Pesti Napló, 1865. szeptember (16. évfolyam, 4611–4635. szám)

1865-09-17 / 4624. szám

villás reggeli a „ alát,b­­öv,d­,enő 10 rendek “Te, h'Va“'DB ^'fejeinek kiosztó.., ínelyet a nap, parancs felolvasás, fog követni; befejezésül a nők által választatnak meg . puttó-TMI’a férfis közül, kiknek a napi parancs az­ mt 6 SZerencse ellen tiltakozni nem , legérezés Pömösre 9 és fél óra után, a ki­­ve,, f-jU P«*g a szüret azonnal megkezdetik.m b K .­akor szabad ég alatt, ebéd után , órakor csemegézés és elindulás előtt tűzijáték. p eladata a kirándulásnak minden áron jól mulatni, mind azon által személyenkint 4 frt f krnál nagyobb ár senkitől el nem fogadtatik, hacsak valaki erőszakosan valamely jótékony czélra nem kíván adakozni, mely esetben a pénz­tárnok gyöngéd szíve megkérlelhető. Czél, ha s­i­k­e­r­ül, a tiszta jövedelemmel a művészi társulat pénztárát szaporítani, miért is minden tag felkéretik a mulatságban résztvenni. Kötelezettség, hogy kik a mulatságban ■észt venni szándékoznak, azok először is jegyeiket váltsák ki, az eljövetel második kérdés lévén, erre senki nem köteleztetik. A rendek megnevezése: 1. Ismertetők (kik különben senkit nem ismernek) bizalmi egyének, kiknek köte­lességük mindenkit a jelenlevők közül egymás­sal megismertetni, az illetők kivonatára. 2. Csend és rend főfelügyelői, kik virágos nyelven, a mulatság testőreinek ne­vezhetők. Feladatuk, úgy a mulatókhoz nem tar­­tozókat körükből távol tartani, mint a mulatók érdekében mindennemű rendre felügyelni. A bormester után legfőbb hatalom, miután 23 testőr ad nyomatékot tekintélyének. 3. Bormesterek, a csap főfelügyelői, s a mértékletesség megőrzői, ha lehet, a gárda közbenjárása nélkül. 4. Vizmesterek, különben jámbor bor­­megiszszák, kik a társaságot vizzel ellátni, s kü­lönösen a nők iránt figyelemmel lenni tartoznak. 5. Fekete kávé és női cseme­gékről gondoskodó lény. 6. Étkezést rendező és szolga­­személyzetet korholó nagy­­mesterei. 7. ünnepélyes kivonulás és minden tréfa rendezője, hivata­losan izzadó egyéniség. 8. Tánczrendezö, ki különben jól is fütyöl. 9. Pénztárnok, egy szánalomra méltó üres zsebü férfiú. 10. Zenerendezö, okvetlenül veres nadrágban. Felesleges személyzet :­­házi­gazda, és neje (szoknyába öltözött nadrágos szellem), uralkodásuk tart mint pün­kösdi királynak, mig a fenn kitett 10 hivatalt a jelenlevők előtt kiosztják és a közönséggel meg­ismertetik. A meghívottak jegyet válthatnak f. hó 16-tól 20-ig d. e. 10-től 1-ig, d. u. 3 tól 5 ig az akadé­mia palotájában 2-ik emeleten, nemkülönben az ajánlottak nevei után is ugyanott kiadatnak. A bizottmány kellemetessé óhajtván tenni a mu­latságot, 500 jegynél többet ki nem ad, miért is előleges beh­atások elfogadtatnak e hó 1- től kezdve.­­ A jegyek csak azokra nézve érvé­nyesek, kiknek neveire állíttattak ki. A társulati tagok díjtalanul kapják jelvényeiket. A kirándulást rendező bizottmány. A „P. Napló“ magán-társürgönyei. Dublin, sept. 15. A rendőrség ma elfoglalta a f­e­n­t­e­k főhetilapjának nyom­dáját, elfogott „egy tuc­at“ személyt s állítólag­ fegyvereket és compromittáló ok­mányokat talált. Ratzeburg, sept. 16. Egy tegnap kihirdetett, s Bismarck által ellenjegyzett kir. pátens Lauenburgot birtokba veszi. A porosz király czimeihez csatoltatni fog a „Lauenburg herczege“ czim is. Bismarck Lauenburg miniszterévé neveztetett ki. — A „Nordd. Alig. Ztg“ mai számának táv­irati sürgönye szerint May szerkesztő Perleberg-kerület fogházába adatott át. bécsi börzérő­ l Távirati tudósítás a sept. 14-ről. 50/9-metalliques . Nemzeti kölcsön . Bankrészvény Hitelintézet . Londoni váltók . Ezüst ....................... Arany ....................... . . 