Pesti Napló, 1866. augusztus (17. évfolyam, 4885-4909. szám)

1866-08-04 / 4888. szám

178-4888. * Szerkesztési iroda: FwMcatek tér« 7. «aim. 1. emelet E kp nellemi réseit illető minden kőesem­ény « szerkesztőségbe« |?__ intézendő. Elfhntetlm teretek csak ismért kerektel fogadtatnak eL Kiadó­hivatal: Ferencesek tere 7. «k­m földi cint A. kp anyagi risztt illető köl­temények (előfizetési pénz, ki­adta körüli panaszok, hirdet­mények) a kádé­ hivatalhoz in­­tézendők. Szombat, augustus 14. 1866. Előfizetési feltételek: Vidékre, pestén, vagy helyben, házhoz hordva. Félévre­­­­ 10 art 50 kr. o. é. évnegyedre , 5 frt 25 kr. o. é. 17. évi folyam. Hirdetményei: dija: 7 hasábos l'r'kteor­eg;f*teszi hirde­­tésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön W njVr. HynMér: 5 hasi 15 nj kr. Rendkívüli előfizetés „PESTI NAPLÓ“-ra. August—September 1­2 hóra ....................3 frt 50 kr. August—octob­éri 3 hóra..............................5 „ 25 „ August—decemberi 5 hóra.......................... ^ ” A PESTI NAPLÓ kiadó-hivatala. Fest. aug. 3 1866. — A „Magyar Világ,“ mint rende­sen, válaszol; de, mint szintén rendesen, egyetlen egy feltett kérdésre sem felel. Válaszai nem egyebek, mint épen a hatá­rozott felelet kerülő, görbe ujjai. Nem is várhatunk egyebet. Irányczikkei, melyek­ben némely kérdést tüzetesen fel­vesz, szintoly határozatlanok. Diplomata­ táncz a tojások közt, melyben a főfigyelem arra van fordítva, hogy a világos eszméket és tényleges viszonyokat nagy routinnel ke­rülve, mind üres helyeken haladjon el a művész. Több mint féléve, hogy ily látványnak vagyunk tanúi, s megadjuk, mesteri egy játék! Fél éven át csaknem minden nap czikkezni a fennforgó politikai kérdések­ről, s még­sem árulni el az embernek tit­kos elveit és szándékait, nem közönséges ügyességet kíván. A kósza hír azt rebesgette, hogy a „M. V.“ talán valami összeköttetésben áll a mostani kormány férfiaival. Legyen sza­bad ezen hírnek némi hitelt adnunk. A mostani kormány mindjárt felléptekor leglényegesebb alap­szabályának valla a legszorosabb titoktartást. És ezt a szabályt a minden nap czikkező „M. V.“ is híven megtartja. Főgondja, nehogy az illető excellentiás körök szándékai, nézetei, elvei a maguk valóságában jelen­jenek meg a közönség előtt. De miután a kormány és férfiai oly titok­tartók, azt kérdhetné valaki, mire való hát neki a félhivatalos közlöny, s mire va­ló kivált oly sok ? — mert hogy a vakok intézetének épületén ablakok vannak, azt értjük; de hogy Pythagoras hallgató iskolásai miért tartanak a kezükben oly nagy „tubus“-okat, — azt értse, a ki tudja! Azonban — bocsánat! — van egy ki­vétel: Török János úr lapja. A titkos szándékokat ha nem bízzák is mindig rá, de legalább elveivel tisztában vagyunk: ő nyílt ellensége a népkép­viseletnek, ő a megyéket 47 előtti modorban óhajtja visz­szaállítani; nagy önfeledéssel tárja ki keblét, midőn a felelős kormány, s ezzel a törvényhozás hajdan eltapodott tekinté­lyének emelése ellen declamál; őszintén bevallja, hogy ő túlzó katholikus, és a pa­pok világi hatalmának hive. Hogy el­veit németül is terjeszti az „Ost. Ztg.