Pesti Napló, 1865. március (16. évfolyam, 4061–4086. szám)
1865-03-28 / 4083. szám
Tönaéget azon szellemetlenségektől, melyeknek eddig stb. stb. ki volt téve. — — Kárpátokon túli testvéreink — folytatja tovább — örömmel veendik e hírünket, úgy vélekedvén, hogy ha nem alakultak eddig oláh gőzhajózási társaságok a Dunán, legyenek legalább egy társnemzetnek ilyen társaságai, keletkezzék verseny a közönség javára stb. “ Hivatkozhatnánk a hazai német, sőt a bécsi sajtónak is hasonló értelmű buzdító nyilatkozataira. De van-e arra szükség, hogy a magyar közönséget idegen hangokkal buzdítsuk? Elég annyit mondanunk, hogy az aláírási ívek és alapszabályok a főváros és vidék több érdekelt egyéneihez szét vannak küldve, s hogy azokon kívül is mindenkinek, ki a közhasznú ügy iránt érdekli magát, hozzájárulása szívesen fogadtatik, s hogy az ilyenek aláírási ívekért Szathmári Károly úrhoz,mint az elnökség e részbeni megbízottjához keretnek fordulni (lakása: Pesten, szénatér 5. sz. I. emelet), ki április 15-kéig, mint az aláírásra kitűzött határidő utolsó napjáig, úgy a személyes bejegyzéseket elfogadja, mint az aláírást gyűjteni vállalkozóknak a szükséges íveket kiszolgáltatja. A „Pesti Napló“ szerkesztőségénél is van letéve aláírási ív, egy részvény értéke 200 ft, s a befizetés oly apró részletekben és hosszú idő alatt kívántatik, hogy mostoha pénzviszonyaink közt is önmegerőltetés nélkül járulhat hozzá a kisebb vagyona is. Amint örömmel értesülünk, a részvények megszabott számának fele már is alá van írva. Az aláírás, mint fentebb érintők, ápril 15-kéig marad nyitva. A Reviczky Szevér elhunyt író- és munkatársunk számára, barátai és tisztelői egy firkő emelésére vállalkozván, siettek összeszerezni a költséget, melyet a kegyeletes szándék kivitele szükségelt. Hosszú azon hazafiak és bűnleányok névsora, kik az erőszakkal kioltott fiatal élet ez emlékjeléhez adományaikkal járultak ; helyszűke miatt csak a beküldők nevei mellett közöljük itt az összegeket, melyek hozzánk a nevezett czélra, mint név szerint megirt egyesek adományai küldettek be; u. m. Grosz Albertné 10 ft, Csiky Sándor 14 ft, gr. Széchenyi Ödön 50 ft, Zsömböry Ede 26 ft, Szmrecsányi Jánosné sz. Farkass Mária urhölgy 30 ft és egy darab cs. arany; Lakatos Károlyné 40 ft, Gencsy Ferenczné 20 ft, Ivánka Imre 10 ft, Csanak József 23 ft, b. Gerliczy Bódogné sz. gr. Korniss urhölgy 65 ft, Lévay József 11 ft, Vécsey Jeeenő 10 ft, Domonkos Mihályné 41 ft és 1 darab 20 frankos arany , Visontai Kovács László 5 ft, Komlósy Imre 70 ft, Damjanich János özvegye 34 ft 50 kr, Jámbor Pál 12 ft, b. Eötvös József 6 ft, Pólyák Béla 68 ft, Horváth Boldizsár 36 ft 40 kr, Kende Lajosné 7 ft 50 kr, Kiss Miklós 14 ft, b. Messena Istvánné sz. Sántha Etelke urhölgy 192 ft, Tóth Móricz 44 ft, Deák Farkas 12 ft, Vitális Mór 71 ft 80 kr, Dobosa Dániel 8 ft 40 kr, Oláh Mátyásné 106 ft, Reményi Ede 15 ft, J. J. 2 ft 50 kr, Pénzes F. 2 ft, Fekete Sámuel 14 ft, Thaisz Elek 8 ft. A nagyváradi műkedvelők dec. 4-ki előadásából 30 ft 30 kr. A budai műkedvelők előadásából 272 ft 10 kr, a „Pesti Napló“ szerkesztőségénél 21 ft, Szilágyi Dezső 5 ft, Mandel Sándor 50 ft. Az itt megnevezett beküldő urak közül többen, általunk felhivatva, megjelentek lapunk szerkesztőségi szállásán, értekezendők az emlékterv kivitelének módjai iránt. A jelen voltak a végmegállapodás előtt némely előtanulmányokat tartván szükségesnek, gr. Széchenyi Ödön enliga