68. 40. . . 72.70. . . 775.­­. . . 173. 50. . . 109.50. . . 107. 50. . . 5. 15.% Nem­zeti színház. Sept. 17-ére van kitűzve: „EGY SZEKRÉNY REJTELME.“ Eredeti népszínmű 3 szakaszban. Angolóráin­ Bécsből köztudatul táviratozták volt London­ba, miszerint Russell gróf egy sürgönyben meg­elégedését fejezte volna ki a felett, hogy a ga­­steini egyezmény nem végleg, hanem csak ideig­­len intézkedett a herczegségek sorsa felett. E sürgöny, melynek való- vagy valótlansága felett a hírlapokban már sok vita folyt, sőt londoni le­velezők által is kétségbe vonatott, némi valószí­nűséget nyer Drouyn de Lhuys körlevele által, melynek lényeges tartalmát tegnapi számunkban közöltük. A londoni vezérlapok, mint a „Times“ és „Post“, mindenesetre ténynek tekintik a sür­gönyt, s ráépít­i eszmélkedéseiket. A „Times“ egyebek közt ezeket mondja : „Russell gróf, a mint Bécsből halljuk, elis­mervényt adott azon sürgönyre, melyben a britt kormány az Ausztria és Poroszország között Schleswigre és Holsteinra nézve történt megál­lapodásról értesíttetik. Válasza talán a legjobb volt, melyet a fennforgó körülmények közt adni lehetett. Alig lehet bizonyos cselekvényt rászalla­­ni, mielőtt el van követve, és Poroszország a Dániától erőszakosan elszakasztott két tarto­mányt még nem keblezte be tényleg birodalmai­ba. Egyébiránt azt, a­mi már valósággal meg­történt, bajosan lehet nem történtté tenni, vala­mint hogy azt sem fogják feladni, a­mi még csak tervezve van. Mi nem mondjuk, hogy azt, a­mi történt, a mi beavatkozásunk megakályozhatta volna .... De mind­a mellett is, hogy ezen eredmény miatt nem tehetünk magunknak szem­rehányást, a dolog még­is komoly megfontolást érdemel. Az egész eljárás azt bizonyítja, hogy Európa még épen oly dolgokat fog megérni, mint hajdanában, hanem ha akad túlsúlylyal bíró ha­talom, mely az államok szenvedélyeit némileg ké­pes lesz féken tartani. A­mit Poroszország Dá­nián elkövetett, a legelső hasonlóan erőtlen államon is elkövetheti, s a­mit Poroszország volt képes megtenni, azt minden más hasonló erejű hatalom is megteheti. Nem vagyunk biztonság­ban arra nézve, hogy Lengyelország eldarabo­­lása nem fog megújittatni valamely nemzet ro­vására, melynek birtokait félelmes szomszédok netalán megkívánják. A­mi eddig a polgáro­sodás haladásáról és a közvélemény hatalmá­ról mondatott, nem volt egyéb üres álomnál. Ellenséges berohanások és hódítások épen oly lehetségesek ma, mint voltak száz év előtt, s épen úgy minden szemérem nélkül sikerüthetők. A siker eltakarja a botrányt. Poroszország eny­­nyi meg annyi négyszög mértfölddel, ennyi meg annyi ezer lakossal fog nagyobbodni, s egy fikar­­ezót sem gondol a világ erkölcsi becsmérletével. Poroszország magát katonai hatalomnak vallja. Poroszországban a hadsereg, az állam, és e had­sereg annyi előjogokkal és kiváltságokkal van ellátva, miszerint a katona tényleg felette áll a