“ csak abból kezdtük gyanítani, hogy ama világosan kifejezett eszmék közeli ro­konságban állanak a mostani kormánykö­rök eszméivel. A többi ehhez elv rokon lap nem viszi oly nyíltan a szabadelmű eszmék anathe­­mákkal üldözését. A halk és szelíd negatív terén marad. Most is azon kérdésünkre, várjon a „M. V.“ urai az alkotmányossága emlegetvén, odaértik-e a parlamentariz­­must, a minisztérium felelősségét? — azt válaszolja, hogy ő barátja az alkotmá­nyosságnak, hogy a Lajthán túliak alkotmányossága biztosíték a miénk­re nézve. Ez még nem több, mint a­mit a „Hír­nök“ is elmondogat, mert ő is alkot­mányosnak vallja magát, csak épen az alkotmányosság feltételeit átkozza el, s annak biztosítását szeretné ellenezni. Míg a „M. V.“ meg nem győz az ellenkezőről kénytelenek vagyunk azt hinni, hogy ő sem óhajtja a felelős minisztériumot, vagyis azt akarja, hogy úgy legyen, min régen volt, midőn a törvényhozás legüd­vösebb határozatainak törvénynyé váltát generátiókon keresztül meg bírták gátol­ni, s midőn a hozott törvény végre nem hajtása nagyon könnyű volt a kormány részéről. A „Magyar Világ“ czikkében levő többi kitérést a felelet elől annyiban hagy­juk, mert a szántszándékos félreértések­nél hasztalan minden capacitatio — a gyermek is belát az ilyenbe figyelmezte­tés nélkül is. Csak egy helyet akarunk még megem­líteni, mely némi távoli következtetést en­ged a kormány férfiainak gondolkodására A „Magyar Világ“ arra figyelmeztet bennünket, hogy vannak nehézségek (a há­ború utáni viszonyokból folyók), melyek miatt „nem a kormány intenzióján fog múlni, ha a békekötés után az ország­gyűlés össze nem hivatnék.“ Mi ennek valódi értelme ? — Felesle­ges fejtegetnünk, miután a „Hírnök“ teg­­napelőt ugyanezen eszmét világosabban és nyersebben kifejezte. A „Hírnök“ így szól: „Jóhiszemű, tapasztalatlan idealisták azon té­vedésben vannak, vagy azt legalább affectálják, hogy a lehető legtökéletesb alkotmányos regime megindítására birodalom-szerte nem szük­séges egyéb, mint a kormány­­hatalom ős­zinte és erős akarata. Ezen idealisták ignorálják vagy legalább nem fontolják meg azt, hogy a­ magyar­­osztrák birodalom külön történeti eredetű jogalapú részekből és nemzetekből alakult egygyé, mely részek és nemzetek az összetartó központi hatalom bizonyos mértékének szükségét örömest elismerik ugyan, de magukat politikailag összegyuratni és összeolvasztatni nem engedik, s hogy tehát ál­lamférfiatok nem képesek a világ összes al­kotmányos formái között olyat készen találni és felállitni, mely ama kettős feladatnak a priori megfelel­jen, s melyet, mint a generális kulcsot, a biroda­lom minden részeire egyiránt alkalmazni le­hetne.“ A „Hírnök“ és „Világ“ nyilván egy nézetben vannak, — csakhogy előbbi vi­lágosabban és részletesebben mondja el. Erre pedig igénytelen véleményünk, hogy mindaz, a­mit másra mondanak, senkire sem illik annyira, mint a mostani kor­mánykörök férfi­aira. A létező viszonyok szemmeltartását, a nemzetben élő erős meggyőződések és jogi fogalmak tiszteletben tartását, a tör­vényesen nyilatkozó közvélemény szava iránti hódolatot, — szóval mindazt, a­mi a józan, jogos és egyszersmind alkotmá­nyos politika alapelve, — azt kívánjuk mi a kormány férfiaitól, s épen nem azt, hogy az ő erős akaratjok saját poli­tikai experimentumaik életbeléptetésére legyen fordítva — s nagy