elnöklete alatt egy bizottságot kértek fel, mely szobrászaink valamelyikével érintkezésbe bocsátkozván, az adakozók czélja szerinti kivitel iránt intézkedjék. A bizottság, mint hozzánk intézett jelentésében tudatja, megbízatásában eljárt, a síremléket az adakozók nyilvánított óhajtásához képesti minőségben Gerenday szobrász urnát rendelte meg, s pár hét múlva már felállítható lesz. A síremlékre 300 ft jön fordítva. A hegyült 1506 ft 6 kr, és 2 darab arany összegből levő hatván, a felülmaradék az adakozók kifejezett TARCZA. A száműzött leánya. Regény. Irta Alom-Második kötet XXIV. A kit a sors üldöz. Fojtögöz, pipafüst és pálinkaszag, vagy pedig hangos beszéd, iszákosok lármája s játékosok garázda kiabálása hozá eszméletre Kamillát, de ébredése uj veszélylyel járt, mert a küzhödt légtől fuldokolni kezdett. — Levegőt, levegőt! — kiáltá elrémült hangon. — Azzal nem szolgálhatok — mond durva hangon egy félszemü, burgonya orrú, ripacsos ember, kinek fején hegyes hálósipka volt, s kötényének balsarka jobb oldalán feltüzve, kulcsköteget rejte el— hanem jó pálinkával, samisitlan borral, vagy édes szeszekkel tessék parancsolni, de levegőt itt nem mérünk. — Hadd látom, miként néz ki oly teremtés, ki csapszékbe jár levegőért ? — jegyzé meg egy széles vállu kamasz, s az imént szólóra könyökölvén, röhögve nézett annak vállain át Kamillára. Kamillában a vér megfagyott, mert látta, mily barlangban környezik e félelmes egyének. Irtózattal emelkedék fel a gyékényről, min eddig feküdt, s mintegy magában tűnődve kérdé : — Hogy jutottam ide ? ilol vagyok ? — Valami jóféle levegő eszétől és erejétől megfosztá — mond a hálósipkás — aztán egy derék vendégem ide hozá. — Egyébiránt — téve hozzá a másik — biztosíthatom, hogy igen jó helyen van. Ez a gazember hamisítja ugyan italait, de hitelez. — Irgalmas isten ! légy velem — sóhajtá Kamilla]— én megőrültem, s mindaz, amit látok és hallok, nem való, sem,pedig azon rettenetes dolgok, mikkel küzdök, nem történhettek meg. — Még nem aludta ki a mámort, mond a hálósipkás. — Pedig már szeretnék vele ismerkedni — röhögé a másik, s míg szemeivel kétértelműen hunyorga , könyökével pajtását úgy oldalba lökte, hogy az hármat botorkázott tőle. Kamilla nem birt szólni, hanem kezeit összekulcsolva, csengve tekintett a félelmes emberekre. Ekkor egy hajszállal sem különb kinézésű férfi lépett oda a játékasztaltól, s rádördült a két szemtelenkedőre: — Nem látjátok, hogy úrhölgy ? Pusztulj innen te méregkeverő, vagy kivájom a másik szemedet is , te pedig Maurice, ülj félre békével, mert ha meg nem mérkőzhetem is veled ökölre, be bírom vágni az utadat más módon. A két hős morogva vonult vissza , az imént szóló pedig illedelmesen, s mondhatni részvéttel közeledek Kamillához, mondván: — Örvendek, hogy állapota javult. Az este aggódtam ön miatt. Bocsánat, ide kellett hoznom, mert szállásom nincs, de őrködtem ön felett. — Miért hozott ide, e borzasztó helyre? — Mert halottként feküdt az utczán. — Most már jól vagyok, egészen jól, kérem szabadítson ki innen. — Hova kisérjem? — Csak az utczára. — De sok utcza van. — A „rue de clichybe.“ — Az csak néhány lépés. — Annál jobb. — Furcsa, és ott találtam. — De az nem furcsa, az nagyon szomorú. A jelen voltak legaljabb megjegyzései közt vezettető ki magát Kamilláé barlangból. Undor, irtózat és félelem közt haladt a lépcsőkön felfelé, s csak most látta, hogy éji szállása földalatti lebuj volt. Midőn a napvilágot meglátta, majdnem nyakába borult kísérőjének, úgy hálálkodott. — Ön jobbnak látszik, mint a többi — mond Kamilla kísérőjéhez — mi viszi azon bünrészekbe ? — A nyomor, asszonyom, ha még egyszer mesterségemhez láthatnék . . . ! de szerszámaim lezálogolvák. .. . Anitán szótlan haladtak. — Itt a „rue de Clichy.