törvénynek. Egy protestáns országban a régi ozmán hódítók politikája van felélesztve, s vol­­takép kételkedünk, vájjon szabad volt volna-e egy jancsárnak Szambulban elkövetni azt, a­mit Bonnban egy porosz huszárnak szabad volt el­követnie. (Ez c­élzás az Eulenburg gróf által el­követett gyilkosságra.) A „Times“ megmu­tatja, hogy a porosz monarchia is, mint az oz­mán birodalom, fegyverrel alapíttatott, hogy azt fegyverrel kell fenntartani és terjeszteni. Porosz­­országnak minden traditiói katonai jelleműek, s a király és alattvalói közötti meghasonlás is e traditiók körül forog. „A nép — monda „Ti­mes“— alkotmányos jogokat követelt. A ki­rály meg azt válaszolja, hogy Poroszország ural­kodója katonai monarcha , hogy egy katonai aristocratia és egy katonai állam élén áll, s hogy ily államban az alkotmányos elvek alkalmazhat­­lanok. Európa politikájának elmélete szerint va­lamennyi nagyhatalmak tartoztak volna szövet­kezni Poroszország jogtalan eljárása ellen és Dá­nia védelmére, még­pedig annyival inkább, mint­hogy Dánia joga egy ünnepélyes okmány által volt elismerve. Meg volt határozva, hogy a dán királyok örökösödését Schleswigben és Holstein­­ban Európa érdekében szükség megállapítani és fenntartani, s azóta úgy találtuk, hogy a dán igénynél erősebbet senki sem tud felmutatni. S íme, Poroszország mégis magának szándékozik elsajátítani e herczegségeket, miután nem talál­kozott ellenszegüléssel, mert Ausztria eljárása csak az önérdeket képviseli. Ausztria nem óhajtja Poroszország erösbülését, s ezért tette kezét emezzel együtt a zsákmányra, de szí­vesen megadna mindent holnap Poroszország­nak, ha másutt nyerhetne kárpótlást. Porosz­­ország kevésbé volt lelkiismeretes Dániában, mint Oroszország a török birodalomban. Miklós czár más hatalmakat is terveibe avatott, s kész volt velük a zsákmányt megosztani. Ő nem min­den ok nélkül állította, hogy miután a beteg haldoklik, jószágaiban talán lehetne osztozni. — Poroszország nem vádolhatta Dániát rokkant­sággal, s nem fogadott senkit társul terveiben, hanem bevitte seregeit a herczegségekbe, s most ott tartja őket, jól tudva, hogy Ausztria nem el­lenszegülhet örökké, s utóbb is kénytelen lesz visszavonulni. Mindezek komoly megfontolást érdemelnek. Világos, hogy az emberi nem töké­­lyesbülésétől még jó messze vagyunk, s hogy a jogtalanság és erőszak kora nem múlt el. — Mi elutasíthatjuk ugyan magunktól ama kötelessé­get, miszerint mi legyünk a méltatlanság orvos­lói, és e politikát némi okok is támogatják , de ez esetben legyünk készek arra, hogy méltatlan­ságok fognak elkövettetni. Egy esemény sem keltett napjainkban oly általános méltatlanko­dást, mint a dán herczegségek elfoglalása. A né­meteket oly tervtől ütötték el, melyet maguk szándékoztak kivinni. Ausztria, akarata ellen, vetélytársa kezére játszott. Anglia és Franczia­­ország csak akkor mondhatták ki véleményöket, mikor a dolog már megtörtént. Még soha sem létezett ügy, mely ha előre nyilváníttatik, általá­nosabb tiltakozást idézett volna elő, de íme, a dolog végre jön hajtva, még­pedig minden ellen­szegülés nélkül. Ez felette fontos példa, s méltó, hogy azt valamennyi pártok politikusai megfon­tolják.