Pesti Napló, 1866. március (17. évfolyam, 4758-4784. szám)

1866-03-25 / 4779. szám

mányok mikénti alakítása iránt tervet készítendő bizottmány tagjai lettek . A beadott 262 szavazatból Deák Ferencz nyert 260 szavazatot, Lónyay Menyhért 241 szavazatot, Zeyk Károly 236 szavazatot, Tisza Kálmán 234 szavazatot, Klauzál Gábor 232 szavazatot, Szentkirályi Mór 232 szavazatot, Horváth Boldizsár 232 szavazatot, Nyáry Pál 231 szavazatot, Hollán Ernő 226 szavazatot, Bónis Sámuel 225 szavazatot, Bezerédy László 221 szavazatot, Gorove István 219 szavazatot. A Napló-bíráló bizottmányba beválasztott hat erdélyi képviselő névsora következő : A beadott 271 szavazatból, mely közül 3 üres volt, Berde Mózes nyert 255 szavazatot, Dózsa Dániel 255 szavazatot, Gál János 255 szavazatot, Gecze János 253 szavazatot, Zeyk József 253 szavazatot, Tisza László 248 szavazatot. A napirend második pontját az igazolási állandó bizottmány jelentései tevék , ezek sorát Zichy Antal előadó nyita meg, olvasva a bizottmánynak jelentését azon vizsgálat érdemében, melyet Markos István képviselő d. Perényi Zsigmond Ugocsa megye nagyszőllősi képviselő választása ellen benyújtott panaszokra nézve végzett. A bizottmány, minthogy a tett kifogások alappontját a kérvényezők ezúttal sem igazolták, egyebekben pedig — a nemzetiségi súrlódások megszüntetése tekintetéből — panaszaiktól elálltak,igazolást véleményez, s a ház e véleményt egyhangúlag elfogadja. Királyi Pál előadó olvassa a Lator Gábor képviselő vizsgálata iránt készített bizottmányi jelentést, Gyene Károly szathmárnémeti képviselő választása elleni panaszok és kifogások tárgyában; a bizottmány a törvény azon rendeletét, hogy a házban az illető kerületek majoritása legyen mindig képviselve, itt teljesen szem előtt tartottnak találván, a kérdés alá helyzett választást igazolandónak véleményezi; a ház e vélemény alapján Gyene Károlyt az igazoló képviselők közé igtatni határozza. Mindkét igazolási esetnél a vizsgálati költségek megtérítése a kérvényező feleket terheli. Elnök ezután a Dobóczky István képviselő által benyújtott következő indítványt olvastatja fel: Indítvány a Tisza - szabályozási ügyben. A képviselőházi bizottmányok munkaágainak meghatározására kiküldött 12 tagú választmány majdani javaslatán utólig változtatni nehézséggel járván, indítványozom, hogy a törvényhozási munkásság rendes folyamának első tárgyai közé a Tisza-szabályozás ügye olykép soroztassék, hogy a bizottmányi előmunkálatok alapján nemcsak közgazdasági oldaláról, hanem az ártéri községek belterületeinek (beltelki complexumainak), melyek az országos védgátakba nem foglalván, a ellenkezőleg épen a szabályozás következtében várható árvízi szinemelkedés által fenyegettetnek, biztonsága szempontjából is, czélszerű és gyors intézkedés lehető legyen. Mely indítványomat a fentérdeklett 12 tagú választmánynak tervezésénél figyelembe vétel végett kiadatni kérem. Dobóczky Ignáczs. k. Heves megye tisza-nánai kerületének képviselője. A felolvasott indítvány kinyomatni határozatvan, az ülés eloszlott. Az orsz. sh. gazd. egyesület véleménye, Reitter Ferencz kir. főmérnöknek a Pest-Buda közti Duna-folyam szabályozására, a pesti hajózható csatornára és a Csepel sziget megvédésére vonatkozó háromrendbeli ismeretes tervezete felett. Az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület fel lévén szólítva Pest városa főpolgármesteri hivatala által, hogy Reitter kir. főmérnök úrnak javaslatba hozott, s a sajtó utján már ismeretes hármas tervéről, nevezetesen 1) a Duna szabályozása Budapest között; 2) a pesti hajózási csatorna, és 3) a Csepel-sziget és a soroksári Duna-ág balpartján fekvő ártér ármentesítése iránt saját