Pesti Napló, 1865. szeptember (16. évfolyam, 4611–4635. szám)
1865-09-21 / 4627. szám
hatóság azon határozata, melynél fogva a város beépített részeiben magánosok birtokában létező telkeken felállított tűzifaraktárak megszüntetnek, fenntartatnék és foganatosíttatnék,mindazonáltal tekintettel a felhozott figyelemre méltó indokokra, nevezetesen pedig azon körülményre, mikép a városi közönségnek a tűzifa, mint első rendű fogyasztási czikk, könnyű megszerezhetéséhez kötött igényei is azt követelik, hogy az eladásra szánt tűzifa ne csak a városnak távol eső két végében, hanem a központhoz közelebb levő helyeken is legyen kapható, ezen ideiglenes lakhelyek tulajdonosai pedig, az általuk eddig élvezett személyes üzletüktől magánérdekeik sérelme nélkül rögtön el nem vonalhatnak, kormányszékileg megengedtetik, hogy a magánházak között hatósági engedély mellett eddig már tettleg fennálló fakereskedések addig, míg a személyes, és senkire át nem ruházható üzleti jogosítványnyal ellátott fakereskedők élnek, kivételkép, és minden innen jövőre vonható következtetés nélkül meghagyassanak. Ez alkalommal azonban oda utasíttatott a városi hatóság, hogy egyrészt ezen személyhez kötött jogosítványok megszűntével magának a fakereskedési üzletnek is a város kebeléből leendő eltávolításáról hatályosan intézkedjék, másrészt pedig szorosan felügyeljen arra, hogy ezentúl ilynemű magánfaraktáraknak a házak közötti felállítására hatósági engedély többé semmi szín alatt ne adassék. Ami a szegényház körül tervezett harmadik nyilvános fatér berendezését, valamint a fakereskedésre szánt városi helyek hasznosítását illeti, e tekintetben a felfolyamodó fakereskedők elutasíttattak, mert a várost saját vagyonához tartozó területének hasznosításában magánérdekek miatt korlátolni egyátalában nem lehet, a amennyiben a városi hatóság a kérdéses telkek haszonbérbe adása által a városi pénztár javára nagyobb előnyt vél elérni, egyátalában nem forog fenn ok arra nézve, hogy e lakhelyeken eddig élenként szedett, és csak súrlódásokra okot szolgáltatott díjszedési mód a sokkal egyszerűbb haszonbér kikötésénél fel ne cseréltessék. Másrészről azonban a városi hatóságnak azon utasítás is adatott, miszerint tekintve a városnak jövő fejlődését, s a mindinkább szaporodó lakosság érdekeit, annak olcsó és könnyen szállítható tűzifával leendő ellátásról, jelesül pedig a fa és egyéb tüzelőanyagok lerakására állandóul szolgálandó helyiségek előállításáról már most komolyan gondolkozzék, s e tekintetben szakértőkkel, különösen pedig az ipar és kereskedelmi kamrával is értekezvén, a tüzifa-árulási helyekre nézve más nagy városok e részbeni példáját és intézkedéseit követni igyekezzék. Ámbár nem lehet kétkedni a felett, hogy Pest város hatósága hivatalos uton mindazon adatokat és véleményeket egybegyűjtendő, melyek ezen nagy horderejű ügynek a fogyasztó közönség és a kereskedelem érdekeinek szem előtt tartásával a kormányszéki intézményben kijelölt módom tárgyalásához és kielégítő végleges rendezéséhez szükségeltetnek, mindamellett igen óhajtandó lenne, hogy az ez iránybani czélszerű javaslatok az ügy iránt érdekeltséggel viseltető szakértő egyének részéről a sajtó útján is közzé tétessenek és megvitattassanak, hogy így az ily módon létrejövendő eszmecseréből mindaz, mi hasznosnak, czélszerűnek és életre valónak tűnnék fel, illeté kés helyen kellő figyelemre méltattathassék. © Idősb BARTAL GYÖRGY nincs tötatvé ő a magyar alkotmányos élet kitűnő bajnoka volt, kinek bokros érdemeire számosan emlékeznek az 1835-iki és 1840-iki országgyűléseken. De kivált az örökre emlékezetes 1825-iki országgyűlésen tiszta hazafiság és szónoki tehetség által egyaránt első rendű beszédet, örök emléket állítanak neki. Nagy Pál után