Pesti Napló, 1866. január (17. évfolyam, 4711-4734. szám)

1866-01-03 / 4711. szám

met, Kaltenstein Julia assz. almát, diót, szilvát... Meister Anna assz. almát, diót, Sehauer Mária assz.kö, üveg­.befőtt-gyümölcsöt, Horváth Terézia assz. mézesbábot, Scheibenbogen Anna assz. zöldséget, uborkát, befőtt-gyümölcsöt, Eötvös bá­róné 5 frtot. Ebner Mária assz. gyűjtött: Hoff­mann Frigyes úrtól 25 font rizst, 25 font árpaká­sát, 25 font szilvát; Rechnitz A és M uraktól */3 kölest 113 babot, 10 font szilvát­; Ádám és Eber­­ling uraktól 2 abroszt; Hugmaier és Mihailovits uraktól 1 vég parketát; Schneider József úrtól rövidárukat; Leitner M. L. úrtól írószereket; Posner K. L. úrtól írószereket; Haris, Zeilinger és társa uraktól 12 zsebkendőt; Perendorfer Fe­­rencz úrtól konyhaeszközöket; Kugler Henrick úrtól czukorsüteményeket; Eberling Antal úrtól czukorsüteményeket; Ebner Ede tr. úrtól 5 ft, Y.-tól 5 ft, Schnierer úrtól 3 frt, Perger Ign. úrtól 2 frtot; Csiczmanyczayné, Ebnerné, Me­­detzné, Ráthné és Stromayerné assz. választmá­nyi nők: két vég vásznat, Sebasztianiné assz. 5 frtot, Vékony Julia assz. 5 frtot, egy kilár­­dozó-társaság 8 frtot , Medetz Mathild assz. gyűjtött: az új. budai gőzmalom társulattól 3 má­zsa lisztet; Mössmer József úrtól egy ruhát és néhány röf csinvatot; Müller Károly úrtól 15 röf ruhakelmét, Halbauer testvér­uraktól 10 naran­csot és süteményt; Forstinger Albert úrtól 3 kö­­tőkosarat, 12 fésűt és 2 pár gummi czipet; Zári Károly úrtól süteményt; Gyurkovits S. úrtól 5 ftot. Eisele Antal úrtól 2 ftot. Szilber Antal úrtól 5 font rizst, 5 font árpakását, 5 font szilvát, diót. Rock Henry úrtól egy láda szappant. Wanko E. úrtól 12 tányért, 6 csészét, 2 tálat. Hájek Ad. úr­tól 4 nyakkeszkenet 2 pár karmantyút, 16 shawlt, Piringer Józs. úrtól 50 pár kolbászt, Rebly Adolf úrtól 1 darab szalonnát, Kunig Lepoldina 150 font lisztet, Adler Hedvig assz. 30 röf ruhakel­mét, Franc Leonora assz. 5 forintot, Ganz A. assz. 5 frtot. — Pest város t. főorvosának f. é. nov. havi­­­ebészeti és egészségügyi jelen­téséből a következőket közöljük. Az időjárati viszonyok inkább őszi mint téliek és rendkívüli szárazak valának, a légkévmérő ritkán volt a fagypont alatt, s csak egyszer 13-án — 4*, legmagasb­­j- 15.a0 R., eső 6 nap esett, de mennyisége csakis 5.ap par­ von. rúgott, a talajvizek felette apadtak. A közegészség állapota kevésbé jó, mint oktoberben, s a betegforgalom is na­gyobb volt. Aránylag szaporodtak a légzésszervi bántalmak, a beteges bajok közt a vörheny, apadt a hagymáz, úgy hogy ez utóbbi kór a ren­des számon alant állott. A kimutatott 3430 betegesedési eset közt 1839 járólag,1581 a kórházakban fekvőleg gyógykezel­tetett, és p. 1283 a sz. Rókus-,62 a szegény gyer­mek-, 91 az izraelita-, 22 a keresked. kórházban stb., — ezekben a gyógyulási arány 50:16, a ha­lálozási 4.41°/0-ra rúgott. Egy-egy ezer beteg közt átalában szenvedett : 12 tüdőlobban, 51 tüdőgümőben, 5 vörhenyben, 12 hagymázban, 21 váltólázban stb. A halálozás kisebb mint a m. octoberben, össz. halt 407,és p. 219 fi. és 191 nőnemű. Élet­idő­r­e nézve volt: 0—1 évesig 130,1—10 é. 88, 10—20 é. 19, 20-30 é. 30, 30—40 é. 34,40— 50 é. 47, 50—60 