ezúttal legyen elég megjelenését jelentenünk ; legyen elég megjegyeznünk, hogy e szorosan tudományos értekezés mindazon tulajdonokkal, melyek styl tekintetében is oly kiválólag jellemzik mindazt, ami Deáktól ered, nagy mértékben biz, értjük az előadás rendkívül világos, szabatos voltát s nemes egyszerűségét. ” A másik czikke a „Budapesti Szemlédnek egy, kétségkivül több czikkre terjedendő értekezés bevezetése, Kautz Gyula egyetemi tanártól és akad. tagjól. Tárgya: „Az európai államtudomány újabb irányai.“ Az államtudományi irodalom számos uj terméke lesz bemutatva és birálva ez értekezésben ; irányok ismertetve, melyekről eddig irodalmunkban szó is alig volt, kijelölve ez uj irányok, eszmék kapcsolata az illető nemzetek intézményeivel, közjogi nézeteivel s fejtegetve, hogy azon irányok és eszmék mennyiben látszanak átalakító erővel bírni, mennyiben tekinthetők utópiáknak. Rendkívül érdekes és tanulságos tanulmány. S e tanulmány bevezető czikkét egy lap az angol történetből követi ily felirattal: Cromwell, Z. A., (alkalmasint Zichy Antaltól.) A Stuart-ház szerencsétlenségét megérintve, azt a kérdést veti fel szerző : Hát Cromwell boldog volt-e ? E kérdésre felel a csinosan írott, rövid történeti rajz. Sötét kép a legjellemzőbb körvonalakkal. Uj genre irodalmunkban. Végül a M. Tud. Akadémia előadásai vannak ismertetve, több érdekes részlet közlésével. — Az uj folyam, melynek első füzete ily fényesen lép fel, s mennyiségre nézve is 10—20 ivel több tartalmat igér a tavalinál, folyvást megrendelhető egész évre tizenkét, félévre hat forinttal, (Pest Sándor utcza 17-dik szám.) a kiadóhivatalban. K A I ö n f é l é k. Pest, febr. 20. — A magyar országgyűlés összehivatásáról a „Concordia“ jól értesült bécsi levedezője ezeket írja: „Biztosíthatom önt, hogy a magyar országgyűlés még e nyáron össze fog hivatni. Azon kérdés, vájjon egyszerre fog e egybehivatni a horvát országgyűléssel, még nincs eldöntve, de ez a hihető dolgok közé tartozik. A m. udv. korlátnokság elhatározta egy uj osztály alakítását (IX. oszt), mely kizárólag országgyűlési ügyekkel lesz foglalkozandó, s ezen osztály vezetői Pápay és Barthos udv. tanácsosok lesznek. Ez osztály többi személyzetéről még bizonyost nem tudunk, de mondják, hogy Dobrzansky udv. tanácsos osztályából Cimponeriu fogalmazói segéd, Beke alkorlátnok osztályából pedig Zádor fogalmazó fognának ott alkalmaztatni.“ — Magyar országgyűlési előadóul, mint a „P. Lt.“ értesül, az udv. korlátnokság Pápay udv. tanácsost szemelte ki, akire a sajtóügy is lesz bízva. * A Pesti Hírnökben a következő figyelemre méltó bécsi levelet olvassuk : Bécs, febr. 19. A „Pesti Hírnök“ tegnapi számában megjelent, s ma reggel ideérkezett bécsi levél, mely a jövő évi magyarországi budgetet már a közelebbi magyar országgyűlés számára vindiálja, — az itteni magyar államférfiaknak komoly óhajtásával és meggyőződésével találkozik, — s mindenki kiváncsi reá, minő lépéseket teend a magyar kormány arra, hogy e kérdésben a magyar államjog postulátumának győzelmet szerezzen. Eme kérdésnek eredményéből vélik sokan legbiztosabban következtethetni mind a magyar kormány önálló befolyásának tényleges mértékét, mind azon nézet minéműségét, mely a birodalmi tanácsban Magyarország autonómiájának praktikus oldalára nézve uralkodik. * A Kisfaludy-társaság alapítói közé legújabban ismét Hanvay Zoltán hazánkfia állott 100 forinttal. * A helytartótanácsnál, az „Ung. N.