hihetőséggel elvesztegetve, a mi ezenkívül más nagy károkkal is szokott egybekötve lenni. Hogy pedig nem a létezőből akarnak alkotni, nem veszik annyira tekintetbe, egy egy törvényesen egybegyűlt országos képviseletnek fényesen nyilatkozott meg­győződését (a­mi legalább is oly politikai nagy tény, mint bármi más anyagiabb), é­s hogy kivált a parlamentarizmus tár­gyában a monarchia, s mondhatni a mű­velt világ értelmiségének közmeggyőző­­désétől eltérő utat akarnak követni, bizo­nyítják a „Hírnök“ azon fentebbi szavai, melyek szerint államférfiatok nem képe­sek a világ összes alkotmányos formái között olyat készen ta­lálni, a­mely a monarchiára, s így Ma­gyarországra nézve is alkalmazható le­gyen. A kormány férfiai nyilván valami újon, valami „ismeretlenen törik fej őket, mi, félő, hogy senkit sem fog kielégitni, — azaz, épen csak a viszonyokhoz és ural­kodó közvéleményhez nem lesz alkalmaz­va. Nem kérdés aztán, jó­hiszemű, vagy rósz­hiszemű-e a megoldás, hanem hogy idealistáknak, tapasztalatlanoknak bizo­­nyulandanak be alkalmazói,­­ nagyon félünk attól Ha a fentebbi nyilatkozatokat úgy ért­­hetnék, hogy a kormány a népek minden jogos teljesíthető kívánatait teljesítni akar­ja, hogy Magyarországnak megadja szer­ződéseken alapuló jogait, örvendenénk a kötelezettségek teljesítésén, ha megadja a Lajthán túli német népnek , Csehor­­szágnak, Galicziának a maga autonómiá­ját és valódi alkotmányosságát,­­ ezért szükséges a késedelem, — mi he­lyeselnek; de midőn más szókkal az mon­datik, hogy a Parlamentarismus Ausz­triában lehetetlen, méltán tartunk attól, hogy se a Lajthán túli németek, se a csehek, se a lengyelek kielégítve nem lesz­nek, — azt pedig ismételve kimondhatjuk (mint múltkor a „M. V.“-gal szemben), hogy a magyar közvélemény minden bi­zonynyal ellene lesz az újabb experimen­tumnak. Nem jóslat ez, dő tapasztalatai lehetnek e részben a „Magyar Világ“­­nak, csak rövid fennállása óta is. .. Csal: a csüd, aug. 1. A háború be van fejezve! Tartós lesz-e a béke ? E kérdésre a jövő meg fogja hozni a választ. De miután 1849 óta eu­rópai szokássá vált, minden ötödik vagy hatodik évben háborút viselni — a jelen­leg kötendő béke tartós létén kételkedni nem tilos. Előttünk van, mint fenyegető vihar, a keleti kérdés, a lengyel kérdés, és ki tudja nem fog-e a pyraenei félsziget is valamely kérdésre anyagot szolgáltatni. S ha e­g­y ember egy nagy, pénzügyi és hadi forrá­sokban gazdag állam hatalmával rendel­kezik — tudjuk, hogy kedve szerint, kér­déseket állíthat. De hagyjuk magára a jövőt, nekünk a jelen elég munkát ad, elég gondot okoz. A mi legégetőbb kérdésünk jelenleg az ínség. Szász Károly­­. barátom és képviselő­társam a tegnapi Naplóban megjelent czikkében igen bölcsen hívja fel a közönség figyelmét e tárgyra. Vannak birtokosok, kiknek nagy ter­mése van, vannak határok, melyek kitű­nő áldásnak örvendezhetnek. De abból következtetni, hogy nincs baj, nincs ínség — igen hamis logica. Vannak birtokosok, kik roszabbul ál­lanak, mint 1863-ban, s vannak határok, hol a szó legszorosabb értelmében, mint e lapok szarvasi levelezője igen helyesen mondá, üres szalmát csépelnek. Itt segí­teni kell, és pedig a maga idején. Midőn az Ínség ügye az országgyűlé­sen előfordult, én