“ — A királynő f. hó 11-kén esti hét órakor indult Scotiába , miután még Lyons lordnak, ki Stambulban Sir Henry Bulwert váltja fel, bucsu-audiencziát adott. — Lord Palmerstont megint a köszvény látogatja, s baját oly súlyos­nak mondják, hogy hallomás szerint Granville gróf fogná őt a minisztériumban helyettesíteni. — Russell gróf Balmoralba utazik, minthogy egy miniszternek mindig a királyi udvar mellett kell maradnia. — Wales hg és neje, Lajos hesseni hg és neje (Alice angol királyhölgy) és Hilda anhalt-dessaui herczegné a száraz­földről Londonba érkeztek. — A southamptoni kikötő tisztviselői arról van­nak értesítve, hogy Amadeo herczeg, Victor Ema­­nuel másodszülött fia, Pollenzo gróf név alatt oda fog érkezni, s utasítást kaptak, hogy a her­­czegnek és kíséretének mindenben segédkezet nyújtsanak. — Benjamin úr, a confederált kormánynál előbb hadügyminiszter, s későbben államtitkár, levelet intézett a „Times“-hoz, melyben a con­federált hatóságok elbánását a szövetségi fog­lyokkal enyhítő színekben igyekszik előadni, s a foglyok kicserélésének felfüggesztéséért Lin­coln úr kormányára hárítja a felelősséget, de az érdemes férfiú emlíítetlenül hagyja azt a csekély körülményt, hogy Lincoln ur azért rendelte a kicserélést felfüggesztetni, mert a confederáltak nem akarták az elfogott színes katonákat hadi­foglyoknak elismerni, s kizárták a cseréből. Da­­vist Benjamin ur erélyesen védi. F­ranci­auraság. A „Nat. Z.“ párisi levelezője által hitelesnek mondott san­ sebastiani magán­levél szerint a franczia császári pár fogadtatása épen nem lett volna oly szívélyes, mint azt a párisi hivatalos jelentések írták. Ezen levél szerint a spanyol nép magatartása fagyos volt, mely magatartás el­követte a tiszteletlenséget is, hogy néha füty­­työkben tudata nemtetszését. A császár arcz­­szine ilyen halvány volt, s Madame Euge­­n­­­e, hogy a kellemetlenségek miatti illetődését elrejtse, sokat foglalkozott a kis asturiai herczeg­­gel. Midőn a legmagasabb uraságok az erkélyen egy csoportban megjelentek, a tömeg ily kiáltá­sokat hallatott : Viva Espana sola, Jerom D­a­­v­i­d báró és d­e J­a­n­z­e. San­ Sebastianban je­len volt két képviselő állítása szerint a császár kedélye borús volt, mit a levél humeur más­sá cr­a­n­t­e kitétellel fejez ki. A székes tem­plomot sem látogatta meg, habár ott ő felségét a pampelunai püspök, papsága élén elfogadáské­szen várta. Talán felesleges megjegyezni e levélre, hogy azt német tudósító fedezte fel, azon faj, mely Napóleon császár személyét illetőleg a legbada­­rabb, s gyakran a legigaztalanabb dolgok felje­­gyezgetésében szokta különös kedvét lelni. Spa­nyol lapok ezzel ellenkezőleg írnak a nevezett találkozásról, s köztök a független közlönyök tanácsolják a királynőnek, hogy hasonló össze­jöveteleket a portugalli és olasz királyokkal is eszközöljön. — Amadeo olasz királyi herczeg Biarritzban a császár által fogadtatván, onnét egész kísére­tével Párisba rándult, hova megérkezvén, Nig­ra lovag az olasz követség személyzetével fo­gadta. A herczeg Pollenzo gróf név alatt rö­vid időre a „Hotel grandiban vett szállást, s rövid pihenés után Meudonba ment át testvéré­hez , Clotild­e herczegnéhez, kinél nyolcz napot szándékozik tölteni. Ez idő elteltével a herczeg testvérével együtt Pranginsbe utazik Napoleon herczeg látogatására, s csak azután in­dulna a skandináv országok