Pesti Napló, 1865. május (16. évfolyam, 4512–4536. szám)
1865-05-30 / 4535. szám
felni 93. A halál indokát tekintve, volt 314 halvaszülött, 234 veleszülött, 150 agygyöngeségben, 15 himlőben, 85 vörhenyben, 16 kanyaróban, 388 hagymázban, 40 vérhasban, 259 tüdőlokban, 1306 tüdőgümőkórban, 797 rángásokban, 140 hüdösben stb. Született 6609, és pedig 3412 fi- és 3197 leánygyermek ; ezek közül törvénytelen volt 2335, tehát ez utóbbi 35,34°/o aránynyal. Házasult 1296 pár, éspedig 69 czel kevesebb mint 1863-ban, és 221-el kevesebb, mint 1862 ben, és csak 80 gyermekkel született több, mint 1863-ban. A házasultak közt volt 957 római kath., 94 evang. ág. hitv., 44 ev helv. hitv. görög nem egyesült, és izraelita 201. Született róm. kath. szülők után 5014, evang. 528, görög nem egyes. 12, zsidó 1055. A fiumei vasút ügyének jelen állásáról. Mint egyik előmozdítója az alföld fiumei vaspályának — kötelességemnek tartom az ügy mibenlétéről az érdekelteknek röviden számot adni. Miután e pálya s az azzal összeköttetésbe levő vonalak építésére múlt évben angol-magyar consortium alakult, i. é. martius havában e consortium együvé olvadott azon belga consortiummal, mely a zimony-fiumei pálya előmunkálatait elkészítette. Ennek folytán kezdődtek a tárgyalások, a kereskedelmi minisztériumnál a tervek megvizsgáltattak, a vonalak vezetése elvileg megalapíttatott, s minden el volt készítve arra, hogy a tőkepénzesek feltételeiket megszabván, a folyamodvány a végső concessióért és kamatbiztosításért benyújtathassék. De akkor kiderült, hogy mielőtt a tőkepénzesek részéről az eldöntő lépések történhetnek,a déli vasúti társaság előjogaiból származott nehézségeket el kell oszlatni.A déli vasúti társaságnak előjoga van minden túl a Dunán építendő vonalakra, éspedig akként, hogy ha bármely társulat alakul , bármely, túl a Dunán építendő vonalra nézve, a déli vasúti társaságnak joga van a definitív concessio után következő négy hónapban az illető vonal építését átvenni. Ennek következtében a déli vasúti társaság a vasúti kifejlődésnek túl a Dunán, s indirecte Magyarország Dunán inneni alsóbb részeiben is — tökéletes ura. Pest vagy Nagy- Várad nem fog soha Fiuméval vasút által összeköttetni, ha a déli vasúti társaság beleegyezését nem adja; hogy pedig az jószántából bele nem egyezik, igen természetes, mert nem fekhetik érdekében, hogy egy másik, az ő pályájával versenyző pálya, az adriai tenger felé építtessék. A déli vasúti társaság consortiumunk által ez ügyben felszólíttatván, a képviselője oda nyilatkozott, hogy a déli vasúti társaság valamint az eszék-sziszeki és sziszek-fiumei úgy a nagyvárad-eszéki vonal létrejöttét minden áron akadályoztatni fogja. A déli vasúti társaság a szebeni combinatióból indulva, a szebeni pályát Aradról Kikindára, s onnan Zágrábra vezettetni kívánja. Mielőtt tehát vasúti terveinkre nézve valamely további lépés történhetik, a déli vasúti társaság privilégiumát módosítani vagy interpretálni kell. E kérdés a miniszteri tanácsban már elő is fordult, s reménylhető, hogy miután a déli vasúti társaság olasz pályáit az ausztriai pályáktól elkülönítette, s két társaságra oszolni akar, hogy ezen új viszony megalapítása alkalmával privilégiumának interpretátiója ránk nézve kedvezőleg fog eldöntetni. A dolog ezen állásából azon két vagy három tisztelt úr, ki Magyarország számára a vasúti hálózat tervét készítette, s az Alföld-fiumei pályát darabocskákra törte, valamint azok, kik bennünket folyvást gyanúsítanak, hogy vasúti tervünk a főváros ellen van irányozva, s némi doktrinát húzhatnának számukra. Tekintsük tehát, hogy mit akarunk mi, s mit akarnak elleneink; mi czélja van a nagy-várad-eszék-fiumei, és mi az arad-kikinda-zágrábi vonalnak ? A mi pályánk 1ör az Alföldet a Felfölddel. 