“ — Köszönöm uram, pénzem nincs, hogy szívességét megjutalmazhatnám, de hálám jeléül fogadja e gyűrűt, s levonta ujjáról. A férfi gondolkodva, s mozdulatlan állt. — Ön értem sokkal többet tőn, mint megfizethetném, de a mit adhatok, hálás szívvel adom. Fogadja el kérem. — Mit érhet e gyűrű? — Negyven frankot bizonyosan. — S kegyed ezt nagyon könnyen adhatja ? — Oh igen. — Istenem! Mentő angyalomat küldöd el. Köszönet asszonyom, én elfogadom a gyűrűt; nem halála által okozott adósságimat lefizetve, szerszámaimat kikapom, s dolgozni fogok, dolgom mellett pedig mindig kegyedet áldani. — Megcsókolá Kamilla kezét, könytelt szemeit hálásan éghez emelé és távozott. — Dolgozni fogok, ezt mondá, s én ne dolgozzam ? Igen, én is dolgozni fogok, ha másért nem, érted, drága házmérőm. Legyen vége a czéltalan elcsüggedésnek, erőmre és képességemre most nagy szükség van. Isten légy velem. Bánatteljes pillantást vetett a szomorú kőfalra, melynek kapuja felibe rémes betűkkel írják e szavak: „Adósok fogháza.“ Egy „isten hozzád“ ot sohajta, s mint küzdőknél a gyengébb, midőn magát mámát veszve látja, összeszedi utolsó erejét, hogy kétségbeesett rohanásával ellenét legyőzze, úgy szedte össze magát Kamilla, s mintha kicserélték volna, szilárd, bátor lépésekkel ment tovább. Szerény alázattal nyitott be egy fehérnemű tárba, s munka után tudakozódik. Tetősül talpig nézték, megmosolyogták, udvariasan beszéltek vele, bókot mondtak neki, de munkát nem adtak. Elment másikhoz, ott sem volt szerencsés, megkérdezek: hol dolgozott eddig is a válaszra : „sehol“, tovább küldték. Ó, szegény, tovább ment; másutt is ezt kérdezők tőle, s midőn mondotta : „sehol“, szintén elutasiták. — De az istenért, valahol kell hogy kezdjem. — Az igaz, de csak ne nálunk. — Tehát tegyenek kísérletet velem. — Arra nem érünk rá. Kamilla mélyen sóhajtott, de türelmét nem vesztve, tovább kisérte szerencsét, fájdalom mindenütt eredménytelen. Itt bőven ellátták munkásosokat, ott későbbre biztaták, s ő mindenütt üres kézzel távozott. Benézett a nőszabókhoz, himző boltokba, műkereskedésekbe, ha nincsenek-e másoltatni való hangjegyek, vagy nem adhatna e zongora-és ének órákat ? Sehol semmi! A sok futkosás, éhség és reménytelenségtől elcsigázva, könyekbe tört ki, s látván, hogy már sehova sem fordulhat, kétségbeesetten mondá : Istenem ! te tudod, te láttad, hogy mindent elkövettem, ... én többet nem bírok, történjék meg az,aminek történni kell, végzetem ellen nem küzdhetek. Lehetséges, hogy ily tenger nép, gazdagság, fényűzés közepette egy ifjú teremtés, ki dolgozni akar és tud, elveszszen ? Már két nap óta egyetlen falatot sem evett. És hova fogja az éjjel hajtani árva fejét? . . . mire virrad holnap ? . . mi lesz Kázmérből ?... iszonyú gyötrelmek ! rettenetes sors! Lesújtott lélekkel és megtört szívvel állt a ,Madelaine terén, mintha a reggeli virágvásárkor egy szép kaméliát feledtek volna ott, mely most már hervadásnak indul. Délutáni öt órát verte, a műhelyekből haza siető munkás lánykák víg csevegés közt haladtak el mellette. Kamilla nem figyelt rájuk, nem semmire a világon, ő sötéten merengett maga