Pesti Napló, 1866. március (17. évfolyam, 4758-4784. szám)

1866-03-25 / 4779. szám

mányok mikénti alakítása iránt tervet készítendő bizottmány tagjai lettek . A beadott 262 szavazatból Deák Ferencz nyert 260 szavazatot­, Lónyay Menyhért 241 szavaza­tot, Zeyk Károly 236 szavazatot, Tisza Kálmán 234 szavazatot, Klauzál Gábor 232 szavazatot, Szentkirályi Mór 232 szavazatot, Horváth Bol­dizsár 232 szavazatot, Nyáry Pál 231 szavaza­tot, Hollán Ernő 226 szavazatot, Bónis Sámuel 225 szavazatot, Bezerédy László 221 szavazatot, Gorove István 219 szavazatot. A Napló-bíráló bizottmányba bevá­lasztott hat erdélyi képviselő névsora kö­vetkező : A beadott 271 szavazatból, mely közül 3 üres volt, Berde Mózes nyert 255 szavazatot, Dózsa Dániel 255 szavazatot, Gál János 255 szavaza­tot, Gecze János 253 szavazatot, Zeyk József 253 szavazatot, Tisza László 248 szavazatot. A napirend második pontját az iga­zolási állandó bizottmány jelentései te­vék , ezek sorát Zichy Antal elő­adó nyita meg, olvasva a bizottmány­nak jelentését azon vizsgálat érdemé­ben, melyet Markos István képvi­selő d. P­e­r­é­n­y­i Zsigmond Ugocsa megye nagyszőllősi képviselő választása ellen benyújtott panaszokra nézve végzett. A bizottmány, minthogy a tett kifogások alappontját a kérvényezők ezúttal sem igazolták, egyebekben pedig — a nemze­tiségi súrlódások megszüntetése tekinte­téből — panaszaiktól elálltak,­­igazo­lást véleményez, s a ház e véleményt egyhangúlag elfogadja. Királyi Pál előadó olvassa a Lator Gábor képviselő vizsgálata iránt készített bizottmányi jelentést, Gyene Károly szathmár­németi képviselő választása el­leni panaszok és kifogások tárgyában; a bizottmány a törvény azon rendeletét, hogy a házban az illető kerületek majori­tása legyen mindig képviselve, itt telje­sen szem előtt tartottnak találván, a kér­dés alá helyzett választást igazolan­dó­n­a­k véleményezi; a ház e vélemény alapján Gyene Károlyt az igazoló kép­viselők közé igtatni határozza. Mindkét igazolási esetnél a vizsgálati költségek megtérítése a kérvényező fele­ket terheli. Elnök ezután a Dobóczky István képviselő által benyújtott következő indít­ványt olvastatja fel: Indítvány a Tisza - szabályo­zási ügyben. A képviselőházi bizottmányok munka­ágainak meghatározására kiküldött 12 tagú választmány majdani javaslatán utólig változtatni nehézség­gel járván, indítványozom, hogy a törvényhozási munkásság rendes folyamának első tárgyai közé a Tisza-szabályozás ügye olykép soroztassék, hogy a bizottmányi előmunkálatok alapján nem­csak közgazdasági oldaláról, hanem az ártéri községek belterületeinek (beltelki complexumai­­nak), melyek az országos védgátakba nem fog­lalván, a ellenkezőleg épen a szabályozás követ­keztében várható árvízi szinemelkedés által fe­­nyegettetnek, biztonsága szempontjából is, czél­­szerű és gyors intézkedés lehető legyen. Mely indítvány­omat a fentérdeklett 12 tagú választmánynak tervezésénél figyelembe vétel végett kiadatni kérem. Dobóczky Ignáczs. k. Heves megye tisza-nánai kerü­letének képviselője. A felolvasott indítvány kinyomatni határozatvan, az ülés eloszlott. Az orsz. sh. gazd. egyesület véleménye, Reitter Ferencz kir. főmérnöknek a Pest-Buda közti Duna-folyam szabályozására, a pesti hajóz­ható csatornára és a Csepel sziget megvédésére vonatkozó háromrendbeli ismeretes tervezete felett. Az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület fel lé­vén szólítva Pest városa főpolgármesteri hivatala által, hogy Reitter kir. főmérnök úrnak javaslatba hozott, s a sajtó utján már ismeretes hármas ter­véről, nevezetesen 1) a Duna szabályozása Budapest között; 2) a pesti hajózási csatorna, és 3) a Csepel-sziget és a soroksári Duna-ág bal­partján fekvő ártér ármentesítése iránt saját