Pesti Napló, 1865. május (16. évfolyam, 4512–4536. szám)

1865-05-30 / 4535. szám

felni 93. A halál indokát tekintve, volt 314­ hal­­va­szülött, 234 veleszülött, 150 agygyöngeség­­ben, 15 himlőben, 85 vörhenyben, 16 kanyaró­ban, 388 hagymázban, 40 vérhasban, 259 tüdő­lokban, 1306 tüdőgümőkórban, 797 rángások­­ban, 140 hüdösben stb. Született 6609, és pedig 3412 fi- és 3197 leánygyermek ; ezek közül törvénytelen volt 2335, tehát ez utóbbi 35,34°/o aránynyal. Házasult 1296 pár, éspedig 69 czel kevesebb mint 1863-ban, és 221-el kevesebb, mint 1862 ben, és csak 80 gyermekkel született több, mint 1863-ban. A házasultak közt volt 957 római kath., 94 evang. ág. hitv., 44 ev helv. hitv. görög nem egyesült­­, és izraelita 201. Szüle­tett róm­. kath. szülők után 5014, evang. 528, görög nem egyes. 12, zsidó 1055. A fium­ei vasút ügyének jelen állásáról. Mint egyik előmozdítója az alföld fiu­mei vaspályának — kötelességemnek tar­tom az ü­­gy mibenlétéről az érdekeltek­nek röviden számot adni. Miután e pálya s az azzal összeköttetésbe levő vonalak épí­tésére múlt évben angol-magyar consor­­tium alakult, i. é. martius havában e con­­sortium együvé olvadott azon belga con­­sortiummal, mely a zimony-fiumei pálya előmunkálatait elkészítette.­­ Ennek folytán kezdődtek a tárgyalások, a keres­kedelmi minisztériumnál a tervek meg­vizsgáltattak, a vonalak vezetése elvileg megalapíttatott, s minden el volt készítve arra, hogy a tőkepénzesek feltételeiket megszabván, a folyamodvány a végső concessióért és kamatbiztosításért benyúj­­tathassék. De akkor kiderült, hogy mie­lőtt a tőkepénzesek részéről az eldöntő lé­pések történhetnek,a déli vasúti tár­saság előjogaiból származott ne­héz­sé­gek­et e­l k­ell oszlatni.A déli vasúti társaságnak előjoga van min­den túl a Dunán építendő vonalakra, és­pedig akként, hogy ha bármely társu­lat alakul , bármely, túl a Dunán épí­tendő vonalra nézve, a déli vasúti tár­saságnak joga van a definitív conces­­sio után következő négy hónapban az il­lető vonal építését átvenni. Ennek követ­keztében a déli vasúti társaság a vasúti kifejlődésnek túl a Dunán, s indirecte Ma­gyarország Dunán inneni alsóbb részei­ben is — tökéletes ura. Pest vagy Nagy- Várad nem fog soha Fiuméval vasút által összeköttetni, ha a déli vasúti társaság be­leegyezését nem adja; hogy pedig az jó­szántából bele nem egyezik, igen termé­szetes, mert nem fekhetik érdekében, hogy egy másik, az ő pályájával versenyző pá­lya, az adriai tenger felé építtessék. A dé­li vasúti társaság consortiumunk által ez ü­gyben felszólíttatván, a képviselője oda nyilatkozott, hogy a déli vasúti társaság valamint az eszék-sziszeki és sziszek-fiu­­mei úgy a nagy­várad-eszéki vonal lét­rejöttét minden áron akadályoztatni fog­ja. A déli vasúti társaság a szebeni com­­binatióból indulva, a szebeni pályát Aradról Kikindára, s onnan Zágrábra vezettetni kívánja. Mielőtt tehát vasúti terveinkre nézve valamely további lépés történhetik, a déli vasúti társaság privilégiumát módosítani vagy interpretálni kell. E kérdés a mi­niszteri tanácsban már elő is fordult, s re­­ménylhető, hogy miután a déli vasúti társaság olasz pályáit az ausztriai pá­lyáktól elkülönítette, s két társaságra oszolni akar,­­ hogy ezen új viszony megalapítása alkalmával privilégiumának interpretátiója ránk nézve kedvezőleg fog eldöntetni. A dolog ezen állásából azon két vagy há­rom tisztelt úr, ki Magyarország számára a vasúti hálózat tervét készítette, s az Al­föld-fiumei pályát darabocskákra törte, valamint azok, kik bennünket folyvást gyanúsítanak, hogy vasúti tervünk a fő­város ellen van irányozva, s némi doktri­­nát húzhatnának számukra. Tekintsük tehát, hogy mit akarunk mi, s mit akarnak elleneink; mi czélja van a nagy-várad-eszék-fiumei, és mi az arad-ki­­kinda-zágrábi vonalnak ? A mi pályánk 1­ör az Alföldet a Fel­földdel. 