Pesti Napló, 1866. március (17. évfolyam, 4758-4784. szám)

1866-03-25 / 4779. szám

„Alig létezett valaha időszak, melyben az angol nép kevesebb figyelmet fordított volna a szárazföld ügyeire, mint az utolsó két év alatt. A­mióta Poroszország és Ausztria Schleswig-Hol­­steint, daczára Nagy-Brittannia intéseinek, a dán monarchiától fegyveres erővel elszakasztották, az angol nemzet alig méltatta csak egy komoly gondolatra is a külföld ügyeit. Mi szilárdul meg­állapodtunk azon elhatározásban, hogy nem avat­kozunk semminemű vitába, mely becsületünket és érdekeinket érintetlenül hagyja, melyben tehát nem léphetnénk fel egész erőnkkel; már­pedig, ha szilárdul megtartjuk állásunkat, mint pártatlan és érdekesetlen nézői a szárazföldi politikának, megtörténhetik, hogy szomszédaink annál ké­szebben fognak hallgatni az angol népnek hiva­talon kívül kifejezett nézeteire. Ily remény­nyel akarjuk a herczegségek kérdését még egyszer szemügyre venni. Szükségtelen itt sokáig időzni az Ausztria és Poroszország közötti viszály le­folyásánál. A részletek oly bonyolódottak, misze­rint azokat a német szakpolitikusokon kívül csak kevesen érthetik , de az elv elég egyszerű. Po­roszország most nyíltan kijelenti, a­mit a figyel­mes nézők már kezdet óta gyanítottak, azt t. i., hogy a herczegségek nem azért vétettek el Dá­niától, miszerint az augustenburgi herczeg jogai­nak oltalom adassék, nem azért, hogy független állammá alakíttassanak, hanem azért, hogy a porosz monarchia nagyobbítására szolgáljanak .Másfelől Ausztria, a középállamok által többé vagy kevésbé félénken támogatva, azt kívánja, hogy a szövetség akarata és a legitimitás jogai tiszteletben tartassanak. E kérdés felett az alku­dozás ki van merítve, mert a­hol az egyik fél sem­mit sem akar engedni, a másik félnek válasz­tást kell tennie háború vagy meghunyászko­dás közt. És tényleg ez Ausztria helyzete. A porosz követelés egyébiránt még nincsen átadva, s Poroszország — úgy látszik — vagy ildom, vagy talán — a­mint remélni szere­tők — jobb érzés által eddig nlég vissza volt tartóztatva oly kihívástól, melynek el nem fogadására Ausztria nagyon nehezen tökélhetné el magát. De mind a két fél hadikészületeket tesz. Majdnem hihetet­lennek látszik, hogy e két polgárosult állam, közös nyelv, közös történelem, közös irodalom és traditiók mellett, az egész emberi nem szeme lát­tára komolyan háborúra készüljön egymás ellen. Ők jól tudják, hogy közös hazájuk nagysága és biz­tonsága az ő egyetértésüktől függ. Tudják, hogy őket jobra is, balra is két nagy katonai biroda­lom, melyek mindegyikéről feltehető, hogy mo­hón óhajtaná Németországnak egy-egy darabját elsajátítani, csodálkozva, sőt talán őrültségüknek örvendve, lesi. Poroszországnak nincsen oka azt hinni, hogy a rajnai határ megszűnt tárgya lenni a franczia nemzet áhítaténak, míg ellenfele (Ausztria) jól tudja, hogy Bécs első nehézsége Velenczében és Floreneben kedvező alkalom gyanánt fog üdvözöltetni. És ime, mégis sem sze­mérem, sem félelem nem képes e két vágytárs testvérgyilkos gondolatait eloszlatni. E felett az sem köve­kezik, hogy e háború, ha egyszer ki­tör, szükségkép rövid ideig tartson. A két állam közül egyik sem gazdag ugyan, egyiknek sin­csen módja más államokat maga után rántani és általános európai háborút támasztani. De annyi bizonyos, hogy