ál­lása szempontjából nyilatkozzék, — az ezen nyi­latkozat tétele végül felhívott közgazdasági szakosztály következőkbe foglalja nézeteit : Azon gyászos események hosszú sora, mely a két testvérvárost az 1838. évben a Duna áradásai miatt érte, még országszerte tudva van, s emlé­kezetes marad még sokáig. Halomra dőlt házak, tönkre jutott vagyonos tulajdonosok és iparosok ezrei, a számos milliókra rugó kár, a megszűnt üzlet és pangás nemcsak fővárosunkkal, de or­szágunk nagy részével is éreztette a kárt, s oly válságot idézett elő, melyhez hasonlóra az újabb időkben példát nem tudunk. Az általános csapást tekintve, meggyőződtek úgy a kormányközegek, mint egyes lelkes magánzók, hogy fővárosunkat hasonló csapásnak többé kitenni nem lehet, s több évekig élénk tárgyalások és tervezések folytak azon feladat felett, miként lehetne a fő­várost hasonló bajok ellen megóvni. Azonban, kivéve egyes partemeléseket, s újabb építkezé­seknél észlelhető emeléseket, szomorú elgon­dolni, hogy oly hosszú évek sora óta a testvér­­városok biztosítására az árvizek ellen, semmi rendszeres, gyökeresen segítő terv meg nem álla­píttatott , annál kevésbé pedig hajtatott végre. Sőt megdöbbenve kell minden hazáját szerető honfinak Reitter úr munkájából azon szomorító meggyőződést merítenie, hogy fővárosunk álla­pota nem hogy biztosítottabb volna jelenleg ha­sonló csapások ellen — de inkább sokkal kétsé­gesebb és rosszabb mint valaha. Saját álláspontját szem előtt tartva, nem lehet szakosztályunknak feladata,a szóban levő tervezet műszaki részébe bocsátkozva, a felett bírálatot mondani,mert ez az illetékes közegek felada leend. Miután azonban köztudomás szerint az 1838-ai válságos áradás a Pest alatt mai napig is meglévő sekély medernek jégzajlás következtém eldugu­lásából eredeti, és Reitter főmérnök úr javaslata éppen ezen a bajon kíván segíteni, a mennyiben tervezete által a fővárosok között a Duna-meder­­nek mélyítése és az árvizeknek öszpontosítása, s ez által éppen a város alatt jövőre egy hasonló jégtorlódás lehetlensége czéloztatik — a szakosz­tály meggyőződése szerint a javaslat ezen része oly általánosan igazolt elvekre látszik fektetve lenni, melyeknek alkalmazása, hasonló esetek­ben, másutt mindenütt óhajtott sikerhez veze­tett. A fővárosunk alatti Duna-medernek javítása valóban életkérdés Pestre nézve. Sorsa ettől függ, s veszélyeztetése ma, minden tekintetben fejlődöttebb viszonyaink miatt, hasonlíthatlanul nagyobb kárral lenne kapcsolva, semmint volt 1838-ban. Ezen csapást megérezné az ország is, mert hiszen fővárosunkban fonódik le országunk legnagyobb részéről minden gazdasági és ipa­ri üzletnek eredménye, s igy annak szétrom­­boltatása gazdasági és ipari életünket is érné egyenesen és sokszorosan. Az országos Magyar Gazdasági­ Egyesület érdekének és feladatának helyes felfogásából kénytelen tehát, ajánlólag szóllalni fel oly javaslat mellett, melynek egyik fő czélja és feladata: Buda-Pestnek jelenét és jövő­jét biztosítani! Reitter javaslatának második része a Pestet keresztülszelő csatorna, nézetünk szerint a fővá­ros jövendő nagyszerűségét alapíthatná meg, s azt azon kereskedelmi színvonalra emelné, mely­re ezen, a Duna legalkalmasb pontján lévő díszes város, feladatánál fogva hivatva is van. Ugyanis ha figyelembe veszszük városunk fejlődését, s ösz­­szehasonlítjuk a­ Dunaparton és annak közelében lévő telepeket az elővárosokkal s az ott lévő építkezésekkel — lehetlen meg nem győződ­nünk, hogy az aránytalanság minden tekintet­­ben igen nagy. Míg ugyanis fővárosunk a folyó mentében ha­tártalanul elnyúlik és palotaszerüleg halad — ezen gyarapodás távol a parttól többé már nem szemlélhető, — de sőt az elmaradásnak nyomai alig titkolhatók. Ezen elhagyatott telepek között