senki sem vált ki akkor annyira, mint az akkor ifjú elhunyt, ki a magyar nyelv ügyében emelt lelkes szózatot. Ezen beszéde által lett ő az akadémia tagja, s később e tudományos társaság disze a magyar jogtörténetről irt nagy munkája által — s egyszersmind ezen társaság igazgató tanácsának tagja. Kimúlt 1865. September 20-ikán, 2 órakor éjfél után, élete 81-dik évében, damazir-karcsai birtokán. Béke porairal Veszprém, sept. 13. A veszprémmegyei főispáni fogadtatásról rendes levelezőnknek kissé megkésett tudósítását is szükségesnek tartjuk közölni a részletekért, melyek különösen az értekezletet illetőleg abban felhozatnak. B. Fiáth úr, Veszprém megyének újólag kinevezett főispánja, f.hó 11-én foglalta el megyénknek főispáni székét. F. hó 7-én jött Vörös-Berénybe, hol 8-án d. e. a helybeli róm. kath. lelkész, tisztelendő Sánta József ur vezérlete s örömérzéseinket tolmácsoló szónoklata mellett a községnek .. . . s 9-én d. e. Pap Gábor lelkész vezérlete mellett a helybeli helv. hitv. egyház elöljáróinak üdvözletét fogadta. F. hó 11-én 65 diszes fogaton jött Vörös-Berénybe a megye értelmiségének jelentékeny része (közöttük: gróf Zichy Manó, gróf Waldstein János, gr. Festetics Pál, gr. Lazanszky Sándor, a veszprémi káptalannak két küldötte, a zirczi és bakonybéli apát, Rosos István, Kun Sándor, Hunkár Sándor, Véghely Imre 1861-ik évi alkotmányos alispánok, Kézsmárki József, ugyanazon korszakbani megyei főjegyző stb.) s a főispánt saját lakásán,Kun Sándor általi közvetitettségben üdvözölte. Megható jelenet volt ez ! Nem parancsolva, hanem önkényt sietett a megyei értelmiség üdvözölni az 1861-ik év végén visszalépett é s főispáni székét jelenleg ismét elfoglaló főispánban az újra kezdődő alkotmányos étet kelő napját.... s bár többen vagyunk,kik kiindulási pontul felelős minisztériumot, s ez által restituált megyéket óhajtottunk volna, de abban minden kivétel nélkül egyetértettünk, hogy a törvénytelen térről törvényes térre vezérlésünket ígérő kormány elébe (melynek felfelé úgy is sok nehézségekkel kell küzdeni) az alkotmányhoz, törvényeinkhez ezek utolsó rátájáig ragaszkodó rész nem fog a kormánynak működését gátló akadályokat gördíteni, figyelő állást foglal irányában, s meg lévén győződve a magyar állam élére állított kormányférfiaknak honfiúi érzelmeiről, nemzetek iránti szeretetével, bizodalmával — de csak is ezzel támogatandja mindaddig, mig — habár a mienktől külön váló után, de velünk egy czél — a törvényes tér viszszafoglalása felé halad. Kun Sándor üdvözlő szónoklatát a távolság miatt benső összefüggésében nem foghattam fel. — Főispán úr megköszönte a benne helyezett bizalmat. Ígérte, hogy igyekezni fog annak megfelelni, s vallásos érzéstől áthatott lélekkel hívta fel a tisztelgőket, hogy kérjék Istent vele együtt azon nehézségek eltávolítására, melyek a haza felvirulásának, a nemzet jobblétének , jogaink érvényesítésének útjában állanak. A főispáni laktól a róm. kath. templomba vonult a válogatott közönség, hol helybeli róm. k. lelkész, tiszt. Sánta József ur tartott ünnepélyes isteni tiszteletet, mely végződvén, főispán ur m mga a tiszteletére jött intelligentiával kiindult Vörös Berényből. Hatvanöt diszes fogaton indultak ki Berényből Veszprém felé, a két oldalról sorfalat képező v.