é. 15, 60—80 é. 40, 80 éven felül 4. A halál indokát tekintve volt: 22 halva­szülött, 19 vele szülött, és 13 agygyöngeségben, 19 vörhenyben, 9 hagymázban, 18 tüdőlokban, 72 tüdőgümőben, 65 rángásokban, 9 büdösben, 1 öngyilkos stb. Született 548, és p. 274 fi, és 274 leány­­gyermek ; volt 202 törvénytelen, tehát ez utóbbi 36,8 °/C arány­nyal. Házasult 161 pár, franczia tisztek szerencse - kivonatainak elfogadása alkalmával a franczia hadsereg iránti jóindulatát és háláját fejezvén ki­mondá, miszerint különösen a jelen évben nyilvánítja irántuk köszönetét, mivel al­kalmasint az utolsó reend, a­melyben a tisztelgőkre áldását adhatja. Eltávozásuk után alkalmasint az egyház és szent­szék ellenségei jövendnek Rómába. Ő (a pápa) a franczia hadseregért, a császári csa­ládért, egész Francziaországért, sőt ma­gáért a bajoktól ellepett szegény Olaszor­szágért is imádkozni fog. N­ew-Y­ork, dec. 23. A congressus jan. 5-ig elnapoltatott. Johnson tudtára adta a senatusnak, miszerint mexicói kö­vetté Campbell neveztetett ki, mely állo­mást Logan visszautasított. B­é­c­s, jan. 2. A hitelsorsjegyek mai húzásánál első nyerő lett: 458 sorozat 34. szám; második nyerő: 1886 sorz. 30.sz.; húszezret nyer: 3014 sorz. 31.sz.; ötezret nyer: 1. sorzat 53. sz.; és 1. sorz. 13. sz.; — a többi kihúzott sorozatok ezek: 249, 3104, 3670, 2480, 1443, 934,1210, 2755, 2037, 952, 1102­ — Távirati tudósítása bécsi börzére jan. 2-ről : 5% metalliques........................... 62.75. Nemzeti kölcsön.......................... 60.65. Bankrészvény ?59. Hitelintézet................................. 150.50. Londoni váltók....................................104. . Ezüst.................................... . 104.35. Arany......................................... 5. . Nemzeti színház. jan. 3-ra van kitűzve: „A NAVARRAI KIRÁLYNŐ REGÉI, vagy, ami a hölgyeknek tetszik.1 Történeti vigjáték 5 felv. A­DP- Napló46 társürgönyei Florencz, jan. 2. A minisztérium ekkér alakult meg: Lamarmora minisz­terelnök és külügyminiszter, Chiaves bel­­ügy-, Jac­di közmunkaügyi- , Scialoja pénzügy-, Defalco igazságügy-, Pednengo hadügy-, Angioletti tengerészeti-, Berti oktatásügyi miniszter lett. Róma, jan. 1. Pápa ő­szentsége a KÜLFÖLD, Angolország. A mexicói kérdés napról napra égetőbb lesz, és az amerikai nép, kormány és congressus, a­mint az Amerikából érkezett legújabb hírekből is látható, oly élénk rokonszenvet nyilvánítanak a mexicói köztársaság iránt, és oly kíméletlenül állítják a Francziaország által Mexicóra erősza­kolt bitorlást pellengérre, miszerint alig láthatni, mikép juthat e kényes kérdés, melyet Napoleon a latin faj világhivatásának rovására ragadott kezébe, s melynek megoldásáért a Bonapartis­­mus szellemében Francziaország vérét, pénzét és dicsőségét vetette koczkára, békés megoldás­ra, úgy hogy a tréfát ilyesekben teljességgel nem értő amerikai nép is meg legyen nyugtatva, s Francziaország se legyen késztve ama kérdése­ket ismételni, melyeket akkor intézett önmagá­hoz, midőn a rémes emlékezetű oroszországi hadjárat Francziaország vérét, kincsét, s mind­ezeknél drágább dicsőségét az éjszaki birodalom havába temeté. A helyzet minden nagyitás nél­kül is elég