valamennyi német udvarok kény­szerítve látnák magukat vagy az egyik, vagy a másik félhez szegődni. Már az erők egyenlősége és a faj azonossága is déli és éjszaki Németor­szág közt hosszadalmassá és kétségessé tenné a harczott; habár nem ejthetnének is halálos csa­pásokat egymáson, mindenesetre kifáraszthatnák egymást; az ellenséges testvérek gyűlölete ébred­ne fel közöttök, és Közép-Németország elpusz­tításának közepette oly harag támadna közöttök, melyet egy emberkor sem volna képes elfojtani. Azt mondja talán valaki, hogy a veszély nem oly nagy, mint ezen megjegyzések gyaníttatnák. Általában azt gondolják talán, hogy Ausztria és Poroszország sokat szoktak beszélni és firkálni, mielőtt kardhoz nyúlnak. Senki sem felejtette még el, hogy hadseregeik napjainkban már tény­leg szemközt állottak egymással, sőt a hadjárat is majdnem elkezdődött, s mégis az utolsó perc­­­ben mind a két kormány visszariadott a vágástól ! Miért ne történhetnék ez megint úgy ? — Ám, mi őszintén szeretnék remélni, hogy úgy fog tör­ténni. De ha valakinek kedve van a legújabb háborúk kezdeteire emlékezni, úgy fogja találni, hogy a nemzetek, akaratuk ellenére, mintegy végzetszerűleg sodortattak vagy hajtattak a há­borúba — a­mint rólunk 13 mondatott. A krimi háború, az olasz háború, az amerikai háború vá­ratlanul jött még azokra nézve is, kik e háborúk indítói voltak, még a herczegségek invasiója is sokakat meglepett. Ha a nemzetek hozzá fognak a játékhoz, s ultimátumokkal, hadi tanácskoz­­mányokkal, sereg­központosításokkal kezdik egymást ijesztgetni, jöhet egy pillanat, mikor aztán nem lehet többé sem visszalépniök, sem megállapodniok. S azon aggodalom, hogy az osztrák-porosz viszályban is beállott ily pillanat, késztet bennünket e megjegyzésekre, mert re­méljük, hogy azok, kiknek az illető kormá­nyokra befolyásuk van, „m­e­g­y 11 j­­u­t fognak kiáltani nektek. Bármennyire legyenek is a ver­­senyző uralkodók vagy miniszterek elkeseredve egymás ellen, még­sem hihető, hogy saját né­peik, hogy Németország, hogy a polgárosult Europa intő szava hatás nélkül maradjon fü­leikre.“ — Folyó hó 19-én az alsóházban a parliamenti esküre vonatkozó törvényjavaslat, mentle­­g a t­e úr heves ellenzése daczára, harmadszor olvastatott. E törvényjavaslat sorsa most már csak a felsőháztól függ. — O’R­eil­­­y ar inter­­pellációjára az izlandi főállamügyész kijelenti, hogy több protestáns földesúr Izlandban enge­délyt kért a főhelytartótól haszonbérlőik felfegy­verez­tetésére a közcsend fenntartása végett, de a kormány a kérelmet megtagadta.­­ A londoni püspök böjt- és imanapot ren­delt f. hó 20 kára a marhavész csapásának elhá­rításáért; minélfogva a közhivatalok e napon délutáni 1 óráig bezárva tartatni rendeltettek. — Sz. Patrick, Izland védszentje napján (mart. 17.), mely más időkben nagy rendetlen­ségekre és verekedésekre szokott atkalmul szol­gálni az izlandiak közt, az idén a közrend sehol sem zavartatott meg, és — mirabile dictu ! — a celta fajnak egyetlenegy verekedése sem jutott köztudomásra. Franczi­aország. — Paris, mart. 21. A törvényhozó test ülése, melyben a felirat egész terjedelme felett szavaz­tak, egyike volt a legviharosabbaknak. Ebben szólalt fel Pelletan, ecsetelve Francziaország er­kölcsi és társadalmi állapotát. Az élénk rajz után következőleg fejezte be beszédét: „A társadalmat