Pesti Napló, 1866. augusztus (17. évfolyam, 4885-4909. szám)

1866-08-30 / 4908. szám

nyekkel biztosítva. És én mondhatom, hogy kivévén rendkívüli elemi vagy gon­datlansági eseteket, milyeneknek talán némely részben a vasúton is ki lehet téve a só, oly száraz állapotban szokott az rendszerint a raktáraknál megérkezni, mint sokan nem képzelik, a­mikor a sót felről tiszta száraz levegő éri, akkor az­által, hogy vizen az állíttatik, nem szokott átnedvesedni, de megnedvesedik akkor, mikor tartós esőzések vannak, mikor a levegő is nedvet tartalmaz magában, az ily időt a só már előre megérzi, megned­vesedik a legszárazabb raktárakban is. Én merem állítani, hogy ha próbát ten­nénk néhány mázsa sóval, leszállítva azt rendesen vizen, és ugyanannyit ugyan­azon helyre vasúton, nem fogna a vizen abból annyi elpárologni, mint a vasúton a rázódás és dörzsölődés által elporlódni. (Folytatása következik.) Értesítés a matra­­bánya-egylet ügyeiről. A mátrai báln­a-egylet igazgatósága köteles­ségének ismervén azon további intézkedéseiről, melyek báró Leithner szakértői véleménye alap­ján a bányászat, kohászat és kisugrás körül létet­tek, időszakonként a t. ez. részvényeseket tájé­kozás tekintetéből értesíteni, azt röviden ezúttal a következőkben teljesíti. Annak előrebocsátásával, hogy a némely rész­vényesek által önkéntesen tett pót­fizetések alig voltak elégségesek pusztán a bányamű­velet napi költségeinek fedezésére, senki sem ütközhe­­tik meg azon, hogy pénz hiányában a báró Leith­­ner által kidolgozott czélravezető bányaművelési terv az általa ajánlott több rendű kijavítások las­sú haladása miatt eddig még tényleg nem sikere­­síttethetett. Azon kellemetlen kötelesség teljesítése után azonban, mely az igazgatóságot a pénzforrás előteremthetése végett a bányabíróság segé­lyét felhívni kényszerűl,­­ most már nagyobb pénzösszeg reményeltetvén az igazgatóság ren­delkezésére állani, az éreznek olvasztás és ki­lugrás általi értékesítésére nézve tehát a hatá­rozottan szükséges előintézkedéseket megtette. És pedig : 1- er. A kir­grási eljárás megkezdéséhez és az ehhez r megkivántató készletek berendezéséhez egy, e téren avatott szakférfiút ideiglenes alkal­mazás mellett megkiván, s a berendezéshez meg­kívántató összeget kiutalványozván, ez az ideig­lenes műigazgató közbejötte mellett máris a bányaművekben van és foglalkozik. 2­­or. Határozott utasítást adott a műigazgató­­nak az iránt, hogy a jelenleg czélszerűtlenül be­rendezett kazánház és gépszerkezet mielőbbi át­alakítása, s ez­által különösen a gőzfejtési költ­ségek leszállítása iránti intézkedés tekintetéből Pesten megjelenjen, s itt szakértő gépészekkel a kijavítandó gépek iránt az alkut haladéktala­nul megkösse. 3 ér. A zúzda czélszerű­ helyreállítását és ke­zelését illetőleg pedig egy kitűnő szakértő, P­a­l­­mer úr személyében a bevezetésre meghivatott, és szabadsággali átengedése iránt a lépések il­lető felsőbb hatóságánál meg is tétetvén, rövid időn a helyszínére váratik. 4 er. A kilugráshoz szükségelt sónak kincs­tári áron leendő megszerzésére nézve felsőbb helyen a szükséges kérvényezés megtétetett, s részben már az utalványozás megnyeretett. Míg azonban az igazgatósé­nak mindezen most elősorolt intézkedései teljesen és egész kiterjedé­sekben életbe léptetve, és míg az ezek folytán mu­tatkozó eredmény kiderítve nem leend, addig a bánya- és buza­üzletnek a legközelebbi évre re­mélhető tiszta jövedelméről teljes biztonsággal felvilágosítás nem adathatik, mivel : 1. Még meg nem határozható teljes biztonság­gal, mily megtakarítások fognak a kazánok és a gépszerkezet átalakítása folytán a gőzerő kifej­tése körül eléretni. 