komoly, s ennek csalhatlan hévmérő­­jéül szolgálhat az angol sajtó hangulata. Még a ,,Morning Post“ sem él többé az Egyesült Államok irányában ama negédes, orrfintorgató, leczkéző nyelvvel, melyben még pár hónap előtt oly nagy gyönyörűsége telt; és noha nem mond­­hatnók, hogy a„Post­“ban rokonszenv, vagy csak méltánylat is támadt volna a „y a n k e e k“ iránt, de — habár nagy erőlködésébe kerül is — félreismerhetlenül törekszik objectivitásban ma­radni, mi minden esetre nagy haladásnak tekint­hető e lap részéről, az általa legmélyebben gyű­lölt nemzettel szemközt. „Kétség kívül a congres­sus mind­két háza elébe terjesztett végzések — úgymond — indították arra a franczia követet, hogy az első követségi titkárt külön utasításokért Párisba küldje. Johnson úr a mexicói kérdést ama kétértelmű nyelven tárgyalta, melyet az olvasó saját véleménye szerint magyarázhat. Ő ezt mondja: mi nem szeretnék, hogy az ameri­kai szárazföldön a köztársasági intézmények vé­delmére kelni kihivassunk; de ha ily kihívás intéztetnék hozzánk, kénytelenek volnánk a kez­­tyüt felvenni. — Az elnök nem mondja ugyan ki, hogy egy császárságban, mely felett egy osz­trák főherczeg uralkodik, s melyet franczia had­sereg támogat, ily kihívás fekszik; de a két ház ezt azon esetben, ha az előterjesztett határozatok elfogadtatnak, ki fogja helyette mondani. E ha­tározatok, meg kell vallani, keményen hangza­nak, s elfogadtatásuk esetében Johnson úr ka­binetje kénytelen lenne felszólítani a franczia kormányt hadainak visszahívására. A polgárhá­ború alatt az amerikai kormány sokszor megve­tést mutatott a congressus oly kívánságai iránt, melyek az övéivel ellenkeztek, de most a béke helyreállítása után szigorúan tartatnék fenn azon alkotmányos elv, miszerint az elnök nem egyéb, mint szolgája a népnek, és köteles ennek paran­csait teljesíteni. Nincs is okunk feltenni, hogy a washingtoni minisztériumban hiányzik a jó aka­rat e pontra nézve a congressust támogatni. A mexicói császári trón kiállhatlanul szúrja szemét minden amerikainak. Véleménykülönbség csak e boszantó tárgy elhárításának időszerűségére nézve van. Ha az új császárság szerencsésen megállapodott és megszilárdult volna, úgy arány­lag könnyű volna elhatározásra j­utni. Egy alattva­lóinak hűségére és ragaszkodására támaszkodó császárságot­­Francziaország bizvást magára hagyhatna, és azon hadak távoztával, melyek a császárt trónjára ültették, elenyésznek még leg­kisebb gyanúja is annak, hogy állatvalóit akarat­­juk ellen erőszakkal akarják meghódolásra kény­szeríteni. De szerencsétlenségre nem titok, hogy Miksa a francziák segélye nélkül egy hónapig sem volna képes magát mostani állásában fenn­tartani. Tényleg az Egyesült Államok népének talán joga van azt mondani, hogy a császári kor­mány idegen szuronyokkal erőszakoltatott a me­xicói népre. Kétségkívül idétlen követelés az amerikai nép részéről, hogy joga van a köztársa­sági intézmények lovagjául fellépni az egész amerikai szárazföldön; de e követelt jog nem idétlenebb, mint sok más követelt jog, mely újabb időkben a háború üregyéül állíttatott fel. Nekünk Angolországban nincs hitünk az úgyne­vezett „h­i­v­a­t­á­s­o­k“-ban, de lehetlen tagadni, hogy