Pesti Napló, 1866. január (17. évfolyam, 4711-4734. szám)
1866-01-26 / 4730. szám
17. évi folyam, 20-4730 péntek, január 26. 1866. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám, 1. emelet. Elme szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal:Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. o. é. Hirdetmények dija: 7 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdij külön 30 nj kr. Nyilt-tér: 5 hasábos petit, - 25 nj kr. Pest, jan. 25.1866. A választási visszaélések s a verificatio. IX. Sehol a világon nem kerül annyi időbe a követválasztás ügy folyama, mint nálunk; sehol távolabb nem esik az országgyűlés kihirdetésétől annak megnyitása. Mi lehet ennek az oka ? Egyszerűen csak az, hogy az V-dik czikk csupán egy adtásra volt készítve. Az 1848-ks pesti országgyűlést törekedett lehetségessé tenni, azon reménytől áthatva, hogy az majd állandó intézkedéseket fog alkotni. A democratikus irányú átalakulás miatt az új választók száma messze túlhaladta a régieket, s a szavazati joggal felruházottak első összeírása oly nagy tömegnél sok időt kívánt. Ha felszámítjuk a heteket, melyek a lajstrom készítésére , átvizsgálására és végleges megalapítására fordítandók, meg kell vallanunk, hogy ily nehéz mű elkészítésére az V-dik czikk inkább kevés, mint sok időt engedett, s dicsérnünk kell az 1848-as középponti választmányok és a küldöttségek erélyét, mely a kiszabott idő alatt e feladatnak megfelelni képes volt. De bezzeg más tekintet alá jön a lajstromra szükségelt idő kérdése most, midőn szintén annyi napot kell áldoznunk a választási joggal bírók kipuhatolására, mint a 48-ai legelső eljárás alkalmára volt egy ideiglenes törvény által megszabva, mely ujjal a létező körülmények miatt nem cseréltethetvén fel, ennélfogva kötelező ereje épségben maradt. Most mi így okoskodhatunk: országgyűlésünk a IV-dik törvényczikk 3-dik §-a szerint három évig tart, évenkénti ülésezés mellett; ő Felsége pedig a IV-dik czikk 1-ső §-a értelmében, amennyire a körülmények engedik, az országgyűlést minden évben a téli hónapokra hívandja össze. Ily állandó szabály mellett miért ne legyen tehát a választási lajstrom is évenként evidentiában tartva, hogy ne csak az első, hanem a két utolsó ülésszakban is tökéletesen megfeleljen a czélnak? Hiszen a három év alatt kilépések és halálozások által új tagok lépnek a törvényhozási terembe, s ezeknek bizonyosan érdekükben van tudni, hogy kik az igazi választóik, mert ahol a census bármi alakban szerepel, ott a vagyon alakulása következtében, egyes választók támadnak és hullanak el. Aztán az alkotmányos államokban mindenütt a kormánynak joga van új választások megrendelésével a közvéleményre hivatkozni. Ily esetben nagyon érezhető, sőt veszélyes is lehet azon feltartóztatás, melyet a lajstrom megállapítására kitűzött két hónap igénybe vesz; kivált ha meggondoljuk, hogy az V-dik törvényczikk 24-dik §-a szerint a követválasztás határnapjának legalább négy héttel kell megelőzni az országgyűlés megnyitását; pedig a követválasztás addig nem kezdődhetik el, míg a lajstrom hosszadalmas kérdése nincs befejezve. Már csak ezen tekinteteknél fogva is gondoskodnunk kell arról, hogy évenként rendszeresen megállapított választási lajstrommal bírjon minden választókerület , s hogy az országgyűlési választások csak annyi időbe kerüljenek, amennyit a szoros értelemben vett választási intézkedések tesznek szükségessé.s Ezen reform üdvös visszahatást gyakorolna a képviselői igazolások gyorsítására is. Mert minél rövidebbre méretett ki az országgyűlés kihirdetésétől a választások végrehajtásáig szükségelt időköz, annál kevésbé fejlődhetnek ki és fajulhatnak el a rakonczátlan tüntetéseknek és lélekvásárlásoknak botrányai. Az ily visszaélések a hosszabb