Pesti Napló, 1866. szeptember (17. évfolyam, 4910-4934. szám)

1866-09-11 / 4917. szám

Straf Novellák, és effélék gépies megszavazá­sával akarnánk drága időt és pénzt költeni , hanem állandóan tisztába hozni mindazt, mit hazánk állapota tisztába hozatni kíván, meg­­gyógyítni mindazon sebeket, miket a centrali­­záló önkény több éven át nemzeti életünkön ejtett, és elejét akarnánk venni annak is, hogy egy második Königgrätz valaha államviszo­nyainkban lehető legyen. A „Napló“ tehát, midőn a felelős minisztérium mellett nyom­atékkal szólott, csak a két ország­gyűlés felszólalásának volt időszerű viszhangja; nem feltételt tűzött­­ ki, hanem csak jelezte a módozatot, melylyel jóakarat czélt érhet. Már azután, hogy a minisztérium a duális­­m­u­s m­e­ll e t­t nyilatkozik e , melynek negyed­fél századon át nem volt Königgrätze, de igen­is egy dicsőséges örökösödési, majd hét éves háborúja, és megcsonkíttatás nélkül öt franczia hadjárata, — vagy a „Presse“ és companistái­­nak centralisatiója mellett? mely a roppant ál­lamadósságok összehalmozásán, az állam elsze­­gényitésén, s végre Königgri­tznél egyebet alig képes felmutatni eredményül ? — ez nem a mi dolgunk; mi nem adományért esdünk, ősi jo­gainkat követeljük, érdekeink sürgetik ezt, sajátaink épen úgy, mint a birodaloméi. A magyar minisztérium kérdését illetőleg a „Debatte“ is hoz vasárnapi számában egy rövid közleményt, melyből a következő sorokat vesz­szük át : „Beszélgetések történtek (a magyar felelős kormányra nézve) elvek, módozatok és esetleges­ségek iránt. De ezen discussio mindig szigorúan tárgyilagos maradt. Személyekről nem volt szó, és minden, mi ellenkezőt állít­, különösen a­mit a „P. Corr­” a kilátásba helyzett személyiségek­ről mond, hiú fecsegés. Az értekezések bere­kesztettek, s az eredmény jelenleg illetékes hely vizsgálatának tárgya. E szerint erről egyelőre mit se közölhetünk. A „P. Lt.“ bécsi levelezője ugyanezen kérdést választó tárgyal s az értekezés lefolyását, majd felfüggesztését avatottan színezve, végre hozzá­teszi : „az elv illetékes körökben még nem ju­tott győzelemre, mert ha az elv győzött volna, akkor a kérdés, ki legyen miniszter ? nem nagy nehézséget nyújt.“ stb. Ugyanazon lap H. értesítője határozottan ál­lítja, hogy Eszterházy M. gróf visszalépése minden félhivatalos meghazudtolások daczára — elvben megállapított tett dolog, mely még nem bevégzett^6*y ugyan, de — *HVgflfe^ezö írja, el van határozva. V — Több osztrák képviselő Aus­seeben összejövetelt fog tartan^P^^Wc czélja nem annyira részletes programmal, mint inkább közös magatartási megállapodást határozni, me­lyet minden német osztráknak szem előtt kell tartani. Az Ausseeben megjelenendő képviselők közt említik Kaiserfeld, Rechbauer, Flukh szí­riai, Grosz, Hahn és Wiser felső ausztriai, Gschnitzer salzburgi képviselők neveit. Al­só Ausztriából is fognak tál néhányan csatla­kozni. Észrevételek: a folyó évi augustus 24-iki 193. számú „Bánya­ügy“ czím alatti III. czikkre Igen helyénvalónak elismeri minden, a hazai bánya­ipart szivén hordó honpolgár, hogy a napi­ sajtó utján a honi bánya­ügy is tárgyaltatik, mi­által nemcsak a közönség figyelmeztetik ezen fontos ipar­ágra, de az országgyűlési codificationális alválasztmánynak némi szolgálat létetik, és e tekintetbeni tájékozás elősegíttetik , és ezen elismerésre talált czélból ered­hetett a „Pesti Napló”ban a „Bánya­ügy“ czím alatt eddig megjelent néhány