2 or. Az Alföldet, a Bánságot beleértve, az adriai tengerrel össze fogja kötni. 3 or. Lehetségessé fogja tenni Pestnek összeköttetését Fiuméval , mert Pest Trieszttel a déli vasút társaság egyik vonala által összekötve lévén, Pest összeköttetése Fiuméval lehetetlen , ha csak egy új társaság által az Alföldről egy hosszú olcsó pálya nem építtetik, mely ha egyszer készen lesz, Zágráb összeköttetését Kottorival elkerülhetlenné fogja tenni. 4- er. A nagyvárad-kolozsvári vonal építését előmozditandja és könnyitendi. 5- ör. A zimony-fiumei vonalt, mint eredetileg Magyarország érdekei ellen tervezve volt, lehetetlenné teszi. Ellenben a szeben-arad-kikinda-zágrábi vonal 1- ör. Zágráb Trieszttel vaspálya által összekötve lévén, a fiumei vonalt feleslegessé és lehetlenné akarja tenni. 2- or. A nagyvárad-kolozsvári combinatiót akarja nehezíteni. 3- or. Magyarország ellen ellenséges irányokat mozdít elő, amint e pálya érdekében közzé tett röpiratból világosan kiderül. Minden félreértések kikerülése miatt azonban meg kell jegyeznem, hogy mind abból nem akarom következtetni, hogy a mi tervezetünkbe a kikindai vagy arad-kikindai vonal fel ne vetessék, s hogy a Duna áthidalása előtt a n.váradi vonallal összefolyván Eszékre ne vezettessék, de a közt , s a szeben-arad-kikinda-zágrábi combinatio közt lényeges a különbség. E tekintetet, valamint vasúti ügyünk közül fejlődött mozzanatokat e pálya érdekeltjeinek, valamint azoknak, kik a vasúti ügygyel hazánkban ex professo foglalatoskodni akarnak — teljes figyelmébe ajánlom. TREFORT ÁGOSTON: TARCZA. A magánrendszer ellen és mellett küzdők nézeteiről. (Késő Euzsel Sándor rajnaparti úti naplójából.) A hires egyetem helyén, a Neckar partján diszló Heidelbergben, mi tetszett nekem legjobban? — Talán a XlII-ik századból felmaradt III. Ruprechttől díszített várnak romjai, abban V. Frigyes összedőlt vastag tornya (dicke Thurm), a nagy hordó, a savó-intézet, a királyi széknek nevezett lábhegy, a sok liberális párbajt vívó deák, egyetem? Ezek egy Budapest és környékét élvezőre csak elismerő, de nem kitűnő hatással bírnak! Fuesslin „Die Einzelhaft“ czimű, itt Heidelbergben 1855. megjelent műve volt az én Nefem,ejtsem ! Midőn a Rajna vizére jutottam Bruchsal emlékivel, melyről Fuesslin 6 évi tapasztalatait adja, eszembe jutott, hogy valamint ez védte Bruchsal magán börtönrendszerét, nem e védhetően én is naplómban az 1843-ki börtönrendszerünket és pedig azok ellen, kik azt csirájában megtámadták. Emlékezhetünk egy ily czimü munkára „Őszinte vélemény a magyar büntető törvényjavaslatról Pest 1844. Nyomtatott Länderer és Heckenastnál. Szerző ?