Pesti Napló, 1866. január (17. évfolyam, 4711-4734. szám)

1866-01-12 / 4718. szám

bittatik. Óhajtandó, hogy a többi égetőkérdések­­kel e megye szervezése is végre megtörténjék. a. a. — Az orvostanhallgatók bálválasztmánya ne­vében van szerencsém a t. közönséget értesíteni, miszerint a segélyegylet javára folyó hó 23-án a vigadó termében tartandó zártkörű ténervíga­­lomra szétküldött meghívók belépti jegyekre naponként délelőtt 10—1-ig, és délután 3—6-ig a választmány irodájában (Orvoskari épület, új világ és hatvani utcza sarok II emelet) bevált­hatók, úgy szintén páholyok és körszékekre előjegyzések tétethetnek. (Nagy páholy 60 frt, kis páholy 40 frt, körszék 6 frt.) Egyszersmind tisztelettel felkéretnek mindazon uraságok, kik meghívókat nem kaptak, s arra igényt tartanak, szíveskedjenek ez ügyben a választmányhoz fordulni. Maurer Arthur, jegyző. — Jelentés a budai magy. kir. József­­műesgyetemi (technikus) bál ügyében. F. január hó 2- án segélyegyletünk javára a vigadó ter­meiben rendezendő tánczvigalmunkra szerencsé­sek voltunk háziasszonyul Keglevich Béla gróf­nőt, szül. gr. Batthiányi Ilo­n­át,és pártfogónőkül : Bohus Szök­gény Antonia, Hollán Ernőné öngát, gr. Károlyi Orczy Mária, b. Sennyey Fiáth Má­ria, gr. S­.npáry György Mária és gr. Zichy Kor­­nis Anna e méltóságaikat megnyerhetni. A meg­lövök e hó 10-éig teljesen szétküldetnek, felkér­jük ez alkalommal a tisztelt közönséget arra, hogy igényt tartva zártkörű tánczvigalmunkoni megjelenésre, ha meghívót mindakkoráig nem kapnának, szíveskedjenek azokért Pesten „Nem­zeti Szálloda“ másod­emelet 112. szám alatt, vagy Budán, országház utcza 117. szám alatt, az egyleti irodában jelentkezni, a­hol is a belépti jegyek folyó 1- től 16 -ig délelőtti 11 órától 1-ig és délután 3-tól 5-ig,a míg 16-tól 20-ig minden órában beválthatók. Árak : Családjegy 2 sze­mélyre 8, 3 személyre 10, 4 személyre 12, 5 személyre 15 ft, személyjegy 5 ft, nagy páholy 50 ft, kis páholy 30 ft, körszék 5 ft. Ezek miatt kérnénk mielőbb intézkedni. — A tisztelt közön­ség szives részvétét és pártfogását kérve, min­dent elkövetünk, hogy várakozásuknak megfe­lelhessünk. A rendezőség nevében : Einey Gyula., jegyző. —­z Értesités. „A magyar korona t­a­r­t­om­á­n­y­a­i“ fali abrosza ügyében. A ma­gyar korona tartományai fali abrosza ügyében hozzám több felől érkezett tudakozódásokra van szerencsém az, érdekletteket tisztelettel értesí­teni, hogy a reformátusok egyetemes tanügyi bi­zottsága által elrendelt és Justhus Perthes által Gothaban készítendő „Magyar korona tartomá­nyai“ tali abrosza utolsó átnézését (revisioját) a múlt 1865-diki december hó közepén küldtem vissza Gothába, a midőn a kiadótól azon nyilat­kozatot vettem, hogy a munkába vett fali abrosz nyomtatását azonnal megkezdi, s a legközelebb reánk jövő tavaszi hónapok közepére tökélete­sen elkészíti. Kérem ennélfogva az illető érdek­letteket, ez ideig türelemmel várakozni, türel­mük e­gy k­i­l­e­n­c­z nagy ívre nyomott, a felföldet és alvi­déket külön szí­nekkel kifejező, kitűnő fali abro­szokkal lesz megjutalmazva. A magyar ko­rona tartományai ezen fali abroszáról alkalmilag megjegyzem, hogy nemcsak iskolai, hanem ma­gán használatra is jól lehet alkalmazni. Pesten, január hó 1-jő napján 1866. G­ö­n­c­z­y Pál. — A nemzeti színház műsorozata 1866 jan. hó 21-től, 1866. január hó 14 ig. Pént. 12. Egyik sir másik nevet. Szomb. 13. Zsidóné. Vasárn. 14. Szent-iván-éji álom. Jövő heti előkészületre ki­jelöltetnek: Hétfő 15. Herodes 2-szor. Kedd 16. Ernani. Szerda 17. Londoni arszlánok. Csüt. 18. Fidelio. Pént. 19. Edda 1-ször. Szomb. 20. Bánk bán.