állása szempontjából nyilatkozzék, — az ezen nyilatkozat tétele végül felhívott közgazdasági szakosztály következőkbe foglalja nézeteit : Azon gyászos események hosszú sora, mely a két testvérvárost az 1838. évben a Duna áradásai miatt érte, még országszerte tudva van, s emlékezetes marad még sokáig. Halomra dőlt házak, tönkre jutott vagyonos tulajdonosok és iparosok ezrei, a számos milliókra rugó kár, a megszűnt üzlet és pangás nemcsak fővárosunkkal, de országunk nagy részével is éreztette a kárt, s oly válságot idézett elő, melyhez hasonlóra az újabb időkben példát nem tudunk. Az általános csapást tekintve, meggyőződtek úgy a kormányközegek, mint egyes lelkes magánzók, hogy fővárosunkat hasonló csapásnak többé kitenni nem lehet, s több évekig élénk tárgyalások és tervezések folytak azon feladat felett, miként lehetne a fővárost hasonló bajok ellen megóvni. Azonban, kivéve egyes partemeléseket, s újabb építkezéseknél észlelhető emeléseket, szomorú elgondolni, hogy oly hosszú évek sora óta a testvérvárosok biztosítására az árvizek ellen, semmi rendszeres, gyökeresen segítő terv meg nem állapíttatott , annál kevésbé pedig hajtatott végre. Sőt megdöbbenve kell minden hazáját szerető honfinak Reitter úr munkájából azon szomorító meggyőződést merítenie, hogy fővárosunk állapota nem hogy biztosítottabb volna jelenleg hasonló csapások ellen — de inkább sokkal kétségesebb és rosszabb mint valaha. Saját álláspontját szem előtt tartva, nem lehet szakosztályunknak feladata,a szóban levő tervezet műszaki részébe bocsátkozva, a felett bírálatot mondani,mert ez az illetékes közegek felada leend. Miután azonban köztudomás szerint az 1838-ai válságos áradás a Pest alatt mai napig is meglévő sekély medernek jégzajlás következtém eldugulásából eredeti, és Reitter főmérnök úr javaslata éppen ezen a bajon kíván segíteni, a mennyiben tervezete által a fővárosok között a Duna-medernek mélyítése és az árvizeknek öszpontosítása, s ez által éppen a város alatt jövőre egy hasonló jégtorlódás lehetlensége czéloztatik — a szakosztály meggyőződése szerint a javaslat ezen része oly általánosan igazolt elvekre látszik fektetve lenni, melyeknek alkalmazása, hasonló esetekben, másutt mindenütt óhajtott sikerhez vezetett. A fővárosunk alatti Duna-medernek javítása valóban életkérdés Pestre nézve. Sorsa ettől függ, s veszélyeztetése ma, minden tekintetben fejlődöttebb viszonyaink miatt, hasonlíthatlanul nagyobb kárral lenne kapcsolva, semmint volt 1838-ban. Ezen csapást megérezné az ország is, mert hiszen fővárosunkban fonódik le országunk legnagyobb részéről minden gazdasági és ipari üzletnek eredménye, s igy annak szétromboltatása gazdasági és ipari életünket is érné egyenesen és sokszorosan. Az országos Magyar Gazdasági Egyesület érdekének és feladatának helyes felfogásából kénytelen tehát, ajánlólag szóllalni fel oly javaslat mellett, melynek egyik fő czélja és feladata: Buda-Pestnek jelenét és jövőjét biztosítani! Reitter javaslatának második része a Pestet keresztülszelő csatorna, nézetünk szerint a főváros jövendő nagyszerűségét alapíthatná meg, s azt azon kereskedelmi színvonalra emelné, melyre ezen, a Duna legalkalmasb pontján lévő díszes város, feladatánál fogva hivatva is van. Ugyanis ha figyelembe veszszük városunk fejlődését, s öszszehasonlítjuk a Dunaparton és annak közelében lévő telepeket az elővárosokkal s az ott lévő építkezésekkel — lehetlen meg nem győződnünk, hogy az aránytalanság minden tekintetben igen nagy. Míg ugyanis fővárosunk a folyó mentében határtalanul elnyúlik és palotaszerüleg halad — ezen gyarapodás távol a parttól többé már nem szemlélhető, — de sőt az elmaradásnak nyomai alig titkolhatók. Ezen