“ — Ez midőn rászalja, hogy a javaslat eltörli a halálos büntetést, kérdésbe teszi, ólhajtandó-e a tervezett magánrendszert, minden következményeivel, elfogadni. E rendszert — mint alapját az országos büntető törvényjavaslatnak — vakmerőn a tapasztalat hiányának szempontjából támadja meg! Roszalja, hogy nemcsak a felállítandó 10 kerületi börtön, de a törvényhatósági börtönök is (III. R- 13. §.) magánrendszert tartoznak elfogadni, borzad az építés költségeitől, mely 20 millió forintot nyelne el (1843-ban 23,905 lévén a rabok száma), borzad az évenkénti kiadástól, mely 2,250,000 pftra rúgna, és a lamentálás oly folytonos, mintha Körmöczbánya nem is a mienk volna! Ezen tárgy megfontolása — úgymond — financzkérdés tekintetében majd minden álladalmat visszatartóztatott ezen rendszernek nagy kiterjedésbeni megkísérlésétől ! De, úgymond, hol pensylvaniai rendszer szerint alakított börtönök vannak is, más büntetésmódok nincsenek egészen eltörölve, így Francziaország ismeri még a halálos büntetést, száműzést,bagnót,lánczot, bitófát stb. Idő előtti és nem korszerű, mond e röpirat írója, a magánrend- szer ajánlata! Dicséri Livingston rendszerét, ki a vádlottak számára letartóztatási detention, 18-ik évet meg nem haladó elitéltek számára javító intézeteket, korosabb bűnösök részére bűnbánat házakat , ppenitenzi az Anstalt, s végre kibocsátottak részére menedék és dolgozó intézeteket rendel. A röpirat írója rostálja az 56, 58, 59, 60, 61, 142, 143, 199, 205, 206, 209,210,211. §§-kat, s azt mondja, ezekben hiányzik a főelv, mely szerint ipar- és szorgalom buzdításául a munkabérnek bizonyos része az illető egyedek számára a végett lenne félre teendő, hogy kiszabadulásuk alkalmával legyen mihez nyúlniok, s legyen mivel élelem-szerezhetési uj pályájukon első szükségeiket fedezniük, mely tehát mintegy óvatos (cautio), s a társaságban újjászületésük feltételéül szolgálna! Nem tartja méltányosnak a röpirat szerzője, hogy a bűnök nemei figyelembe nem jőnek s a tervezet szerint minden elitért egyenlő bánás alá kerül, párbajt vívó úgy, mint tolvaj stb. De nemzetünk rideg, komoly, melancholikus jelleme mellett nem reményi eredményt a magánrendszertől , és tour de force-nak nevezi az utánzást, külföldi különeznek a magánrendszert, melynek lábai nyomorultak. Két évtized felé folyt le, és vagyunk in statu quo ! Hajónk Mariana, Coblenz alá érkezve, e Rajna parti porosz főváros előtt a porosz börtönrendszernek egy 1854. ápr. 11-én kelt §-val ismerkedtem meg, mely szerint ott, hol köfegházak vannak, a rabok külső paraszti munkálatokra is alkalmaztatnak, 500 mezei munkát értő, jobb indulatu rab, Felső Szilézia körül, hol kevés a szabadkézi munkás, egy évben 5000 tallér hasznot hajtott. „Das schliessen an die Wand“ börtönrendszerükkel jár, de Berlin ismeri a Zellengefängniss-t, mely Busse terve szerint 1847-ben készült el. Amely statusnak pénze volt, sietett alkalmazni a magánrendszert. Tours Francziaországban 1843. nov. 14 én nyitotta meg 112 kamrával ellátott börtönét, Bordeaux ugyanezen év aug. 19-én 94 külön kamrát, és 166 közfogságot szenvedő rabnak adott helyet. Sok helyen siettek a kisebb és nagyobb fogházakat e rendszer szerint átalakítni. Annyira ki van már tapasztalva a rangánrendszer, hogy arról maguk a benntartott foglyok írnak leggyakorlatibb röpiratokat. Hagele — egy magánbörtönbe zárt rab előadása után — érdekesen írja le, mint telik le a nap a magánbörtönben. Az alvó rabot kora reggel a házi harangszó kelti fel, minden kamra lakója öltözködik és mondja imádságát, jő a brtönész, az ajtó nyílásán bemondja a „jó reggelt“, lámpáját benyújtja, arról a rab a kamrabelit gyújtja meg, azután mosdik, fésülködik rendbe hozakodván, hosszú fanyelű zárnyitóval az ablakját nyitja meg, kívülről hallja a czirkáló őrök „Werrr“ szózatát, a toronyból az óraütést, munkájához kezd, melyben 7 