czikk közlése. A „Pesti Napló“ augustus 24 én 193. számú, a „Bánya ügy“ felirattal ellátott czikkben azonban olyanok is közöltétnek, a­melyek a körülményekkel kevésbé is­merős olvasót némi félreértésre vezet­hetnék. Ugyanis az idézett czikkben olvasható: „Ezen törvény­ erejére emelt javaslat (or­szágbírói értekezlet) azonban mai nap sincs még végrehajtva, az alsó magyar­­országi, beszterczei, és felső - magyaror­szági kassai bánya­kapitányság , mint a bányabíróságtól különválasztott ország­fejedelmi hatóság, mai napság is még fennáll, bár nincs szakértő, ki be ne látná, hogy a két külön álló hatóság nincs ele­gendően elfoglalva, s hogy e pénzszűk időkben az egyesülés által elérhető meg­takarítás más téren czélszerű­en felhasz­náltathatnék, s hogy a magyarországi bánya-polgár, bánya-ügyeit szorgalmazan­dó, könnyebben és jutányosabban rándul­­hatna Szepes-Iglóra vagy Szomolnokra, mint Kassára, s az alsó magyarországi bányász is Selmeczbányán czélszerűbben látná a bányahatóság székhelyét, mint Beszterczén, s úgy Szomolnok mint Sel­­meczen állami épületek léteznek, melyek­ben az 1850-ks évek előtt azon bánya­­hatóságok székeltek, s úgy Kassán mint Beszterczén nem csekély ár fizettetik ne­vezett hatóságok hivatali helyiségeiért. Ily szembeszökő körülmények között miért nem vihető keresztül az egyesítés és áthe­lyezés, ennek okát csak azon viszonyban kereshetni, hogy az adományozási hatósá­gok a bécsi kereskedelmi, a bányabírósá­­­­gok pedig az országos bírósági legfelsőbb hatóságnak alárendelvék.“ A kassai bánya­­­kapitányság ugyan még mindig nincs áthelyezve Szepes-Igló­­ra, azonban Lőcsén az ideiglenes bánya­törvényszék székel, és így a Szomolnok és Szepes-Igló táján kiválólag, tehát Lő­cséhez közel lakó bányaiparos legalább peres ügyeiben Kassára utazni nem kény­­teleníttetik. A Beszterczebányáról Selmeczbányára való áthelyezése az egyesülendő bánya­­kapitányságnak, épen a bányaiparos jól felfogott érdekében nem áll, sőt ellenke­zőleg, az országbírói értekezletnek a bá­nyászat viszonyaival igenis ismerős volt tagjai több oknál fogva az egyesítendő bányakapitány székhelyét továbbá is Besz­­terczebányán meghagyandónak javasol­ván, az ott meghagyatott. Beszterczebánya körül 28 bányatelep 6000 lakossal, azonkívül Breznóbánya város területén 17 telepen 4800 lakos és Zólyom megyében 19 bányatelepen 5000 lakos, és így összesen 64 bányatelepen 15,800 bányatársulati és többnyire bánya­kincstári bánya, favágó, szénégető, szén­ás éremfuvarozó munkás lakik, a­kik ezen kötelékből eredő viszonyra nézve a bá­nyahatóság és bányatörvényszék alá tar­toznak. A Selmeczbányához közelebb eső bá­­nyaüzletek többnyire felhagyottak, és a fennállók nagy részben hanyatló félben vannak, ugyannyira, hogy ezen indokból a Bazinban, Újbányán, Körmöczbányán 1848. év előtt fennállott bányatörvény­széki helyettességek az érintett 1848-as év után elenyésztetek, mig Besztercze körül a bányaüzlet többnyire előbbi kiter­jedésében fennáll, sőt a vastermelés tete­mesen növekedett, és nagy mérveket öl­tött magára; a bányamű­helyek, melyek­ben a bányaipar űzetik, közelebb esnek Beszterczebányához, és a bányaipar ezen utolsó várossal sokkal jobb utak és köz­lekedési eszközök tekintetéből könnyebb és sokkal gyakoribb érintkezésbe hoza­tott ; ezt igen világosan bizonyítják a besztercsebányai kapitányságnál és bá­nyatörvényszéknél benyújtott beadvá­nyok; míg tudniillik Selmeczhez köze­lebb eső