-berényi lakosság szívből fakadt „éljem-zése mellett. A sz. fc. szabadjai határszélen a r. k., és benn Szent-Király Szabadján a velv. hit. lelkész üdvözölte a főispánt. Ugyancsak Sz. K. Szabadján több diszfogat csatlakozott a fényes menethez, úgy hogy Veszprém város mellett a diszfogatok száma 70-nél többre szaporodott. A diszfogatok között közönséges fogatok is voltak, többnyire községi elöljárókéi, közvetlenül a főispáni fogat előtt is ily fogat vonult be Veszprémbe. A megyei értelmiség Kun Sándor szónoklata mellett a főispáni lakon újra üdvözölte lelkesedéssel fogadott főispánját. A főispán meghatva a szeretet — ragaszkodás — s benne helyezett bizalomnak ily fényes nyilatkozatától, a közönséghez — mely részint kíséretében jött, részint a főispáni lakon várakozott reá — hazafiúi érzéstől sugallt, s meghatottságáról tanúskodó szép beszédet tartott, melyet lapunk september 16-iki számában teljes szövege szerint közöltünk. A főispáni szép beszéd többszörös éljenzés által volt félbeszakasztva, s végül megkoronázva. A tisztelgő közönség szétoszlott. A főispán még délelőtt elment a megyeház termébe, mely zsúfolásig telve volt az ott reá várakozott községi képviselőkkel. Kijelenté ezek előtt a feletti örömét, hogy őket ily szép számmal együtt láthatja, a tudtokra adta, hogy ő — kit az isteni gondviselés ismét e megye főispáni székébe hivott — bárkit, bármily órában menne is hozzá — mindenkor szívesen fogad, felhívta őket, hogy legyenek bizodalommal iránta, s a vele együtt működő mostani elöljárók iránt, akkor bizton hiszi, hogy az isteni gondviselés velünk lesz, s óhajtott révpartra vezérel. Délután a gazda egyesület tartotta gyűlését gróf Festetics elnöklete alatt, mely gyűlésen a főispán is jelen volt. Az elnök röviden rajzolta az egyesület alakulásának történetét, s felhívta az egyesületi tagokat az illető szakosztályi választmányoknak megalakítására. Mindenik választmány 10—10 tagból álland. A választmányok megalakítása másnapra halasztatott. Fontos tárgya volt a gyűlésnek e kérdés: tarthatnak-e birkát a juhászok vagy nem ? Mint ellene, úgy mellette is több erőteljes s élettapasztalatra nyugvó ok hozatott fel. Némelyek azt ajánlák, hogy fensebb hatósági rendelettel kell elütni a juhászokat a birkatartás jogától. E nézet ellen erélyesen szóllalt fel gróf Waldstein János, veszélyesnek tartván minden oly térnyitást, melyen át a hatalom az egyesek magánügyeibe (mint a cselédfogadási feltételek megállapítása is) beavatkozik. Végmegállapodás nem jött e tárgyban létre, bár többen azt állítják, hogy ideiglenes intézkedésre vár, de a hatóság felkérése határoztatok el, a juhászok birkatartástól elejtésének kivitelére. Elnök úr azon jelentésére, hogy a „Korona“ vendéglőse e vendéglő teremét a gazdasági egylet gyüléstartási helyiségéül díj nélkül mindaddig felajánlotta, míg az egylet saját gyüléstartási helyiséget nem szerezhet, főispán úr kijelentette, hogy ő mindaddig, míg e megyének főispánja lesz, e czélra sokkal alkalmasabb helyiséget, a megye teremét ajánlja fel, s hazafiai kötelességének ismeri, e czélra még akkor is helyet engedni, ha a teremet a megye is éppen akkor netalán szükségelné. Nem is hiszi, hogy lenne valaha e megyének oly főispánja, ki a megye termét ily fontos czélra át ne engedné, de ha még is lenne, a „Korona“ vendéglőinek ajánlatát akkor is el lehet majd fogadni. Az értekezlet 5 órakor vette kezdetét a főispáni lakon. Főispán úr üdvözölvén a szép számmal összesereglett megyei értelmiséget, felhívja őket a közügyekhez hozzászólásra, a magyar kormánynak, s igy ő neki is — mint e kormány egyik tagjának támogatására. Óhajtja, hogy mint országszerte — úgy e megyében is béke, megelégedés legyen stb., s kiket hivatalviselésre szólít, nyújtsanak neki a törvényes tér visszafoglalására irányzott működésében hivatalvállalás által segédkezet. Purgl Sándor: Mi ezennel nyilvánítjuk, hogy méltóságod iránt teljes bizodalommal vagyunk, de hazafias kötelességünk nyilvánitni, hogyha békésen óhajt kormányozni, akkor a megyét az 1861-ki alkotmányos tisztviselőkkel állítsa helyre stb. Főispán. Vegyék tekintetbe, hogy mily képtelenség lenne ez. Az 1861-ki tisztikarnak tisztán a magyar alkotmány szellemében kellene működni, s most