két veszély fenyegeti: az anyagi és erkölcsi rendetlenség. Első tekintetre az anyagi látszik veszélyesebbnek : lármáz, mindent felforgat, összerombol falakat, kerítése­ket, felszaggatja a kövezetét; de épen fellépése, durvasága által a rend szükségességének óhajtá­sát, mely a társadalom első kívánalma, sorakoz­tatja ellene. Mert ha a szabadság egy nép méltó­ságának, — a rend, egészségének jele. Az anyagi rendetlenség nem érinti az ember szentebb erőit, csak viharként elzúg felette; de az erkölcsi rendet­lenség csendes ; veszélyessége épen abban van, hogy a veszélyt eltakarja ; a szemnek és fülnek kedves, mindenki boldognak és elégültnek lát­szik. Az embert csak szívén és agyában támadja meg, az ember saját halálát nem veszi észre, s mikor észre kezdi venni, akkor már késő. (Ne­vetés. Félbeszakítás. Szavazzunk.) Ne értsenek engem félre, én egy pillanatig se esem kétségbe Francziaország felett. Francziaország e pillanat­ban egy meredek szélén áll, de én nem őt tartom ezért felelősnek. Francziaország hivatása sokkal nagyobb, mintsem a polgárosodás ügyében már elmondta volna minden mondani­valóját. „Az első légvonat, mely támadni fog, s mely már támad is, mind elfujja a légkörből e pestises anyagokat (zaj.) Én a szabadság dolgában fata­lista vagyok. Van egy valaki, a­ki őt megígérte, és meg is adja nekünk ; ezen valaki az esemé­nyek hatalma. És daczára az államminisztertől visszautasított jobbítmányoknak,remény­­em,hogy egykoron a szabadság örvendetes hírét hozza meg nekünk, s ekkor fogja leghathatósabb be­szédét tartani. „A mostani porosz király előde nem­­akart or­szágának alkotmányt adni , kardjára csapva mondta, hogy maga és népe között meg nem tűr egy hitvány papír darabot, s e szavak még­­ya­­kán lebegtek, midőn körülötte megingott a föld, és ő megadta az alkotmányt, a melyre épen es­küdött, hogy nem fogja megadni. (Nagy zaj, szavazzunk.)“ Utánna még két szónok próbálta meg beszé­dét elmondani, de a zaj és nyugtalanság miatt kénytelen volt az elnök berekeszteni a vitát, s megkezdeni a szavazást, melynek eredményét tegnap már közöltük. Távirati jelentések. — Hamburg, mart. 23. A Hadersleben­­ben megjelenő éjszak schleswigi „Tidende“ mint bizonyost állítja, hogy a Sundewiten a poroszok részéről új erődök készítése vétetik munkába. — Brüssel, mart. 23. Az „Indepedance B.“-nek írják Páriából, hogy Metternich­ig teg­nap audentián volt a császárnál, és azon biztosí­tást nyerte, miszerint Francziaország semleges­séget fog tanúsítani. A császár a gasteini szer­ződéshez való ragaszkodást hangsúlyozta. Hirlik, miszerint Victoria királynő személyes közben­járása a béke fenntartására nézve, Bécsben si­kert eredményezett. A porosz-olasz szövetségbeli hírek alaptalanok. — London, mart. 23. Stephens, a fénnek főnökének szökése, valósul. A toliak terve a kö­vetkező : R­u­s­s­e 11 bukása után egy, a reform­­bili iránt ellenséges minisztérium (Disraeli- Stanley, Horsman, Lowe, Elcho, Oliphant és Kinglake) vegye át az ügyek vezetését. — Brüssel, márt. 23. Az „Indep.