elhagyatott telepek között a javaslati csatorna létesítése kétségkívül maga után vonná ezen városrészek diszesítését és összhangzatos kiépítését, s a már meglévő iparvállalatoknak és gyáraknak a nélkülözhetlen olcsó vizi forgalmat nyújtaná egyrészt, — másrészt pedig újabb hasonnemű vállalatoknak keletkezését a kész viz és forgalom, s olcsó területek megléte miatt lehetővé tenné, — s ugyanekkor hygienius tekintetéből véget vetne ezen részeken épen a legújabb időkben élénken szenvedett kínnak, a vízhiánynak is. — A ki továbbá nem kételkedik azon, hogy nemzeti jólétünk és iparunk nagyban fejlődni fog, s hogy a közel vagy később jövendőben a Duna-kereskedelem oly sokra emelkedik, mint az más országokban már tettleg létezik, az előtt szintén kétségtelen, hogy ezen nemzeti és Duna-kereskedelmi fejlődés fővárosunkra rendkívüli hatással lesz, s hogy az rajta fog leginkább emelkedő fénye és gyarapodása által szemlélhető lenni. Ezen időre kell gondolni, midőn a városon keresztül menendő csatornának horderejét, egész mértékben méltányolni akarjuk. A mostani forgalomnak is alig elegendők már a jelenlegi partok , de azon forgalom és ipari termelésnek, melyet egykor a főváros képviselni és közvetíteni hivatva van, csak úgy foghat megfelelni kellőleg, ha a tervezett csatorna, kebelében létrejöhet. A tervezett csatorna, szerintünk, a főváros jövendő nagyságának egyik feltétele! Harmadik része a tervezetnek szintén nagy fontossággal bír. Köztudomású dolog, hogy Pesttől alig néhány száz élve egy nagy terület fekszik, mely a fővárostól zajlások esetében napokig, sőt hetekig el van zárva. A tervezett történezés által Csepel szigete Pest városával biztosan összeköttetnék, s a soroksári ág balparti részén levő árterekkel együtt mintegy 150,000 holdnak vizmentesitése, s ezenkívül a csatornában levő vizmennyiség által 12—20,000 holdnak rendszeres öntözése czéloztatik. Hogy gazdasági eszközlés épen Pest alatt, ezen város százezreinek előnyével, s a birtokosoknak hasznával járna, azt nem szükséges bizonyítgatnunk. Ezen előnyhöz járulna még az is, hogy Pest lakói egyenes öszszeköttetésbe jővén Csepel szigetével, ezt diszes nyaralókkal és gazdasági kisebb telepekkel láthatnák el, mi által a nevezett sziget a fővároshoz illő kies ligetté alakulhatna át. Előnye lenne nemkülönben a tervezett vállalatnak az is, hogy az elzárandó Duna-ág partlakóinak minden vízállás esetére biztos vizi útjuk lenne, s hogy azok Pesttel és környékével vizi járműveik által szakadatlanul közlekedhetnének, mi jelenleg ezen a Duna ágon 2—3 láb vízzel a pesti vízmérete felett, már vagy lehetlen, vagy veszélyekkel van egybekötve. Végül megemlítendő még, hogy a soroksári Duna-ág ilyformán rendes csatornává alakulva, további hasonértelmű folytatásra is alkalmas kapcsolatot szolgáltatna. Összevonva mindezeket, nem mondhatunk az előttünk fekvő tervezetre nézve mást, mint hogy annak létrehozatalát kívánatosnak tartjuk, úgy a főváros biztosítása, mint annak jövendő nagysága és európai értelmű kifejlődése tekintetéből. *) Kelt Pesten, martius 20-kán, 1866. Az orsz. magyar gazdasági egyesületnek igazgató választmánya nevében• Gr. Festetics György: Különfélék. Pest mart. 24. Megelégedésünkre szolgál, hogy a Ceresa elbocsáttatásához tett észrevételünk Stéger szerződtetésére nézve, nemcsak a lapok jelentékenyebb részénél, hanem hir szerint az irányt adó körökben is viszhangra talált, a mennyiben lépések léteznek, hogy Stegert először vendégszereplésre, aztán remélhetőleg állandó tagul megnyerjék. Örvendes hír operánkra nézve. A „Győri Közlöny“ írja : Jogakadémiánk visszaállítása ma már több: édes reménynél, miután, mint értesülünk, megyés püspöki excja bécsi útját