órakor a felügyelő a félkenyér-részlet beadásával akasztja meg, azután jő a levesadag, melyet czintáracskában nyújtanak be, ezt a reggelit elkölti, arra szép világosság jő, a lámpát kioltják, kezdődik a kamratisztogatás, a por az időközben felnyitott ajtón megy ki, nem sokára hallani a börtönész szavát: „2-ik, 3-ik emelet,“ mindegyik felszedi egyenruháját és sapkáját az álarczával, kamra számát egyik gomblyukba akasztja, kezébe veszi számozott korsóját, és kilép a folyosóra, úgy hogy az előtte levő után 14 lépést tart, a kút mellett leteszi a korsót az udvarra, a különített udvarsugárban kisétálja magát, azután az „Ab“ szóra a már kiszellőzött kamrába — megtelt korsójával — visszatér, beteszi ablakját, télen megnyitja a légsütőt, felmelegszik, és folytatja a dolgát, mígnem hangzik a szó „katolikusok,merre azon vallás hivei ismét elhagyják kamrájokat, lépést tartva mennek a torony melletti iskolába, kijelölt rekeszben elzáratnak, a lelkész vallásoktatást ad, karénekkel végződik 9 órakor az isteni tisztelet, mely sokszor megható. Déli 12 óráig foly a munka zavartalanul, ekkor jö a déli étkezés és nyugalom ideje délután 1 óráig, sokan ez időt is munkával vagy olvasással töltik el. Egy órakor harangjeladás van, jő a munkafelügyelő, pár óra múlva következik a sétaidő , kiki felhúzza államzubonyát, megkezdődik a menet, más irányban szól az iskolai csengetyű, hallatszik a tanító szava, a tanonczők rekeszekben, maguk előtt csak a felügyelőt és tanítót látják, a tanító szószékre lép, elolvassa a kamara számokat, melyre a jelenlevők „itt“ felelnek, a felügyelő ekkor parancsolja, „sapkát lő“, és megkezdődik a tanítás, ki van téve egy térkép, felel a 160, kiigazítja őt tévedésében a 73 ik számú tanoncz, a tanidő szépen foly le. Számolás és írásban jelesen kimiveltetnek. Visszatértkor jő a lelkész, adja a lelki oktatást, azután bealkonyul, meggyújtatnak a lámpák, a munkafelügyelő beszedi a munkát, a börtönész feltárja a nappal falhoz bilincselt ágyneműt, hozzák az estelit, becsukódnak az ajtók, s beáll az éji csend ! Ezen magán börtönrendszert akik még megtámadták, azok azt nem tanulmányozták, maguk a rabok adnak a fogházakról legjobb bizonylatot; ha kérdeztelek, egyik igy felel: Mily jótétemény, hogy meg vagyok mentve a szégyentől, más rabokkal együtt lenni, kik között nyugodtan ‘ot nem mondhatnék el; itt elmélkedhetem a házi lelkész, tanítók, látogatók vigasztaló és oktató szavaikon. Mily jóté-1 A?Az iDy’ m0Dd a másik, hogy a durvák társaságától meg vagyok óva, s mivelt tanár, lelkész, munkafelügyelő, börtönész és hivatalnokok társalgását élvezhetem. S mit mond a romlott erkölcsű: „Reám visszatartó erővel van e rendszer.“ A mivelt örvend, hogy tiszta, egészséges kamrájában egyedül lehet, a közönséges arczok nem néznek reá, orosz beszédek nem rontják, éjjel alkalmatlan hortyogások nem boszantják, szobájában tehet-vehet kénye-kedve szerint, se nem éhezik, se felesleggel nem terheltetik stb. David, koppenhágai börtönigazgató, bejárta Angol, Francziaország, Belgium, Amerika börtöneit, s mindenütt azon kívánságot hallotta hogy csak a magán börtönrendszer a javító. Igen sajnálatos, hogy az 1843 javaslatból az új börtönrendszernek megtámadói akadtak, s ennek, melynek életbe léptetéséhez oly sok és szép remény köttetett, a közös adózás kérdése lett megölő betűje. Szerencsém volt az 1843 iki magyar büntető törvénykönyvi javaslat irodalmi létre