2. Nem határozható még meg, mily eredményt fog a zúzdás újabb kezelés felmutatni, mivel: 3. Még az sem tudható, mily értéket képvise­­lend a zuzérczekben foglat tiszta arany (Mtthl­­gold.) 4. Nem határozhatók még meg tüzetesen az extractio költségei sem, és végre 5. Az olvasztásra nézve sem határozható még meg, vájjon a zúzda által nyerendő mak­kban tartalmazott kova (Kies) elegendő lesz-e a kova nélküli többi életek felolvasztásához. Tekintve azonban azt, hogy a legutóbbi idők­ben a Katalin és György nevű bányákban igen szép reményre jogosító feltárások történtek, s hogy e szerint kilátás van arra, miszerint a szak­értői véleményben tervezett 32.000 mázsán fe­lüli érezmennyiség fog olvasztás és kilugrás út­ján feldolgoztathatni, továbbá hogy a legújabb időkben termelt ér­­czek fémtartalma is sokkal kedvezőbbnek mu­tatkozik, mint ezen szakértői véleményben fel­vétetett, s hogy a munkabérek és az éretfejtési költségek is kedvezően le fognak szállíttathatni, végre, hogy az igazgatóság nem kételkedik azon, miszerint a gépek czélszerű átalakítása által a gőzfejtési költségek tetemesen alább fognak szállani, s hogy a zúzdái kezelés szerencsésen és minél kisebb fémveszteséggel fog keresztül vitetni, — végre, hogy az extractio újabb berendezése által az ezüst is meg fog nyeretni, — mindezek figye­lembe vétele mellett az igazgatóság a legalapo­ Hivatalos. i . Törvény 1866. aug. 25-ről, a hadi események­­ s azok utóhatásai által előidézett rendkívüli­­ szükségletek végetti eszközök további előszerzé­­sére, s az érték­jegyekben álló függő állam­­adósság szabályzására s meghatározására vo­natkozólag, érvényes az egész birodalomra. A pénzügyi igazgatásnak oly helyzetbe tétele végett, miszerint a hadi események s azok utó­hatásai által előidézett rendkívüli pénszükségle­­tet előszerezhesse, s az állam­háztartást a ren­des állambevételek tartós csökkenése által oko­zott érzékeny megháborítások közepette tovább vihesse, s hogy továbbá oly czélból, hogy az idők nyomása alatt, a kényszerítő állam szükség parancsa által felszaporodott s értékjegyekben álló függő állam­adósságnak szilárd szabályzat s határ kijelölés adassék, a f. évi jul. 7 én kelt törvény folytán, (kir. törv. 1­­89. sz.) s­­a f. évi máj. 5-én kelt törvényrei vonatkozással, (a bir. törv. 1. 51 sz.) 1865. sept. 20 án kelt nyílt pa­rancsom alapján (bir. törv. 1. 89. sz.) miniszteri tanácsom meghallgatása után rendelem, a mint következik: I. Pénzügyminiszterem felhatalmaztatik, a számára a f. évi jul. 7-röl kelt törvénynyel (kir. törv. 1­­89. sz.) 200 millió forintnyi össz­érték­ben nyitott, s 140 millió forintnyi értékben még rendelkezésre álló hitel rovására, ötven millió forintnyi öszletet 5 pzetes ausztriai értékre szó­ló, mindegyik évi máj. 1-jei s nov. 1-tei kama­tozási határidőkkel ellátott, az 1859. dec. 23 -i törvény VI. czikke szerint (kir. törv. 1. 226. sz.) évenkint ’/s préttel törlesztendő állam­adóssági kötelezvények kibocsátása által oly módon sze­rezni elő, hogy ezen kötelezvények a lehető leg­jobb árokon, bizományszerű eladás, vagy egy alakuló consortium részéről átadás által, a töleb­bi készpénz összeg eléréséig áruba bocsáttas­sanak. II. A f. évi j­l. 7-ki törvénynyel nyitott hitel többi része végett, 90 millió a. ért. forintnyi öszletig, for­m­aszerv­­­ftos s 5­ftos államjegyek fognak a szükséglethez képest készíttetni, s 1866. sept. 1-től kezdve forgalomba helyeztetni. Egyszersmind a pénzügy­igazgatásnak fentar­­tatik azon jog, miszerint az egyenértéket, az 1866. julius 7-ki törvény erejénél fogva, a nem­zeti banktól már előlegül felvett 