a legfényesebb eredmény koszorúzta. Az 1848-ik évben a kormány kezébe került alaptőkék visszaadatása legmagasabb helyről biztosíttatott, a még szükséglendő két tanszék biztos) Kérdés, mennyiben alapos Poroszkay mérnök úr azon ellenvetése , hogy Pest körülcsatornázása következtében Pest város helyzete az árvíz tekintetében még roszabbra fordulna, mint jelenleg. Reméljük , hogy Reitter főmérnök úr sietni fog az aggodalmak eloszlatására nézetét kifejteni. Szerkesitását pedig, hogy üdv és áldást sugárzó tetteinek fénykoszorújába a legragyogóbb követ beilleszsze — megyés püspöki exja volt kegyes elvállalni. A „Szegedi Hiradó“-ban olvassuk: A kaszinó múlt vasárnapi választmányi ülésében Vadász Manó elnök előterjeszti, hogy miután most alkotmányos hatóságok nem léteznek, melyek az országgyűlésnek bizalmi szavazatukat megküldhetnék, a kaszinónak, mint az értelmiség egyesületének hivatása e szerepet magára vállalni. Illőnek tartja tehát, ha a szegedi kaszinó alkalmat nyújt Szeged lakosságának egy albummal kifejezni határtalan bizalmát az országgyűlés vezére, Deák Ferencz nagy hazánkfia irányában, miáltal egyszersmind kifejezné azt, hogy az országgyűlés nézeteit minden tekintetben osztja s az ország törvényes önállása felett őrködő határozataiban teljesen megnyugszik. Az elnök felszólalása közhelyesléssel fogadtatván, egy díszalbum készíttetése Burger Zsigmondra bízatott. Egyszersmind elhatároztatott, hogy a „P. Hírnök, “ melyet túlzott conservativ iránya daczára eddig megtűrt a kaszinó, újabban névtelenül közlött s különböző vidékek véleményeként feltolt, a képviselőház ellen izgató közleményei s egyéb ellenséges czikkei miatt a kaszinói lapok sorából kiküszöböltessék s e végzés a szerkesztőnek is megküldessék. Tegnap délben, mint a „M. V.“ írja, a nemzeti színházban b. Ambrózy Mária k. a. Lucretia Borgiából egy áriát énekelt zenekarkiséret mellett és egészen elragadta a jelen volt közönséget. Collegánk még azt is hozzáteszi, hogy a baronesse legyőzve az előítélet ellenzését, már a legközelebbi idény alatt Londonban, a kristálypalotában néhány hangversenyt rendez. A hangversenyteremtől a színpadig a választó tér nagyon csekély lévén, remélhető, hogy a bárónő elég bátorsággal bizond, hogy e kis tért áthatolja. Az aristocratia szó, mely „jobbak társaságát“ jelenti, a múzsák templomában találja legszebb magyarázatát. V Hugo Károly, kinek érdekében a lapok oly gyakran és melegen felszólaltak, miután j ezen felszólalásoknak semmi sikere nem volt, ma ismét búcsút mondott hazájának, és Párisba utazott automimikai felolvasásait folytatandó. Hiába : nemo prophets in patria. V Dobsa Lajos IV. László czimű drámája Dr. Saphir által németre lefordittatván, az ünnepek után az itteni német színpadon fog előadatni. V A jövő héten több magánelőadás tartatik a főranguak által. Ezt azonban csak egy ondit után írjuk, miután sem a helyet, sem az időt, sem pedig az előadandó darabokat nem ismerjük. A Sokan szívesen veszik azon hírt, hogy Gyulay Pál nemsokára szépmatadi könyvet fog kiadatni, vagyis kiadatni. — Óhajtandó volna, hogy ezen aesthetika egészen népszerűen és iskolai használatra lenne szerkesztve. — Lapunk tegnapelőtti 67. számában hozott, a „Hungária“ biztosítóbankot érdeklő újdonságot, a társulat érdekében helyreigazítani méltányosnak ismerjük. Nyert hiteles felvilágosítás szerint a nevezett társulat múlt évi május hó 24-én rendkívüli közgyűlést tartván, ezen alkalommal több kitűzött tárgyakon kívül az igazgatóság, a társulat üzlete 9 havi tartamának sikeres eredményéről rendes és kimerítő jelentést terjesztett a közgyűlés elé, melynek alapján a közgyűlés osztalék fejében részvényenként 12 ft kifizetését elrendelte. S