2 or. Az Alföldet, a Bánságot bele­értve, az adriai tengerrel össze fogja kötni. 3­ or. Lehetségessé fogja tenni Pestnek összeköttetését Fiuméval , mert Pest Trieszttel a déli vasút társaság egyik vo­nala által összekötve lévén, Pest össze­köttetése Fiuméval lehetetlen , ha csak egy új társaság által az Alföldről egy hosszú olcsó pálya nem építtetik, mely ha egyszer készen lesz, Zágráb összeköt­tetését Kottorival elkerülhetlenné fogja tenni. 4- er. A nagyvárad-kolozsvári vonal épí­tését előmozditandja és könnyitendi. 5- ör. A zimony-fiumei vonalt, mint ere­detileg Magyarország érdekei ellen ter­vezve volt, lehetetlenné teszi. Ellenben a szeben-arad-kikinda-zágrábi vonal 1- ör. Zágráb Trieszttel vaspálya által összekötve lévén, a fiumei vonalt felesle­gessé és lehetlenné akarja tenni. 2- or. A nagyvárad-kolozsvári combina­­tiót akarja nehezíteni. 3- or. Magyarország ellen ellenséges irá­nyokat mozdít elő, a­mint e pálya érdeké­ben közzé tett röpiratból világosan kiderül. Minden félreértések kikerülése miatt azonban meg kell jegyeznem, hogy mind abból nem akarom következtetni, hogy a mi tervezetünkbe a kikindai vagy arad-ki­­kindai vonal fel ne vetessék, s hogy a Duna áthidalása előtt a n.­váradi vonallal összefolyván Eszékre ne vezettessék, de a közt , s a szeben-arad-kikinda-zágrábi combinatio közt lényeges a különbség. E tekintetet, valamint vasúti ügyünk közül fejlődött mozzanatokat e pálya ér­dekeltjeinek, valamint azoknak, kik a vasúti ügygyel hazánkban ex professo fog­lalatoskodni akarnak — teljes figyelmébe ajánlom. TREFORT ÁGOSTON: TARCZA. A magán­rendszer ellen és mellett küzdők nézeteiről. (Késő Euzsel Sá­ndor rajnaparti úti naplójából.) A hires egyetem helyén, a Neckar partján diszló Heidelbergben, mi tetszett nekem legjob­ban? — Talán a XlII-ik századból felmaradt III. Ruprechttől díszített várnak romjai, abban V. Frigyes összedőlt vastag tornya (dicke Thurm), a nagy hordó, a savó-intézet, a királyi széknek nevezett lábhegy, a sok liberális párbajt vívó deák, egyetem? Ezek egy Budapest és környékét élvezőre csak elismerő, de nem kitűnő hatással bírnak! Fuesslin „Die Einzelhaft“ czimű­, itt Heidelbergben 1855. megjelent műve volt az én Nefem,ejtsem ! Midőn a Rajna vizére jutottam Bruchsal em­­lékivel, melyről Fuesslin 6 évi tapasztalatait adja, eszembe jutott, hogy valamint ez védte Bruchsal magán börtönrendszerét, nem e véd­hetően én is naplómban az 1843-ki börtönrend­szerünket és pedig azok ellen, kik azt csirájában megtámadták. Emlékezhetünk egy ily czimü munkára „Őszinte vélemény a magyar bün­tető törvényjavaslatról Pest 1844. Nyomtatott Länderer és Heckenastnál. Szerző ?