iparhelyekről egy, addig Besz­­terczéhez közelebb nagyobb számmal lé­tező bányaipar­helyekről hat beadvány nyújtatik be, ezt mutatják mind a két ható­ságnál akármikor látható iktatói jegyző­könyvek, onnan eredt, hogy a bányaado­­mányozás tekintetéből szükségelt gyakori kirándulások Beszterczéről czélszerű­bben, és a felek kevesebb költségével történik. A Beszterczebányán székelő külön bá­nyatörvényszék és bányakapitányságnak személyzete, takarékosság tekintetéből, annyira leapasztatott, hogy a két elnökön kívül mind a két hatóságnál csak egy törvényes előadó és egy bányabiztos mű­ködik, a halálozások által megürült egy előadói és egy biztosi állomás többé nem töltetvén be. A bányakapitányság Beszterczebányán egy álladalmi épületben van elhelyezve, a­hol az egyesítendő bányakapitányság is helyet talál, és a­mely a bányakapitány­nak is természetbeni lakást nyújt. Azonkívül az Országbírói Értekezlet VII. rész, II. fejezetének 6-ik §-a nyo­mán a szükségnek az által lehetne meg­felelni, ha Selmeczbányán bányakapitányi helyettesség állíttatnék fel. Vidéki tudósítások. Kar­v­a, sept. 7. Felébred az érzés szabadon, felébred, ha szi­vünkbe akarnék is leszorítani. Eme fájdalmas részből jutott ki nekünk, mi­dőn tegnap kis temetőnkben egy sírbolt készült hogy nemcsak a nagyszámú vérrokonság leg­kedvesb tagját, nemcsak a vidék közszeretetben részesülő virágát, de hazánk ritka érzésű és leg­jobb indulatú leányát a sötét ölébe fogadja. Ti, ismerősök, tudjátok, ki volt ez. Nektek pedig, hazám szép hölgykoszorúja, megmondom, hogy kora sírjára szép szemeitek is hullasson emlékül egy meleg könyvt! Ez Palkovics Károly annyi jeles tulajdonokkal biró áldott hölgye volt! Mint a kelyhéből bontakozó rózsaszál, hisz lett ő a számos tagot számláló úri család köré­ben, s ha valahol, róla lehet mondani, hogy ő olyan volt, kinek látásán a szív önkénytelen megnyílik, kinek körében boldognak érzed ma­gadat, jobbnak és nemesebbnek. Ha házába lép­tél, mindenünnen öröm és megelégedés mosoly­gott elődbe, s minden gyarapult és virágzott, az ő művét láttad szerte; a lélek volt ő, mely mindent áthatott, mindennek éltet adott. Az élet legnehezebb viszonyait együtt hordta férjével , nem vetett meg semmit, még a legkisebb házi gondot sem, mint gondoskodására érdemetlent nem volt semmi oly nagy, ha családja s ember társai érdeke, jóléte úgy hozta magával, melyte visszaijedjen, semmi oly csekély, mit elunna, mert mindennek egy nagy czélja volt: a s­z­e­retet; mintha holdnak alkotta volna a teremtő férje mellé, hogy vonzalmát követve, csak körü­lötte mozogjon, ha rejtve is, mig égen nap su­gárzik; feltűnjék, mikor él via, felette, s vilá­gára szükség vagyon. Személyében sok veszettel; a férj szerető nőt, a gyermekek fáradhatlan gondos anyát, hölgytársai hk­ barátnőt, a költészet egy ábrán-Szakavatott egyéneknek a Balaton viz állá­sára — a Sió csatornán most kisebb, majd na­gyobb mennyiségben leeresztett víztömeg tekin­tetbevételével és különböző időjárású években­­ . A Siócsatornán leeresztett szerzett meresztett vízmennyiség mértéke lábakban. (A lábak a leeresztett víznek a lefolyató csator­­nábani magasságát jelölik.) ITa a Sió-csatornában van, a igy egész éven át folytonosan folyik 2' viz, » It ?? it it 11 11 v n ii »» it it ti !» ^ it E szerint, ha a Balatonnak víztömegéből a szárazság mitsem párologtatna el, s a nedves évek, folyamok, patakok stb. mitsem adnának hozzá, akkor a csatornában 2' magasan folyó I. Különböző időjárású évek­ben tett ész­leletekből elvont adatok: Az évek időjárási minősége. Csapadék. (Niederschlag.) Tulnedves évben . . . . . 