azokhoz tartoztam, kik ez ügyet közjogi kérdéseinkkel össze­köttetésbe hozni nem akarták, mert ez ügyben, természete szerint, rögtön kell rendelkezni, közjogi kérdéseinket pedig rögtön megoldhatni nem volt kilátásunk, s mert oly válságos időben, mint az ak­kori volt, nem óhajtottam, hogy ürügyet szolgáltassunk az országgyűlés elnapolta­­tására. Az országgyűlés azonban, minden m­o­­derátiónk daczára, a háború miatt el­napoltatok. De a háború megszűnvén, megszűnt az elnapoltatás oka is. Az országgyűlés mielőbbi összehívása ma szükségesebb, mint valaha volt, mert azon nagy veszteségeket, melyeket a há­ború s a természet csapásai állásunkon és jólétünkön ejtettek, csak az országgyűlés hozzájárulásával eszközlendő reformok tehetik jóvá. Hazánk s a birodalom számára jobb és biztos jövőt más után előkészíteni akarni, gyermeki illusio. De főleg idején van meg­emlékezni, hogy­ az idő pénz, sőt a jelen vi­szonyokban még annál is több é s bátran mondhatjuk, hogy az idő elét. TREFORT ÁGOSTON: Ezen táblázat szerint több pálya ösz­­szehasonlított üzleti forgalma lévén szén és egyéb teher szállításnál szemeink előtt, látjuk, hogy mín­ az üzletbeli kiadás a brut­tó bevétel kamataiban kifejezve, a legkü­­lönneműbb (3 mértföld hosszú tepliczi pályától a 250 mföld hosszú déli pályáig), vasutaknál egy-két száztéli különbséget ad, az átalános kiadások rovata jóval na­gyobbat nyújt, s ez a tiszta jövedelemnek regulatora. *) Ezen átalános kiadások nagysága okozza a pécs-mohácsi vasútnál, hogy 603,596 forint bruttó bevétele mel­lett tiszta jövedelme ennek csak 2289%-jét teszi, vagyis 13,816 ftot. A losonczi pályás bevétel is tehát két rovatba osztandó, üzleti és az álta­lános kiadások rovatába. És­pe­dig az üzleti kiadások fedezetére felvesz­­szük a táblában közölt öt sorozat közép mennyiségét, mely teendi a bruttó bevétel 37,458 százlék­ját,fennmaradván az általá­nos kiadásokra 62,542%, vagyis amarra kívántatik 233 738 ft, maradván utób­biak 390,262 ft, mely összeg 8,100,000 kiállítási tőke négyes kamatát 66,262 ftal haladja meg. A­mi pedig a losonczi pályánál az álta­lános kiadásokat illeti, ezek közt első he­lyen szerepelnek a beruházott kiállítási, többször kitett tőke kamatai, mely tőkét az állam nyújtván, ez lévén elvből a pá­lyának megvevője és kiépítője, hogy ezen összeg után az ajánlott, öt év alatt véghez viendő 4% törlesztési módot elfogadván, micsoda kamatot nyerend, lássuk köze­lebbről. Mindenekelőtt kielégitendők az állam­­igazgatás részéről a következő tartozások: a) Váltóhitelezőknek 1,377,605 forint. b) Eladott kötvényekért 12,300 „ c) Schuller et Comp. 1,122,021 „ *) Átalános kiadások alatt értetnek : adók, igazgató tanács fizetése (Tantrém), nyugdíj, segélyzési és tar­talék tőkékhez való járulások, függő adósságok ka­matai, levonva a bejött kamatokat — részvények és elsőbbségi kötvények után járó kamatok, elsőbb­ségi és kisorsolási kölcsönök évi járadékai és tör­lesztése. Losonczi vaspálya-ügy. (Folytatása és vége.) Másik főtényező a felek által fel­adott teher, melyet naponként 5000 vám­mázsával veszünk számításba. A tiszai pá­lya teherszállítmánya naponként 18,000 mázsa, és a magyarországi Gazdasági Egyesület által az olcsó vasutak építésé­ről kiadott