időköz által, mely nekik nyujtatik, hatványoztatni szoktak. Aztán még az is tekintetbe veendő, hogy legközelebbi tapasztalataink szerint a verificatio alatt sok választás azért semmisíttetett meg, vagy tétetett nyomozás tárgyává, mert vagy olyan is szavazott, ki választási képességgel nem bírt, vagy egyes választók kétszer is szavaztak. Ezen, megbélyegzésre méltó tünemény oly gyakran nem kerülhetne elő, ha még az országgyűlés kihirdetése előtt régóta készen állana, és a nyilvánosságnak adatott volna át a kerületek választási lajstroma. Ekkor csak a szavazásra bocsátott egyén constatkozása kivántatnék, miről mind pontos intézkedést tenni, mind a csalást szigorúan büntetni nem volna nehéz. Angliában a választási lajstrom a következő módon alapíttatik meg. Rendszerint a szegény ápolási ügy tisztviselői kötelesek évenként elkészíteni a választók lajstromát Augustus elején az illető választási helyeken e lajstromnak már közzé kell tétetni. E lajstromok a reclamatiókra augustus 25-kéig nyitva állanak. September elején azok névsora függesztetik ki, akik ellen reclamatió történt. Ekkor aztán az úgynevezett felülvizsgálási ügyvédek veszik át a kérdést, és September 15-kétől October 31-kéig tartják a felülvizsgálási törvényszéket. Innen végeldöntésre a polgári főtörvényszék egyik osztálya — t. i. a Court of Common leas — elébe vitetik át az ügy, s még november hó folyama alatt minden rendezve van. Nálunk akad ugyan elég koldus és ínséggel küzdő, de szegénységi törvényünk és azzal összefüggő oly ápoldáink nincsenek, melyeknek tisztviselői Angliában, midőn a kormány reformabilit akar a parlament elébe terjeszteni, mindig a legpontosabb statistikai adatokkal szokták ellátni az illető minisztereket. De ezen elütő körülmény legkevésbé sem akadályozza, hogy mi az angol példát ne kövessük. Az állandó bizottmány által évenként választott küldöttségek összeírhatnák a választókat, s közzé tehetnék mind ezeknek lajstromát, mind a reclamatiókat. A megyei törvényszéknek sorsolás szerint, az egyik fele vihetné azon szerepet, melyet Angliában a felülvizsgáló ügyvédek teljesítenek, míg a másik fele feljebbviteli törvényszékké alakulna a reclamatiók ügyében. S miután nálunk is a IV-dik czikk szerint az országyűlések rendszerint a téli hónapokban hivatnának össze, a lajstrom megkezdésének és befújt népének ugyanazon határidőt tűzethetnek ki, mint Angliában. Ezzel bevégeztem czikk-sorozatomat, s örvendeni fogok, ha az V-dik törvény és a házszabályok átvizsgálására kinevezett országos bizottmányok igénytelen észrevételeimnek bármi csekély hasznát vehetendik. KEMÉNY ZSIGMOND. — A „Hon“ közölvén az „Európa“ teremében jan. 22-ikén, mintegy 180 képviselő által tartott értekezlet eredményét, ezt csatolja hozzá : Mai napon, jan. 24-kén, mintegy 100 képviselő, Ghiczy Kálmán elnöklete alatt, a Tigris szálloda nagy teremében tartott értekezletet, melynek folytán azon pártnak, mely szólásosan baloldalinak neveztetik, politikai nézete következő megállapodásban nyert kifejezést: „E párt ragaszkodik azon elvekhez, mik az 1861-diki feliratokban vannak letéve, s követni fogja azt a férfiút, aki ezen elveket képviselni legtermészetesebben hivatva van, s miután egy nagy hazafinak nem puszta nevét, de ugyanannak elveit tűzte ki zászlójára, ez által legszilárdabb hívének vallja magát.