“ — Ez midőn rászalja, hogy a javaslat eltörli a halálos büntetést, kérdésbe teszi, ólhajtandó-e a ter­vezett magánrendszert, minden következmé­nyeivel, elfogadni. E rendszert — mint alapját az országos büntető törvényjavaslatnak — vakme­rőn a tapasztalat hiányának szempontjából tá­madja meg! Roszalja, hogy nemcsak a felállí­tandó 10 kerületi börtön, de a törvényhatósági börtönök is (III. R- 13. §.) magánrendszert­­ tartoznak elfogadni, borzad az építés költségei­től, mely 20 millió forintot nyelne el (1843-ban 23,905 lévén a rabok száma), borzad az éven­kénti kiadástól, mely 2,250,000 pftra rúgna, és a lamentálás oly folytonos, mintha Körmöczbá­­nya nem is a mienk volna! Ezen tárgy megfonto­lása — úgymond — financzkérdés tekintetében majd minden álladalmat visszatartóztatott ezen rendszernek nagy kiterjedésbeni megkísérlésé­től ! De, úgymond, hol pensylvaniai rendszer szerint alakított börtönök vannak is, más bün­­tetésmódok nincsenek egészen eltörölve, így Francziaország ismeri még a halálos büntetést, száműzést,bagnót,lánczot, bitófát stb. Idő előtti és nem korszerű, mond e röpirat írója, a magánrend- szer ajánlata! Dicséri Livingston rendszerét, ki a vádlottak számára letartóztatási­­ deten­­tion, 18-ik évet meg nem haladó elitéltek szá­mára javító intézeteket, korosabb bűnösök részére bűnbánat házakat , ppenitenzi az Anstalt, s végre kibocsátottak részére m­e­n­e­­dék és dolgoz­ó­ intézeteket rendel. A röpirat írója rostálja az 56, 58, 59, 60, 61, 142, 143, 199, 205, 206, 209,210,211. §§-kat, s azt mond­ja, ezekben hiányzik a főelv, mely sze­rint ipar- és szorgalom buzdításául a munkabér­nek bizonyos része az illető egyedek számára a végett lenne félre teendő, hogy kiszabadulásuk alkalmával legyen mihez nyúlniok, s legyen mi­vel élelem-szerezhetési uj pályájukon első szük­ségeiket fedezniük, mely tehát mintegy óvatos (cautio), s a társaságban újjászületésük feltéte­léül szolgálna! Nem tartja méltányosnak a röpirat szerzője, hogy a bűnök nemei figyelembe nem jőnek s a tervezet szerint minden elitért egyenlő bánás alá kerül, párbajt vívó úgy, mint tolvaj stb. De nemzetünk rideg, komoly, melancholikus jelle­me mellett nem reményi eredményt a magánrend­szertől , és tour de force-nak nevezi az utánzást, külföldi különeznek a magánrend­­szert, melynek lábai nyomorultak. Két évtized felé folyt le, és vagyunk in statu quo ! Hajónk Mariana, Coblenz alá érkezve, e Raj­na parti porosz főváros előtt a porosz börtön­­rendszernek egy 1854. ápr. 11-én kelt §-val is­merkedtem meg, mely szerint ott, hol köfeghá­­zak vannak, a rabok külső paraszti munkála­tokra is alkalmaztatnak, 500 mezei munkát értő, jobb indulatu rab, Felső Szilézia körül, hol kevés a szabadkézi munkás, egy évben 5000 tallér hasznot hajtott. „Das schliessen an die Wand“ börtönrendszerükkel jár, de Berlin ismeri a Zellengefängniss-t, mely Busse terve szerint 1847-ben készült el. A­mely statusnak pénze volt, sietett alkalmaz­ni a magánrendszert. Tours Francziaország­­ban 1843. nov. 14 én nyitotta meg 112 kamrá­val ellátott börtönét, Bordeaux ugyanezen év aug. 19-én 94 külön kamrát, és 166 köz­fogságot szenvedő rabnak adott helyet. Sok he­lyen siettek a kisebb és nagyobb fogházakat e rendszer szerint átalakítni. Annyira ki van már tapasztalva a rangánrend­­szer, hogy arról maguk a benntartott foglyok írnak leggyakorlatibb röpiratokat. Hagele — egy magánbörtönbe zárt rab előadása után — ér­dekesen írja le, mint telik le a nap a magánbör­tönben. Az alvó rabot kora reggel a házi ha­rangszó kelti fel, minden kamra lakója öltözkö­dik és mondja imádságát, jő a brtönész, az ajtó nyílásán bemondja a „jó reggelt“, lámpáját benyújtja, arról a rab a kamrabelit gyújtja meg, azután mosdik, fésülködik rendbe hozakodván, hosszú fanyelű zárnyitóval az ablakját nyitja meg, kívülről hallja a czirkáló őrök „Werrr“ szózatát, a toronyból az óraütést, munkájához