“ szerint tanácskozások folynak távirdai állomások felállítása felett. Az arad-battonya-mezőhegyes-palota-makói vonal biztosítva van, miután a felállítás költségei az 1866-iki költségvetésbe felvétették. A nyíregyházi, n.-károlyi , n.-kállói-, szathmári-, n.-bányai-, f.-bányai, szigeti vonalak elkészítése szinte valószínű, miután a nevezett városok kedvező ajánlatokat tettek, s az ügy már felsőbb helyre fel van terjesztve. A vágvölgyi vonal felépítése, mely N. Szombaton, Pöstyénen, Vágújhelyen, Trencsénen, Illaván, Zsolnán húzódnék keresztül, csak az oszlopok, helyiségek és tűzifa ingyen előállításától függ. Pápa is folyamodott egy állomás felállításáért, de sikerre nincs kilágítása, miután a községnek nincs módja helyiséget és tűzifát ingyen felajánlani. * Sümegről írják, hogy f. hó 11-kén kezdve négy napon át oly hózivatar volt, hogy a közlekedés teljesen megszűnt, sőt még lakából sem mozdulhatott ki senki. Több házat úgy eltakart a hó, hogy a lakosok a zivatar után csak a kéményen jöhettek ki. Egy ökrös szekeret, melyen egy gazda leányával a malomba igyekezett, a vihar besodorta egy árokba, hol ötödnapra az apát és gyermekét megfagyva, az ökröket még életben találták meg. * Az „Agr. Ztg“ örvend, hogy a vele egy kamarán kelt „Domobran“ „A tiszta lap és az unió“ czimű czikkében az ő nézeteit tökéletesen osztja. E czikkben — mond az „ Agr.Ztg“ — emlékezetbe hozatik, hogy az 1861-diki horvát országgyűlés a három egy királyság és Magyarország közt minden viszonyt felbontott, és az államjogi kérdéseket a háromegy királyságnak a magyar országgyűlés közreműködése nélkül kell megoldania. * A vidéki lapok száma a jövő évnegyeden kezdve egy új, s reméljük életrevaló pályatárssal szaporodik. Mármaros-Szigeten Szilágyi István szerkesztése, s az egész Máramaros megye értelmiségének közremunkálása mellett, ápril 5-kén „Máramaros“ czim alatt megkezdi pályáját egy politikai, közgazdászati és társadalmi hetilap. Czélja e lapnak hazánk e legfélreesőbb megyéjében fenntartani a közszellemet, s hogy ezen, a természeti kincsekkel megáldott földön a föld-, kéz- és gyáriparnak útmutató s tanácsadókép állni oldala mellett. Üdvözöljük e lapot, mely a legjobb szándékkal igyekszik tükre és tolmácsa lenni a vidéknek, melynek nevét czimul homlokára tűzte, és Máramaros értelmiségének nyilatkozó részvéte kezesség nekünk, hogy e czért el is fogja érni. Ára a lapnak egy évre 4 ft 50 kr, félévre 3 ft. * Az Aradvármegyében fekvő Fazekas Varsándi magyar község m. évi oct. hó 29-én kiütött tűzvész által mindenét vesztett lakosság felsegélésére nm. Károlyi György grófné szül. Zichy Carolina grófnő külhoni gyűjtéséből 2000 ftot küldött. * Egy ó-budai lelkes hajógyári iparos, Sárközi Szeráf Ferencz értesit minket az ó-budai magyar hajóácsok által rendezett jótékony czélu tánczvigalomról, mely az óbudai ref. egyház és iskola javára 132 forintot jövedelmezett. Éljenek a derék iparosak, kik fáradságos napi munkájok között nem feledkeznek el a magasabb czélokról, melyektől a haza felvirágzása függ, s áldozatkészségüket s elveiket úgy tudják