“ Ez általános elvi megállapodás után az értekezlet áttért azon egyezményre, mely a két párt között a fentebb érintett első értekezlet nyomán elintézésre várt. Ámaz első értekezletben Deák Ferencz a válaszfelirat kidolgozására egy 30 tagból álló bizottmánynak leendő megválasztatását tévé indítványba, mely bizottmány minden pártárnyalatot egyesítsen magában. Nyílt titok, hogy ez indítvány szerint az Európában tartott értekezlet tagjai kötelezendők magukat a baloldaliak közül kilencz tagot felvenni szavazati lajstromaikba, azon viszonylagos feltétel mellett, ha ezek is felvesznek kilencz tagot az ő pártbelieik közül szavazat-sorozatukba. Az utóbbi pártértekezlet ez egyezményre szinte közakarattal ráállt. A „Hon“ közli a felirati bizottságnak a két párt részéről külön-külön megállapított névlajstromát, s hozzáteszi, hogy a kilenc baloldali jelöltre nézve mindkét párt egyetért. Végül ezt írja : „A pártoknak hasonló egyezkedések iránt továbbra is fenntartandó összeköttetések iránt intézkedések tétettek.“ tett értekezletet. — — — — — — — E párt ragaszkodik azon elvekhez, mik az 1861-ki feliratokban vannak letéve, s követni fogja azon férfiút, aki ezen elveket képviselni legtermészetesebben hivatva van, s miután egy nagy hazafinak nem puszta nevét, de ugyanannak elveit tűzte ki zászlójára, ez által legszilárdabb hivének vallja magát.“ Mit mond ehhez az úgynevezett Deákpárt ? — ezt kérdé ma tőlem egy tigrisi tanácskozmánybeli. Hát csak azt, felelem neki , hogy Mi Deákot nemcsak elvei, de ezeknek gyakorlati kivitelében is vezérünknek, mesterünknek ismerjük, s azért ötét elveinek alkalmazásában, érvényesítésében, szóval egész politikájában vezetőnknek valljuk. Nem kapunk fel politikai systhemájának átgondolt egész szövetéből egy lapot, hogy azt isolálva, idő, hely és körülmények változtával, magunk kedve szerint magyarázgassuk. Mi 1861-ben is vele szavaztunk, midőn ezen elveket Deák az akkori körülmények közt első feliratában megalapította, később pedig 2-ik feliratában, midőn felülről a jogeljátszás theoriája mondatott ki, ennek ellenében védelmezte; — vele tartunk most is, midőn 1866-ban a megváltozott körülmények, különösen a jogeljátszási tannak félre vetése után a pragmatica sanctió alapjára állhatunk. De a tigrisi tanácskozmánybeliek 1861- ben Deák eljárását ostromolták , most pedig akkor kimondott elveit tűzik ugyan zászlójukra, hogy azt valószínűleg saját nézeteik szerint alkalmazzák. Mi se tűztük Deák puszta nevét zászlónkra , — elveiért, elveit érvényesítő bölcseségéért, a gyakorlati életben tanúsított higgadt óvatosságáért tiszteljük őt, s mint ilyent választottuk nemcsak mi, de a nemzet igen nagy többsége vezérének ; egyszersmind azt is hiszszük, hogy midőn elveinek hivei vagyunk, legokosabban teszünk, ha ezen elveinek kivitelére választott tacticájában is őt követjük, nem pedig azokat, kik 1861-ben ellenvérset képeztek ; most pedig elveit magyarázgatni indulnak saját fejök szerint, és igy mégis csak mi vagyunk Deák hivei, nem a Tigrisbeliek. Több „Európai“ tanácskozmánybeli. Pest, jan. 25. Tisztelt szerkesztőség! A „Hon“nak mai számában „Pártértekezletek“ czime alatt olvassuk a következőket: „Mai napon, jan. 24-kén,pedig mintegy 100 képviselő Ghiczy Kálmán elnöklete alatt a tigris szálloda nagy termében tar Országgyűlési tudósítás. Pest, jan. 25. (**) A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a VII. osztály jelentései kerültek napirendre, s ezek sorában olvastatott először is : Luk sics Bódog Pozsony megye Stomfa kerülete képviselőjének választásáról szóló jelentés; az osztály formahibák elkövetése miatt megsemmisítést véleményez. Halász Boldizsár azt tartja, hogy ahol a panasz megszűnik, ott nincs helye a birói intézkedésnek ; a fennforgó esetnél pedig a jegyzőkönyv ellen kifogást tevő Szálé Antal ellenjelölt időközben meghatározván, ez által a panasz alapját veszté el, s így ő ezen választást igazolandónak tartja. Gróf Csáky László hivatkozva az 1848. V. t. ez. 35. §-ra, mely a képviselő főkellékeül állapítja meg, hogy az a többség választottja legyen, a stomfai választás jegyzőkönyve szerint pedig e törvényes követelménynek elég téve nincs, igy az osztály véleményét kell érvényben