kezd, melyben 7 órakor a felügyelő a félke­­nyér-részlet beadásával akasztja meg, azután jő a levesadag, melyet czintáracskában nyújta­nak be, ezt a reggelit elkölti, arra szép világos­ság jő, a lámpát kioltják, kezdődik a kamra­tisztogatás, a por az időközben felnyitott ajtón megy ki, nem sokára hallani a börtönész szavát: „2-ik, 3-ik emelet,“ mindegyik felszedi egyen­ruháját és sapkáját az álarczával, kamra szá­mát egyik gomblyukba akasztja, kezébe veszi számozott korsóját, és kilép a folyosóra, úgy hogy az előtte levő után 14 lépést tart, a kút mellett leteszi a korsót az udvarra, a különített udvarsugárban kisétálja magát, azután az „Ab“ szóra a már kiszellőzött kamrába — megtelt korsójával — visszatér, beteszi ablakját, télen megnyitja a légsütőt, felmelegszik, és folytatja a dolgát, mígnem hangzik a szó „katoliku­sok,m­erre azon vallás hivei ismét elhagyják kamrájokat, lépést tartva mennek a torony melletti iskolába, kijelölt rekeszben elzáratnak, a lelkész vallásoktatást ad, karénekkel végző­dik 9 órakor az isteni tisztelet, mely sokszor megható. Déli 12 óráig foly a munka zavartalanul, ek­kor jö a déli étkezés és nyugalom ideje délután 1 óráig, sokan ez időt is munkával vagy olva­sással töltik el. Egy órakor harangjeladás van, jő a munkafelügyelő, pár óra múlva követke­zik a sétaidő , kiki felhúzza államzubonyát, megkezdődik a menet, más irányban szól az isko­lai csengetyű, hallatszik a tanító szava, a tanon­­czők rekeszekben, maguk előtt csak a felügye­lőt és tanítót látják, a tanító szószékre lép, el­olvassa a kamara számokat, melyre a jelenlevők „itt“ felelnek, a felügyelő ekkor parancsolja, „sapkát lő“, és megkezdődik a tanítás, ki van téve egy térkép, felel a 160, kiigazítja őt tévedé­sében a 73 ik számú tanoncz, a tanidő szépen foly le. Számolás és írásban jelesen kimiveltet­­nek. Visszatértkor jő a lelkész, adja a lelki oktatást, azután bealkonyul, meggyújtatnak a lámpák, a munkafelügyelő beszedi a munkát, a börtönész feltárja a nappal falhoz bilincselt ágyneműt, hozzák az estelit, becsukódnak az ajtók, s beáll az éji csend ! Ezen magán börtönrendszert a­kik még meg­támadták, azok azt nem tanulmányozták, maguk a rabok adnak a fogházakról legjobb bizonylatot; ha kérdeztelek, egyik igy felel: Mily jótéte­­mény, hogy meg vagyok mentve a szégyentől, más rabokkal együtt lenni, kik között nyugodtan ‘ot nem mondhatnék el; itt elmélkedhetem a házi lelkész, tanítók, látoga­tók vigasztaló és oktató szavaikon. Mily jóté-1 A?Az iDy’ m0Dd a másik, hogy a durvák társasá­­gától meg vagyok óva, s mivelt tanár, lelkész, munkafelügyelő, börtönész és hivatalnokok tár­salgását élvezhetem.­­ S mit mond a romlott er­kölcsű: „Reám visszatartó erővel van e rendszer.“ A mivelt örvend, hogy tiszta, egészséges kamrá­­jában egyedül lehet, a közönséges arczok nem néznek reá, o­rosz beszédek nem rontják, éjjel alkalmatlan hortyogások nem boszantják, szo­bájában tehet-vehet kénye-kedve szerint, se nem éhezik, se felesleggel nem terheltetik stb. David, koppenhágai börtönigazgató, bejárta Angol, Francziaország, Belgium, Amerika bör­töneit, s mindenütt azon kívánságot hallotta hogy csak a magán börtönrendszer a javító. Igen sajnálatos, hogy az 1843­­ javaslatból az új börtönrendszernek megtámadói akadtak, s en­nek, melynek életbe léptetéséhez oly sok és szép remény köttetett, a közös adózás kérdése lett megölő betűje. Szerencsém volt az 1843 iki magyar büntető törvénykönyvi javaslat irodalmi létre