elé. Egyszerre karját gyöngéden érinteni érte, felpillantott, s szemei két mosolygó szembe ütköztek. Magas termetű fiatal hölgy volt, ki őt elmélyedéséből felrázta. Ha nem csalódom — mond nyájas hangon — kegyed ma munkát keresett. Igen, de mindenütt elutasítottak. A szívtelenek. Ah! én szemeiben könyeket láttam, midőn raktárunkból távozott, s azon könyük, mintha csak én okoztam volna azóta mindig lelkemen égtek. Úgy kértem magamban Istenemet, hogy kegyeddel valahol összevezetne, mert e rokonszenves arcz nekem feled" kivánsága szerint a szülök rendelkezésére bocsáttatott. Midőn elhunyt barátunk siremlékére történt adakozások ez eredményét, s az eljáró bizottság intézkedését közzéteszszük, őszinte köszönetet szavazunk azon honfitársaink és honleányainknak, kik, engedve az elhunyt iránti kegyeletek érzésének, lehetővé tették, hogy a sírt, melynek hantjai alatt egy korán letépett irói élet váza porlik, díszes kő jelölhesse, s emlékét messze időkön át beszélhesse azoknak, kiket kegyeletök a halottak helyének felkeresésére vezet. A síremléki kor történendő felállításának határnapját közönségünkkel tudatni fogjuk. Különfélék. Pest, mart. 27. * Ily aláírással: „Az Europa éttermében 26-dikán összegyűlt társaság“tíz forint küldetett be szerkesztőségükhöz az erdélyi ínségesek számára. Ez összeget a magyar gazdasszonyok egyletének küldtük át a megnevezett czélra kézbesítés végett. * Mondják, hogy a pesti takarékpénztár a Fáy tiszteletére tett alapítványból 1500 forint pályadíjt fog kitűzni egy Magyarország gazdasága és ipara történetét tárgyazó nemzetgazdasági munkára. Régi dolog már, hogy a pesti takarékpénztárt mindig ott látjuk áldozni, hol a közügy nyer áldozatával, s így ha érdemeivel felül is áll már a dicséreten, szabadjon legalább tetteit mint utánzásra méltó példákat mutatni fel a többi hazai pénzintézet előtt. * az előbbi rovatban egy pályadijról lévén szó, történetesen eszünkbe jut egy más pályadíj, a báró Szináé, melyet évek előtt valami füvészkönyvért kiadtak volt. Ugyan nem tudná e valaki megmondani, hogy hol van az a jutalomra méltatott füvészkönyv, kész-e már, vagy kész lesz e valaha, vagy talán nem lévén reménység elkészüléséhez,visszafizetik az aranyokat,melyek nem ajándéknak,hanem egy tudományos munka díjazására szánt volt a nemes báró ? * A „Korunk“ hír után közli, hogy Crenneville grófhoz leérkezett a rendelet, melynek folytán a kormányszéket Kolozsvárról Szebenbe költöztetik. * A Kolozsvárt megjelenendő „Növendékek lapja“, melynek programmját régebben ismertettük olvasóinkkal, most egy mutatványszámmal mutatja be magát. E mutatványszámot Szász Károly, Sámi László, Mentovich, Indali Péter dolgozatai teszik ajánlatossá. Kivonatos volna, hogy e lap, melyhez dolgozótársul sok jeles író, hírneves tanár, s buzgó nevelő csatlakozott, minél nagyobb pártolásban részesülne. Meg vagyunk győződve, hogy a „Növendékek lapja“ az ifjúságnak oly lelki eledelt nyújtana, amilyent ez igényel, ajánljuk a szülők, tanodák, tanítók pártfogásába. A lap április első hetén kezdve hetenként egyszer fog megjelenni. Előfizetési ára áprilistól decemberig 4 ft, évnegyedenként 1 ft 50 kr. Az előfizetési pénzek Stein kolozsvári könyvkereskedőhöz küldendők. * Bunkó bandája nagy tetszésben részesül Berlinben, mint csodát nézik ott az olyan embert, ki kotta és okulár nélkül operákat játszik, ami quadrillet, polkát, keringőt más tud, azt ő is tudja és mind könyv nélkül. A