az Egyesült Államok épen oly jogosan kö­vetelhetnek maguknak különös hivatást, mint a második császárság alatti Francziaország. Ez minden esetre oly kérdés, melyben nem jogok­ról van szó, hanem tényekről. Ha az amerikai kormány, igazságosan bár, vagy igazságtalanul, azt követelné, hogy a mexicói nép maga választ­hasson magának kormányt, a­nélkül, hogy egy franczia hadsereg jelenléte által meg legyen köt­ve, úgy a franczia császár ama kellemetlen di­lemmába jutna, miszerint kénytelen volna vagy egy fenyegetés következtében kivonulni Mexicó­­ból, vagy háborút fogadni el az Egyesült Álla­moktól. Legbölcsebben cselekednék az amerikai nép, ha időt engedne a császárnak annak meg­fontolására, vájjon lehetséges-e az újonnan ala­pított mexikói császárságot még sokáig támo­gatni.“ Francziaország’. P á­r i­s dec. 31. A franczia lapokból alig le­het egy pár sornyi újdonságot kihalászni. — Az esztendő, melynek kezdetén a franczia csá­szár a törvényhozó testet azzal kecsegtette, hogy „egy uj korszak kezdődik , melyben Francziaország a béke foglalkozásainak szen­telheti erejét ,­ békésen, zaj nélkül záródik be. Az év vége épen olyan, mint egész folyama. A „France“ egy főczikkben igyekszik ugyan megmutatni, hogy ez év a császári jóslat értel­mében nagyon termékeny volt: „béke, gazdál­kodás, szabadság a három szó, úgymond, mely­be a múlt év törekvéseit egybe lehet foglalni.“ Azokat a nagy eseményeket pedig, melyeknek e három szó a summája, a következőkben sorolja elő : „A múlt évben látogatta meg egymást a fran­czia és angol hajóhad; belügyminiszter La Va­lette lett; a császár Algierba utazott, az alatt a császárné uralkodott; Napóleon herczeg ajac­­ciói beszéde; s a császárhoz írt levele; a megyei hatóságok új választása ; a hitelintézetek vizsgá­lata ; a hadsereg laszállítás; financziai reform tervek.“ Ennyi a nagy esemény, melyet a múlt évről a France a történelem számára összeírt. — A Moniteur nem hallgatja el, hogy Lon­donban a közönségnél, mely ismeretlen a császá­ri kormány indokaival, bizonyos nyugtalanság mutatkozott arra a hírre, hogy a franczia kor­mány meg akarja újítani a kiadási szerződést. Czikkét, melyet e tárgyban írt, azzal végzi, hogy „Londonban köz­hajtás oly szerződést kötni, hogy ezutánra kikerültessék oly vétkek büntetlensé­ge, melyekre minden polgárosult nemzet büntető törvénykönyve büntetést szab.“ Mely szavak ar­ra mutatnak, hogy a kormánynak nincs szándé­ka a politikai bűnösök kiadását is becsúsztatni az új szerződésbe, s az e­miatt nyugtalankodó kedélyek lecsillapítására szólalt meg a Moniteur, Amerika. A dec. 16-kai new-yorki postával érkezett tu­dósítások közt washingtoni sürgönyök is említet­nek, melyek szerint a nyilvános gyülekezetek­ben és a congressusban nyilatkozó rokonszenv a mexicói köztársaság iránt élénk levelezést idé­zett volna elő Montholon marquis és Seward úr közt. Ennek következtében a franczia követ múlt hó 13-kán a követség első titkárát Párisba küldötte, végleges utasításokat kérni a mexicói kérdésre nézve. (A követségi titkár már néhány nap előtt érkezett Párisba.) E felett a követ —a­mint már néhány nap előtt említve volt — tudo­másul adta volna a washingtoni kormánynak, hogy