hozásá­hoz járulni, s ez most már magyarázó előszó­val közkézen forogván, abban a börtönrendszer megolvasására utalom az olvasót. Szerintem nálunk a hatósági börtönöket is át kellene e rendszerre alakítni, s nem hallgatni azokra, kik a reformnak ellenségei, kik a felhor­dott bizonylatok ellenére azt hirdetik, hogy a magánrendszer költségesebb, egészségre ártal­mas, a benne véghez vitt munka nem jövedel­­mes, a tanítás nehezítve van, a magánlét az el­mét tompítja, őrültséget okoz stb. stb. Meg van czáfolva az is, hogy volna oly beteg­ségnem, mely közvetlen a magánrendszer al­kalmazásának tulajdonítható. — Dr. Hartshorn mondá: Die vereinzelte Ein Sper­rung anstatt den Geist abznstum­­pfen, eher bei weit aus dem gröss­ten The­i­­ der Gefangenen im S­­­a­ndeist, die gegentheilige Wirkung hervorzubringen. Dr. Gives, a philadelphiai javítóház orvosa, hasonlóan ártalmatlannak nyilatkoztatá e rendszert úgy a testi mint a lelki állapotra! Dr. Reet a pen­­tonvillei fogdáról tett tudósításában szintén ked­­vezőleg ir, hasonlóan az angol fogházak orvosai. A híres Bonn alá érkezett hajónk, a Rajnán gyönyörű utam volt, isten veled olvasó. *) R. E. S. *) Rajna vidéki úti naplóm képekkel megjelent a«­­ Országtükre“ 1864. 6. 9.10. stb. számaiban. Tokaj, máj. 19. A 8 hét ótai esőtlen időjárás, a kelet éjszaki sovány szikkasztó szelek, de főkép az april kö­zepén beállott 16—18 foknyi hőség, a tavaszi hóolvadás folytán felfagyatt földet hirtelen 2—3 hüvelyknyi kemény kéreggel voná be, s ekkép a gyenge növényzetet megfosztván a szükséges tápnedvtől, őszi vetéseink már romlásnak, ka­szálóink és legelőink veszni indultak. Most azonban a segély a legnagyobb szűk­ségben jelenvén meg, bizton várható, hogy az egész tenyészet felfrissülve, új életet nyerend. Szőllőink, melyek a mait években ki nem haltak, szépen fakadnak , de a szöllőtermés oly gyéren mutatkozik, hogy bő szüret reményéről már most határozottan lemondhatunk. Biztos forrásból értesülök, hogy a cs. k. szab. dunagőzhajózási társulat a már évek előtt meg­szüntetett s­zemjé 1­y -szá­mí­­­tás­t a tokaj­­naményi felső-tiszai vonalon heten­ként egyszeri járattal, kísérletkép legkö­zelebb megkezdendi. Üdvözöljük e téren a társulatot, bár az előz­mények után jelenleg kevés reményünk van ahhoz, hogy a mostani viszonyok közt élénk forgalom fejlődjék ki, s a társulat a most kísér­letkép újra megindított járatokat továbbra is fenntartandónak ítélje. Hogy a Felső Tisza ezen részén — ily ké­sőn, minden előleges értesítés és a szükséges előkészületek nélkül — életbe léptetendő ha­józás sem személy, sem áruforgalmat illetőleg egyhamar nem válhatik igen jövedelmezővé, azt jóslói tehetség nélkül is előre mondhatjuk. És ez a dolgok természeténél fogva máskép alig képzelhető. Mert mióta a már némi élénkségre vergődött forgalom annak idején, előttünk ismeretlen, de eléggé nem igazolható okból , azon vonalon megszüntetett, a Felső Tisza vidékének üzleti forgalma egészen más és állandó irányt von, mely irányban már némileg berendezve , a holmi kísérletkép ideiglenesen behozott vízi közlekedés végett nem egy könnyen hódítható vissza. Meg vagyunk ugyan győződve, hogy az ér­dekelt vidék birtokosai és kereskedői, minden tőlük kitelhető eszközökkel gyámolítani fogják a gőzhajózás méltánylandó intézkedését, főkép ha a társulat mérsékelt árszabályok által a ha­józási út használatát lehetővé teszi. A tokaj­naményi tiszai vonalon jelenleg már 16—18 részint teljesen