miután a társulat alapszabályai azt rendelik, hogy az első rendes közgyűlés a társulat működése második évének május havában tartassék meg: akként vagyunk értesülve, hogy a „Hungária“ az alapszabályig kitűzött első rendes gyűlést folyó évi május havában ,minden bizonynyal megtartandja. — A Csallóköz érdekében. Sietünk a fővárosi közönséget értesíteni, hogy Nagypénteken délutáni 3 órakor a seminarium egyházában Ambrózy Mária báró kisasszony és Tremer kisasszony éneklendik a lamentatiókat, s ez alkalommal báró Sennyey Pálnék excellentiája, gróf Károlyi Eduárdné, gr. Szapáry Gézáné és gr. Pálfy Pálné gyűjtögetnek a csallóközi ínségesek javára. Reméljük, hogy a főváros lelkes közönsége szép számmal jelenend meg ez alkalommal, mely a magasztos ének hallgatása mellett módot nyújt, hogy nem tekintve az adomány nagyságát, kiki erszényéhez mérten járulhasson ínséges honfitársai segélyezéséhez. Nem azt fogják látni, ki mennyit ad, mert a nemes szándék határozza meg ily adomány becsét, és a legkisebb pénz is hálásan fogadtatik. Épen most értesülünk újabban, hogy Csallóköz derék népessége sok helyütt az éhhalállal küzd, s a község segélyforrásai kimerültek. — Tehát nagyon is helyén van a főváros emberszerető alamizsnája ! Sz Bognár Adél, férjezett Wassilievichné, a ki nemrégiben mint Mária Stuart a nemzeti színpadon köztetszést aratott, Folinius ismételt felhívása folytán Kolozsvárra ment vendégszerepelni. Ismerve a kolozsvári közönség értelmiségét, kétséget nem szenved, hogy a kiváló tehetségű tragikai színésznő szívesen látott vendég lesz a testvérháza fővárosában. — A tiszabüdi kocsmában a napokban fogták el Bogár Imre hírhedt rablót — kinek testvérét néhány év előtt Pesten végezték ki, — Zöld nevű czinkontársával együtt. A hirhedt Bogár-családnak Imre utólsó sarja. A Kern Armin arczképfestőnk, rövid idő alatt művészi körökben közfigyelem tárgyává lett. Néhány igen sikerült arczkép, melyek a műkiállitásba kerülnek szemle alá, azonnal felismerteti a fiatal művészben Rahl jeles tanítványát, aki nagy mesterének iskoláját fényesen képviseli. Leginkább a színezés az, melyben a tanítvány mesterét feltünteti. Az arczképek hasonlatossága meglepő, és így fővárosunk a jeles Barabás és Than mellett Kernt is örömest számítandja jelesei közé. A képviselői clubb tegnapi gyűlésén az határoztatott, miszerint a jelenlegi helyiség a „Privorszky - kávéházban“ további négy hónapra annyival inkább tartassék meg, minthogy a kávés a házbért havonkénti 600 írtra szállította le (!), s azonkívül még némely kényelmi újítások is fognak ott eszközöltetni. A Virághalmi Ferencz „Egy cserepár naplója“ czímű egykötetes regényének nyomatása már befejezve lévén, az illető felkéri tez. ivtartóit, miként az íveket Khor és Wein nyomdájának Pesten, beküldeni szíveskedjenek, hogy a mű szétküldése még husvét előtt eszközöltethessék. A fentebbi nyomda könyvárusi s egyéb megrendeléseket is elfogad. A munka ára 1 frt. — Mint hitelesen értesülünk, a magy. királyi egyetemnél megürült magyar történelmi tanszékre a számos folyamodó közül, az egyetem bölcsészeti kara egyhangúlag Kerékgyártó Árpád, Thaly Kálmán és Nagy Iván magy. akad. tagokat jelölte ki, s terjeszté fel ajánlólag. Mint a Badecker-féle könyvkereskedés Elberfelden, Rajna mentén hirdeti, Petőfi költeményeiből német fordításban 10,000 példány kelt el a világirodalomban. Már II. Maximilián bajor király „János vitéz“ ét, „Bolond Istók“ - ját a nagy magyar költőnek örömmel olvasta. Flamán nyelvre Hiel Manó, lengyelre Sabowski dánra Andersen Keresztély, olaszra Palluci, angolra Bowring, stb. tettek által költeményeit. — Érdekesek azon levelek, melyeket Kertbeny kapott több európai nevezetességektől Petőfire vonatkozólag, melyeket a nemzeti muzeum számára tartogat. Beranger nagy költőnek nevezte Petőfit. Heine Heinrich igy irt: „Ich selbst fand nur wenige solcher Naturlaute, an welchen dieser Bauerjuoge so reich ist, wie eine Nachtigall. Wir Reilexionsmenschen erscheinen neben solcher Ursprüglichkeit wahrhaft bemitleidenswerth.