76" Közép időjárású évben .... 63" Tulszáraz évben .........................50" Kipárolgás . Egész esztendőbeni vizszint­emelkedés apadás. 55" 21" 0 55" 8" 0 60" 0 10." E szerint túl száraz évben, ha semmi víz nem eresztetnék is le a Sió csatornán, egyedül kizá­rólag a kipárolgás következtében is 10"-el szál­lana alább a vizűskor, közép időjárású évben pedig emelkednék a csapadék által 8"-el, túl­nedves évben 21 "-el. Ez adatokat összevetve, ha a Sió csatornában : a) Csak 2' magasan folyó víz eresztetik le, az ez általi apadást (5") a tulnedves évbeni csapa­dék általi emelkedésből (21") kivonva, a Bala­ton víztükrének egész évbeni emelkedése tesz 16­"et. Középidőjárású évben a leeresztés általi apadást (5") a csapadék általi emelkedésből (8") kivonva, lesz az emelkedés 3". — Túlszá­raz évben a leeresztés általi apadást (5") a ki­párolgás álltali apadáshoz (10") hozzáadva, alább száll a víztükör 15"-el, vagyis íg/ al. b) 3' magasan folyó víz eresztetik le, akkor az ez általi apadást (10") túlnedves évben a csapadék általi emelkedésből (21") kivonva, lesz az emelkedés 11". — Közép időjárású év­ben a csapadék általi emelkedést (8") a leeresz­tés általi apadásból (10") kivonva, alább szálló víztükör 2" el. Túlszáraz évben a kipárolgás ál­tali apadást (10") a leeresztés általi apadáshoz (10") hozzáadva, alább száll a víztükör 20" el. c) 4' magasan folyó víz eresztetik le, akkor az ez általi apadást (15") túlnedves évben a csapadék általi emelkedésből (21") kivonva, lesz az emelkedés 6". — Közép időjárású évben a csapadék általi emelkedést (8") a víz leeresz­tés általi apadásból (15") kivonva, a víztükör alászállása 7". — Túlszáraz évben a kipárolgás eredményezte apadást (10") a víz leeresztés ál­tali apadáshoz (15") hozzáadva, alább száll a víztükör 25" el, vagyis 2­10'-al. Láthatni ezen összevetéséből az adatoknak, hogy túl száraz évben, ha csak a minimum eresz­tetik is le — azaz csak 2' magas víz van és fo­lyik a csatornában, a kipárolgás és víz minimum leeresztése általi apadás együtt véve mégis 15' el, vagyis 1'/V-al szállítja alá a Balaton­nak víztükrét,­­ igy, hogy a tükör száraz évek­ben se sülyedjen alul a minimál vonalon, e vo­nal felett a téli és tavaszi hónapokban­­‘/4' tar­talékvizet kellene meggazdálkodni a Balatonnak nyári száraz hónapokra tápjául. S mert azon vizműtani térképen, mely a lecsapolás által ne­vezetes érdekeiben különben is érzékenyen sér­tett Veszprém és Zala parti birtokosainak tudta, beleegyezése és hozzájárulása nélkül készítte­tett, s melynek hitelességét azok, a kik készíttet­ték, kétségbe nem vonhatják a „künftige Nieder­wasserstand“ (a siófoki vasuthíd jobb oldalán kőbe vágott kereszt által jelölt Fixpunktól szá­mítva 13,5'), vagyis a jövő alacsony vízállás meg van jelölve, ellenben a magas vízállás nincs, nyilván van, hogy a víznek nevezett vo­nalon felülemelkedése nincs korlátolva, míg alól szállásának korlát van vetve, mert nevéből is kitűnőleg ez azon vonal, melyig (tekintve az idő­járások különbözősége által előidézett fluctua­­tiót) a víz tükre alá szállhat, de ezen alól nem. Kitűnik ez abból is, hogy e vonal felett látható egy másik vonal is (Fixpunkttól 13.00', és így 6" el van feljebb a künftige Wasserstand vona­lánál) ily megjegyzéssel: „Niveau, bis auf wel­ches der Plattensee Spiegel gesenkt werden muss, und bei welchen die Sio-Regulirung als vo­lendet und gelungen anerkannt wird.