kiképződött, részint erős fejlődésben levő átmetszések lévén, a két végpont közti távolság 35—40%-tólival megrö­vidü­lt. Nagy balfogás volna tehát, ha az ezen vona­lon korábban érvényben volt árszabályzat vál­­tozatlanul fenntartatnék, mivel ekkor az egye­nes vonalban alig 10 mtföldet tevő távolság után ép annyi fizettetnék , mint a pest bécsi vo­nalon. Állomási helyekül eddig Bérczel, Tuzsér, Csap, Lónya és Namény jelölték ki. Elvárjuk, hogy ha már egyszer elhatározta magát a társulat ezen, máskép minden kényel­mes úti eszközt nélkülöző vonalon ismét tevé­­kenységbe lépni,­­ a megrendült bizalom foly­tán önként bekövetkezhető nehézségekkel szem­ben elég kitartással bizand, s a kezdet sikerte­lensége határozott akaratát meg nem mási­tandja. r. 1. K 6 U D I é I é k. Pest, május 29. — Legújabb tudósítások szerint Ő Felsége junius 4-kén fogadja a gazd. egyesület igazgató választmányának küldöttségét, melynek tagjai közt tévedésből nem említettük a mezei gazdá­­szat terén sok érdemekkel jeleskedő hazánkfiát Szegeő Józsefet, kit a választmány különösen felkért, hogy az elnökség által javalt tagokhoz csatlakozva, a küldöttségnek szintén részese legyen. — Ő Felsége — mint halljuk — június 4-dikén méltóztatik elfogadni a magyar orsz. gazdasági egyesület küldöttségét, mely az egye­sület azon legmélyebb kérelmét­­tolmácsolja, hogy az általa Pesten rendezett kiállítást ő F­e­l­­sége megtekinteni kegyeskedjék. A küldött­ség jun. 2 dikán megy­­Bécsbe. Somasich Pál a küldöttség ügyében előre utazik. (P. H.) — Ő Felségének Pestre utazása felett a hivatalos jellegű lapok még mindig hallgatnak. A híreknek igy természetesen szabad terük van s bár átalában a puszta híreket nem szeretjük registrálni, amaz átalános élénk érdek folytán, melylyel ő F­e­­­s­é­g­e Pestre utazása iránt a birodalom minden részében viseltetnek, ezúttal positív adatok hiányában néhány olyant aka­run­k feljegyezni, melyek­­legalább körülbelül megbízható forrásból látszanak eredni. Ilyen a hir, hogy ő F e­l­s­é­g­e jövő hó 6 dikán utaz­nék el Ischlből visszajőve Bécsből és 11 dikéig időznék Pesten. Ő Felsége kíséretében lenné­nek gr. Crenneville első fősegéd s lovag Frank hadügyminiszter. A „Gratzer Tele­­graph“­nak pedig Bécsből e hó 16­ dikáról távir­­ják : „Ő F e­l­s­é­g­e utazását Pestre az udv. kö­rökben bizonyosnak tekintik, mig az állammi­­nisztérium köreiben még mindig kétkednek benne. Tény, hogy több udv. tisztség parancsot vett, hogy utazáshoz készüljenek, a konyha­hivatal különösen utasittatott, hogy 75 sze­­mélyre való felszerelvényt s készletet csomagol­jon be, miután Pesten két udvari lakoma tar­­tatik.“ (P. H.) — A nemzeti színház titkári hivatalától kö­vetkező tudósítást vettük : Artút Desirée k. a. junius első napján Pestre érkezvén , miután csupán 10 napot tölthet itt, szombaton, junius 3-kán lép fel először a „Sevillai borbély“ ban. Másodszor lép fel junius 5-kén, pünkösd hétfőjén, „F­a­u­s­t“ ban . — harmadszor 8-kán, csütörtökön „Traviata”-ban. — Utolsó fel­léptéül, szombaton, junius 10 dikén, a három előbbi dalmű közül fog valamelyik ismételtetni. — A pesti egyetemen a római klassikai nyelv és irodalom tanszékére csak úgy hirdetnek pá­lyázatot, ha az irodalmi és tudományos világban ismert alkalmas egyéniség, kit meghívjanak, nem találkoznék. A széptant, mint némi részben úgy is a bölcselem köréhez tartozót, ehhez csatol­ják-e, ez iránt kérdést intéztek felsőbb helyről. — Mint írják, Pest város községe is küldött­séget indít Bécsbe, császár­i­elge meghívására. — Az „Ung. Nachr.