“ Humboldt Sándor mondja róla: Das ist ein in der That überraschend, plötzlich in so nächster Nähe eine derartige Prachtblüthe zu entdecken, nachdem man die ganze Welt abgelaufen, und trotzdem nicht viel mehr des Lautern fand. Eben dieser Nähe wegen wird es aber ziemlich dauern, bis man allgemein den Schatz sieht und wirklich dran glaubt. Arnim e sorokat küldte felőle: Ich verrirte mich in seinem Buche. Tief verlor ich mich hinein stb. U h 1 a n d megjegyzi: Fremde Dichter, die man bloB aus Übersetzungen, und mögen solche noch so gut aein, kennen lernt, darf man nur höchst vorsichtig beurtheilen, da man sie selbst nicht, höchstens ihr Porträt kennt. Trotzdem nehme ich keinen Anstaud, es schon jetzt auszusprechen, dass Petőfi eine Dichternatur zu sein scheint, die es reichlich verlohnte, hätte ich den Muth hiezu noch in meinem Alter seine Sprache zu erlernen, einzig um ihn in ihr zu lesen. Bodenstedt Frigyes irja róla: Petőfi, dieser in seiner eigenen Literatur einzig dastehende Dichter ist, verglichen mit den besten gleichzeitigen Lyrikern in andern Ländern, von Wenigen erreicht, von Keinem übertroffen. Különös megjegyzéssel él Fallmerayer: Den kriegerischen Genius der ungarischen Nation kennt die Welt seit bald tausend Jahren. Dass aber dieses warmfühlende heldenmüthige Volk den schöpferischen Hauch origineller Poesie in Busen trage, und dass es in politischer Einsicht, und staatsmännischer Begabung mit dengrösstenGeistern des Occidents auf gleicherHöh e steht, ist erst durch Petőfi, sowie durc h Deák und Eötvös kund geworden. Grimm Hermann sorai Petőfiről : Petőfi steht als ein Mann vor mir, der den grössten Dichtern aller Zeiten, und Völker beigezählt werden muss stb. így mennek évről évre a levélsorok Petőfiről, ma magyar Fejedelem-Asszonyunkról is vallják, hogy eredetiben olvastatja fel magának Petőfi költeményeit. Amerikában is kiadást rendeznek Petőfi költeményeiből. — Konstantinápolytól Kalkuttáig, Aleppótól Kairóig hangzik neve a honfiak ajkán. Magyar László, a néger hg Dél-Afrikában Petőfit szavaltatja fekete fiaival. Fényképét Petőfinek Brüsselben negyedivnyi nagyságban árulják. Az országos m. képzőmüv. társulat báli sorsolása f. hó 22-kén Alker Antal városi tanácsos, mint kiküldött biztos jelenlétében a következő eredménynyel ment végbe: Az 1. nyereményt, (Széchenyi István gróf mellszobra virágkoszorúban, olajfestmény Schäffer Bélától, értéke 450 ft,) az 1503 sz. sorst egy gyel nyerte Füvessy József Uj Aradon. A 2. nyereményt , (A magas Göll, olajfestmény Brodszky Sándortól, értéke 250 ft,) a 3090 sz. sorsjegygyei Maffei János Aradon. A nyereményt: (Magyar konyha, vizfestemény Sterno Károlytól, értéke 100 ft), a 3934. sz. sorsjegygyel , a m. nemzeti museum képtára. A 4. nyereményt (puszta, vizfestmény Barabás Miklóstól, értéke 60 ft), a 974. sz. sorsjegygyei Ligeti Antal. Az 5., 6., 7., 8., 9. és 10. nyeremény, a társulat albumainak 4 évi folyamát magában foglaló 11 diszkótésű teljes példányból állván, ilyet nyertek: Eszterházy Pál herczeg (1458. sz.), Szitányi Szidor (431. sz.), Herrich Károly (887. sz.); Stackelberg gróf orosz követ Bécsben )47. sz. a m. nemzeti muzeum képtára (3542. sz. és a 600. sz. sorsjegy, melynek tulajdonosa nem tudatik, s ki nyereményét a titkári hivatalban bármikor átveheti. A mely nyeremények a mai naptól számítandó 3 hó eltelte alatt nem fognának elvitetni, választmányi határozatnál fogva szintén a m. nemzeti muzeum birtokába adatnak át. Pesten, márt. 22., 1866 Teepy Károly, titkár. Szerkesztőségünkhöz beküldettek : Missiói lapok. Az első protestáns magyar missió közlönye. Tulajdonos és felelős szerkesztő kiadó : Czelder Márton a missió vezetője. 