“ e meg­jegyzésből látható, hogy a Balaton víztükrének e vonalra alászálltával a Sió-szabályozás, az ezen térképet készíttetett Somogy balatoni társa­ság által is bevégzettül, sikerülttül, s igy olyanul ismertetett el, mely által Somogynak czéljai el vannak érve. S mert a tegnap délelőtt tartott értek ezleti ülésben C al nem e vonal, hanem az alatta 6" el­­­álló, a künftige Niederwasserstan­­dot jelölő azon vonal volt minimal vonalul fel­véve, melyig aláhatólag a vízfelszín fluctuatiója terjedhet, nyilván van, hogy — tekintve a nyári száraz hónapok bekövetkezhetését, s az ezekbeni kipárolgás általi apadás (10") lehetőségét, mint szintén azon szükségességet, hogy a Sió csatorná­ban 2' magasságú víznek kell folyni folytonosan, mert ezt a Sió mellékiek érdekei követelik, s a Balatonból így lefolyó víz ismét 5'-el szállítja annak víztükörét. igen természetes, hogy a jö hete száraz évekbeni kipárolgás és a szükség­­képeni vízleeresztés általi apadás pótlékául a künftige Niederwasserstand vonalán felül 10"-1­5"-174" magas vizet kellene a téli és tavaszi hónapokban, a bekövetkezhető száraz­ságra számítással, meggazdálkodni, mert csakis ez által érhető el azon, felsőbb hatóságilag is kitűzött czél, hogy a víznek felszíne a „jövendő alacsony vízállás“ vonalán alól soha ne sül­­lyedjen. Ez előzményeket azért láttam szükségesnek ide vezetni, hogy kitűnjék, miszerint Veszprém és Zala megyéknek parti birtokosai és közható­sági orgánumai, mikor a szakértő kiküldöttség műszaki véleményét védték, korántsem akarták a somogyi balatoni társulatnak azon lecsapolási jogát sérteni, mely jogot ez Veszprém és Zala kizárásával, és igy meghallgatása nélkül, e me­dós imádóját, a haza egyik lelkes leányát veszté el benne. B F­ü­r­e­d, sept. 4. irányzott észleletei után a Balatonnak víztükre következő hullámzásnak (fluctuatio) van alá­vetve : víztömeg tekintetbe vételével adatok: A Balaton víztüköre — egyedül e leeresztés folytáni — alászállásának mértéke , hüve­lyekben , akkor eg­u­sz éven át száll a víztükör..................................5"-el. „ .........................«'"-el. .. .. ., . .........................11"-es víztömegnek leeresztése egész éven át csak 5"-el, 3' magasan folyó 10"-el, s végre 4' magasan folyó 15" el szállítaná alá a Balatonnak víz­tükröt e gyér parti birtokosainak érzékeny károsodá­sával szerzett meg. Még vízmatani térképek ellen sem tett Veszprém Zala kifogást, csak jelezte Kézsmárki József másod al­ispán felszólalása által, hogy hitelesítés által nincs kétségen felül helyezve, várjon a lecsapo­lás érdeklőleg megállapított és fensőbb jóváha­gyást is nyert terveknek megfelelők e a theore­­ticus munkálatok ? Sőt a mi több, a műszaki véleményben javaslatba hozott 1­ tartalékviz el­fogadásával még oly engedményt is tett Veszprém- Zala a somogyi balatoni társulatnak, mely nem csak nem sérti annak jogait, sőt jogain felül is ad, mert egy láb tartalékvíz mellett száraz évek­ben beállhat még azon lehetőség, hogy a fen­tebbi számításokból kitűnöleg 1 '/4' apadás áll be, s igy a künftige Niederwasserstand vona­lán még 3' el­száll alól a víztükör, holott azon alól szállania soha sem volna szabad. Az értekezlet, melynek ülése a szakértő kül­döttség munkálainak befejezéséig felfüggeszte­tett, ugyancsak September 3 -án az esti órákban folytattatott, s királyi biztos ur­a­ultságának a munkálat előterjesztésére irányzott felhívása után az országos építészeti igazgatóság elnöke, t. Lauka József úr következő két pont alatt ter­­jeszti elő a küldöttség munkálkodásának ered­ményét, illetőleg műszaki véleményét : 1) A Siócsatornán zugó segítségével 2' mély­ségű vizet folyvást kell ereszteni. 