napokban a koronaörökösnél játszottak, 20 kára a királyi udvarba parancsolták őket. * A pestkerepesi temető csinosítása ügyében a városi temetői bizottság elnöke, Wattier Antal tavaly Németországban nagyobb utazást tett, hogy az ottani kiválóbb temetőket megtekintve, az itt szerzett tapasztalatokat benn érvényesítse. Visszatérve, a pesti temető csinosítására az illető bizottság elé emlékiratot terjesztett, melyet ez legközelebb fog a várostanácsnak előadni. Ez emlékiratban a többiek között indítványozza, hogy a temetőre való felügyelet külön bizottságra bizassék s e mellé temetőfelügyelő neveztessék ki. Fák, virágok s feltűnő növények nevelésére magában a temetőben hasítandó ki hely,s ennek fenntartása külön kertészre bizassék. Üvegház állítását, is sürgetőleg ajánlja. A temetőben felállítandó halottas ház tervét nem pártolja az emlékirat, a szerző ezt csak Münchenben látta, s itt sincsenek megelégedve vele. A holttetemek folyton a sírban hagyandók, de 30 év múlva melléjük már új koporsók helyezhetők. Ha valamely magános által megvett sírboltba 30 éven át egy holttetem sem helyeztetik el, a sírbolt már a város tulajdona lesz. A gyermekek holtteteme helyéül külön rész hasítandó ki. A temető utjai virággal beültetendők. — Figyelmeztetés az orsz. magy. gazdasági egyesület t. ez. tagjaihoz. Az orsz. magyar gazdasági egyesület közgazdasági szakosztálya f. hó 30-án (csütörtökön) délelőtti 10 órakor ülést fog tartani a „Köztelken.“ Pesten, 1865 mart. 27. Elnöki megbízásból: Morócz István, egyesületi titkár. — Megjelent, s minden hiteles könyvárusnál kapható : A párbaj. Értekezés, olvasta a m. Academia 1865 jan. 23 ikán tartott ülésében Tóth Lőrincz m. acad. r. tag. Nyomatott Trattner Károlyinál. (74 lap ára 50 kr.) * Beküldetett szerkesztőségünkhöz „Hazafiság és nemzetiség“ irta Pelashy István. „Tartaroff herczegnő vagy a czárnő leánya“ regény, irta Mühlbach, fordította B. . . kolozsvári könyvárus Stein kiadványa. Ára 2 ft. * Megjelent „A telekkönyvi rendszer a lapelvei“ irta Halmosy Endre, jogtudor, telekkönyvi igazgató. A 15 ívnyi kötet ára 2 ft. 181 Treichlinger kiadványai : Cserebogár, sárga cserebogár, ábránd zongorára,Mihály Ignácztól. Ára 60 kr. Boldog órák, ábrándos magyar zongorára Német Jánostól. Ára 50 kr. Édes titkok, zongorára, Német Jánostól. Ára 60 kr. * Girókuti P. Ferencz szétküldte előfizetési felhívását „Kertészgazda“ czimű képes lapjára. A szintén kiadott mutatványszám első lapján olvassuk, hogy aKertészgazda“ magyar gazdák, gazdaasszonyok, kertészetkedvelők, állattenyésztők, méhészek, selymészek, szöllészek, dinnyészek, gyümölcsészek, gesztészek s a természettudományokkal foglalkozók szaklapja, és hogy dr. Pólya József igazgatása mellett szerkeszti Girókuti P. Ferencz több hazai s külföldi gazd. és kertészeti egylet s a m. kir. térm. tud. társulat tagja, s laptulajdonos. A lap ára : negyed évre 1 ft 50 kr. Félévre 3 ft. A csonka évre 4 ft 50 kr. * Szigligeti jutalmat nyert) „Fény árnyai“ czimű tragoediája szerepeit már kiosztották a nemzeti színháznál, a próbák még a héten megkezdődnek. * Kolozsvár financziájának szomorú jövőjéről a következő adatokat közli a „Kolozs. K.