“ párisi tudósítója jelenti: A franczia hadügyminisztérium, tekintettel a porosz-osztrák viszályra, a Fran­cziaország é­szak-keleti részében levő hadsereg szaporítását vette fontolóra. Valószínű, hogy egy angol-franczia, s talán egy orosz közvetítő javas­lat fog a két hatalmasság elé terjesztetni. Berlinből jelentik, hogy a porosz camarilla harczias szellemű, s már csak a király az, a­ki ellenzi a háborút. — Altona, mart. 23. Az „Alt. Merkur“ írja, hogy az ausztriai csapatok tegnapi dísz­vo­nulása alkalmával Kálik tábornok, Dem­­m­i­n­g porosz őrnagy előtt, a porosz király ja­vára szerencsekivonatait és azon reményét fejezte ki, miszerint az osztrák-porosz jó egyetértés meg fog ujulni, s többé nem zavartatik meg. — Flensburg, mart. 22. A porosz király születésnapja alkalmából diszlakoma rendeztetett, melyen Bentheim tlik a porosz királyra, 63 F 1 i e s­z trik az ausztriai császárra mondott felköszöntést. — Milano, mart. 22. Az 1848. évi martius­­ban elesettekért tartott gyászünepélyen a porosz főconsul jelen volt. — Fi o r e n c, mart. 22. A követi kamara megsemmisítette Mazzini választását 191 szava­zattal 107 ellenében. — Berlin, mart. 23. A „Bér­. Börz. Ztg.,“ állítólag a legjobb forrásból, arról értesül, misze­rint tegnapelőtt ausztriai császár ö­felségéről sajátkezű irat érkezett ide, mely által a viszály kiegyenlítése teljesen megváltozott alapot nyert. A „Kreuz - Ztg.“ a tábornokoknak a király születésnapján tett fogadtatásáról azt hallja, mi­szerint a király a pillanati politikai nehézségek­ről igen komolyan és szilárdan nyilatkozott, a nélkül azonban, hogy a békés megoldás iránti reményéről lemondana. A király különös szívé­lyességgel és az elismerés ismételt kifejezései­vel fogadta az államminisztérium szerencsekivá­­natait. — P­á­r­i­s, mart. 23. A „France“ megerősíti, miszerint semmi olyas tény nem adta elő magát, mely Poroszország harczi hajlamát bizonyítaná. — Ezen lap megemlíti azon értekezést, mely — egy londoni lap szerint — Drouyn de Lhuys és Goltz gróf párisi porosz követ közt folyt, s mely értekezés alkalmával Drouyn azt mondotta vol­na, hogy a herczegségek kérdését csupán euró­pai conferentia által lehetne megoldani. — A „France“ ehhez azon hitét csatolja, hogy a fran­czia külügyérnek tulajdonított nézet tökéletesen helyes. — London, mart. 22. Az itteni lapok Me­­xicóból kelt tudósításai jelentik: Miksa császár egy rendelete, febr. 20-káról keltezve, elrendeli a készpénz-fizetések helyettesí­­sét kincstár­je­­gyek által. Ennek folytán az ezüst Vera­ Cruz­­ban 30 percentre emelkedett, és a sorsjegyek minden kereskedelmi üzletnél mellőztetnek. — Berlin, mart. 22. A „Kreuzzeitug,“ kapcsolatban a „Prov. Corr.“ utóbbi czikkéhez, az osztrák-szász készülődések felett hozzá teszi: Magától értetődik, hogy ennek daczára a békés megoldás semmi esetre sincs kizárva. Még min­dig reméljük, hogy a bécsi kabinet a viszonya lélni— a mint vannak — nyugodtan fogja szem­­kát , s a nagyhatalmak becsülettel egyeznek meg Schleswig-Holstein felett, az égető kérdés felett Németországban, mely hozzájuk van utasítva és biztos védelmüket igényelni jogosít­va van. Esti posta Pest, mart. 24. — Izgalmas időkben, mikor torznál torzabb hírek és mendemondák űzik egymást, egyik nap arczulata ritkán hasonlít a másikhoz. Az utolsó napokban annyi egymással ellenkező, majd aggasztó, majd csillapító híreket hallottunk az osztrák-porosz viszály állásáról, miszerint a jour­­nalistikának alig marad egyéb szerepe, mint registrálni. Egy távirat legújabban jelentette, mikép az Ausztriához intézendő sommatiot Ber­linben már készen tartják. Bécsben mit sem