hagyni. A ház elfogadja az osztály véleményét, s a stomfai választást megsemmisítettnek jelentvén ki, a Pozsony megyei központi választmány utasíttatni fog, a kerületben új választás megtartására. Olvastatott Maróthy János Szathmár megye Krassó kerületi képviselő választásáról szóló jelentés ; az osztály a választásnál közbejött rendetlenségek miatt vizsgálatot javasol. Tisza Lajos a tényállás kellő megérthetése végett mindenek előtt szükségesnek látja a választási jegyzőkönyv felolvasását , mi megtörténvén, előadja, hogy ezen választásnál annak alapokmánya, a jegyzőkönyv, teljesen rendben van, s világosan kiderül, hogy a választott képviselő a többség választottja. Mondják, hogy történt verekedés is, sőt hogy halálozási eset is fordult elő, de sem egyik, sem másik vád bebizonyítva nincs ; különösen az ily eseteknél elmaradhatlanul szükséges látlelet a kérvény panaszának igazolásául előmutatva nincs; szóló tehát igazságosan vél eljárni, ha a közhitelű jegyzőkönyv alapján , mely közbejött verekedésről nem szól, az osztály véleményével ellenkezőleg, Maróthy János megválasztását igazolandónak véli. Szentkirályi Mór védelmezi az osztály véleményét. Először az osztály nem látván a vádpontokat bebizonyítva, a választást igazolandónak vélte, de később a közbejött verekedési esetre és következéseire felderítő adatok nyújtatván be, ezek a verekedésnek helyét, idejét, sőt egy agyonütött választóban szomorú eredményét is kimutatják; a körülményben az osztály elegendő okot látott arra, hogy első véleményét megváltoztassa, s a vizsgálatot hozza javaslatba, mit szóló is pártol. Várady Gábor nem látván a panaszokat okadatolva, a vizsgálat helyett az igazolást látja indokoltnak. Szabadffy azélszerűnek tartaná, ha a pótkérvény felolvastatnék. Vád Alajos a panaszló felek megnyugtatására szolgáló intézkedésnek tartaná, ha a ház e választásban vizsgálatot rendelne. A többség szavazást sürgetett, és Maróthy János ezen többség értelmében a ház igazolt képviselőjévé kijelentetett. Ezzel a rendes osztályok igazolási jelentése befejeztetett, s a tanácskozás napirendjére az igazolási állandó (úgynevezett kilenczes) bizottmány jelentései kerültek. Ezek sorában olvastatott Babesh Vincze Krassó megye Szászka kerülete képviselőjének választásáról szóló jegyzőkönyv ; az osztály igazolást véleményez, ezt a ház egyhangúlag elfogadja. Felvétetett b. Majthényi József baranyai képviselő választásáról szóló jelentés ; az osztály igazolást véleményez. Zsedényi Ede, figyelemmel a panasztók által felhozott ama körülményre, hogy K. Majthényi a távol külföldön tartózkodván, őket az országgyűlésen nem képviselheti, kívánná, hogy az ezennel igazolandó képviselőnek bizonyos határ-JHK 870^000^1», jr **.l**ll Lelj Jn ** KttpViselőházban elfoglalni tartozik. A többség nem mondva ellent ez észrevételnek, b. Majthényi Józsefet a ház igazolt tagjai közé igtatá, egyszersmind elfogadta a bizottmány jelentésének azon zárpontját, mely szerint a báró Majthényi József szabad visszatérhetését kérő, s a kérvényhez mellékelt, Ő Felségéhez terjesztendő folyamodványt a kérvényező bizottmányhoz inditványozó áttennni. Olvastatott László Imre középszolnok megye Tasnád kerületi képviselő megválasztásáról szóló jelentés ; az osztály igazolást véleményez, s e vélemény egyhangúlag elfogadtatott. Felvétetett Décsey László kraszna-zilahi vegyesített kerület képviselőjének választásáról szóló jelentés; az osztály a panasztott vérengzési jelenetek miatt vizsgálatot hoz javaslatba. " Tury Sámuel: A szabadságnak és a szabad intézményeknek minden barátja méltán örvend azon élénk részvétnek, melyet az 1848. évi törvények által az alkotmány sánczaiba vett nép a választások iránt mindenütt tanúsít. Ezen élénk részvét arra mutat, miszerint