“ szerint az oktatási ta­nács a triesti tengerészeti iskol és a budai mű­egyetem kérdésében határozott. A budai mű­egyetemet Pestre kívánja áttételni. — A lipótvárosi bazilika építésére a „Sürg.“ szerint a helytartótanács folyó évre 20,000 ttot utalványozott a vallási alapból. — Jelentés: A császárfürdői zártkörű bá­­lók f. május hó 31-én véve kezdeteket, bátrak vagyunk a t. közönséget értesíteni arról, hogy ezen vigalmak esti 8 órakor kezdetnek, s hogy az utolsó hajó 9 órakor indul Pestről a plébánia­templomtól. A tánczok alatt Hoch és Deutsch­meister közkedvességet jeles kettős zenekara (az ügyességéről ismert Dubez karnagynak sa­ját vezetése mellett) s Kálozdy és Döme magyar társasága felváltva működeni; előbbi egyszer­smind mulattatni fogja válogatott darabjaival a 7 órai hajóval menő, s a 2 óraival visszatérő szives látogatóit a császárfürdői zártkörű bálok­nak. Újólag kötelességünknek ismerjük közölni azt is, hogy az illetők, kik netalán m­eghívókat nem kaptak volna, azok végett szíveskedjenek a már közlött bizottmányi tagok egyikéhez for­dulni (névsoruk lakásaikkal együtt a redoute­­épületbeni,úgy mint a császárfürdői pénztáraknál is megtekinthető); továbbá, hogy bármily rész­idő esetében is e bálok, legalább a felső üveges zárt teremben múlhatlanul meg fognak tartatni; végre, hogy a bizottmány e bálok zártkörűsé­gére szigorúan felügyelvén, bátor azt remélni, miszerint az idei császárfürdői tánczvigalmak a t. közönség szíves pártfogására számítva, az ed­digiekkel nemcsak vetekedni, de azokat zene s jobb világítás előnyében felülmúlni fogják. A rendező bizottmány. — Az idei csónakverseny igen sok érdekes­séget ígér. A már fennállott 3. s legújabban ala­kult 4-ik csónakegylet (narancssárga ing, fejér nadrág,kék nyakkendő,vörös öv) hatalmasan gya­korolják magukat,s a pozsonyiakon és paksiakon kívül a dunagőzhajótársaság kezelő hivatalno­kai közül is akarnak néhányan versenyezni. A társulat, mint halljuk, buzdításul külön jutalmat is ígért a hivatalnokainak, ha győztesek lesznek.­­ A városerdő öntözéséről újabban azon ja­vaslat merült fel, hogy a társaskocsik vitelbérét­­ krajczárral felemeljék. Azt hiszszük, hogy csak a port elkerülje szívesen fizeti mindenki az egy krt. E vámba kétségkívül a magánfogatok is bele lesznek foglalva. — Szombaton estve tartó dalestélyét a budai dalárda a „Császárfürdő“ udvarán, melyet dí­szes közönség foglalt el. A dalárda sikerült elő­adásai megleptek mindenkit s csak azt óhaj­tottuk volna, hogy mint magyar dalárda, elő­adását magyarral kezdje. 12 óra felé táncz kez­dődött. —■ Pesten újabb gőzmalom társulat alakult, mely 500,000 ft tőkével fog a vállalathoz. E tár­sulat, mint a „Lloyd“ írja, múlt szombaton gyű­lést tartott G­o­z s d­u Manó elnöklete alatt a Lloyd épület kis termében, s bizottmányt neve­zett ki, mely a kívánt tőke felét aláírás útján beszerezte, csak felét, mert másik felét az ala­pítók már aláírták. — Mint tudva van, Pesttől a Ferencz csator­náig a malomipart előmozdító szántóföld és ré­töntözést végző nagy Dunacsatorna van tervben, mely egy millió holdat ment meg és öntöz. — E terv készítője Poroszkay Ignácz mérnök felsőbb helybenhagyással, a terv főbb vázlatai kidolgozásával foglalkozik. A tervet és tervező­jét a gazdasági egyesületnek is ajánlották, mely támogatását ígérte. * Mint hallják, a pes­t bD,de.i d a‘értd« jövő hó első felében, a pesti polgári lövölde