­­ Főreáltanodai ösztöndíjügy IV-ik közlemény: A keletkezőben lévő ösztön­díj-alapot újabban következő adakozások sza-r ontották : J­ogos Szabó József, pápai prae­­atus és a központi papnövelde igazgatója 25 frt; Dr. Eissen Ede ur 10 frt; Török József gyógyszerész ur 10 frt; Tóth Gáspár fia, Lajos 5 frt; Schickinger József ur 5 frt; J­e­n­e­y István V. oszt. reáltanuló 5 frt; Schneider Theofil ur 1 frt, összesen 61 frt. — Az eddig be­gyült egész összeg, 364 frt 30 kr, a pesti taka­rékpénztárban kamatoz. — A nagylelkű ado­mányokért hálaköszönetet mondván, újabb kére­lemmel fordulok a nemeskeblü közönséghez ezen ügy érdekében, melyet bármi csekély ado­mányok is, ha számos oldalról érkeznek, áldás­hozóvá nevelhetnek. Kelt Pesten, 1866-diki jan. 5 én. N­e­y Ferencz, főreáltanodai igazgató.­­7 A berlini „Börs. Zig" csodaként említi fel azon tüneményt, hogy a berlini börzén London­ba feladott sürgönyre egy óra letelte alatt meg­érkezett a válasz. Hozzá is teszi a nevezett lap, hogy ez az első eset!­­ A szegény gyermekkórházi egy­letnek f. hó 4-én tartott választmányi ülésén be­jelentetett elhunyt Jeszenszky Ignácznak 500 főnyi hagyománya, és Huber Antal 105 ftnyi ala­pítványa. A múlt évi november hóban a bevétel 491 ft 63 kr, a kiadás 49­2 ft 3 kr volt, minél fogva december kora 89 ft 60 krnyi kész­pénz maradt. Az elmúlt év utolsó három hónapjában 922 járólagos beteg jött a kórházba, a bennfek­­vők pedig 3 hónap alatt 2596 ápolási napot töl­töttek ott. Mint új tagok bejelentettek: t. ez. Bamberger Katalin, Baumgarten Móric­né, Ber­ger Rozska, Brüll Berta, Buchler Janka, Calde­­roni Klapp Ida, Deutsch Luiza, Deutsch Paulina, Deutsch Laura, Ehrenwald Henrik, Emcl János, Fürth Izabella Gold Szidónia, Gold Mária, Gold­­stein-Bisdhntz Mária, Goldstein Wahrmann Póza, Greufehstädten testvérek, Gyulai Pálné, Haas Adolf, Herzfelder Róza, Hirsch Róbertné, Ilor­­vát Árpádné, Ilorsol­ Róza, Kanitz Manó, Kohn Jakab, Koppély Róza, b. Lopresti Árpád, Mach­­lup Judit, Neumann Lujza, Neumann Regina, Neumann Armin, Neuschloss Károly, Pollak Jan­ka, Pollak Teréz, Poliak testvérek, Privorszky Ferencz, Reinitz Józsefné, Rosenberg Sarolta, Sem­ler Róza, Sommer Borbála, Stern Ignácz, Stern Netti, Stern Fanni, Steiner Teréz, Ullmann Károly Pál, Vass Ferencz, W­ccselmann Zsófia, Wechselmann J., Weiser Károly, Wojtitz Teréz.­­ A „Sárospataki füzetek“ 1866. évfolyamára (szerkeszti dr. Heiszler József) elő­fizethetni a szerkesztőségbe beküldött bérmen­­tes levelek által, vagy Pesten Osterlamm Károly könyvárus urnál. S. Patak, jan. 4. 1860. L/ A nőegyleti álarczos bál alkalmával tartott sorsolásnál a következő számok lettek kihúzva: 6 24 29 66 74 107 118 122 123 196 202 241 325 335 345 350 359 422 477 519 524 533 569 586 587 592 596 654 658 405 729 742 827 871 886 233 981 1­075 1076 1085 1143 1*07 1319 1241 1­*51 1297 13-11) 1360 1396 1394 1408 1460 1*02 1507 15®3 1628 1654 1721- 1?'A 1803 1822 1828 1829 1551 1CS6 1??55 1898 1914 1925 1926 1931 1936 1990 2015 2024­­5031 2047 2111 2118 2138 2197 2193 2207 2274 2278 2298 2329 3355 2360 2*199 2415 2428 2431 2521 2534 2545 2567 2570 2577 2622 2645 2695 2699 2745 2773 2775 2776 2779 2783 2830 2844 2933 3014 3064 3066 3088 3091 3136 3142 3164 3260 3265 3274 3618 3372 3384 3523 3566 3578 3587 3610 3617 3646 3703 3716 3788 3789 3824 3920 3982 3984 3998 4043 4084 4093 4095 4235 4260 4272 4288 4309 4370 4427 4430 4461 4505 4539 4557 4578 4651 4654 4676 4682 4779 4855 4974 4884 4947 4953 4955 4956 4972 4979 és így 174 szám huzatott. ( A kir. magyar természettudományi társulat legutolsó szakgyűlésén 1) Korányi Frigyes egyete­m. tanár ur ér­tekezett az őizlési érzékre vonatkozó némely kér­désekről. Értekező az izérzék tanának megvilá­gításához kívánt járulni, midőn 