azon törvények kedvesek a népnek, hogy azok vérébe mentek által, s érzi azoknak kitűnő becsét. De lehetlen aggály nélkül tekintenünk azon jelenetre, hogy minél otthonosabb lesz a nép törvényben gyökeredző választási jogának gyakorlásában, ezen élénk részvét annál több helyen kiárad és vérengző kicsapongásra fajult Pedig a szabadságnak nincsen szomorúbb bukása, mint mikor az erőszak keríti a választásokat hatalmába. (Helyeslés.) • Midőn ezen véres kicsapongások a tisztán magyar faj lakta választókerületekben dúlnak, midőn „magyar magyarra vág“ — a természet elutasíthatlan ösztönénél fogva, önkénytelenül ébred fel bennünk azon vágy, vajha ezen elharapódzó veszedelmen mielőbb gyökeresen segíthetnénk. Azonban ezen önkeblünkön dúlásnál nagyobb bajok is jelezhetik a választási cselekvényeket. Ugyanis a jelen időszakban, midőn a nemzetiségi viszályok kiegyenlítésének küszöbén állunk, midőn erdélyi testvéreink épen azzal foglalkoznak, hogy képviselőiket ezen országgyűlésre megválaszszák, talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy hazánk eme rendkívül sajátságos helyzetében nem lehet kisebb mérvű nemzeti szerencsétlenségnek tartani azt, midőn a vegyes ajkú választók, nemzetiség szerinti csoportozatban állván egymással szemközt, vérengzéseket követnek el, s egyik a másikat a választás színhelyéről erőszakkal elűzi. (Helyeslés.) Hazafi örömmel szemlélhetjük ugyan, hogy hazánk számtalan választókerületeiben a különbözőnemzetiségi választók nem sorakoztak nemzetiség szerint, hanem végrehajtották a választást politikai meggyőződésük szerint. De másrészről azon sem lehet megütközni, ha a választók itt-on, a jelenkor történetének mozgató ereje, a nemzetiség szelleme által lelkesítve , nemzetiség szerint sorakoztak, és saját keblökből kiüldötték képviselőiket ezen országgyűlésre , melytől várják nemzetiségük biztosítását, miután még úgy is eldöntetlen kérdés az : vájjon a nemzeteknek a szabadság-e drágább kincsek , avagy a nemzetiség. Talán a szabadság istene felhozza még azt az időt, melyről meg van írva: opinionum commenta debet dies, s valamint már jelen korunkban a vallás fegyverével a vallás egy-két túlbuzgó szolgája siker nélkül agitál, holott pár századdal ezelőtt ugyanezen fegyverrel dúlták egymást és önmagukat a nemzetek, úgy a kielégített nemzetiségek harczai is meg fognak szűnni, s a választások egyedül a valódi tehetségek és az igazi honfiúi érdem felé fognak fordulni. (Helyeslés.) Ezen tisztelt ház a választásokat mindannyiszor nem rokonszenv, hanem az igazság és törvény szerint ítélte meg, s nem egyszer adta tanúságát, például az aradi kérvény tárgyalásakor, miszerint az igazolásoknál nincs más mértéke, mint az igazság, s hogy a testvériség a magyarnak nemcsak múltjában és törvényeiben él , hanem él az jelenében, s a nemzet választottainak eljárásában is. (Helyeslés.) Én ezen alapon a kérdésben forgó választási kicsapongások megvizsgálására szavazok, s noha e szavazatomat egyszerűn a szokott mód szerint is kifejezhetem vala, de, mint egy tiszta magyar faj lakta választókerület képviselője, kötelességemnek tartottam a szilágycsehi választásnál bepanaszolt kicsapongásokra élő szóval is, kárhoztatásomat kinyilatkoztatni. (Helyeslés. Éljenzés.) Vláh Alajos az iratok felolvasását kívánja. Ezt többen idővesztegetésnek, sőt feleslegesnek tartják; — a ház azonban, tisztelve az egyes képviselők jogát, a felolvasást elhatározza. Az olvasás félóra lefolyása alatt bevégeztetett. Jókai Mór: Tisztelt képviselő ház! Teljesen kötelezve érzem magamat a t. háznak azon bölcs elhatározása által, miszerint a politikai kérdések, melyek úgy is előbb utóbb szabad levegőt fognak kérni a maguk számára, az igazolási viták alkalmával e házban ne szellőztessenek. Annálfogva az előttünk