a franczia követség azon esetben, ha az unió részéről Juarezhez követ küldetnék, Was­hingtonból el fog távozni. Grant tábornok, ki körútjában mindenütt és minden tartózkodás nélkül a mexicói köztársa­ság ügyében izgatott, s a jelen pillanatott tartja legkedvezőbbnek arra, hogy Miksa császár Me­­xicoból kiűzessék, a kormány kérelmére Was­hingtonba tért vissza. Dec. 15-ikén kabineti ta­­nácskozmány tartatott, melyben Grant is részt vett, s a közönségben az a hir van elterjedve, hogy e tanácskozmány a mexicói kérdéssel fog­lalkozott. Logan tábornok m. hó 13-kán Romero urnál, Juarez követénél ebédelt, miből nem egészen valószínűtlen az a következtetés, hogy a tábor­nok a követséget, kedvező utasításokkal a mexi­kói köztársaságra nézve, csakugyan elfogadta. Oregon állam (a csendes tengeren) a szövet­ségi alkotmány új záradékát elfogadta. Indiana, Jowa és Nevada még nem nyilatkoztak. A new-yorki kereskedelmi kamrának egy előterjesztés adatott be, melyben egy nemzeti gyűlés összehívása ajánltatik a gyapottermesztés előmozdítása ügyében, és rendszabályok java­­soltatnak, melyek által a jövő év termése a pol­gárháború előtti év színvonalára, azaz öt millió bálra fogna emeltetni. Washingtonban a képviselő­háznak a déli tagok bebocsátására vonatkozó határozata a senatus ál­tal módosított alakban elfogadtatott. Későbben a ház a senatus által kihagyott részt egy külön ha­tározatba foglalta, melyben elrendeltetik, hogy a déli tagok okmányai és megbízólevelei tárgyalás nélkül bizottmányhoz utasittassék, s hogy egy déli tag se bocsáttassék a congressusba mindad­dig, mig illető állama a congressus által képvi­seletre jogosultnak nem nyilvánittatik. A ház e felett a honárulást határozatilag egyhangúlag büntetés alá eső bűnténynek nyilvánította. A senatusban Wilson úr törvényjavaslata, mi­szerint a déli államokban mindazon törvények, melyek a színkülönség miatt egyenetlenséget ismernek el a polgári jogokban, érvénytelenek­nek nyilváníttassanak, tárgyalás alá került. Az elnök értesítette Georgia ideiglenes kor­mányzóját, hogy jóváhagyja ugyan a választott elnök beigtatását, de ez nem vet véget az ő (az ideigl. kormányzó) kötelességeinek, míg azoktól a központi kormány által fel nem mentetik.­­ Romero az Mexicoból oly tudósítást kapott, miszerint Escobedo tábornok, miután Matamoras ostromát megszüntette, Montereybe vonult, hol segélyt akar gyűjteni. — Juarez a San Francis­cóban levő mexicói consulnak levelet írt, mely­ben kijelenti, mikép­­t családja és személyes ér­dekei hajlandóvá teszik magán­életbe vonulni, s hogy örömest lemond az elnökségről, mihelyt új választás lesz tartható. N­e­w-Y­o­r­k, dec. 16. Arany 146­­/8; váltók Londonra 160; gyapot 49. Távirati jelentések. — P­á­r­i­s, jan. 1. A hétfői „Monit.