60 millió forint­nyi bankjegyekért, formaszerk­­e­ftos s­a­ntos államjegyek kibocsátása által azon esetre s azon mérvben előszerezhesse, a­mint a banktól vett előlegnek kizárólag annak saját jegyeibeni visz­­szafizetése nem, vagy csak egy részben tétethet­nék lehetővé, a békekötés utáni egy év alatt a folyó bevételek, egyéb jövedelmek vagy hitel­műveletek által. III. Továbbá egy, a pénzügyigazgatóság s az ausztriai nemzeti bank közt 1866. jul. 3-dikán tartott egyezmény értelmében, az ausztriai nem­zeti banknak az 1866. máj. 5 ki törvénynél fog­va államjegyekül nyilvánitott s 1 ftos o. é., s 1858. jan. 1-től kelt, s 5 ftos o. é., 1859. máj. 1 ről kelt jegyei, 1867. jan. 1 -től kezdve behu­­zatnak, s helyettük egyenlő értékű formaszerü államjegyek fognak kiadatni. Ezen átcserélésnek akkér kell történnie, hogy az 1867. jan. 1 től kezdve az országfejedelmi pénztárakba befolyó,­­ az ausztriai nemzeti bank czégét viselő 1 ftos s 5 ftos jegyek, a nemzeti bank részéről átszolgáltatásuk s törlesztésük végett a pénztárakban visszatartatnak, s a for­galomban az újra kibocsátandó formaszerű ál­lamj­egyek megfelelő egyenértéke által helyette­­sittetnek. A nemzeti bank czégét viselő azon 1 ftos s 5 ftos jegyeket illetőleg, melyek az or­szágfejedelmi pénztárakon kívül 1867. jan. 1 én s később forgalomban vannak, 1869. dec. 31 ig határidő tétetik ki, mely alatt azok a sajátlag kijelölendő felváltási pénztáraknál teljes névér­tékben, a felek kívánatéra, államjegyekért cse­réltethetnek be . 1870. jan. 1-től kezdve 1872. dec. végéig a felváltás csak pénzügyminiszté­riumomhoz intézendő formaszerű kérvények foly­tán engedtetik meg, s ezen véghatáridő lejárta után minden további beváltási kötelezettség el­enyészik. IV. Azon esetre, ha a jelen törvény II. és III. czikkei határozatainak létesítése folytán, a for­galomnak 1 s 5 ftos államjegyekkeli túlterhelte­­tése állana be, pénzügyminiszterem felhatalmaz­­tatik, a legkisebb kategóriabeli jegyek helyett 25 ft s 50 ftnyi értékű államjegyeket is forgalomba helyezni, az államjegyek kibocsátása iránt álta­lában kiszabott maximál határ megtartása mel­lett. V. A megelőző II., III. és IV. czikkelyek ér­telmében kiadandó formaszerű államjegyekre nézve, illetőleg az általános kötelezettséget azok­nak fizetés helyetti elfogadására, ugyanazon határozatok érvényesek, melyek a­z. évi május 5-ei törvényben az osztrák nemzeti banknak ál­lamjegyekké nyilatkoztatott 1 és 5 forintos je­gyeire nézve megállapíttattak. Ennélfogva a formaszerű államjegyek, melyek e törvény erejénél fogva kiadatnak, valamennyi országos pénztárak és hivatalok által, minden fizetéseknél, melyeknek nem kell külön törvé­nyes határozatok következtében, éretpénzben történniök, teljes névértékükben fizetés gyanánt elfogadandók, és az állam minden fizetéseinél is, hol nincs az érezpénzbeni fizetés világosan ki­kötve, fizetés gyanánt névértékükben adandók át; hasonlóképen az 1856-ki febr. 7 -i császári rendelet (b. t. 1. 21. sz.) és az 1858. ápril 27-ki nyílt par­ács (b. t. 1. 63. sz.) határozatainak épentartása mellett, mindenki kivétel nélkül kö­teles ez államjegyeket fizetés gyanánt teljes névértékben, illetőleg a szab. osztr. nemzeti banktól pénzjegyeik felváltásánál, továbbá a bankjegyek egyes nemeinek, vagy egy egész ki­adásnak visszavonásánál (ezen intézet alapsza­bályainak 15. és 18. §§. b. 1., 1863 ki 2. sz.) elfogadni. A nemzeti bank czégét viselő, e törvény III. czikke értelmében behúzandó 1 és 5 ftos je­gyekre nézve az általános elfogadási kötele­zettség 1868 ki dec. 31-éig marad érvényben. VI. A II. czikk szerint 90 millió frtnyi érték­ben kibocsátandó államjegyek, s az 1866-ki május 5-ki törvény értelmében államjegyeknek kijelentett bankjegyei az osztrák nemzeti bank­nak 150 millió ftnyi összegben, illetőleg az e tör­vény III. czikke szerint kicserélésük által ered­ményezett egyenérték államj­egyekb­­n, továbbá az osztr. nemz. banktól az 1866. jul. 7-ki tör­vény értelmében (b. 1.1. 