2) Ha a Balaton víztükre évenként a tél kez­detén (vagy november hó elején) nem állana egy láb magasságban a megszabott rendszeres vonal felett, s a téli és tavaszi hónapok alatt, azaz május 1-jéig nem emelkednék egy láb magas­ságban e vonal fölé, akkor a csatornán a már érintett 2'-nyi mély víznél többet leereszteni nem szabad. Veszprém és Zala megyének közhatósági or­gánumai és Balaton-parti birtokosai kijelentették, hogy a szakértők munkálatát helyeslik, azok műszaki véleményét osztják, minthogy javaslat­ba hozott tervezetek a kitűzött czélnak, a Bala­ton víztükrének a künftige Niederwasserstand vonalán, vagyis a 0 nevet nyert minimal vonal­nál alább sülyedése megakadályozásának eléré­sét könnyíti, a czélt lehetőleg megközelíti az által, hogy a bekövetkezhető nyári száraz hóna­pok párolgásának ellensúlyozására a minimál vonalon felül egy láb vizet gazdálkodtat meg a téli és tavaszi hónapokban, azaz május 1-jéig. Ellenben a somogyi és balatoni társulatnak képviselői a mérnöki, szakértelemmel készített munkálatot részükről csak oly módosítással tar­tották elfogadhatónak, ha a víznek egy láb magasságbani meggazdálkodása csak april­­­éig, nem pedig május 1 jéig történik, s april 1 je után azonnal leeresztezik a minimal vonal (10) felett egy láb magasan álló tartalékviznek a fele, vagyis csak 60 tartalékviz hagyatik meg a Balatonnak tápjául a nyári hónapokra. A szak­értő küldöttség előterjesztett munkálata ily mó­dosításának szükségességét azzal indokolták, hogy ők bozótjaiknak vízmentessé tétele és ki­­száríthatásáért kértek és nyertek is fensebb en­gedélyt a Balatonnak lecsapolhatására. E bozó­tokba sok víz folyt bele, melyeket csakis a Balaton víztükrének a minimal vonalra tett alászállítása után sikerült, nagy költséggel bár, de eredményre vezetően levezetniük. — így száraztottak ki több mint 30,000 hold bozótot. Ha a Balatonnak víztükre csak 6 j el áll felül a minimal vonalon, akkor még nincsenek ez által fenyegetve, de mihelyt több mint 60-el emelkedik e vonal fölé a vízszin, azonnal megszűnik vizeik lefolyása, nyert föld­jeik ismét elbozótosodnak, s tetemes költségük kárba vesz. Ez okból állították szükségesnek a szakértő küldöttség munkálatának érintett módo­sítását, kijelentvén, hogy a szakértői munkálatot oly alapos műtani számításul, melyre a további intézkedések biztosan volnának fektethetők, el nem ismerhetik. Királyi biztos. A somogyi-balatoni tár­sulat képviselőinek nyilatkozatából az tűnik ki, hogy a minimál vonalon felül nem hajlók 6"-nél magasabb tartalékvizet hagyni a Balatonnak nyári tápjául, a kipárolgás apasztó hatásának ellensúlyozásául. S mert e 6"-ből a Siómellékiek érdekében a Siócsatornában két láb mélységben folyvást és szükségkép leeresztendő viztömeggel 5" elmegy, s nyári tápul csak egy 1" marad a Balatonnak, holott száraz hónapok bekövetkezé­sekor 10" az elpárolgás, s igy 9"el kevesebb a tápvíz, mint a mennyit a Balaton víztükrének a minimál vonalon alul sülyedés elleni biztosításá­ért meg kellett volna hagyni, ő pedig mint ki­rályi