jeles munkában a harmadrendű vonalak jövedelmezése meghatározásánál d) Több hitelezőknek 656,080 „ e) Részvényeseknek 3,352,080 „ összesen 6,520,086 forint, melyet öt seb­esre osztva, évenként 1.304.000 forint tőke törlesztendő a fenn­maradt összeg négyes kamatával. És pe­dig az első részlet törlesztését a folyó év végére téve (mi mellett kívánatos, hogy a sorsolás félévvel előbb történjék), ezen tartozások fejében kiadott az állam öt év elteltével összesen 7.302.400 forintot, melyhez jön még a törlesztett összegen túl, 8.100.000 ftot kiegészítő rész, 1.580.000 ft, úgymint a kiépítési járulék és a státus egyéb követelései szintén 4%-el és ezek kamataival, az egész öt évi idényre : 1.580.000 X 1 2166 , 1,922 228 ft, mi a fentebbi összeggel tesz 9,224,628 ftot. Bevesz az állam ugyanazon idő alatt a kiállítási tőke után 4%-ot, **) vagyis a bruttó bevétel 52 százlék­ját, első évet nem számítva, mely az építés és üzletbe­rendezés teljesítésére fordittatott, ezen be­vétel kamatokkal együtt négy évre tesz­i 8,100.000 X 4% X 4­ 416­­ 1,301,184 ftot, mit levonva a fentebbi 9,224,628-ból, marad 7,923,444 frt, mint azon rég­­észlet, melyért az állam öt év múltával a pálya és szénbányák egyedüli tulajdonosa. A bruttó bevételből közel 38% vétetett fel az üzleti kiadásokra és 52% a kiállí­tási tőke kamatozására, e szerint fennma­rad még 10% az általános kiadások egyéb nemei fedezésére, melyek közt a j­öve­del­m­i a­d­ó, mely, mint tudva van, 10.000 forint jövedelmen felül 10%, a legjelenté­kenyebb, de itt figyelembe veendő, hogy az állam új pályáknak rendesen több évre adómentességet nyújt, továbbá remél­hető, hogy törvényhozás útján a közter­hek csekélyebb mérvre vonatnak, sőt ha egyik esetet sem akarjuk számításba ven­ni, a fennmaradt összeg 73,325 ft, ezt, valamint a többi csekélyebb terjedelmű naponként 7000 mázsa szállítandó teher vétetett fel, már­pedig a losonczi pályát senki sem fogja forgalmi jelentőségére nézve ezen harmadrendüek közé, annál kevésbé alá sorozni. Megtartjuk az emlí­tett munkálatban felvett 10 mföld közép hosszát, melyet az említett 5000 mázsa teher megfut, —■ a szénre nézve azonban, mely a pálya egyik végéről a másikra szál­­littatik, főpiacza lévén a főváros, Pest,­­ az egész vonal hossza vétetik számítás­ba. A­mi pedig a vitelbért illeti, ez mel­lék­illetékeivel együtt a szénnél 1.5 kr, a többi tehernél vám-mázsa után mértföl­denként 1.0 krral számítva, a többi pálya tarifájához aránylag mérsékeltebb leend. Harmadik tényező a személy­for­galom, mely tapasztalatilag új pályák­nál a teherszállítás nyújtotta bevételt meg­szokta haladni, mi azonban itt is a leg­csekélyebb elvét követve a feladott te­hernek, csak 20 százlék­ját veszszük, végre a széntermelés által nye­rendő tiszta haszonra az eladásnál má­zsájaként csak 3 krt számítunk. Ezen tényezők szerint a jövedelmezés következőleg alakul: a) Szén összesen 1,500,000 vm. X 15 kr X 16 mért­föld, egy évre .... 360,000 frt. b) Feladott teher 5000 vm. X 365 nap X 1­0 kr X 10 mföld............................ 182,500 „ c) Személy­forgalom utóbbi szerint 20% .... 36,000 „ d) Széneladás utáni tiszta haszon 1,500,000 vm. X 3 krajczár...................... 