beutazására. — Persigny herczegről azt írják, hogy folyto­nos levelezésben van a császárral, miből kor­mányváltozást jósolnak; ezen változást más tu­dósítók is jelzik, csakhogy a herczeg nélkül; az előttünk fekvő versio szerint R o u h e r, kinek szónoki tehetségét a császár nem nélkülöz­heti, megmaradna államminiszternek; a Biarritz­­ba hívott F­o­u­r­d szintén megtartaná tárczá­ját, L­a­v­a­r­e­tt­e felcserélné a belügyeket a külügyekkel, s az elsőben a prefetek legifjabbika, Chevreau által váltatnék fel; R­a­n­d­o­n tábornagy helyet csinálna F­r­e­u­r­y tábor­noknak ; Haus­z­man, a híres építész , a közmunkaügyek élére állana. — Napóleon herczeg viszonyát császári nagy­bátyja iránt és oly hidegnek mondják most, mint volt az ajaccioi beszéd okozta rendreutasítás első benyomásakor ; a herczeg a telet nem szándé­kozik Páriában tölteni. — Félhivatalosan is igazolva van a hir, hogy Drougn­er csakugyan küldött Berlinbe az ott-féle ügyben egy sürgönyt; ebben a külügy­miniszter megjegyzi, miszerint a tuilleriák kabi­netjének soha se volt gondolatában valamely rendezett állam igazságszolgáltatásába avatkozni mindaddig, míg az ott érvényes törvények, és pedig a külföldiek irányában is pártatlanul, s a jog területi természetének megfelelőleg kezeltet­nek. Európának egyetlen bűnvádi rendjében sincs az előírva, hogy a bűnös, ki emberöléssel vádoltatik, a vizsgálat befejezése után az ítélet kimondásáig szabad lábra állíttassák. Ez ellen a miniszter szükségesnek tartja a tiltakozást. — A mecklenburg-schwerini nagyherczeg e hó 12-én utazott el Párisból Biarritzba; ugyan oda várják a nassaui herczeget is. Távirati jelentések. — Hamburg, sept. lő. Félhivatalos jeen­­tése szerint a „Hamb. Corresp.“-nek Berlinben Lauenburg számára külön miniszté­riumot állít a király. Az altonai „Mercur“ je­lenti, hogy Schleswigben nagy öröm van, mert ott rendszerváltozást vettek észre. M a­n­­­e­u­f­­f­e­­ visszahúzza Zedlitz kinevezéseit, Re­­ventlow nem lesz hivatalnok. — Hohenlohe­ig visszahivatását meg­erősítik, valamint May elvitelét, kinek holléte nincs tudva. A távirati hivatalnokok legnagyobb részének Holsteinba hivatása miatt a schleswig­­holsteini táviró állomást bezárták. — Kiel, sept. 15. Gablenzet a legmelegeb­ben fogadták. — Drezda, sept. 15. A „Dresdner Journ.“ erősíti, hogy Drouyn aug. 29 -i körsürgö­nyére vonatkozólag az ő közleménye hiteles. — Berlin, sept. 15. A „Nordd. Alig. Zig“ jelenti a „Neue Fr. Presse“ ellenében, hogy a gasteini szerződés ellen nehézségeket tartalmazó bajor-szász együttes jegyzék nem létezik. — Brüssel, sept. 15. R­o­g­e­a­r­d Bel­giumból kiutasító királyi kibocsátványt vett, két nap alatt el kell utaznia. — P­á­r­i­s, sept. 15. A császárt San­ Seba­­stiánban a legbarátságtalanabbul fogadta a nép. Drouyn Németországban van. — A 65-ik Borezrednek egy csapata Montau­­banból holnap Mexicoba megy. L­a­n­g­­­a i­s holnap megy Mondesir és Maintenant pénzügyi felügyelőkkel Mexicoba. — Walewski Svájczba, Napoleon­ig Wallis- Kantonba ment (hir szerint a Monte Rosára akar felmenni.) Langievicz Londonból jőve, Párison átutazott. — London, sept. 15. Mexicóból jelentik, hogy a francziák megszállották Chihuahuat, J­u­­a­r­e­z Espassoba menekült. Az unió államadós­sága sept. 1-én 2757 millió dollárra ment. — New­ Yorkból jelentik, hogy Stephens, volt déli alelnök kegyelmet nyert. Johnson fiát Jefferson Davishez küldte küldetésben. — Fermoy lord Cork grófság kormányzó­jának elnöklete alatt 500 egyházkerület képvi­selője elhatározta, hogy kérni fogja a kormány­tól a rendőrség és katonaság szaporítá­sát, hogy a F­e­n­­­e­r-féle összeesküvésnek elejét vegyék. — Kiel, sept. 14. A mai „Kieler Ztg.