18 különböző egyénen, nagyrészt orvostudorokon és hallgatóin véghezhitt idevágó észleleteinek és kísérleteinek egy sorozatát következőkben közlé : Az ízlelésre vonatkozó vizsgálatokat illetőleg a kinyújtott nyelvre egy tiszta keskeny ecsettel illesztetek az iz ingerlő anyag, mely hogy miből áll, arról azon egyénnek, ki magát a kísérlet alá adta, tudomása nem volt, az orrlyukak betömet­­tek. A szájüreg egyéb képleteinek vizsgálatánál a nyelv alkalmilag le, vagy felnyomatott és szá­mításba csak azon kísérletek jöttek, melyeknél az elszigetelés sikerült volt. A kísérletek közt száját minden egyén szorgalmasan kiöblite, nehogy visszamaradt anyagok, vagy utóizek zavarják az eredményt, végre a kifáradás óvatosan kerülte­tek, s egy egyén egyszerre csak kevés kísér­letre használtatott.­­ Kísérleti anyagokat olyan oldatok és folyadékok vétettek, melyek mint a sós, édes, keserű és savanyú izek egyenes kép­viselői jellegzetes és átható ízükről átalában is­meretesek. Ezek voltak só, czukor, keser ugorka (colocynthis) oldatai és eczet. Ezen kiváló gonddal és figyelemmel rendezett kísérletek szépen összeállított eredményeinek közlését ez­úttal mellőznöm kell, miután az érte­kezés közlönyünkben úgyis rövid idő múlva egész terjedelmében megjelenend. 2. A noszlopi kőszén vegybontása, mint a mely hirdetve volt, Nendtvich úr közbejött betegsége miatt ezúttal elmaradt. 3. Pa­p­p Márton — IV ed éves jogász a pesti egyetemen — értekezéséből a természettudomá­nyok ó­kori története egy részletet olvasott fel első titkár, mely a görögök természettudományi ismereteit vázolta. Előlegesen megemlíté a tit­kár, miszerint ezen társulatunkhoz eddigelé nem tartozó ifjú nem csekély becsű dolgozatának be­mutatásával mintegy bevezetni kívánta a társu­latnak újabb időben épen tárgyalás alatt levő s majdan végleges megállapodás után közhírré teendő azon törekvéseit, melyek szerint a termé­szeti tudományoknak hazánkban minél szélesebb mérvű átalánosítása tekintetéből fiatal agybará­tok közreműködési vágyát óhajtja minél inkább felébreszteni. 4. Az első titkár a) Weszelovszky Károly tagtárs levelét olvasá fel, melyben közelebbi időben történt taggá vá­lasztatásáért szí­vély­es köszönetet mondott; b) a magyar orvosok és természetvizsgálók Beszterczebányán tartott vándorgyűlése emlé­kére vert érmet mutatta be, melyet társulatunk­nak Somogyi Rudolf tagtársunk és könyvtárno­kunk ajándékozott, mely is köszönettel fogadta­tott, ugyszinte c) az Ascherson által szerkesztett társulati közlöny is, melyet szerkesztője hozzánk Szabad­földi tagtárs szívessége által juttatott. Dr. Kátai Gábor, társulati első titkár. — A magyar gazdaasszonyok egyletének január 7-én tartatott meg ez évi első választmányi gyűlése, melyben a főran­gú tagoknak nagyszámmali részvéte örömteljes hangulatot eredményezett, mit fokozott a t. ez. nagy közönségnek az elnökség által bejelentett sokoldalú kegyeletteljes pártolása, mely a vá­lasztmányt feljogosítja reményleni, hogy az egy­let által nevelésbe felvett árvák számát minél magasabbra emelheti, s az államnak minél több hasznos tagot menthet meg. Mindenekelőtt a neveltetésbe vett árváknak újévi üdvözletök lett felolvasva, melynek tartal­ma meghatólag hatott a választmányra, kik is megköszönve a kegyes neveltetést, magukat többé árváknak nem nevezhetik, és örömmel néznek a jövő élet elébe. A különböző hatású érzelmek lecsillapultával, melyeket a szívből sza­kadt kisded árváknak elismerése szült, az elnök­ség által jelentetett, hogy a karácsonyi szent ünnep alkalmával a gyermekeknek karácsonyfa ren­deztetek, melynek kiállításához járultak: gróf Batthyányi Lajosné, gr. Zichy Jánosné 10—10 ft­­tal, gr. Z­chy Pálné 5 