89. sz.) előleg gyanánt felvett, és e törvény II. czikke értelmében eset­legesen egy év letelte alatt államjegyekben megtérítendő 60 millió forintnyi összeg az állam által kibocsátott, az 1863. nov. 17 ki törvény által (b. t. 1. 98. sz.) 100 millió forintnyi forga­lomra szorított részletes hitelzálog utalványok, oly módon fognak összeköttetésbe hozatni, hogy az állam terhére forgalomban lévő pénzje­gyek és a forgalomban levő részletes zá­log utalványok összege együttvéve legfelebb 400 millió forintot tegyenek , de egyszersmind a pénzügyminiszter fel van hatalmazva, azon esetben, ha a hitelzálog utalványok forgalma az ezen értékpapírra nézve megállapított törvényes maximum alá sülyed, az e részbeni hiányt az államjegyforgalomnak megfelelő felemelése ál­tal pótolni; azon esetre pedig, ha a hitelzálog­­utalványok oly keresettek lennének, hogy a szükséglet a 100 millió forintnyi forgalmi maxi­mumot meghaladná, az államjegyek forgalma megfelelőleg leszállítandó. Az államjegyek és a részletes hitelzálogutal­­ványok közti viszony e szabályozása által az utóbbiakra nézve a zálogjegy bekeblezése által a nyilvános könyvekben szerzett biztosítékok a gmundeni, halleini, ausseei kincstári sóbányákra teljesen érintetlen maradnak. VII. Az államjegyek forgalomban lévőknek tekintendők, a­mint az állam központi kincstá­rából, vagy más állampénztárak dotálása által, vagy magánszemélyek számára történt fizetések által, kiadásba tétettek. E szerint az államjegyek tartalék készletei, melyek az állam központi pénztárában későbbi kiadás, vagy megrongált vagy forgalmon kívül tett államjegyek kicserélése végett készen tar­tatnak, nem tekinthetők forgalomban lévőknek, s a forgalmi összeg maximuma ily képen lesz kiszámitandó. Ugyanez áll az 1866. május 5 -i törvény II. czikke értelmében 150 millió forint­nyi összegben forgalomba tett, és államjegyekké kijelentett 1 és 5 fztos bankjegyeket, s e jegy­nemeknek az 1866. július 3 -i egyezmény sze­rint a nemzeti banknál letett tartalék készletét illetőleg. VIII. Az e törvény VI. és VII. czikkében az értékjegyekből álló függő adósságra nézve meg­szabott maximum, egy biztos békeállapot helyre­állítása esetében áthágyatlan, és e feltevés tel­jesülése esetében, 1865-ki sept. 20-ki nyilt­ pa­­rancsom alapján az értékjegyek további szapo­rítása nem fog eszközöltethetni. Ezen maximumba azon őszi eteket is bele kell vonni, miket az állam a hadi csapások enyhíté­se, vagy egyes országrészek ínségének meg­szüntetése végett, a legközelebbi átmeneti idő­szakban, előlegek vagy kölcsönök alakjában, államjegyekben egyesek vagy testületek részére átszolgáltatand. Az állam­jegyek fokozatos biztosítása, s illető­leg törlesztése iránti határozatok egy, mielőbb kibocsátandó külön törvényben fognak megálla­­pittatni. IX. A pénzjegyekre vonatkozólag az 1860. nov. 17-ki cs. rendelet (bir. törv. 1.256. sz.), s az 1866. máj. 5-ki törvény (bir. törv. 1. 