már, ha nekem fensőbb utasítás folytán azt kellene mondanom egy alkotmányos tisztviselőnek, hogy a provisorium alatt kivetett adót hajtsa be, mi módon tehetné ezt ? . . ellenkezésbe jönne saját lelkiismeretével, alkotmányos érzületével. Megsértené a törvényt, melynek őréül van hivatva. Csapó József. Kérje meg főispán ő méltósága a kormányt, engedje meg, hogy a beladministratiót illetőleg Veszprém megye közönsége maga választhassa tisztikarát. Hunkár Sándor. Nekünk sajátlag még itt sincs helyünk, mi nem vagyunk följogosítva e helyen, s oly ügyek felett értekezni, melyek feletti értekezés a megyei közönséget a megye teremében illeti. De azért megjelentünk, hogy kijelentsük méltóságodnak, miszerint bízhatik, mi támogatni fogjuk, míg a törvényes tér felé megy, most mi elmegyünk, mert itt nincs ülyünk, viszszavonulunk a térről, kijelentvén méltóságodba helyezett bizalmunkat. Kun Sándor, oly egyénekkel, kik a provisoriumot szolgálták nem szolgálhat, mert mig a megye közönsége elitélné, lelkiismeretesen nyugtatná meg. A haza javáért életét is kész áldozatul vinni, de van, mi az életnél is drágább, ez a becsület, azt nem áldozhatja fel. Rosos István hosszan fejtegeti, hogy ha a szigorú törvényességet tekintjük, akkor minden törvénytelen, mert felelős minisztérium helyett kancellária van, Erdély még sincs visszaadva, stb. A törvényes térre törekedés legyen a jelszó, s hogy oda eljussunk, mindent el kell követni, az egyeseknek semmi áldozattól sem szabad visszariadni. Vérünket, életünket kell vinni, ha tudnék is, hogy elesünk a csatatéren. A haza, s ennek java minden előtt. Óhajtja előtte szólott Kun Sándornak az első alispáni székbe visszahelyezését, s annyival inkább, hogy ő, mint 1861-ki törvényesen választott alispán, legyen azon központi választmánynak élén, mely felügyelő küldöttségei által ügyeltet az országgyűlésre küldendő képviselők választásának szabályszerűségére. Gróf Zichy Manó szinte azon nézeten van, hogy vállalni kell hivatalt, s a főispánnak politikáját az által kell támogatni, hogy a kit felszólít, annak kötelessége a hivatalt elvállalni. Gróf Waldstein János: Hazafias kötelesség bizni a kormányban, s e bizalmat hivatali vállalás által is tanúsítani. Soha sem volt ily része kényes helyzetben az ország, s most, mikor kezünkbe nyertük a belőle kiemelkedhetés vezérfonalát, s oly férfiak vették azt kezökbe, minek a jelenlegi magyar kormány tagjai : erkölcsi és honfiúi kötelességünk e férfiakat támogatásunk, a ha kell , hivatalvállalás által is erősíteni. Kerkapoly Károly (pápai tanár.) Hát oly szomorú helyzetben vagyunk-e, hogyha valaki hazájának szolgálni akar, lélekismeretével jó összeütközésbe, s kiteszi e mellett önmagát a közvélemény általi elítéltetés lehetőségének ? Mi itt elveket akarunk megállapítani, s bár nem írott betűkkel (scripta manent), hanem puszta szóval (verba volánt) s nem is, mint a megyének törvényes megbízottjai, hanem Csak mint magános emberek, főispáni bizalom által ide hiva teszszük ; de mivel ez elvek az életbe készülnek átmenni, a mennyiben tettekké lesznek ; kérdés, nem lesz-e ez oly előzetes eset, mikor nem ily kormány — mint a mostani, melynek tagjaiban teljes bizalmunkat helyezzük, s kiknél — ha magunk választottuk volna is — aligha választhatunk megbízhatóbbakat, hanem egy más kormány, ebből — mint előzetes esetből indulván ki, ezt mondhatja: „ha ekkor ezt tehettétek, miért ne tehetnétek most is ?