hozásához járulni, s ez most már magyarázó előszóval közkézen forogván, abban a börtönrendszer megolvasására utalom az olvasót. Szerintem nálunk a hatósági börtönöket is át kellene e rendszerre alakítni, s nem hallgatni azokra, kik a reformnak ellenségei, kik a felhordott bizonylatok ellenére azt hirdetik, hogy a magánrendszer költségesebb, egészségre ártalmas, a benne véghez vitt munka nem jövedelmes, a tanítás nehezítve van, a magánlét az elmét tompítja, őrültséget okoz stb. stb. Meg van czáfolva az is, hogy volna oly betegségnem, mely közvetlen a magánrendszer alkalmazásának tulajdonítható. — Dr. Hartshorn mondá: Die vereinzelte Ein Sperrung anstatt den Geist abznstumpfen, eher bei weit aus dem grössten Thei der Gefangenen im Sandeist, die gegentheilige Wirkung hervorzubringen. Dr. Gives, a philadelphiai javítóház orvosa, hasonlóan ártalmatlannak nyilatkoztatá e rendszert úgy a testi mint a lelki állapotra! Dr. Reet a pentonvillei fogdáról tett tudósításában szintén kedvezőleg ir, hasonlóan az angol fogházak orvosai. A híres Bonn alá érkezett hajónk, a Rajnán gyönyörű utam volt, isten veled olvasó. *) R. E. S. *) Rajna vidéki úti naplóm képekkel megjelent a« Országtükre“ 1864. 6. 9.10. stb. számaiban. Tokaj, máj. 19. A 8 hét ótai esőtlen időjárás, a kelet éjszaki sovány szikkasztó szelek, de főkép az april közepén beállott 16—18 foknyi hőség, a tavaszi hóolvadás folytán felfagyatt földet hirtelen 2—3 hüvelyknyi kemény kéreggel voná be, s ekkép a gyenge növényzetet megfosztván a szükséges tápnedvtől, őszi vetéseink már romlásnak, kaszálóink és legelőink veszni indultak. Most azonban a segély a legnagyobb szűkségben jelenvén meg, bizton várható, hogy az egész tenyészet felfrissülve, új életet nyerend. Szőllőink, melyek a mait években ki nem haltak, szépen fakadnak , de a szöllőtermés oly gyéren mutatkozik, hogy bő szüret reményéről már most határozottan lemondhatunk. Biztos forrásból értesülök, hogy a cs. k. szab. dunagőzhajózási társulat a már évek előtt megszüntetett szemjé 1y -számítást a tokajnaményi felső-tiszai vonalon hetenként egyszeri járattal, kísérletkép legközelebb megkezdendi. Üdvözöljük e téren a társulatot, bár az előzmények után jelenleg kevés reményünk van ahhoz, hogy a mostani viszonyok közt élénk forgalom fejlődjék ki, s a társulat a most kísérletkép újra megindított járatokat továbbra is fenntartandónak ítélje. Hogy a Felső Tisza ezen részén — ily későn, minden előleges értesítés és a szükséges előkészületek nélkül — életbe léptetendő hajózás sem személy, sem áruforgalmat illetőleg egyhamar nem válhatik igen jövedelmezővé, azt jóslói tehetség nélkül is előre mondhatjuk. És ez a dolgok természeténél fogva máskép alig képzelhető. Mert mióta a már némi élénkségre vergődött forgalom annak idején, előttünk ismeretlen, de eléggé nem igazolható okból , azon vonalon megszüntetett, a Felső Tisza vidékének üzleti forgalma egészen más és állandó irányt von, mely irányban már némileg berendezve , a holmi kísérletkép ideiglenesen behozott vízi közlekedés végett nem egy könnyen hódítható vissza. Meg vagyunk ugyan győződve, hogy az érdekelt vidék birtokosai és kereskedői, minden tőlük kitelhető eszközökkel gyámolítani fogják a gőzhajózás méltánylandó intézkedését, főkép ha a társulat mérsékelt árszabályok által a hajózási út használatát lehetővé teszi. A tokajnaményi tiszai vonalon jelenleg már 16—18 részint teljesen