“ jelenti: Metternich herczeg tegnap, a császári herczeg számára Bécsből küldött Szent-István rend át­adásakor, ezeket mondá: Az ausztriai császár azon van, hogy a franczia trónörökös idejekorán ismerni tanulja az őszinte érdekeltséget, mely­­lyel irányában Ausztria viseltetik, és viseltetni meg nem szűnik. Napóleon császár megköszönte e lépést, mely öt — mint mondá— mélyen meg­hatja ; azután hozzátéve: A császári herczeg min­dig örömmel fog visszaemlékezni a szives haj­landóság e magas bizonyítványára, mely oly uralkodótól jő, ki iránt atyja őszinte barátsággal viseltetik. D’Allonville és Vincy tábornokok senatorokká neveztettek ki. — Pár­is, jan. 1. Az újévi elfogadások al­kalmával a császár sokáig tartotta magánál a diplomatiai testületet, s minden követhez néhány szót intézett. Walewski gróf kijelentette : A csá­szár örömmel veszi a hódolatot, mint bizonysá­gát az egyetértésnek, mely az állami főbb tes­tületek közt létezik, s mely a hazának boldog­ságát eszközli. — Fi­o r­e n c , dec. 31. A király ma fogadta a diplomatiai testületet, holnap pedig a sena­­tust és a képviselőkamrát fogja fogadni. — Nápoly, dec. 31. Egy választókerület­ben szűkebb választás történt Mazzini és Pisa­­nelli közt, amaz 168, ez 161 szavazatot ka­pott. — F 1­o r­e­n c, jan. 1. Petiiengo hadügyminiszterré neveztetett ki. — New-York, dec. 21. Az elnök a se­­natushoz intézett üzenetében mondja, hogy az unió helyreállítása nagyban halad előre. A kép­viselő­ház azon határzata, hogy soha semmiféle oly kormányt nem kell elismerni, mely valame­lyik amerikai nemzetre ráerőszakoltatok, — bi­zottmányhoz jön utasítva. Georgia és Ala­bama kormányzóit installálták. — P­á­r­i­s, jan. 1. este. A császár a diplo­matiai testület újévi fogadtatásánál az őt üdvözlő pápai nunciusnak körülbelöl így válaszolt: Ha a múltat tekintjük, szerencsések vagyunk népe­ket és uralkodókat egymáshoz közeledve látni, a haladás és művelődés közös czélja végett. A császár szavainak általános behatása igen meg­nyugtató. — Pétervár, január 1. A nyugati új kormánykerületekre nézve a következő rendsza­bályok léptek érvénybe: lengyel származású egyéneknek jövőre nem szabad másképen föld­birtokot szerezni, csak törvényes örökösödés útján ; mindamellett azon lengyel földbirtokosok, kikre nem bizonyult be, hogy a felkelésben részt vettek, nem kötelesek földbirtokukat eladni. Ezen rendszabály nem terjeszkedik a lengyel király­ságra. — Berlin, dec. 30. A „Zeidl. Corr.“ egy czikkben azzal fenyegeti a képviselőházat, hogy ha ez a budgetkérdésben megújítja az opponálást, a kormány az ülésszakot azonnal berekeszti. — Hambur­g, dec. 30. A holsteini lapok ma sorba megemlékeznek arról, hogy az augus­­tenburgi herczeg két év előtt Kielbe érkezett,—é­s arra intik a lakosságot, hogy ne bizzék vakon a nagyhatalmak politikájában. A „Börsenhalle“ berlini félhivatalos levelezője kétségbe vonja az Ausztria és Francziaország közti egyetértésre vonatkozó híreket, ellenben azt állítja, hogy a Poroszország és Francziaor­szág közti viszonylat olyan, a­milyent csak óhajtani lehet. Koppenhágából jelentik: Bizonyos, hogy a véd­­hatalmak Görögországban interveniálni fognak. — P­á r­i­s, dec. 30. Azon hír, mely szerint a florenci kabinet a pápai adósság átvétele iránt alkudozik, alaptalan. Itt nagy sensatiót okozott azon tudósítás, hogy Anglia Írországban levő haderejét szaporítani és mozgásba hozni lön kénytelen. T­h u­­ 11­­ e­r államtanácsos meghalt. A visszalépett T­a­r­d­i­e­u helyett N­é­l­a­t­o­n úr lesz az orvosi kar decanja. — London, dec. 30. Itt alaptalannak tart­ják azon hírt, mely szerint Görögország