tud­nak róla, sőt, mi több, létezését sem hiszik, a­mint hogy e hit ellenkezésben is van ama békés nyilatkozatokkal, melyeket legújabban a porosz királynak tulajdonítanak. Ő felsége t. i. szület­­ése napján (f. hó 22-kén) a királyi várkastélyba gyűlt tábornokok előtt oda nyilatkozott volna, hogy az osztrák-porosz viszály kiegyenlítése al­kalmasint nem fegyver, hanem diplomatiai egyez­kedés által fog eszközöltetni. E békés nyilatko-­­ zatot a király nemcsak saját, de a trónörökös nevében is adta volna. Ez az utolsó harczias hí­rek által támasztott aggodalmakat némileg le­csillapította ugyan, de nagyon vérmes remé­nyeket már azért sem tanácsos építeni reá, mert Bismark gróf feltétlenül bírja fejedelme bizalmát. — Az „Indep. Belge“-nek Páriából azt írják, hogy a franczia hadügyminisztérium az osztrák­porosz viszálylyal szemközt a keleti hadsereg szaporítására vetette gondját. Valószínűnek tart­ják, hogy Anglia és Francziaország részéről, s talán Oroszországéról is, közbenjárási ajánlat fog tétetni. Az „Indep.“ közlésével kapcsolatban megemlítjük még, mikép Páriából f. hó 20-káról az augsburgi „Alig. Z.“ nak következőt írnak : „Oly személyek, kik többnyire jól vannak és lehetnek értesülve, tudni akarják, hogy a ma­­gentai herczeg, Mac Mahon tábornagy, algieri főkormányzói állomását elhagyja, s me­gint a harmadik hadtest parancsnokságát veszi át Nancyban. Mondják e felett, hogy e hadtest osztályai parancsot kaptak: készen tartani magu­kat indulásra, miszerint bármely pillanatban figyelő­ had gyanánt alkalmaztathassanak a né­met határok hosszán. — Diplomatiai körökben azt rebesgetik, hogy a franczia császártól sajátkezűleg irt levél érke­zett volna a porosz királyhoz. — Miksa mexikói császár 20 millió dollár­nyi államjegyeket bocsátott ki, minek következ­tében az ezüst agrója 50­% szökkent fel.­­ A florenci kabinet hivatalosan jelentette a német vámszövetséghez tartozó udvaroknak, hogy közelebbről igazoltatni fogja diplomatiai ügynökeit ez udvaroknál. Az ügynökök már ki vannak szemelve. A berlini, müncheni és frank­furti udvaroknál levő küldöttek képviselendik Olaszországot a vámegylet többi kormányai előtt. Egyébiránt az olasz kormány el van szán­va : felfüggeszteni a szerződést, ha, egyik vagy másik ez udvarok közül vonakodnék elfogadni diplomatiai ügynökeit. Azonban ily esélytől alig lehet tartani, mert nem hihető, hogy valamelyik másodrangú állam elvállalná a felelősséget egy cselekvényért, mely oly mélyen sértené Német­ország főbb államainak érdekeit. Felelős szerkesztő : B. K­emény Zsigiaoné. Kiváló örömömre válik, a tisztelt közönséget értesíthetni, mi­szerint Posne­r Károly Lajos pesti kereskedő úrral történt egyezkedésem szerint, ezen belföldi gyáros az egész birodalomban terjesztett és kedvelt k­ereskedelmi és gazdászati kötött könyveinek raktárát Kecskemét városa és ennek környéke számára elnyertem, és pedig oly kedvező feltételek alatt, hogy nemcsak mindenkor mindennemű­ könyvekkel bőven el leszek látva, hanem hogy ezeket szinte a pesti készpénz melletti szabott árhoz kibocsáthatom. Továbbá a legújabb időben kibocsátott és kiváló jó minőségű „Posner országgyűlési tolla“ czimü aczéltollnak tekintélyes mennyiségét számomra megvettem, és ez által oly kellemes helyzetben vagyok, hogy ezen tollat, melyet minden kéznek őszintén ajánlhatok, a