egyeztetni, hogy a közügy nyerjen általa. — A felsőbb helyről leérkezett távsürgöny folytán a nagyméltóságu magyar kir. helytartótanács az ez évi, még hátralékban lévő színházi segélyből addig is, míg az e tárgyra vonatkozó ügydarab a femért, udvari korlátnokságtól leküldetik, a színházi igazgatóság felterjesztése folytán 1865 ki febr. 16 -áról 14592. sz. a. kelt rendelettel már 10.000 forintot utalványozott, a mely összeg ki is jön szolgáltatva. * Az orsz. gazd. egyesület földmivelési és állattenyésztési szakosztálya tegnapelőtt délelőtt ülést tartott amlgy gr. Károlyi György ur elnöklete alatt. A helytartótanács abbeli leiratára, várjon nem volna-e jó marhavészes helyeken a marhákat dög- és vészbélyeggel ellátni, a szakosztály tagadólag válaszolt, s ilyen intézkedést károsnak nyilatkoztatott úgy nemzetgazdászati, mint szinte kereskedelmi szempontból is. Megküldettek még a „Taurus“ állatbiztositó-társulat alapszabályai,melyeket az ülés köszönettel fogadott s az intézetet mint hasznost üdvözli. A prágai gazdaegyesület a dohánytermelésre vonatkozó adatokat kérvén, azokkal az egyesület szolgálni fog. Ezeken kívül még a kiállítási biráló bizottmány megválasztásával foglalkozott az ülés. * A dunántúli helvét hitvallású egyházkerület a pápai helvét hitvallású evang. főiskolánál újonnan rendezett három évi jogi tanfolyam nyilvánosságáért folyamodván, — a femért. magyar kir. udvari kanczellária részéről, mint halljuk, kimondatott, hogy a nyilvánosság elismerése ellen akadály fenn nem forog; a felmutatott tantervnek azonban az előadandó tudományok s az előadási órák számára nézve, a királyi jogakadémiák részére fenálló tantervhez kell szigorúan alkalmaztatnia. A nyilvánosság ezen mellőzhetlen feltételének teljesítése után a pápai jogi tanintézetben tanulmányaikat végzett és államszolgálatba vagy ügyvédi pályára lépni kívánó ifjak az államvizsga letétele végett a pozsonyi államvizsgálati bizottmányhoz lesznek utasítandók. Egyébiránt az illető egyházkerületek egyszersmind a nem kielégítő tanerők mielőbbi szaporításának elkerülhetlen szükségére is fognak figyelmeztetni. A HI. Napoleon Julius Caesars finale magyar kiadására nézve a következő érdekes adatok tudomására jutottunk. A tegnapi postával ismét egy csomó kézirat érkezett, úgy hogy miután a fordítók és a nyomda a legnagyobb erélylyel működnek, az Iső kötet gyors megjelenése biztosítva van. A kiadó Ráth Mór, és a nyomdász Emich Gusztáv a mű kiállítására már azért is a legnagyobb gondot fordítják, hogy a magas szerző láthassa, miszerint a magyar nyomdászat a francziával egy színvonalon áll. A szép papír alakja a legnagyobb 8 ad rét, a szöveg egészen új erre a czélra öntött betűkkel nyomatik. A császár és a hozzá közelebben állók számára dupla velin papíron díszpéldányok huzatnak le, 4-rét alakban, melyek a franczia kiadásnak a fejedelmek számára készített példányaival a pompás kiállításban versenyezni fognak. Hogy a magas szerző mily figyelmet fordít az általa engedélyezett magyar kiadásra, onnan is látható, mert a fordító urak neveit jóváhagyás végett elébe kellett terjeszteni; azonkívül a magyar kiadás minden egyes éve a császári kabinetbe küldetik approbatió végett, mire Ráth Mór szerződésileg kötelezve van. Ezen előzmények