45,000 „ Évi bruttó bevétel összege: 624,000 frt. Mielőtt ezen bevétel felhasználását kö­zelebbről elemeznék, engedtessék meg itt J.Fillinger, az osztrák vasutak 1864-ik évi szén és a felek által küldött te­her forgalmát mutató, most megjelent táb­lázatából mellékelt rovatokat közölni, általános kiadásokat is bőven fedezen ki. Avagy egy 16 mföld hosszú pálya igaz­gatósága tant­emje adhat-e jelentékenyebb tételt ? összesítve az imént mondottakat, az évi bruttó bevétel tehát öt év múltával következőleg oszlik fel: Üzleti kiadások .... 233,738 frt. 43­7,923,444 tőke után . 316,937 frt. Adó, tant­ém, nyugdíj stb. általános kiadások. . . 73,325 frt Összesen : 624,000 frt, mit a legcsekélyebbre tett forgalmi meny­­nyiség nyujtand, mely csak kissé kedve­zőbb viszonyok közt kétszereztetni, sőt a losonczi pálya a kassa-oderbergi vonalig vizetvén, többszöröztetni fog. Ezen előadott tervezetet korántsem tartjuk lehető legczélszerűbbnek, és a jövedelmezési tételek csalhatlanságát sem állítjuk, de mindenekelőtt óhajtuk bebizo­nyítani, hogy ezen pályaügy, mely hajó­törést szenvedvén, nem szűnt meg közügy lenni, s mely most naponként tetemes vesz­teséget okoz a hitelezők, részvényesek és nemzetgazdaság érdekében, hogy ezen ügy megmentését az álla­migazgatás valódi ha­szonnal bizton eszközölheti. Részünkről egyedül az állam által tartjuk lehetséges­nek ezen kivételes esetben a pálya kiépí­tését már csak azon körülménynél fogva is, mert jelenleg az álladalom segélyezése nélkül egyáltalában nem lehet vasutat építeni, a segély pedig, melyet itt vállal­kozó társulatnak nyújtani kellene, kétség­kívül nagyobb terhet róna az államra, de más­részt azt sem hihetjük, hogy azon időre szándékoltassék az ügy végelinté­zése hagyatni, midőn az országos sarkala­tos politikai kérdések megoldatván, tör­vényhozó testülete hazánknak intézkedhet­nék felette, — ez esetben könnyen bekö­­vekezhetnék, hogy: „míg Róma tanácsko­zik, Saguntum elvesz.“ Végezetül megjegyezzük, hogy nem lé­vén tudomásunk az ügy jelenlegi állásá­ról, ha közelebb annak rendezettsége az U­l­tallított terhek 1884 Ik w A ♦ _ 1 «. ^ évben. «eve tel. g 3 g­­n ............... ■«■■■■■■■■■■..........a ■ ii ■ i - —1.1 'g m • 'Og £k to Szén Szén összes tér- Vámmázsa után Mázsa mértföld után £ 41 -3 -S r Össze« és hekért, mel- ............... ...... ® * .► pálya ne­ve. a terhek coaks I lékilletékek-j szén és | külön te- szén és J külön te-1 £ I q ~ h c­o­a­k b után­kal együtt coacks her coacks her ... g S ___________ _______________________________________________Bruttó bevétel »3 H vámmázsákban. forintokban. krajczárokban. %-ben. Éjszaki Ferdinandp. . 82 f 9,512,998 85,759,830 2,993,124 18,089,039 81-37 866- 1'36­­ 1-888 34-757 34 944 30-299 Buschterach . ... 35 8,313,874 8,619,830 500,167 529,910 6-00 6 22 2-508 2-671 38-771 38 44 15-959 Russig-tepliczi ... 3­0 8,117,532 9,303,463 283,963 331,514 3-88 8 56 2 209 2 218 39 897 43-918 16-185 Pécs-mohácsi ... 8­0 4,027,699 4,832,831 559,588 603,596 18 89 13 93 1-743 1 770 87-083 60 628 2-289 Déli............................. 249-72 4,735,721 41,687,430 1,194,792 14,089,387 26-23 31-58 0-884 1 574 36 777 50 959 12,264 **) Beszámítva itt az üzleti és általános kiadások egyéb nemeire a bruttó bevétel több mint felét.

Next