“ szerint az itteni háztulajdonosok tegnap gyűlést tartottak, és elhatározták, hogy beadványt nyúj­tanak be a városi tanácshoz, melyben készségü­ket nyilvánítják a seregek élelmezését october 1-ig önkénytesen elvállalni. — A Friedrichsort számára rendelt helyőrség ma ide érkezett. — V­i­tt­o­r­i­a , sept. 14. A királyi fel­ségek megérkeztek Zarauzból, és mielőtt Ma­dridba mennének, három napot Avilában fognak tölteni. — Schleswig, sept. 15. A városk­ollegiu­­mok eltiltották a schleswig-holsteini képviselő­­gyűlésben való további résztvevést. — Ratzeburgi, sep. 15. (Reggel.) — A lauenburgi tisztviselők ma délben gyűlnek egybe. Később Vilmos király személyesen foga­­dandja a hódolatokat. — Altona, sept. 15. G­a­b­­­e­n­z altábor­nagy épen most (reggeli m­a 10 órakor) érkezett meg, s ünnepélyesen fogadtatott. A holsteiniak­­hoz intézett kiáltványában kiemeli a holsteini nép megpróbált józan jellemét és törvényes ér­zületét. A közigazgatás gyakorlására kirekesztő­­leg belföldiek fognak kiszemeltetni. A törvény­kezés önálló leend. — Gablenz altábor­nagy erre kíséretével együtt Kielbe utazott. Legújabb keltű rendsburgi levelek jelentik, hogy May szerkesztő mellékutakon szállíttatott Poroszországba. Esti posta. Pest, sept. 16. —A fentek társulata (helyesebben titkos szövet­kezésnek nevezhetni) napról napra több zajt okoz. Föfészke déli Izland . Éjszakán, hol az orangis­­ták főtábora van, csak ritkán és egyes esetekben merülnek fel. Czélja iránt nem lehet kétség. A mai fenteket már nem elégítené ki a „Repeal“ (visszahúzása a Nagy-Brittannia és Izland kö­zötti parliamenti uniónak), melylyel O’Connel egykor oly sokáig kecsegtette honfitársait. Ők a zöld „Erin­t“ végkép meg akarják szabadítani a szászoktól (Sassenach.) A rendőrség már több egyént fogott el közülök. Hogy a baj annál na­gyobb legyen, a dühös, vakbuzgóságú orangisták is mozogni kezdenek Éjszakán, hihetőleg vissza­hatás. — W. H. Smyth admiral, egyenlően a harcz és a tudomány embere, Aylesburgban 77 éves korában meghalálozott. A s­zázad elején nagy­ban kitüntette magát a Francziaország elleni há­borúkban , de már 1825-ben magános életbe vo­nult, s azontúl kizárólag a tudományoknak szen­telte életét. Bedfordban csillagászati észleldét ál­líttatott magának, s folytonosan csillagászati für­­készetekkel foglalkozott. Ő volt alapítója a kis geographiai társulatnak; sokáig volt elnöke a kir. csillagászati, ugyszinte az archaeologiai tár­sulatnak, mert a régészet iránt is nagy előszere­tettel viseltetett. — September 2-káig terjedő new-yorki hírek szerint a szövetségi főállamügyészen kívül But­ler tábornok fogna Jefferson Davis ellen vádló­kép fellépni. — A Ketchum czég hitelezői a czég által ajánlott 60 % osztalékot elfogadták. — A Thos. Ketchum czég megint felveszi üzletét, de a börtönben levő E. B. Ketchum által megha­misított szelvényekért nem adatik kárpótlás. — Missouriban Kenrick r. kath. érsek felfüggesztés alatt megtiltotta papságának az esküt az uj al­kotmányra letenni. A többi vallásfelekezetek kö­vetik a példát. Az eskületételre szabott határidő september közepén lejár, s ekkor az államkor­mányzó kötelessége leend­ő tárgyban intézkedni.