tisztelt gyáros urnák saját bolti ára szerint adhatom el. Gallia Fü­löp, 361 3—3 könyv- és papirkereskedö Kecskeméten. uj bolt-nyitás. Ca. kir. kizáról. szabad. fog-szivarkák, í guijabb, » mint legjobbn«'* eliama rt s legkényelsm­bb szer « fogfájás mindé» neme «­lev, egyedüli feltalálója : Török József gyógyszerész Pesten, Király utcza 7. sz. alatt. Ezen fog-szivarkák, kényelmes alkalmazásuk s biztos hatásuk végett átok­sos használatra minden magasztalás nélkül maguk­ magukat a legjobban ajánlják.­­ A fogfájásban szenvedő azon pillanatban meggyő­ződést szerezhet magának, hogy egy jeles és okszerüleg összeállított készít­­ménynyel — mely a czélnak tökéletesen megfelel — van dolga. Gyermekek és nős fa­g szivarokat egész kényelemmel használhatják. Miután a fogfájás annyira kellemetlen, és gyakran éjjel áll be, a­mi­dőn a csillapító szer nem igen van a kéznél, a fog­szivarkák mint legjobb háziszennek, mindig készletben kellene lenni. Azs egy skatulyának í­rt, kisebb skatulyának So­k. Ismét eladók illendő százalékban részesülnek. Középponti elküldési raktár : a fent érintett feltalálónál. Vidéken a következő gyógyszerész uraknál: a­ TAKITSI JÁNOS ,A VŐLEGÉNYHEZ* | czimsett, ezelőtt a váczi utczában jól ismert és a kiárulás által­­ megszűnt fehér­nemű­ kereskedése jelenleg a­­kis hid-utczában a „vastuskóhoz"| czimzett házban egész újonnan felszerelve rendkívül olcsó árakon nyittatván meg, u. m. 3 írt 35 fer férfi-vagzoningek, középfinom, 3 (frt 50 kr „ „ finom, 5—5 frt 50 kr „ „ egész finom, 1 frt 40 kr férfi-gatyák, 3 frt 35 kr női-ingek, hurkolt mellel, 662 3 frt 50 kr „ szegélyzett mellel, 4—5 frt „ hímzett mellel, 1 frt 35 kr női lábravalók, 80 kr bölcsőbeli gyermek-ingek, 1 frt 30 kr flgyermek-ingek, 1 frt 2 kr­eelyem-zsebbelik, 3 frt 50 kr 1 dzt vászon-zsebbelik, 1 rumburgi, hollandi és borvásznak, asztalneműk,­­ kávéabroszok, törülközők és zsebkendők és min­dennemű harisnyák. Több 1000 tölgyfa­parq.net A „római császárhoz“ Bécsben, Stefansplatz, Arad : Szarka J. Arad : Hidegh. Arany-Maróth,: Simonies A. -Metzenzéf: Szkurkay S. F. Bega-Szt.-György : Die­­nessy Gy.­­Brassó : Stiller E. Beregszász: Buzáth. Bogdány: Szobonya N. Boros-Jenő: Katona Zs. Bánfi-Hunyad­.Brol­er W. Breszterczebánya:Gölner Debreczen: Borsos F. Eger Wessely. Eger : Ertinger. Eperjes : Makoziczky. Eszék : Deszáthy. Elek : Hámory Lajos. B.­­Füred : Soós. Gyöngyös: Koczianovitz. Győr : Némethy P. Győr : Szabó Fer. Győr-Sz.­Márton: Göltl Ernő. .. Gyula : Örley Istv.­­ Igló : Kalmár Bert. Igló : Türscher Guszt. Ipolyság: Sartorius. Illők : László. Jolsva : Maléter H Jánosháza : Kassa J.­­ Kassa : Maleter W. B Késmárk : Genersich. ■ Késmárk: Faykiss Józs. ■ Kecskemét: Handtl. J­­.­­ Kremnitz: Nyemtsek J.­­ Szeged . Aigner K Komárom : Grötschl­ut. Kolozsvár : Dr. Hantz. Kolozsvár : Wolff J. Kolozsvár : Engl. Kaposvár : Csatay. Léva : Bolemann. Lugos : Kronetter. M. -Óvár : Sziklay Maros-Vásárhely: Jeney Miskolcz : Böszörményi. Miskolcz : Balogh Istv. Munkács : Gottier J. N. -Becskerek: Klesky J. N.-Károly : Jelinek. N.-Körös : Trailer. N.-Mihály : Czibur. N.-Várad : Molnár. Nyíregyháza : Mathaei­des. Nyitra : Dr. Lang E. Nagy-Szöllős : Kovács. Orosháza: Stavrotzky.­ Paks : Malatinczky. Pécs: Nendtwich. Pozsony : Pisztoly. Pankota: Frommhofer. Petrovácz : Ferenczy. Rimaszombat : Hamali­­ar C. Rozsnyó : Posch J. F.