védha­­talmai György király javára interveniálni akar­nak. Az elitélt íreket előbb Angliába viszik, a aztán Gibraltárba szállítják. — P­á­r­i­s, dec. 30. Laroche Jacquer­­­i­n nem halt meg. Az ausztriai kabinet itt bejelentette, hogy Hol­stein a távirdaügyi egyezményhez csatlakozik. Poroszország Schleswigre vonatkozólag ugyan­ezt tenni még vonakodik. E­sti posta. — A porosz országgyűlés 1865-ki december 28-kán kelt királyi rendelet által 1866-ik évi ja­nuár 15-kére van összehiva. A rendeletet Vilmos királyon kívül aláírták Bismark-Schönhausen gróf, Bodelschwingh, Roon, Itzenplitz, Mühler, Lippe gróf, Selchow és Eulenburg gróf minisz­terek. — A „Globe“ jelenti, hogy az utolsó titkos tanács­ülésben a parliament jövő február 1-jéig napoltatott el, a­mikor „ügyek elintézése végett (for the dispatch of business)“ össze fog ülni. — J. Fitzmaurice tábornok, egyike a spanyol­félszigeten folyt angol-franczia hadjárat harc­o­­sainak, karácson­yapján 73 éves korában megha­­lálozott. — Victoria királynő Sir William Rowan, Ha­milton, izlandi kir­ályi csillagász emlékét és tu­dományos érdemeit meg akarván tisztelni, az elhunyt tudós férfiú özvegyének és leányának 200 font sterlingnyi nyugdíjt rendelt. — Az amerikai fém­ek O’Mahony ellenében választott elnöke, Roberts, egy felhívásban gyors cselekvésre szólítja fel pártfeleit. Szükség, úgy­mond, hogy Anglia minden tengeren kalózha­jókkal találkozzék, és legérzékenyebb oldalán támadtassék meg. Azt mondják, hogy a fémek­nek sikerült két millió dollárnyi aláírásokat gyűjteni. (?) — A franczia „Patrie“ következő jegyzetet közöl: „Egy new-yorki magánlevél arról tudósít, hogy a spanyol követ Washingtonban múlt hó 4-kén értekezletet tartott Seward úrral, s ez al­kalommal egy Chilire vonatkozó sürgönyről ér­­tesíté őt. E sürgönyben a spanyol kormány egé­szen lojális szellemben nyilatkozik, s kijelenti, hogy legtávolabbról sincsen szándéka Ameriká­ban hódítmányokat szerezni. Seward úr azt vá­­laszolá, hogy az Egyesült Államok a Spanyolor­szág és Chile közötti viszályban a legszigorúbb semlegességhez fognak ragaszkodni, de mind a két félnek azt tanácsolá, hogy a kereskedés érdekében béküljenek ki. Néhány nappal későb­ben Chili rendkívüli követe tisztelgett Seward ur­nál, s az államtitkár e követnek is hasonló választ adott.“ A „Pays“ szerint Valparaisoban (Chilié­ben) felkelés támadt volna. — Hír szerint Co­­lumbia is felkelésben van. — Az esti „Moniteur“ írja, hogy Lamarmorá­­nak sikerült megalakítani a minisztériumot, csu­pán egy tárcza van még gazda nélkül, a pénz­ügyi, de valószínű, hogy Scialoja elfogadja ezt, s ezzel vége lesz a válságnak. Chiaves belügy, J­a c i­n­i közmunkaminiszter. Az így ala­kult minisztériumnak se jósolnak hosszú életet, miután a kamrában a baloldal és belközép képe­zi a többséget. Az ország jelen hangulata miatt pedig a vég­eszközhöz, a kamara feloszlatásához nem mer Lamarmora fogni, mert fél, hogy az új kamara még ellenzékibb lesz. — Antonelli bibornoknak, a régi tartomá­nyok ügyében utolsó nyilatkozata a következő : Victor Emanuel király kormányának ki kell fizetnie az adósság négyötödét azonnal, s a hát­ralevő kamatokat, és ezen műtét Francziaor­szág közbenjárása mellett hajtassák végre, mert a szentszék nem akarja közvetlen alkudozással mintegy elismerni a­­bevégzett politikai tényeket. Szükségtelen mondani, hogy ily feltételt sem Franczia, sem Olaszország nem fogad el. — A Francziaország és Ausztria között készített kereskedelmi szerződés, mint az „Independancie“ írja, múlt kedden aláíratott, Schwarcz tanácsos el is indult vele Páriából Bécsbe, hol az érdeklett kormányok a hitelesíté­seket fogják kicserélni. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. H­IRDETÉSE 11. A magyar földhitel­intézet felsőbb helyről felhatalmaztatok, hogy pénzbeli betétekért, az eddigi, félévi lejáratú fizetési utalványok helyett, k­ötöld lejáratú pénztári jegyeket bocsáthasson ki. Ennélfogva az intézet pénztára, a vasár- és ünnepnapok­­ kivételével, naponkint 9 től 1 óráig fogad el pénzbetéteteket, a­z­azokért ögg-os pénztári jegyeket ad ki 100, 500,1000 és 5000 frtos darabokban s bármely más összegre szólókat, ha ez 100 írtnál nem kevesebb. — Ezen pénztári jegyek névre szólanak, egyszerű forgatás által engedményezhetők, 5°/C-os kamatot hajtanak, s nyolcz napi előleges felmondás után készpénzben fizettetnek ki, az intézet tehetsége szernt p­ míg korábban is beváltatnak. Közelebb értesítéssel szolgál az intézet pénztára, Erzsébet­tel­, az első magyar biztosító­társulat épületében, 14-ik szám, 2-ik emeleten. 1543 * Igen Müller JÓÍZY E. A.-féle ^iSalzburgi^ Krems -m­alátakivona­t-m­ellczukrok^T4-t mellbajokban, köhögés, rekedtség, emésztési gyengeségben éldelve, még a gyermekeknek is ajánltatik. Müller Ágoston E. és Társa első ausztriai cs. k. enged. maláta-termény gyára Bécsben, ver­längerte Weihburggasse 31. sz. kertmivelő társulat épületében. Raktárak Pesten : Jezovics gyógysz. a „magyar királyhoz“, Dr. Wagner gyógy, a „nádorhoz“ váczi ut 59. sz., továbbá a következő uraknál: M­orán János, Lukovics J., Loser Péter, Kuhn J. M., Rabés Istv., Gerhardt Antal, Édeskuty D. L., Peichtinger Mátyás, Jármay J. H. 1558 I 6—2 China­erfist MAYERHOFER és KLIYKOMN­ cs. k. udv. és orsz. szabad, ezüst- és ezüstölt-árugyáruk az újon nyitott fiók­rak­tárban Pesten, Dorottya-utcza 3. sz. a. tart dua választékban mindenféle legjobb és legtartósb minőségű China­­ezüst tárgyakat legjutányosb szabott áron. Megrendelések valódi ezüls.tárgyakra nézve legjobban és legrövi­debb idő alatt teljesittetnek. 1539 12—7 | 1418 8 |Op. Stern A. 1 | titkos betegségeket resz­­tó­ 1 | bajaival együ­tt és mindennemű | | idült bőrbetegségeket a német, | | franczia és angol orvosok leg­­fi | jobbnak bizonyult tanmódjuk ff | szerint, alaposan gyógyit. Rendel 12 órától 1-ig és 2 ff órától 4-ig délután. Lakása : Dorottya utcza 4. f p számú Eutop­ hiz, 2. óra. 13. sz. | Haszonbérlet. A váczi vasútállomástól 4 órányira az Ipoly-Sághra vezető országút men­tében Ipoly-Szécsénkén 822 hold bel­telek és szántóföld, 162 hold rét, és 537 hold legelő és erdő, továbbá a közvet­len szomszéd fődémesi határban 600 hold szántóföld, rét, legelő és erdőből álló birtok 1866 évi sz György-naptól kezdve bérbe adandó. Közelebbi tudósítást bérmentes leve­lekre ad Szabadhegyi László ügyvéd Pesten zöldfa-utcza 10. sz. 1601 3—5

Next