“ : kiadása van a városnak 154,203 ft. A bevételek ez összegből csak 82,732 ftot fedeznek, s így 71,470 ft tiszta deficit mutatkozik. A város a legnagyobb evőmegfeszítéssel, azaz az adópótléknak 35 ftra emelése, a bor regale behozatala, húsfogyasztási adó növelése, a nyári négy hónapon keresztül az utczai világítás megszüntetésével is alig képes a deficitből 34,291 frtot törleszteni, de a végeredmény mégis 34 ezer 291 forint! A Brassói gyorskocsi vállalkozó Ludvig Ferencznek legfelsőbb helyütt engedély adatvan arra, hogy Brassó és Nagy-Szeben közötti személyszállító-üzletét Temesvárig kiterjeszthesse, az utazó közönség érdekében ezen üzlethez kötött feltételek ezennel közzétételűek. Ugyanis: • 1. Ezen magán gyorskocsizási menet a brassói államúton Fogarasnak, Szebennek, Szász- Sebesnek, Szászvárosnak, Dévának, Lugosnak, Temesvárra akkor fog megtörténni, hogy ezen vonal két végpontja hetenkint háromszor Temesváron és háromszor Brassón lesz érintve. 2. Czégelészen: „Ludvig Ferencz brassó-temesvári magán-gyorskocsi-üzlete.“ 3. A vállalkozó lovakat váltand: Sárkányon, Visten, Fenyőfalván, Szebenben, Szerdahelyen, Szászsebesen, Szászvárosban, Déván, Dobrán, Kosován, Bozsáron, Lugoson, Topolováczon és Temesvárott. 4. Saját lovait használandja. 5. A gyorskocsi megindul, Brassóból hetenkint ötször és pedig minden hétfőn, kedden, szerdán, pénteken és szombaton 3 órakor reggel és ugyanazon napokon Szebenbe 7 órakor este megérkezik. Minden vasárnap, keddén, csütörtökön megindul Szebenből Temesvárra reggeli öt órakor és megérkezik Temesvárott reá következő napon délutáni 5 órakor. A visszamenet történik vasárnap, kedd és csütörtök napokon s a gyorskocsi megérkezik Szebenbe hétfőn, szerdán és pénteken délutáni 5 órakor s reá következő napokon reggeli 9 órakor megindul Brassóba.] 6. A személyszállítási díj Brassótól Temesvárig 27 ft, és Szebenből Temesvárig 19 ft, — 30 fontnyi szabad márkával. A túlsúlyért Szebentől Temesvárig fizetendő 1 font után 10 kr és épen ennyi Temesvárról Szebenbe. Szebentöl Brassóig 5 krajezár minden font után és ugyanennyi Brassóból Szebenbe. Málhadij és biztositás fejében Brassótól Temesvárig minden font után 15 krajezár fizetendő és ugyanennyi Temesvárról Brassóig, az 1 fonton alóli nehézmény teljes fontnak számíttatván. 7. A vállalkozó 50 fontnyi subig postaszállitólányokat is köteles átvenni. Nemzeti színház. Mart. 28-ára van kitűzve: „FAUST.“ Opera 5 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről mart. 27-ről. 5° „ metalliques.........................^9 Nemzeti kölcsön..............................77.10. Bankrészvény............................?95. — • Hitelintézet . . . . 182. 60. Londoni váltók............................110. 90. Ezüst..........................................0.9,77' Arany............................................5. 22. A „P. Napló“ magán távsürgönyei. Bécs, mart. 27. Az alsóház mai ülésében megkezdődött a pénzügyi bizottmánynak az 1865-iki költségvetésről szóló jelentése feletti vita. — Greuter, Herbst, Schindler, Sachl, Winterstein a jelentés mellett, — Sartori, Kromer, Tinti ellene beszéltek. Frankfurt, márt. 27. A szövetséggyűlés mai ülésében Bajorország, Szászország és Darmstadt előterjesztették közösen azon indítványukat, hogy a szövetséggyűlés további határozásának fenntartása mellett mondaná ki, miszerint teljes bizalommal elvárja, hogy Ausztria és Poroszország Augustenburg örököseinek saját kormányzata alá kibocsátandják Holsteint; a Lauenburgra nézve közöttük megállapított egyezséget illetőleg pedig nyilatkozatot fognak a szövetség irányában tenni. Az e tárgy feletti szavazás ápril 6-ára határoztatott. Poroszország határozott ellennyilatkozatában kiemeli, hogy