ft, Hollán Ernőné 4 ft, Cseremiszky Miklósné 3 ft, gr. Batthyányi Gézá­­nénak gyermekei 2 ft, b. Eötvös Józsefné 2 ft, Návay Mihályné 1 ft, Vitalis Mórné 1 ft, W. L. 1 ft, Kralovánszky Istvánné 1 ft, dr. Stessel 1 ft 25 kr, Simig Istvánné 50 kr, N. N. 50 kr, Gubá­­ny­i úr 4 gallér, 4 kézellő, Schneider Ferencz 7 db nyakravaló, özv. Ha­bauer Alajosné 100 db kötőtű, s Unger T. V. és fia 3 nyakkendő, 3 fej­­kötő, 2 szövött rekli és 1 pár utassal. Továbbá újévben a jelentkezők legszegényebb­jei közt 1 20 darab új meleg öltöny osztatott ki, melyeknek megvarrását egyleti tagok voltak szí­vesek bevégezni, a kelmékre pedig gr. Károlyi Istvánné 60 ftot, és azonkívül 12 öltözéket, gróf Andrásy Manóné 50 ftot, Tallabérné assz. pedig ócska 6 inget, 3 db gyerek posztó ruhát és­­ kucsmát volt szives ajándékozni.­­ A jelentkező nagyszámú, szegénységet és nyomort szenvedők irány­ában indíttatva érzi magát a választmány a t. ez. nagy közönséget felhívni, hogy elavult öl­tönyeikből a nélkülözhető darabokat szíves­kednének egyleti elnök Damjanich János özve­gyéhez (papnövelde utcza 1-s. sz., és egy­leti jegyző Sztupa Györgyhöz, szénatér, korona czimü gyógyszertár) kiosztás végett beküldeni, hogy ezen keresztényi tény által minél több szegényt lehessen a tél zordonsága ellen meg­óvni. A levesfőzésről is létetett jelentés, mely a szürke nénéknél rendeztetek, hol is naponként több száz szegény láttatik el meleg étellel, a költs­égbel járul.ak : Báró Sennyey Pálné, gróf Aichy Vindortaó havonként 5—5 ittál; egyszer minden­­orra gróf Festetics Tasei­ó, gróf Andrásy Lázsóné, Jankovich Béláné, gróf Batthyány Lajos özvegye 10—10 ittál; gróf Pálffy János k­ft, gr. Schmidegg 6 ft, gr. Széchenyi Dienes, gr. Széchenyi Dienesné, gr. Széchenyi Imre, gr. Erdődy Sándor, b. Vécsey József, gr. Zichy Ed­mund, Balogh Istvánné, Hollán Ernőné, Thurn Erzsébet, Damjanich Jánosné 5—5 fttal, Nadá­­nyi Albertné, Rösner Miklósné 4—4 ft, Braun Lajosné, Vidats Józsefné, Wirsbitzky Longinné, Gváry-Békásy Emilia 3 — 3 ft, Grün Jánosné, Erdődy Sarolta, Kralovánszky Istvánné 2—2 ft, és Oláh Istvánné 1 ft. A lövelde felszereléséhez járultak : gr. Zichy Pál Ferenczné 100 ft, Damjanich Jánosné 20 ft, Dunyov István Olaszbonból 40 frankkal, N. N. 10 ft, Tormásy Emilia 4 ft, Hubert János 5 ft, Adam és Cherling 1 vég kék barcher, Hollán Ernőné 12 s­érvét­a, 1 abrosz, és Damjanich Já­nos özvegy­e 6 asztal­ kendővel. Ezen sok oldalú kegyes adományok bejelen­tése ez évi első gyűlésben a legkedvezőbb hatást szülve, a választmányt kecsegteti azon önérzet, hogy elkezdett művét áldásteljesen folytatva, el­szegényedett társain, valamint a számtalan árvák közül sokakon segíthet, miért is köt­­ességének ismeri az adakozóknak nyilvános kö­zönetet sza­vazni, és újólag felkérni a t. ez. nagy közönség figyelmét az e hó 17 -én tartandó egyleti táncz-estélyre, mely­nek minden egyes bejött fil­lérje a szegény elhagyott ár­vák felsegélésére és nevelte­tésére fog fordittatni, és igy minden egyes résztvevőnek be­fizetett összege a­l­kalmat nyújt az árvák kényeinek letörlé­sére. A választmány ez év tavasza folytán saját nö­­veldését megnyitandja, és egy tisztes asszonyság részére mint felügyelőnő, ki a házi gazdászatban, gazdasszonykodásban , varrásban , főzésben és gy­ermekápolásban jártas, pályázatot nyit, mely állomás szabad étkezés és szállás mellett 300 ft évi fizetéssel van összekötve, az elnyerni kívá­nók kérvényeiket, bizonyítványaikkal kellőleg felszerelve, egyleti elnök Damjanich János öz­vegyéhez február 20-ig beadhatják. Végre örömmel fogadta a választmány dr. Bo­­lemann Gyula orvos-sebész-tudor és műtő urnák segedelmi ajánlatát, melynek folytán közakarat­tal