64. sz.) ha­tározatai fennmaradnak. X. Az államadósságot ellenőrző bizottmány az államadóssági kötelezvényeknek e törvény I. czikkében előrelátott kibocsátására vonatkozó­lag hivatalból fog eljárni, s különösen a kibo­csátandó értékpapírokat ellenjegyzendi. Továbbá ugyanaz a jelenleg még bankjegyek alakjában fennálló államjegyek forgalmát, vala­mint azoknak formaszerű államjegyekkeli foko­zatos kicserélését, s átalában ez utóbbiak kibo­csátását, valamint az értékjegyekben álló függő adósságnak ezen törvényben kijelölt maximál határának megtartása s ez utóbbiaknak a for­galomban levő részleges jelzálog-utalvány­okházi viszonya felett őrködni, s végre havonként ki­mutatást fog közzé tenni a még forgalomba levő 1 és 5 forintos bankjegy formájú államjegyek, a forgalomba helyezett forma szerinti államjegyek mennyisége és a részleges jelzálogi utalványok forgalma, valamint mind a három cathegoria összege felett oly módon, hogy az állam köz­ponti pénztárában vagy a bank­pénztárakban pusztán kiadás végett készen tartott értékpapí­rok ezen törvény 7. czikke értelmében ne szá­míttassanak forgalomban levőket. XI. Pénzügyminiszterem bizatik meg ezen tör­vény végrehajtásával. Schönbrunn, aug. 25. 1866. Ferencz József, s. k. Bel­redi s. k. Larisch s. k. Legfelsőbb rendeletre : Lovag Meyer Bernát s. k. szen más nézeteket és fogalmakat teremt a tár­sadalomról, mert a társas élet a szó nemes értel­mében véve, egy illatos virág, mely a különben rideg életet eszményíti, kellemessé és vonzóvá teszi, s az embereket egymáshozi közeledésre, tiszteletre, barátságra, és végre szeretetre ve­zeti, de hogy ez eléressék, mi szükséges, ha a czélt óhajtjuk, s a jelen sivár helyzetet a maj­dani eredményhez arányosítjuk, nem sok, 1-er alakítsanak a nők egy magán „olvasó kört, mert ez a közmivelődésnek hatalmas emeltyűje, s felséges alkalom némely jótékonyságok együt­tes gyakorlására, 2-or szükséges egy nyilvános hely, hol a közönség naponkint találkozhassék, így alkalma legyen a társalgásra, a napi foglal­kozások után való üdülésre, s e nyilvános hely lehet egy sétatér,­­ ar hogy pedig mindez léte­sülhessen, nem szükséges, csak egy kis elhatáro­zás, rendezzünk egy műkedvelői szini előadást, s ha ez nem elég, még egy hangversenyt, s meg lesz az alap, melyből mindezeket mulatva és mulattatva előteremteni lehet, csak komolyan akarni kell, álljon egy fiatal ember a dolgok élére, s egy kis kitartással és buzgalommal mind­ez megteremthető. Múlt héten több napi esőnk volt, s néhány nap óta nálunk az idő igen szép és meleg, a rétek és kapanövények diszlenek, a szüretre csekély a kilátás. Libertiny Kálmán a­ r jabb reményeket táplálja az iránt, hogy a vár­ható tiszta jövedelem létén­es összeggel fog gyarapodni, s időről időre kedvezőbben növe­kedhetni.­­ A mátrai bányaegylet­­ igazgatósága.­­ .­­ ... Vid­­ék­i tudósítások. Ipolyság, aug. 27. Szt. István ünnepét itt is megünneplök, az egyház egészen megtelt ájtatoskodókkal vallás különbség nélkül, s ez által meglátszott, hogy ez országos Ünnep, a magyar összes kereszténység kegyelet ünnepe, de egy érezhető hiánya volt ez ünnepélynek, és pedig az, hogy alkalmi egyházi beszéd nem tartatott. Az e hó 13­ és 14 -én tartott országos vásár igen népes volt, eladó igen sok, de vevő igen kevés, minek az a tanúsága, hogy mindannak daczára, hogy igen fel van szaporítva a papiros pénz, Magyarországban mégis kevés lehet be­lőle, mert a pénz­hiány általánosan érezhető úgy az üzlet kereskedés, mint magán­életben. Ipolyságon éven át hét vásár tartozik, és ez le­het oka, hogy a kereskedelem e városban nem emelkedhetik, mert vannak városok, melyek még távolabb esnek a fő közlekedési vonalak­tól, s mégis emelkednek, épülnek és vagyonosod­nak, s ennek indító oka a kereskedelem elhala­dása, mert nagyobbrészt a kereskedelem az, mely a városokat emeli, terjeszti, szépíti és va­gyonossg a, egy szóval a korszerű haladás ös­vényére vezeti, de hol egy városban egy év alatt hét vásár tartozik, ott