az ő és Oldenburg öröklési igényeik mindenesetre hasonló eljárást kívánhatnak, mint Augustenburg herczegéi. Angolország. Az alsóházban mart. 21 én Monse 11 úr engedelmet kér a háztól törvényjavaslatot terjeszthetni elő az iránt, hogy IV. György uralkodása tizedik évében behozott kath. eskü újabb és korszerűbb esküformával cseréltessék fel. Ez indítvány felvilágosítása végett nem lesz felesleges a következő történeti adatot megemlíteni. Mikor Sir Robert Peel O’Connel izgatása következtében 1829-ben a v. katholkusok emancipatióját kivitte, a nagyon kényes lélekismerete protestánsok megnyugtatása végett szükségesnek látszott a kath. alsóházi tagokat minden nemű esküfornákkal, a reversálisokkal stb. lekötni, nehogy valamikép a trónt és az orthodox angol állam egyházat felforgassák. A kath. tagok még ma is megesküdni tartoznak, hogy nem tartják jogszerűnek a protestáns fejedelem meggyilkolását, hogy a prot. vallást és kormányt nem fogják gyöngíteni vagy nyugtalanítani, s e felett ki kell jelenteniök, hogy e nyilatkozatukat a szó egyszerű szokott értelmében adják, minden kétértelműség, utógondolat vagy úgynevezett reservata mentális nélkül. Monsell úr elérkezettnek hiszi az időt, hogy ezen, az izlandi népre és a loyális angol kath. alattvalókra nézve oly sértő esküforma megszüntettessék. — Sir George Grey a kormány nevében pártolást igér a törvényjavaslatnak, míg az ultra protestáns phalanx részéről , ha Ily ur, ki néhai Spooner úr szellemi palástját öröklötte, kijelenti, hogy e „veszélyes alkotmányos újításnak“ minden telhető erejéből ellene fog szegülni. A ház azonban szabadelvűbb és keresztényiebb színben látja a dolgot, s a kért engedelmet megadja. — E tárgy befejezése után Scherdau úr indítványt tesz : mondaná ki a ház határozatiig, mikép úgy vélekedik, hogy a tűzkárbiztosítási adó múlt évi leszállítása minél előbb a házakra, házi eszközökre, s minden biztosítható tárgyra is ki volna terjesztendő. Gladstone úr erélyesen ellenszegült ugyan, de Sheridan úr indítványa 137 szavazattal győzött 65 ellen, s ekkor a kormány egy fontos financiális kérdésben 72 szavazattal maradt kevesbségben. A „Morning Post“ a porosz alkotmányos viszályra, és a porosz képviselőházban legújabban történtekre vonatkozóólag egyebek közt következő megjegyzéseket tesz : „A porosz minisztérium által felhozott érveken annak bizonyítására hogy a hadsereget hadilábon kell tartani, Európa azon államférfiak kik a berlini kabinet nyelvezetét már ismerik, legkevésbé sem fognak csodálkozni. A pénzügyminiszter kijelentette a képviselőháznak, hogy a kormány egyezkedni óhajt ugyan a házzal, de ha a ház a hadi költségvetést, félreveti, a kormány azért legkevésbé sem fogja magát zavarba hozatni. E közlés előttünk sokkal jelentékenyebbnek látszik, mint ama hatásra számított jóslat, miszerint Napóleon, ha érdeke úgy hozza magával, hadat fog szenni Poroszországnak. Nem létezik Európában más képviselő testület, melyben egy minisztérium ily színben merte volna a dolgot feltüntetni. A képviselőknek engedett választás igen lealázó. . . . Világos, hogy a porosz kormánynak okai vannak egy nagy hadsereg fenntartására, melyeket nem tanácsos nyilvánosságra juttatni. A francziák császára talán nem fogja tudomásul venni a nyilatkozatot, de a porosz kormány kétségkívül nem tette magát valami csekélységért oly helyzetbe, miszerint kérdőre vonathassék oly hatalom által, mely nem szokta megengedni, hogy