a javaslati csatorna létesítése kétségkívül maga után von­ná ezen városrészek diszesítését és összhangzatos kiépítését, s a már meglévő ipar­vállalatoknak és gyáraknak a nélkülözhetlen olcsó vizi forgalmat nyújtaná egyrészt, — másrészt pedig újabb ha­sonnemű­ vállalatoknak keletkezését a kész viz és forgalom, s olcsó területek megléte miatt lehe­tővé tenné, — s ugyanekkor hygienius tekinte­téből véget vetne ezen részeken épen a legújabb időkben élénken szenvedett kínnak, a vízhiány­nak is. — A ki továbbá nem kételkedik azon, hogy nemzeti jólétünk és iparunk nagyban fej­lődni fog, s hogy a közel vagy később jövendő­ben a Duna-kereskedelem oly sokra emelkedik, mint az más országokban már tettleg létezik, az előtt szintén kétségtelen, hogy ezen nemzeti és Duna-kereskedelmi fejlődés fővárosunkra rend­kívüli hatással lesz, s hogy az rajta fog leginkább emelkedő fénye és gyarapodása által szemlélhető lenni. Ezen időre kell gondolni, midőn a városon ke­resztül menendő csatornának horderejét, egész mértékben méltányolni akarjuk. A mostani for­galomnak is alig elegendők már a jelenlegi par­tok , de azon forgalom és ipari termelésnek, me­lyet egykor a főváros képviselni és közvetíteni hivatva van, csak úgy foghat megfelelni kellőleg, ha a tervezett csatorna, kebelében létre­jöhet. A tervezett csatorna, szerintünk, a főváros jövendő nagyságának egyik feltétele! Harmadik része a tervezetnek szintén nagy fontossággal bír. Köztudomású dolog, hogy Pest­től alig néhány száz élve egy nagy terület fek­szik, mely a fővárostól zajlások esetében napo­kig, sőt hetekig el van zárva. A tervezett törté­­nezés által Csepel szigete Pest városával biztosan összeköttetnék, s a soroksári ág balparti részén levő árterekkel együtt mintegy 150,000 holdnak vizmentesitése, s ezenkívül a csatornában levő vizmennyiség által 12—20,000 holdnak rendsze­res öntözése czéloztatik. Hogy gazdasági eszköz­lés épen Pest alatt, ezen város százezreinek elő­nyével, s a birtokosoknak hasznával járna, azt nem szükséges bizonyítgatnunk. Ezen előnyhöz járulna még az is, hogy Pest lakói egyenes ösz­­szeköttetésbe jővén Csepel szigetével, ezt diszes nyaralókkal é­s gazdasági kisebb telepekkel lát­hatnák el, mi által a nevezett sziget a fővároshoz illő kies ligetté alakulhatna át. Előnye lenne nemkülönben a tervezett válla­latnak az is, hogy az elzárandó Duna-ág part­lakóinak minden vízállás esetére biztos vizi útjuk lenne, s hogy azok Pesttel és környé­kével vizi járműveik által szakadatlanul köz­lekedhetnének, mi jelenleg ezen a Duna ágon 2—3 láb vízzel a pesti vízmérete felett, már vagy lehetlen, vagy veszélyekkel van egybekötve. Végül megemlítendő még, hogy a soroksári Duna-ág ilyformán rendes csatornává alakulva, további hasonértelmű folytatásra is alkalmas kap­csolatot szolgáltatna. Összevonva mindezeket, nem mondhatunk az előttünk fekvő tervezetre nézve mást, mint hogy annak létrehozatalát kívánatosnak tartjuk, úgy a fővár­os biztosítása, mint annak jövendő nagy­sága és európai értelmű kifejlődése tekinte­téből. *) Kelt Pesten, martius 20-kán, 1866. Az orsz. magyar gazdasági egyesületnek igazgató választmánya nevében­­• Gr. Festetics György: Különfélék. Pest mart. 24.­­ Megelégedésünkre szolgál, hogy a Ceresa elbocsáttatásához tett észrevételünk Stéger szer­ződtetésére nézve, nemcsak a lapok jelentéke­nyebb részénél, hanem hir szerint az irányt adó körökben is viszhangra talált, a mennyiben lé­pések léteznek, hogy Stegert először vendég­­szereplésre, aztán remélhetőleg állandó tagul megnyerjék. Örvendes hír operánkra nézve.