­­ Az „Index“ szerint Spanyolország ismét miniszter-válság előnapján áll, azon nézetkü­lönbségek miatt, melyek I­s­a­b­e 11­a királynő és külügyminisztere közt támadtak az olasz kir. rendkívüli követnek adandó válasz felett azon alkalommal, midőn ezen utóbbi megbizó levelé­nek átnyújtása végett kihallgatásra volt vezeten­dő, a külügyminiszter kötelességének ismerte beadni lemondását. A királynő e lemondást elfo­gadta, a­mennyiben azonban ez egyes vissza­lépés a kabinet tömeges visszalépését idéz­hető elé, s ilyen felfordulás ép azon ünnepé­lyes peremhez­ , midőn a királyi udvar császári vendégek elfogadására várt, sehogy se tetszhe­tett kellemesnek; e tekintetből Bermudez de Castro külügyminiszter, társainak beleegyez­­tével, a lemondást ideiglenesen visszavette, s a külügyeket kezelni fogja addig, míg a királynő a fővárosba megérkezik, ekkor azonban, mint az „Epoca“ is erősíti, a teljes miniszterválság viszatartózhatlan leend ; a kilépést minden eset­re a külügyminiszter kezdendi meg. — Lisaboni levelek october hó 2-ára teszik a király és királyné elutazásának határidejét; az újszülött herczeg keresztelése sept. 26-án leend. Napóleon császárt, mint keresztatyát, a lisabonai franczia követ fogja helyettesíteni. Ő felségeik Francziaországba jönnek, hogy a franczia császári udvarnál látogatást tegyenek. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond­. — Altona, sept. 15. Azon kiáltványban, melylyel Gablenz altábornagy hivatalra lépését jelenti, a többi közt ez mondatik : „Mint a császár helytartója, ugyanazon elő­zékenységet remény sem tapasztalhatni, melyre a császári zászlók találnak. Teljes bizalommal számítok ez esetben is önök megpróbált józan jellemére és törvényes érzületükre. E remény megkönnyíti nekem jelen küldetésem átvételét ; a vele egybekapcsolt nehézségek nem kerülték el figyelmemet, de ezeket nyugodt, valódi haza­­fiságtól lelkesített magatartás mellett le lehet küzdeni. Részemről egész határozottsággal szán­dékozom fenntartani az önöknél oly magasra fejlesztett önkormányzatot, s azon leszek, hogy abban mindenekelőtt a belföldiek vegyenek részt.“ — Triest, sept. 14. Alexandrából f. hó 5-ről jelentik . Tegnapelőtt a vasúti raktárakban tűz támadt, mely sok árut és fontos irományokat pusztított el. A Kairóból Suezbe vezető vasúton szerencsétlenség történt, mely alkalommal több angol utazó meghalt, és számosan megsebesül­tek. — „M o r r i s“ messagerie-gőzös múlt hó 29-dikén az itteni kikötőben összeütközött „Jar­din“ egyptomi gőzössel, ez utóbbi elsülyedt, s egy egyptomi tiszt életét veszti. — A cholera Mese mellett és Kairóban megszűnt. HIRDETÉSEK: online tan és nevelőintézete Sopron mellett egész a beveszett 16-dik esztendő között lévő fitanonézok számára s.­e.