egyleti orvossá megválasztatott. Új tagnak Damjanich Jánosné elnök, Nadányi Albertné és Listy Istvánné választmányi tagnak által bejelentett: Alapítónak: Báró Sennyey Pálné 400 ft, Jankovich Béláné 200 ft, Balogh Istvánné 100 ft, Rakovszky-Vagyon Judith 100 ft, Marczibányi Antal 100 ft Igazgatónak: Thury Ferenczné, Ró­nay Lajosné, Meizelle Eleonóra. Rendes tagnak: Guthy Jánosné, Sza­­lay Pálné, Zimányi Alajosné és Hám Jánosné. A választmány megbízásából: Sztupa György, egi'1- jegyző. Nemzeti színház. Január 10-ikén került színre először „Hero­­d­e 8,“ történeti tragoedia 5 felvonásban, írta Szász Károly. A közönség érdekeltségét bizo­­nyítá­a minden részé­ben tele színház, é­s több jelenet megtapsolása. A szerzőnek, ki megjelen­ni sokáig vonakodott, a megjelenésre tapsok által való kényszerítése tanúskodott arról, hogy nem­csak egy új dráma látására, hanem egy ismert költő iránti sympathiából is gyülekezett össze ily nagy számmal. Mai világban, midőn a valóban jó drámák nagy ritkaságok, s midőn saját eredeti tragoe­­diáink felette nagy többsége kevéssé közeliti meg a művészi magasabb mértéket, egyaránt távol lenne az igazmondástól, akár azt hirdet­­nék, hogy „Herodes“ kitűnő tragoedia és felette áll drámairodalmunk rendes színvonalán, akár azt, hogy jóval alul azon.­­ Nagyából azon ér­demei és fogyatkozásai vannak, mint modern tragoediáinknak szoktak lenni. Egyszerű és im­posant conceptio helyett egy számos tekervé­­nyű, a peripetiák sokasága által csaknem re­­génynyé kinövő mese, belső fejtés helyett in­kább külső bonyolódás, — ez az, miért a mai korbeli kritika leginkább panaszolni szokott az új tragoediákra. Nem ismételjük az oly gyakran elmondott ki­fogásokat. — Csak egykét megjegyzést teszünk a drámai technicára nézve. Szerzőnek ez első nagy­obb drámai kísérlete. És a legnagyobb drámaírói tehetségnek is első műve, különösen a mű elrendezésében, oecono­­miájában magán viseli többnyire a kísérlet szí­nét. Ily szerző gyakorlatlan lévén annak ki­számításában, hogy a papirosra tett mese minő terjedelmet veend az előadás által, s az egyes részek miként fognak illeni az egésznek szaka­datlan folyamába ; a holt betű minő életet nye­­rend a színész élő szava által, s az, a minek pa­píron való kidolgozásra szerző egész erőt tartott szükségesnek fordítani, nem vész­i el a színpa­don, és viszont, a mit csak gyöngén érintett, nem tűnik-e fel hiányosnak és olyannak, mit egész erővel kell vala kiemelni, mindez oly dolog, mi a drámai első kísérletek közös gyengéje, s mi a netalán kisebb tehetségű, de tapasztalt színmű­írónak nagy előnyöket ad a kezdő felett. Habár a költői lényeget korántsem rendeljük alá a külsőségnek a technikai gyakorlottságtól vagy járatlanságtól oly lény­eges dolgok függ­hetnek, mint a jellemek és szenvedélyek erélyes vagy halvány előállítása, a cselekvényben s an­nak egyes jeleneteiben való hatásos élénkség. „Herodesz ben több a személyy, több a peripe­tia, mint egy dráma kívánná és a mű kelleténél hosszabb. A bevégzésnél pedig a mellékszemé­lyek sorsának elintézése mellett a főszemély lelkiállapota nincs elég világosan festve, s ez okozza azt, hogy a befejezés nem elégít ki. A néző, kit a mű eleje, s különösen az első felvo­nás nagyon érdekelt, nem találja magát annyira érdekelve a mű végén. Mindamellett némely jelenetek, s kivált az első felvonás, ügyesen van szintehozva és szer­kesztve, a­mi feljogosít azon reményre, hogy szerzőnek ezutáni drámáit (mert a drámairás hasonlít a szinészséghez : a­ki mámorát egyszer kostóló, nem hagyhat fel vele) a közönségre nagyobb hatást fognak gyakorolni. Namieji Minhá`. jan. 11-kére van kitűzve: „EGYIK SIR, KASIK NEVET“. Szinmű 4 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről jan. 11 ről: 5% metalliques.......................... 