­­ A „Győri Közlöny“ írja : Jogakadémiánk visszaállítása ma már több: édes reménynél, miután, mint értesülünk, megyés püspök­i excja bécsi útját a legfényesebb eredmény koszorúzta. Az 1848-ik évben a kormány kezébe került alap­tőkék visszaadatása legmagasabb helyről bizto­síttatott, a még szükséglendő két tanszék bizto­s) Kérdés, mennyiben alapos Poroszkay mérnök úr azon ellenvetése , hogy Pest körülcsatornázása következtében Pest város helyzete az árvíz tekin­tetében még roszabbra fordulna, mint jelenleg. Re­méljük , hogy Reitter főmérnök úr sietni fog az aggodalmak eloszlatására nézetét kifejteni. Szerke­sitását pedig, hogy üdv és áldást sugárzó tettei­nek fény­koszorújába a legragyogóbb követ be­­illeszsze — megyés püspök­i exja volt kegyes elvállalni.­­ A „Szegedi Hiradó“-ban olvassuk: A ka­szinó múlt vasárnapi választmányi ülésében Vadász Manó elnök előterjeszti, hogy miután most alkotmányos hatóságok nem léteznek, me­lyek az országgyűlésnek bizalmi szavazatukat megküldhetnék, a kaszinónak, mint az értel­miség egyesületének hivatása e szerepet ma­gára vállalni.­­ Illőnek tartja tehát, ha a sze­gedi kaszinó alkalmat nyújt Szeged lakossá­gának egy albummal kifejezni határtalan bizal­mát az országgyűlés vezére, Deák Ferencz nagy hazánkfia irányában, mi­által egyszersmind kifejezné azt, hogy az országgyűlés nézeteit minden tekintetben osztja s az ország törvényes önállása felett őrködő határozataiban teljesen megnyugszik. Az elnök felszólalása közhelyes­léssel fogadtatván, egy díszalbum készíttetése Burger Zsigmondra bízatott. Egyszersmind el­határoztatott, hogy a „P. Hírnök, “ melyet túlzott conservativ iránya daczára eddig megtűrt a ka­szinó, újabban névtelenül közlött s különböző vidékek véleményeként feltolt, a képviselőház ellen izgató közleményei s egyéb ellenséges czikkei miatt a kaszinói lapok sorából kiküszö­­böltessék s e végzés a szerkesztőnek is megkül­dessék.­­ Tegnap délben, mint a „M. V.“ írja, a nemzeti színházban b. Ambrózy Mária k. a. Lucretia Borgiából egy áriát énekelt zenekarki­­séret mellett és egészen elragadta a jelen volt közönséget. Collegánk még azt is hozzáteszi, hogy a baronesse legyőzve az előítélet ellenzé­sét, már a legközelebbi idény alatt Londonban, a kristálypalotában néhány hangversenyt rendez. A hangverseny­teremtől a színpadig a választó tér nagyon csekély lévén, remélhető, hogy a bárónő elég bátorsággal bizond, hogy e kis tért áthatolja. Az aristocratia szó, mely „jobbak tár­saságát“ jelenti, a múzsák templomában találja legszebb magyarázatát. V Hugo Károly, kinek érdekében a lapok oly gyakran és melegen felszólaltak, miután j ezen felszólalásoknak semmi sikere nem volt, ma is­mét búcsút mondott hazájának, és Párisba uta­zott automimikai felolvasásait folytatandó. Hiá­ba : nemo prophets in patria. V Dobsa Lajos IV. László czimű drámá­ja Dr. Saphir által németre lefordittatván, az ün­nepek után az itteni német színpadon fog elő­adatni. V A jövő héten több magán­előadás tartatik a főranguak által. Ezt azonban csak egy on­dit után írjuk, miután sem a helyet, sem az időt, sem pedig az előadandó darabokat nem ismerjük. A Sokan szívesen veszik azon hírt, hogy G­y­u­l­a­y Pál nemsokára szépmatadi köny­vet fog kiadatni, vagyis kiadatni. — Óhajtandó volna, hogy ezen aesthetika egészen népszerűen és iskolai használatra lenne szerkesztve. — Lapunk tegnapelőtti 67. számában hozott, a „Hungária“ biztosítóbankot érdeklő újdonsá­got, a társulat érdekében helyreigazítani méltá­nyosnak ismerjük. Nyert hiteles felvilágosítás szerint a nevezett társulat múlt évi május hó 24-én rendkívüli közgyűlést tartván, ezen alkalommal több kitűzött tárgyakon kívül az igazgatóság, a társulat üzlete 9 havi tartamának sikeres eredményéről rendes és kimerítő jelen­tést terjesztett a közgyűlés elé, melynek alapján a közgyűlés osztalék fejében részvényenként 12 ft kifizetését elrendelte. S miután a társulat alap­szabályai