kiképződött, részint erős fejlődésben levő átmetszések lévén, a két végpont közti távolság 35—40%-tólival megrövidült. Nagy balfogás volna tehát, ha az ezen vonalon korábban érvényben volt árszabályzat változatlanul fenntartatnék, mivel ekkor az egyenes vonalban alig 10 mtföldet tevő távolság után ép annyi fizettetnék , mint a pest bécsi vonalon. Állomási helyekül eddig Bérczel, Tuzsér, Csap, Lónya és Namény jelölték ki. Elvárjuk, hogy ha már egyszer elhatározta magát a társulat ezen, máskép minden kényelmes úti eszközt nélkülöző vonalon ismét tevékenységbe lépni, a megrendült bizalom folytán önként bekövetkezhető nehézségekkel szemben elég kitartással bizand, s a kezdet sikertelensége határozott akaratát meg nem másitandja. r. 1. K 6 U D I é I é k. Pest, május 29. — Legújabb tudósítások szerint Ő Felsége junius 4-kén fogadja a gazd. egyesület igazgató választmányának küldöttségét, melynek tagjai közt tévedésből nem említettük a mezei gazdászat terén sok érdemekkel jeleskedő hazánkfiát Szegeő Józsefet, kit a választmány különösen felkért, hogy az elnökség által javalt tagokhoz csatlakozva, a küldöttségnek szintén részese legyen. — Ő Felsége — mint halljuk — június 4-dikén méltóztatik elfogadni a magyar orsz. gazdasági egyesület küldöttségét, mely az egyesület azon legmélyebb kérelméttolmácsolja, hogy az általa Pesten rendezett kiállítást ő Felsége megtekinteni kegyeskedjék. A küldöttség jun. 2 dikán megyBécsbe. Somasich Pál a küldöttség ügyében előre utazik. (P. H.) — Ő Felségének Pestre utazása felett a hivatalos jellegű lapok még mindig hallgatnak. A híreknek igy természetesen szabad terük van s bár átalában a puszta híreket nem szeretjük registrálni, amaz átalános élénk érdek folytán, melylyel ő Fesége Pestre utazása iránt a birodalom minden részében viseltetnek, ezúttal positív adatok hiányában néhány olyant akarunk feljegyezni, melyeklegalább körülbelül megbízható forrásból látszanak eredni. Ilyen a hir, hogy ő F elsége jövő hó 6 dikán utaznék el Ischlből visszajőve Bécsből és 11 dikéig időznék Pesten. Ő Felsége kíséretében lennének gr. Crenneville első fősegéd s lovag Frank hadügyminiszter. A „Gratzer Telegraph“nak pedig Bécsből e hó 16 dikáról távirják : „Ő F elsége utazását Pestre az udv. körökben bizonyosnak tekintik, mig az államminisztérium köreiben még mindig kétkednek benne. Tény, hogy több udv. tisztség parancsot vett, hogy utazáshoz készüljenek, a konyhahivatal különösen utasittatott, hogy 75 személyre való felszerelvényt s készletet csomagoljon be, miután Pesten két udvari lakoma tartatik.“ (P. H.) — A nemzeti színház titkári hivatalától következő tudósítást vettük : Artút Desirée k. a. junius első napján Pestre érkezvén , miután csupán 10 napot tölthet itt, szombaton, junius 3-kán lép fel először a „Sevillai borbély“ ban. Másodszor lép fel junius 5-kén, pünkösd hétfőjén, „Faust“ ban . — harmadszor 8-kán, csütörtökön „Traviata”-ban. — Utolsó felléptéül, szombaton, junius 10 dikén, a három előbbi dalmű közül fog valamelyik ismételtetni. — A pesti egyetemen a római klassikai nyelv és irodalom tanszékére csak úgy hirdetnek pályázatot, ha az irodalmi és tudományos világban ismert alkalmas egyéniség, kit meghívjanak, nem találkoznék. A széptant, mint némi részben úgy is a bölcselem köréhez tartozót, ehhez csatolják-e, ez iránt kérdést intéztek felsőbb helyről. — Mint írják, Pest város községe is küldöttséget indít Bécsbe, császárielge meghívására. — Az „Ung. Nachr.