62.65. Nemzeti kölcsön.......................... 66.60. Bankrészvény.............................. 762.­ Hitelintézet...................................151.50. Londoni váltók............................... 104.70. Ezüst........................................ 105.90. Arany.............................. 5.1.1/1 KÜLFÖLD. Spanyolország. A spanyol felkelésről ma sem kaptunk biztos tudósítást. A postai tudósítások 3-dikáról és 4-di­­kéről szólanak, épen mint a tegnapiak és tegnap­előttiek, a sürgönyök közt van olyan is, mely 8-dikán kelt ugyan, de sem azok, sem ezek nem hoznak valami újat. Azonban, ha a sürgönyöket egy kis figy­elemmel olvassuk, épen semmitmon­dó szavaikban találni fogunk némi figyelemre méltót. Az itt szóban forgó sürgönyöket a felke­­lők üldözésére kiküldött tisztek küldték a had­ügy­miniszterhez. Nem mondanak ezek semmi tényt, tartalmuk csak az, hogy az ő csapataikat jó szellem lelkesíti, a felkelők meg vannak ré­mülve. Zavara tbk. jelenti, hogy a fuentiduenai lid lerontatott, s hogy e hajókon fog átkelni a folyón, feltéve, ha a hajók nincse­nek megrontva, és az átszállás nagy nehézséggel nem járand. A zam­arai katonai parancsnok találkozott az avilai felkelőkkel, de ezek a ködben a vasúton megszöktek, a vasutat összerongálták, s így ki­kerülték a csatát. Végre a Valladolidi parancs­nok reménye, hogy az üldöző sereg meg fogja semmisíteni a lázadókat, ha egy netalán Zamará­­ból jövő más osztály által meg nem előztetik e munkában. Látni való, hogy e különböző jelen­tések nem sokat mondanak. Annyi bizonyosnak látszik, hogy két lázadó sereg van, az egyik Prim vezérlete alatt, a másik az avilai felkelők serge, Campos alatt. A „Bullier Corr.“ erősíti, hogy Argandánál már volt csata a felkelők és csendőrök között. Minthogy a hivatalos tudósí­tások erről hallgatnak, a tudósító gyanítja, hogy a lázadók voltak a győztesek.­­ A madridi sürgönyök a következő híreket hozták: J­a­n. 6. Hivatalos hírek szerint Prim hátrál. O’Donnel a mai senatusban kijelentette, hogy a helyzet komoly volt, hogy az összeesküvés egész Spanyolországban szét volt ágazva, de a csend csak Aranjuezben, Ocagnaban és Avilában za­vartatott meg. A marschal reményli, hogy a nyu­galom helyre áll, s az ostromállapotot Madrid­ban két nap múlva meg lehet szüntetni. A felkelők Portugallia felé tartanak. Jan. 7. A felkelők, rosz­karban levő lovaik­kal, ma reggel Daimiel (Új-Castillia) közelében voltak, hol Duero marquis ma találkozni re­ményt velők. Zavala trik is oda siet. A felkelők csapatonként adják magukat a hatóság kezébe. A vidékről mindenünnen megnyugtató hírek érkeztek. Aragónia kapitánya, gondolva hogy Prim Sa­ragossa felé mehet, e városban kihirdette az os­tromállapotot. A legújabb tudósítások szerint Prim Villarubiában volt. Serege rosz állapotban van, sehol sem talál rokonszenvre. Azt hiszik, hogy Prím szétbocsátja embereit, s maga átszö­­kik Portugalliába. Németország. — A berlini „Nat. Zeitung“ az olasz kereske­delmi szerződésre vonatkozólag következet is : „Az olasz kormánynak, mely az olasz keres­kedelmi szerződés kérdésében csupán politikai érdekeket követ, a­mióta Porosz-, Bajor-, Szász­ország és Baden a szerződést aláírták, nincsen indoka a német vámegylet számára megállapított vámjegyzéket foganatba vétetni, míg azt vala­mennyi vámegyleti államok, melyekre Olaszor­szág némi súlyt helyez, jóvá nem hagyják, s an­nak megerősítése által Olaszországot el nem is­­merendették. A német kivitelnek az olasz vásár­­piaczra juttatása tehát Hannoveritől függ. Az „Italie“ megerősíti e feltevést. Az olasz minisz­teri közlöny