biztos, világosan van utasítva a nm. m. k. Ottv. Tanács által a zsilipkezelésnek oly módon leendő szabályozására, hogy a Balatonnak víz­­szine a meghatározott ponton alól soha ne sü­lyedjen , oly tervet, mely szerint bekövetkezhet­nek a Balaton víztükrének a meghatározott pon­ton alól­i" el is sülyedése, nem fogadhat el. Csu­­dálkozását fejezte ki egyúttal, hogy miután a vízleeresztés módozatait és a vízmennyiséget tartalmazó munkálat kidolgozására a fluctuatiót érdeklett meddő viták megszüntethetéséért köz­megegyezéssel küldettek ki a szakértő mérnö­kök, most még is technicai munkálat, mint a to­vábbi intézkedések biztos alapjául s igy alapos műtani számításon nyugovónak e tekintetben el nem ismerhetőül nyilvánított ellen­tétezik kifo­gás, holott a technicai tudomány csalhatatlan. (Folytat-r­a következik) Béke poraira, áldás emlékére. A Szathmár és vidéke, aug. 28. Vidékünkön is elhangzott már az aratók örömdala vagy siraloméneke, jelenleg az össze­hordott osztagok az eső miatt nyomtatlanul, mint valamely erősségek, úgy néznek ki a cst­ rök vagy szérűk körül. Erősségek ezek, jobbak, biztosabbak minden várerősségnél, ágyúnál, fegyvernél, mert ezek mentenek meg bennünket a legnagyobb ellenségtől, az éhhaláltól, míg amazok hadseregeket, népeket, országokat hó­dítnak, uralkodókat, honfiakat száműznek, se­m­besítenek és ölnek. Az aratás Szathmár megyében, a rendkívüli fagy és aszály daczára is, némely hidegrongálta megyék szűk terméséhez hasonlítva, általában, reményen felül ütött ki, habár némely helyeken itt is fájdalmasan érzik az okozott kártételeket. A búza mind minőségi, mind mennyiségi te­kintetben kielégítő, kevés szalma, sok szem, 18 kévéből álló kereszt 3 vékát, sőt egy köblöt is ereszt. — Köble kel a piaczon 6 ft 40—80 krön. Repcze nagy mennyiségben termesztetett az idén, ára 7 — 8—9—10 frt, előre fizetve, hanem jövőre kevés remény van itt a repczeterméshez, mert a fekete hernyó a repczetáblákat egészen ellepte és letarolta.­­ A tengeri az esőzések kö­vetkeztében sokat javult, kihányta csövét és meg­­szemzett, de beérésével aligha el nem késett. Zab, széna, takarmány kevés. Makk, gyümölcss helylyel helylyel. A bortermő hegyeken, kü­lönö­sen a szinér váraljai és bányai hegyeken, bő szü­retet várunk. Szükséges is volna már a magyar­nak, hogy annyi bukeservét leönthetné, eléne­kelhetné a fóti dalt. A múlt hónapban kirándulást tettem Zemplén­be a Hegyaljára, Abaúj Tornába, Kassa vidéké­re, Gömör megyébe az Aggtelekibarladába, Bor­sod és Szabolcsba, fájó lélekkel láttam a fagy és aszály rongálta Bodrogközt, Hernád Sajó völ­gyét, Miskolcz vidékét, hol a gabona nagyrész­ben megfagyott, a zab, széna elperzselődött. — Valóban, Faraó tiz kemény csapása nehezedett az úrtól hazánkra, melyek a legjobb viszonyaink közt is képesek volnának minket jó reményünk­ben megrendíteni. Legközelebb a szinér­váraljai földtagosítás ügyében tartott gyűlésen voltam jelen. Jól esett lelkemnek, hallani, a­midőn Ujfalusy Miklós or­szágos képviselő úr ekként nyilatkozott: „Míg minket e néhány hold föld bármely helyen nem tesz gazdagokká, sem szegényekké, az egy­házak felvirágzását, jövőjét,só lelkészek és taní­tók jövedelmét örök időkre biztosítja.