­liuma : Hendl. Szabadka : Jóé. Szabadka : Hofbauer u. Sohn. Sárbogárd : Trschlyan-Rz.tv. 248 Szeged : Meak Gy. Szeged : Kovács M. I. Udvarhely: Solymos­­sy J. Székesfehérvár: Braun J. Szentes : Eisdorfer. Sz.-Sz.-György : Eötvös. Szolnok : Schefcsik. Somogy, Bájon: Körös L. Selmecz : Vitkovics. Somogy: Szambarszky. Sz.-Udvarhely:Kaunz J. Szil -Somly: Szalyházy J. Sopron: Eder. Szatmár : Ember. Szombathely: Rudolf A. Temesvár: Pecher. Temesvár: Quirini Alois. Tokaj - Krotzer. Újarad : Wagner K. Újvidék : Schreiber F. Ungvár: Irene Laj. Veszprém : Ferenczy. Világos : Hofbauer A. Varano : Csiszár. Vácz : Reichenhaller. Vukovár : Krajcsovits. Varasd : Lellis. Zenta •• Häusler Fr. Zólyom : Gölner. Zombor: Milosevits. Zágráb : Hegedűs. Zágráb : Mittlbach. Zágráb : Wass E. Zsibó. Bagossy J. száraz fából szilárdul készítve, folyvást nagy készletben s jutányos áron kapható Hegy­esi ül. asztalosmesternél, üllői út 7. sz. Pesten. 19 —­0 roppant nagy választékban Linos anglais.................................rőfe 30 kr. Linos anglais . ... . . . „ 50kr. Gaze de Venise ..... „ 50 kr. Grenadine Raye . . ... „75 kr. Mohaires anglais, nyomott . . . „ 80 kr. Toile de Chine . refe 1 frt és 1 frt kr. Hiteljegy-igérvény főnyervény 200,000 ft 4 forint 1864-ki 100 ftos jegy-ígérvény főnyervény 220,000 ft 2 forint. I Mindennemű sorsjegyek eredetiben és részletfizetésekre jutányosan kaphatók KÁNITZ és TÁRSA váltóüzletében Pesten, I (Pest, 3 korona-otera II. sz.)­­ importált szivar-üzlete i­j legnagyobb transitó-raktára 1 a schwarczi s más külföldi- és importált havannai-szivaroknak 100 darab, vámot beleértve, 5 firtól 65 frtig, kizárólagos raktár a teles és igen finom törökdohánynyal (öltött­­ papír szivarkáknak |a sz.-pétervári és moskaui nagyhírű Larferne gyárból f . Részletes árjegyzékek ingyen. — Vidéki megbízások pontosan teljesittetnek. uj tavaszi és nyári kelmék: Évnegyedenként csak 4 frt­­ lefiz.tégével résztvehetni azon általunk 20 részvevőre rendezett társas- B jegyekre nézve, melyek 20 darab valamennyi osztrák jegyből állanak,egy badaoi 35 frtos jegy hozzáadásával, és a melyekre esik évenkint mm NMaaej««­A. részletfizetéseknek 25 évnegyedben a részvétjegyre 4 írtjával­ történt lefizetése után valamennyi sorsjegy & 20 részvevő tulajdona. — Bélyegilleték egyszer mindenkorra 68 kr. Részvevők, kik nagyobb nyervényt és jegyrészt akarnak, játsz­hatnak e társulatnál 1­8 forint évnegyedi részlet lefizetésével a tizedik részre. (Bélyegillete­ték egyszer mindenkorra 1 frt 36 kr.)­­ vagy 20 forint évnegyedi részlet lefizetésével a n­egyedik részre. (Bélyegilleték egyszer mindenkorra 3 frt 40 kr.)­ Ajánljuk továbbá részvetjegyeinket 2® darab Hitel-Jegyre 25 negyedéven át 8 frt részfizetés mellett és bélyeg 1 frt 30 kr. Mindenki beléphet tetszés szerint bármelyik társulatba, a­nélkül hogy a többi részvevőre csak gondolnia is kellene. BÖRGE ESTERR­A is TÁRSA váltóüzlete Pesten, Deák Ferencz-utcza (e.nagy In­d-D.) 9. sz. r .-Levélbeli megbízások azonnal teljesittetnek,­ és kívánatra a Pro­gramm­ineven elküldetik. 269' H. Jegyzés: Minden általunk hirdetett kelmék első választásúak és első minőségűek , és a közönséges gyári árnál jutányosabban árultatnak. 8­­­1 April 1-től fogva mindezen nevezett kelmék nálunk kaphatók lesznek. 275

Next