fekvő ügyben nem akarom feltenni azon kérdést, vájjon jó politika-e vagy rész, s melyik a jó politika és melyik a jobb, a tőlünk különböző ajkú nemzetiségeket alkotmányos téren, magunk és alkotmányunk számára megnyerni, vagy ugyanezen téren legyőzni. Nem teszem fel azon kérdést, vájjon azon testvér népfajt, mely Erdély és Magyarország határát egész hosszában elfoglalva tartja, jó politika-e, rész-e , átváltoztatni egy oly aranyhidmely «■ két orosz«S&17C egymáshoz csatolja, vagy általváltoztatni egy oly tengerré, mely a két országot egymástól elválaszsza. Mindezen kérdések a nélkül is a maguk idejében fel fognak merülni, és annak idejében felelni fogunk rá. Itt mi csupán mint bírák, mint jogi kérdések elítélői ülünk, és nekem a t. házhoz nincs azon kérésem, hogy jó vagy jobb politikát kövessen, csupán azon kérésem van, hogy legyen oly igazságos, mint amilyen igazságos volt eddig mindig. Ez a szó „igazságos“, nem enged comparativusokat, s a ház nem lehet sem inkább igazságos, sem kevésbé igazságos ma, mint volt tegnap. Itt csupán jogi kérdés elítélése áll előttünk, elítélése annak, hogy váljon a törvény szellemének és a törvény betűjének elég létetette az előttünk fekvő választási okmány szerint. A törvény szelleme azt kívánja, hogy a választások a többség akaratának kifolyásai legyenek, a törvény betűje pedig határozott rendszabályokat ír elénk, melyek követése mellett kivehető legyen, hogy azon kívánalomnak elég létetett-e ? Azért én, miután a „vota non ponderantur, sed numerantur“, nem kérdezhetem azt, vajjon magyarok voltak-e azok, kik meggátolták a románokat a szavazásban, vagy románok, kik a magyarokat meggátolták a szavazásban, csupán a tényt kereshetem, hogy történ-e sérelem a törvényen, s ezen törvénysértés be van e bizonyítva? T. hát! Az előttünk fekvő okiratokban a választási jegyzőkönyv azt állítja, hogy minden a legtörvényesebb rendben ment véghez , míg ugyanakkor a háznak asztalára egy, több aláírással ellátott kérvény nyújtatik be számos súlyos és elkeserült panaszokkal , amik nagyon figyelemreméltók és megfontolandók. Azonban, tehát, méltóztassék nekem megengedni, hogy e pontnál kissé megállapodjam, és viszszatérjek egy épen tegnap említett tanra, mely iránt ellenvéleményemet kimondani kötelességemnek tartom. Ezen tan volt az, melyet Abony választókerület igen 1. képviselője méltóztatott kimondani, és amelyet én el nem fogadhatok. Ezen tan az, mintha a képviselőknek joguk volna a választási jegyzőkönyv hitelességét más, bárhonnan jövő magánokirat authenticitásával párhuzamba tenni, és bárhonnan eredő magánokirat nyomán kimondani az elnök által aláírt jegyzőkönyvre, hogy az meg van hamisítva, vagy valamit elhallgatott legyen. Van egy pontja az V-ik törvénycikknek, úgy hiszem, a 41-ik pont az, mely így szól: „a szavazatszedő bizottmányok a nemzeti becsület oltalma alatt állanak.“ Úgy hiszem, a nemzeti becsület oltalma kiterjedhet annyira, hogy a választási és szavazatszedő bizottmányok és azoknak elnökei kihallgatatlanul, sőt megidézetlenül in contumattám a ház által becsületvesztésre ne ítéltessenek. (Helyeslés). Különben okot szolgáltatna a ház azon választási elnök ötletének helyeslésére, ki egy választási adtus alkalmával kihajitás által megsebesittetvén, kihasitá törvénykönyvünkből a 41. §-t, és azzal tapasztá be megsebbzett homlokát. Ha physikai kőhajtástól nem tudjuk választási elnökeinket megvédeni, legalább a ház e morális kőhajtással ne sújtsa azokat, kik ily önfeláldozó hivatalt tisztán ügyszeretetből, minden önzés nélkül vállaltak el. (Élénk helyeslés.) A jelen eset oly kérdésekkel áll összeköttetésben, miket jelenleg tárgyalva látni nem óhajtanék , épen azért vizsgálatra fogok szavazni. Én mindenütt, hol a választások körül rendetlenség