onnan indul ki, hogy a szerződés el­vileg csak akkor lesz végrehajtható, ha az érde­kelt kormányok valamennyien kicserélendették a ratificaciókat Olaszországgal. Lehetne ugyan az olasz parliament elébe indítványt terjesz­teni a vámjegyzék ideiglenes alkalmazása vé­gett, mond az „Italic,“ ha oly halasztásról vol­na szó, melyet némely kis kormányok okoz­nának. De oly fontos államnak, mint a­mi­lyen Hannover­, ellenszegülése még egy ideig meg fogja hagyni a statusquot. Nem akarjuk vi­tatni azt a kérdést, várjon nem túlságos fontos­ságot tulajdonítnak-e Florenczben Hannoverá­­nak; de a dolgon nem vagyunk képesek változtat­ni, és aligha a jövő trónbeszédben mód lesz so­kat fitogtatni az olasz kereskedelmi szerződ­­vényt, miután a mostani helyzet nem bizonyít egyebet, mint hogy Bismark grófnak nem sike­rült egy kis szomszéd­ udvar ellenszegülését meg­törni.“ Ennek ellenében a franczia „Constitutionnel“ következő közleményt kapott Hannoveréből: Azon nehézségek, melyeket az ide való kor­mány az olasz kereskedelmi szerződés ellen tá­masztott, azon a ponton állanak, hogy alkalma­sint el fognak háríttatni. Az ellenvetések leg­alább — a­mint mondják — csak formaságok körül forognak, és Hannovera nemsokára követni fogja Bajor- és Szászország példáját, még­pedig annyival inkább, minthogy a hannoverai kikötők kereskedelmi hajói csak nyerhetnek egy Olasz­­országgal kötött kereskedelmi és hajózási szer­ződés által. — A „Nord. Alig. Ztg.“ következet ír: „Né­mely bécsi lapok azon közleménye, miszerint Anglia azt az óhaj­tást fejezte volna ki, hogy a német nagyhatalmak azon esetben, ha Frigyes örökös h­erczeg jelöltsége kivihetlen volna­, az örökösödést Keresztély herczegre (Helena angol királyhölgy jegyesére) ruházzák át, tökéletes koholmány.“ A „Hamburger Börsenballe“ bécsi levelezője hasonlót állít, s koholmánynak bélyegzi azt is,­­ hogy a nyugati hatalmak a londoni conferentist megújítását akarnák szóba hozni. Távirati jelentések. — Berlin, jan. 9. A „Nordd. A. Ztg.” kinyilatkoztatja, miszerint Ausztria meg fogja szegni a gasteini szerződés megállapodásait az által, hogy a holsteini rendeket Poroszország akarata ellenére egy kihavandja. — Berlin, jan. 9. A porosz kormány és a hamburgi senatus között fennforgó posta-villon­gást illetőleg a Staatsanzeiger ezt írja: Ham­burg igényt tart a Hamburgból Lauenburgba szóló küldemények szállítására, az ezzel járó vitel-haszonvét mellett, úgy mint az a városi posta­­­hivatal Schleswig - holsteini osztályának gyakorlatában volt. Amaz osztály pedig meg­felelő a hamburgi senatus által 1864. lefoglalt dán pi­sta hivatalnak. Miután a porosz főposta­­hivatal új év óta átvette Lauenburgban a posta kezelését, porosz részen kétségbevonhatatlanul alaposnak tarják azt, hogy saját küldeményeit a Hamburgban létező porosz postahivatal lássa el, minek folytán meg is tétettek a kellő rend­szabályok, a közönség érdekeinek teljes meg­óvása mellett. — Páris, jan. 10. Pr­im tábornok, ide ér­kezett tudósítások szerint, életveszélyesen meg­betegedett. — Hamburg, jan. 10. A holsteini lapok szerint M­anteuffel tábornok és Zedlitz báró közt feszültség uralkodik. — Brüssel, jan. 10. Krisztina spanyol anyakirálynő elhalasztotta Madridba való visz­­szatérését, s egyelőre Párisban marad. Párisban Ilire jár, hogy a császár trónbeszéde egy oly helyet fog tartalmazni, mely Miksa csá­szárnak Francziaország irányában követett ma­gatartását roszalni fogja. Az Algierra vonatkozó reformok legközelebb ki fognak hirdettetni. Herbet, Barbir és Ozenac urak Bécs­­be készülnek, hogy az osztrák-franczia kereske­delmi szerződésre vonatkozó alkudozásokban részt vegyenek. — Stockholm, jan. 10. A király szen­tesítette azon 9 millió porosz tallérnyi vaspálya­­kölcsönt, melyet a kormány több német ban­kárral kötött. — Bayonne, jan. 10- Madridból jan. 9-től azon bízt jelentik, hogy Prim megverte vo­na Concha tábornagyot. Bizton állítják, hogy Serrano tudakozódás végett Concha tábo­rába utazott. Elővigyázatul Aragónia tartomány ostromállapotba helyeztetett. Madrid fel van izol­gatva. A barcellonai hatóságok megparancsol­ták, hogy­ a katonaság lőjön az összecsődült nép­re. A rend ott helyreállíttatott. — Madrid, jan. 10. este. Concha tdnagy visszatér Madridba, utódja Serrano. Barce­lonában a rend többé meg nem háborítta­­tott. Mindenütt nyugalom. — Florenc, jan. 10. A parlament jan. 22-ig elnapoltatott, hogy a lelépett minisztérium törvényjavaslatait lelkiismeretesen ta­nulmányozhassa. — Berlin, jan. 10. A Prov. Cor. egyik vezérczikke állítja: a kormány, úgy, mint eddig­­elé, a reorganisatio keresztül vitelére az alkot­mányos közreműködést igénybe fogja venni. Ugyan e lap jelenti: Bismark miniszterelnök fogja megnyitni az országgyűlést. Egy Rómából érkezett sürgöny szerint M­e­­­c­h C r­­­osnabrüc­­ki püspök kölni érsekké mozdíttatott elő, mi­­után ezen kinevez­ési forma felett, mely a kölni káptalan előre történt választása nélkül ment vég­hez, a porosz kormán­­ és Róma között megegye­zés történt. Az éjszak-keleti tengeri csa­ornaterv semmaikép nem tétetett félre, a kormány ennek kívánatos kivitelére az országgyűlés közremű­ködését fogja kikérni. A porosz marina-telep a kieli kikötőben Fridrichsort és Hoh­enau között állíttatik fel. A hírlapok azon állítása, mintha a gasteini szerződés Poroszországot akadályozná Schleswigben ujonczozni, kétségbe vonatik. Az ujonczozás csupán opportunitási okokból marad el. Zedlitz báró továbbra is megmarad Schleswig­ben mint polgári kormányzó. Felelős szerkesztő : B. K­e­m­é­n­y Zsigmomd. Esti posta. Pest, jan. 11. — A spanyol kormány, nem bizva a madridi helyőrségbe, a vidékről 5000 csendőrt rendelt a fővárosba. A hírlapok legnagyobb részét a kor­mány felfüggesztette. A közelebb múlt éjjeleken több progressistát, köztük Prím egykori magán­titkárát és az „Ibéria“ hírlap szerkesztőjét el­fogták.­­ Az „Indep­“ a Spanyolországból érkező megnyugtató hírekre azt jegyzi meg, hogy l.954- ben is épen ily megnyugtatók voltak a hírek tíz napig, a­mikor aztán a hazugság egész épülete összeomlott. Prímről az utolsó hír, hogy Andalusia felé for­dult, s megérkezett a toledoi hegységek közé, a fővárostól délkeletre. Com­ba (kit a mai sürgöny szerint Prím megvert) Manzanaresben foglalt állást, hogy útját elzárja. Echague tábor­nok friss csapatokkal megindult a lázadók üldö­zésére. — Györgynek, a kellenek királyának, a sors — úgy látszik — nem vetett rózsaágyat Görög­ország classicus földjén. 8 Ő felsége, hír szerint, már egy hónappal ezelőtt megírta Victoria ki­rálynőnek, hogy le kíván mondani a nem iri­gyelhető görög trónról. A mindennapi lázongások Atheneben, a kiirthatlanná lett zsiványság a tar­tományokban, és a kincstár folytonos üressége oly bajokat idéznek elő, melyekkel egy Herkules is alig volna képes a mai időkben és a mai Hellasban megküzdeni. — Mindezen okok s ezeken felül Spotnek gróf kényszeritett távo­zása megérlelék a lehangolt kedélyes fiatal ki­rályban a lemondási szándékot. A dolgok ily állásában a Londonban levő dán követ érint­kezésbe tette magát Clarendon gróff­á, s az eset sürgetősége előterjesztetvén a védhatalm­aknak, mind a három részéről egy egy fregatté rendelte­tett a Pyraeusba, részint erkölcsi támaszul a ki­rálynak, részint oltalmul személyének, ha ilyes­mire szorulna. Ennél tovább azonban­ a véd­­hatalmak beavatkozása Görögország ügyeibe, menni nem fog.

Next