­ítember 18-án megkezdi 13-dik évfolyamát. — Az utolsó évrol kimuta­­i 60 tanítványt számit, kik közül 44 növendék volt. — A minden teklat®e­­n szépen és czélszerüen berendezett helyiségek és kertek mlu^an,e1^ Okoznak a mi müveit szülök fiainak gondos neveltetéséhez feltételezte _ A tanítás kiterjed 4 elemi­, 3 alreal és 4 algymnasiumi, valamint ínyek, a gypsz éeagyg & ^ és szellemet képző amtáslegma­aszerek annyira megfele minden tekintetben a legjobb nemet é­­s abb igényeinek, hogy jj»« . dk és magyar nyilvános tanintézetek élezi intézetek, de mag» 12 év »tájára .fl szervezettnek lát, valamint * külföldi magasabb tanua-i az intézetet elhagyták, úgy oltattak) p. D. a lipcsei kereskedelmi tetek következő osztályaib­a és előke­szitő tanfolyamába stb. ademia — a zürichi­b­a­­;meritőleg előadott intézet- és vizsga Minden további felvilágositást k­lld ég graumüller könyvkereskedő­­mutatásában lehet szerez.ni, J­r Pesten, és alólirottnál ingyen kap­­ben Bécsben, Laufe­ r kff ,fr Pesten (a marokkói házban) szívességből ,tó , azonkívül Uhl Jo18* ,, ntt _ Egy évi dij 400, 475 vagy 525 irtot­óbeli értesítés adásra ajánlkoz­ó .vpnd­eknek különös kiadásai, ruházat, é. tesz. A teljesen felszerelt no villamint úszó s táncttantásra, lbek­, könyvek, iró- és rajzesz , 120 vagy legfeljebb 150 frtra vábbá zsebpénz- és egyéb apróságokra­­0 , kellékek fedezésére vál­­ynak, mely összegekért maga az intézet is £6OZÍ£_4 Lähne «.„—.igazgató és intézeti tulajdonos Évnegyedenkint csak 4 frt I lefizetésével résztvehetni azon általunk 20 részvevőre rendezett társas-1 I jegyekre nézve, melyek 20 darab valamennyi osztrák jegyből állanak egy I badeni 35 frtos jegy hozzáadásával, és a melyekre esik évenkint A részletfizetéseknek 26 évnegyedben a részvétjegyre 4 írtjával I I történt lefizetése után valamennyi sorsjegy a 20 részvevő tulajdona. — I | Bélyegilleték egyszer mindenkorra 68 kr. Ajánljuk továbbá részvét-jegyeinket [ 20 Hitel-Jegyre, 25 évnegyedes részfizetés mellett 8 frtjával. Bélyeg-­ illeték egyszer mindenkorra 1 frt 30 kr. 10 darab 1860 1kl és 10 darab 1864-1kl 100 frtos jegyre, 25 év-­ negyedes részfizetés mellett 6 írtjával. Bélyegilleték 99 kr. Mindenki beléphet tetszés szerint bármelyik társulatba, a­nélkül, hogy a többi részvevőre csak gondolnia is kellene. InORGIHSTEBlf A. és TÁRSil TÁltóárlet« Pestek, vagy hid uteia 9. u. a. Levélbeli megbízások azonnal teljesittetnek, és kívánatra a pro- I gramm ingyen elkü­ldetik. 1018 1 5* Leány tan- és nevelő-intézetemben az uj tanfolyamo erebei* kezdődik. — A beírások naponkint megtörténhetnek. Seltenreich szül. Bezegh Rozina, 1080 2—­ Pest, Zrínyi-utcza 6. szám Kereskedelmi kadémia. Az uj iskolaév kezdődik october 2-án, a beiratás sep­tember 20-án. Levélbeli tudakozásokra postafordultával válasz adatik, szóbelire nézve az igazgatósági iroda na­ponkint nyitva van 9 órától 12-ig és délutáni 3 órától 5-ig. Az esti folyam october 12-én veszi kezdetét. Pest, august 15-én 1865. Az igazgatóság. 1012 6-4 Szállás és tartás tanulók számára Pesten Egan James tanár urnál Terézvá­ros sip­utera 3-ik szám. Titkos betegségeket még makacs és üdült bajokat is úgy kórodában, mint magán gya-­­­korlat folytán több ezer bete­­gén legjobbnak bizonyult mód­­ szerint, sokszor a nélkül, hogy a beteg hivatásában, vagy élet­­módjában gátoltatnék, gyökere­sen, biztosan és gyorsan gyógyít Men.Dr. Helfer Millios Pest, király-utcsa fi. m. Medett­­házban 1-ső emel., délelőtt 7 9-ig, délután 1­4 óráig, nap Díjazott levelekre azon-

Next