azt rendelik, hogy az első rendes köz­gyűlés a társulat működése második évének má­jus havában tartassék meg: akként vagyunk ér­tesülve, hogy a „Hungária“ az alapszabályig kitűzött első rendes gyűlést folyó évi május ha­vában ,­m­i­n­d­e­n bizonynyal megtar­­ta­n­dj­a. — A Csallóköz érdekében. Sietünk a fővárosi közönséget értesíteni, hogy Nagypénteken dél­utáni 3 órakor a seminarium egyházában A­m­­b­r­ó­z­y Mária báró kisasszony és T­r­e­m­e­r kisasszony éneklendik a lamentatiókat, s ez al­kalommal báró S­e­n­n­y­e­y Pálné­k excellentiája, gróf Károlyi Eduárdné, gr. S­z­a­p­á­r­y Gé­­záné és gr. Pál­­­fy Pálné gyűjtögetnek a csal­lóközi ínségesek javára. Reméljük, hogy a fővá­ros lelkes közönsége szép számmal jelenend meg ez alkalommal, mely a magasztos ének hallgatá­sa mellett módot nyújt, hogy nem tekintve az adomány nagyságát, kiki erszényéhez mérten járulhasson ínséges honfitársai segélyezéséhez. Nem azt fogják látni, ki mennyit ad, mert a ne­mes szándék határozza meg ily adomány becsét, és a legkisebb pénz is hálásan fogadtatik. Épen most értesülünk újabban, hogy Csallóköz derék népessége sok helyütt az éhhalállal küzd, s a község segélyforrásai kimerültek. — Tehát na­gyon is helyén van a főváros emberszerető ala­mizsnája ! Sz B­o­g­n­á­r Adél, férjezett Wassilievichné, a ki nem­régiben mint Mária Stuart a nemzeti színpadon köztetszést aratott, Folinius ismételt felhívása folytán Kolozsvárra ment vendégszere­pelni. Ismerve a kolozsvári közönség értelmisé­gét, kétséget nem szenved, hogy a kiváló tehet­ségű tragikai színésznő szívesen látott vendég lesz a testvérháza fővárosában. — A tiszabüdi kocsmában a napokban fogták el Bogár Imre hírhedt rablót — kinek testvérét néhány év előtt Pesten végezték ki, — Zöld ne­vű czinkontársával együtt. A hirhedt Bogár-csa­ládnak Imre utólsó sarja. A Kern Armin arczképfestőnk, rövid idő alatt művészi körökben közfigyelem tárgyává lett. Néhány igen sikerült arczkép, melyek a műkiállitásba kerülnek szemle alá, azonnal felis­merteti a fiatal művészben Rahl jeles tanítványát, a­ki nagy mesterének iskoláját fényesen képvi­seli. Leginkább a színezés az, melyben a tanít­vány mesterét feltünteti. Az arczképek hasonla­tossága meglepő, és így fővárosunk a jeles Ba­rabás és Than mellett Kernt is örömest számí­­tandja jelesei közé.­­ A képviselői clubb tegnapi gyűlésén az ha­­tároztatott, miszerint a jelenlegi helyiség a „Pri­­vorszky - kávéházban“ további négy hónapra annyival inkább tartassék meg, minthogy a ká­vés a házbért havonkénti 600 írtra szállította le (!), s azonkívül még némely­ kényelmi újítások is fognak ott eszközöltetni. A Virághalmi Ferencz „Egy cserepár nap­lója“ czímű egykötetes regényének nyomatása már befejezve lévén, az illető felkéri t­­ez. ivtar­­tóit, miként az íveket Khor és Wein nyomdájá­nak Pesten, beküldeni szíveskedjenek, hogy a mű­ szétküldése még husvét előtt eszközöltet­hessék. A fentebbi nyomda könyvárusi­ s egyéb megrendeléseket is elfogad. A munka ára 1 frt. — Mint hitelesen értesülünk, a magy. királyi egyetemnél megürült magyar történe­l­­m­i tanszékre a számos folyamodó közül, az egyetem bölcsészeti kara egyhangúlag Kerék­gyártó Árpád, Thaly Kálmán és Nagy Iván magy. akad. tagokat jelölte ki, s terjeszté fel ajánlólag.­­ Mint a Badecker-féle könyvkereske­dés El­­berfelden, Rajna mentén hirdeti, Petőfi költe­ményeiből német fordításban 10,000 példány kelt el a világirodalomban. Már II. Maximilián bajor király „János vitéz“ ét, „Bolond Istók“ - ját a nagy magyar költőnek örömmel olvasta. Flamán nyelvre Hiel Manó, lengyelre Sabowski dánra Andersen Keresztély, olaszra Palluci, an­golra Bowring, stb. tettek által költeményeit. — Érdekesek azon levelek, melyeket Kertbeny kapott több európai nevezetességektől Petőfire vonatkozólag, melyeket a nemzeti muzeum szá­mára tartogat. Beranger nagy költőnek nevezte Petőfit. Heine Heinrich igy irt: „Ich selbst fand nur wenige solcher Naturlaute, an welchen dieser Bauerjuoge so reich ist, wie eine Nachti­gall. Wir Reilexionsmenschen erscheinen neben solcher Ursprüglichkeit wahrhaft bemitleidens­­werth.