“ szerint az oktatási tanács a triesti tengerészeti iskol és a budai műegyetem kérdésében határozott. A budai műegyetemet Pestre kívánja áttételni. — A lipótvárosi bazilika építésére a „Sürg.“ szerint a helytartótanács folyó évre 20,000 ttot utalványozott a vallási alapból. — Jelentés: A császárfürdői zártkörű bálók f. május hó 31-én véve kezdeteket, bátrak vagyunk a t. közönséget értesíteni arról, hogy ezen vigalmak esti 8 órakor kezdetnek, s hogy az utolsó hajó 9 órakor indul Pestről a plébániatemplomtól. A tánczok alatt Hoch és Deutschmeister közkedvességet jeles kettős zenekara (az ügyességéről ismert Dubez karnagynak saját vezetése mellett) s Kálozdy és Döme magyar társasága felváltva működeni; előbbi egyszersmind mulattatni fogja válogatott darabjaival a 7 órai hajóval menő, s a 2 óraival visszatérő szives látogatóit a császárfürdői zártkörű báloknak. Újólag kötelességünknek ismerjük közölni azt is, hogy az illetők, kik netalán meghívókat nem kaptak volna, azok végett szíveskedjenek a már közlött bizottmányi tagok egyikéhez fordulni (névsoruk lakásaikkal együtt a redouteépületbeni,úgy mint a császárfürdői pénztáraknál is megtekinthető); továbbá, hogy bármily részidő esetében is e bálok, legalább a felső üveges zárt teremben múlhatlanul meg fognak tartatni; végre, hogy a bizottmány e bálok zártkörűségére szigorúan felügyelvén, bátor azt remélni, miszerint az idei császárfürdői tánczvigalmak a t. közönség szíves pártfogására számítva, az eddigiekkel nemcsak vetekedni, de azokat zene s jobb világítás előnyében felülmúlni fogják. A rendező bizottmány. — Az idei csónakverseny igen sok érdekességet ígér. A már fennállott 3. s legújabban alakult 4-ik csónakegylet (narancssárga ing, fejér nadrág,kék nyakkendő,vörös öv) hatalmasan gyakorolják magukat,s a pozsonyiakon és paksiakon kívül a dunagőzhajótársaság kezelő hivatalnokai közül is akarnak néhányan versenyezni. A társulat, mint halljuk, buzdításul külön jutalmat is ígért a hivatalnokainak, ha győztesek lesznek. A városerdő öntözéséről újabban azon javaslat merült fel, hogy a társaskocsik vitelbérét krajczárral felemeljék. Azt hiszszük, hogy csak a port elkerülje szívesen fizeti mindenki az egy krt. E vámba kétségkívül a magánfogatok is bele lesznek foglalva. — Szombaton estve tartó dalestélyét a budai dalárda a „Császárfürdő“ udvarán, melyet díszes közönség foglalt el. A dalárda sikerült előadásai megleptek mindenkit s csak azt óhajtottuk volna, hogy mint magyar dalárda, előadását magyarral kezdje. 12 óra felé táncz kezdődött. —■ Pesten újabb gőzmalom társulat alakult, mely 500,000 ft tőkével fog a vállalathoz. E társulat, mint a „Lloyd“ írja, múlt szombaton gyűlést tartott Goz s du Manó elnöklete alatt a Lloyd épület kis termében, s bizottmányt nevezett ki, mely a kívánt tőke felét aláírás útján beszerezte, csak felét, mert másik felét az alapítók már aláírták. — Mint tudva van, Pesttől a Ferencz csatornáig a malomipart előmozdító szántóföld és rétöntözést végző nagy Dunacsatorna van tervben, mely egy millió holdat ment meg és öntöz. — E terv készítője Poroszkay Ignácz mérnök felsőbb helybenhagyással, a terv főbb vázlatai kidolgozásával foglalkozik. A tervet és tervezőjét a gazdasági egyesületnek is ajánlották, mely támogatását ígérte. * Mint hallják, a pest bD,de.i d a‘értd« jövő hó első felében, a pesti polgári lövölde helyiségeiben