után bizonyos, hogy a magyar közönség a nevezetes művet minden tekintetben kitűnő magyar fordításban fogja leírni. * Pest városa tanácsának a lipótvárosi templomépitési alap részére felveendő 100,000 ftnyi sorshúzási kölcsön iránti felterjesztése a nm. m. kir. helytartótanács részéről hallomás szerint helybenhagyatott. — Az első magyar általános biztositó társaság vezérlő igazgatója, Lévai Henrik úr által tervezett „Securitas“ bécsi viszbiztosító társaság alakulására a minisztérium által az engedély megadatott, alapszabályai jóváhagyatván. E viszbiztosító társaság, mely mint a „Pannonia“ az első magyar biztosító társaság leányául tekinthető, hazai társaságunk üzletének mindinkábbi függetlenítését eszközlendi szinten, amennyiben kockázatokat fogadand el viszbiztosításra a kölcsönösség feltétele nélkül. * A magyar orvosok és természetvizsgálók állandó középponti választmánya f. hó 21-én kedden esti 6 órakor ülést tart a nemzeti múzeumban, Kubinyi Ágoston ő mlgának igazgatói lakásán. Az ülés tárgya leend egyebek közt a pozsonyi XI. nagygyűlés idejének meghatározása. * A pesti jótékony nőegylet első bálja után tüstént 30 öl fát osztott ki 60 szűkölködő családnak. * A szathmári vasúti küldöttségnek bécsi eljárásáról a „Debatte“ egyik számában közölt,s a magyar lapokba is átvett tudósítás,annak a n. m. kanczelláriánál történt fogadtatása tekintetében téves értesülésen alapulván , a küldöttség több tagjai az igazság érdekében indíttatva érzik magukat a téves értesítést oda helyreigazitni, miszerint a három kanczellár őnmagaik a küldöttséget nem közösen, de külön külön saját termeikben fogadták és igy a hírlapi tudósításban e fogadtatás tekintetében előadott részletek is tévesek, melyeket egyébiránt mellőzve, átalánosan kinyilatkoztatják, hogy a küldöttség által szorgalmazott ügy mindenütt rokonszenvvel, s pártolólag fogadtatott. — Az „Orvosi hetilap“ közelebbi számában igen helyes felszólalást olvasunk a pestvárosi vigadó termeit illetőleg. „Levegőt kérünk !“ — írja a nevezett czikk — levegőt! De ne oda, hol kelleténél is több van, t. i. a bejáratoknál, hol éles léghuzam csuzzal gazdagítja a mulatozókat, hanem a terem azon részeibe, a karzatokra stb., hol a rekkenő poshadt légkör az inakat elernyeszti, meg az éttermekbe, hol az ételszag és gőze oly vastagon áthatja a levegőt, hogy átláthatatlanná lesz. Teljesen osztjuk az O. H. felszólalását, megrójjuk vele az előre nem látó építészt és szeleteket kérünk a mulató termekbe, a közegészség érdekében. — Győri levelezőnk írja, hogy Győr és vidéke fiatalsága f. hó 4-kére egy zártkörű tánczvigalmat készült rendezni, erre az engedélyt meg is kapta. Mindnyájan fényes és népes bált vártak, nemcsak mert a környékbeli ifjuság összegyűlendő volt, de mert a jótékony czélű bál — jövedelme a győri szegények javára volt felajánlva — látogatására a szomszédmegyékből szép számmal sereglettek össze. A város polgármestere azonban febr. 2-kán kelt rendeletében, mint mondja, „felsőbb megbízás folytán,“ és „ rendezésnél elkövetett helytelen eljárás miatt a bált betiltotta.Miben állott a helytelen eljárás, mely a polgármesteri hivatal elégedetlenségét előidézte ? Itt bajos kifejteni, annyival inkább, mert a rendelet maga sem említi egy szóval R Sfi