“ De fontoljuk meg, hogy ad impossibilia nemo obligatur. — A statusnak lehetetlen csak egy óráig is fennállani, ha megtagadtatik a katonaság és adó ... és viszont, a törvényesen visszaállított megyéknek lehetetlen ezek kiállításánál, s illetőleg behajtásánál segédkezet nyújtani. A törvény őrei ők, kik nem tehetnek a törvény ellen, melyet védeni hivatják. A megye, mely a törvény őréül van hivatva, lehetetlen, hogy a törvénytelenség orgánumává legyen. De a jelen törvénytelen helyzetből, melyet sem mi, sem a mostani kormányférfiak nem idéztek elő, ki kell bontakozni. Ha a törvényesen visszaállított megyék kötelességekhöz, hűségükkel az állam fennállhatását kockáztatnák, s ellenkező esetben a kötelességhez hűtlenség bűnébe esnének, a törvénytelen ég orgánumává sülyednének; kiindulási pontul nem használhatók, velük kezdeni nem lehet. Ha én tudnám, hogy méltóságodnak egy szava elég lenne arra bírni a kormányt, hogy a megye maga választhassa tisztikarát, én egy szót sem vesztegetnék érette, hogy ily szóemelésre bírjam méltóságodat, sőt köszönetet szavazok a kormánynak, hogy a megyét nem tette a törvénytelenség orgánumává, mert jobb, ha egyesek követték el a törvénytelenséget, mint az a megye, mely a törvényesség őréül van hivatva. Vagy tán az egyesek is visszavonuljanak ? Hát akárminő hangon beszélnek onnan fölülről, mi mindig egy és ugyanazon nótát fujjuk ? . . . Így semmi sem lesz belőlünk, mert kezdeni elvégre is csak kell. Ki kárhoztathatna egy Vayt, Zsedényit, kik sokkal kevesebbel beérték volna, s jó, hogy az ország nem fogadta el, mert akkor — mint a következés megmutatta — kevesebbel kellett volna megelégedni! Én ugyan nem vállalok hivatalt, mert az isteni gondviselés nekem munkatérül más pályát jelölt ki, de kell, hogy hivatalt vállaljanak azok, kiket állásuk ebben nem gátol, s kiket a főispán bizalma felhív. — Egyesek részéről nem is áldozat ez, hanem kötelesség, mert az egyeseknek a hazáért fel kell áldozni nemcsak életöket, hanem törekvéseiket, s még a közvélemény nyomásának daczára is kötelesség követni, s hivatalvállalás által is támogatni a jelenlegi kormányt mindaddig, míg törekvése a törvényes tér visszafoglalása leend.“ E nagy hatású beszéddel a vitatkozás bezáródott. A főispán kijelenté, hogy sok és nagy öröme volt ma, de örömének főpontja és koronája az, hogy ily államférfim mély belátás és bölcseség által sugallott remek beszédet hallhatott. Tévedne azonban, ki azt hinné, hogy az elhallgatás egyező politikai hitre vezéreltség, a megyék restitutióját óhajtó megyénkbeli ellenzék tehetetlensége, legyőzöttsége, vagy a megyék jelenlegi restituálásának elmellőzését helyeslő pártba beolvadottsága jeléül volna tekinthető. Mi, kik a megyék helyreállítását, s a tisztikarnak a megyei közönség általi megválasztatását óhajtottuk, azon reményben hallgatunk, hogy a jelenlegi iromány más után bár — mint mi óhajtanék — de velünk egy ős célra, a törvényes tér visszafoglalására törekedik, s jelenlegi, szerintünk nem épen törvényes lépései hasonlók azon hadvezéri taktikához , mely látszólag hátráltatja seregét, de nem azért, hogy az ellen előnyére egyik positiót a másik után adja fel, hanem hogy annál biztosabban, a sükernek nagyobb reményével vezesse azt döntő csatába, tökéletes győzedelemre. A kormány becsületes czéljai felől elengedő kezességet nyújtanak nekünk tagjainak múltja, hazaszeretete, a törvényes uralkodó iránti hűsége, s nem akarjuk nyílt ellenzékieskedés által zsibbasztani azon tevékenységet, melyet hitünk szerint is a haza közjavára, országunk épségének, hazánk önállóságának, jogaink sérthetlenségének biztosítására használnak föl. A fejedelmi szó szentsége, s a kormánytagok jelleme nem enged kételkedni a felől, hogy ha a kormányférfiak nem léptek is egyszerre törvényes térre (melyet tán ugrásnak, még pedig veszélyt hozható ugrásnak tartottak) de lépésről lépésre haladván, elvégre is kihatolnak a törvényes térre. Este a város fényesen kivilágittatott, a jelenleg Veszprémben működő színtársulat díszelőadást tartott, melyen a főispán is megjelent. Később fáklyásán tisztelgett