“ Humboldt Sándor mondja róla: Das ist ein in der That überraschend, plötzlich in so nächster Nähe eine derartige Prachtblüthe zu entdecken, nachdem man die ganze Welt ab­gelaufen, und trotzdem nicht viel mehr des Lau­tern fand. Eben dieser Nähe wegen wird es aber ziemlich dauern, bis man allgemein den Schatz sieht und wirklich dran glaubt. Arnim e sorokat küldte felőle: Ich ver­­rirte mich in seinem Buche. Tief verlor ich mich hinein stb. U h 1 a n d megjegyzi: Fremde Dichter, die man bloB aus Übersetzungen, und mögen solche noch so gut aein, kennen lernt, darf man nur höchst vorsichtig beurtheilen, da man sie selbst nicht, höchstens ihr Porträt kennt. Trotzdem nehme ich keinen Anstaud, es schon jetzt aus­zusprechen, dass Petőfi eine Dichter­natur zu sein scheint, die es reichlich ver­lohnte, hätte ich den Muth hiezu noch in meinem Alter seine Sprache zu erlernen, einzig um ihn in ihr zu lesen. Bodenstedt Frigyes irja róla: Petőfi, dieser in seiner eigenen Literatur einzig daste­hende Dichter ist, verglichen mit den besten gleichzeitigen Lyrikern in andern Ländern, von Wenigen erreicht, von Keinem übertroffen. Különös megjegyzéssel él Fallmerayer: Den kriegerischen Genius der ungarischen Na­tion kennt die Welt seit bald tausend Jahren. Dass aber dieses warmfühlende hel­­denmüthige Volk den schöpferischen Hauch origineller Poesie in Busen trage, und dass es in politischer Einsicht, und staatsmännischer Bega­bung mit dengrösstenGeistern des Occidents auf gleicherHö­­h e steht, ist erst durch Petőfi, sowie durc h Deák und Eötvös kund geworden. Grimm Hermann sorai Petőfiről : Petőfi steht als ein Mann vor mir, der den grössten Dichtern aller Zeiten, und Völker beigezählt werden muss stb. így mennek évről évre a levélsorok Petőfiről, ma magyar Fejedelem-Asszonyunkról is vallják, hogy eredetiben olvastatja fel magának Petőfi költeményeit. Amerikában is kiadást rendeznek Petőfi köl­teményeiből. — Konstantinápoly­tól Kalkuttáig, Aleppótól Kairóig hangzik neve a honfiak ajkán. Magyar László, a néger hg Dél-Afrikában Petőfit szavaltatja fekete fiaival. Fényképét Petőfinek Brüsselben negyedivnyi nagyságban árulják.­­ Az országos m. képzőmüv. társulat báli sorsolása f. hó 22-kén Alker Antal városi tanácsos, mint kiküldött biztos je­lenlétében a következő eredménynyel ment vég­be: Az 1. nyereményt, (Széchenyi István gróf mellszobra virágkoszorúban, olajfestmény Schäf­­fer Bélától, értéke 450 ft,) az 1503 sz. sors­­t egy gyel nyerte Füvessy József Uj Aradon. A 2. nyereményt , (A magas Göll, olajfestmény Brodszky Sándortól, értéke 250 ft,) a 3090 sz. sorsjegygyei Maffei János Aradon. A nyere­ményt: (Magyar konyha, vizfestemény Sterno Károlytól, értéke 100 ft), a 3934. sz. sorsjegy­gyel , a m­. nemzeti museum képtára. A 4. nyereményt (puszta, vizfestmény Bara­bás Miklóstól, értéke 60 ft), a 974. sz. sorsjegy­gyei Ligeti Antal. Az 5., 6., 7., 8., 9. és 10. nyeremény, a társulat albumainak 4 évi folya­mát magában foglaló 1­­1 diszkótésű teljes pél­dányból állván, ilyet nyertek: Eszterházy Pál herczeg (1458. sz.), Szitányi Szidor (431. sz.), Herrich Károly (887. sz.); Stackelbe­rg gróf orosz követ Bécsben )47. sz. a m. nemzeti muzeum képtára (3542. sz. és a 600. sz. sorsjegy, melynek tulajdonosa nem tudatik, s ki nyereményét a titkári hivatal­ban bármikor átveheti. A mely nyeremények a mai naptól számítandó 3 hó eltelte alatt nem fog­nának elvitetni, választmányi határozatnál fogva szintén a m. nemzeti muzeum birtokába adatnak át. Pesten, márt. 22., 1866 T­e­­­e­p­y Károly, titkár.