a kereskedelmi előhala­dás szerintem számtani lehetetlenség. A társas élet Honth megye e székvárosában igen csekély, sőt majd azt lehet mondani, hogy nincs, az egy casino egylet volna azon helyi­ség, hol a város értelmisége naponként összejön, de ott is csak összejön, olvas és szétmegy, a mindkét nembeli fiatalságnak meg nincs is tár­sas élete, és ez nagy hiány, az pedig bebizonyí­tott dolog, hogy hol a fiatalságnak a gyakoribb összejövetelre tér nyittatik, ez által a társalgási szellem és miveltség emelkedik, a szögletes fe­szesség s kicsinyes korlátoltság múlik, s egy­ különfélék. Pest aug. 29. : Minthogy a cholera most a napibeszéd fő­tárgyát képezi, igen természetes, hogy az újdon­dászok is ezen nem épen kellemes tárgy körül forgolódnak leginkább. A szaktudomány szerint legtöbbet lehet az által használni, ha a levegő­ben létező ragály­anyagot eloszlatják, és azért nem lehet eléggé ajánlani a felolvasztott vas galiczkövet, mit gyakran az árnyékszékekbe kell önteni, valamint a csatorna öntözését. Nem kételkedünk ugyan a házi urak emberszereteté­ben, de mindamellett czélszerű volna, minden háznál egyegy lakót megbízni az ebbeli rend­szabályok teljesítésének eszközlésével. (Szerin­tünk ez egyenesen a házmesterek kötelességei közé tartozik. Szerk.)­­ Több lakó felkért bennünket, hogy Fleischl Dávid urat dicsérjük meg azért, mivel két hét óta a dohány-utcza­l-ső száma alatt lévő házá­ban minden este több akó vizet öntet a csator­nákba, és a vasvitriolt is alkalmazza. Lám a kötelességteljesítés még dicséretre is ad al­kalmat.­­ Tegnap, a miniszteri tanács után, mely ő Felségénél tartatott, a főkanczellár termeiben conferentia volt, melyen gr. B e­­­c r e d i állam­miniszter és b. Sennyeyi excáik részt vet­tek. B. Sennyey, mint halljuk, még néhány napig Bécsben marad. — A „Pesti Lloyd“ mai számában egy || je­lölt czikkben a cholera járványról szóló számbeli kimutatás, mely Pest városára vo­natkozik, tökéletesen alaptalan, miután Pest vá­rosában f. évi j­ú­li­u­s 17-étől a mai napig csak­is 120 egyén betegedett meg cholerában, s. p. 56 férfi, 45 nő és 19 gyermek, ezek közül esik a belvárosra 16, Lipótvárosra 7, Terézvá­rosra 9, Józsefvárosra 8, Ferenczvárosra 11, te­hát összesen 51 beteg,­­ a kórházakban 69 be­teg fordult elő, s p. a városi cholera kórházban, (a Sz.-Rókus kórház fiók-kórh.) 65, az izraelita kór­házban 3, a kereskedelmi kórházban 1. Meghalt a városban és külvárosokban ösz­­szesen 38, a cholera kórházban 26, az irrealita kórházban 2, a kereskedelmi kórházban 1, tehát összesen a városban és kórházakban 67 egyén. Dr. T­o­r­m­a­y, Pest város tiszti főorvosa, m. v. A „S­p­i­t­z i­g I c­z i­g“ naptárának tar­talma*): 1. „Mért szerkesztek én naptárt?“ (Képpel.) — 2. „Spitzig I. mint képviselő.“ (Képpel.) — 3. „Hírneves magyar zsidók.“ (Szá­mos fényképpel.) Dr. Csicseri Borsostól. — 4. „Hires zsidófalók.“ (Képekkel.) — 5. „Lenge­­nádfalvay Kotlik Zizzabella művei.“ (Költemé­nyek és mesék.) — 6. „Kraxelhuber Tóbiás bé­csi menekültnek élményei Pesten.“ — 7. „A ma­gyarokról.“ (írja dr. Intell genzmayer, Kuh­­schnappelben. — Képekkel.)­— *. A kis Spi­­ezényi Árpád verseményeiből.“ (Képpel) — 9. „Lengenádfalvay Zizzabella és Spitzig Régi le­velezése.“ (Képekkel.) — 10. „Divatos magyar nyelv.“ írja egy magyar journalista. — 11. „Egy levél.“ (Jobbról balra kanyaritja Seifensteiner Salamon.) — 12. „P. Napló, M. Világ és Hir­­nök“ (3 vezérczikkben.) — 13. „Magyar orvo­sok és vegyészek műnyelve.“ (Képtelenségek­kel.) — 14. „A divat.“ (Hat nagyobb rajzban.) — 15. „Valami.“ (Bolond Miskától.) — 16. „Spitzig Iczig és családja.