1866. jan. 31. I-ső szám. Megjelenik minden hó végén Bukarestben. Előfizetési ár Magyar és Erdélyországokban évenként 5 ft. A pénz, valamint más küldemények Ploestre intézendők; továbbá beküldetett a budai dalárda „Évkönyve“ az 1864—1865. évekre, végre pedig „Egyház-szónoklattan. Az egyházi beszéd rövid történelmével az újabb korig. Minden hitfelekezetü lelkész használatául irta: Tóth Mihály debreczeni főiskolai tanár és hitszónok. Ára 1 forint 40 krajczár . Debreczen ifj. Csáthy Károly bizománya. — Pályázati értesítés. A Vörösmarty-ünnepély alkalmára hirdetett versbeli pályázatot illetőleg, örömmel értesítem a pályázni kívánókat, hogy újabban (név szerint Zlinszky Istvánné, Nedeczky Amália, Eöry Károlyné, Ligeti Józsefné, Cometter Bernátné , Szepesz Nándorné, Meszlényi Rosalie, Mányai Józsefné Boné Istvánná, b. Horváth Octavie urhölgyek részéről) tett adakozások folytán a 2-ik rangú pályamű 10 db a. jutalomban részesül.— Az első jutalomhoz pedig Zsigray Aloizia grófhölgy ö vlzsga utólagosan 5 db aranynyal járulván, az első dij 30 db aranyra emelkedett. — Sz. Fejérvár, mart. 20. Udvardy Vincze. Ez A „Zala Somogyi Közlönyében olvassuk : A n. kanizsai takarékpénztár az 1866. évi február 12-én tartott nagy gyűlése alkalmával, az 1865 ik évi üzletből merített 3045 ft 53 kr haszonból következendő jótékony adakozásokat tette : a kanizsai főgymnasium alaptőkéjére adott 100 ftot. A pesti ev. árvügylet javára 40 ft, a kanizsai keresztény kórház javára 80 ft, a kanizsai izr. kórház javára 60 ft, a kanizsai keresztény házi szegényeknek 90 ft, a kanizsai izr. házi szegényeknek 60 ft, a kanizsai keresztény leányiskola segedelmezésére 70 ft, a kanizsai ev. iskola segedelmezésére 40 ft, a kanizsai izr. iskola javára 40 ft. Az 1865 ik évi sept. havában tűz által károsult 140 kis kanizsainak 400 ft. Az 1865-ik év folytán templomok, iskolák, tápintézetek, irgalmas szerzetek részére történt kéregetések folytán 17 ft. Összesen 997 ft. Elismeréssel veszszük fel ezen dicséretet érdemlő jótékonyságot, kívánjuk egyúttal, hogy ezen életrevaló intézet felvirágozzék, hogy ismert jótékonyságát minél inkább gyakorolhassa. — Továbbá : pécskanizsai vaspálya. Amint hallatszik, a pécs-kanizsai vonal, amelynek tekintetében a déli vaspálya társasággal egyezkedések történtek, Kanizsáról Barcsra a Dráva mellett és innen Pécsre fog menni. Barcsig a Dráva az év legnagyobb részében hajózható. Ezen vonalnak Barcson által való építése lehetővé teszi azon slavoniai nyersanyagok vitelét, melyek a drága vitelbért nem birják el, m. p. építkezési és más használatra szükséges fanemek, gabna és sat. minthogy ezen áruczikkeket Barcsig hajón szállíthatni és innen a vaspályára könnyen át lehet rakni. — Az egyenes vonalnak azon kis kerülése, mely Barcson áti építés végett történik, azon szükségesség által okadatolható, hogy ez által a slavoniai áruczikkek és termesztmények kivitelére segédkéz nyujtatik. Nemzeti színház. „Egy Nimród baklövése,“ Vigjáték 2 felvonásban, irta Kvassay Ede. Előadatott márt. 23-án. A kegyes elnézés, melylyel áldott közönségünk, még pedig nagy számmal egybegyűlt közönségünk a művet végig nézte, köszönetet érdemel a kezdő drámaírók nevében , — ámbár türelme nem volt oly nagy próbára téve, mint több más esetben, mert a két felvonás elég rövid, s a két felvonás közét három rendbeli tánczmutatvány