tartaodja tánczvigalommal összekötött második dalestélyét. Ezt követendő rövid idő múlva egy az első nyilvános tornacsarnok igazgatóságával — Visegrádra és a Migazzi kastélyba — közösen rendezett kirándulás, melyben egy helybeli csónaktársulat is részt veend. A sorozat minden esetre vonzó. Dalárok és tornászok már is szorgalmatosan gyakorolják magukat; utóbbiak ez alkalommal először jelennek meg igen czélszerű és egyszerűen készített tornaöltönyeikben. Szép sikert jósolunk ezen kirándulásnak különösen akkor, ha annak rendezésénél a hiányok elhárítására kellő gond fog fordíttatni, melyek hasonló vállalatoknál oly gyakran a rendezők figyelmét kikerülték. (R.) Kaposvár, máj. 26. *** Még nincs minden veszve! Tegnap délután, az éjjel és ma délelőtt megyénk több pontján — habár futó — de jó esők voltak. A Dráva mentén, a Balatonvidéken, és a Sió körül vastag, fekete felhők ülik a láthatárt, s hihető, hogy e vidékekről is pár nap múlva a legkedvezőbb híreket veszszük a föld megázásáról. Kaposvár és vidékén, a Zseliczben az éjjel erős szélroham és menydörgés mellett sebes záporok voltak , kevés ideig tartók; az eső ma reggel 8 órakor szép csendesen esve, ismétlődött, s ez óta óránkint majd csendesen, majd zápor alakban esik, egy-egy kis szünetet tartva. (E sorok déli 12 órakor írattak.) Habár a megye területén kimondhatatlan a kár részint tavasziakban, részint őszi vetés és és legelő, úgy rétekben ; vannak helyek, hol már felszántasak a vetemények, máshol lesültek, vagy a rovarok áldozatai lettek, — de azért ez esőnek jótékony hatását megmondani nem birjuk megyeszerte, mert a búzák, a még erőben levő tavasziak, láprétek, legelők nemcsak megújulnak, hanem több helyen meg is vigasztalják a gazdát. A hatásról tüzetesen csak néhány nap múlva írhatok, most futva elég ennyi, s hogy a mai hetivásáron a hirtelen felszökkent gabna árak általánosan 50 krt estek merőnként. Az ég folytonosan fellegbe burkolt, reményünk van, hogy tovább is esni fog. Az örömhír mellé gyászkeretet. A katonai rögtönítélő bíróság által kötélleli halálra büntettettek : Simon (Szép) István (A Zalában felakasztott híres rabló, Szép Ferkó atyja); vámosi születés, pogány szt. péteri kanász; 67 éves. Kurucz (Kakamacsik) János; id. herényi ökörpásztor; alsoki születés, 30 éves. Mindkettő bűntettesek előserélése bűntényéért . Gölöncsért és bandáját látván el ruházat és élelemmel. Az ítélet rajtok nagy néptömeg jelenlétében végre is hajtatott ma, délelőtti órákban. Mint hire futott, holnap jön Gölöncsér és méltó társára .• Csucsira a sor. Nemzeti színház. Május 30-ára van kitüve „ERNANI.“ Opera 4 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről május 29-ről. 5% metalliques . Nemzeti kölcsön . Bankrészvény Hitelintézet Londoni váltók Ezüst Arany 21 . . . 7135 ... 7610 . . . 800.— . . . 184.— . . . 109.10 . . . 106.75 Angolota. A királynő folyó hó 24-kén töltötte be életének 47-dik évét. Ő Felsége 1819-ki május 24- kén született a kensingtoni királyi palotában, mely Kent herczeg lakhelye volt. Nagybátyát, IV. Vilmos királyt 1837-ki junius 20 kán követte a trónon , s 1838-ban jun. 28 kán lőn megkoronázva. Albert herczeg halála óta (1861 dec. 14) a zajos örömnyilvánítások a királyné születése napján nem tartattak öszhangzatosaknak ama mély gyászszal, mely ő felségét, a mint látszék, végkép eltávolitá a világtól ss elhunyt férje sírjához igézé. Az idén azonban Victoria