“ (Családi kép.) 17- „Spitzig Iczig sétája családjával a városban.“ (Képpel.) 18. „A lóvasútról.“ (Képpel.) Csicseri Borstól. 19. „A vasúti vonat 3 osztálya.“ (Ké­pekkel.) 20. „Harmincz eredeti, sehol nem hal­lott zsidó adoma.“ (Ugyanennyi képpel.) — 21. Mulatságos naptár. — 22. „Lunch.“ — 23. „Keresztyén naptár.“ * Szigetköziné asszony, a vidék egyik kedélyes fiatal vaudevillistanője, a nemzeti szín­padon közelebb fel fog lépni. Valószínűleg va­sárnap Vahot Imre „Huszárcsiny “-jében.­­ Matlekovics Sándor a fő­­kanc­elláriától engedélyt nyert, hogy a pes­ti egyetemen nemzetgazdasági felolvasásokat tartson.­­ A gyermekkórház sorsjátékának főnyere­ménye dr. Michnyay Lajos szendrői orvosnak esett osztályrészül. A nyeremény már elkül­detett. — Gróf Larisch pénzügyminiszter ő exója mint a „N. Fr. Pr.“ hír szerint jelenti, holnap hat heti szabadságidőre utazik s az idő alatt Beke osztálytanácsos fogja a pénzügyminiszté­riumot vezetni. * Mint halljuk, a Kisfaludy társaság módosí­tott alapszabályai végre megerősítést nyertek. E szerint a társulati tagok számát talán még ez évben szaporítani fogják.­­ A fővárosi kapitányság arról értesittetik, hogy az andocsi templomot i. h. 17-ikén kirabol­ták. A veszteség meglehetős nagy, minthogy több arany és ezüstnemű oroztatott el. V­enabrea olasz tábornok a béketár­gyalások ügyében Bécsbe érkezett s a „római császárhoz“ czimzett vendéglőbe szállott. *) Miután a „Sp. I. naptárának programmjából kiadó­sul­t a tart­ami jegyzék, a naptár szerkesztője, hírlap útján pótolja ezt, és tisztelettel kéri a hazai lapokat annak szives átvételére. —­m. Az Emich Gusztáv kiadásában megje­lent ily czimű füzetbe : „Az állatkert ismerteté­se egy szakértőtől" szép keretnek örvend. A második kiadás már készülőben van, czélszerűen berendezve, s tetemesen bővítve lesz, mivel a kertben képviselt minden állatfaj rö­vid leírását tartalmazza, közölni fogja azon érdekes állatok is­mertetését is, melyek Hamburg­­ban megrendelve vannak s kö­zelebbről megérkeznek. Az illus­­tratiók száma is tetemesen növekedett. Az újabb képek közöl csakis a bagolyvárét, az iromszar­­vasokét, a kajdácsok csoportozatát és a véres foglyok csoportját feltüntető igen sikerült ké­peket említjük meg. A füzet 16 — 17 képpel lesz illustrálva, s ezenkívül még a kert tervrajza van hozzá csatolva. Ára mégis a régi marad.­­• A „magyar mérnökegylet“ ideiglenes választmánya f. é. September 2 án vasárnap reggeli 9 órakor a magyar akadémia palotájának „Kisfaludy termében“ ülést tartani, melyre az érdeklett szaktársak tisztelettel meg hivatnak. — Napirend: 1. A közgyűlési jegy­zőkönyv előterjesztése. 2. Folyamodás a hely­tartó tan­ácshoz. 3. Átirat a m. akadémiához. 4. Az ülésrend meghatározása. 5. Más fontos­ kér­dések. 6. Számtétel az alakulási költségről. El­nöki megbízásból: Petényi Ottó, i. v. titkár. — Zrínyi 300-ados évfordulójának ünne­pélyét a Beleznay-kertben működő Bakonyi István első magyar daltársulata fényes diszelő ■ adással üli meg, mire nézve az előkészületek már folyamatban vannak.­­ A Döblingben levő szegény gyermekkórház javára rendezett sorsjátéknak f. hó 23-kán tör­tént húzása alkalmával a következő számok hu­­zattak: 17,232, 17,911, 12,089, 12,058, 12,339, 13,489, 8382, 9929, 17,308, 17,085, 18 116, 17,702, 17,074,­ 12,325, 8542, 17,812, 13,348, 17,970, 12,357, 13,559. Megjegyzendő azonban, hogy a játékterv szerint ezen számok csak fő­­nyereményűek, minden főnyerő szám mellett pedig még más 12 szám is nyert valamit. s.ny. Zichy g­rófnő, ki férjével a mexikói császári pár kíséretében volt, több nevezetessé­gen kívül egy pár czipőt is hozott magával po­­zsonymegyei birtokára Szt.