“ A róm­. és görög kath. és helv. hitv. egyházaknak, lelké­szeknek az illető tagbirtok, temetői helyiség, mind egymás mellett adatott ki. r. 1. Különfélék. Pest, sept. 10. — Czuczor temetése ma délután ment végbe nagy résztvevő közönség kísérete mellett. A gyász szertartást számos segédlettel Kr­e­m­p­a Simon prépost végezte. A koporsóra a kehely, szent könyv és kereszt volt szegezve s egy ba­bér koszorú diszn­é, melyet a nagy halott oly annyira megérdemelt. Az akadémia, Kisfaludy - társaság, papság , városi hatóságok, nemzeti színház nagy számmal valának képviselve, s a koporsó körül kardos ifjak mentek, s városi hajdúk fáklyákat vivének, elöl gyász zene ve­zette a menetet.­­• A nemes lelkek egyik legnemesebbike szállt ma porhüvelyéből ég felé. Gyulai Pálné, Szendrey Mária, a dúló járvány áldozata lett. Tegnap est­e még vígan mulatott vendégei­vel, s kedveseivel, s ma délután már örök életre szenderült. A cholera reggel 3 órakor támadta meg, s alig 12 órai betegség után elragadt a ha­lál vigasztalhatlan férje, kis gyermekei, édes­atyja, nővére s tisztelve szerető ismerői köréből. Az ég adjon vigasztalást a nemes keblű lény vesztén bánkódóknak !­­ Az új „Presse“ bécsi távirata szerint a magyar országgyűlést nem hívják össze novem­ber előtt. A magyar minisztérium ügyében foly­tatott alkudozások — folytatja a tudósító ■— si­kertelenül maradtak. — A bécsi kormány rendelete szerint a há­ború idején érvényben állott ki- és átszállítási tilalom megszüntetett. — A Bécsből Triesztbe két vonat indult,amely igen jól ütött ki. Itt meglátogatták a hajóhadat. Tegetthoff és az egész legénység a fedélzeten volt. Ezerszeres „éljenek“ hangzottak fel a lis­sai győzőre és bécsi tiszteletbeli polgárra. — Sennyey báró főtárnokmester Bécsből Budára érkezett. Nemkülönben visszaérkeztek Bécsből Andrássy Gyula gróf és Lóny­ay Menyhért. — D­u­k­a Tivadar hazánkfia pár nap óta Pesten időz, innen vidékre, s pár hét múlva visz­sza­megy Londonon át Indiába. — A nemzeti színházban Zrínyi Miklós halálának háromszázados évnapját kellő diszszel ünnepelték meg. A nézőtér ünnepélyesen ki volt világítva, s a „Szigetvári vértanuk“ előadását megelőzőleg és közben 3 ünnepélyes, alkalmi zene­­­szerzeményt játszott a teljes zenekar, ezek: „Magyar nyitány“ Böhm Gusztáv­tól, „Rákóczi induló“ Berlioz átirata sze­rint és „Gyászhangok“ Mosonyi Mihály­tól- A „Szigetvári vértanukéban, Jókaynak e gyö­nyörű nyelven irt s gyönyörű eszmékben gazdag művében, színészeink a nap ünnepélyének eme­lésére mindent elkövettek. Csak a közönség je­lent meg csekély számmal, szabad levegőt ke­resve a kánikulái meleggel terhelő septemberi napon. — A kettős gyászt, mely P­u­l­s­z­k­y Ferencz nagyérdemű hazánkfiára nehézkedett, s a hazá­ban minden érző keblet mélyen megrázott, a csa­ládi gyászjelentés következőleg Írja : Pulszky Ferencz maga és gyermekei Ágost, Gábor, Ká­roly, Polyxen és Garibaldi nevében mély fájda­lommal jelenti feledhetlen kedves nejének s il­letőleg édes anyjoknak, Pulszky Teréz szül. Walter asszonynak, élte 48-dik és boldog há­zassága 22 dik évében Budán, 1. évi September 6-kán öt napi betegeskedés után,­­ valamint szeretve szeretett leányának, illetőleg nővérük­nek Pulszky Harriet 16 éves korában, tizen­két napi betegeskedés után, szintén Budán, f. év sept. 5-én d. e. 11­­ órakor történt gyászos ki­­multát. A boldogultnak hűlt tetemei f. évi sept. hó 7-én délutáni 4 órakor Budán, az országúton, a Lukács fürdő melletti 3. számú házban az ágostai hitvallás szertartása szerint beszentel­tetve, Pesten a kerepesi ut melletti temetőben lesznek örök nyugalomnak átadandók. Pest, sept. 6-án 1866. Áldás poraikra !

Next