­­ Szerkesztőségünkhöz beküldettek : Mis­­siói lapok. Az első protestáns magyar missió közlönye. Tulajdonos és felelős szerkesztő kiadó : Czelder Márton a missió vezetője. 1866. jan. 31. I-ső szám. Megjelenik minden hó végén Buka­­restben. Előfizetési ár Magyar és Erdélyorszá­­gokban évenként 5 ft. A pénz, valamint más kül­demények Ploestre intézendők; továbbá beküldetett a budai dalárda „Évköny­ve“ az 1864—1865. évekre, végre pedig „Egy­­ház-szónoklattan. Az egyházi beszéd rövid tör­ténelmével az újabb korig. Minden hitfelekezetü lelkész használatául irta: Tóth Mih­ály debre­­czeni főiskolai tanár és hitszónok. Ára 1 forint 40 krajczár . Debreczen ifj. Csáthy Károly bi­­zománya. — Pályázati értesítés. A Vö­­rösmarty-ünnepély alkalmára hirdetett versbeli pályázatot illetőleg, örömmel értesítem a pályázni kívánókat, hogy újabban (név szerint Zlinszky Istvánné, Nedeczky Amália, Eöry Károlyné, Ligeti Józsefné, Cometter Bernátné , Szepesz Nándorné, Meszlényi Rosalie, Mányai Józsefné Boné Istvánná, b. Horváth Octavie urhölgyek részéről) tett adakozások folytán a 2-ik rangú pályamű 10 db a. jutalomban részesül.— Az első jutalomhoz pedig Zsigray Aloizia grófhölgy ö vlzsga utólagosan 5 db aranynyal járulván, az első dij 30 db aranyra emelkedett. — Sz. Fejér­vár, mart. 20. U­d­v­a­r­d­y Vincze. Ez A „Zala Somogyi Közlönyében olvassuk : A n. kanizsai takarékpénztár az 1866. évi feb­ruár 12-én tartott nagy gyűlése alkalmával, az 1865 ik évi üzletből merített 3045 ft 53 kr ha­szonból következendő jótékony adakozásokat tette : a kanizsai főgymnasium alaptőkéjére adott 100 ftot. A pesti ev. árvügylet javára 40 ft, a kanizsai keresztény kórház javára 80 ft, a kani­zsai izr. kórház javára 60 ft, a kanizsai keresz­tény házi szegényeknek 90 ft, a kanizsai izr. házi szegényeknek 60 ft, a kanizsai keresztény leányiskola segedelmezésére 70 ft, a kanizsai ev. iskola segedelmezésére 40 ft, a kanizsai izr. iskola javára 40 ft. Az 1865 ik évi sept. havá­ban tűz által károsult 140 kis kanizsainak 400 ft. Az 1865-ik év folytán templomok, iskolák, tápintézetek, irgalmas szerzetek részére történt kéregetések folytán 17 ft. Összesen 997 ft. Elis­meréssel veszszük­ fel ezen dicséretet érdemlő jótékonyságot, kívánjuk egyúttal, hogy ezen élet­revaló intézet felvirágozzék, hogy ismert jóté­konyságát minél inkább gyakorolhassa. — To­vábbá : pécs­kanizsai vaspálya. A­mint hallatszik, a pécs-kanizsai vonal, a­melynek tekintetében a déli vaspálya társasággal egyezkedések történ­tek, Kanizsáról Barcsra a Dráva mellett és in­nen Pécsre fog menni. Barcsig a Dráva az év legnagyobb részében hajózható. Ezen vonalnak Barcson által való építése lehetővé teszi azon sla­­voniai nyers­anyagok vitelét, melyek a drága vi­telbért nem birják el, m. p. építkezési és más hasz­nálatra szükséges fanemek, gabna és sat. mint­hogy ezen áruczikkeket Barcsig hajón szállíthat­ni és innen a vaspályára könnyen át lehet rak­ni. — Az egyenes vonalnak azon kis kerülése, mely Barcson áti építés végett történik, azon szüksé­gesség által okadatolható, hogy ez által a slavo­­niai áruczikkek és termesztmények kivitelére segédkéz nyujtatik. Nemzeti színház. „Egy Nimród baklövése,“ Vigjáték 2 felvo­násban, irta Kvassay Ede. Előadatott márt. 23-án. A kegyes elnézés, melylyel áldott közönségünk, még pedig nagy számmal egybegyűlt közönsé­günk a művet végig nézte, köszönetet érdemel a kezdő drámaírók nevében , — ámbár türelme nem volt oly nagy próbára téve, mint több más esetben, mert a két felvonás elég rövid, s a két felvonás közét három rendbeli