töltötte ki. — „Egy Nimród baklövésének előadásában többnemű tévedést jegyezhetünk fel. Tévedtek azok, a kik előadásra elfogadták — úgy vélvén, hogy mint az olynemű pályázásokban, melyekben a jutalmat mindenesetre ki kell adni valamelyik pályázónak, a színháznál is, ha meglehetős eredeti vígjátékok be nem érkeznek, mindenesetre el kell fogadni a tán legkevesbbé gyengéket.Ez a bírálók tévedése A szerző maga többnemű tévedésben van a drá- mairás tekintetében. Látván, hogy némely újkori franczia vígjáték mily könnyen foly le, mily kevés benne a cselekvény, mily általánosságban vannak vázolva a jellemek, s mily kevéssé igyekezik nagyobb emotiókat gerjeszteni; a mű könnyűségét összetévesztő a megírás könnyenvételével, már pedig, hogy példával éljünk, több munkába és figyelembe kerülhet egy-egy könnyűsége által kitűnő kocsi elkészítése, mint egy-egy társzekéré. A könnyűség mellett mindig szükséges,bizonyos szilárdság és erő. A nevezett mű kevés figyelmet és erőmegfeszítést árul el mind compositiójában, mind a bonyolításban, mind az egyes jelenetekben, mind egész styljében. Mit mondjunk a jellemzésről, alakításról, a drámai tehetség ezen fő próbakövéről ? Békefi Flórián, a test és együgyü vadász volna, a mint Szigeti játszó, olyan forma, mint egy egy drámai alak, de a szerep eleje és egész folyása nem hangzik össze a végével. Míg eleinte csak egy érdekes phlegmaticus embert látunk benne, aki legfeljebb unalmában és némi együgyűségből veti fejét házassági vállalatra, a végén kellemetlenül lep meg gyávaságával. A többi egyén se az életből véve nincs, sem eszményítve. Olyan semmihez és senkihez nem hasonlítható körrajzok, minőket a rajzolásra kevés természeti adománynyal megáldott oskolás gyermekek szoktak szórakozásból rajzolni. A külső forma megvolna az ily arczképeken, de semmi jellemző bennök, s az összes mindenségijén nem hasonlítnak egy arczhoz is. Az egész ma is hasonló vázlápi gyakorlatot juttat eszünkbe, midőn valaki unalmában több vonalból valami symmetricus ábrát készít, mely hasonlókép nem ábrázol semmit. Üres kalfornia, betöltetlen keret ez az egész vígjáték. A minden részben való felületességnak köszönheti ugyan, hogy nagy visszatetszést nem szült, mint némely más kezdő merészséget, de egyszersmind ez okozá, hogy a hatás hőmérőjének fagypontján marad a folyvást. Jobb átgondolás, erőteljes átérzés s maga az író részéről több emotió kell hozzá, hogy csak valamire való vígjátékot írhasson az ember. Nem azt értjük, hogy nagyon sokat fúrjon faragjon és rágódjék művén, mert nem az idő mennyiségét veszszük, midőn a könnyen vételt hibáztatjuk, hanem a szellemi munkásság azon intensivitását ajánljuk, mi nélkül nemcsak költői művet, s különösen drámait, hanem kissé hatásos hírlapi czikket sem lehet írni. A nemzeti színház áprili káig zárva marad. Távirati tudó * i 4 * a bécsi börzéről mart, 24 söt, 5% metaliquos............................ 60.40 Kamisli kölcsön........................... 62.70. Bankrészvény . .....................715. Hitelintézet......................................1415 0. Londoni váltók................................ 105 25. Ezüst................................................. 104.75. Arany ................................. 55. A „P. Napló”. távsürgönye. * N. - Várad, mart. 24. A magyar-cséke választókerületben ma menvén végbe a követválasztás, Román Sándor pesti egyetemi tanár és a „Concordia“ cz. román újság szerkesztője választatott meg. KÜLFÖLD. Angolország. — Az Ausztria és Poroszország közötti háború tehetsége komoly aggodalmakat kezd az angol sajtóban kelteni, s némely lapok a vész kitörését már-már valószínűnek hiszik. A „Times“ e tárgyról következőleg elmélkedik: