Pesti Napló, 1866. január (17. évfolyam, 4711-4734. szám)
1866-01-03 / 4711. szám
met, Kaltenstein Julia assz. almát, diót, szilvát... Meister Anna assz. almát, diót, Sehauer Mária assz.kö, üveg.befőtt-gyümölcsöt, Horváth Terézia assz. mézesbábot, Scheibenbogen Anna assz. zöldséget, uborkát, befőtt-gyümölcsöt, Eötvös báróné 5 frtot. Ebner Mária assz. gyűjtött: Hoffmann Frigyes úrtól 25 font rizst, 25 font árpakását, 25 font szilvát; Rechnitz A és M uraktól */3 kölest 113 babot, 10 font szilvát; Ádám és Eberling uraktól 2 abroszt; Hugmaier és Mihailovits uraktól 1 vég parketát; Schneider József úrtól rövidárukat; Leitner M. L. úrtól írószereket; Posner K. L. úrtól írószereket; Haris, Zeilinger és társa uraktól 12 zsebkendőt; Perendorfer Ferencz úrtól konyhaeszközöket; Kugler Henrick úrtól czukorsüteményeket; Eberling Antal úrtól czukorsüteményeket; Ebner Ede tr. úrtól 5 ft, Y.-tól 5 ft, Schnierer úrtól 3 frt, Perger Ign. úrtól 2 frtot; Csiczmanyczayné, Ebnerné, Medetzné, Ráthné és Stromayerné assz. választmányi nők: két vég vásznat, Sebasztianiné assz. 5 frtot, Vékony Julia assz. 5 frtot, egy kilárdozó-társaság 8 frtot , Medetz Mathild assz. gyűjtött: az új. budai gőzmalom társulattól 3 mázsa lisztet; Mössmer József úrtól egy ruhát és néhány röf csinvatot; Müller Károly úrtól 15 röf ruhakelmét, Halbauer testvéruraktól 10 narancsot és süteményt; Forstinger Albert úrtól 3 kötőkosarat, 12 fésűt és 2 pár gummi czipet; Zári Károly úrtól süteményt; Gyurkovits S. úrtól 5 ftot. Eisele Antal úrtól 2 ftot. Szilber Antal úrtól 5 font rizst, 5 font árpakását, 5 font szilvát, diót. Rock Henry úrtól egy láda szappant. Wanko E. úrtól 12 tányért, 6 csészét, 2 tálat. Hájek Ad. úrtól 4 nyakkeszkenet 2 pár karmantyút, 16 shawlt, Piringer Józs. úrtól 50 pár kolbászt, Rebly Adolf úrtól 1 darab szalonnát, Kunig Lepoldina 150 font lisztet, Adler Hedvig assz. 30 röf ruhakelmét, Franc Leonora assz. 5 forintot, Ganz A. assz. 5 frtot. — Pest város t. főorvosának f. é. nov. haviebészeti és egészségügyi jelentéséből a következőket közöljük. Az időjárati viszonyok inkább őszi mint téliek és rendkívüli szárazak valának, a légkévmérő ritkán volt a fagypont alatt, s csak egyszer 13-án — 4*, legmagasbj- 15.a0 R., eső 6 nap esett, de mennyisége csakis 5.ap par von. rúgott, a talajvizek felette apadtak. A közegészség állapota kevésbé jó, mint oktoberben, s a betegforgalom is nagyobb volt. Aránylag szaporodtak a légzésszervi bántalmak, a beteges bajok közt a vörheny, apadt a hagymáz, úgy hogy ez utóbbi kór a rendes számon alant állott. A kimutatott 3430 betegesedési eset közt 1839 járólag,1581 a kórházakban fekvőleg gyógykezeltetett, és p. 1283 a sz. Rókus-,62 a szegény gyermek-, 91 az izraelita-, 22 a keresked. kórházban stb., — ezekben a gyógyulási arány 50:16, a halálozási 4.41°/0-ra rúgott. Egy-egy ezer beteg közt átalában szenvedett : 12 tüdőlobban, 51 tüdőgümőben, 5 vörhenyben, 12 hagymázban, 21 váltólázban stb. A halálozás kisebb mint a m. octoberben, össz. halt 407,és p. 219 fi. és 191 nőnemű. Életidőre nézve volt: 0—1 évesig 130,1—10 é. 88, 10—20 é. 19, 20-30 é. 30, 30—40 é. 34,40— 50 é. 47, 50—60 é. 15, 60—80 é. 40, 80 éven felül 4. A halál indokát tekintve volt: 22 halvaszülött, 19 vele szülött, és 13 agygyöngeségben, 19 vörhenyben, 9 hagymázban, 18 tüdőlokban, 72 tüdőgümőben, 65 rángásokban, 9 büdösben, 1 öngyilkos stb. Született 548, és p. 274 fi, és 274 leánygyermek ; volt 202 törvénytelen, tehát ez utóbbi 36,8 °/C aránynyal. Házasult 161 pár, franczia tisztek szerencse - kivonatainak elfogadása alkalmával a franczia hadsereg iránti jóindulatát és háláját fejezvén kimondá, miszerint különösen a jelen évben nyilvánítja irántuk köszönetét, mivel alkalmasint az utolsó reend, amelyben a tisztelgőkre áldását adhatja. Eltávozásuk után alkalmasint az egyház és szentszék ellenségei jövendnek Rómába. Ő (a pápa) a franczia hadseregért, a császári családért, egész Francziaországért, sőt magáért a bajoktól ellepett szegény Olaszországért is imádkozni fog. New-York, dec. 23. A congressus jan. 5-ig elnapoltatott. Johnson tudtára adta a senatusnak, miszerint mexicói követté Campbell neveztetett ki, mely állomást Logan visszautasított. Bécs, jan. 2. A hitelsorsjegyek mai húzásánál első nyerő lett: 458 sorozat 34. szám; második nyerő: 1886 sorz. 30.sz.; húszezret nyer: 3014 sorz. 31.sz.; ötezret nyer: 1. sorzat 53. sz.; és 1. sorz. 13. sz.; — a többi kihúzott sorozatok ezek: 249, 3104, 3670, 2480, 1443, 934,1210, 2755, 2037, 952, 1102 — Távirati tudósítása bécsi börzére jan. 2-ről : 5% metalliques........................... 62.75. Nemzeti kölcsön.......................... 60.65. Bankrészvény ?59. Hitelintézet................................. 150.50. Londoni váltók....................................104. . Ezüst.................................... . 104.35. Arany......................................... 5. . Nemzeti színház. jan. 3-ra van kitűzve: „A NAVARRAI KIRÁLYNŐ REGÉI, vagy, ami a hölgyeknek tetszik.1 Történeti vigjáték 5 felv. ADP- Napló46 társürgönyei Florencz, jan. 2. A minisztérium ekkér alakult meg: Lamarmora miniszterelnök és külügyminiszter, Chiaves belügy-, Jacdi közmunkaügyi- , Scialoja pénzügy-, Defalco igazságügy-, Pednengo hadügy-, Angioletti tengerészeti-, Berti oktatásügyi miniszter lett. Róma, jan. 1. Pápa őszentsége a KÜLFÖLD, Angolország. A mexicói kérdés napról napra égetőbb lesz, és az amerikai nép, kormány és congressus, amint az Amerikából érkezett legújabb hírekből is látható, oly élénk rokonszenvet nyilvánítanak a mexicói köztársaság iránt, és oly kíméletlenül állítják a Francziaország által Mexicóra erőszakolt bitorlást pellengérre, miszerint alig láthatni, mikép juthat e kényes kérdés, melyet Napoleon a latin faj világhivatásának rovására ragadott kezébe, s melynek megoldásáért a Bonapartismus szellemében Francziaország vérét, pénzét és dicsőségét vetette koczkára, békés megoldásra, úgy hogy a tréfát ilyesekben teljességgel nem értő amerikai nép is meg legyen nyugtatva, s Francziaország se legyen késztve ama kérdéseket ismételni, melyeket akkor intézett önmagához, midőn a rémes emlékezetű oroszországi hadjárat Francziaország vérét, kincsét, s mindezeknél drágább dicsőségét az éjszaki birodalom havába temeté. A helyzet minden nagyitás nélkül is elég komoly, s ennek csalhatlan hévmérőjéül szolgálhat az angol sajtó hangulata. Még a ,,Morning Post“ sem él többé az Egyesült Államok irányában ama negédes, orrfintorgató, leczkéző nyelvvel, melyben még pár hónap előtt oly nagy gyönyörűsége telt; és noha nem mondhatnók, hogy a„Post“ban rokonszenv, vagy csak méltánylat is támadt volna a „y a n k e e k“ iránt, de — habár nagy erőlködésébe kerül is — félreismerhetlenül törekszik objectivitásban maradni, mi minden esetre nagy haladásnak tekinthető e lap részéről, az általa legmélyebben gyűlölt nemzettel szemközt. „Kétség kívül a congressus mindkét háza elébe terjesztett végzések — úgymond — indították arra a franczia követet, hogy az első követségi titkárt külön utasításokért Párisba küldje. Johnson úr a mexicói kérdést ama kétértelmű nyelven tárgyalta, melyet az olvasó saját véleménye szerint magyarázhat. Ő ezt mondja: mi nem szeretnék, hogy az amerikai szárazföldön a köztársasági intézmények védelmére kelni kihivassunk; de ha ily kihívás intéztetnék hozzánk, kénytelenek volnánk a keztyüt felvenni. — Az elnök nem mondja ugyan ki, hogy egy császárságban, mely felett egy osztrák főherczeg uralkodik, s melyet franczia hadsereg támogat, ily kihívás fekszik; de a két ház ezt azon esetben, ha az előterjesztett határozatok elfogadtatnak, ki fogja helyette mondani. E határozatok, meg kell vallani, keményen hangzanak, s elfogadtatásuk esetében Johnson úr kabinetje kénytelen lenne felszólítani a franczia kormányt hadainak visszahívására. A polgárháború alatt az amerikai kormány sokszor megvetést mutatott a congressus oly kívánságai iránt, melyek az övéivel ellenkeztek, de most a béke helyreállítása után szigorúan tartatnék fenn azon alkotmányos elv, miszerint az elnök nem egyéb, mint szolgája a népnek, és köteles ennek parancsait teljesíteni. Nincs is okunk feltenni, hogy a washingtoni minisztériumban hiányzik a jó akarat e pontra nézve a congressust támogatni. A mexicói császári trón kiállhatlanul szúrja szemét minden amerikainak. Véleménykülönbség csak e boszantó tárgy elhárításának időszerűségére nézve van. Ha az új császárság szerencsésen megállapodott és megszilárdult volna, úgy aránylag könnyű volna elhatározásra jutni. Egy alattvalóinak hűségére és ragaszkodására támaszkodó császárságotFrancziaország bizvást magára hagyhatna, és azon hadak távoztával, melyek a császárt trónjára ültették, elenyésznek még legkisebb gyanúja is annak, hogy állatvalóit akaratjuk ellen erőszakkal akarják meghódolásra kényszeríteni. De szerencsétlenségre nem titok, hogy Miksa a francziák segélye nélkül egy hónapig sem volna képes magát mostani állásában fenntartani. Tényleg az Egyesült Államok népének talán joga van azt mondani, hogy a császári kormány idegen szuronyokkal erőszakoltatott a mexicói népre. Kétségkívül idétlen követelés az amerikai nép részéről, hogy joga van a köztársasági intézmények lovagjául fellépni az egész amerikai szárazföldön; de e követelt jog nem idétlenebb, mint sok más követelt jog, mely újabb időkben a háború üregyéül állíttatott fel. Nekünk Angolországban nincs hitünk az úgynevezett „hivatások“-ban, de lehetlen tagadni, hogy az Egyesült Államok épen oly jogosan követelhetnek maguknak különös hivatást, mint a második császárság alatti Francziaország. Ez minden esetre oly kérdés, melyben nem jogokról van szó, hanem tényekről. Ha az amerikai kormány, igazságosan bár, vagy igazságtalanul, azt követelné, hogy a mexicói nép maga választhasson magának kormányt, anélkül, hogy egy franczia hadsereg jelenléte által meg legyen kötve, úgy a franczia császár ama kellemetlen dilemmába jutna, miszerint kénytelen volna vagy egy fenyegetés következtében kivonulni Mexicóból, vagy háborút fogadni el az Egyesült Államoktól. Legbölcsebben cselekednék az amerikai nép, ha időt engedne a császárnak annak megfontolására, vájjon lehetséges-e az újonnan alapított mexikói császárságot még sokáig támogatni.“ Francziaország’. P ár is dec. 31. A franczia lapokból alig lehet egy pár sornyi újdonságot kihalászni. — Az esztendő, melynek kezdetén a franczia császár a törvényhozó testet azzal kecsegtette, hogy „egy uj korszak kezdődik , melyben Francziaország a béke foglalkozásainak szentelheti erejét , békésen, zaj nélkül záródik be. Az év vége épen olyan, mint egész folyama. A „France“ egy főczikkben igyekszik ugyan megmutatni, hogy ez év a császári jóslat értelmében nagyon termékeny volt: „béke, gazdálkodás, szabadság a három szó, úgymond, melybe a múlt év törekvéseit egybe lehet foglalni.“ Azokat a nagy eseményeket pedig, melyeknek e három szó a summája, a következőkben sorolja elő : „A múlt évben látogatta meg egymást a franczia és angol hajóhad; belügyminiszter La Valette lett; a császár Algierba utazott, az alatt a császárné uralkodott; Napóleon herczeg ajacciói beszéde; s a császárhoz írt levele; a megyei hatóságok új választása ; a hitelintézetek vizsgálata ; a hadsereg laszállítás; financziai reform tervek.“ Ennyi a nagy esemény, melyet a múlt évről a France a történelem számára összeírt. — A Moniteur nem hallgatja el, hogy Londonban a közönségnél, mely ismeretlen a császári kormány indokaival, bizonyos nyugtalanság mutatkozott arra a hírre, hogy a franczia kormány meg akarja újítani a kiadási szerződést. Czikkét, melyet e tárgyban írt, azzal végzi, hogy „Londonban közhajtás oly szerződést kötni, hogy ezutánra kikerültessék oly vétkek büntetlensége, melyekre minden polgárosult nemzet büntető törvénykönyve büntetést szab.“ Mely szavak arra mutatnak, hogy a kormánynak nincs szándéka a politikai bűnösök kiadását is becsúsztatni az új szerződésbe, s az emiatt nyugtalankodó kedélyek lecsillapítására szólalt meg a Moniteur, Amerika. A dec. 16-kai new-yorki postával érkezett tudósítások közt washingtoni sürgönyök is említetnek, melyek szerint a nyilvános gyülekezetekben és a congressusban nyilatkozó rokonszenv a mexicói köztársaság iránt élénk levelezést idézett volna elő Montholon marquis és Seward úr közt. Ennek következtében a franczia követ múlt hó 13-kán a követség első titkárát Párisba küldötte, végleges utasításokat kérni a mexicói kérdésre nézve. (A követségi titkár már néhány nap előtt érkezett Párisba.) E felett a követ —amint már néhány nap előtt említve volt — tudomásul adta volna a washingtoni kormánynak, hogy a franczia követség azon esetben, ha az unió részéről Juarezhez követ küldetnék, Washingtonból el fog távozni. Grant tábornok, ki körútjában mindenütt és minden tartózkodás nélkül a mexicói köztársaság ügyében izgatott, s a jelen pillanatott tartja legkedvezőbbnek arra, hogy Miksa császár Mexicoból kiűzessék, a kormány kérelmére Washingtonba tért vissza. Dec. 15-ikén kabineti tanácskozmány tartatott, melyben Grant is részt vett, s a közönségben az a hir van elterjedve, hogy e tanácskozmány a mexicói kérdéssel foglalkozott. Logan tábornok m. hó 13-kán Romero urnál, Juarez követénél ebédelt, miből nem egészen valószínűtlen az a következtetés, hogy a tábornok a követséget, kedvező utasításokkal a mexikói köztársaságra nézve, csakugyan elfogadta. Oregon állam (a csendes tengeren) a szövetségi alkotmány új záradékát elfogadta. Indiana, Jowa és Nevada még nem nyilatkoztak. A new-yorki kereskedelmi kamrának egy előterjesztés adatott be, melyben egy nemzeti gyűlés összehívása ajánltatik a gyapottermesztés előmozdítása ügyében, és rendszabályok javasoltatnak, melyek által a jövő év termése a polgárháború előtti év színvonalára, azaz öt millió bálra fogna emeltetni. Washingtonban a képviselőháznak a déli tagok bebocsátására vonatkozó határozata a senatus által módosított alakban elfogadtatott. Későbben a ház a senatus által kihagyott részt egy külön határozatba foglalta, melyben elrendeltetik, hogy a déli tagok okmányai és megbízólevelei tárgyalás nélkül bizottmányhoz utasittassék, s hogy egy déli tag se bocsáttassék a congressusba mindaddig, mig illető állama a congressus által képviseletre jogosultnak nem nyilvánittatik. A ház e felett a honárulást határozatilag egyhangúlag büntetés alá eső bűnténynek nyilvánította. A senatusban Wilson úr törvényjavaslata, miszerint a déli államokban mindazon törvények, melyek a színkülönség miatt egyenetlenséget ismernek el a polgári jogokban, érvényteleneknek nyilváníttassanak, tárgyalás alá került. Az elnök értesítette Georgia ideiglenes kormányzóját, hogy jóváhagyja ugyan a választott elnök beigtatását, de ez nem vet véget az ő (az ideigl. kormányzó) kötelességeinek, míg azoktól a központi kormány által fel nem mentetik. Romero az Mexicoból oly tudósítást kapott, miszerint Escobedo tábornok, miután Matamoras ostromát megszüntette, Montereybe vonult, hol segélyt akar gyűjteni. — Juarez a San Franciscóban levő mexicói consulnak levelet írt, melyben kijelenti, miképt családja és személyes érdekei hajlandóvá teszik magánéletbe vonulni, s hogy örömest lemond az elnökségről, mihelyt új választás lesz tartható. New-York, dec. 16. Arany 146/8; váltók Londonra 160; gyapot 49. Távirati jelentések. — Páris, jan. 1. A hétfői „Monit.“ jelenti: Metternich herczeg tegnap, a császári herczeg számára Bécsből küldött Szent-István rend átadásakor, ezeket mondá: Az ausztriai császár azon van, hogy a franczia trónörökös idejekorán ismerni tanulja az őszinte érdekeltséget, melylyel irányában Ausztria viseltetik, és viseltetni meg nem szűnik. Napóleon császár megköszönte e lépést, mely öt — mint mondá— mélyen meghatja ; azután hozzátéve: A császári herczeg mindig örömmel fog visszaemlékezni a szives hajlandóság e magas bizonyítványára, mely oly uralkodótól jő, ki iránt atyja őszinte barátsággal viseltetik. D’Allonville és Vincy tábornokok senatorokká neveztettek ki. — Páris, jan. 1. Az újévi elfogadások alkalmával a császár sokáig tartotta magánál a diplomatiai testületet, s minden követhez néhány szót intézett. Walewski gróf kijelentette : A császár örömmel veszi a hódolatot, mint bizonyságát az egyetértésnek, mely az állami főbb testületek közt létezik, s mely a hazának boldogságát eszközli. — Fio re n c , dec. 31. A király ma fogadta a diplomatiai testületet, holnap pedig a senatust és a képviselőkamrát fogja fogadni. — Nápoly, dec. 31. Egy választókerületben szűkebb választás történt Mazzini és Pisanelli közt, amaz 168, ez 161 szavazatot kapott. — F 1o ren c, jan. 1. Petiiengo hadügyminiszterré neveztetett ki. — New-York, dec. 21. Az elnök a senatushoz intézett üzenetében mondja, hogy az unió helyreállítása nagyban halad előre. A képviselőház azon határzata, hogy soha semmiféle oly kormányt nem kell elismerni, mely valamelyik amerikai nemzetre ráerőszakoltatok, — bizottmányhoz jön utasítva. Georgia és Alabama kormányzóit installálták. — Páris, jan. 1. este. A császár a diplomatiai testület újévi fogadtatásánál az őt üdvözlő pápai nunciusnak körülbelöl így válaszolt: Ha a múltat tekintjük, szerencsések vagyunk népeket és uralkodókat egymáshoz közeledve látni, a haladás és művelődés közös czélja végett. A császár szavainak általános behatása igen megnyugtató. — Pétervár, január 1. A nyugati új kormánykerületekre nézve a következő rendszabályok léptek érvénybe: lengyel származású egyéneknek jövőre nem szabad másképen földbirtokot szerezni, csak törvényes örökösödés útján ; mindamellett azon lengyel földbirtokosok, kikre nem bizonyult be, hogy a felkelésben részt vettek, nem kötelesek földbirtokukat eladni. Ezen rendszabály nem terjeszkedik a lengyel királyságra. — Berlin, dec. 30. A „Zeidl. Corr.“ egy czikkben azzal fenyegeti a képviselőházat, hogy ha ez a budgetkérdésben megújítja az opponálást, a kormány az ülésszakot azonnal berekeszti. — Hamburg, dec. 30. A holsteini lapok ma sorba megemlékeznek arról, hogy az augustenburgi herczeg két év előtt Kielbe érkezett,—és arra intik a lakosságot, hogy ne bizzék vakon a nagyhatalmak politikájában. A „Börsenhalle“ berlini félhivatalos levelezője kétségbe vonja az Ausztria és Francziaország közti egyetértésre vonatkozó híreket, ellenben azt állítja, hogy a Poroszország és Francziaország közti viszonylat olyan, amilyent csak óhajtani lehet. Koppenhágából jelentik: Bizonyos, hogy a védhatalmak Görögországban interveniálni fognak. — Pá ris, dec. 30. Azon hír, mely szerint a florenci kabinet a pápai adósság átvétele iránt alkudozik, alaptalan. Itt nagy sensatiót okozott azon tudósítás, hogy Anglia Írországban levő haderejét szaporítani és mozgásba hozni lön kénytelen. Th u 11 er államtanácsos meghalt. A visszalépett Tardieu helyett Nélaton úr lesz az orvosi kar decanja. — London, dec. 30. Itt alaptalannak tartják azon hírt, mely szerint Görögország védhatalmai György király javára interveniálni akarnak. Az elitélt íreket előbb Angliába viszik, a aztán Gibraltárba szállítják. — Páris, dec. 30. Laroche Jacquerin nem halt meg. Az ausztriai kabinet itt bejelentette, hogy Holstein a távirdaügyi egyezményhez csatlakozik. Poroszország Schleswigre vonatkozólag ugyanezt tenni még vonakodik. Esti posta. — A porosz országgyűlés 1865-ki december 28-kán kelt királyi rendelet által 1866-ik évi január 15-kére van összehiva. A rendeletet Vilmos királyon kívül aláírták Bismark-Schönhausen gróf, Bodelschwingh, Roon, Itzenplitz, Mühler, Lippe gróf, Selchow és Eulenburg gróf miniszterek. — A „Globe“ jelenti, hogy az utolsó titkos tanácsülésben a parliament jövő február 1-jéig napoltatott el, amikor „ügyek elintézése végett (for the dispatch of business)“ össze fog ülni. — J. Fitzmaurice tábornok, egyike a spanyolfélszigeten folyt angol-franczia hadjárat harcosainak, karácsonyapján 73 éves korában meghalálozott. — Victoria királynő Sir William Rowan, Hamilton, izlandi királyi csillagász emlékét és tudományos érdemeit meg akarván tisztelni, az elhunyt tudós férfiú özvegyének és leányának 200 font sterlingnyi nyugdíjt rendelt. — Az amerikai fémek O’Mahony ellenében választott elnöke, Roberts, egy felhívásban gyors cselekvésre szólítja fel pártfeleit. Szükség, úgymond, hogy Anglia minden tengeren kalózhajókkal találkozzék, és legérzékenyebb oldalán támadtassék meg. Azt mondják, hogy a fémeknek sikerült két millió dollárnyi aláírásokat gyűjteni. (?) — A franczia „Patrie“ következő jegyzetet közöl: „Egy new-yorki magánlevél arról tudósít, hogy a spanyol követ Washingtonban múlt hó 4-kén értekezletet tartott Seward úrral, s ez alkalommal egy Chilire vonatkozó sürgönyről értesíté őt. E sürgönyben a spanyol kormány egészen lojális szellemben nyilatkozik, s kijelenti, hogy legtávolabbról sincsen szándéka Amerikában hódítmányokat szerezni. Seward úr azt válaszolá, hogy az Egyesült Államok a Spanyolország és Chile közötti viszályban a legszigorúbb semlegességhez fognak ragaszkodni, de mind a két félnek azt tanácsolá, hogy a kereskedés érdekében béküljenek ki. Néhány nappal későbben Chili rendkívüli követe tisztelgett Seward urnál, s az államtitkár e követnek is hasonló választ adott.“ A „Pays“ szerint Valparaisoban (Chiliében) felkelés támadt volna. — Hír szerint Columbia is felkelésben van. — Az esti „Moniteur“ írja, hogy Lamarmorának sikerült megalakítani a minisztériumot, csupán egy tárcza van még gazda nélkül, a pénzügyi, de valószínű, hogy Scialoja elfogadja ezt, s ezzel vége lesz a válságnak. Chiaves belügy, Ja c ini közmunkaminiszter. Az így alakult minisztériumnak se jósolnak hosszú életet, miután a kamrában a baloldal és belközép képezi a többséget. Az ország jelen hangulata miatt pedig a végeszközhöz, a kamara feloszlatásához nem mer Lamarmora fogni, mert fél, hogy az új kamara még ellenzékibb lesz. — Antonelli bibornoknak, a régi tartományok ügyében utolsó nyilatkozata a következő : Victor Emanuel király kormányának ki kell fizetnie az adósság négyötödét azonnal, s a hátralevő kamatokat, és ezen műtét Francziaország közbenjárása mellett hajtassák végre, mert a szentszék nem akarja közvetlen alkudozással mintegy elismerni abevégzett politikai tényeket. Szükségtelen mondani, hogy ily feltételt sem Franczia, sem Olaszország nem fogad el. — A Francziaország és Ausztria között készített kereskedelmi szerződés, mint az „Independancie“ írja, múlt kedden aláíratott, Schwarcz tanácsos el is indult vele Páriából Bécsbe, hol az érdeklett kormányok a hitelesítéseket fogják kicserélni. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. HIRDETÉSE 11. A magyar földhitelintézet felsőbb helyről felhatalmaztatok, hogy pénzbeli betétekért, az eddigi, félévi lejáratú fizetési utalványok helyett, kötöld lejáratú pénztári jegyeket bocsáthasson ki. Ennélfogva az intézet pénztára, a vasár- és ünnepnapok kivételével, naponkint 9 től 1 óráig fogad el pénzbetéteteket, azazokért ögg-os pénztári jegyeket ad ki 100, 500,1000 és 5000 frtos darabokban s bármely más összegre szólókat, ha ez 100 írtnál nem kevesebb. — Ezen pénztári jegyek névre szólanak, egyszerű forgatás által engedményezhetők, 5°/C-os kamatot hajtanak, s nyolcz napi előleges felmondás után készpénzben fizettetnek ki, az intézet tehetsége szernt p míg korábban is beváltatnak. Közelebb értesítéssel szolgál az intézet pénztára, Erzsébettel, az első magyar biztosítótársulat épületében, 14-ik szám, 2-ik emeleten. 1543 * Igen Müller JÓÍZY E. A.-féle ^iSalzburgi^ Krems -malátakivonat-mellczukrok^T4-t mellbajokban, köhögés, rekedtség, emésztési gyengeségben éldelve, még a gyermekeknek is ajánltatik. Müller Ágoston E. és Társa első ausztriai cs. k. enged. maláta-termény gyára Bécsben, verlängerte Weihburggasse 31. sz. kertmivelő társulat épületében. Raktárak Pesten : Jezovics gyógysz. a „magyar királyhoz“, Dr. Wagner gyógy, a „nádorhoz“ váczi ut 59. sz., továbbá a következő uraknál: Morán János, Lukovics J., Loser Péter, Kuhn J. M., Rabés Istv., Gerhardt Antal, Édeskuty D. L., Peichtinger Mátyás, Jármay J. H. 1558 I 6—2 Chinaerfist MAYERHOFER és KLIYKOMN cs. k. udv. és orsz. szabad, ezüst- és ezüstölt-árugyáruk az újon nyitott fiókraktárban Pesten, Dorottya-utcza 3. sz. a. tart dua választékban mindenféle legjobb és legtartósb minőségű Chinaezüst tárgyakat legjutányosb szabott áron. Megrendelések valódi ezüls.tárgyakra nézve legjobban és legrövidebb idő alatt teljesittetnek. 1539 12—7 | 1418 8 |Op. Stern A. 1 | titkos betegségeket resztó 1 | bajaival együtt és mindennemű | | idült bőrbetegségeket a német, | | franczia és angol orvosok legfi | jobbnak bizonyult tanmódjuk ff | szerint, alaposan gyógyit. Rendel 12 órától 1-ig és 2 ff órától 4-ig délután. Lakása : Dorottya utcza 4. f p számú Eutop hiz, 2. óra. 13. sz. | Haszonbérlet. A váczi vasútállomástól 4 órányira az Ipoly-Sághra vezető országút mentében Ipoly-Szécsénkén 822 hold beltelek és szántóföld, 162 hold rét, és 537 hold legelő és erdő, továbbá a közvetlen szomszéd fődémesi határban 600 hold szántóföld, rét, legelő és erdőből álló birtok 1866 évi sz György-naptól kezdve bérbe adandó. Közelebbi tudósítást bérmentes levelekre ad Szabadhegyi László ügyvéd Pesten zöldfa-utcza 10. sz. 1601 3—5