­Jánosra. E czipők egy 25 éves mexikói nőé, kinek már két gyer­meke volt, s oly kicsinyek, hogy nálunk egy 6 éves gyermek sem birná felhúzni. A grófnő azon­ban még egy ritkább kincs birtokában van en­nél, ez nemes emberbaráti szive. Szt. Jánoson a grófnő a cholera kitöréséről értesülvén, férjével együtt sietett a szerencsétlen betegek állapotát enyhíteni s a legönfeláldozóbb nemeskeblüség­­gel jár házról házra, gyógyító italokat s egyéb szükségeseket osztogatva. — Újvidéki szegény, önhibája nélkül elpusz­tult magyar ref. egyházunk segélyezésére ren­dezett sorsjátéki kisorsolást — többszöri meg­hosszabbítás után, bár csekély sikerrel is, f. évi oct. 3 ik napján kénytelenittetvén megtartani — felkérünk minden ügyünket bőn párt­ló honfit és honleányt, hogy a kisorsolási tárgyakat vagy sorsjegyek árát f. évi sept. 20 ig, mint szintén az el nem kelt sorsjegyeket is hozánk beküldeni szíveskedjenek, — a sept 20-ig be nem küldött sorsjegyek elkelteknek tekintetnek. — Újvidé­ken, aug. 7. 1866. Az újvidéki ref. magyar egy­ház elöljárói, M á n­y­o k­y Imre, ref. lelkész. — (Ajánlkozás) Egy a nevelészettel számo­sabb éveken át foglalkozott egyén, a ki kész hiteles bizonyítványokkal igazolni, miszerint az 5. és 6. gymnasiumi osztályok tanulmányaiban is sikeresen oktatott, — óhajtana egy két is­kolai növendéket lakás- és élelmezésre vállalni, a­kiket egyszersmind iskolai tanulmányaikban segélyezni, műirásra és franczia nyelvre ok­tatni, valamint azoknak erkölcsiségére apai gonddal és gyöngédséggel befolyni ajánlkozik. Lakása : Dohány-utcza 16. sz. 1-ső ajtó. — Nemzeti színházi műsorozat 1. évi augustus hó 30-tól, September hó 2-ig. Csitt. 30- Álarczos bál, Pént. 31. A roszul őrzött leány, 1-szer, Szomb 1. Afrikai nő, Ellinger J. ur vendégjáté­kául, Vasáru. 2. Téli rege. — Jövő heti elő­készületre kijelöltetnek: Hétfő 3.­A roszul őrzött leány, 2 or, Kedd 4. Fidelio, Szerda 5. Fogház ; Csat. 6. Fehér nő; Pént. 7. Fox és Pitt. Újonnan betanulva,először. Szomb. 8. Ördög Róbert. El­linger J. ur vendégjátékául. Nemzeti színház. Aug. 30-kára van kitűzve : „AZ ÁLARCOS BÁL.“ Nagy opera 5 felv. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről aug. 29-ről : A „P. Napló“ társu­igényei Dresda, aug. 29. Beust helyett ideiglenesen b. Könneritz bízatott meg Szászország külügyeinek vitelével. B­é­c­s , aug. 29. A „Neue Fr. Presse“ szerint Hübner bárót Bach báró váltandja fel a római követségben. Triest, aug. 29. Sarolta mexikói császárné ma Miramareba érkezett. München, aug. 29. A kamara bi­zottmánya egyhangúlag ajánlja a béke­szerződés elfogadását, valamint a kölcsön­re, és papírpénz kibocsátására vonatkozó törvényjavaslatot. F­­­o r­e­n c, aug. 29. A lapok hangu­latai igen kedvezők az Ausztriávali jó egyetértés ismért helyreállítására nézve. 5% metalliques........................ 64.30. Nemzeti kölcsön........................ 69 25. Bankrészvény........................ 730.9. Hitelintézet.............................. 157.30. Londoni váltók......................... 130.60. Ezüst........................................... 128.75. Arany.................................... 6.17. Politikai és hadi események. Európa jövője. Most, mikor a lőpor füstje kissé oszolni kezd, s az ágyuk dörgésének viszhangja is elnémult, Európa jövője az, melyen az angol sajtó fejét töri. A franczia kárpótlási követelések, melyek első hírei oly görcsös izgalmat támasztottak Né­metországon s mondhatni Angliában is, egyelőre vagy fiókba vannak ugyan zárva, vagy titkos alkudozások tárgyai, mert senki sem hiszi, hogy Napóleon azokról önként és végkép le-

Next