tánczmutat­­vány töltötte ki. — „Egy Nimród baklövésé­­­nek előadásában többnemű tévedést jegyezhe­tünk fel. Tévedtek azok, a kik előadásra elfo­gadták — úgy vélvén, hogy mint az olynemű pályázásokban, melyekben a jutalmat minden­esetre ki kell adni valamelyik pályázónak, a színháznál is, ha meglehetős eredeti vígjátékok be nem érkeznek, mindenesetre el kell fogadni a tán legkevesbbé gyengéket.Ez a bírálók tév­edése A szerző maga többnemű tévedésben van a drá-­ mairás tekintetében. Látván, hogy némely új­kori franczia vígjáték mily könnyen foly le, mily kevés benne a cselekvény, mily általánosságban vannak vázolva a jellemek, s mily kevéssé igyekezik na­gyobb emotiókat gerjeszteni; a mű könnyűségét összetévesztő a megírás könnyenvételével, már pedig, hogy példával éljünk, több munkába és figyelembe kerülhet egy-egy könnyűsége által kitűnő kocsi elkészítése, mint egy-egy társzekéré. A könnyűség mellett mindig szükséges,bizonyos szilárdság és erő. A nevezett mű kevés figyelmet és erőmegfeszítést árul el mind compositiójában, mind a bonyolításban, mind az egyes jelenetek­ben, mind egész styljében. Mit mondjunk a jellem­zésről, alakításról, a drámai tehetség ezen fő pró­bakövéről ? Békefi Flórián, a test és együgyü va­dász volna, a mint Szigeti játszó, olyan forma, mint egy egy drámai alak, de a szerep eleje és egész folyása nem hangzik össze a végével. Míg eleinte csak egy érdekes phlegmaticus embert látunk benne, a­ki legfeljebb unalmában és némi együgyűségből veti fejét házassági vállalatra, a végén kellemetlenül lep meg gyávaságával. A többi egyén se az életből véve nincs, sem eszmé­nyítve. Olyan semmihez és senkihez nem hasonlít­ható körrajzok, minőket a rajzolásra kevés termé­szeti adománynyal megáldott oskolás gyermekek szoktak szórakozásból rajzolni. A külső forma megvolna az ily arczképeken, de semmi jellem­ző bennök, s az összes mindenségijén nem ha­­sonlítnak egy arczhoz is. Az egész ma is hasonló vázlápi gyakorlatot juttat eszünkbe, midőn valaki unalmában több vonalból valami symmetricus ábrát készít, mely hasonlókép nem ábrázol semmit. Üres kalfornia, betöltetlen keret ez az egész vígjáték. A minden részben való felületességnak köszön­heti ugyan, hogy nagy visszatetszést nem szült, mint némely más kezdő merészséget, de egyszer­smind ez okozá, hogy a hatás hőmérőjének fagypontján m­arad a folyvást. Jobb átgondolás, erőteljes átérzés s maga az író részéről több emotió kell hozzá, hogy csak valamire való víg­játékot írhasson az ember. Nem azt értjük, hogy nagyon sokat fúrjon faragjon és rágódjék mű­vén, mert nem az idő mennyiségét veszszük, mi­dőn a könnyen vételt hibáztatjuk, hanem a szellemi munkásság azon intensivitását ajánljuk, mi nélkül nemcsak költői művet, s különösen drámait, hanem kissé hatásos hírlapi czikket sem lehet írni. A nemzeti színház ápril­i­ káig zárva marad. Távirati t­u­d­ó * i­­ 4 * a bécsi börzéről mart, 24 söt, 5% meta­liqu­os............................ 60.40 Kamisli kölcsön........................... 62.70. Bankrészvény . .....................715­. Hitelintézet......................................1415­ 0. Londoni váltók................................ 105 25. Ezüst................................................. 104.75. Arany ................................. 5­5. A „P. Napló”. távsürgönye. * N. - V­á­r­a­d, mart. 24. A magyar-cséke választó­kerületben ma menvén végbe a követválasztás, Román Sándor pesti egyetemi tanár és a „Concordia“ cz. ro­mán újság szerkesztője választatott meg. KÜLFÖLD. Angolország. — Az Ausztria és Poroszország közötti há­ború tehetsége komoly aggodalmakat kezd az angol sajtóban kelteni, s némely lapok a vész ki­törését már-már valószínűnek hiszik. A „Times“ e tárgyról következőleg elmélkedik:

Next