a veszprémi közönség a főispánnál, s a közönség nevében Acsády Sándor üdvözle az ünnepelt férfiút. Ugyanekkor tisztelegtek a Veszprém városi növendékek is, dalokat zengve a főispán lakása előtt. A főispán Acsády Sándor üdvözletére meghatottan válaszolt . Ez ik meglepetésem, s a megyének és Veszprém városnak bennem helyezett s ily fényesen kitüntetett bizodalma újabb erőt kölcsönöz, hogy e bizalomnak megfeleljek. F. hó 12-én d. e. a hivatalokat vizsgálta meg a főispán. Kiterjedt figyelme mindenre, még a börtönökre is, ezeket sem hagyta látatlanul. Oly széles hatáskörben működésre hivatott férfiúnak — mint egy nem restituált megyebeli, és így a megyét helyettesítő főispán — sok felé kell osztani figyelmét, ki kell azt terjesztenie mindenre, ami hatáskörébe tartozik. A vizsgálat végezte után elhagyta a főispán Veszprémet, birtokára távozott. Fognak-e — és ha igen, kik fognak megmaradni jelenlegi állomásaikon a provisorium alatt szolgáltak közül? . . . S a kik lelépnek, vagy lelépenek, kik által fognak kinevezési uton helyettesíttetni ? Nem tudjuk. Csak annyi bizonyos, hogy megyénk értelmiségének értekezlete a kinevezést elfogadókat nem kárhoztatja, sőt — amennyiben elveikkel jönnek összeütközésbe, s középállást foglalnak a provisorium s a megyék helyreállítását óhajtók között, átmeneti hidal szolgálnak a törvénytelenségből a törvényes térre ; annyiban kivált vállalásukat még mi utóbbiak (t. i. a megye restitutiójának barátai) is úgy tekintjük, mint oly szolgálatot, melyet a haza oltárára s azon jó hiedelemmel hoznak meg, hogy használtak általa, közreműködvén ez által a törvénytelen álapot megszüntetésére. Adja Isten, hogy e hiedelmet igazolja az örvendetes való, s az akarat szentségét óhajtott siker koronázza meg. Átalánosan el van terjedve azon hit, hogy a megyeilső alispáni székébe az 1861-ki alkotmányos alispánt Kun Sándort fogja a főispáni bizalom visszaültetni. Ugyanaz a bizalom, mely a főispánt ünnepély tárgyává tette, fogja támogatni mindazokat, kik általa kineveztetnek, s Kun Sándornak az 1861-ik évből megyeszerte ismert hazafiasi érzelmei biztos kezességet nyújtanak a felől,hogy nála a jó akarat nem fog hiányzani. S ha szép tehetségei által támogatva sem lenne képes jó akarata, s a jelenlegi kormány gépezetéhez tartozó oly sok jó hazafinak a haza javára önmegtagadással szentelt tehetsége óhajtott eredményhez vezetni, akkor sem kárhoztatjuk őket, s a körülményeknek róva fel az elérni óhajtott czél útvonalába gördült akadályoknak le nem győzhetését, mi, a szigorú törvényességhez vas következetességgel ragaszkodó rész, akkor is elismerendjük jó szándékukat, s e szavakkal bátorítandjuk őket: „ti jót akartatok a czél elérhetéséért, s igy jó szándékkal a törvényességgel is összeütközésbe jöttetek, s ha a czélt még sem értétek el, nem a ti hibátok, mert vannak körülmények, mikor et voluisse sat est !“ Pap Gábor: Somogyvármegye, sept. 18. Míg a jelenlegi — napjainkban legfőbb tényezőt — a politikai hangulatot, a fennálló magyar kormány iránti bizalmat legközelebb tüzetesen megirnám ; napjainkban egy igen kényes — de mivel ingerlékenységet gerjeszt, s a rejtett seb még jobban fáj — épen azért a nyilvános téren orvoslandó, oly meggondolatlan tettet kell szinte hoznom, a milyentől napjainkban minden hazafi, a közügy diadala reményében, tartózkodik. H. J. szigetvári járás főszolgabirója, ki — mellesleg legyen mondva — alig olvasta figyelemmel Belcredi és Majláth excellenciáik rendeleteit, a legközelebb Szigetvárott megtartott Zrínyi Miklós emlékünnepe megülése végett összegyűlt, s a közrendet épen nem veszélyeztethető tömegnél pandúrok által tiltatta be kegyeletes emlékben levő dalaink éneklését, s tán pár — bizonyára ártatlan toaszt vagy„mondóka“ elmondását. A történeti múlt e szent helyén ez még nem volt elég basaság, hanem a közfigyelmet napjainkban valóban magára vonó azon tettével tetézte, hogy egy köztiszteletű volt, és hiszszük leendő országgyűlési követünk szerény háziügyeibe — többszöri figyelmeztetés daczára is — illetéktelen kezekkel, sértő módon nyúlt. Erősen hiszszük, hogy a hivatalnoki kart a legnagyobb szigorral ellenőrző megye jelenlegi kormányzója belehelyezi őt a korlátnoki rostába, hogy áthulljon rajta, társait is megmentendő az úgy is erős közvélemény nyomásától! Ha valaha, úgy most kell kívánnunk, hogy minden magyar ember ildomosan, higgadtan, fegyelmezetten viselje magát egy boldogabb jövő reményében és áskálódó elleneink meghazudtolására. A sajtó hivatása lévén ellenőrizni a vétkes, izgultságot okozható kinövéseket,melyek ügyeinknek csak árthatnak, azért láttam jónak, és kötelességem is volt a tényeket szinte hozni. Közelebb többet. 1. 1. Gazdasági tudósítások. (He gy). Debreczen, sept. 16. A gabnaüzlet pangásából e héten sem tudott kiemelkedni az árak megint 10—15 krral lejebb szálltak, és következően megalakultak : tiszta búza 2 ft — 2 ft 20 kr, rozs 1 ft 30—35 kr, árpa 80—85 kr, zab 70—72 kr, a kukoricza 1 ft 80—85 kr. Baromvásár. Egy pár jármos ökör 160 ft, egy pár vágó tehén 100 ft, negyedfa tinó párja 120 ft harmadfü tinó párja 97 ft, rúgott borjú párja 50 ft, igásló párja 79 ft, Bertés párja 27 ft, juh párja 11 ft. (Sz.) Szeged, sept. 16. — Mióta a gabona üzletben lanyha hangulat állt be, a beszállítások azon arányban apadnak, s a forgalom csak a legszűkebb korlátok közt mozoghat. Nálunk a gabonaárak korán sem hanyatlottak annyira, mint a pesti és triesti árjegyzetek kilátásba helyezték, s ámbár folyvást a miatt panaszkodnak, hogy az alsó állomásokon a bevásárlás ki nem fizeti magát, egyszersmind a miatt is folyik a panasz, hogy nagyon kevés czikk kerül eladásra, s e miatt a vásárlási kedv túlnyomó A későbbi hónapokra, octóber novemberre nézve a jó vélemény megmarad, s az utóbbi napokban october hóra bérmentve Körtvélyesre szállítandó vásárhelyi 88—89 fontos búza felett 2 ft 90 kron, 87—88 fontos felett 2 ft 80 kron köttetett alku. Egyedül a részletes eladásoknál nyomottak itt az árak, a a mi forgalomba jö, nem vásároltatik 2 ft 70—75 kron felül. A küllerakodási állomásokon is sokat engedtek az árak, s ott az első rendű czikket 2 ft 60 —70 kron fizetik. A Száva vize még mindig annyira csekély, hogy nem hajózható, s a folytonosan száraz időjárás mellett nincs kilátás, hogy e nehézségen egyhamar segítve legyen. Főznivaló árpáért történt egy pár ajánlat 1 ft 10—121/* kron. A kukoriczát 1 ft 35 kron hiába kinálják. Zab felett a bácskai lerakási állomásoknál 45—46 kron, october novemberre 85 kron történt alkukötés. Eperjes, sept. 15. Búza köblönként 5 ft 70 kr—6 ft. Rozs 3 ft 80 kr—4 ft. Tengeri 3 ft 80 kr—4 ft. Árpa 2 ft 40—60 kr. Zab 1 ft 80 kr—2 ft. Kása 7 ft 20—60 kr. Borsó 3 ft 80 kr —4 ft. Lencse 8—9 ft. Bab 7 ft 60 kr—8 ft. Őrlött dara 9—9 ft 60 kr. Tatárka 6—6 ft 20 kr. Burgonya 1 ft 20 kr. Aszószilva 9 ft 40 kr. Szeszitezénként (magyar itere abroncs alatt 30 fokú) 21 kr. Marhahús fontonként 12 kr. Bornyuhus 10 kr. Sertéshús 18 kr. Vaj szezénként 36 kr. Zsir 50 kr. Szalonna fontonként 40 kr. N. Sárosi lisztláng mázsánként 8 ft 80 kr. Zsemlyeliszt 7 ft 80 kr. Középkenyérliszt 5 ft 60 kr. Rozs középkenyérliszt 5 ft 20 kr. G á 1 szé cs, sept. 14. A piaczi árak következők voltak : Búza köblönként 5 ft 50 kr. Gabona 3 ft 40 kr. Árpa 2 ft. Zab 1 ft 20 kr. Paszuly 6 ft 50 kr. Lencse 7 ft. Krumpli 1 ft 20 kr. Vaj itezéje 34 kr. Széna mázsája 50 kr. Szalma mázsája 40 kr. Szesz itezéje 18 */a kr. Tojás dbja 1 kr. U n g h v á r, sept. 15. A piaczi árak hivalalos kivonat szerint következők : Búza köbölként 4 ft 20 kr. Rozs 3 ft 30. Árpa 2 ft 40 kr. Zab 1 ft 60 kr. Kukoricza 5 ft. Burgonya 1 ft 50 kr. Bab 5 ft. Lencse 4 ft. Borsó 10 ft. Kása 8 ft. Szesznek itezéje 18 kr. Miskolc*, sept. 12. Mai hetivásárunkon, mely szokatlanul élénk volt, következő árak voltak feljegyezve : Búza köblönként 4 ft 80 kr—5 ft 60 kr. Rozs 3—3 ft 20 kr. Árpa 2—2 ft 20 kr. Tengeri 2 ft 80 kr—3 ft 20 kr. Zab 1 ft 50 kr. Szesz szezénként 17Va—18 kr. Pest, sept. 20. — Medgyaszay István,a kitűnő hajós kapitány, kit mind ismerete, mind hosszas idei bélés külföldön szerzett tapasztalatai leginkább képesülnek a közép dunai gözhajózási társaság igazgatójává, a „Hon“-ban Xántus gözhajózási röpiratára tett megjegyzéseiben értesít, a köz. dun. gözh. t.-ra vonatkozólag, hogy a continens két első rangú gyára (hajó és hajógépgyár) hazánkba települni készül azon esetre, ha kedvező kilátást nyernek. Ez hazánkra nézve nem kis nyereség volna. — Orosdy Béla, magyar forráskutatóról írják nekünk Zólyomból,hogy Babin a helységben, hol a legfáradságosabb kutatás és munkálat után, néhol 60 ölnyi mesés mélységben sem akadtak vízre, s vizgyűjtők segélyével jutottak vízhez, első körültekintésre forrást fedezett fel, s az előre megmondott 10 ölnyi mélységben csakugyan vízre is akadtak. Orosdy hazánkfia f. hó 22. vagy 23-kán Pestre jön (található József tér 15. sz. II. emelet, 14. ajtó), s kétségkívül többen igénybe fogják venni ügyességét, különösen a száraz nyár után. Hát a budai tébolyda nem kiált-e utána ? — A magyar képzőművészeti társulat kiállítását az évben 3000 en látogatták. Ez— noha csekély azon számhoz képest, melyet Pesttől és az átutazó vidékiektől megvárni lehetne, mindamellett eléggé biztató jelenség. A közönség kényelmére úgy intézkedett a képzőművészeti társulat Ünnepélyrendező bizottmánya, hogy a szüreti kirándulásra jegyeket a bizottmányi tagoknál is kaphatni, még pedig : Feleki Miklós, Országút Ludyház 38. szám. Újházi Ferencz, Reáltanoda-utcza 14. szám. Krajcsik Ferencz ügyvéd, országút Zrínyiépület. Dr. Buzinkay Gyula Dorottya-utcza 3-ik szám. Marastoni József hatvani-utcza 3-ik szám. Sorseh Ferencz ügyvéd, 3 Korona utcza 23. szám. Szerdahelyi Kálmán, Vasutcza 12. szám, Maszák Hugó, a „Pesti Napló“ szerkesztőségében. — Eötvös József bárót a mexikói császár a Guadalupe rend közép-keresztesévé nevezte ki. — Az „Új Korszak“ szétküldé előfizetési felhívását. A lefolyt negyed év alatt meggyőződhetett a közönség a lap komoly irányáról, s válogatott tartalma, melyet a bel- és külföld jelesei közül többen gazdagítottak, s jövőre még újak csatlakozásával is szaporodik, mindenkit meggyőzhetett arról, hogy e derék lap megállja helyét, s a tudománynak és társadalmi érdekeknek hit tükre és képviselője lesz hazánkban. Előfizetési ára egész évre 12 ft, félévre 6 ft, negyedév 23ft*. Mai számunk mellett van közölve az előfizetési felhívás, mely tüzetesebben felvilágosit. Felhívás. A k.-szolnok megyei gazdasági egylet f. évi október 1-ső napján Török-Sz - Miklóson gazdasági és kerti terményekre kiállítást rendezend, melyen minél nagyobb mérvben részt venni kéri a t. gazdákat és kerttulajdonosokat. A kiállításra szánt tárgyak egyleti titkái Bagossy Lajos úrhoz Török-Sz.Miklósra czimezve f. sept. hó 30-ik napjáig beküldendők. Horthy István, alelnök, a r ?-eit~Z1541-‘ színház. A nemzeti színházi drámabiráló bizottmány a „Divat hősök“ czimü eredeti vígjátékot előadásra nem ajánlotta Pest, sept. 17-én 1865. Csepregi Lajos, „ titkár. ~ A Pesti hazai takarékpénztár részvényeseinek f. évi martius hó 29-én tartott gyulé.« által a 436-ik alatti tbWi?U Sh?F a benn hagyott kamatok, nem Ugy mint eddig, egyszer hanem félévenként két SJiw. JtóSSTÜSift-t?Akár 1101 juniUs 30-ig befödték AZ 1865”