he­­lyiségeiben tartaodja tánczvigalomm­al összekötött második dalestélyét. Ezt követendő rövid idő múlva egy az első nyilvános tornacsarnok igazga­tóságával — Visegrádra és a Migazzi kastélyba — k­ö­z­ö­s­e­n rendezett kirándulás, melyben egy helybeli csónaktársulat is részt veend. A sorozat minden esetre vonzó. Dalárok és tornászok már is sz­orgalmatosan gyakorol­ják magukat; utóbbiak ez alkalommal először jelennek meg igen czélszerű és egyszerűen ké­szített tornaöltönyeikben. Szép sikert jósolunk ezen kirándulásnak különösen akkor, ha annak rendezésénél a hiányok elhárítására kellő gond fog fordíttatni, melyek hasonló vállalatoknál oly gyakran a rendezők figyelmét kikerülték. (R.) Kaposvár, máj. 26. *** Még nincs minden veszve! Tegnap dél­után, az éjjel és ma délelőtt megyénk több pont­ján — habár futó — de jó esők voltak. A Dráva mentén, a Balatonvidéken, és a Sió körül vas­tag, fekete felhők ülik a láthatárt, s hihető, hogy e vidékekről is pár nap múlva a legkedve­zőbb híreket veszszük a föld megázásáról. Ka­posvár és vidékén, a Zseliczben az éjjel erős szélroham és menydörgés mellett sebes záporok voltak , kevés ideig tartók; az eső ma reggel 8 órakor szép csendesen esve, ismétlődött, s ez óta óránkint majd csendesen, majd zápor alak­ban esik, egy-egy kis szünetet tartva. (E sorok déli 12 órakor írattak.) Habár a megye területén kimondhatatlan a kár részint tavasziakban, részint őszi vetés és és legelő, úgy rétekben ; vannak helyek, hol már felszántasak a vetemények, máshol lesültek, vagy a rovarok áldozatai lettek, — de azért ez esőnek jótékony hatását megmondani nem bir­­juk megyeszerte, mert a búzák, a még erőben levő tavasziak, láprétek, legelők nemcsak meg­újulnak, hanem több helyen meg is vigasztalják a gazdát. A hatásról tüzetesen csak néhány nap múlva írhatok, most futva elég ennyi, s hogy a mai hetivásáron a hirtelen felszökkent gabna árak általánosan 50 krt estek merőnként. Az ég folytonosan fellegbe burkolt, reményünk van, hogy tovább is esni fog. Az örömhír mellé gyászkeretet. A katonai rögtönítélő bíróság által kötélleli halálra büntettettek : Simon (Szép) István (A Zalában felakasztott híres rabló, Szép Ferkó atyja); vámosi születés, pogány szt. péteri kanász; 67 éves. Kurucz (Kakamacsik) János; id.­­ herényi ökörpásztor; alsoki születés, 30 éves. Mindkettő bűntettesek előserélése bűntényé­ért . Gölöncsért és bandáját látván el ruházat és élelemmel. Az ítélet rajtok nagy néptömeg jelenlétében végre is hajtatott ma, délelőtti órákban. Mint hire futott, holnap jön Gölöncsér és méltó társára .• Csucsira a sor. Nemzeti színház. Május 30-ára van kitü­ve „ERNANI.“ Opera 4 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről május 29-ről. 5%­ metalliques . Nemzeti kölcsön . Bankrészvény Hitelintézet Londoni váltók Ezüst Arany 21 . . . 7135 ... 7610 . . . 800.— . . . 184.— . . . 109.10 . . . 106.75 Angolota. A királynő folyó hó 24-kén töltötte be életé­nek 47-dik évét. Ő Felsége 1819-ki május 24- kén született a kensingtoni királyi palotában, mely Kent herczeg lakhelye volt. Nagybátyát, IV. Vilmos királyt 1837-ki junius 20 kán kö­vette a trónon , s 1838-ban jun. 28 kán lőn meg­­koronázva. Albert herczeg halála óta (1861 dec. 14) a zajos örömnyilvánítások a királyné szüle­tése napján nem tartattak öszhangzatosaknak ama mély gyászszal, mely ő felségét, a mint látszék, végkép eltávolitá a világtól s­s elhunyt férje sírjához igézé. Az idén azonban Victoria

Next