politikája komolyan félremagyaráztassék. ... Mi nem hiszszük, hogy Francziaországnak szándéka volna bármely ország ellen is igazságos ok nélkül háborút indítani. De ha úgy volna is, Poroszország történetei legfényebb szakából menthetné azon tanulmányt, hogy ereje, legyen bár nagy vagy kicsiny, nem hadseregében, hanem a nemzetben gyökérzik. A porosz kormány részéről talán természetes azt hinnie, hogy aki vele nincs, az ellene van. Poroszország elidegenítette magától Európa rokonszenvét. ... De semmi hadi erő nem képes az eljátszott bizalmat visszanyerni számára. Európa szerencséjére a többi kormányok egy politikát követnek, melyet ki lehet vinni minden tekintet nélkül a porosz minisztérium véleményére vagy ellenszegülésére, s míg Poroszország hű marad azon internationális kötelezettségekhez, melyeket még eddig meg nem szegett — ha ugyan léteznek ilyenek — egy hatalomnak sem álland érdekében a porosz hatalom megsemmisítésére törekedni.“ — Egy más czikkben a „M. Post“ az augustenburgi herczeg mellett nyilatkozik, mert kisebb veszélyt lát abban, ha a fejedelmi hatalom erre ruháztatik, mint a herczegségek bekeblezésében Poroszországba. A „M. Advertiser“ is hasonló értelemben nyilatkozik. Egy bizottmány a westminsteri szabadelvű választók részéről felszólította a nagyhírű s méltán köztiszteletben álló angol bölcsészt, Mill John Stuart urat, hogy a jövő parliamenti választás alkalmával Westminster részéről mint jelölt lépjen fel. A jeles férfiú a meghívást elfogadta oly feltétel alatt, hogy, miután minden személyes érdek vagy czél nélkül fogna ülni az alsóházban, ott is azon czéloknak szentelhesse magát, melyekre eddig az alsóházon kívül törekedett ; hogy semmi helybeli érdeknek szószólója nem lesz, s hogy a választásra pénzt költeni kénytelen ne legyen. Wales herczeget e napokban egy kis kellemetlenség érte. Ő fensége kilovagolt Chertseybe megtekinteni az oda való lóversenyt, s későre fordulván az idő, felséges anyjától ajándékul kapott zsebóráját akarta megnézni, mikor legnagyobb csodálkozására azon vette észre magát, hogy az órát valami ügyes zsebelő elsikkasztotta. A rendőrségnek még nem sikerült az óra nyomába jutni. Néhai Wiseman tábornok tisztelői az elhunyt emlékét egy nagyszerű székesegyházzal akarják megtisztelni, mely Piccadillyben, London egyik legfényesebb utczáján , a parkok közelében fogna épülni. Az építési költségek 250,000 font sterlingre vannak számítva. A belgák királya Angliába érkezett. Londonban az iparos társulatok képviselői megint gyűlést tartottak Potter n .■ r.],1 alatt. A vasgyár kerületek állap Ultiquil II-vűlés tárgya. Küldöttségek is érkeztek éjszaki és déli Staffordshireből, úgyszinte Gatesheadből. Az egyik szónok azt tanácsolta a gyármunkásoknak, engednének egyelőre,miszerint a gyárak zárvatartása véget érjen, idő közben pedig az ügy tétessék egy választott bíróság kezébe. E nézet győzött, s most kilátás van, hogy a gyártulajdonosok és a munkások közötti viszály békésen fog elintéztetni. Megemlíttetett az is, hogy Elco és Stanley lordok önként alálkoztak választott birákul, Francziaország. A senatusi viták folyama alatt La Guerrouiére azt állítá, hogy a pápának 1848 ban Rómából történt eltávozása alkalmával maga Cavaignac tábornok indítványozta a respublica törvényhozása előtt, hogy a franczia hadsereg 6000 fegyverese római földre indítassék. Jules Bastide, Francziaországnak akkori minisztere most levelet intézett a nagy lapok